Aktuális fejlemények a magyar munkaerőpiacon készült: 2016. szeptember Megjegyzés: Az összehasonlítás során mindig figyelembe kell venni, hogy a munkaerő piacra vonatkozó adatok különböző forrásból származnak. Foglalkoztatottak, keresők, munkanélküliek és rátáik: A Központi Statisztikai Hivatala (KSH) munkaerő piaci felmérése. Foglalkoztatottnak minősül az, aki a felmérés időszakában (hetében) legalább 1 órát dolgozott díjazás fejében. Alkalmazásban állók, keresetek: a vállalatok részéről jelentett adatok. Részmunkaidőben foglalkoztatottakat arányosan teljes munkaidősre számítják át. Forrás: KSH álláskeresők: a munkaügyi központoknál (NFSZ) bejelentett személyek. Tartalomjegyzék: 1. Foglalkoztatási helyzet, munkanélküliség 2. Szakemberhiány 3. Bérek, járulékos bérköltség. Bértárgyalások, szakszervezetek 1. Foglalkoztatás, munkanélküliség A foglalkoztatás és a munkanélküliség alakulása A foglalkoztatási ráta 2016 közepére a kilencvenes évek elejétől mért legmagasabb szintet érte el. Egyúttal a munkanélküliség a legalacsonyabb a rendszerváltás óta. Foglalkoztatás 2000 1. né. 2016 2. né. 13 12 11 9 7 6 Munkanélküliségi ráta (%)* Foglalkoztatási ráta (%)** 70 6 66 6 62 60 2000 2001 2002 2003 200 200 2006 2007 200 2009 20 2011 2012 2013 201 2012016 2000 2001 2002 2003 200 200 2006 2007 200 2009 20 2011 2012 2013 201 2012016 * 1 7 évesek, ** 1 6 évesek. Negyedéves átlagok. Forrás: KSH munkaerő piaci felmérés / Eurostat 1
Foglalkoztatás szektorok szerint Az új munkahelyek több mint felét 2011 óta a közfoglalkoztatás teremtette. A foglalkoztatásban állók számának változása az előző évhez viszonyítva százalékban, gördülő 3 havi átlag 30 2 20 1 0 200 2009 20 2011 2012 2013 201 201 2016 versenyszféra Forrás: KSH / vállalati statisztika költségvetési szféra Az alkalmazottak száma szektorok szerint * ezer fő év összesen versenyszféra költségvetési szféra közfoglalkoztatás közfoglalkoztatás nélkül 2011 2 691. 1 1.2 67.9.6 2012 2 67. 1 17.2 660. 90. 2013 2 700.2 1 19.1 67.0 129.1 201 2 23.0 1 67.1 671.6 12. 201 2 9.9 1 920.3 676.3 191.9 2016 jan.-jún. 2 96.9 1 976.6 671.3 201. változás 2016/2011 között +277. +12..7 +12.7 * A nonprofit szektor és a magánháztartások nélkül. Forrás: KSH / vállalati statisztika A foglalkoztatás területi bontásban A munkanélküliségi és foglalkoztatási adatok igen jelentős eltérést mutatnak az egyes régiókban. Egyes gazdaságilag fejlett régiókban 3 százalékos vagy még alacsonyabb munkanélküliség is előfordul, ami gyakorlatilag teljes foglalkoztatást jelent, egyúttal pedig egyes térségekben jócskán kétszámjegyű a munkanélküliségi ráta. 2
Munkanélküliségi ráta megyék szerinti bontásban, 2016. első félév százalékos arányban Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) Az NFSZ részletes munkaerő piaci adatai: http://www.nfsz.gov.hu/resource.aspx?resourceid=stat_afsz_nyilvtartasok_idosorai_megyei 2. Szakemberhiány Betöltetlen állások Az első negyedévben a KSH 0.000 betöltetlen állást tartott nyilván, ebből 36.000 t a magángazdaságban. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságban 0 munkahelyből átlagosan 1,7 et nem tudtak betölteni. Kiemelkedően magas ez az arány az elektronikai iparban (,0), a textiliparban (3,7) és az informatikai és kommunikációs gazdaságban (3,), de a járműgyártásban és az elektrotechnikában is (2,6 ill. 2,9). Kiemelten keresik a felsőfokú végzettségűeket, de a gépkezelőket, gyártási szerelőket és járművezetőket is. A KSH jelentés letölthető: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/uresallas161.pdf 3. Bérek, járulékos bérköltség Hosszú távú változások A munkaerő piacon uralkodó nyomás kedvez a jelenleg viszonylag magas ütemű bérnövekedésnek: az első félévben a bruttó keresetek,3 százalékkal emelkedtek a versenyszférában, a költségvetési szférában pedig 7,9 százalékkal. Az adócsökkentéseknek és a nulla százalékos inflációnak köszönhetően ez 7, százalékos reálbérnövekedést eredményezett. Középtávon a bérköltség a 2016 első félévében tapasztalt mértékű emelkedése kockázatot jelenthet a magyarországi gazdasági környezet versenyképességére nézve. 3
