Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány AZ EURO-LOG LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ KFT. TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZŐ BEMUTATÁSA Készítette: Bertalan Csilla Budapest, 2005 2
Tartalomjegyzék 2. A LOGISZTIKA FOGALMÁNAK ÁTTEKINTÉSE... 7 2. 1. A logisztika eredete... 7 2. 2. A logisztika fogalma... 8 2. 3. A logisztika jellemzői... 9 3. A KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÁS... 14 3. 1. A közúti árufuvarozás jellemzői... 14 3. 2. Közúti fuvarozás az Európai Unióban... 15 3. 3. Változások a közúti fuvarozásban Magyarországon... 16 4. SZÁLLÍTMÁNYOZÓK ÉS LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK... 19 5. AZ EURO-LOG LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ KFT. BEMUTATÁSA.. 21 5. 1. A cég helyzete az Európai Unióhoz való csatlakozás után... 24 5. 2. Az Euro-Log Kft. tevékenysége... 27 5.3. Az Euro-Log Kft. tevékenységének folyamata... 35 6. ÉSZREVÉTELEIM A MUNKAVÉGZÉS SORÁN... 38 6.1. Az akvizíció... 38 6.2. Az ajánlat... 40 6.3. Árajánlat a Bio Befőtt Rt. és a Köt-Szer Kft. részére... 45 6.4. A megbízás tartalma... 47 6.5. Megbízás a Bio Befőtt Rt. és a Köt-szer Kft. részéről... 51 6.6. A fuvarszervezés... 52 6.7. A Bio Befőtt Rt. és a Köt-Szer Kft. megbízásainak fuvarszervezése... 55 6.8. Kontrolling... 60 7. EGYÉB ÉSZREVÉTELEK, TAPASZTALATOK... 61 8. ÖSSZEGZÉS... 65 3
9. FORRÁSOK... 68 10. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE... 69 MELLÉKLETEK... 70 4
1. Bevezetés Dolgozatom alapjául azt a vállalatot választottam, ahol szakmai gyakorlatomat töltöttem. Ezt a 15 hetet mindenképpen egy olyan vállalatnál szerettem volna elvégezni, amely gyakorlati ismereteket nyújt számomra, segít belelátni a logisztikai folyamatok valós mivoltába, és ahol felelősségteljes munkámmal én is részt vehetek a cég tevékenységében. Így sikerült elhelyezkednem az Euro-Log Logisztikai Szolgáltató Kft.-nél, ahol a gyakorlati idő alatt olyan ismeretekre tehettem szert, melyek szervesen kapcsolódnak a Külkereskedelmi Főiskola Logisztika szakirányán tanultakhoz. Szakdolgozatom inkább a gyakorlati dolgokra mutat rá, főleg a szakmai gyakorlaton szerzett tapasztalatokra alapoz, így munkámban a logisztikai folyamatok elemzésére fektetek hangsúlyt, elméleti és gyakorlati elemeket ötvözve. A dolgozat az Euro-Log Logisztikai Szolgáltató Kft. tevékenységéről szól, arról, hogy hogyan bonyolódik le egy ügylet, melyben én is részt vettem, és amelyben sok segítséget kaptam munkatársaimtól. Ezen tapasztalatok alapján mutatom be a cégnél zajló folyamatokat, a vállalat struktúraváltásának eredményeit az Európai Unióhoz való csatlakozás után. Mivel az Euro-Log Logisztikai Szolgáltató Kft. közúti szállítmányozással foglalkozik, érdemesnek tartom összefoglalni magának a logisztika fogalmának tartalmát, a közúti szállítmányozás mibenlétét, illetve azt, hogy mi jellemez egy logisztikai szolgáltatót. A cégbeli struktúraváltás Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően történt, fontosnak tartom, hogy kitérjek az EUcsatlakozás hatásainak elemzésére is a közúti szállítmányozókra vonatkozólag, illetve arra, hogy a csatlakozás milyen változásokat hozott az Euro-Log Kft. számára. Szeretném bemutatni a vállalat tevékenységét, szolgáltatásait, hogyan bonyolódik le egy ügylet a megbízás beérkezésétől a számlázásig. Igyekeztem arra törekedni, hogy dolgozatomban a vállalat tevékenységeit ne csak elméleti síkon jelenítsem meg, ezért ahol lehetett, próbáltam példával bemutatni a 5
folyamatok lebonyolítását. Hangsúlyozni próbáltam azokat a folyamatokat, részleteket, amik problémát hordoznak magukban egy-egy feladat megoldásánál. Ehhez két megbízást is alapul veszek, mert a két feladat között alapvető különbségek vannak, mindegyik más problémakörhöz tartozik. A felvetődött akadályokra igyekeztem megoldással is szolgálni. 6
