BAROMFI TELEP EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY NEM JELENTŐS VÁLTOZÁS KÉRELME. Bátortrade Kft. Nyírbátor - Nyíres. NYÍRBÁTOR 2013.



Hasonló dokumentumok
TELEPHELY ADATOK (Th) Baromfi-Tím Kft. Tésenyi baromfitelepének egységes környezethasználati engedélye

Ellenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően)

Tárgy: H A T Á R O Z A T

TELEPHELY ADATOK (Th)

Fejér Megyei Kormányhivatal

TELEPHELY ADATOK (Th)

H A T Á R O Z A T. m ó d o s í t j a :

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

Biogáz konferencia Renexpo

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

H A T Á R O Z A T. A zajforrás működési helye. Baromfinevelés Légtechnikai gépek Zárt térben

BAROMFI-COOP KFT. Tiszaszalka 027/27 hrsz ú baromfitelep ALAPÁLLAPOT JELENTÉS

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

ZAJVÉDELMI MUNKARÉSZ. engedélyezési tervéhez

PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA

Zalai Baromfifeldolgozó Kft. Pacsai feldolgozó üzeme

ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Telepengedély kiadására irányuló kérelem a többször módosított ( 80 / 1999 (VI.11.) Korm. rendelet alapján )

VITAFORT ZRT Nemes Péter Vet- Produkt Kft.

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

ESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

H A T Á R O Z A T. e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t

KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELMI, VÍZÜGYI DOKUMENTÁCIÓ

FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELOSÉG H A T Á R O Z A T

Tárgy: Mell.: HATÁROZAT. EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYT és azon belül a légszennyező forrásra levegőtisztaság-védelmi engedélyt ad

H A T Á R O Z A T. Házszám

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

Tárgy: Melléklet: HATÁROZAT

Tárgy: Mell.: HATÁROZAT

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

Sertéstartó telepek korszerűsítése VP

AZ FKF NONPROFIT ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEI ÉS AZOK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE

LÉGSZENNYEZŐ FORRÁSOK (L)

ÚJFEHÉRTÓ TELEPÜLÉSI ÁLLATI MELLÉKTERMÉK GYŰJTŐHELY MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 4244 ÚJFEHÉRTÓ KÜLTERÜLET 0551/85 HRSZ.

Tárgy: Mell.: HATÁROZAT

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

MŰSZAKI IRODA. Ügyintézést végző iroda megnevezése Ügykör megnevezése Ügykör általános leírása

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT


ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

Fürdőüzemi gépkezelő Fürdőüzemi gépész 2/42

Kaposvári Járási Hivatal

Telepengedély kiadására irányuló kérelem a ( 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet alapján ) Copyright CIVILSOFT Bt

Kommunális gépek és járművek, hulladékkezelő eszközök a MUT Hungária Kftt ől

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Algyő Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 3/1999. (I.18.) Önkormányzati rendelete. a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

Grünvaldné Sipos Anett környezetmérnök Ajka, Dankó u / / Sz-791/2007

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

Közepes hígtrágya (2)

H A T Á R O Z A T. jóváhagyom. Az egyszerűsített határozati formában történő döntéshozatalra vonatkozó kérelmet elutasítom.

Meteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

JÓVÁHAGYOTT ÉS A TÁMOGATÁSBÓL ELSZÁMOLHATÓ, JÓVÁHAGYOTT ÉS A TÁMOGATÁSBÓL NEM, DE AJÁNLAT SAJÁTERŐBŐL ELSZÁMOLHATÓ MUNKÁK KÖLTSÉGEINEK MEGOSZTÁSA

H A T Á R O Z A T. A zajkibocsátási A védendő épület határérték, db Építményjegyzék szerinti besorolása száma

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ:

Tárgy: HATÁROZAT. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: felügyelőség)

TELEPHELY ADATOK (Th) A Villány 079/2 hrsz-ú ingatlanon lévő sertéstelep egységes környezethasználati engedélye

H A T Á R O Z A T. Gyöngyi Imréné egyéni vállalkozó (6647 Csanytelek, Jókai u. 11.; KÜJ: ) részére. engedélyezem,

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Hatályos március 1-től A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL

H A T Á R O Z A T. A zajforrás működési helye

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Környezetvédelmi

Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!