Átlagkeresetek a versenyszférában bruttó nettó * reálértéken ** Ft az előző év %-ban euró Ft az előző év %-ban euró az előző év %-ban 2000 2 30 6 3 21.7 200 1 99 9 21 397 20 206 63 3.3 71 133 76 7.6 6 2.6 2011 217 932. 71 1 0.0 17 3.9 2012 233 729 7.2 0 71.3 21-1.3 2013 22 293 3.6 16 1 702.2 3 3. 201 22 66.3 19 16 9.3 36. 201 262 6 3.9 7 171 911 3.9 3.9 2016 H1 27 039.3 76 12 237 6.9 3 6.7 * Nettó bérek 2011 től: gyermekes családok családi adókedvezménye nélkül. ** Reálbérek: a nettó bérek a fogyasztói árindexszel korrigált változása Euró: a Magyar Nemzeti bank (MNB) az adott időszakra vonatkozó átlagos árfolyamán számítva Forrás: KSH / vállalati statisztika, saját számítások A KSH részletes adatai http://www.ksh.hu/stadat_evkozi_2_1 Alkalmazottak jövedelmi eloszlása az adott sávba eső alkalmazottak aránya, százalékban 20 1 16 1 12 6 2 0 19 16 12 <1. 12 17 200 300 00 00 >00 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 1 kereseti sávok (felső határok, ezer forintban) Régiók, ágazatok A keresetek jelentősen változnak régiók és ágazatok szerint. A járműiparban az átlagos bruttó havi keresetek összesen mintegy 332 ezer forintot tesznek ki, Győr Moson Sopron megyében azonban 2 ezer forintot, míg Zalában csupán 160 ezret. A kereskedelemben foglalkoztatottak Budapesten kb. 313 ezer forintot keresnek, Nógrádban pedig éppen hogy 171 ezer forintot. 2016 első félévében a bruttó keresetek mintegy harmadával haladták meg a 20 es szintet, ezt a növekedési ütemet csak a feldolgozóiparban és a vendéglátásban haladták meg (+37 ill. +36 százalékkal, bár az utóbbiban az átlagkereset még így is csak az országos átlag 61 százalékát teszi ki). Más ágazatokban az elmúlt öt év bérnövekedése alig haladta meg a 20 százalékot.
Havi bruttó átlagkereset ágazatok szerint 2016 első félév Ft változás 2016 első félév/20 % Össszes ágazat 27 039 32. A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 193 17 3.1 B Bányászat, kőfejtés 2 37 21. C Feldolgozóipar 27 63 37.2 CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 226 63 0.7 CB Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 16 716 3.2 CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 22 000 23. CD Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 73 06 7. CE Vegyi anyag, termék gyártása 30 3 29.1 CF Gyógyszergyártás 7 66 20.1 CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2 07 30.0 CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 2 13 33.2 CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 30 390.3 CJ Villamos berendezés gyártása 261 27.6 CK Gép, gépi berendezés gyártása 29 6 32.1 CL Járműgyártás 331 30 2.2 CM Egyéb feldolgozóipar 239 31 37. D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 0 16 23.7 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 23 6 1.1 F Építőipar 193 92 26. G Kereskedelem, gépjárműjavítás 22 02 30. H Szállítás, raktározás 23 7 21.2 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 167 63 36.3 J Információ, kommunikáció 6 01 31.6 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 27 761 21.2 L Ingatlanügyletek 23 93 2. M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 399 01 32.7 Havi bruttó átlagkereset régiók szerint statisztikai régió / megye 2016 első félév Ft változás 2016 első félév/20 % Magyarország 27 039 32. Közép-Magyarország 322 07 29.0 Budapest 39 071 29. Pest 239 062 30.0 Közép-Dunántúl 29 30 33.9 Fejér 2 3 32. Komárom-Esztergom 29 7 30.1 Veszprém 229 2 3.9 Nyugat-Dunántúl 21 1 2.0 Győr-Moson-Sopron 22 20.0 Vas 237 760 3.0 Zala 19 237 29. Dél-Dunántúl 22 77 3. Baranya 212 260 29.6 Somogy 220 3 1.9 Tolna 2 216 33.3 Észak-Magyarország 23 12 36.3 Borsod-Abaúj-Zemplén 231 71 37.1 Heves 20 0 33.3 Nógrád 203 333 36.7 Észak-Alföld 213 9 0.0 Hajdú-Bihar 229 290 1.3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 19 13 33. Jász-Nagykun-Szolnok 213 029.3 Dél-Alföld 211 192 39. Bács-Kiskun 21 32 3.1 Békés 196 07 37.6 Csongrád 21 7 36.
