Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 Vajda Zoltán osztályvezető Fülöpháza 2015. június 9.
Tájidegen faj / adventív faj / jövevény faj : betelepítés, behurcolás vagy bevándorlás útján bekerült nem őshonos faj. Özönfajok / inváziós fajok: olyan nem őshonos fajok, amelyeknek elterjedési területe és populációmérete a számukra megfelelő élőhelyen monoton módon növekszik. Magyarország tájidegen, agresszíven terjedő növényfajainak eloszlása a következő képet mutatja: 64,3 % amerikai, 17,9 % dél-európai és 14,3 % ázsiai eredetű (TAMÁS 1999).
Idegen fajok száma Európa néhány országában Országok Terület (km2) Idegen fajok Fajszám/10.000 km 2 Albánia 28 748 56 19,4 Ausztria 83 849 293 34,9 Dánia 43 069 239 55,5 Finnország 337 032 171 5,0 Franciaország 543 998 479 8,8 Németország 356 330 339 9,5 Görögország 131 986 85 6,4 Magyarország 93 030 208 22,3 Olaszország 301 262 294 9,7 Norvégia 324 219 194 5,9 Portugália 88 500 244 27,5 Románia 237 500 203 8,5 Spanyolország 504 750 250 4,9 Svédország 449 964 217 4,8 Svájc 41 288 280 67,0 Hollandia 41 160 265 64,0
A magyarországi vasútvonalak és az adventív növények közötti összefüggés (PRISZTER nyomán).
A diaspórák jó terjedési képessége Csírázás széles ökológiai tartományban. Kedvező reprodukciós ráta Elnyújtott csírázási spektrum. Rövid élettartam, gyors virágzás és termésérlelés. Raktározó szervek jelenléte. Magasság. Kedvező morfológiai jellemzők. Erős vegetatív terjedő képesség. Mechanikai ápolással szembeni tűrőképesség. Alkalmazkodás a kultúrnövények életciklusához. Allelopatikus hatás. Herbicid rezisztencia, herbicid tolerancia. Nagy ökológiai tűrőképesség.
A flórára és a vegetációra gyakorolt hatás: Beilleszkedés a társulásba Őshonos növényfajok kiszorítása Kórokozók behurcolása A honos növények génkészletének befolyásolása Az állatvilágra gyakorolt hatás: A növény-állat interakciók (fogyasztók, fészkelők, stb.) számának csökkenése A növény-állat interakciók számának növekedése Az interakciók száma közel azonos marad
A termőhelyi tényezőkre gyakorolt hatás: A talaj nitrogéntartalmának feldúsulása Az avar- és humuszképződés felgyorsulása A talaj vízgazdálkodásának megváltozása Az emberre gyakorolt közvetlen hatás: Allergén hatás Bőrgyulladás Rákkeltő hatás Mérgező hatás
Az Európai Unió 12 milliárd Eurót költ évente védekezésre. 1982 óta 180 LIFE projektben 38 millió Eurót költöttek tájidegen irtásra Natura 2000 területeken. Az USA 80 milliárd Eurónak megfelelő pénzösszeget fordít évente az inváziós fajok elleni védekezésre. Inváziv Idegen Fajok Európai Jegyzéke (DAISIE) 10.822 Európán kívüli fajt sorol fel, ennek 10-15%-a jelent potenciális veszélyt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 163 különösen veszélyes inváziós fajt tart számon Európában.
A diverzitás nem egyenlő a fajszámmal!. Az invazív fajoknak lehetnek negatív hatásai a természetes életközösségre. Minden rendben, növelik a diverzitást! A védekezés megtervezésénél azt a fajt kell kiválasztani, ami a legnagyobb problémát okozza.
Mindenütt ott vannak!! Nincsenek mindenütt!!. Fontos tudni, az elterjedésüket, hogy meg lehessen tervezni az ellenük való védekezést!.
