Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Tézisfüzet A lóágazat gazdasági elemzése és fenntartható fejlesztésének kérdései a Lovas Forradalom korában Mihók Zsuzsanna Témavezetők Dr. Pupos Tibor Dr. Rafael Castejón Montijano 2016
Tartalomjegyzék 1. A kutatás jelentősége és célkitűzései, hipotézisek 2 2. A kutatás módszertana 6 3. A kutatás következtetései; tézisek 11 4. A kutatás során elért új és újszerű kutatási eredmények 21 5. A disszertáció témájához kapcsolódó publikációk 22 1
1. A kutatás jelentősége és célkitűzései, hipotézisek A kutatás jelentősége A ló az emberiség életútjának kísérője, az ember életszínvonala fejlődésének folyamatos hozzájárulója. Háziasítása óta a ló az ember szolgálatában teljesít külöböző szerepeket, amelyek az emberi igények függvényében alakultak és alakulnak. A ló szerepében bekövetkezett legutóbbi változás megközelítőleg a XX. század hatvanas éveiben kezdett kibontakozni, és jelentősége olyan nagy mértékű, különösen társadalmi-gazdasági szempontból, hogy a Lovas Forradalom kifejezéssel lehet jellemezni. Nemcsak egy újabb szerepbeli változásról van szó, hanem mindenek fölött arról, hogy a materiális szükségletek kielégítettsége iránti igény, nagyságrendjét tekintve, immateriális szükségletek kielégítése iránti igénnyé formálódott, formálódik. Miközben pedig a ló jelenlétével és különböző tevékenységekben való szerepvállalásával hozzájárul az ember fizikai, mentális és érzelmi jólétéhez, jelentős nagyságrendű gazdasági hatás termelődik, amely egyrészről elengedhetetlen az ágazat fenntartható fejlődéséhez, másrészt viszont a nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulásban realizálódik. A Lovas Forradalom egy folyamat, amely meghatározott időpont függvényében nem univerzális jellegű. Mindemellett, ahol adott időtartamot tekintve egyszerre zajlik a folyamat, ott is eltérő a változások intenzitása. Felmerülhet a kérdés, hol tart Magyarország, egy jelentős lovas tradicionális értékekkel jellemezhető ország, ezen átalakulási folyamatban, milyen gazdasági hatás termelő képességgel jellemezhető az ország lóágazata? Magyarország lóágazatát sem a Lovas Forradalomban, sem azelőtt nem tanulmányozták, az általa generált gazdasági hatásokat sohasem számszerűsítették. A Lovas Forradalom jelentőségét nemzetközi szinten nem tanulmányozták, bár a folyamatot Castejón Montijano az EAAP 2009. évi barcelonai tanácskozásán már kifejezéssel látta el, és kiemelte az elinduló és zajló folyamatok legfontosabb, mikroökonómiai szinten realizálódó tendenciáit valamint az ezek által gyakorolt lehetséges hatásokat a nemzetgazdaságra. 2
A kutatás során célom volt: 1) a magyarországi lóágazat 2013 évi gazdasági hatásainak számszerűsítése, amelyhez 1 a) az ágazat naturális mutatói alapján történő jellemzése nyújtotta a kiindulási alapot, csakúgy, mint a 1 b) lóágazat által generált gazdasági hatások számszerűsítésére nemzetközileg alkalmazott módszertan áttekintése. 2) a magyarországi lóágazat és egyéb, fejlett országok lóágazatai keresletében, valamint az országok lovas keresletében általánosan tapasztalt különbségek okainak feltárása és magyarázata. A kutatómunka során megválaszolandó legfontosabb kérdések az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Milyen naturális mutatók alapján elemezhető a lóágazat nemzetközi szinten, hogyan jellemezhető Magyarország ezen mutatók alapján és hogyan rangsorolható a lovas nemzetek rangsorában? 2. Hogyan becsülhetők a lóágazat által generált gazdasági hatások? 3. Milyen tényezőkkel magyarázhatók az egyes országok között a lóágazat által generált gazdasági hatásokban tapasztalt különbségek? Milyen tényezők határozzák meg a ló iránti illetve a lóhoz kapcsolódó tevékenységek iránti keresletet a lovas nemzetekként emlegetett országokban, amelyek mindegyikében fontos szerepet játszanak a lovas tradicionális értékek? 3
