VEZÉRFONAL KARDVÍVÁS A A OKTATÁSÁHOZ 1. KIR. CSENDŐRSÉG SZÁMÁRA. SZEGEDEN. NYOMATOTT BÁBA SÁNDOR KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.
Általános hatái-ozványok. 1. A karddal való vívás a csendőrben ezen fegyvere iránt bizalmat ébreszt; ez által tanulja meg ellenfelét megtámadni és önmagát megvédeni. A vivási oktatásnak egyik főfeladata az erős és mégis hajlékony csuklók kifejlesztése. Ez teszi a támadásokat elhatározókká és eredményesekké. Ennek folytán tehát a vivás oktatásának egyik főkellékét még a test mozgékonyságának gyakorlása is képezi. A különféle meghatározott vágások (támadások) és födözések gyakorlása arra szolgál, hogy a csendőr azokkal megismerkedjék és a szabadvivásra előkészíttessék. Ez utóbbi a lélekjelenlétet fejleszti, a melyre a csendőrnek szolgálati működése folytán előforduló körülmények között elodázhatlan szüksége van. 2. A vivási előgyakorlatokra a legénység szabályszerű könnyű öltözetben és derékra kötött oldalfegyverrel vonul ki; s ezen gyakorlatoknál minden formaszerüség és kényszer lehetőleg mellőzendő. 3. A szabadvivás gyakorlásakor két, könnyű vivókardokkal ellátott csendőr áll egymással szembe, s kölcsönös megállapodás nélkül vág és födöz. 4. Ezen gyakorlathoz, a szabályszerű csendőrségi szolgálati kard alakjának megfelelően, kemény fából és bádog lemezből készült markolat-kosárral kiállítandó fakardok használandók, melyek az őrsátalányból szerzendők be. ELSŐ SZAKASZ. Előgyakorlatok. 5. Az előgyakorlatok többekkel egyszerre eszközöltethetnek. 6. Az előgyakorlatokhoz a legénység sorban vonul ki és Négy lépésre balra (jobbra, vagy jobbra és balra) n y i- tódj!" vezényszóra, ennek megfelelően foglal állást.
A balszárnyra mindenkor a legügyesebb vagy gyakorlottabb ember állítandó, hogy a többieknek egyúttal képletes vezetőül szolgáljon. I. A vivási állás. 7.»Vivrii!«figyelmeztetőre a netaláni pibenő_ állásból a rendes katonai arczállásba kell helyezkedni át.»á 1 1 á s, e gy!«vezényszóra a jobb kéz a testhez közel a baloldalra áttérve megragadja a kardmarkolatot, mig a bal kéz a kard hüvelyét a markolaton alól fogja meg; kettő! u-re a jobb kéz a kardot gyorsan a hüvelyből kihúzza, s azt ugy emeli a test elébe, hogy a kar kissé felemelve és meghajtva, s ökle körülbelül jobb szeme elé azzal egyenlő magasságban, a penge hegye rézsut előre és élével felfeléabal váll magasságába jusson ;»h á r o m!«-ra mindkét térd kissé meghajtatván, a jobb' láb rövid hallható toppanással ugy lép előre, hogy a test középvonalának feleljen meg, a bal térd ezen láb ujjai fölött függélyesen, a jobb láb alsó lábszára pedig magában merőlegesen, a felső test hátravont balvállal a csípőkön függélyesen álljon, az arcz egyenesen előre az ellenfélre néz. A kardmarkolat teljes ököllel akként markolandó meg, hogy a kis ujj a védvasat érintse, mig a hüvelyk ujj a markolat fogantyújának fokvasán van. A bal kar oly módon tétetik a testen hátra, hogy az előkar a keresztcsont felett vízszintesen nyugodjék, mely fekvésében minden további mozdulat alatt megmarad (1. a 7. ábrát). 8. Ha a kezdő a fennebbiek szerint részletezett állást foglalni megtanulta, a v i v n i-á 1 1 á s!" vezényszóra ezen mozdulat a részletes mozdulatok és fogások egyesítésével gyakorlandó és végrehajtandó. 9. F i h e n j!" figyelmeztetőre, a lábak távolságának megtartása mellett kényelmes állás foglalható, a kard a vívó állásból hegyével a föld felé cresztctik és a felső test szabadon mozoghat, mig a vigyázz! v i v n i-á 1 1 á s!" figyelmeztető, illetőleg vezényszóra ismét a szabályos v i v-állásba kell helyezkedni.
