Üdvözöljük a Felsı-Tisza Völgye akciócsoport tagjait!

Üdvözöljük a Felsı-Tisza Völgye akciócsoport tagjait! Tervezést Koordináló Csoport (TKCS) Vásárosnamény 2008. 02. 21.

MAI TALÁLKOZÓNK CÉLJA: Az akciócsoport helyi vidékfejlesztési stratégiája (HVS) elsı mérföldkövének egyeztetése és elfogadása

Egyeztetés napirendi pontjai: Elızmények összefoglalása: -stratégiai vázlatunk -147. FVM rendelet -elnyerhetı LEADER FORRÁS LEADER alapismérvek Mérföldkövek Akciócsoport és a tervezést koordináló csoport tevékenysége a tervezıi idıszak elsı öt hetében Akciócsoport tagjainak lehetıségei és felelıssége a tervezésben Helyzetelemzés, szabadszöveges elemek Horizontális elvek érvényesülése Teendık a következı mérföldkıig (tervezıi munkacsoportok) Egyesületi formává alakulás menete

Stratégiai vázlatunk Általános célok és jövıkép: mit kívánnak elérni a térség fejlesztésével? Milyen eredményeket várnak 2013-ra? (Jövıkép 1 mondatban és 6 általános cél) Jövıkép: A hagyományokra, fenntarthatóságra épített vidékgazdálkodás, mint hungarikum, környezettudatos tájhasználattal és magas hozzáadott értékő, minıségi élelmiszertermeléssel, turisztikai termékfejlesztéssel Általános célok

147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekrıl szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján elızetesen elismert helyi közösségek tervezési folyamatával, és a LEADER csoportok kiválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekrıl A mezıgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirıl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. -a (3) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következıket rendelem el: A rendelet célja 1. A rendelet célja az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok által készítendı helyi vidékfejlesztési stratégiák elkészítésének, valamint a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek és a LEADER helyi akciócsoportok kiválasztásának szabályozása. Értelmezı rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: a)leader helyi akciócsoport: az Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) által az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok közül az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1698/2005/EK rendelet) 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekrıl szóló 93/2007. (VIII.)...

A tervezést koordináló csoport 5. (1) Az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport képviselıje köteles az IH által megküldött elismerı határozat kézhezvételétıl számított 10 munkanapon belül az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport tagjainak győlését összehívni, melyen az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport a tagjai több mint felének... (6) A tervezést koordináló csoport vezetıje köteles a HVS aktuális állapotáról a tervezést koordináló csoport megalakulásától számítva havonta egy alkalommal az elızetesen elismert akciócsoportot, valamint az FVM VKSZI regionális koordinátorát írásban tájékoztatni, a fıbb tervezési döntési pontokat tartalmazó tervezési beszámolót elkészíteni, valamint az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport elé terjeszteni és szavazásra bocsátani, majd a jóváhagyott beszámolót a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) illetékes regionális kirendeltségének megküldeni. (7) Az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport a (6) bekezdésben meghatározott beszámolóról a tagok több mint felének egybehangzó szavazatával dönt. A szavazás során a tagok azonos szavazati joggal rendelkeznek. (8) A (7) bekezdésben meghatározott szavazásra a tervezést koordináló csoport vezetıje köteles megfigyelıként meghívni az MVH illetékes kirendeltségének egy szakmai munkatársát. Amennyiben az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport egynél több régiót fed le, a területileg illetékes HVI székhelye szerinti regionális illetékességő kirendeltség képviselıjét kell meghívni. (9) A tervezést koordináló csoport valamely nem HVI tagja, valamint a területileg illetékes HVI heti rendszerességgel köteles az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport tagjai számára a területileg illetékes HVI székhelyén fogadónapot tartani. (10) Az IH, valamint az IH jóváhagyása után az FVM VKSZI az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport képviselıjének tájékoztatása mellett közvetlen kommunikációra jogosultak a tervezést koordináló csoport vezetıjével. A kommunikáció során csak az IH, illetve az FVM VKSZI által írásban adott tájékoztatás tekinthetı hivatalosnak. Az IH és az FVM VKSZI megbízott szakértıi jogosultak a tervezıi munkacsoport ülésein részt venni.

.. Forrásmegosztás 8. (1) Az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport rendelkezésére álló forrása e rendelet 1. számú melléklete szerinti forrásokból áll. (2) Az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport a rendelkezésére álló forrás legfeljebb 20%-át a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet 11. -a szerinti jogi személyiséggel rendelkezı szervezeti forma mőködési költségeire fordíthatja, a fennmaradó összeg legalább 45%-át a helyi vidékfejlesztési tervben mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása, valamint a turisztikai tevékenység ösztönzése intézkedések megvalósítására, a LEADER-tervben gazdaságfejlesztési intézkedésekre köteles fordítani. (3) Az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport a (2) bekezdés szerinti, a jogi személyiséggel rendelkezı szervezeti forma mőködési költségeire fordítható forrásnak 2008-ban legfeljebb 30%-át, 2009-ben legfeljebb 30%-át, 2010-ben legfeljebb 20%-át, 2011-ben legfeljebb 20%-át, 2012-ben legfeljebb 20%-át, 2013-ban legfeljebb 20%-át használhatja fel. (4) Az e rendelet 1. számú mellékletének leghátrányosabb helyzető településeken felhasználható források megnevezéső oszlopaiban szereplı forrásokat az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport kizárólag az általa lefedett területen található leghátrányosabb helyzető kistérségekhez tartozó településekre fordíthatja. (5) Az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport rendelkezésére álló forrásból a gépkocsi, illetve ingatlan vásárlására fordított összeg el nem számolható költségnek minısül. (6) A LEADER-terv keretein belül megvalósítandó fejlesztések támogatási intenzitásának maximuma: a) a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendeletben meghatározott üzleti szféra tagjának beruházás jellegő fejlesztése esetén 40%, bármely egyéb jellegő fejlesztése esetén 75%; b) a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendeletben meghatározott köz- és civil szféra tagjának bármely típusú fejlesztése esetén 75%; c) LEADER területközi együttmőködés esetén 90%....

1. számú melléklet a 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelethez Elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok, melyekrıl az Irányító Hatóság a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet 10. (2) bekezdése alapján jelen rendelet hatálybalépéséig határozott Helyi közössé g elnevez ése Helyi Vidékfejleszt ési Közösség számára rendelkezésr e álló összeg leader kiegészítı források Összes forrás Leghátrányo sabb helyzető településeke n felhasználan dó források HVK esetén Leghátrányosa bb helyzető településeken felhasználandó források LEADER csoport esetén Felsı- Tisza Völgye 732 838 320 452 555 842,5 1 345 819 163 288 952 920 382 201 537,5 1 728 020 700,5

LEADER - ALAPISMÉRVEK (Megkülönböztethetı elınyök és sajátosságok) - Építészeti, gazdálkodási sajátosságok - Megırzött természeti és néprajzi értékek LEADER ÁLTALÁNOS FELADATA: Elismerje, újból felismertesse a 1.) Vidéki területek sokféleségét, 2.) Egyediségének elınyeit, 3.) Térség sajátos jellemzıit.