Kis Zoltán ügyvezető

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

TERVEZET Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testülete.../2015. (...) rendelete. a település belterületi úthálózatának környezetkímélő rendjéről

ETI-BROYLER Kft. Debrecen, Mészáros Gergely kert /2 hrsz-ú baromfitelep. Alapállapot jelentés

Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben. Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07.

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Tárgy: Mell.: HATÁROZAT

93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet. a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról

NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete

Szárítás kemence Futura

Átírás:

BAROMFI TELEP EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY NEM JELENTŐS VÁLTOZÁS KÉRELME Bátortrade Kft. Nyírbátor - Nyíres NYÍRBÁTOR 2013. július 1

A NYÍRESI BAROMFINEVELŐ TELEP, KÉRELEM Kérelem készítője: Szilágyi József Környezetvédelmi Szakértő Engedély szám: 134/2009 2

Tartalomjegyzék 1. Előzmények 5 2. Az engedélyezett tevékenység részletes ismertetése 5 2.1. Alapadatok/ Meglevő telep, Engedélyezett telep 5 2.1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai 5 2.1.2. Az érdekelt adatai 5 2.1.2.1. A tevékenység végzésére vonatkozó engedélyek 6 2.1.3. A telephely adatai 6 2.1.4. A telephelyre vonatkozó engedélyek és előírások felsorolása és bemutatása 6 2.1.4.1.Talajvíz figyelő kút bemutatása 6 2.1.4.2. A telephelyen a vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, az alkalmazott technológia rövid leírása 6 2.2. A felülvizsgált tevékenységre vonatkozó adatok 7 2.2.1. A tevékenység megkezdésének időpontja, a felhasznált anyagok listája, az előállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével. 7 2.2.2. A létesítmények és a tevékenység részletes ismertetése, az üzemelés során alkalmazott technika bemutatása 8 2.2.2.1. Létesítmények bemutatása 8 2.2.2.2. A tevékenység volumene 8 2.2.2.3. A tevékenység helye és területigénye 9 2.2.2.4.A létesítmények bemutatása 9 2.2.2.5. Az istállókba szükséges berendezések 1 tartástérre 9 2.2.2.6. További létesítmények 9 2.2.2.7. Az alkalmazott technológia leírása 10 2.2.2.8. Üzemeltetési feladatok 11 2.3. A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenőrzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenőleg 14 2.4. Földalatti és felszíni vezetékek, aknák, anyagátfejtések helyének, üzemeltetésének ismertetése 14 2.4.1. Földalatti tartályok 14 2.4.2. Földalatti vezetékek 14 2.4.3. Vízellátás, szennyvízkezelés 14 2.4.4. Csapadékvíz-elvezetés 16 2.4.5. Rágcsáló- és rovarirtás 16 2.4.6. Szállításigényesség 16 3. A tevékenység folytatása során bekövetkezett, illetőleg jelentkező környezetterhelés és igénybevétel bemutatása 16 3.1. A jellemző levegőhasználatok ismertetése 16 3.1.1. Az alkalmazott tartásmód jellemző levegő használat 16 3

3.2. A hatásterület meghatározása 16 3.3. Víz 17 3.3.1. Vízellátás 17 3.3.2. Vízhasználatok 17 3.3.3. Szennyvízkezelés, szennyvízkibocsátás 18 3.3.4. Csapadékvíz elvezetés 18 3.3.5. Felszíni vizek 18 3.3.6 Felszín alatti vizek 18 3.3.7. Monitoring rendszer 18 3.3.8. Veszélyeztetett felszíni és felszín alatti vizek 20 3.4. A hulladékképződéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása 20 3.5. Élővilág, táj 21 A 2012 évi Felülvizsgálatban bemutatásra került. 21 3.6. Zaj és rezgés 21 3.6.1. Az egyes zajkibocsátással járó műveletek 21 3.6.2. A létesítmény várható zajkibocsátása 22 3.6.2.1. Az egyenértékű zajszint számítása 22 3.6.2.2. A tevékenység folytatásához közvetlenül kapcsolódó műveletek zajkibocsátása: 24 3.7. Energetikai Felülvizsgálat 25 3.8. A telep ötéves vizsgálata ható tényezőként 27 3.10. A baromfitenyésztésre vonatkozó elérhető legjobb technika és a vizsgált telephelyen alkalmazott technológia összehasonlítása 28 4. Összefoglalás: 31 4