- 5 10. Viovázz! kardot rcjts!"-re akár a pihenő, akar pedig a viv-állásbül a bal láb helytt hagyásával a szabályszerű katonás állás foglaltatik el és a kard, ép ugy, a mint kivonatott, hüvelyébe rejtetik, minek teljesítése alatt az illető kissé balra lefelé pillant. 11. A kard elrejtése után a sor zárkoztatik és a legénység leléptetik. 12. Itt megjegyeztetik, miszerint a gyakorlott és ügyes vivő különösen a szabad-vivásnál, határozott alakisághoz nem köthető, söt szükséges, hogy a vivó bizonyos körülmények között az alakiságtól eltérve, ezáltal tulajdonképeni szándékát ellenfe'e elöl mintegy elleplezze. II. Test mozdulatok 13. Miután a viv-állás már begyakoroltatott, a testmozdulatokra való oktatás, illetőleg ezek gyakorlása következik ; ezek teljesítése mindenkor a szabályszerű viv- A testmozdulatok a következők: a) Dobbantás. (Appel.) 14. Dobbants!" vezényszóra a jobb lábbal a földre hallható toppan ás tétetik. Ez a viv-állás elfoglalásánál, valamely mozdulat bevégeztével vagy összecsapásoknál, a kölcsönös készenlét jeléül adandó. A kettős dobbantás, két egymás után gyorsan következő toppantásból áll és Kettős dobbantás!" figyelmeztetőre kimondandó D obbants!" vezényszóra gyakorlandó. Továbbá a távlat megváltoztatására : 15. Előre haladás egy!" vezényszóra a jobb láb 30 cmtrnyire előre tétetik, mig a bal láb, a nélkül, hogy a földön húzatnék, egyúttal ugyanazon távolságra a jobb után tétetik a földre ; a mozgás folytatására továbbá csak Egy!" vezényeltetik; mig a kellő gyakorlottság elérése után az előrehaladás Előre" vezényszóra teljesítendő és mindaddig folytatandó, mig az Állj!"
- 6 - vezényszóval megállapodás parancsol tátik, mire az egy dobbantással megszüntettetik. Az előrehaladás csaknem ülőhelyzetnek megfelelően gyorsan és lehetőleg zaj nélkül történjék; mert minél gyorsabban és zajtalanul vitetik végbe, annál meglepőbb és annál biztosabb az eredménye is. c) Hátrálás. (Retiriren). 16. Hátrálj Egy!«-re a bal láb 30 cmtnyire hátrább lép és a jobb láb szintén ugyanannyira vonatik vissza ; különben ép ugy végeztetik az oktatás, mint az előrehaladásnál már fennebb mondatott, s az oktatandó kellő gyakorlottsága folytán Hátrálj!" vezényszóra hajtandó végre mindaddig, mig a hátra mozgás Állj!* vezényszóval beszünteltetik, mire az egy dobbantással befejeztetik. d) Kitörés. (Ausfall). 17. A kitörés a támadás hatásának fokozására szolgál. Kitörni!" vezényszóra a jobb láb 30 cmtnyire gyorsan előre tétetik és a bal, anélkül, hogy helyből emeltetnék, teljesen kinyujtatik. A feltest előre hajlik, a jobb csipő behuzatik, s a bal váll lehetőleg hátra vonatik. A test egyensúlyban tartandó, s e súlynak nem szabad egyedül a jobb lábon nyugodni, mivel ezáltal a vívásban való gyors visszatérés tetemesen megnehezittetnék. A kitörésben való állásnak nem szabad sokáig tartani' hanem mielőbb a H e 1 y r e!" vezényszóra ismét vivó-állásba kell helyezkedni. A kitörés hosszas gyakorlatot igényel, s a kellő gyakorlat folytán a kitörés és visszakozás Kitörj!" vezényszóra együttesen gyakorlandó. e) Hátra kitörés. (RackwSrts-Aurfall). 18. Hátra kitörj!" vezényszóra a bal láb teljesen megfeszülve a kitörési helyre visszalép s a tovább következő Helyre!" vezényszóra a jobb láb egy dobbantással a viv-állásba vonatik vissza.