SZOLGÁLTATÓ VIDÉK ÉS ENNEK GAZDÁLKODÁSA Alapelvek: 1.) Terület-alapú megközelítés 2.) Alulról építkezés ( Helyi szereplık bekapcsolódnak a területüket érintı fejlesztésekbe, sıt meghatározzák azokat ) 3.) Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek, helyi bankok bevonása 4.) Partnerség elve: civil, közszféra, vállalkozó - másképp lát, de gondolataikat egyesítik a tervben 5.) Innováció: a vidéki goodwill-t és felelısséget kialakítani, erısíteni. 6.) Integrált megközelítés - nem csak egy ágazatot hozunk helyzetbe! 7.) Hálózatépítés elve: A LEADER - közösségek hálózatba szervezıdnek pld. ugyanazon gazdasági szektor szereplıi között vagy hasonló adottságú és lehetıségekkel rendelkezı szereplık között. Egyesületi forma - Jól szervezett struktúra kialakítása Plusz más pályázatban is részt vehet! Formai metodika: FVM. Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete dolgozza ki.

Stratégia szerkezete: 1.) Lefedett területre vonatkozó fejlesztési stratégia ( de más programok által is támogatható, pld. TÁMOP - HACS - on kívülre esik - kisebb - nagyobb vidékfejlesztési projekt erre felfőzhetı. 2.) UMVP. III. tengely minél hatékonyabb kihasználása a LEADER - térségben! EMVA (Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap - 5 milliárd euró 2013-ig. EMVA - ból - Új M. Vidékfejlesztési Program I-IV. Intézkedési tengely Mi a III-ra és a IV-re koncentrálunk! Általános vidék-infrastruktúra fejlesztés: - jövedelmi helyzet javítása - elvándorlás csökkentése - életkörülmények ( élettér) javítása - munkahely teremtés -települési arculat megújítása, A forráselosztás elıfeltétele: - térségi gazdaságfejlesztési irányok összehangolása - fenntartható projektek kialakítása - tájékoztatás, ösztönzés ( civil, gazdálkodó )

III. tengely pillérei : - mikro vállalkozások létrehozása és fejlesztése - vidéki turisztikai szolgáltatások fejlesztése, tevékenységek ösztönzése, - falumegújítás, - fejlesztés, vidéki örökség megırzése -vidék fenntarthatósága Alapszolgáltatásokat javítani kell a LEADER segítségével! - T E R E K kialakítása, helyi identitás erısítése - Helyi piacok - helyi fogyasztás -Legalább helyi védettséget élvezı épületek, településrészek felújítása, -Lehetıség szerint szolgáltatási tevékenységgel ellátva! -Természeti, történelmi, kultúrtáji elemek megóvása, fejlesztése. Azok a Leader-akciócsoportok fognak 2007-2013. során elıre lépni, akik helyesen mérik fel adottságaikat és lehetıségeiket, képesek jól meghatározni a kitörési irányokat és átültetni a gazdálkodói szemléletet a helyi tervek és stratégiák kialakításában! IV. Tengely: LEADER 3.) LEADER erıforrások hatékonyabb felhasználásának bemutatása, -Jövımőhelyek -, falumőhelyek - Kommunikációs platformok - belsı kommunikáció Külsı kommunikáció - Tudásmegszerzés!

Az Akciócsoport és a tervezést koordináló csoport tevékenysége a tervezıi idıszak elsı öt hetében: Fogadónapok Adatbegyőjtés segítése, értékelések Mérföldkıre való elıkészület Tervezıi napok, egyeztetések, helyzetelemzés Tervezıi ötletek, ezek megvitatása az adatok ismeretében Régiós egyeztetésen való részvétel Horizontális elvek (fenntarthatóság, esélyegyenlıség) HVS-ben való figyelembevételének elıkészítése (új tervezıi csoport létrehozása)

Helyzetelemzés, szabadszöveges elemek Tervezıi felület bemutatása Eleve kb. 60 % elıre adott volt

4.2.2 Legfontosabb probléma és lehetıség a településen Erre az elemre is azért térünk ki külön, mert bár része a település szintő adatfelvitelnek, jellegét tekintve szabadszöveges elem, ezért külön magyarázatra szorul. Itt a tervezıi csoportoknak a térség minden településére vonatkozólag meg kell fogalmazni az adott település legfontosabb problémáját és a legfontosabb lehetıségét. Ennek célja a prioriálás problémák és lehetıségek között. (véglegesítés a 9. héten)

Szabadszöveges települési elemek bemutatása (véglegesítés a 9. héten) Barabás munkanélküliség, a település kiöregedése, a lakosság elszegényedése Ukrán határ közelsége, M3-as autópálya országhatár csatlakozási pontja, termálvíz/gyógyvíz/, szép természeti környezet Beregdaróc munkanélküliség autópályához kapcsolódó fejlesztések lehetısége ( határátlépı, ipar, ipari park, vámszabad övezet, szolgáltatások) Beregsurány Szennyvíz Határmenti közelségébıl adódó lehetıségek Csaroda Munkanélküliség, elöregedés. Falusi túrizmus, környezettudatos, értékırzı gazdálkodás Gelénes jelentıs mértékő munkanélküliségi ráta. természeti értékek kihasználása Gemzse munkanélküliség termálkút kihasználatlansága

Gyüre Szabadszöveges települési elemek bemutatása (véglegesítés a 9. héten) munkanélküliség Munkahely teremtés Hetefejércse Ilk Belterületi vízrendezés befejezése; Orvosi rendelı kialakítása; Védınıi rendelı kialakítása. A fenti problémák megszüntetése érdekében pályázat benyújtására van lehetıség. Jánd Munkahelyteremtı beruházások, és munkahelyek hiánya, önkormányzati intézmények felújításának hiánya, közösségi ház, illetve teleház hiánya, közösségi terek, játszóterek hiánya, idısekotthonának hiánya stb. Munkahelyteremtı beruházásokhoz közmővesített területek biztosítása. Munkanélküliség. Szennyvízelvezetés és tisztítás megoldása. Lakosság számának rohamos csökkenése. A település turisztikai adottságai kiválóak,ezért a fejlesztéseknek ebbe az irányba kell megtörténnie. Kisvarsány A településre kiterjedı belterületi vízrendezés. Ófalú árvízvédelmi bevédése (Rákóczi u.), Közösségi ház, kábeltévé Árvízvédelmi gát megépítése, belvízrendezés

Szabadszöveges települési elemek bemutatása (véglegesítés a 9. héten) Lónya Munkanélküliség Turisztika, gasztronómia, vadászat Lövıpetri a település elöregedik, magas a munkanélküliek aránya, nencs helyben munkahely közbiztonság, társadalmi összefogás Márokpapi elöregedés turisztika Mátyus A településen munkalehetıség nincs. Sok az idıskorú magára maradt ember akik önmaguk ellátására nem képesek ezért van szükség a településen Idısek Gondozóháza építésére valamint a falugondnoki kisbusz cseréjére. A község természeti adottságát kihasználva a turisztika fejlesztésére különös tekintettel a rózsás holtág kialakítása ahol horgászati lehetıség van. Nyírlövı munkanélküliség aránya, utak portalanítása, oktatás helyzete oktatás fejlesztése, társadalmi aktivitás