A kutatás hipotéziseit az alábbiakban fogalmaztam meg: H1. A ló és a lóhoz kapcsolódó tevékenységek iránti keresletet az emberi fejlődés generálja. A hipotézis vizsgálata forrásmunkák analízisével és szintézisével továbbá forrásmunkákból és adatbázisokból kivont adatok kvantitatív elemzésével, szekunder kutatási módszertan felhasználásával, történt. H2. A lóágazat által termelt gazdasági hatások számszerűsítésére alkalmazott, de a lóágazat sajátosságait figyelmen kívül hagyó módszertan nem teszi lehetővé a lóágazat komplex hatásainak korrekt számbavételét. A hipotézis vizsgálata forrásmunkák analízisével és szintézisével, valamint primer- és szekunder adatgyűjtésből származó adatokkal szekunder kutatási módszertan felhasználásával történt. H3. A lóágazat kvalitatív és kvantitatív hatásainak alakulását a gazdasági teljesítmény és az emberi fejlődés közötti kapcsolat minősége határozza meg alapvetően. A hipotézis vizsgálata forrásmunkák analízisével és szintézisével továbbá forrásmunkákból és adatbázisokból kivont adatok kvantitatív elemzésével, szekunder kutatási módszertan felhasználásával, történt. H4. A lóágazat egészét tekintve, Magyarországon nem kerültek megfogalmazásra azok a stratégiák, amelyek a lóágazat fenntartható és versenyképes működését biztosítanák a Lovas Forradalomban hosszú távon. A hipotézis vizsgálata primer- és szekunder adatgyűjtésből származó adatok kvantitatív elemzésével szekunder kutatási módszertan felhasználásával történt. 4
2. A kutatás módszertana A módszertani kérdések az értekezésben két alfejezetben találhatók: 1) Az egyik alfejezet a magyar lóágazat naturális mutatók alapján történő jellemzéséhez, az ágazat által generált gazdasági hatások számszerűsítésének kiindulási alapjaként, 8 csoportban, összesen 76 indikátort tartalmaz ágazati és alágazati szinten. A gazdasági hatások számszerűsítésére nemzetközi szinten alkalmazott módszertant kritikailag értékeli és új megközelítési módot ismertet, amelynek fő irányelve a gazdasági hatáskategóriák precíz, lóágazatspecifikus, definiálsa és számszerűsítése. 2) A másik alfejezetben a Lovas Forradalomban a lóágazatok számára szükséges környezet makrogazdasági elemzésének indokoltsága, az elemzés eszközeinek meghatározása, és annak módjának bemutatása olvasható. 1) A magyarországi lóágazat naturális mutatói alapján történő jellemzése 2013. évre vonatkozóan és az ágazat által 2013-ban generált gazdasági hatások számszerűsítése A magyar lóágazat által generált gazdasági hatások a kiadások oldaláról, a közvetlen és a közvetett hatások számszerűsítésével és összegzésével kerültek meghatározásra. A módszertant a ló és a lóhoz kapcsolódó tevékenységek oldaláról dolgoztam ki. Az alkalmazott módszerhez a primer adatokat a lóágazat alágazatainak képviselőivel és/vagy szereplőivel folytatott személyes interjúk illetve email levelezésekből gyűjtöttem össze 2013-ban és 2014 első félévében. Az interjúalanyok működésbeli és pénzügyi kérdésekre, mint pl. a kiadások általános színvonala, adtak választ. 5
2) A Lovas Forradalomban szükséges környezet makrogazdasági elemzése Kiválasztott mutatók Gazdasági mutatók A gazdasági indikátorokat a Világbank és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatbázisából, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezete Fejlesztési Programja, a Társadalmi Előrehaladási Indexet összeállító Szervezet és a Világgazdasági Forum által kiadott tanulmányokból töltöttem le illetve vettem át (1. táblázat). 1. táblázat: Az elemzés során fontosnak bizonyult gazdasági indikátorok és legfontosabb jellemzőik Indikátor Mértékegység Statisztika Vizsgált évek Mezőgazdasági szektor hozzáadott értéke GDP %-a Világbank 2009-2013 Szolgáltató szektor GDP %-a Világbank 2009-2013 hozzáadott értéke Városi lakosság % Világbank 2009-2013 Egy főre jutó GDP USD Világbank 2009-2013 Egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem USD OECD 2009-2013 Emberi fejlődési index értékelés ENSZ Fejlesztési 2005, 2008, 2010, Programja 2011, 2012, 2013 Társadalmi Társadalmi előrehaladási Előrehaladási értékelés index Indexet összeállító 2013 Szervezet Utazás és turizmus Világgazdasági értékelés versenyképességi index Forum 2009, 2011, 2013 Forrás: saját szerkesztés a World Bank és az OECD adatbázisa, Human Development Report, 2014; Social Progress Imperative, 2014; Travel and Tourism Competitiveness Report, 2009, 2011, 2013 alapján. Lóversenyzés és lovassport alágazatból választott mutatók A lóágazat két alágazatát tudtam elemezni részleteiben, a lóversenyzést (a Lóversenyző Hatóságok Nemzetközi Szervezete IFHA alapján) és a lovassportot (a Nemzetközi Lovassport Szövetség FEI adatai alapján). 6