2. A logisztika fogalmának áttekintése Mielőtt bemutatnám az Euro-Log Logisztikai Szolgáltató Kft. tevékenységi körét, fontosnak tartom, hogy kitérjek a logisztika kialakulására, jelentésére, feladataira, funkcióira. 2. 1. A logisztika eredete A logisztika jelentését tekintve a görög logo, a latin logik és a francia loger szavakból származik. A szó mindhárom nyelven hasonló jelentéssel bír, a gondolkodás, számítás, szállásadás fogalmát takarja. Gyakorlati gyökerei az ókorba nyúlnak vissza, a logisztika a hadseregben alakult ki, innen került át később a polgári gazdasági életbe. A katonai utánpótlás logisztikai biztosításának lényege a matematikai illetve logikus gondolkodás és cselekvés azzal a céllal, hogy a fegyveres erők részére a megfelelő, előre meghatározott időpontban az alkalmazás helyén rendelkezésre álljanak a szükséges eszközök, azaz a fegyverek, lőszerek, járművek, üzemanyagok, alkatrészek, valamint az élelem, ruházat, gyógyszerek, egészségügyi és műszaki szolgáltatások. A logisztika kialakulása az ókori görögökhöz kapcsolódik, akik a pénzügyi ellenőröket nevezték logisztáknak, azaz számításban jártasaknak. A római illetve bizánci birodalmakban már jelentősebb hangsúlyt fektettek a katonai feladatokra élelemről való gondoskodás, készletek képzése, elszállásolás, a hadsereg felfegyverzése és zsolddal való ellátása. A 18. században jelentősen megnőtt a hadseregek létszáma, így az ellátás problémája mind inkább a középpontba került, mivel a raktárkészletek növekedése akadályozta a csapatok mozgékonyságát, tehát még nagyobb szervezettségre, összehangoltságra volt szükség. A. H. Jomini, Napóleon tábornoka 1838-ban írt művében a logisztikát a hadtudomány harmadik ágának nevezte a stratégia és a taktika mellett. A logisztika szerepe a hadtudomány fejlődésével egyre nőtt, a II. világháborúban az amerikai hadsereg csupán 30 százaléka vett részt a közvetlen harcokban, a többség logisztikai feladatokat látott el. 7
2. 2. A logisztika fogalma A logisztika terjedésével egyre inkább bővült a szakirodalma is. A szakirodalom sokféle definícióval szolgál. Ezek a logisztikáról alkotott különböző nézeteket mutatják be, melyek a következő definíciókból is kirajzolódnak. 1 A logisztika feladata az alapanyag-beszerzéstől a végső fogyasztásig terjedően az anyagáramlásban előforduló összes szállítási, rakodási, tárolási tevékenység szervezése, ellenőrzése azzal a céllal, hogy az áramlásban lévő anyag időben és a legkisebb ráfordítással jusson a megfelelő helyre. Ballou R. N.: Business Logistics Management Prentice Hall, 1973 2 A következő definíció már kihangsúlyozza a feladatok komplexitását, az egyes részfeladatok összefonódását, valamint a legfontosabb funkciót, a költségminimalizálást: A logisztika úgy definiálható, mint a megfelelő termékek megfelelő helyre való biztonságos eljuttatása a megfelelő időben és költségek mellett. Ez magában foglalja az ellátási ciklus alatt az alapanyagok mozgását és tárolását, az üzemen belül a félkész termékek és az elosztási rendszerben megjelenő késztermékek folyamatközi mozgását és tárolását. Williams, J. M. Nemzetközi Logisztikai Kongresszus 2 Az alábbi definíció még több részfolyamatot és kiegészítő funkciót foglal magában: A logisztika a nyersanyagok, félkész termékek, késztermékek hatékony áramlásának tervezését, megvalósítását, ellenőrzését szolgáló tevékenységek összessége, integrációja. Ezen tevékenységek magukban foglalják a vevőszolgálatot, a kereslet előrejelzését, az elosztást, a készletgazdálkodást, az anyagmozgatást, a 1 Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika, 1998., 17-21. oldal 2 Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika, 1998.,24-32. oldal 8