Szabadszöveges települési elemek bemutatása (véglegesítés a 9. héten) Pap Pap községben a legfontosabb probléma a helyi foglalkoztatás hiánya, mivel az önkormányzati foglalkoztatáson kívül a magánszférában minimális lehetıség van a helyben való munkavégzésre. A meglévı közösségi élet esetében problémát jelent a szabadban megrendezendı programokhoz szükséges tér hiánya. Pap községben a legfontosabb lehetıség a civil szervezetek megléte, a településért tenni akarók közössége valamint az önkormányzati tulajdonban lévı épületek és közterületek megléte. Tákos Vállalkozások támogatása a helyi lehetıségek figyelme vételével ; A 3:1-ben lakosság fogyás csökkentése, megállítása; A nagyszámú turista forgalomnak megfelelı fogadó készség javítása; Multifunkcionális kulturális tér kialakítása ; Szilvaút helyi tartalommal való megtöltése Meglévı ingatlanok fenti célú felhasználására. Munkahelyteremtés fiatalok számára; Turisták részére pihenıpark, padok, kerékpártároló, csoportos szálláshely, mosdó, WC kialakítása az elhagyott iskola épület és környezete átalakításával; sportpálya építés, kiszolgáló helyiségek, fedett szabadtéri színpad; a Szilva-út keretében helyi áruk értékesítése, kézmőipari eszközök bemutatása, helytörténeti kiállítás. Tarpa Településünk gazdasági-kulturális-természeti értékei folyamatosan erodálódnak, pusztulnak. A lakosság nem érzi értékei megmentésének szükségességét, nem látja az ebbıl fakadó piaci lehetıséget. Gyenge a lakosság tıkeereje. A pályázatok önerejét nem tudják biztosítani, bizonytalanok a gazdasági fejlıdést illetıen. Gyenge a motiválásra is alkalmas tanácsadási rendszer. A helyi elıállítást és fogyasztást egyre inkább felvátlja az alacsony minıségő multinacionális termék. Minıségi élelmiszertermelésnek a természeti adottságai megvannak, ismeretekkel a lakosság jelentıs része rendelkezik. Családi gazdálkodások száma, a helyben elıállított minıségi termékek élımunka tartalma jelentıs. Lehetıség van egyes termékek elıállítására, bemutatására (organikus gabonatermelés, helyi ırlés, házikenyérsütés,gyümölcstermesztés, aszalás, lekvár fızés pálinkafızés, hordós érlelés, palackozás,csomagolás, szövés-hímzés,fafaragás, fafeldolgozás,kosárfonás).

Szabadszöveges települési elemek bemutatása (véglegesítés a 9. héten) Tiszaadony FOGLALKOZTATÁS, MUNKAHELY HIÁNYA Tiszakerecseny Munkanélküliség elöregedés Szabad munkaerı, falusi turizmus Tiszaszalka munkahely hiánya, foglalkoztatási gondok közmővesített és közúton elérhetı ipari park. Munkahely teremtésre alkalmas épületek. A csaronda és Tisza part természeti szépsége. Tivadar 1 munkanélküliség 2 szennyvízhálózat és tisztítómő hiánya turisztika, falusi vendéglátás Vámosatya jelentıs mértékő munkanélküliségi ráta. természeti értékek kihasználása Vásárosnamény A település munkanélkülségi problémáinak megoldása. Városrehabilitáció megvalósítása. Iparterület értékesítése és mőködtetése. Autópálya vásárosnaményi szakaszának megépítése. A város iparterületeit megközelítı út létesítése. Az autópálya Vásárosnamény-Nyíregyháza közötti szakaszának megépülése. Ennek megvalósulása kihatással lenne az iparterület benépesítésére, mely munkahelyteremtı hatást váltana ki a településen. A városrehebilitációs pályázat elnyerése nagy kihatással lenne a város fejlıdésére.

4.2.3 A térség általános jellemzıi, a hely szelleme A térség általános jellemzıi között fontos kitérni az elızetesen elismert helyi közösség területén tapasztalható fejlettségbeli különbségekre, a térségen belüli területi egyenlıtlenségekre, és azok jellemzı okaira. A helyi közösség területén vagy terület egységein (közös jellemzıkkel bíró települések csoportja) a fejlesztéseket megalapozó közös adottságok ismertetésére is itt kerülhet sor. Amennyiben a térség rendelkezik specifikus adottságokkal, amelyekre megoldási javaslatok épülnek, azok a hely szelleme" leírása részeként fejthetık ki (pl.: fesztiválok, szokások, jellegzetes, nagy múltú természeti vagy kulturális örökség). (véglegesítés a 9. héten)

4.2.4 A térség környezeti állapotának leírása A helyzetelemzésben külön fejezetben kell foglalkozni a térség környezeti állapotával. Ebben ki kell térni a következı elemekre: Biodiverzitás (védett területek, Natura 2000 területek, védett állat- és növényfajok, erdık, gyepek és vizes élıhelyek állapota, Vízminıség és mennyiség (a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés (Víz Keretirányelv) szerint): szennyezı források (diffúz és pontszerı) és a vízfelhasználás Klímaváltozás (megújuló erıforrások, CO2 kibocsátás) Tájkép, tájszerkezet, tájhasználat, tájkarakter, egyedi táji elemek, értékek Talaj (szennyezés, erózió, fedettség) Hulladékkezelés, -hasznosítás, -megelızés Levegı (tisztaság, zaj, csend) Mely fıbb gazdasági ágazatok, szereplık használják a természeti erıforrásokat Melyek a legjellemzıbb földhasználati módok (véglegesítés a 9. héten)

4.2.5 33 leghátrányosabb helyzetı kistérség közé tartozó települések bemutatása Az Új Magyarország Felzárkóztatási Program (ismertebb nevén Nem mondunk le senkirıl" Zászlóshajó Program elsıdleges célterülete az ország 33 kistérségét fedi le, másodlagos célterülete a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007 (XI.17.) Korm. Rendelet 2. mellékletében meghatározott további 14 hátrányos helyzetı kistérség. Az itt található települések problémáit, helyi jellegzetességeibıl fakadó kitörési lehetıségeit kell összefoglaló jelleggel ismertetni ebben a szakaszban, illetve a forrásallokáció folyamán érvényesíteni kell a 33 kistérség esetében a 147/2007 (XII. 4.) FVM rendelet erre vonatkozó szakaszát. Mivel két szomszédos helyi közösség határait LHH települések is képezhetik, érdemes ezt figyelembe venni az LHH településekre vonatkozó HPM-ek megfogalmazásakor. Célszerı ilyen esetekben a szomszédos helyi közösség tervezést koordináló csoportjával is egyeztetni. (véglegesítés a 9. héten)

4.2.6 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása A tervezıknek meg kell adnia a térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának nevét, mıködésének helyét a térségben, székhelyét (ami lehet a térségen kívül is), fıtevékenységét, foglalkoztatottak számát. Az árbevétel és az exportárbevétel is megadható, de nem kötelezı. A vállalatok mıködési hely alapján sorolhatók be a térség vállalatai közé. 4.2.7 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából Itt adhatóak meg azok a térséget illetı vállalati jellemzık, amelyekrıl úgy gondoljuk, hogy a megoldási javasatok szempontjából külön említést érdemelnek. Vagy azért, mert nem derülnek ki a helyzetelemzésbıl, vagy mert némiképp ellentmondanak annak. Ilyenek lehetnek például olyan, a térség területén kívül található vállalatok, amelyek jelentıs mennyiségı munkaerıt alkalmaznak a térség területén élı lakosok közül. (véglegesítés a 9. héten)