Az adatok összehasonlításának hatékonysága érdekében minden indikátort korrigáltam a népességgel (100.000 vagy 1.000.000 lakossal, az indikátor tartalma által megkívánt szakmai megfontolások alapján. Az alkalmazott vezérelv szerint egy ló szükségszerűen kevesebb embert tart vonzáskörzetében mint egy nemzetközi verseny). (2. és 3. táblázat). 1. táblázat: Lóversenyzés indikátorok és az elemzésben fontos jellemzőik Indikátor Fajlagos mutató Mértékegység Vizsgált évek Fogadási forgalom 100.000 lakosra jutó fogadási 2005 euro forgalom 2008-2013 Pénznyeremény 100.000 lakosra jutó 2005 euro pénznyeremény 2008-2013 Versenyző lovak 100.000 lakosra jutó versenyző lovak 2005 létszáma lólétszám létszáma 2008-2013 Tenyészlovak létszáma 100.000 lakosra jutó tenyészlovak létszáma lovak létszáma 2005 2008-2013 Startok száma 100.000 lakosra jutó startok száma startok száma 2005 2008-2013 Versenypályák száma 1.000.000 lakosra jutó versenypályák 2005 versenypályák száma száma 2008-2013 Forrás: saját szerkesztés az IFHA adatai alapján 2. táblázat: Lovassport indikátorok és az elemzésben fontos jellemzőik Indikátor Fajlagos mutató Mértékegység Vizsgált évek Lovak létszáma az összes és minden 100.000 lakosra jutó 2010 - lovak létszáma egyes szakágban lovak létszáma 2013 Versenyzők létszáma az összes és minden egyes szakágban 100.000 lakosra jutó versenyzők létszáma versenyzők létszáma 2010-2013 Rendezett versenyek száma az 1.000.000 lakosra jutó versenyek 2010 - összes és minden egyes szakágban versenyek száma száma 2013 Forrás: saját szerkesztés az FEI adatai alapján. Lovassport szakágak: díjugratás, díjlovaglás, lovastusa, fogathajtás, távlovaglás, lovastorna, reining és para-lovassport. Elemzés Az elemzés során célom volt bionyítani, hogy a lovas kereslet kialakulásában az életminősége szerepe jelentősebb mint a pénzügyi tényezőké, illetve, hogy az épített környezet elengedhetetlen szerepet játszik a lóágazat működésében. Az elemzéshez a lehető legegyszerűbb statisztikai módszert kívántam alkalmazni; a változók közötti kapcsolat leírása nem volt célom. 7
A leghatékonyabb és a legtöbb információt nyújtó módszer az egyezőség színvonalának meghatározása volt. A lóversenyzés illetve lovassport szakágakat űző országokat hasonlítottam össze (a lovas mutatók alkalmazásával) a világ összes, adott gazdasági indikátorral jellemzett országával. Egészen pontosan azt vizsgáltam, hogy a lóversenyzés illetve lovassport szakágakat űző országok mennyi százaléka (egyezőség színvonala) található meg az adott gazdasági indikátor átlag alatti / feletti szintjén. Az egyezőség színvonalát a különböző gazdasági indikátorok alapján rang percentilisek segítségével rangsorolt legjobb 25%-ot képviselő országok és a különböző lovas indikátorok alapján ugyancsak rang percentilisek segítségével rangsorolt legjobb 25%-ot képviselő országok között is kiszámítottam. Az elemzés során a tendencia minden esetben legalább 75%-os egyezőségi színvonalat jelentett. Az átlagok meghatározásához a számtani átlagot választottam (az adatbázisban adattal szereplő minden országot belevéve az alapsokaságba), hiszen egyetlen országnak sem kívántam több / kevesebb jelentőséget tulajdonítani. Az emberi fejlődés (az emberi fejlődési index alapján) és a gazdasági teljesítmény (az egy főre jutó átlagos GDP alapján) közötti kapcsolat lóágazatra gyakorolt hatását a lovas országok e két mutató alapján történő csoportosításával kívántam bemutatni. 8
3. A kutatás következtetései, tézisek Az első hipotézist alátámasztó eredmények és következtetések: 1) A makrogazdasági elemzés szerint azok az országok, ahol a lóágazat jelen van és működőképes, általános értelemben, átlag alatti mezőgazdasági szektorbeli teljesítménnyel (93-100 %), átlag fölötti szolgáltatás szektorbeli teljesítménnyel (78-96%) és átlag fölötti városi lakossági aránnyal (83-95 %) jellemezhetők, amelyek következményei egy fejlett gazdasági környezetnek. Zárójelben az elemzés során kiszámolt egyezőségek színvonala látható mind a lóversenyzés mind a lovassportra vonatkozóan. 2) Az átlag fölötti egy főre jutó GDP önmagában nem bizonyult a ló és lóhoz kapcsolódó tevékenységek iránti kereslet előfeltételének (52%-73% egyezőségi színvonal). 3) Az OECD adatbázisából az egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem jelentőségének vizsgálata céljából nyert országok nagyon nagy arányban voltak érdekeltek a lóversenyzésben (72-75%) illetve a lovassportokban (93%-100%). Magas színvonalú volt az egybeesések aránya az átlag fölötti egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelemmel rendelkező országok és a lóversenyzés (76%-94%) illetve a lovassport szakágakat (100%) űző országok között. Ennek ellenére, a legjobb 25%-ot képviselő országok vizsgálata esetében nagyon alacsony volt az egybeesések aránya mind a lóversenyzést (30%-50%), mind pedig a lovassportokat tekintve (39%- 50%). 4) Az elemzés cáfolta azon korábbi megállapítást, hogy az egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem növekedésével nő a ló és a lóhoz kötődő tevékenységek iránti kereslet. Javaslatom szerint a megállapítást az alábbi módon lehetne finomítani: minél nagyobb az egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem, annál kisebb a keresletre ható pénzügyi korlát. Ez a megállapítás sokkal inkább egyfajta lehetőséget fejez ki a lóágazatban való költésre mintsem annak egyfajta feltételét. 9