1. Előzmények A nyírbátori székhelyű BÁTORTRADE Kft. egy 8 épületegyüttesből álló, összesen 320.000 baromfinak férőhelyet biztosító új, korszerű telep létesítésére és üzemeltetésére kapott engedélyt a 4473-22/2012 számú, egységes környezethasználati engedélyben. A Kft az engedélyezett 8 baromfi istállóból 7 épületet megépített, az engedélyezett 1 épület megépítése folyamatban van. A baromfi ólak emeletesek, szintenként 20 000 db épületenként 40 000 db összesen 320 000 db nevelését tervezték. A megváltozott piaci körülmények és állatjóléti rendeletek (32/1999 ( III. 31 ) évi FVM rendelet,mezőgazdasági haszonállatok tartásának szabályai, 3 számú melléklete max 42 kgm 2 élő súly engedélyezhető) szintenként 23 000 db, ólanként 46 000 db, összesen 368 000 db baromfi nevelését teszi lehetővé. Az engedélyezett telepen az ötéves felülvizsgálatban (2012 évi) bemutatott tartástechnológia marad. Ólak száma nem változik, bemutatott itatóvíz, szennyvíz elvezető, szennyvíz aknák száma nem változik. A kérelemben a meg növekedett állat létszám környezeti hatását mutatatjuk be. A kérelem elkészítésénél a 2012 évi felülvizsgálatot vettük alapul, a tervezett állatlétszám bővítését ennek figyelembe vételével mutatjuk be. 2. Az engedélyezett tevékenység részletes ismertetése 2.1. Alapadatok/ Meglevő telep, Engedélyezett telep 2.1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai A vizsgálatot végző neve: Szilágyi József Lakhelye: A jogosultságát igazoló engedély/ okirat száma: 4300 Nyírbátor, Sarkantyú út 4. sz. 122/2009 (Környezetvédelmi szakértői engedély, melynek másolatát az 1. sz. mellékletként csatoljuk) 2.1.2. Az érdekelt adatai Megnevezése: Bátortrade Kft. Nyírbátor Székhelye: 4300 Nyírbátor, Árpád út 156/A. KSH száma: 10242694-0147-113-15 Cégjegyzék száma: 15-09-060043 Képviselő: Telepvezető: Dr. Petis Mihály ügyvezető Herczku Balázs KÜJ száma: 100186820 KTJ: 101629974 5