f) Hatralépés. (Rück-Sohritt.) 19. Hátra lépj!" vezényszóra a jobb láb 10 20 cmternyire a bal lábtól oldalvást vagy a mögé helyeztetik, mialatt a térdek kissé meghajolva maradnak, a test felső része pedig visszavonatik. Helyre!" vezényszóra egy dobbantással a szabályos viv-állás foglaltatik el. Ezen mozdulat gyengébb vagy kétes cseltámadás kikerülésére szolgál és szük helyen a hátraugrást pótolja. g) Hátranurás. (Riickwarts-Sprung.) 20. Hátra ugorj!" vezényszóra ezen mozdulat egy ellökés által mindkét lábbal egyszerre történik, mire egy dobbantás következik. Ez erősebb támadás gyors kikerülésére szolgál. I.) Előrehajlás. 21. Előrehajolni egy!"-re a bal láb teljesen megfeszíttetik s a feltest annyira hajlik előre, hogy a jobb láb térde függélyesen a lábbujjhegyek fölé jusson, mig a fej kissé leeresztetvén, a felső jobb kar közelében tartatik ; Helyre!" vezényszóra ismét a vivallás egy dobbantással foglaltatik el. Ezen mozdulat az ellenfélnek támadásra való csábítására, vagy a sokáig kitörési állásban maradt támadónak gyors viszonttámadására és cselvágásra is szolgál s ily esetekben az előre kitörést pótolja i) Hátrahajlás. 22. Hátrahajolni egy!"-re a bal láb még inkább meghajlik, a jobb láb megfeszül és a te.'t felső része és a fej hátravonatik Helyre!" vezényszóra egy dobbantással ismét a viv-állás foglaltatik el. Ezen mozdulat röviden véghez vitt vágások kikerülésére és az előrehajlás közben tett gyengébb ellenséges támadások irányában is alkalmazható. k) Fordulás jobbra. (Volté rechts.) 23. Jobbra fordulj!"-ra a jobb láb kissé jobbra előre és oldalvást helyeztetik és a test a saját külső (jobb)
oldal felé hajlik, mialatt a bal láb a kitörési állásban van ; Helyre!" a viv-állás egy dobbantással gyorsan foglalandó el. 1) Foril.ilsís balra. (Volté links). 24. Balra fordulj!"-ra a jobb láb kissé balra és előre helyeztetik s egyidejűleg a test a saját belső (bal) oldal felé hajolván, a bal láb is tovább balra és egyúttal kitörési helyzetbe helyeztetik: Helyre!" egy dobbantással az eredeti állásponton a szabályos viv-állás foglaltatik el. 25. Ezen fordulatok az ellennek oldalba támadása czéljából, esetleg az ő fordulatainak ellensúlyozására használtatnak. 26. Nagyobb mérvű gyakorlottság folytán a 15 25. pontokban taglalt mozdulatok okszerűen egyesítve is gyakorlandók. III. Kardforgatások. 27. A csendőrnek mindenekelőtt meg kell tanulnia, a vágásokat teljes erö'vel és mindig a kard élével megtenni. E végre előgyakorlatul a kardforgatások szolgálnak. Ezek ki-' nyújtott karral és a csuklóból kiinduló erőteljes kanyaritással végbe vitt vágások, melyeknek egymást ütem szerint kell követniök. 28. A kardforgatások a már kiképzett vivó által is, még pedig mindenkor a szabályszerű szolgálati karddal minden leczke után gyakorlandók. 29. A kardforgatások a szabályos viv-állásban (7. pont) gyakorlandók, csakhogy, ha ezen gyakorlás huzamosabban tart, kezdetben a térdek kissé kiegyenlítése megengedhető, mig közben rövid ideig a kitörési (17. pont) és előre hajlott (21. pont) állásban is gyakorlandók. 30. Kard forgatás egy!"-re a csendőr szabályosan tartott kardja pengéje hegyét a támadó állásból bal felől feje fölött hátra húzza, e mellett a könyökcsuklót is némileg meghajtván, erős vágást tesz az ellenfél bal vállára, annak jobb csipője irányában és a pengét teljesen kikanya
u