szállítást, a termelésprogramozást és az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységeket is. Whinney-Ernst: Corporate Profitabily and Logistics, Innovative Guidelines for Executives Council of Logistics Management, Illionis, 1987. 2 A kirsch-i definíció szerint pedig a logisztika nem szűkíthető le csak az anyagáramlásra, személyek és információk ugyanúgy lehetnek az áramlási folyamat tárgyai: A logisztika az energiának, az információnak, a személyeknek és különösen az anyagoknak (alapanyagok és késztermékek) az egyes rendszeren belüli és rendszerek közötti áramlásának alakítása, irányítása, szabályozása és megvalósítása. Kirsch, W.: Betriebswirtschaftliche Logistik, Wiesbaden 2 Halászné Sipos Erzsébet szavaival élve a logisztikát ma már célszerű a legtágabban értelmezni, napjaink elméleti és gyakorlati megközelítését alapul venni a logisztika meghatározásában: A logisztika menedzsmentszemlélet, amely áramlási folyamatok alapvetően anyagok (alapanyagok, félkész- és késztermékek), energia, információk és személyek egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának tervezésére, szabályozására, megvalósítására irányul, és amelynek célja a teljes áramlási folyamathoz járuló optimális összköltség és vevőkiszolgálási színvonal elérése. Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika, 1998., 33. oldal 2. 3. A logisztika jellemzői A megelőző definíciók alapján a logisztika legfontosabb jellemzőit, feladatait, funkcióit a következőképp foglalhatjuk össze: A logisztika tárgya: anyagok (nyersanyagok, félkész termékek, késztermékek), energia, személyek, információk. 9
A logisztika feladatai, funkciói: - anyagok mozgatása, szállítása, tárolása, raktározása - készletgazdálkodás, készletvezetés - termeléstervezés - a fenti feladatok ellenőrzése és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása - költségoptimalizálás - határidők betartása (átfutási idők lerövidítése) - vevői igények figyelembe vétele - kereslet előrejelzése. A fentieken kívül fontos feladata még ezen tevékenységek integrációja, illetve zavartalan kapcsolódásuk megteremtése, biztosítása. A logisztika polgári alkalmazásán belül kialakultak speciális alkalmazások, például: Szakterülete szerint: - beszerzési logisztika, - termelési logisztika, - értékesítési logisztika, - hulladékkezelési logisztika, - kereskedelmi logisztika, - marketing logisztika. Gazdasági iparágak szerint: - ipari logisztika, - mezőgazdasági logisztika, - közlekedési logisztika, - oktatási logisztika, - banki logisztika. A fenti szakterületek az adott szegmensek speciális tulajdonságait is figyelembe veszik, de természetesen a logisztika alább felsorolt általános jellemzői minden részterületen jelen vannak: Rendszerszemlélet Folyamatorientáltság 10
Keresztmetszeti funkció Összköltség-szemlélet (Teljes költség koncepció) Törekvés a magas színvonalú vevőkiszolgálásra. 2 Rendszerszemlélet A logisztikát a rendszerszemlélet jellemzi, a logisztikai folyamatok rendszerekben és rendszerek között zajlanak. A rendszer valamely meghatározott cél elérésére, vagy valamely feladat megoldására tudatosan kiválasztott, meghatározott funkciójú elemek, valamint az ezek között fennálló kapcsolatok rendezett halmazából álló együttes. (Felföldi L.) 3 Az elemek a rendszer legkisebb egységei, de nem elég csupán ezen elemek megfelelő működésére figyelni, hanem az elemek közötti kapcsolatokat (anyag-, energia-, információáramlás) is biztosítani kell. A kapcsolat lehet belső, tehát a rendszer elemei közötti kapcsolat, illetve külső, azaz a rendszer és környezete közötti kapcsolat. A rendszer környezetbe ágyazva működik, inputokat vesz fel a környezetből, amiket átalakít, majd a folyamat végén outputként kibocsátja őket ugyancsak a környezet számára. A rendszerszemlélet szerint ahhoz, hogy egy rendszert megismerjünk, nem elég az egyes elemeket ismernünk, hanem a köztük lévő kapcsolatokat, összefüggéseket is át kell látnunk. Nem az egyes elemek kifogástalan működése a cél, hanem a teljes rendszer zavartalan összhangja. A rendszerszemlélet összefüggésekben való gondolkodásra késztet, hiszen az elszigetelt gondolkodás az egyik alrendszernél költségcsökkenést eredményezhet, de egy másik alrendszernél költségnövekedéshez vezethet, ezzel növelve az egész rendszer költségeit. 3 Dr. Prezenszky József: Logisztika, 1995., 38. oldal 11