2.1.2.1. A tevékenység végzésére vonatkozó engedélyek Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4437-22/2012 ügyszámú Egységes Környezethasználati Engedély 2611-10/2013 ügyszámú vízjogi üzemeltetési engedély érvényes 2015.május 15-ig 1144-5/2010 számú vízjogi üzemeltetési engedély érvényes 2015. augusztus 31-ig 2272-11/2012 számú vízjogi üzemeltetési engedély (Nyírbátor-nyíres komposztáló és baromfinevelő telep vízellátás-szennyvíz és csapadékvíz elvezetés) érvényes 2015. augusztus 31-ig 11918-10/2010 számú vízjogi üzemeltetési engedély (Nyírbátor-nyíres 0223/6 hrsz víztisztító, Uralgó Kft ) az engedély érvényessége: 2015. augusztus 30 3863-4/2013 számú vízjogi üzemeltetési engedély K1, K2, K3 számú talajvízfigyelő kút 3864-4/2013 számú vízjogi üzemeltetési engedély K4, K5, K6 számú talajvízfigyelő kút 2.1.3. A telephely adatai A telephely címe: A telephely helyrajzi száma: A település statisztikai azonosító száma: 14845 4300 Nyírbátor külterület 0223/2,/5-7/ 0224/2-3 hrsz Az átnézeti helyszínrajz a 2. számú mellékletben található. 2.1.4. A telephelyre vonatkozó engedélyek és előírások felsorolása és bemutatása 2.1.4.1.Talajvíz figyelő kút bemutatása A telepen 2 db talajvízfigyelő kút létesült. A kutakból félévente a mintavételezés megtörtént. A szomszéd állati eredetű hulladék ártalmatlanító, komposztáló telepen 4 db talajvíz figyelő kút létesült. A felülvizsgálatnál ismertetjük a 6 db figyelő kút adatait, mivel összefüggenek. A beszámolót, és a labor eredményeket a Bátortrade Kft a felügyelőségnek megküldte. 2.1.4.2. A telephelyen a vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, az alkalmazott technológia rövid leírása A telephelyen Baromfitenyésztés (TEAOR: 0147) tevékenység végzése történik. Az alkalmazott technológia részletes leírása a 2012 évi felülvizsgálatban bemutatásra került, nem változik. A telephelyen korábban folytatott tevékenységek bemutatása 6

A telephelyen 2007-ben kezdődött a baromfinevelés. előzőleg a Kft szántóföldi növénytermesztést folytatott a területen. 2.2. A felülvizsgált tevékenységre vonatkozó adatok 2.2.1. A tevékenység megkezdésének időpontja, a felhasznált anyagok listája, az előállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével. A baromfitenyésztést a Bátortrade Kft végzi. A 4437-22/2012 számú Egységes Környezethasználati Engedély alapján a felhasznált, és keletkezett anyagok: Felhasznált anyagok 2008 2009 2010 2011 2012 Betelepített baromfi [db/év] 814 644 1 093 680 1 290 716 1 354 400 1 309 140 Felhasznált takarmány [to/év] 2 879 4 061 5 287 6 040 6 611 Felhasznált ivóvíz [m 3 /év] 6 480 8 690 10 560 10 560 6 720 Szalma (almozás) [to/év] 65 87 119 137 140 1. táblázat: A felhasznált anyagok Keletkezett anyagok 2008 2009 2010 2011 2012 Értékesített baromfi [db/év] 784 048 887 741 1 191 214 1 287 047 1 091 838 Értékesített baromfi [kg/év] 1 515 750 1 860 460 2 765 890 3 262 713 2 598 220 Trágya EWC 020106 [t/év] 956 894 1 137 2 045 2 200 Technológia szennyvíz 550 300 280 600 600 EWC 200304 [m 3 /év] Baromfi hulla 60 17 28 56 53 EWC 020201 [t/év] 2. táblázat: A keletkezett anyagok 7

2.2.2. A létesítmények és a tevékenység részletes ismertetése, az üzemelés során alkalmazott technika bemutatása 2.2.2.1. Létesítmények bemutatása Helyrajzi szám Földrészlet összterülete (m2) 0223/2 7 770 Major 0223/5 12 288 Major 0223/6 0223/7 38 853 6 470 9 756 15 249 10 390 Fő művelési ág Kivett üzemi Üzemi út Major Erdő 0224/2 9 802 Szántó 0224/3 Major 0223/3 12 288 Major/út 0223/4 695 út 0224/5 1 228 út Meglévő épület (m2) 1 db Baromfinevelő 2706 (Emeletes) 1 db Baromfinevelő 2706 (Emeletes) 2 db Baromfinevelő 2706 (Emeletes) 1 db Víztisztító 20 1 db Baromfinevelő 2 706 (Emeletes) 2 db Baromfinevelő 2 706 (Emeletes) 3. táblázat: A létesítmények bemutatása A telep a 2. számú mellékletben kerül bemutatásra. Engedélyezett épület (m2) 1 db Baromfinevelő 2706 (Emeletes) 2.2.2.2. A tevékenység volumene A tevékenységet 8 istállóban kívánják megvalósítani. A telep férőhely kapacitása engedélyezett összesen 320 000 db baromfi. Jelenleg 7 db emeletes istálló megépült. Az istállók szintenként 20 000 férőhelyesek, 40 000 férőhely/ épület. 1 db épület megépítése előkészítés alatt áll. A Kft szintenként 23 000 db, ólanként 46 000 db, összesen: 368 000 db baromfi tartását tervezi. 8