9 ritja; ezután öklét bal vállához emeli s az ellenfél jobb vállára annak bal csípője irányában intéz vágást, a kardot ismét kikanyaritja, kinyújtott karját a jobb oldal felé emeli és e két vágást (felső forgatást oberes Molineé ) addig ismétli, mig Helyre" vagy 31. Kettő" következik. Most a csendőr a pengét, a vágást azon irányban, a melyben épen van, lefelé kikanyaritja, öklét megfordítja, hogy a kard éle előre irányuljon és az ököl és könyök csuklóiból szintén az előbb említett vágásokat teszi meg, csakhogy azok most az ellenfél teste mindkét oldalán alólról felfelé irányozandók, s e két vágást (alsó forgatás unteres Molineé ) addig ismétli, mig Helyre" vezényeltetik, vagy a következő vezényszó ejtetik ki : 32. Három" vezényszóra a csendőr öklét a bal válla elé és az ökölcsukló meghajtásával a kard hegyét rézsútosan hátra felé bal válla irányába hozza, s fejét előre hajtva vízszintesen jobbra vág, a pengét feje fölött kikanyaritja és a vágást jobbra ismétli ; ezután öklét megfordítja és ugyanezen vízszintes kettősvágást ellenkező irányban, azaz balra végzi. 33. Ezen vízszintes kettős forgatás fölváltva jobbra és balra mindaddig ismételtetik, mig ismét Egy" vagy Kettő" vagy Helyre" vezényeltetik. 34. Ha a csendőr a teljesen kikanyarított és összefüggő vágásokból álló kardforgatásokban már némi ügyességet sajátított el, akkor neki a vágásokat és a szúrást (42. pont) is a vágóállványra, az azon kijelölt irányok szerint szabatosan és teljes erővel kell tennie. A vágó-állvány egy szorosan összefíuött és zsákvászonnal bevont, férfi felső test magasságának megfelelő szalma csomó, mely egy 16/io méter magasságú szilárdan álló czölöpre tűzetik. A vágások és a szúrás iránya, a mint azt az ábra mutatja, a vágó állványon fekete sávokkal, vagy felvarrt bőrszeletek által jelölendő meg.
IV. Vágások és szúrás. 35. A kardnak minden vágásnál éle első harmadával kell a kijelölt helyet találni. A fokéllel csakis a vízszintes jobb- és mély jobb vágásoknál szabad vágni és pedig azon esetben, ha ezen vágások a jobbra tett vágásokat követik és ezekkel közvetlenül összekötvék, minek folytán a kivitel gyorsítása czéljából az ököl forgatása elmaradván, a fokéivágás eredményeztetik. Ezen gyakorlatnál már a 4. pontban említett vivó kardok használandók. 36. Hogy a csendőr minden irányban tanuljon meg vágni és szúrni, akként foglaljon viv-állást, hogy a vágóállvány vele vagy egyenest szemközt, vagy előre és oldalt, vagy pedig teljesen oldalt legyen. 37. A vezényszóra : Magasan jobbra vágj!" a csendőr a kardforgatás első vágását a vágó-állvány megfelelő pontjára végzi és ismét viv-állásba helyezkedik, a minek minden következő vágás vagy szúrás után kell megtörténni. 38. Magasan balra v ágj!" mire a csendőr a megfelelő pontra a kardforgatás második vágását végzi. 39. Mélyen jobbra (balra) vágj!" erre az irány megnevezésének megfelelőleg, az illető pontra, a kardforgatások alsó vágásainak egyike ejtetik, minél a felső test mérsékelten a megfelelő oldal felé hajlik. 40. Jobbra (balra) -vágj!" vezényszóra a vizirányos kettős kardforgatásnak megfelelő vágás a jelzett irányban, de természetesen már csak mint egyszera forgatással végzendő vágás teendő. 41. Fejre vágj!" mire a csendőr az állványon megjelölt irányban függélyesen felülről lefelé vág. 42. Szúrj!" vezényszóra a csendőr öklét hátra húzza, mialatt hüvelykujját a markolat hátára kell tennie s a kard hegyével, karjának teljes és gyors kinyújtása mellett, a vágó állványon kijelölt pontra erőteljes döfést intéz, melynek felső testének némi előhajlása által nagyobb nyomatékot ad.