Folyamatorientáltság A folyamatorientáltság felhagy a korábbi statikus gondolkodás és cselekvés elveivel. Feltételezi az egyedi folyamatok logikus egymásutániságát, melyek így teljes folyamatot alkotnak, és a meghatározott cél elérését szolgálják. Figyelembe veszi, hogy az egyes részfolyamatoknál a teljesítményt és a költséget csak olyan mértékben optimalizálja, amíg az a teljes folyamat optimumát szolgálja. Azokat a pontokat, ahol a folyamat részrendszerei összekapcsolódnak, csatlakozási (vagy kapcsolódási) helyeknek nevezzük. A logisztikai folyamatokban a zavartalan működést ezen csatlakozási helyek áthidalásával lehet megvalósítani. Ha két részrendszer csatlakozása nem megfelelő, zavar támad a rendszerben, ami idő- és költségveszteséget eredményez. A logisztikai rendszerben alapvetően a következő áramlási folyamatok vannak jelen: az anyag- és termékáramlás, az információáramlás, az okmány-, valamint a pénzáramlás. A fő áramlási folyamat az anyagáramlás, mellyel együtt kezelve a többi áramlási folyamatot, megteremthetjük a sikeres logisztikai menedzsment feltételét. A folyamatorientáltság megvalósításához nélkülözhetetlen a folyamatokhoz kötődő felelősség szabályozása és a folyamatok menedzselése. Ezzel együtt egyre inkább előtérbe kerül az időfaktor, a teljes folyamatok lebonyolításának időigénye, ami az idővel való takarékosságot hangsúlyozza. Keresztmetszeti funkció A logisztika interdiszciplináris, azaz számos gyakorlati- és tudományterületet fog át. Egy rendszeren belül a logisztika minden más területtel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban áll. Ebből a keresztmetszeti funkcióból következik, hogy a logisztikai feladatokat sokoldalúan képzett szakemberek végzik, gyakran team-munka formájában jelenik meg. 12
Összköltség-szemlélet (Teljes költség koncepció) Az összköltség-szemlélet azon alapszik, hogy a folyamat összköltségét az egyes logisztikai részfolyamatokhoz rendelhető költségek együttesen adják. Az egyes részfolyamatok szorosan kapcsolódnak egymáshoz, így költségeik is kölcsönhatásban vannak egymással. Gyakori jelenség a részterületek olyan egymásra hatása, mely szerint az egyik terület költségcsökkenése egy másik területen költségnövekedést okoz, vagy fordítva. Ez az úgynevezett átváltás, vagy trade-off hatás. Ebből következően az egyik logisztikai területen bekövetkező költségcsökkenés csak akkor tekinthető az egész folyamatra értelmezhető költségcsökkenésnek, ha az nem okoz egy másik logisztikai részterületen egyidejűleg a csökkenés mértékét meghaladó költségnövekedést. A logisztika feladata a költségek optimalizálása, az ennek érdekében végrehajtott költségcsökkentésnek természetesen csak akkor van értelme, ha nem rontja a vevőkiszolgálás színvonalát. Törekvés a magas színvonalú vevőkiszolgálásra A piaci versenyben a vevőkiszolgálás színvonala egyre inkább előtérbe került, jelentősége egyre inkább számottevő, hiszen a logisztikai szolgáltatás minősége a vevőkiszolgálás színvonalán keresztül válik érzékelhetővé a piacon. 13
3. A közúti árufuvarozás 4 3. 1. A közúti árufuvarozás jellemzői A közúti árufuvarozás technikai kialakulása óta folyamatosan fejlődik, egyre jobban kiszorítja a vasúti fuvarozást. Az 1930-as években a különböző árutovábbítási módok között még jellemző volt a munkamegosztás, mára ez jelentősen eltorzult, Magyarországon jelenleg az árufuvarozás több mint 65 %-a közúton bonyolódik le. Ez azzal magyarázható, hogy a vállalatok igénylik a kiszolgálás színvonalának növelését, tehát a közúti és vasúti fuvarozást összehasonlítva a közúti fuvarozás esetén kisebb az esélye az árusérülésnek, kiszámíthatóbb a kiszolgálási határidő, nem kell menetrendhez alkalmazkodni (kivéve gyűjtőforgalom esetén), illetve az áru átrakás nélkül juthat el a feladótól a címzetthez, a dézsmálás lehetőségét is jelentősen csökkentve ezáltal. A logisztika térnyerésével a vállalatoknak, termelőknek elegendő annyi alapanyagot, félkész illetve készterméket előállítaniuk, amit gazdaságosan, egy kamionnal el tudnak fuvaroztatni a közúti