Közlemények a gép-ipar teréről.

Átírás

1 EREDETI DOLGOZATOK. i. Közlemények a gép-ipar teréről. > BIELEK MIKSATOL. I. A Cameron-féle gözszivattyú. (I. tábla). ^ A Cameron-féle gözszivattyú (Special-Dampfpumpe Patent Cameron) neiü bír forgó, hanem csak egyenes vonalú mozgással és különös sajátsága abban áll, hogy míg a közönséges gőzgépeknél előforduló gőzosztó-tolattyúnak szokásos és hátra való mozgása rendesen külpontú tárcsa segítségével eszközöltetik, addig ez utóbbi, a különleges gőzszivattyúnál, a tolattyúszekreny sajátságos szerkezete, valamint a gőz nyomásának különös elosztása által pótoltatik. Itt tehát, a mint ez a mellékelt rajzból is kitűnik s mint fentebb- említettük, a gőztolattyú sem excenter, sem pedig más külszerkozet segélyével nem mozgattatik, hanem a tétlenségi állapot beálltával egyesegyedül a gőz hatása által kormányoztatik. E mellett ezen gőzszivattyú járása a czélnak megfelelöleg szabályos, de tetszés szerint vagy sebesebb vagy lassúbb is lehet, a mint több vagy kevesebb gőzt, vagyis magasabb vagy csokélyebb nyomatot vezetünk hozzá. A mellékelt rajz 1-ső, 2-dik, 3-dik, 4-dik és 5-dik ábrájában jelenti : A a gőzhengert; B a szivattyúhengert; C két hengerüreget s tolattyúládát; D két kis köldököt, mely azonban nem zár gőzmontesen; E a tolattyút, mely itt kettős kagyló alakú 5 F a szellentyü és a zárcsavar közti űrt; G a két kúpalakú szelepet; H egy kötődarabot öntött vasból; 1*

2 4 a a gőz-bevezető csövet j b a gőzkieresztő csövet; cc a gőzcsatornákat, mint azok a közönséges gőzhengernél előfordulnak. A Cameron-féle gőzszivattyú tehát lényegében a következő főrészekből áll : Egy gó'zbevezető és elvezető csatornákkal ellátott gázhengerből a közönséges dugattyúval; az e felett fekvő sajátságos tolattyúládából, (E) alakú tulattyúval és két (Dl)) köldökkel; végre a kétszeresen működő szivattyú, mely a gőzhengerrel (77) öntvény által köttetik össze. A tolattyúláda két vége belülről liengeralakúlag ki van esztergályozva és két kis gőzliongert (CC) képez, melyekben két nem gőzmentesen záró kisebb köldök (7)7)) létezik. Az utóbbiak egymásközt rúd által vannak összekapcsolva, melyen rész* arányos körények léteznek. Az (7?) gőzelosztó, kettős kagylóalakú tolattyú, melynek hátán két kinyúlás (Lasche) van s mely épen két körény közé van helyezve. Ha a (DD) köldökök jobbra vagy balra mozgattatnak, akkor az (E) tolattyú mozgásukat követi. Azok löketnagysága pontosan a tolattyú ide- és oda menésének felel meg, korlátoltatik azonban a két hengerfödő által, mely (CC) mellett van.elhelyezve. Az említett kétwöldök eltolása, a mint azt későbben meg fogjuk magyarázni, a beömlő gőz hatása által idéztetik elő, de az (7) emeltyű által egy külerö segítségével is létrehozható. Az 1., 3., 4 és 5 dik ábrákban látható ezen (7) emeltyű kar, mely egy ugyanazon tengelyhez erősített, kint lévő és a 2-dik ábrában látható emeltyű (77) által mozgatható. A szabad kézzel való ideés tova mozgásnál a belső emeltyűkar nyomást gyakorol az említett körónyekre s ez által a köldököknek s így {E) tollatyúnak jobbra vagy balra való elmozdítását eszközli. Az (77) emeltyűnek szabad kézzel való mozgatása csak a gép megindítása alkalmával történik. A (7)7)) köldökök feszgyűrűvel nem bírnak és nem záródnak gőzmentesen. A tolattyú-ládába beömlő gőz tehát, nemcsak azt tölti be, hogy onnan mint a közönséges gépeknél a gőzbeeresztü csatornákon át a gőzhengerbo elosztassék, hanem a tolattyúhenger és köldökerosztékein keresztül a (CC) üregbe is nyomul, hol igen rövid időközben egyenlő nyomást gyakorolván, a köldök külső felületére is, e gőznyomások egymást egyensúlyban tartják. J fa ezen (C) üregek egyike a kiömlő csatornával összeköttetésbe liozatik és i<*y az ott uralkodó gőznyomás kisebbedik, akkor ugyanazon pillanatban a másik (C) üregben levő gőznyomás kezd működni ós mozgásba hozza a köldököket, valamint a tolattyút az első (C) üreg felé. Ezen (CC) üregek csatornák által vannak az (^4) gőzhengerrel összekötve mint az ábrák mn'atják de ezen összeköttetés elzárható egy-egy (GG) szellentyü által.