Fertőzött terület Védekezés költsége Eltávolítás megoldható Eltávolítás nagy befektetést igényel Csak helyi kezelés Eltávolítás egyszerű A közvélemény felfigyel a fajra Betelepülés Észlelés Nincs jelenlét Elszórt előfordulás Gyakori előfordulás Maximális elterjedés Idő
Megelőzés MINDIG a legolcsóbb és legcélravezetőbb stratégia! A korai felismerés a második legolcsóbb és legcélravezetőbb stratégia!
40.000 km2 volt fertőzött Cactoblastis cactorum,
1. Természetvédelmi célok felállítása 6. Felülvizsgálat és változtatás 2. Legveszélyesebb fajok meghatározása 5. A beavatkozások hatásának monitorozása 3. Védekezési technika kiválasztása 4. Terv készítése Adaptive Management of Weeds describing management actions and decisions confronting natural area managers (from Randall (1997), based on a diagram by Oren Pollak).
Selyemkóró Asclepias syriaca Származás, elterjedés: Észak-Amerika keleti síkságai Európába 1629-ben került, spontán terjedése a Mediterráneumból indult ki Első hazai adata: 1736, Dunántúl Intenzív termesztése: 1870-1950 Oka: szörp, bor, illóolaj, selyem, szigetelőanyag, olaj, kaucsuk. Terjedését elősegítette: Felhagyott állományok Úthálózat és vasút fejlődése Talajművelés, bolygatás Kompetítorok kiirtása
Legfertőzöttebb megyék: Bács-Kiskun, Tolna, Jász- Nagykun-Szolnok, Somogy, Csongrád, Pest Termőhelyigény száraz nedves, főleg laza talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken
Biotikus interakciók Gyökérkivonata allelopatikus sok gabona- és gyomnövényre Kompetíciója még nagyobb jelentőségű Az uborkamozaik-vírus, rozsdagombák, lisztharmatgombák és fuzárium gazdanövénye. gerincesek nem vagy alig legelik Gazdasági jelentőség Mézelő, termése a virágkötészetben használható
1989 2013 Magyarország selyemkóró fertőzöttsége 1989-ben: barna szín: erős fertőzöttség, sötétkék: közepes fertőzöttség, világoskék: gyenge fertőzöttség, narancssárga: szórványos előfordulás, sárga szín: nem fordul elő. Hazánk jelenlegi selyemkóró fertőzöttsége (fekete szín: selyemkóró előfordulás).
Természetvédelmi károkozás Megakadályozza a természetközeli társulások regenerációját Kezelése Megelőzés: a természetközeli vegetáció fenntartása, új egyedek bevitelének megakadályozása Kis fedettség esetén: pontpermetezés, kenés Nagy fedettség esetén: speciális járókerekű gép, háti motoros permetezőgép Alkalmazása bimbózáskor - virágzás kezdetekor kedvező
122 nem fertőzött 98 fertőzött 47 erősen fertőzött
Fotó: Gál Attila
Specialista fajok száma (400 m2) 30 25 20 15 Buckaköz Nyaras-borókás Nyílt homoki gyep Zárt nyaras 10 Parlag 5 Fenyves 0 Forrás: MTA ÖBKI Akácos Szántó Szőlő-gyümölcs 0 10 20 30 40 50 60 Fajszám (400 m2)
Tájidegen faültetvények 1783 1km Készítette: Dr. Biró Mariann
Tájidegen faültetvények 1864 1km Készítette: Dr. Biró Mariann
Tájidegen faültetvények 1883 1km Készítette: Dr. Biró Mariann
Tájidegen faültetvények 1958 1km Készítette: Dr. Biró Mariann
Tájidegen faültetvények 2000 Készítette: Dr. Biró Mariann
Projekt időtartama: 2012. július 19. 2015. június 10. A projekt teljes összege: 791.899.161 Ft. Négy helyszín: Fülöpháza (950 ha) Orgovány (800 ha) Bugac (350 ha) Kéleshalom (110 ha)
Köszönöm a figyelmet!