szállítmányozókkal, nem kell megvárni, amíg egy vonatnyi mennyiség összegyűlik. A közút mellett szól az is, hogy közúton az áruk széles körét lehet fuvarozni. Vasúton például egyes veszélyes árukat egyáltalán nem lehet fuvarozni, mint például az erősen gyúlékony termékeket, illetve a túlméretes áruk fuvarozása is nehezen megoldható. Mindkét esetben könnyebb megoldást kínál a közúti árufuvarozás, természetesen a megfelelő előírások betartása mellett, illetve útvonalengedéllyel. A közúti árufuvarozás legnagyobb hátránya, hogy ez a legkörnyezetszennyezőbb fuvarozási mód, ezért igyekeznek egyre kisebb önsúlyú, egyre kisebb zajjal működő és egyre kevesebb káros anyagot kibocsátó járművet tervezni. Erre jelenthet még megoldást a közút vasúti (ROLA) illetve vízi fuvarozással (RORO) történő kombinálása. 4 Erdélyi Kálmán; Nikischer József; dr. Tátrai Anna: Nemzetközi szállítmányozás, Első kötet, Magyar Közlekedési Kiadó, 2002., 121-122. oldal 14
Hátrányként tartjuk számon azt is, hogy az utakat a közlekedés többi szereplőjével közösen használja, aminek következtében korlátozásokat, tiltásokat írnak elő a közúti fuvarozásra, mint például a hétvégi, nyári, éjszakai korlátozások, vagy az ünnepnapok. Emellett be kell tartani a vezetési és pihenőidőt is. Ezt szabályozza az AETR, a nemzetközi közúti árufuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás. Ez alapján egy gépkocsivezető egy munkanap alatt legfeljebb 9 órát vezethet, 4 és fél órás vezetés után kell 45 perces pihenőt tartania, mely helyettesíthető 4 és fél órás vezetési időn belüli 15 perces szünetekkel. Az utak állapota országonként különböző, általában túlzsúfoltak, így ez olykor hosszú várakozást igényel, főleg a határok közelében. A tengelyterhelés és az utak minősége is eltérő az egyes országokban, így az útvonal megtervezése is pontos előmunkát igényel. Nagyon nagy probléma a közúton a balesetveszély, mely akkor fokozódik, ha a gépkocsivezető nem tartja be a pihenőidejét, így reakcióideje csökken. Ugyanilyen balesetforrást jelentenek a vasúti átkelők is. 3. 2. Közúti fuvarozás az Európai Unióban Már a Római Szerződés is tartalmazta a közös szabályok létrehozásának igényét a nemzetközi és az átmenő forgalomra. Hivatalosan 1993-tól, ténylegesen azonban 1995-től vált liberalizálttá a közúti fuvarpiac az Európai Unióban. Az Európai Unió közlekedéspolitikáját a Fehér Könyv foglalja össze, melyet 2001. szeptember 12-én fogadott el az Európai Bizottság. A Fehér Könyv szabja meg a közlekedéspolitika irányelveit, fejlődését. Célja a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból fenntartható, egyensúlyban lévő közlekedési rendszer létrehozása. Emellett cél az úthálózatok összekapcsolása, a periféria felzárkóztatása. A mobilitás növelésével párhuzamosan a közlekedési szolgáltatások minőségén is javítani kell, nem elég fejleszteni az infrastruktúrát, hanem optimalizálni is kell a 15
rendszert. Gondot okoz, hogy a közlekedési ágazatok nem fejlődtek ugyanolyan ütemben, és az arányuk is igencsak eltér egymástól. A vasútvonalak és a közúthálózat szempontjából, valamint a biztonság növelésének érdekében nagyon fontos a Transz-Európai Hálózat további fejlesztése. A közúti fuvarozási mód a leginkább balesetveszélyes, ezért az utak minőségének javítása elsődleges feladat főleg az újonnan csatlakozott országok esetében. Az Európai Unió több területet és célt jelölt ki Magyarország számára a közlekedési rendszer fejlesztésére. Ezek a célok közé tartozik a Transz-Európai Hálózat keretében történő, országhatártól országhatárig nyúló, észak-déli és kelet-nyugati irányban kiterjedő, a főváros forgalmát jelentősen csökkentő úthálózat kiépítése, aminek segítségével az ország bármely pontjáról a legközelebbi autópálya fél órán belül elérhető lenne. Ezáltal egy Lengyelországot, Szlovákiát, Magyarországot, Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát összekötő közlekedési folyosó jönne létre, melynek köszönhetően javulna a közúti fuvarozás, az utak minősége, ebből kifolyólag pedig csökkenne a balesetveszély. Emellett a káros anyagok kibocsátásának csökkentése, a zajterhelés mérséklése, vagyis a környezet megóvása is fontos célkitűzése a Fehér Könyvnek. 