4.2.8 A térség jelentısebb non-profit szervezeteinek jellemzése A tervezık itt kapnak lehetıséget arra, hogy bemutassák azokat a non-profit szervezeteket, amelyeknek a megoldási javaslatok és a társadalmasítás szempontjából jelentıssége van. Kiemelt figyelmet kell fordítani az esélyegyenlıség és környezeti fenntarthatóság szempontjából releváns civil szervezeteknek. 4.2.9 A térség foglalkoztatottsági helyzete Ha a megoldási javaslatok szempontjából szükséges, a térség foglalkoztatottsági helyzetére itt térhetnek ki a tervezık. Amennyiben felmerül, ügyeljünk a referenciaadatokkal való esetleges ellentmondások külön magyarázatára. 4.2.10 A térség demográfiai helyzete Ezen a felületen egészíthetjük ki a helyzetelemzést a térség demográfiájával kapcsolatban. Fordítsunk különös figyelmet a társadalmi csoportok között megfigyelhetı jelentısebb eltérések bemutatására (pl. nemek, lakóhely, származás, elvándorlás stb. szerint) 4.2.11 A térség infrastrukturális helyzete Amennyiben szükségesnek érezzük a megoldási javaslatok szempontjából, itt fejthetık ki részletesebben a térség infrastrukturális adottságai. 4.2.12 Legfontosabb probléma és legfontosabb lehetıség a térségben A tervezıi csoportoknak a teljes térségre vonatkozólag is meg kell fogalmazni a legfontosabb problémát és a legfontosabb lehetıséget. (véglegesítés a 9. héten)

4.2.3 A térség általános jellemzıi, a hely szelleme A Beregi térségre az aprófalvas települések nagy száma a jellemzı, ami azért jelent problémát, mert ezeknek a településeknek az öneltartó képessége rendkívül alacsony. Ez a kisfalvas településszerkezet nem teszi lehetıvé a városi funkciók szóródását, emiatt a kialakult alacsonyszintő vidéki intézményhálózat, saját lakosságukhoz mérten igen nagyarányú vidéki forgalmat lebonyolító vonzás-központok kialakulását eredményezte. Ilyen központ lett a térségben Vásárosnamény. A Bereg gazdasági, társadalmi helyzetét tekintve messze elmarad az országos átlagtól, a nagyarányú munkanélküliség, a halmozottan hátrányos helyzetőek magas aránya és az idıs korúak növekvı aránya miatt a helyi önkormányzatoknak jelentıs szociális költségvetési kiadásokkal kell számolnia, ami az esetleges fejlesztésektıl vonja el a forrásokat. Az önkormányzatoknak a gazdaságilag elmaradott térségben - Vásárosnamény kivételével - minimális iparőzési adó beszedésre nyílik lehetıségük. Az önkormányzati fejlesztések többnyire kimerülnek a középületek, közintézmények felújításában, illetve a vonalas infrastruktúra fejlesztésében, a településkép javításában. Pályázati támogatás nélkül azonban ez is nehezen valósítható meg, bár sok esetben a pályázathoz szükséges saját forrás biztosítása is problémát jelent. A térség területén inkább a mezıgazdasági jelleg dominál, ipara nem túl jelentıs. Az ipar területén a mezıgazdasági termékek késztermékké történı feldolgozása lehetne az egyik olyan ágazat, amire a fellendülés alapozható. A térség egyedi történelmi és néprajzi hagyományainak köszönhetıen a tradíciókhoz kapcsolódó rendezvények lebonyolítására alkalmas terület. 1999-tıl a városi önkormányzat a gergelyiugornyai Tisza part lehetıségeit kihasználva nyaranta megszervezi a "Tisza-Party" rendezvénysorozatot, melynek keretében szabadtéri elıadások, napközben sportesemények, gasztronómiai jellegő rendezvények, gyermekmősorok és koncertek teszik tartalmasabbá a Tisza partot felkeresı vendégek idıtöltését. A térség kulturális örökségének ápolása érdekében a helyi önkormányzatok is egyre többet tesznek, ennek értelmében folyamatosan növekszik a hagyományırzı céllal megtartott, rendszerességre törekvı rendezvények száma. Ezek közé sorolható az 1965 óta Vásárosnaményban rendezett Beregi Ünnepi Hét kulturális programsorozata és az 1963 óta évente június végén megrendezésre kerülı Nemzetközi Fafaragó Tábor. A július végén, augusztus elején megrendezésre kerülı rendezvénysorozat, a "Jeles Napok a Beregben" egyre több vendéget csábít. A községi hagyományırzı rendezvények között kiemelkedı a beregdaróci "Kenderes Napok" és a tarpai "Kuruc Fesztivál". 2004-ben több település összefogásával rendezték meg a "Beregi Fesztivál" elnevezéső kulturális programsorozatot. Beregben az idegenforgalomban rejlı lehetıségek még jelentısek, a gazdag hagyományok megfelelı marketingjével, programcsomagok, túraútvonalak összeállításával és ajánlásával a megfelelı célcsoportok felé jelentıs húzóágazata lehet a kistérségnek. (véglegesítés a 9. héten)

4.2.4 A térség környezeti állapotának leírása A leader csoportba tartozó települések két kistájon találhatók. 19 település és Vásárosnamény gergelyiugornyai része a Bereghez, míg a többi település a Nyírséghez tartozik. Ennek a földrajzi sajátosságnak a fényében kell kezelni a térség területi adottságait. A Bereg felszínét legnagyobb részét egészen fiatal öntésagyagok és öntésiszapok borítják, termékenységük a kis tápanyagtıke miatt igen gyenge. A Nyírségi oldal sem rendelkezik jó minıségő földekkel, ott pedig inkább a laza szerkezető homoktalajok jellemzıek. A sajátos földrajzi és vízrajzi helyzetnek köszönhetıen a Beregben igen sajátságos, mozaikos tájszerkezet alakult ki az évezredek folyamán. Az itt található biodiverzitás fenntartásának megırzése fontos feladat, mely megmutatkozik abban is, hogy a Beregben igen magas a védett területek és a Natura 2000 védettség alatt álló területek aránya. Van olyan település, melynek szinte az egész külterülete védett. Az itt található lápok és az erdık egy része pedig fokozottan védett terület. Jelentıs az itt található fokozottan védett és védett növény- és állatfajok száma (pl. Keresztes vipera, Haris, Fekete gólya, Szibériai nıszirom, Kockás kotuliliom, Tavaszi tızike) A nyírségi oldalon a védett területek kiterjedése szinte csak a Tisza hullámterére korlátozódik A Tisza hullámtere az egész szakaszon Ramsari védettségő terület, igen értékes maradványerdıkkel és szentély jellegő holtágakkal. A Beregben a hagyományos állattartás és gyepgazdálkodás igen sok helyen értékes füves élıhely kialakulásához vezetett, melyeken számos, csak ezekre a területekre jellemzı növény- és állatfaj fordul elı. A füves térségek csökkenı darabjainak nagy része ecsetpázsitos, soványcsenkeszes, ritkán hernyópázsitos, enyhén szikesedı nedves legelı, félszáraz kaszáló, azonban helyenként erdıssztyepp jellegő foltokra is rábukkanhatunk sziki kocsorddal, réti ıszirózsával vagy réti iszalaggal. A legelık nagy része az alulhasznosítás következtében erıteljes cserjésedésnek és gyomosodásnak indult, ami nem kedvezı a legelı és a füves élıhelyekhez kötıdı növény- és állattársulások életében, ráadásul a Tisza szabályozása és a folyamatos belvízelvezetés következtében a gyepek vízellátása rosszabb, így hozamuk kevesebb a szabályozás elıttiekhez képest, így a szárazságkedvelı gyomfajok terjedtek el. (véglegesítés a 9. héten)