2.2.2.3. A tevékenység helye és területigénye A baromfitelepet magába foglaló terület középponti EOV koordinátái a következők: X: 277.804 Y: 882.765 2.2.2.4.A létesítmények bemutatása A megépült 7 db 2 szintes, 2x1353=2706 [m 2 ] bruttó területű tartástérrel rendelkező baromfi istállóban folyik a tenyésztés Az istálló méretei: Hosszúság: 110,0 [m] Szélesség: 12,3 [m] Terület: Bruttó terület: 2x1 353=2706 [m 2 /istálló] Nettó terület: 2x 1278,16= 2556,32 [m 2 /légtér] A tartástér hasznos területe: 1278 [m 2 /légtér] Előtér, ill. kapcsoló szekrény terem: 15 [m 2 ] Belmagasság: 3,51 [m] (földszint) Az épület szigetelt beton alappal, szigetelt falazott oldallal, tetőszerkezet panel, és fémlemez. Az istállókban szintenként 1278,16 m 2 hasznos tartástérben 23 000 db baromfi nevelését tervezik 18 db/m 2 állatsűrűséggel. 2.2.2.5. Az istállókba szükséges berendezések 1 tartástérre A 2012 évi Felülvizsgálatban bemutatásra került, mely nem változik. 2.2.2.6. További létesítmények Víztisztító: A telep bejárata mellet található Közlekedési utak: 9

Az épületek előtt, valamint az istállók között szilárd burkolatú utak épültek. Ezek a bekötő utak a bejárattól induló főgyűjtő úttal vannak összekötve. A járda szerepét szintén az utak töltik be. Kerítés: Mind vagyonbiztonsági, mind állategészségügyi szempontból szükséges a telep elkerítése a szomszédos területektől. Ezt a beruházó betonoszlopokra erősített 150 cm magas drótfonattal kivitelezte. Kommunális hulladéktároló: A kommunális hulladékokat a szociális épületben elhelyezett hulladékgyűjtő edényzetbe gyűjtik. Kerékmosó: Az állategészségügyi követelményeknek megfelelően a bejárat után közvetlenül kerül kialakításra. Felülete 20 m 2, mélysége 30 cm. A tárolt hypo-klorid tartalmú folyadék mennyisége kb. 1 m 3. Szociális épület: Az épület magában foglalja az öltözőket, a zuhanyzót valamint a WC-ket. Itt került kialakításra a pihenő, étkező, és az iroda is. Alapterülete kb. 68 m 2. Fűtése konvektorral történik Fekete-fehér öltöző: A szociális épületben került kialakításra. Gépjármű parkoló (5 db): A telepen dolgozók és a Kft. üzemi gépkocsiinak parkolására szolgáló terület állategészségügyi okok miatt - a telepen belül, a kerékmosó mellett kerül kialakításra. 2.2.2.7. Az alkalmazott technológia leírása A telep férőhely kapacitása a tervezett 368.000 db baromfi, a hízlalási idő általában 6 hétig, az istállók takarítása, ill. szervize 3 hétig tart; tehát az éves forgó 6. A telep férőhely kapacitása maximum 368 000 db baromfi/rotáció. A hízlalási idő általában 6 hétig, az istállók takarítása, ill. szervize 3 hétig tart; tehát az éves forgó 6. A két tartani kívánt hibrid fajtája: Ross 308, Cobb 500. A tartástechnológia mélyalmos, egyfázisú rendszer. A telepítés sűrűség maximum 18 db/m 2. A technológiai folyamat jól elkülönülő részekre tagolhatók, melyet a tevékenység ismertetése során is követnek: Üzemeltetési feladatok Szellőztetés Takarmányozás Itatás Világítás Állategészségügyi feladatok 10