5) Nagyon magas volt az egybeesések aránya egyrészt a magas és nagyon magas színvonalú emberi fejlődési index-szel jellemezhető országok és a lóversenyzés (86-100 %, beleértve a pénzügyi indikátorokat) illetve a lovassport szakágak bármelyikét űző országok között (mind az aggregált indikátorok: 86-94 %; mind pedig a szakág szerinti indikátorok alapján: 75-100 %); másrészt, az országoknak mind az emberi fejlődési index mind pedig a lovas indikátorok szerint rangpercentilisek segítségével meghatározott legjobb 25%-a között. Az egyezőség színvonala a lóversenyzés alágazatot jellemző indikátorok szerint 83%-100% (beleértve a pénzügyi indikátrokat), a lovassport alágazatot jellemző indikátorok szerint 88%-96 %. A Lovas Világjátékokon 2010-ben elért legjobb tíz eredménnyel tesztelve az indikátort, ugyancsak bebizonyosodott a magas és nagyon magas emberi fejlődési indexben mért tényezők szerepe a lóágazatban (90%-100% színvonalú egyezőség a vizsgált országcsoportok között). A második hipotézist alátámasztó eredmények és következtetések: 1) A közvetlen és közvetett hatások együttes, közvetlen hatásokként történő számszerűsítése során nincsenek megkülönböztetve a lóhoz és a lóhoz kapcsolódó tevékenységekhez közvetlenül kötődő hatások és azok, amelyek ugyan a ló illetve a lóhoz kapcsolódó tevékenységekhez kötődően generálódnak, nem közvetlenül kapcsolódnak hozzájuk. 2) A lóágazat közvetett hatásait a lóágazat képes csak generálni, így annak potenciáljaiként tekintendők. Azok a feltételek, amelyek által gazdasági hatások keletkeznek, a lóágazat működése során nélkülözhetetlenek, ezen feltételeket viszont nem a lóágazat (kizárólagos) használatára teremtették meg. 3) A közvetett hatások közvetlen hatásokként szerepeltetése ugyan kifejez egy bizonyos nagyságrendű gazdasági hatást, de megakadályozza a lóágazat valódi potenciáljának számbavételét és értékelését nemzetgazdasági szinten. Mindez ellentétben áll a lóágazat gazdaságtana 10
tanulmányozásának egyik alapvető céljával, ami nem más, mint a lóágazat és a nemzetgazdaság közötti szinergikus kapcsolat felismerése továbbá a lehetőségek kiaknázása a lóágazat és a gazdaság fenntartható fejlesztésének érdekében. 4) A közvetett hatások közvetlen hatásokként szerepeltetése azt a problémát is felveti, hogy a lóágazat gazdasági kapacitásának fontos jellemzői feltáratlanul maradnak. Éppen azok a hatások maradnak rejtve, amelyek a makroökonómiai politikát érdekeltté tenné a lóágazatban, az azzal való együttműködésben. 5) Annak eredményeképpen, hogy a közvetett hatások figyelmen kívül hagyatnak akként amik, nagy a veszélye annak, hogy a lóágazat egy elszigetelt gazdasági ágazat marad, és a makrogazdasági politika érdektelensége miatt veszteségeket szenved el. Mindennek hatására 1) veszélyeztetve lehet a lóágazat fenntartható fejlődése, növekedése és versenyképessége; 2) a nemzeti szintű gazdasági növekedés és fejlődés jelentős potenciáljai maradhatnak kiaknázatlanul, és 3) hátrányosan érintheti az emberi fejlődést ami i) a lóágazat hosszútávú működésének előfeltétele (ugyanakkor, a lóhoz kapcsolódó tevékenységek hozzá is járulnak), és ii) minden makrogazdasági politika végső törekvése. Összefoglalóan, ahelyett, hogy egy felfelé ívelő, fejlődési spirál kialakulását segítené elő, egy lefelé ívelő szegénység csapda kialakulását idézi elő, természetesen a fejlett országok gazdasági potenciáljának vonatkozásában és nem a világ legkevésbé fejlett országaival összevetve. 6) A közvetlen és közvetett hatások mellett az indukált hatások is számszerűsítésre kerültek, gyakran viszont csak a lóágazat által termelt termékek és szolgáltatások utá, de a lóágazat számára készült termékek és szolgáltatások után nem. Az a javaslatom, hogy a lóágazat által generált gazdasági hatások külön-külön legyenek számszerűsítve az egyes hatáskategóriák szerint a lóágazat sajátosságait figyelembe véve, hogy a lóágazat és a nemzetgazdaság közötti kapcsolatok 11