4.2.4 A térség környezeti állapotának leírása (folytatás) A legelık növény- és állattársulása természetvédelmi szempontból nagyon jelentıs a különleges és gazdag biodiverzitása miatt. Az itt található talajok alacsony termıképességőek a legtöbb kultúrnövény számára, illetve igen nagy ráfordítást igényelnek a szántóföldi mővelés során. Viszont erdınek, fáslegelınek, kaszálónak kiválóak most is, és ez fokozható rendszeres vízpótlással. Mivel a Bereg adottságai kiválóak a természetközeli gazdálkodás alkalmazására, ezért helyezték elıtérbe az extenzív tájgazdálkodás elterjesztésének elısegítését a Nemzeti Agrár- környezetvédelmi Program (NAKP) egészében és kiemelten az ún. Érzékeny Természeti Területeken (ÉTT). A nyírségben elsısorban a gyümölcstermesztés és a szántóföldi gazdálkodás volt a jellemzı, az utóbbi idıben azonban itt is elıtérbe kerültek az erdısítések. A Bereg gazdasága nagy változásokon ment kereszül. A hajdani vízbı idıkben a hagyományos tájhasználat elemeit alkalmazták igen eredményesen, majd az intenzív technológiákat alkalmazták, kevesebb sikerrel. A vízhiány nem csak a természetvédelem számára jelent problémát, hanem a térség gazdaságát is nehéz helyzet elé állítja. Azért fontos ezekrıl említést tenni, mert az itt található földek rossz minıségőek, elaprózott a táblaméret, így nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmasak. A most a területen található vízfolyások a belvízelvezetı rendszer részeként - azt a célt szolgálják, hogy a lehetı leghamarabb levezessék a vizet. Ezt maradéktalanul teljesítik is, így nem marad elegendı tartalék vízkészlet a talajban. Mivel az egész Beregben igen fontos vízhez kötött életközösségek és élıhelyek találhatók meg, ezek fennmaradásához nélkülözhetetlen a megfelelı vízborítás megléte A beregi öblözet vizei mindenütt gravitációsan vagy a Szipa-, Makócsa-, vagy pedig a Csaronda-fıcsatornán keresztül a Tiszába jutnak. Vízvisszatartásra csak a tiszaszalkai torkolati zsilipnél van lehetıség, amelyet minden évben a belvizes idıszak végén a torkolatnál elhelyezett vízmércén mért 400 cm-es vízállásnál lezárnak, ezzel biztosítva a Csarodáig húzódó Bockerek-erdı vízutánpótlását. Az öblözet területén kisebb vízvisszatartásokra lenne lehetıség ideiglenes elzárásokkal vagy több zsilip kiépítésével, melyek megfelelı mőködtetésével az öblözet területén található holtmedrekben megfelelı vízszint alakulhatna ki. A Nyírségben is jelentıs a vízhiány a vegetációs idıszakban, így ott is szükséges lenne beavatkozások elvégzése a vízvisszatartás megvalósítására. (véglegesítés a 9. héten)

4.2.5 A 33 leghátrányosabb helyzetı kistérség közé tartozó települések bemutatása A Beregi térség az ország legkeletibb megyéjében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el. A népesedési viszonyokat tekintve a megye Magyarország harmadik legnépesebb megyéje, de a kistérségre ez már nem mondható el, mert a népsőrőség jóval alacsonyabb, mint a megyei átlag. A kistérség egyetlen városának, Vásárosnaménynak vonzáskörzetébe (a várost is beleértve) 27 település tartozik, 568 km2-nyi területtel, több mint 32 ezer állandó lakossal. A megyében, különösen a térségre jellemzı a magas elvándorlási arány és a korösszetétel romlása, melynek oka elsısorban a térség nagyon gyenge munkaerımegtartó képessége és a kelet-magyarországi területeken általánosan tapasztalható gazdasági lemaradás. Az elvándorlók zömét a 20-30 éves lakosság adja, akik elvágynak ebbıl a hátrányos térségbıl. A munkanélküliséggel összefüggı elvándorlások nagymértékben csökkentették a népesség számát, másrészt rontották a korösszetételt. A térségben dominanciát a mezıgazdasági jelleg élvez, iparosodása nem túl jelentıs. A kistérség fıbb vállalkozásai Vásárosnaményban mőködnek. Az ipari jellegő vállalkozások többsége inkább a szolgáltató jellegő kisipari tevékenységet végzı iparosok közé tartozik. Az agrár-jellegő vállalkozások száma jóval magasabb a megyei átlagnál, foglalkoztatási szerepük azonban közel azonos a megyei értékekkel. Ezek többsége kisbirtokos, egyéni gazdálkodó, akik a térség gazdasági potenciáljában viszonylag kis szerepet tudnak játszani. A helyi adottságoknak megfelelı termelési szerkezet kialakítása a mezıgazdaságban is lehetıséget teremthetne a piacképesebb termelésre, ugyanis a kistermelık számára a megfelelı szaktudás hiánya és a mőszaki berendezések korszerőtlensége is akadályt jelent. A gazdaság fontos feltétele az infrastruktúra megfelelı kiépítése, amely a gazdaság fejlıdése szempontjából is húzóerı lehet. A legfontosabb infrastrukturális elemek jelen vannak a kistérségben, ennek ellenére a megyei és országos átlagtól jelentıs a térség lemaradása. Regionális és országos viszonylatban sajnos Vásárosnamény és térsége, mint határ menti, perifériahelyzetben lévı, leghátrányosabb kistérség igen nehezen elérhetı. A jelenlegi kedvezıtlen viszonyokon jelentısen javíthatna az M3-as autópálya határig tartó szakaszának megépülése, valamint az ehhez csatlakozó utak minıségének javítása. A kistérség egyik felemelkedési lehetısége az idegenforgalmi potenciálja, mivel sokszínő, vonzerıkben gazdag területekkel rendelkezik. Szintén elınyös helyzetben tudhatja magát a térség a Tisza vonzereje miatt, emellett fı értékét és egyben turizmusának egyik bázisát képezik az érintetlen természeti területek. A táj sok értékes fajt megırzött egykori állat- és növényvilágából, valamint földtani különlegességek is találhatóak a területen. Emellett a kistérség több települése rendelkezik építészeti kulturális emlékekkel. Ideális a kistérség a vízi-, lovas, horgász, öko- és termálturizmus számára egyaránt. (véglegesítés a 9. héten)

4.2.6 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása Megnevezés Berwin Ruhagyár ZRT. Interspán KFT Kárpáthús KFT Kiss B. Ker KFT Nafém KFT Pcih Hús ZRT Agrana Juice KFT Koncz Bau KFT YANG KFT Balázs Sped KFT. Foglalkoztatott átlaglétszám 236 fı 138 fı 133 fı 132 fı 68 fı 58 fı (véglegesítés a 9. héten)