Vágást megelőző készületek A NYÍRESI BAROMFINEVELŐ TELEP KÉRELEM 2.2.2.8. Üzemeltetési feladatok A broiler istállók előkészítése A broilerhízlalás eredményességének előfeltétele, hogy az esetlegesen előforduló biológiai fertőző láncot megszüntessék. Ehhez valamennyi állomány-beállítás előtt takarítást, fertőtlenítést kell végezni, majd 1,5 hetes pihentetést kell alkalmazni. Fertőtlenítés A fertőtlenítést 5 %-os H-lug oldattal végzik, melyet a padozatra, falakra és berendezésekre permeteznek. A hígított fertőtlenítőszerből kb. 400 litert juttatnak ki ólanként. Az almozást követően újabb kórokozó-irtás következik, melyet meleg ködképzéssel végeznek. Ennek során 1 napig zárva tartják az istállót. Almozás Almozásra tiszta, penészmentes, 3-5 cm-es szecskázott szalmát, alkalmaznak. Fajlagos szalmafelhasználás: 2.0 kg/m 2 Trágyaeltávolítás, takarítás Az állatok elszállítása után a berendezések (etetők, itatók) szétszerelése történik, majd a tárgya-eltávolítás következik gépi erővel, trágyakanállal úgy, hogy szóródás ne történjen. Az istállóból trágyakanállal eltávolított trágyát közvetlenül a teherszállító járműre rakják és a trágyatárolóba szállítják. Egy nevelési periódusban (forduló) a telepen keletkező almos trágya mennyisége kb. 400 tonna. Figyelembe véve a fordulók számát az éves almos trágyamennyiség maximum 2 400 tonna körül alakul. A trágyázást követően száraz takarítást végeznek, mely során portalanítják a padozatot, a ventilátor kürtőket, szellőzőnyílásokat, külső falakat, és eltávolítják a megmaradt takarmányt a silókból. A száraz takarítás után egy nedves mosatás következik. A mosatást nagynyomású sterimobbal végzik. Az istállók aljzata 1 -es lejtéssel kerül kialakításra. A mosóvíz az összefolyó szemeken keresztül épületenként kialakított megfelelő nagyságú szigetelt aknába kerül. A mosatásra felhasznált víz mennyisége: 10 m 3 /tartástér/ciklus. A keletkezett trágyát a kitrágyázáskor elszállítják a telepről. A trágyát a Bátortrade Kft. komposztáló telepére szállítják. A bemutatott trágya eltávolítás és takarítás nem változik A keletkezett trágya mennyiség nő. Az ólakból az eltávolítása, és komposztáló telepre szállítása engedély szerint történik. Elhullott állatok kezelése Az elhullott állatokat az egyes istállók mellett elhelyezett műanyag (240 literes) konténerekben gyűjtik, majd a Bátortrade kft állati eredetű hulladékkezelő üzemébe szállítják( Nyíres) kezelés céljából. Világítás A broiler hizlaláshoz hagyományos világítási programot alkalmaznak. A megvilágítási program egy hosszú megvilágítási és egy rövid 0,5-1 óra sötét periódusból áll. Ezzel az állat hozzászokik a sötéthez, és nem okoz gondot egy esteleges áramszünet. A világítótestek energiatakarékos üzemmóddal kerülnek létesítésre. 11