láthatóvá váljanak, és a lóágazat iránt érdeklődő érdekcsoportok megjelenhessenek. A harmadik hipotézist alátámasztó eredmények és következtetések: 1) Ahogyan korábban említettem, az átlag fölötti egy főre jutó GDP önmagában nem bizonyult a lóágazatban keletkező kereslet előfeltételének. Ezzel szemben, rang percentilisek segítségével történő rangsorolás alapján, az országok legjobb 25%-a esetében nagyon magas volt az egybeesések színvonala mind a lóversenyzés indikátorok (75%-92 %), mind a lovassport indikátorok (80%-92 %) alapján. 2) Az országoknak az emberi fejlődési index és az egy főre jutó GDP alapján történő csoportosítása az emberi fejlődés (az indikátor alapján) és a gazdasági teljesítmény közötti egymást kölcsönösen erősítő kapcsolat fontosságát igazolta a lóágazatban. Az országok nagy többsége (57%-73 %) abba a csoportba tartozott, amelyet átlag fölötti emberi fejlődési index és átlag fölötti egy főre jutó GDP jellemzett. A második legnagyobb csoportba (9%-37 %) sorolt országok átlag fölötti emberi fejlődési indexszel és átlag alatti egy főre jutó GDP-vel voltak jellemezhetők. A két csoportba tartozó országok (átlag fölötti emberi fejlődési index) a lóversenyzés illetve lovassport szakágakat űző országoknak összesen 90 %-a fölötti arányát képviselte. Az országok legkisebb csoportja (4%-9 %) átlag alatti emberi fejlődési index-szel és átlag alatti egy főre jutó GDP-vel jellemzett csoport volt, amely ugyan bizonyítja, hogy a legkevésbé fejlett országokban is akad kereslet a ló és a lóhoz kapcsolódó tevékenységek iránt, arra is felhívja a figyelmet, hogy ezen lóágazatok fenntarthatósága hosszú távon szükségszerűen kétséges. Az átlag alatti emberi fejlődési index-szel és átlag fölötti egy főre jutó GDP-vel jellemzett csoportba egyetlen egy lovas ország sem volt sorolható. Az imént ismertetett első és második következtetés alapján a magas színvonalú egy főre jutó GDP-t a lóágazatban keletkező keresletnek szükséges, de nem elégséges feltételének tekintem. 12
3) A gazdasági teljesítménynek emberi fejlődésben kell realizálódnia, lehetővé téve az immateriális szükségletek iránti igény kialakulását. Amennyiben van kereslet, gazdasági hatások generálódnak, és nem kizárólag a lóágazat szintjén, hanem a nemzetgazdaság szintjén egyaránt. Mind a nemzetgazdaságnak, mind a lóágazatnak érdeke a lóágazat fenntartható fejlesztése. Ez a lehetőség teremti meg az alapot a lóágazat nemzetgazdasági szintű képviseletére, amely tovább javíthatja a lóágazat versenyképességi esélyeit. Annak érdekében viszont, hogy a makrogazdasági döntéshozók érdekelve érezzék magukat a lóágazat ügyeiben való aktív és fejlesztő részvételre, illetve együttműködésre, alapvető fontosságú a lóágazat által generált gazdasági hatások korrekt számbavétele (ahogyan ezt a második tézis hangsúlyozta). Az alábbi következtetés miatt is rendkívüli jelentőségű: 4) Az épített környezet alapvető szerepének jelentőségét a lóágazat működésében igazolni látszik az egybeesés magas színvonala 1) az átlag fölötti utazás és turizmus versenyképességi index-szel jellemzett országok és a lóversenyzés (86%-96%) illetve a lovassport szakágakat (87%-94%) űző országok között, illetve 2) az utazás és turizmus versenyképességi index alapján rang percentilisek segítségével történő rangorolással nyert legjobb 25%-ot képviselő országok és a lovas indikátorok alapján rang percentilisek segítségével történő rangsorolással nyert legjobb 25%-ot képviselő országok között. Az egyezőségek színvonala lóversenyzés esetében 75%-100 %, míg a lovassportok esetében 81%-93 % volt. Javaslat: Érdemes emlékezetünkben tartani, hogy a ló századokon keresztül rendkívül fontos szerepet játszott a hadseregben. Ebből az okból kifolyólag a közpolitikák a lótenyésztéssel valamint a ló- és lovaskiképzéssel kapcsolatos ügyeket prioritásai között kezelte. Amióta a ló alapvetően immateriális jellegű szükségleteket elégít ki, egyes országok közpolitikái figyelmen kívül hagyják a lóhoz kapcsolódó kérdéseket. Ennek ellenére, a gazdaságpolitikai döntéshozóknak semmilyen különleges oka nem lehet a lóágazattól való elsodródásra azon okok miatt, amiket az értekezésben részleteztem. A lóágazatok számára nagy 13