11 A szúrás intézésénél az ököl leginkább a vízszintes bal vágás fekvésében lehet, azonban a többi ökölfekvéseknek megfelelőleg is gyakorlandó. MÁSODIK Vivási oktatás. SZAKASZ. 43. Ezen oktatásnál ugy az oktatandó, mint a vívómester a 4. pontban említett vivó-kardot használják; az öltözetre nézve, ugy mint a tornászainál, az illemet nem sértő minden kényelem megengedendő. 44. Ha a csendőr a vágó állványra már teljes erővel és szabatosan tud vágni és szúrni, akkor a vívómester eleinte a döfkörön kivül foglal az oktatandóval szemben állást, mire mindketten egymás irányában, a 7., illetőleg a 8. pont szerint, a vívómester vezényszavára, a szabályszerű viv-állásba helyezkednek. 45. Most az oktató a 31 41. pontok alatt tárgyalt vágásokat vezényli, melyeket az oktatandó a 17. pontban leirt kitörés mellett teljesít; az oktató pedig az 55 63. pontoknak megfelelően födöz. 46. Minden vágás teljesítése után, a netalán kellő helyesitésre Helyre!" vezénylendő, mi azonban nagyobb gyakorlottság folytán, az oktatandó által vezényszó nélkül teljesítendő. 47. Magasan jobbra (balra) vágj!" erre a csendőr, (lásd a 2. ábra v. illetőleg a 3. ábra v. alakját), a kitöréssel egyidejűleg a jelzett vágást megteszi, mire a 46. pont szerint járandó el. 48. Mélyen jobbra (balra) vágj!" vezényszóra a csendőr a kitöréssel egyidejűleg, az illető vágást (4. ábra v. illetőleg az 5. ábra v. alakja szerint) teljesiti. 49 Jobbra (balra) vágj!" vezényszóra a jelzett oldalnak megfelelően, a 40. pontban emiitett vizirányos vágások teendők.
50. Fejre vágj!" erre a csendőr (lásd a 6. ábra v. alakját) a kitörés mellett és saját fejét kissé előre hajtva, az ellenfél fejére intéí vágást. 51. Szúrj!" vezényszóra a csendőr, nyomatékosabb kitöréssel, az ellenfél mellének a 42. pont szerinti szúrást 52. Ha a vágások, illetőleg támadási mozdulatok eléggé gyakoroltattak, az oktató az oktataudóval szemben és ennek döfkörén belül foglalván állást, pengéjét az ellenfelével, és pedig vagy a külső oldalon azaz él élén (lásd a 7. ábrát), vagy pedig a belső oldalon azaz fok fokon (lásd a 7/a ábrát) Ezután az oktató az oktatandónak a vágásra nyújt alkalmat; mely végből testének egy részét födetlenül hagyván, neki az ily alkalmak mikénti felhasználását megmagyarázza és őt a szándékolt támadási mozdulatok azaz vágások végrehajtására utasítja, melyekkel szemben önmagát födözi, s egyúttal a födözések kölönféle nemeit megmagyarázza. 53. Miután az oktatandó a födözések különféle nemeit, az oktató födözései folytán megismerte és a neki nyújtott alkalmakat is kizsákmányolni megtanulta, az oktatandó a födözések teljesítésére taníttatik. 54 Minden vágás vagy szúrás a penge erősebb részével, s annak élével és kissé előre nyúló hegyével, s csakis akkor födözendő, midőn az ellenfél kitör. A pengének erősebb része alatt annak a hossza közepétől a tövéig vagyis a markolatig terjedő része értetik. 55. A födözések begyakorlása czéljából az oktató az oktatandóval szemben viv-állást foglal, pengéjét az ellenével keresztezi, például a belső oldalon, hogy gyenge nyomással balra az ellenfél bal oldalát érhesse és azután vezényli: 56. Balra födözz!" Erre a csendőr azon pillanatban, midőn az oktató kitöréssel a bal válla felé jelzi a vágást, öklét befelé fordítja és azt rézsut felfelé irányuló pengehegygyei a belső, vagyis bal oldala felé taszítja, egyszersmind öklét a vágás magassága vagy s mélysége irányának megfelelően leereszti, hogy a vágást