4.2.7 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából A Beregi térségre az aprófalvas települések nagy száma a jellemzı, ami azért jelent problémát, mert ezeknek a településeknek az öneltartó képessége rendkívül alacsony. Ez a kisfalvas településszerkezet nem teszi lehetıvé a városi funkciók szóródását, emiatt a kialakult alacsonyszintő vidéki intézményhálózat, saját lakosságukhoz mérten igen nagyarányú vidéki forgalmat lebonyolító vonzás-központok kialakulását eredményezte. Ilyen központ lett a térségben Vásárosnamény. A Bereg gazdasági, társadalmi helyzetét tekintve messze elmarad az országos átlagtól, a nagyarányú munkanélküliség, a halmozottan hátrányos helyzetőek magas aránya és az idıs korúak növekvı aránya miatt a helyi önkormányzatoknak jelentıs szociális költségvetési kiadásokkal kell számolnia, ami az esetleges fejlesztésektıl vonja el a forrásokat. Az önkormányzatoknak a gazdaságilag elmaradott térségben - Vásárosnamény kivételével - minimális iparőzési adó beszedésre nyílik lehetıségük. Az önkormányzati fejlesztések többnyire kimerülnek a középületek, közintézmények felújításában, illetve a vonalas infrastruktúra fejlesztésében, a településkép javításában. Pályázati támogatás nélkül azonban ez is nehezen valósítható meg, bár sok esetben a pályázathoz szükséges saját forrás biztosítása is problémát jelent. A térség területén inkább a mezıgazdasági jelleg dominál, ipara nem túl jelentıs. Az ipar területén a mezıgazdasági termékek késztermékké történı feldolgozása lehetne az egyik olyan ágazat, amire a fellendülés alapozható. A térség egyedi történelmi és néprajzi hagyományainak köszönhetıen a tradíciókhoz kapcsolódó rendezvények lebonyolítására alkalmas terület. 1999-tıl a városi önkormányzat a gergelyiugornyai Tisza part lehetıségeit kihasználva nyaranta megszervezi a "Tisza-Party" rendezvénysorozatot, melynek keretében szabadtéri elıadások, napközben sportesemények, gasztronómiai jellegő rendezvények, gyermekmősorok és koncertek teszik tartalmasabbá a Tisza partot felkeresı vendégek idıtöltését. A térség kulturális örökségének ápolása érdekében a helyi önkormányzatok is egyre többet tesznek, ennek értelmében folyamatosan növekszik a hagyományırzı céllal megtartott, rendszerességre törekvı rendezvények száma. Ezek közé sorolható az 1965 óta Vásárosnaményban rendezett Beregi Ünnepi Hét kulturális programsorozata és az 1963 óta évente június végén megrendezésre kerülı Nemzetközi Fafaragó Tábor. A július végén, augusztus elején megrendezésre kerülı rendezvénysorozat, a "Jeles Napok a Beregben" egyre több vendéget csábít. A községi hagyományırzı rendezvények között kiemelkedı a beregdaróci "Kenderes Napok" és a tarpai "Kuruc Fesztivál". 2004-ben több település összefogásával rendezték meg a "Beregi Fesztivál" elnevezéső kulturális programsorozatot. Beregben az idegenforgalomban rejlı lehetıségek még jelentısek, a gazdag hagyományok megfelelı marketingjével, programcsomagok, túraútvonalak összeállításával és ajánlásával a megfelelı célcsoportok felé jelentıs húzóágazata lehet a kistérségnek. (véglegesítés a 9. héten)

4.2.8 A térség jelentısebb non-profit szervezeteinek jellemzése Hazánk egész területére jellemzı az utóbbi tíz évben, hogy a non-profit szervezetek mennyisége, mőködési köre és területe egyre nagyobb számban és mértékben jelenik meg a társadalom minden területén. Így ezen szervezetek iránt folyamatosan erısödı érdeklıdés tapasztalható a hétköznapi emberek részérıl. Sajnálatos módon a térségben az a fajta aktív civil részvétel, amelyre a terület- és vidékfejlesztési szakirodalom gyakorta hivatkozik, kevésbé figyelhetı meg. Annak ellenére, hogy a bejegyzett civil szervezetek száma jelentıs, ezek jelentıs része vagy zárt közösségeket alkotó vadász, illetve horgász egyesület, vagy országosan bejegyzett szervezeteknek a helyi szervezetei (pl.: polgárır egyesületek). A legaktívabb tevékenységet a kulturális és idegenforgalmi célú egyesületek végeznek. Ezek a helyi rendezvények szervezése során képesek lehetnek a lakosság aktív részvételét is elérni a programokon. Emellett elıfordulnak egyéb céllal bejegyzett non-profit szervezetek is (pl.: környezetvédelmi, ifjúsági stb.) A civil szervezetek közötti együttmőködés nem tekinthetı rendszeresnek, alapvetıen egymástól elszigetelten, kis költségvetéssel mőködnek. A helyi önkormányzat döntéseiben az érdekérvényesítı tevékenységük gyakorlatilag még elhanyagolható. Elmondható viszont az a pozitív tendencia, hogy a térségen belül is fokozódik az igény a helyi szinten történı együttmőködésre, hiszen a szervezetek egyetértenek abban, hogy ahhoz, hogy egy országos szintő összefogás jöhessen létre elsısorban helyi, illetve regionális területen kell biztos és hatékony alapokra helyezni az együttmőködést, egymás segítését, sıt sok szempontból fıként egymás megismerését. Nem egyszerő azonban egy régió szervezeteit összefogni olyan formában, hogy a szervezetek mindegyikénél más és más igények, mőködési normák, szükségletek merülnek fel. Találni kell olyan közös érdeket, amely mindegyik civil szervezet számára egyformán fontossá és jelentıssé válhat. A Felsı-Tisza Völgye térség területén található civil szervezetek esetében elsı és meghatározó lehet, a hatékony információhoz jutás, illetve az információk jelentısége és hatása az adott szervezet életére, mőködési területére. Ezért fontos a civil szervezetek bevonásával egy megfelelı hálózati rendszer kiépítése, továbbá a szervezetek feladatai között kell szerepelni térségben élık identitás tudatának és önértékelésének visszabillentése a vidéki élet élhetıségének bemutatásával. Olyan programok rendezvények szervezése, ami megismerteti a civil társadalom fontosságát, jelentıségét. Elısegíti a térségben élı lakosság megismertetését a LEADER és más Európai Uniós programok kínálta lehetıségekkel. (véglegesítés a 9. héten)

4.2.9 A térség foglalkoztatottsági helyzete Az egyik legfontosabb probléma, hogy az adott területen kiemelkedıen magas a munkanélküliség, ami komoly feladatot jelent a szociálpolitikában. A megye és a térség munkaerıpiacát a 90-es évtizedben a recesszióval és a gazdasági átrendezıdéssel párhuzamosan a munkanélküliség tömegessé válása, az elhelyezkedési lehetıségek beszőkülése, a foglalkoztatási problémák tartóssá válása jellemezte leginkább. Az 1990-es években az általános gazdasági visszaesés közepette bezárásra kerülı ipari nagyüzemek és a felbomló, átalakuló tsz-ek tömegével szabadultak meg a feleslegessé váló munkaerıtıl. A falusi térségekben mindezzel együtt a tsz-ek széthullása volt a munkanélkülivé válás fı tényezıje, hiszen sok helyen a tsz volt az egyetlen foglalkoztató, így annak megszőntével az újra elhelyezkedésre alig maradt esély. Sajnálatos módon ez a folyamat napjainkban is megfigyelhetı, hiszen a szociálpolitika kiadásait növeli a térségben a kedvezıtlen demográfiai helyzet. Egyrészt a munkanélküliség miatt a leszakadó területek elnéptelenedése, másrészrıl a képzett munkaképes korú szakemberek elvándorlása. Az öregkorúak aránya így a településeken növekszik és az aktív dolgozókhoz viszonyítva magas az eltartottak aránya. Ennek a folyamatnak az eredményeként a halmozottan hátrányos helyzető rétegek szociális válsága tovább mélyül. Külön gondot okoz a térségnek, hogy magas a halmozottan hátrányos helyzető roma etnikum aránya. A megyében kb. 70 ezer roma él, ami a lakónépesség 12%-át jelenti. A program célja, hogy olyan közremőködés alakuljon ki az önkormányzatok, a civilek, a vállalkozások, és a munkaügyi a központ között, ami a térségben keletkezı igényeket, lehetıségeket, információkat, minél nagyobb mértékben tudja továbbítani a társadalom különbözı rétegei felé. Az oktatás feladata a megszerzett tudással felvértezett szakemberekkel kiszolgálni a munkaerı-piaci igényeket, illetve a képzés során nem az átlagos munkaerıpiac irányába kell a hangsúlyt tenni, hanem sokkal inkább olyan helyi boldogulást elısegítı programok kidolgozására, amik elısegítik a helybemaradást, növelik a vállalkozó kedvet és javul a hátrányos helyzető rétegek munkához jutása. A képzési program modulokból épül fel, így a társadalmi és a gazdasági igények függvényében egyre magasabb fokú képzettség és készségfejlesztés válik lehetıvé, a meglévı adottságok figyelembevételével. Ez az identitástudat erısítését és az egyre magasabb fokú hozzáadott érték elıállításához való hozzájárulást biztosítja. A távolabbi cél társadalom formálása az ökológiai természeti élettér megtartása mellet a 21. század elvárásainak megfelelése. Harmónia és az egyensúly megteremtése a modern és régi kultúrák összekapcsolásával. (véglegesítés a 9. héten)