fontosságú lenne a közpolitikáknak a lóágazatban valamint az emberi fejlődésnek a lovas kereslet generálódásában játszott szerepeinek megértésében annak érdekében, hogy az új típusú kereslet sikeres kielégítése végett a termelési szerkezeteiben változásokat eszközöljenek a 21. századi Lovas Forradalom követelményeinek eleget téve. A negyedik hipotézist alátámasztó eredmények és következtetések: 1) Magyarország azon országok közé tartozott, ahol kereslet mutatkozott a lóhoz kapcsolódó tevékenységek iránt a vizsgált évek mindegyikében mind a lóversenyzés alágazatból mind a lovassport alágazatból nyert indikátorok alapján. A rang percentilisek segítségével történő rangsorolás szerint a lovassport alágazatból nyert indikátorok alapján előkelőbb helyezéseket ért el mint a lóversenyzés indikátorok alapján. A lovas kereslet vonatkozásában, és ennek következményeként az ágazat gazdasági hatást termelő képességében tapasztalt hátrányai viszont megkérdőjelezhetetlenek. Az ágazati szintű lópopulációt tekintve Magyarországon 2013-ban ezer főre 7 lovat regisztráltak, amellyel egy 23 országot tartalmazó rangsorban a 22. helyen szerepeltethető. A tenyésztés alágazatban a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége összesen mintegy 20 fajta szervezett keretek között történő tenyésztését tartotta számon, amelyek közül mintegy 7 tekinthető tradicionális magyar eredetűnek. Ezzel szemben, pl. Franciaországban ugyanebben az évben 63 fajtát tartottak nyilván, amelyek közül mintegy 26 volt francia eredetű. Igaz azonban, hogy az egy millió lakosra vetített fajtalétszám alapján Magyarország kedvezőbb helyzetben volt (2 fajta) mint Franciaország (1 fajta). A tenyészállatok létszámát alapul véve, az ezer lakosra jutó egyedszám Magyarországon a legkisebb (1 tenyészállat) egy tíz országot tartalmazó rangsorban. (Írországban és Belgiumban viszont 17). A lófajtáknak a Lovas Világjátékokon 2002 és 2014 közötti időszakban elért eredményét alapul véve, az első hat helyezett fajtát összegezve összesen 32 fajta képviseltette magát, amelyek közül négy volt magyar eredetű (bábolnai arab, 14
magyar sportló, mezőhegyesi félvér, lipicai). A rangpercentilisek alapján történő rangsorolás szerint a 78.,60., 37., és 2. rangpercentilisen. A lipicai fajtától eltekintve, az elért eredmények külföldi versenyzők érdemei. A lóversenyzést tekintve, amíg például Új-Zélandon a száz ezer lakosra jutó versenyzői lólétszám 199, Magyarországon mindössze 9 (41. rangperc.); amíg Írországban a száz ezer lakosra jutó versenyzői lópopulációt szolgáló tenyészállatok száma 279, Magyarországon 4 (36. rangperc.); amíg Ausztráliában a száz ezer lakosra jutó startok száma 1.413, Magyarországon 75 (51. rangperc.); amíg Ausztráliában az 1 millió lakosra jutó versenypályák száma 21, Magyarországon nem éri el az egyet (0,1) (18. rangperc.); amíg a fogadási forgalom Hong Kongban száz ezer lakosra vetítve meghaladja a 132 millió eurot, Magyarországon alig haladja meg a 24 ezer eurot (14. rangperc.); és amíg Macaoban a pénznyeremény száz ezer lakosra vetítve meghaladja a 2 millió eurot, Magyarországon nem éri el a 16 ezer eurot (26. rangpec.). (A vizsgált év minden esetben 2013.) Az FEI lovassport szakágakban mind a lovak, mind a versenyzők létszáma alapján Magyarország a legjobb 25%-ot képviselő országok közé tartozott 2013- ban. A versenyzők létszáma alapján a 76., a lovak létszáma alapján a 79. rangpercentilisen volt rangsorolható. A Lovas Világjátékokon 1990 és 2014 között elért eredmények alapján Magyarország a 35. rangpercentilisen volt rangsoroloható. A magyar lóágazatban 2013-ban, 74.000 ló összesen 257,1 milió eurot termelt, amelyből 207,4 milió euro közvetlen hatásként és 49,7 milió euro közvetett hatásként jelentkezett. Az egyes alágazatok összes hozzájárulását tekintve, a lovassport részesedése volt a legnagyobb, 34% mértékben mindannak ellenére, hogy a lovaknak csupán 16%-a volt regisztrálva a különböző lovassport szakágakban. A lovassport szakágat a lovasturizmus, a szabadidőlovaglás, a tenyésztés és a lóversenyzés követte. Ezekben az alágazatokban a lovak 12%, 32%, 15