18 - a penge élével, a markolathoz közel meggátolhassa (lásd a 2. ábra f. alakját). Az oktató a kitörésben némi ideig megmarad, mialatt a födözést megbírálja és helyesbiti, azután a kardot ismét hátrahúzza, mire az oktatandó is előbbi állásába helyezkedik, mely eljárás minden további födözésnél is követendő. 57. Most az oktató kardját az oktatandóéval a külső oldalon teszi keresztbe, ennek pengéjét kissé jobbra nyomja és az utóbbi jobb válla felé jelezvén a vágást, vezényli : Jobbra födözz!" mire a csendőr (lásd a 3. ábra f. alakját) öklét lefelé irányuló pengehegygyei kifelé, azaz jobbra fordítja és egy kis nyomással átveti, öklét egyszersmind azon mérvben, amint a vágás magasabban vagy mélyebben irányoztatik, leereszti, hogy azt, ekként a pengeéllel a markolathoz közel felfoghassa. 58. Mélyen balra -- f ö d ö z z!" vezényszóra a csendőr a bal csípője felé alólról irányuló vágást oly módon födözi, hogy befelé, azaz balra fordított éllel pengéje hegyét ezen oldal felé ereszti le (lásd a 4. ábra f. alakját). 59. Mélyen jobbra fö d özz!"-re ugyanezen födözés jobbra tétetik meg (lásd a 5. ábra f. alakját). 60. Ezen két mély födözésnél az ökölnek a gyomorgödör magasságánál alább sülyedni nem szabad. 61. A 49. pont szerinti vízszintes vágások kissé lejebb eresztett ököllel az 55. és 56. pontokban leirt módon födöztetnek. 1 62. Fejet födözz!' vezényszóra a csendőr azon pillán.tban, midőn az oktató a fej vágást jelzi, az élével fölfelé fordított kardját annyira veszi hátra, hogy ökle jobb szemétől mintegy 30 centiméternyire jobbra előre és fölfelé, a kissé fölemelt pengehegy pedig inkább balra, mint előre irányuljon; a fej egyidejűleg kissé előre hajlik (lásd a 6. ábra f. alakját). 63. Az oktató belső támaszban lévén, az oktatandó támaszban lévő pengéjét kissé jobbra, azaz kifelé külső nyomja és vezényli :
- 14 - Szúrást jobbra födözz!" mire az oktatandó mellére szúrást jelez ez utóbbi ugyanazon pillanatban saját pengéje hegyét csaknem függélyesen leeresztvén, ellene kardját éllel jobbra, az 57. pontban leirt födözéshez hasonlóan fogja föl. 64. Most külső támaszt foglalván, a csendőr kardját beleié, azaz balra nyomja és vezényli : Szúrás balra födözz!" s az oktatandó mellére szúrást jelezvén, ez ép ugy, mint előbb mondatott, s az 58. pontban leirt födözéshez hasonlóan jár el, csakhogy most ellene pengéjét balra fogja föl, azaz balra födöz. 65. Ezután a csendőr arra utasítandó, hogy a szúrást a belső támaszból balra, azaz befelé és a külső támaszból jobbra, azaz kifelé födözze, minél arra figyelmeztessék, hogy ennek eszközlésére pengéjét gyorsan az ellenfél pengéjén fölül kell átvinnie. 66. Ha a csendőr már valamennyi támadási és védelmi mozdulatot helyesen és a kellő gyorsasággal végbe vinni képes, akkor a vágások és szúrásoknak a födözésekkel való összeköttetései és pedig az oktató által vezényelve, gyakoroltassanak. E czélból az oktató és oktatandó egymással szemközt szintén viv-állásba helyezkednek és pengéiket keresztezik. Egy- egy vágásra vagy szúrásra ugyancsak egy füdözésnek s viszont az utóbbira egy támadási mozdulatnak kell következni. Az oktató az oktatandóval eleinte csak két külön mozdulatot külön osztva, később azonban egymást gyorsan követve gyakoroljon ; s az ügyesség fokozódásához képest a két első mozdulattal még egy harmadikat és negyediket is kössön össze. Ha a csendőr első mozdulata vágás vagy szúrás volna, akkor azt csakis az oktató rendeletére szabad megkezdenie. Az oktató, bizonyos összeköttetéseknél, a penge támasznak a külső vagy belső oldalra való átváltoztatása által, ellenkező vagyis változott viszonyt idézhet elő; de a végbevitel előtt vagy után a csendőrt az ily mozdulatnak czélja iránt gyakran kérdezze meg, hogy utóbbi ekként
a kardvívásnál előforduló helyzetnek önálló megbirálására szoktattassék. A szabad vívás. 67. A vivási oktatás ezennel be lévén fejezve, a kölcsönös értesítés nélküli szabad vivás kezdetik meg. Ennél csak a föntebbiek szerint tanult vágások és födözések használandók, mig mesterkélt vágások csak tökéletesen vívóknál engedhetők meg. Ha a vivók fölhevülődve a kellő nyugalmat és mérsékletet vesztették, a gyakorlat rögtön beszüntetendő.