3 Ezek egy hengeralakú tömör fejjel bírnak, mely elég hosszú arra, hogy egyenlő átmérővel biró lyukban vízszintesen vezethető legyen s egyszersmind a (C')-től jövő oldalesatornát a szellentyü és a zárcsavar közötti űrtől (F) elzárja. Ezen iir, ogy a rajzból ki nem vehető csatorna által a tólattyú-ládával van összekötve. A szellentyük tehát a fris gőz által mindig a kúpa'akú iilékek felé nyomatnak. Mindkét szellentyü.belső oldalán van egy peczek, mely a gőzhengerbe nyúlik. Ezen, főpontjaiban leírt mechanismusnak mozgásn.ódja már most a következő : Ha a gőz a géphez vezettetik, mindenekelőtt kitölti a tolattyúládát és onnan érkezik : 1. Egyenes csatornák által a (GG) szellentyük mögé, melyeket az ülék felé szorít. 2. A két nem eléggé gőzmentes köldök (DD) vagy a körülötte levő eresztékek által a (CC) üregekbe és azok elvezető csatornáiba egészen a (GG) szellentyü-fejekig. 3. Végre a gőzhengerbe, és pedig a tolattyú állása szerint jobbra vagy balra a gőzdugattyútól. Az (E) tolattyúnak a rajzban megjelölt állása szerint jön a gőz a baloldalon a gőzhengerbe éa ennélfogva balról jobbra mozgattatik a dugattyú. A dugattyútól jobbra fekvő hengerül- összeköttetésben áll a gőzkivezető csövei, minélfogva az ott létező levegő vagy a gép működése alkalmával a fáradt gőz a tolattyú jobb kagylóján át, kimehet. A gőzdugattyú, útjának végén, a jobboldali kúpszellentyiínek (6r) peczkére talál, kir:yomja azt helyéből, és előállítja ezáltal a jobboldalon levő (C) űrnek összeköttetését a jobboldalon levő gőzhengerrel cs mivel ez épen a kieresztő csatornával közlekedik, a gözkieresztő csövei való összeköttetést is. A (C) űrben levő gőz, úgyszintén a nem eléggé gőzmentes jobboldali köldökön keresztül nyomuló gőz, a jobboldalon levő (6?) nyílásánál kimehet (lásd 3-dik ábrát). A jobboldalon levő köldökre a külnyomás kisebbedvén, a baloldalon a tol sttyú-hengerben létező túlnyomás a köldököt a tülattyúval együtt jobbra tolja (lásd 4. ábrát). A tolattyú ezen állásánál mogyen már most a gőz a dugattyú jobboldalán levő liengerürbe, mialatt a fáradt gőz a baloldalon a bal tolattyúkagylón át kifoly. Az 5-dik ábrában a gözdugattyú járása látható jobbról balfelé. A gőz és szivattyú-henger egymáshoz van erősítve a (II) öntvény által, mely egyszersmind a két henger fedvényét képezi és pedig egyrészt a szivattyú, másrészt a gőzgépet illetőleg. A gőz- és szivattyú-dugattyúk egy rúd által vannak összekötve. Ezen gőzszívattyúk előnyei röviden összefoglalva a következők: " 1. Erőáttevések, lendkei ekek vagy szíjkorongok nem szükségesek.