3. 3. Változások a közúti fuvarozásban Magyarországon Magyarországon a közúti árufuvarozási tevékenység liberalizációja már a csatlakozás előtt megtörtént a nemzetközi fuvarozás kivételével, de a csatlakozás után ezen tevékenység végzése is szabaddá vált országunk számára. Korábban az egyes országok közlekedéspolitikai és piacvédelmi okokból kontingenseket vezettek be az idegen országbeli nagy teherbírású járművek forgalmára. Ennek következtében hazánkban is csak azok a fuvarozók végezhettek nemzetközi fuvarozást, akik rendelkeztek közlekedési engedéllyel. Ezt a rendszert a csatlakozás után megszüntették, nincs szükség azóta ilyen jellegű engedélyre, a 16
fuvarozónak csupán a közösségi engedélyt, az EU-licence-t kell megszereznie. Ugyanakkor a közösség egy hármas feltételrendszert támasztott a fuvarozókkal szemben, ami magában foglalja, hogy minden fuvarozónak meg kell felelnie a jó hírnév követelményének, megfelelő pénzügyi háttérrel kell rendelkeznie, valamint birtokában kell lennie a megfelelő vizsgáknak, melyek a szaktudását bizonyítják. A csatlakozási tárgyalások során sikerült elérnünk, hogy a kölcsönös elismerés elve alapján a közösség országaiban elfogadják a Magyarországon szerzett vizsgákat a fuvarozók esetében, illetve a járműveket sem kellett újra levizsgáztatni. A szociális szabályokat, melyek a közlekedés biztonságát segítik elő, mint például a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó előírások, Magyarország már a csatlakozás előtt is alkalmazta. Mivel a magyar közúti fuvarozóknak átmeneti időt szerettünk volna biztosítani az új versenyfeltételekhez való alkalmazkodásra, a csatlakozási tárgyalások során derogációt kértünk a kabotázs forgalom (ha egy idegen fuvarozó végez belföldi fuvarozást egy ország két pontja között) tekintetében. Ennek eredményeként a csatlakozást követő három évben a kabotázs forgalom kétoldalú engedélyek alapján történik. Ezt követően további két évig az átmenet meghosszabbítható, ha ezt a tagállamok külön kérik. Az ötéves időszak lejárta után is van arra lehetőség, hogy a nagymértékű kabotázs tevékenység miatt kialakuló piaci válság esetén védőintézkedéseket alkalmazzanak a tagállamok. A magyar úthálózat nagy részben nem felel meg az uniós tengelyterhelési előírásoknak, ezért 2008-ig engedélyezték a tehergépjárművekre vonatkozó díj- és útvonalengedély-rendszer fenntartását. Ez az átmenet nem vonatkozik azokra a gyorsforgalmi utakra és a felújított útszakaszokra, melyek megfelelnek a 11,5 tonnás tengelyterhelési követelménynek. Az átmenet előnye, hogy a túlsúlyos járművek forgalmából adódó útfenntartási többletköltségeket útfejlesztési célokra tudjuk fordítani. 2005-ig a 25 tonna össztömeget meghaladó járművekre a közösségi adószint 65%-át kell fizetnie azoknak a fuvarozóknak, akik csak Magyarország területén végeznek fuvarozási tevékenységet. 17
A harmadikországos fuvarozáshoz szükséges engedély (CEMT 5 -engedély) továbbra is létezik, azaz ha egy magyar fuvarozó az Európai Unió valamelyik tagállamából akar fuvarozni egy nem uniós országba, akkor rendelkeznie kell CEMT-engedéllyel. Fontos kiemelni, hogy Olaszországból kisautókkal nem végezhető harmadikországos fuvar nem EU-tagországba. Ugyancsak fontos változás a vámhatárok megszűnése az Európai Unió tagországai között. Ezáltal felgyorsult a fuvarozás, nem kell a határokon várakozni, növekedett a fuvarozási kapacitás, illetve az adminisztrációs terhek is csökkentek. 5 CEMT: Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája 18
4. Szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók 6 A szállítmányozói szakma kialakulásában jelentős szerepe volt a fuvarozóknak. A szakirodalom szerint fuvarozónak nevezzük azt a természetes vagy jogi személyt, aki a fuvarozási szerződés alapján fuvarozói díj ellenében a küldeményt eljuttatja rendeltetési helyére és kiszolgáltatja a címzettnek. A fuvarozók megbízhatósága azonban sok esetben megkérdőjelezhető, ezért egyre inkább olyan közvetítőket kapcsoltak be egy fuvarozási feladat végrehajtásába, akik széles körű földrajzi, közlekedési, fuvarozási, stb. ismeretekkel rendelkeztek, így a küldemény a lehető leggyorsabban, legbiztonságosabban, leggazdaságosabban jutott el rendeltetési helyére. Ezek a közvetítők lettek a szállítmányozók, akik a szállítmányozási szerződés értelmében saját vagy megbízójuk nevében, de megbízójuk számlájára kötelesek a küldemény továbbításához szükséges szerződéseket megkötni. Különbség a fuvarozó és a szállítmányozó között, hogy a fuvarozó csak saját érdekeit képviselheti, míg a szállítmányozó megbízója érdekeit is köteles érvényre juttatni. A szállítmányozók saját fuvareszközeikkel fuvarozhatnak is, ilyenkor fuvarozó módjára felelnek az általuk végzett munkáért. A fuvarozók ezzel szemben nem vonhatók felelősségre szállítmányozóként, csak fuvarozói felelősség terheli őket. Mint említettem, a szállítmányozók széles körű ismeretekkel rendelkeznek a fuvarozás területén, ismerik a fuvarpiacot, a fuvarozási tendenciákat, sajátosságokat. Egy szállítmányozó bekapcsolása a fuvarozási feladatba jelentős megtakarításokat tesz lehetővé, ez a legnagyobb előnye. Az éves keretszerződések által nagy mennyiségeket tudnak alacsony áron eljuttatni rendeltetési helyükre. Napjainkban a szállítmányozók egyre szélesebb körű többletszolgáltatást nyújtanak, ami arra vezethető vissza, hogy egyre inkább szükségessé vált tevékenységük bővítése, a költségoptimalizálás, illetve a rendszerben való gondolkodás. Így a hagyományos szállítmányozói tevékenység mellett egyre több logisztikai szolgáltatás jelenik meg a szállítmányozók tevékenységei között, mint például a raktározás, csomagolás, komissiózás, vámkezelés, kárrendezés, stb. Ezáltal azonban még nem válik 6 Erdélyi Kálmán; Nikischer József; dr. Tátrai Anna: Nemzetközi szállítmányozás, Első kötet, Magyar Közlekedési Kiadó, 2002., 17-19. oldal, 166-167. oldal 19
logisztikai szolgáltatóvá egy szállítmányozó, csak akkor, ha beépül egy megbízó termelési, beszerzési vagy értékesítési, vagy mindezeket átfogó logisztikai rendszerébe. A logisztikai szolgáltató nem az egyes ügyleteken elérhető legnagyobb nyereségre törekszik, hanem arra, hogy hosszú távú kapcsolatokat alakítson ki megbízóival. Igyekszik a lehetőségek, a költségek és az idő területén a lehető legkedvezőbb lehetőségeket megteremteni, érvényre juttatni a logisztika alapelvét: a megfelelő árut a megfelelő mennyiségben és minőségben, a megfelelő helyen és időben a megfelelő költségek mellett a címzettnek kiszolgáltatni. Az utóbbi időben számos szállítmányozó vállalat jött létre, bár a piac nem tud ennyit eltartani, ezért sorra szűnnek is meg a kisebb cégek. A piacon maradás feltétele, hogy a vállalat lépést tudjon tartani a piac változásaival, a vevők igényeivel, rugalmasan tudjon reagálni rájuk, és minél inkább megbízható, gyors, pontos, és egyre több területre kiterjedő logisztikai szolgáltatást nyújtson. Versenyelőnyt az tud szerezni, aki a hagyományos szállítmányozói feladatokon kívül kiegészítő, értéknövelő szolgáltatásokat is kínál. Tehát képes arra, hogy a megbízói igényeket magas színvonalon elégítse ki olyan komplex szolgáltatást biztosítva, hogy a megbízónak egy ügylet feladatainak végrehajtásához ne kelljen más-más szolgáltatóval felvennie a kapcsolatot, hanem egyetlen vállalat segítségével meg tudja oldani azokat. Ebből kifolyólag megállapíthatjuk, hogy egyre inkább a logisztikai szolgáltatók válnak a legversenyképesebbé a piacon. 20