25% és 2%-a járult hozzá az ágazat össz teljesítményéhez, 22%, 19%, 8% és 7%- kal az említett alágazatok szerint. A használati korú lovaknak mintegy 11%-a a használati kategórián kívül esett, az ágazat teljesítményéhez való hozzájárulásuk összesen 1%-ot tett ki. A számok egyértelműen mutatják egyrészről, hogy nagyságrendjét tekintve gazdasági hatás csak akkor termelődik, ha a ló valamilyen tevékenységben aktívan részt vesz, másrészről pedig, hogy még jelentős kiaknázatlan potenciálok rejlenek az adott lóágazat szintjén is (az ezer lakosra jutó rendkívül alacsony lólétszám mellett is). A fent említett gazdasági hatáshoz kell még hozzáadni közvetlen hatásként a nettó export értékét (323.362 euros), amellyel az ágazat közvetlen gazdasági hatása összesen 207,7 millió eurot tesz ki, míg az ágazat közvetlen és közvetett hatásainak együttes értéke 257,4 millió euro. 2) Gazdasági szempontok szerint tekintve Magyarországot, az emberi fejlődési index és a társadalmi előrehaladási index átlagon felüli, míg az egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem és az egy főre jutó GDP átlag alatti értékei voltak jellemzőek minden vizsgált évben. A lovas országoknak az emberi fejlődési index és az egy főre jutó GDP alapján végzett csoportosításakor Magyarország abba a csoportba tartozott, amely átlag fölötti emberi fejlődési index-szel és átlag alatti egy főre jutó GDPvel volt jellemezhető. Ez volt az az átlag fölötti emberi fejlődési index-szel jellemezhető csoport, amely a lóversenyzés illetve lovassport szakágakat űző országoknak a kisebb csoportját adta. 3) A kizárólag a fejlett országok alapján végzett csoportosítás szerint Magyarország abba a csoportba volt sorolható, amelyet átlagon aluli emberi fejlődési index és átlagon aluli egy főre jutó GDP jellemzett minden vizsgált évben és amelyben a két tényező egymást erősítve egy szegénység csapda kialakulását idézi elő. 4) Ezen hátrányok részben magyarázatot adnak arra, hogy a Lovas Forradalomban az immateriális szükségletek kielégítése céljából vállalt lóhoz kapcsolódó tevékenységek iránti kereslet miért kevésbé jellemző Magyarországra mint a többi fejlett országra. 16
5) Valójában a makroökonómiai környezet még nem tette lehetővé Magyarország számára azt az életminőségbeli színvonal kialakulását, amelyben az immateriális igények jelentős nagyságrendben alakulnak ki. 6) Ez az oka annak, hogy a lóágazat ellátási láncának teljes egészében a termelési szerkezetek még nem (teljes mértékben) alkalmazkodtak az új kihívásokhoz. Amennyiben a ló új szerepeihez való viszonyulásban nem következik be változás, a lóágazat fenntartható fejlődése nem várható. A lovat, ahogyan az mindig is volt, adott célra kell tenyészteni, majd az adott célra használni is kell. Javaslat: Magyarország számára alapvető fontosságú annak meghatározása, hogy lóágazatát mely országok között kívánja előkelő rangsorban szerepeltetni. A döntést mindenek előtt a kereslet vonatkozásában kell meghozni, ami lehet kizárólag hazai, de lehet hazai és nemzetközi egyaránt. Ezt követően, meg kell találni a leghatékonyabb módját a lóágazat érdekeinek a nemzetgazdaság szintjén való képviseletére. A helyzet sajnos nem tűnik könnyűnek, hiszen a makrogazdasági feltételek nem hagyhatók ki a lóágazatra ható tényezők figyelembe vételéből. Magyarország számára kevésbé valószínű, hogy lóágazatát a fejlett országok lóágazatai között előkelő rangsorban tudhatja hosszú távon a makrogazdasági környezet fejlődése nélkül. Tézisek Első tézis A lónak az emberiség életében betöltött szerepéről szóló forrásmunkák analízise és szintézise megfelelő alapot teremtett a további elemzéshez és egyben indokolttá is tette a forrásmunkákból és az adatbázisokból nyert adatok kvantitatív elemzését, amely által bizonyítást nyert, hogy a ló és a lóhoz kapcsolódó tevékenységek iránti keresletet az emberi fejlődés generálja. Az első hipotézist bizonyítottnak ítélem meg, így tézisként (1) szolgál. 17
Második tézis A kapcsolódó forrásmunkák analízise és szintézise valamint a magyarországi lóágazat 2013 évben generált gazdasági hatásainak számszerűsítése során bizonyítást nyert, hogy a lóágazat által termelt gazdasági hatások számszerűsítésére alkalmazott, de a lóágazat sajátosságait figyelmen kívül hagyó módszertan nem teszi lehetővé a lóágazat komplex hatásainak korrekt számbavételét. A második hipotézist bizonyítottnak ítélem meg, így tézisként (2) szolgál. Harmadik tézis Az immateriális javak kialakulásának gazdasági feltételeiről valamint a gazdasági növekedés és az emberi fejlődés közötti kapcsolatok minőségéről szóló forrásmunkák analízise és szintézise valamint a lovas kereslettel rendelkező országok emberi fejlődési index és egy főre jutó GDP alapján történő csoportosítása során bizonyítást nyert, hogy a lóágazat kvalitatív és kvantitatív hatásainak alakulását a gazdasági teljesítmény és az emberi fejlődés közötti kapcsolat minősége határozza meg alapvetően. A harmadik hipotézist bizonyítottnak ítélem meg, így tézisként (3) szolgál. Negyedik tézis A magyar lóágazat mutatói alapján történő jellemzés és nemzetközi