Vágást megelőző készületek A NYÍRESI BAROMFINEVELŐ TELEP KÉRELEM Az állatokat a vágásra szállításhoz az istállóban elrekesztik, és kék fényt alkalmaznak, csökkentve ezzel a stressz mértékét. A kézzel megfogott állatokat szállító járműre rakják. A szállítás rövidtávú lesz (kb.1 km), mivel a baromfi vágóhíd a közelben létesült. (Nyírbátor: GASTOR Baromfi Kft,) Ezzel mind az állatok sérülésének esélye, mind a stresszhelyzet és mind szállítással járó környezeti terhelés, ill. kockázat csökken. Hőmérsékleti igény, fűtés Az istállókat a telepítés előtt 24 órával már 32 C-ra fel van fűtve, az alom és a padozat optimális hőmérsékletének biztosítása érdekében. A fűtést műanyákkal biztosítják. Az tartásterenként elhelyezett változó számú függesztett műanya földgázüzemű infrasugárzó, mely teljesítménye 11,7 kw darabonként. Páratartalom Életkor Műanya alatt [ºC] Teremben [ºC] 1. nap 32-34 27 2-7. nap 32 26 2. hét 30 25 3. hét 27 24 4. hét - 24 5. héttől - 21 4. táblázat: A hőmérsékleti értékek alakulása a hízlalás folyamán Az alacsony páratartalom a baromfi nyálkahártyájának kiszáradásához, ezáltal a betegségek előfordulási gyakoriságának emelkedéséhez vezet. A túl magas páratartalom kondenzációt okoz, mely nedvesíti az almot, rontja a mikroklímát, és elhulláshoz vezethet. Ezért az istálló mikroklímáját szabályozni kell, melynek értékei a nevelés során változnak: az első 10 nap során: 70-75 %-os relatív páratartalom ezt követően: 50-60%-os relatív páratartalom a kívánatos. Az optimális páratartalmat szellőztetéssel állítják be. A szellőztetés A szellőztetés célja a technológiai előírásoknak megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú, pormentes és káros gázokat csak kismértékben tartalmazó levegő biztosítása. A szelőztetés a broilertartás legkritikusabb eleme, melynek alapvető feladatai a következők: oxigén biztosítása a légzéshez a felesleges hő eltávolítása a felesleges pára eltávolítása a por mennyiségének minimalizálása az ammónia és a szén-dioxid mennyiségének csökkentése 12

a berendezések élettartamának növelése. A légcserét a vizsgált telepen, kombinált szellőzéssel, az ún. alagútszellőztetéssel és kereszt-szellőzés kombinálásával kívánják megoldani. A légbeejtők nyílása csörlővel szabályozható. Télen a légcserét a hőmérséklet kívánatos szinten tartásával kell megoldani. Ehhez az épület megfelelő szigetelése mellett a friss levegőt a lehető legmagasabb ponton kell beszívni, hogy a meleg levegővel elkeveredhessen, mielőtt az állományhoz lejut. A broilerek levegőszükségletét a külső hőmérséklet és a relatív páratartalom függvényében határozzák meg. A ventillációt a maximális igényhez méretezik. A rendszer akkor működik helyesen, ha az istállókban legalább 12-19 Pa negatív nyomás uralkodik. Ezt a légbeejtő felületek nagyságának helyes megválasztásával érhetik el. A káros gázok megengedhető szintje a broilerhízlalók légterében a következők: széndioxid: 0,30 tf% ammónia: kén-hidrogén: szén-monoxid: 0,02 tf% 0,01 tf% 0,00 tf% Takarmányozás Az állatok takarmányozása külső takarmánytárolóból történik. Innen flexibilis spirálos behordó látja el az etető vonalakat. Az etetőgaratok a vonalak elején kerülnek elhelyezésre, a felfüggesztés 3 méterenként történik. A broilercsibék etetése még eltérő módon történik (etetőpapírról, ad libitum), majd folyamatosan szoktatják a függesztett tányérok használatához. A tányérok magassága állítható a baromfi növekedésével együtt, mely megakadályozza a takarmány alommal történő keveredését. Egy tányéros köretetőre kb. 50 állat jut. Az etetett takarmány szemcsenagyságával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy lisztszerű tápot ez a technológia nem használ. A pelletált takarmány alkalmazott szemcsenagyságai a kor függvényében a következők: 1. hét: 0,5 mm 2. hét: 1 mm 3. hét: 1,5 mm 4. héttől: 3 mm. Az egy állatra jutó takarmánymennyiség a következőképpen alakul: 1. hét: 2 dkg/nap 2. hét: 4 dkg/nap 3. hét: 7 dkg/nap 4. hét: 10 dkg/nap 5. hét: 12 dkg/nap 6. hét: 15 dkg/nap 13