5. Az Euro-Log Logisztikai Szolgáltató Kft. bemutatása Az Euro-Log Logisztikai Szolgáltató Kft. 1994-ben alakult, és mind a mai napig tisztán magyar tulajdonban van. Ekkor indította be nemzetközi szállítmányozói tevékenységét, illetve önálló vámforgalmat is bonyolított, melynek jelentősége az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után jelentősen visszaesett. A Nyugat-Európa felé irányuló forgalom mellett nagy jelentősége van a Kelet- Európa országaiba történő fuvarozásnak, ez a térség jelenleg is az egyik legfontosabb piacnak számít. Ide tartozik az orosz, belorusz, ukrán, román, bolgár, moldáv, szerbia-montenegrói és horvát forgalom. Ezekbe az országokba gyógyszereket, vetőmagokat, alapanyagokat, illetve az építőiparban használatos vasat és acélt szállítanak. Az EU csatlakozás után ez a szegmens nem veszített fontosságából, sőt, ez nevezhető a vállalat specialitásának, hiszen az ebbe az irányba történő fuvarozás esetében nem szűnt meg a vámkezelés, az árut nem csak egy fuvarlevél kíséri, hanem származási igazolás, TIR Carnet és EV is. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtásánál nagy szükség van egy olyan logisztikai szolgáltatóra, aki kiválóan ismeri ennek a szegmensnek a sajátosságait. A vállalat a kelet-európai forgalomhoz sorolja a balti-finn, illetve a volt közép-keleteurópai országok irányába történő fuvarozást is. A balti-finn forgalom szintén erőssége a cégnek, ebbe az irányba heti rendszerességgel indul gyűjtőjárat, illetve jön vissza, melynek keretében méz, konzervek, elektronikai alkatrészek, alapanyagok kerülnek fuvarozásra. A gyűjtőforgalom mellett jelentős a komplett rakományos fuvarozás is ebben a térségben. A volt közép-kelet-európai országokba, azaz Csehországba, Szlovákiába, Szlovéniába és Lengyelországba, a szállított áruk nagy részét építőipari termékek, elektronikai alkatrészek, illetve papíráru teszik ki. Ezekkel az országokkal kapcsolatban várható a kereskedelem fellendülése, hiszen egyre több multinacionális vállalat létesít leányvállalatot ebben a térségben, illetve az Unióhoz való csatlakozás a fejlődést, és a kapcsolatok elmélyülését eredményezheti majd. 21
Az Euro-Log Kft. természetesen nyugat-európai forgalmat is bonyolít, ide tartozik Németország, Ausztria, Anglia, Belgium, Hollandia, Dánia. A megbízások szám szerinti alakulásában az ezeken a viszonylatokon végbemenő forgalom a legjelentősebb. A saját kocsik, azaz a céggel keretszerződéses kapcsolatban álló fuvarozók kamionjai, általában ezeken az útvonalakon mozognak. Az autók körben való mozgátasa főleg ezeken a viszonylatokon valósul meg a gyakorlatban, de cél lenne az autók kelet-európai utakra való indítása is. Exportban általában konzerv, méz, csomagolóanyag, szaniteráru, papíráru kerül fuvarozásra, importban pedig jelentős az építőipari alapanyagok behozatala. A dél-európai forgalom keretében történik a Franciaországba, Olaszországba, Spanyolországba, Portugáliába irányuló áruk fuvarozása. Az ezeken a területeken történő fuvarozásokon jelentkezik leginkább a szezonalitás, a megbízások szám szerinti alakulása itt a legingadozóbb. Az export és az import aránya nincs egyensúlyban, nyár elején inkább az import, ősszel pedig az export van túlsúlyban, ami fuvarpiaci gondokat okozhat. Az Euro-Log Kft. azonban igyekszik nem áldozatául esni ezeknek az ingadozásoknak, keretszerződései és jó kapcsolatai segítségével törekszik ügyfeleinek így is a legjobb szolgáltatást nyújtani. Ezekbe az országokba főleg szaniterárut, konzervet, elektronikai alkatrészeket, vetőmagokat, borászati kellékeket szállítanak, az importra háztartási áruk, egészségügyi termékek, alapanyagok szállítása jellemző. Mindezek mellett meg kell említeni a belföldi árufuvarozást is, aminek keretében számtalan fajtájú áru kerül fuvarozásra, a péksüteményektől kezdve a cipőkön át az építőipari alapanyagokig terjedően. Ide tartozik a gyűjtőforgalommal a vállalat telephelyére beérkező áruk terítése is. Az Euro-Log Kft. központja Budapesten található a Ceglédi úton. Jelenleg két raktára működik, az egyik a központnál, a Ceglédi úton, a másik a Pesti úton, összesen 4000 m 2 alapterületen. A budapesti központon kívül Szentpéterváron és Temesváron működik iroda, illetve Szlovákia és Szerbia-Montenegro területén a 2005. évtől képviselteti magát az Euro-Log Csoport. 22