összehasonlító elemzés, a magyar lóágazat által generált gazdasági hatások számszerűsítése, a lókereslettel rendelkező országok makrogazdasági elemzése valamint az emberi fejlődési index és az egy főre jutó GDP alapján történő csoportosításuk továbbá az ágazat lovas tradicionális értékeit bemutató, az immateriális javak kialakulásának gazdasági feltételeiről valamint a gazdasági teljesítmény és az emberi fejlődés közötti kapcsolatok minőségéről szóló forrásmunkák analízise és szintézise során bizonyítást nyert, hogy a lóágazat egészét tekintve, Magyarországon nem kerül(het)tek megfogalmazásra azok a stratégiák, amelyek a lóágazat fenntartható és versenyképes működését szolgálnák a Lovas Forradalomban hosszú távon. A negyedik hipotézist bizonyítottnak ítélem meg, így tézisként (4) szolgál. 18
4. Új és újszerű kutatási eredmények 1) Kimunkálásra került a lóágazat makro- és mikroökonómiai értékelésének szempontrendszere a 21. századi Lovas Forradalom elvárásinak megfelelően. 2) Megalkotásra került a lóágazati értékelés tevékenységalapú számítási modellje. 3) A modell alapján meghatározásra került a lóágazat 2013 évi direkt és az indirekt hozzáadott értéke EUR-ban kifejezve. 4) Feltárásra kerültek azok a tényezők, amelyek igazolják, hogy miért vannak igazolható kvantitatív szempontból különbségek az országok lovas-keresletét tekintve. A kapott és igazolt kutatási eredmények alapján úgy ítélem meg, hogy további fontos szakmai kérdésekre megalapozott válaszokat a létező adatbázisok jelentős fejlesztésével, nem létező adatbázisok létrehozásával (különös tekintettel a nem FEI lovassport szakágakra, a lovas turizmusra és a szabadidő-lovaglásra) és további lovas-gazdasági kutatások végzésével kaphatunk, minden területre kiterjedően (!). Konkrét példát említve, a tradicionális lovas értékek illetve a szabadidő-lovaglás szerepe és ökológiai-társadalmi-gazdasági hatásának meghatározása jelenthetne az eddigiekhez képest jelentős előrelépést. 19
5. A disszertáció témájához kapcsolódó publikációk Lektorált publikáció nemzetközi tudományos folyóiratban: - Mihók, Zsuzsanna Castejón Montijano, Rafael: El Sector del Caballo y la Economía. Archivos de Zootecnia. Córdoba. Spanyolország. Megjelenés alatt. Lektorált publikáció hazai, tudományos folyóiratban: - Mihók Zsuzsanna: A lóágazat helyzetének elemzése újszerű megközelítésben és Magyarország lóágazatának pozicionálása. Gazdálkodás Agrárökonómiai Tudományos Folyóirat. Megjelenés alatt. Nem lektorált publikáció hazai, ismeretterjesztő, szakmai folyóiratban: - Mihók Zsuzsanna: Lovassportok 2013-ban számokban. Lovasélet. 15. kötet. 09. szám. 2014. szeptember. pp. 50-51. - Mihók Zsuzsanna: A magyar lóágazat gazdasági hatása 2013-ban. Lovasélet. 15. kötet. 10. szám. 2014. október. pp. 48-49. - Mihók Zsuzsanna: A magyar lóágazat nemzetközi szinten. Lovas Nemzet. XX. kötet. 10. szám. 2014. október. pp. 28-30. Lektorált publikáció hazai tudományos és / vagy szakmai irodalomban (könyvfordítások): - Mihók Zsuzsanna: Ne árts! Amit a lókiképzéshez tudni illik. /Finger in der Wunde/ (Gerd Heuschmann). 2011. Mezőgazda Kiadó. pp. 144. ISBN: 9789632866208 - Mihók Zsuzsanna: Lókiképzés: Nézetkülönbségek /Irrwege der modernen Dressur. Die Suche nach der klassischen Alternative/ (Philippe Karl). 2011. Mezőgazda Kiadó. pp. 160. ISBN: 978963286639 - Mihók Zsuzsanna: Értsük meg a ló viselkedését! /Understanding the ancient secrets of the horse s mind/ (Robert Miller). 2012. Mezőgazda Kiadó. pp. 128. ISBN: 9789632866512 20
- Mihók Zsuzsanna: Lovak kézikönyve /Handbuch Pferde/ (Saskia Brixner). 2012. Alexandra Kiadó. pp. 256. ISBN: 9789632979625 - Mihók Zsuzsanna: A ló takarmányozása /Equine nutrition and feeding 4 th edition/ (David Frape). 2013. Mezőgazda Kiadó. pp. 396. ISBN:9789632866628 - Mihók Zsuzsanna: A lipicai ló a tudomány tükrében /Der Lipizzaner im Spiegel der Wissenschaft/ (Gottfried Brem). 2013. Mezőgazda Kiadó és a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége. pp. 332. ISBN: 9789632866970 - Mihók Zsuzsanna: A ló mozgásának biomechanikája /How your horse moves?/ (Gillian Higgins). 2014. Mezőgazda Kiadó. pp. 150. ISBN 9789632867007. - Mihók Zsuzsanna: Endurance, a French perspective (Leonard Liesens). Fordítás: 2014. Alexandra Kiadó. Megjelenéséről nincs hír. Előadás A lóágazat és annak gazdasági hozzájárulása a nemzetgazdaság teljesítményéhez címmel. Egyetemi kurzus, Lovasturizmus. Navacerrada (Madrid), Spanyolország. 2014. szeptember. 21