4 6 2. Kétszeresen működnek; szívómagasságuk egész 26 láb, nyomómagasságuk 400 láb. 3. A szelepek könnyen hozzáférhetők. 4. Tetszőleges sebességgel és gőzfeszélylyel dolgoznak. 5. A kiömlő vízsugár folytonos. 6. A gőzkazántól bármely távolságban felállíthatók s kevés helyet ígényelnok. 7. Egyszerűség, tartósság és csekély gőzmennyiség fölhasználása által tűnnek ki. Ezen gőzszivattyúk használhatók: sörfőzdékben, cserző- és szeszgyárakban, papir-, keményítő-, vegyészeti- és czukorgyárakban, festőgyárakban, szappanfőzdéknél, érez- és kőbányákban, vízmüveknél, vízlecsapolásnál, öntözésnél, vasutakon vízállomásnál, gőzkazánok táplálására; továbbá, mint gőztüzfecskendők, végre hydraulikai sajtók, felh izó- és darugépek táplálására. Táblázat a gőzszivattyú nagyságára s árára nézve. A gőzhenger átmérője angol hüvelykben.... 2'A A szivattyúhenger átmérője angol hüvelykben IV* IV* A SZÍVÓ és nyomó-csövek- átmérője, liüv V* 1 l'a Löketjátékszám, perczenként Szállított vízmennyiség, óránként (akó) A szivattyú által táplált kazán, lóerő száma III' ' A gözbeömlési cső átmérője liüvelykbon.... VB V* IV* IV* A gőzszivattyú súlya váinfontban Egész hossza hüvelykbon A dugattyú lökete (Hub) hüvelykben A gözszivattyú ára, ezüstforintban, Pestre szállítva Ily Cameron-féle gőzszivattyú a kir. Józsefmüegyetem gépszerkezettani Bzertárában látható. Ezen gép gőzhengerének átmérőja 2 1 /, angol hüvelyk, szivattyúhongerénok átmérője l 1 /* angol hüvelyk; perczenként 100 kettős löketet (Kolbensp : ele) tesz s óránként 25 akó vizet szolgáltat. Kezelési szabályok. 1. E gőzszivattyú felállításánál mint minden gőzgépnél kiválóan arra kell ügyelni, hogy a gözbeömlési csöveken át tisztátlanság ne jusson a gőzhengerbe. Ezért a gőzcsöveket összeillesztésük előtt gondosan ki kell tisztítani.

5 2. A működésbe hozatalnál, mely eleintén szabadkézzel az (II) emeltyű által történik, és néha működés alatt is, a vízclbocsátó szelepek a gőzliengeren kinyitandók mindaddig, mig csak tiszta gőz nem jelentkezik. 3. A kenöszelencze legczélszerűbben faggyúval vagy zsiradékkal töltendő meg. II. A Fries-félo gözmozgony (Locomobil). (II. tábla). A II. táblán ábrázolt és a kis iparra nézve czélszerü Fries-féle gözmozgony két lóerőre van szerkesztve; áll pedig egy egycsöves kazánból, és egy magas nyomású fokmentes kis gőzgépből, mely az előbbivel össze vau kapcsolva. A gőzkazán hengeralakú, fekmentes és belfütéssel bír. Két vége rácsavarított fej lem ezek által van határolva s úgy van összeállítva, hogy a kazán tisztítása alkalmával a tűzeső könnyen kivehető. E gőzkazán, mely 5 légköri nyomással dolgozik, 1830 mm. hoszszal, 735 mm. külső átmérővel s 8 1 / 2 mm. lemezvastagsággal bír. A tűzeső belső átmérője 458 millimétert, a lemezvastagság pedig 8 m.-métert tesz. A kazánon két emeltyű segítségével megterhelt biztonsági szelep van elhelyezve, valamint a hatófelszereléshez tartozó többi részek is. A kazán által mint említtetett egy 2 lóerejü fekmentes kis gőzgép hajtatik, melynek szerkezete a mellékelt rajzból világosan kitűnik. Ily gözmozgony Weiner pesti műhelyében működik és czéljának tökéletesen megfelel.

6 b A m a g y. mérnök és építész-egyletközlönyé V L k a t e f, H á H a. / ábra Legűst. mmfxm <3. ábra -4-. ábra. Jfy :RóhnJL.FatJSZS. J, ábra.

7 A m a g y. mérnök és épitész-egyle t kö zlonje V I. k ö t ő t. II t á b l a bnes jlcomotile 5 " m é t e r i leirt számolta, eentimeéereket "kivéve a, lemezi/astagságotjelentik. Jiohn^.Pest WJl