4.2.10 A térség demográfiai helyzete A térség jövıjét leginkább meghatározó tényezı, hogy hogyan tud gazdálkodni a humán erıforrásával, milyen fejlesztések révén kíván megtartó, befogadó és innovatív stratégiát megvalósítani. Ehhez az adottságok teljes körő figyelembe vétele szükséges, sok esetben a statisztikai mutatók mögé tekintve. A 31 településbıl álló Felsı-Tisza Völgye térségben, 568 km2 területen, 2005 elején a megye lakosságának 5,5%-a, azaz 32,4 ezer fı élt. Népsőrősége lényegesen alacsonyabb a megyei átlagnál, 57fı/km2. Ennél kevesebben egységnyi területen csak a csengeri és a fehérgyarmati körzetben laknak. A kistérség egyetlen városa Vásárosnamény, amely 1979-ben kapta ezt a rangot. A körzeten belül igen nagy szóródás tapasztalható, az egységnyi területre vetített népességszámban, a települések kétharmadában 20-60 fı jut egy km2-re. A térség három legsőrőbben lakott települése Vásárosnamény (143 fı/km2), Nagyvarsány (126 fı/km2) és Aranyosapáti (100 fı/km2). A térséget évek óta kedvezıtlen demográfiai folyamatok jellemzik. A folyamatos természetes fogyás és a vándorlási veszteség következtében lakóinak száma csökken, a korösszetétel romlik. Az utóbbi években tapasztalt elvándorlások a népesség csökkenésén túlmenıen negatívan hatottak a népesség természetes szaporodására. E település-együttes korösszetétele az állandó népesség alapján kedvezıtlenebb a megyei átlagnál. A gyermekkorúak aránya (24,8%)a megyeinél (19,5 %)nagyobb, viszont az idıseké 19,02 %,amely szintén meghaladja a megyei átlagot (16,9 %)- az aktív korúak rovására (56,18 %). A települések felében az elöregedés még nagyobb mértékő. A munkanélküliséggel összefüggı elvándorlások nagymértékben csökkentették a népesség számát, másrészt rontották a korösszetételt. A körzet népességének csökkenése alapvetıen összefügg a térség eltartó képességének romlásával. A 2005 év végén nyilvántartott munkanélküliek száma 3,7 ezer fıt tett ki, hattizedük már több mint fél éve szerepel a regiszterekben. Jövedelempótló támogatásra 2,3 ezren voltak jogosultak. A munkanélküliség mértéke tartósan a legmagasabbak között van, 2005 decemberben 14,5 % volt a vásárosnaményi munkaerı-piaci körzetben. A regisztrált munkanélküliek fele alapfokú iskolai végzettséggel, 33%-a szakmunkás bizonyítvánnyal, 14,5 %-a érettségivel, 1,8 %-a pedig felsıfokú végzettséggel rendelkezett. A térség népmozgalmi folyamatait a nyolcvanas években a hetvenes évekre jellemzınél már mérsékeltebb természetes szaporodás jellemezte. A vándorlási veszteség azonban "elvitte" ezt a nyereséget, így a népesség összességében csökkent. A születések számának csökkenése és a magas halandóság miatt a kilencvenes években a természetes szaporodás tovább lassult, s 2005-ben a születések-halálozások egyenlege már negatív eredményt mutat. Ugyanakkor a vándorlási mérleg vesztesége kisebb, hiszen a foglalkoztatási helyzet romlása a nemzetgazdaság egészét jellemezte, így gátolta az ország más területén történı munkavállalást is. A vándorlási mérleg szerinti nagyobb arányú népmozgás alapvetıen kistérségen belüli lakóhely változtatást jelent. (véglegesítés a 9. héten)

4.2.11 A térség infrastrukturális helyzete A gazdaság fontos feltétele az infrastruktúra megfelelı kiépítése, amely a gazdaság fejlıdése szempontjából is húzóerı lehet. A legfontosabb infrastrukturális elemek jelen vannak a kistérségben, ennek ellenére a megyei és országos átlagtól jelentıs a térség lemaradása. Regionális és országos viszonylatban sajnos Vásárosnamény és térsége, mint határ menti, perifériahelyzetben lévı, halmozottan hátrányos kistérség igen nehezen elérhetı. Közúton a kistérség valamennyi települése elérhetı. A közúti közlekedés fı útvonala a térséget átszelı 41. számú, Nyíregyháza- Vásárosnamény- Beregsurány közötti fıút, amely a települések egy részét közvetlenül érinti. Távolsági buszjárat minden községben van, Vásárosnaményon keresztül a megyeszékhely és a többi megyei város is elérhetı autóbuszon. A jelenlegi kedvezıtlen viszonyokon jelentısen javíthatna az M3-as autópálya határig tartó szakaszának megépülése, valamint az ehhez csatlakozó utak minıségének javítása. Az autópálya 2007. augusztusában elérte Nyíregyházát, és várhatóan Vásárosnaményi szakasz elkészülte 2010-re tehetı, melynek pozitív hatást a térség gazdasági, kulturális és turisztikai szempontból is várhatóan érzékelni fog. A közúti közlekedéshez kapcsolódnak még a térségben lévı határátkelıhelyek Lónya, Barabás, Beregsurány, valamint a szomszéd kistérségekben Záhony és Tiszabecs, melyek Ukrajnával teremtenek kapcsolatot, valamint a szomszéd kistérség települése Csengersima, mely Románia felé szolgáltat átkelıhelyet. A térség egyik kitörési pontja lehet a szomszédos országokkal való közremőködés, mert tényleges fejlıdésrıl csak az egyes országok határ menti területeikre vonatkozó fejlesztési elképzelésinek összehangolása révén tudunk eredményt elérni. Vasútvonal a Bereg felé csak Vásárosnaményig vezet, a térség többi települése csak közúton érhetı el. A szatmári térségben is Fehérgyarmaton kívül csupán néhány települést érint a vaspálya, így számos település teljes forgalmi árnyékban fekszik a vasútvonalakat illetıen. A létezı vonalak sem villamosítottak, a vonatok ritkán közlekednek, a vasúti kocsik korszerőtlenek, leromlott állapotúak. Tovább rontja a térségben lakók helyzetét, hogy a munkacélú ingázás visszaszorulásával párhuzamosan a MÁV és a Volán számos járatot megszüntetett vagy ritkított. A rossz megközelíthetıség nem pusztán a helyi lakosok életében jelent kényelmetlenségeket, hanem a térség gazdasági lehetıségeit is alapjában érinti. A térség kerékpárút-hálózata meglehetısen gyér, de mivel a forgalom nem túl nagy, a közutak is alkalmasak kerékpározásra. A Tisza menti töltések kitőnı lehetıségeket adnak a kerékpárútvonalak kijelölésére, segítve ezzel a kerékpáros turizmus fejlıdését. A vezetékes ivóvízellátás valamennyi településen kiépült. A közüzemi szennyvízcsatorna viszont csak 13 településen van kiépítve. Megoldást jelenthet a kisebb lélekszámú településeken több község összefogása. Ezt nehezíti a térség magas talajvízállása, a fokozott ár- és belvíz, illetve az ivóvíz készletek megóvása. (véglegesítés a 9. héten)