Járulékos bérköltség Magyarországon a járulékos bérköltség a munkáltató teljes munkaköltségének mintegy 23 százalékát teszik ki. Ezzel Magyarország nagyjából a kelet európai országok középmezőnyében van, közel az EU 2 ak és Németország értékéhez. A bérek és a járulékos bérköltség aránya a teljes munkaköltségben 201, versenyszféra, kiemelt országok, százalékban 1 16 1 1 20 22 22 22 23 2 26 27 26 27 2 0 7 7 7 77 76 7 73 73 73 BG SI HR PL LV PT DE RO HU EU2 EE AT SK CZ járulékos bérköltség bérek Forrás: Eurostat, saját számítások Fajlagos munkaköltség A fajlagos munkaköltség (Unit Labour Cost ULC) Magyarországon 20 és 2016 között több mint 20 százalékkal emelkedett, a külföldi partnereknél ez a növekedés csupán mintegy 7 százalékos volt. A versenyképesség ebből adódó romlását legalábbis az erősen export orientált vállalatoknál kompenzálta a forint kb. 13 százalékos nominális leértékelődése, így végeredményben a reálértéken mért fajlagos munkaköltség ( REER ULC ) az elmúlt években viszonylag stabil szinten maradt. A forint fajlagos munkaköltség alapú reálárfolyama (REER ULC) index, 2001=0 magyar ULC 130 120 külföldi ULC* 1 0 90 REER ULC 0 70 2001 2002 2003 200 200 2006 2007 200 2009 20 2011 2012 2013 201 201 külföldi ULC: a legfontosabb kereskedelmi partnerek súlyozott átlaga Forrás: MNB 6
Minimálbér A törvényes minimálbér az erőteljes (+19 százalékos) 2012 es emelést követően az átlagkeresetek korábbi 37 százalékáról 2 százalékára emelkedett, ezt követően ez az arány alapvetően stabil maradt, vagyis a minimálbért 2013 és 2016 között az általános bérfejlesztéssel arányosan emelték. A minimálbérre vonatkozó adatok a KSH nál: http://www.ksh.hu/stadat_eves_2_1. Bértárgyalások, szakszervezetek Mindenek előtt a kereskedelemben, de emellett a járműgyártásban is szokatlanul erősen léptek fel a szakszervezetek 2016 ban a bértárgyalások során. 2016 ban a magángazdaságban az utolsó években Magyarországon rendkívül ritka módon figyelmeztető sztrájkkal is fenyegettek többek között az Audinál és az Autoliv és a LuK Savaria beszállítóknál. Egyes kollektív szerződéses bér megállapodások 2016 ban (forrás: sajtóközlemények): Audi: 12% + 21 százalékos egyszeri kifizetés Lidl: kb. +1% Tesco: 11 2% KIKA: 12,3% IKEA: 11% 2016 januárjában a német IG Metall fémipari szakszervezet összekötő irodát nyitott Győrben, amely támogatást hivatott nyújtani a magyarországi Vasas testvér szakszervezetnek, sőt további városokban is elképzelhető irodák megnyitása. Elérhetőség: Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Dirk Wölfer, +36 1 3 762, woelfer@ahkungarn.hu 7