4.2.12 Legfontosabb probléma és legfontosabb lehetıség a térségben

Vélemények személyesen: Fogadónapokon Tervezıi egyeztetésen vagy Formanyomtatványon ( HVS véleményezési őrlap)

HVS véleményezı őrlap Tájékoztató Bármely akciócsoporttag véleményezheti a készülı HVS bármely fejezetét. A véleményezési ürlapokat az illetékes HVI irodavezetınek kell leadni, aki téma szerint rendszerezi és felvezeti azokat a legközelebbi egyeztetésen. Csak azok az ürlapok kerülnek feldolgozásra az illetékes HVI által, amelyekben a véleményezni kívánt fejezet minden rubrikája ki van töltve (ahol ettıl el lehet térni, azt az aktuális oldalakon jeleztük). Az egyeztetéseken csak azok a véleményezési ürlapok kerülnek megvitatásra, amelyek kitöltıje, vagy egy általa megjelölt képviselı részt vesz az egyeztetésen. Más esetben a vélemény nem kerül bemutatásra az egyeztetésen. A vélemény magyarázatakor törekedjenek minél konkrétabb megfogalmazásra.

Véleményezés alapadatai Véleményezés idıpontja Év/hónap/nap: Véleményezés témája (karikázza be a megfelelıt, többet is karikázhat) a) Helyzetelemzés szabadszöveges elemei b) Fı fejlesztési prioritások, intézkedések és forrásallokáció (és az ezekhez tartozó szabadszöveges elemek) c) Megoldási javaslatok (és az ezekhez tartozó szabadszöveges elemek) Véleményezı Név Cím Telefonszám Képviselt szervezet Aláírás Szabadszöveges elemek véleményezése Véleményezett szabadszöveges elem megnevezése (bármely fejezet bármely eleme véleményezhetı) Mivel nem ért egyet a szövegben? Javaslat

HVS horizontális alapelvei A Göteborgban kihirdetett deklaráció a munkahelyteremtés és a fenntartható fejlıdés együttes célkitőzésében fogalmazta meg az Európai Unió fı fejlıdési irányát. Ennek megfelelıen, az ÚMVP helyi végrehajtásában, és az ezt megalapozó helyi tervekben is szükség van a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére. A fenntarthatóság elvéhez szorosan kapcsolódik az esélyegyenlıség elvének szintén kötelezı érvényesítése is. Az alábbi bekezdésekben ismertetjük a horizontális alapelvek HVS tervezésben való érvényesítésének fıbb szempontjait. 2.1 Fenntarthatóság A fenntarthatósági szempontok HVS-ben való érvényesítéséhez elıször meg kell határoznunk a fenntartható fejlıdés fogalmát. A fenntartható fejlıdés célja, hogy a fejlıdés oly módon valósuljon meg, hogy a környezeti, kulturális és természeti értékek védelme mellett biztosítsa a lakosság életminıségének fenntartását és javítását, az életminıség javulását eszközként szolgáló gazdaság számára alapot biztosító természeti és kulturális erıforrások harmonikus és kíméletes igénybevételét, figyelembe véve a régiók sajátos adottságait, hagyományait, azokat helyben értékké alakítva.

2.1.1 Fenntarthatóság hármas értelmezése A fenntarthatóság fogalma egyszerre jelent környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot (a részletes szempontrendszer megtalálható a 3. mellékletben) 2.1.2 Fenntarthatósági szempontok A fenntarthatóság biztosításának általános keretfeltételei a következık: Folyamatosság és hosszú távú tervezés (a visszacsatolás és az erıforrások tekintetében) Hatékonyság és hatásosság (az intézkedések, megoldási javaslatok és projektek tekintetében) A tevékenységek fenntarthatósága (az intézkedések vonatkozásában az intézkedésben megfogalmazott célok eléréséig) A kapacitások bıvítése (a helyi közösség vonatkozásában) Tanulás és folyamatos visszacsatolás (vonatkoztatva a HVS-t végrehajtó szervezetre, a támogatásban részesülıkre, egyéb helyi érdekelt felekre, és természetesen a térségi kapcsolatokra is.)

2.2 Esélyegyenlıség A fejlesztéspolitika fı célja, hogy az uniós fejlesztési források segítsék elı a társadalmi integrációt, járuljanak hozzá a térségi és társadalmi kohézió erısödéséhez. A társadalmi fenntarthatóság, valamint a gazdasági fenntarthatóság szempontjából is kiemelt horizontális cél az esélyegyenlıség erısítése. 2.2.1. Fı célok, térségi megközelítés mint lehetséges eszköz Az AVOP tapasztalataira, és az EU esélyegyenlıségi politikájára tekintettel tehát az ÚMVP Irányító Hatósága a vidéken élı nıkre, romákra kiemelt figyelmet fordít. Integrációjukat, az ÚMVP által nyújtott lehetıségekhez való hozzáférésük akadálymentesítését, helyi, komplex vidékfejlesztési programok megvalósításával is elı kívánja segíteni.

2.2.2. Esélyegyenlıség biztosításának javasolt eszközei A HVS tervezés folyamán az egyes megvizsgálandó szempontok a következık: Az esélyegyenlıségi szempontok tartalmi megjelenése a HVS egyes fejezeteiben A helyi demokráciaépítés és partnerségi folyamatok megjelenése a tervezésben,különösen a Demokratikus tervezés", Hozzáférés egyenlı esélye, ( pl. infokommunikációs akadálymentesítés által)", Korai részvétel biztosításának", Érintettek igényei figyelembevételének" és a Társadalmi reprezentativitásnak az elve mentén. A két szempont egyidejő érvényesítése vezethet csak valós eredményre, hiszen a tartalmi tervezés az érintettek bevonása nélkül nem lehet megalapozott.

2.3 Horizontális elvek érvényesítésének kezelése a tervezés folyamata során A térség fenntartható jövıképét, céljait és az esélyegyenlıség érvényesíthetıségét, érvényesülését a tervkészítés mérföldköveinek elérésekor újra és újra meg kell vizsgálni. A tervezés egyes mérföldköveinél, a továbblépés lehetıségét megadó szavazást megelızıen az egyes mérföldkövek esetében a horizontális szempontok tekintetében a következıket kell megtárgyalni és jegyzıkönyvezni, az alábbi szakaszolás alapján: 2.3.1 Elıkészítés Megtörtént-e a horizontális (fenntarthatósági és esélyegyenlıségi) elvek ismertetése a TKCS és a tematikus munkacsoportok részére? A TKCS tagjai kialakítottak-e a tervezés folyamán alkalmazandó módszert/közös álláspontot a horizontális elvek figyelembe vételére? A TKCS megvitatta-e és egyetértésre jutott-e a horizontális elvek érvényesítésének figyelembe vétele és monitoring-ja módjáról? (jegyzıkönyv) 2.3.5 Véglegesítés Az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport számára a HVS lezárását megerısítı tájékoztató része kell, hogy legyen a horizontális elvek figyelembe vételérıl szóló tájékoztató is.