Itatás A NYÍRESI BAROMFINEVELŐ TELEP KÉRELEM Függesztett szelepes itató-berendezést alkalmaznak, melyhez gyógyszeradagoló csatlakozik. A berendezés szelepes ( szopókás ) megoldású önitató jellegű, így víztakarékos és nem nedvesíti az almot. A broiler számára tiszta, megfelelő hőmérsékletű ivóvíz szükséges. Állategészségügyi feladatok A higiéniai követelményeknek a következőkkel tesznek eleget: a telep zárt lesz, a teher és személyforgalmat a minimálisra csökkentik, az egy istállón belüli állományok egykorúak lesznek, a szükségtelen látogatásokat mellőzik, minden istállóbejárathoz fertőtlenítővel töltött tálcát tesznek, fokozott figyelmet fordítanak a rovar- és rágcsálóirtásra, megfelelő járványvédelmi programot dolgoznak ki, Az állatok vakcinázását itatással, a kokcidiózis elleni védekezést a takarmányba kevert és feletetett kokcidiosztatikummal végzik A keletkezett gyógyszer szennyezett göngyöleget a szolgáltatást végző állatorvos gyűjti és adja át begyűjtőnek. 2.3. A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenőrzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenőleg A 2012 évi Felülvizsgálatban bemutatásra került. 2.4. Földalatti és felszíni vezetékek, aknák, anyagátfejtések helyének, üzemeltetésének ismertetése 2.4.1. Földalatti tartályok A telepen 6 db A-1, A-2, A-3, A-4, A-5, A-6, jelű aknák 25 m 3 földalatti (technológiai szennyvíz) 2. számú melléklet 2.4.2. Földalatti vezetékek Az ólakból KG 160 mm műanyagvezeték keresztülfolyik a technológiai víz a szigetelt aknákba. Az összegyűlt technológiai vizet szippantós kocsival szállítják a Kft Biogáz üzemébe. 2.4.3. Vízellátás, szennyvízkezelés A vízellátás a 2611-10/2013. sz. vízjogi üzemeltetési engedély és 11440-5/2010 sz. vízjogi üzemeltetési engedély, és a 2272-11/2012 számú vízjogi üzemeltetési engedély és 11918-10/2012 számú vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján történik. A baromfi telep vízellátását a 0207/4 hrsz területen elhelyezkedő 10. sz. kútról biztosítják. 14

A kút víz jogi üzemeltetési engedély száma :415-149/1997 A vízkezelés: Culligan HiFlo 9-UFP 36 típusú berendezés A vízjogi létesítési engedélyben a vízellátó rendszer tervezett maximális kapacitása: 7 m 3 /h 146,2 m 3 /nap ebből 120 m 3 /nap baromfi itatóvíz. Uralgó Kft : A vízkezelés: Culligan HiFlo 9-UFP 36 típusú berendezés A vízjogi létesítési engedélyben a vízellátó rendszer tervezett maximális kapacitása: 7 m 3 /h 146,2 m 3 /nap ebből 120 m 3 /nap baromfi itatóvíz. Összesen a telep itatvíz ellátására 240 m 3 víz áll rendelkezésre Szennyvíz-kezelés A telepen technológiai és szociális szennyvíz keletkezik. A baromfi hízlalása közben szennyvíz nem keletkezik. Az állatok itatására használt itató berendezés csak akkor és annyi ideig üzemel, amíg az állat a csőrével hozzáér, csöpögés nem következik be. A keletkezett trágyát az alomszalma fogja fel. A technológiai szennyvíz a takarítás során keletkezik. A takarítás során keletkező technológiai szennyvizet épületenként kialakított szigetelt 25 m 3 -es zárt szennyvíztárolóba gyűjtik, majd szippantós kocsival a Biogáz üzembe szállítják. A telepen keletkező kommunális szennyvíz mennyisége: 1 fő vízigénye 130 l/nap; a telepen 2-3 fő dolgozik. A keletkező szociális szennyvíz mennyisége: kb. 0,5 m 3 /nap. A szociális szennyvizet a szociális épülettől keletre kialakított 25 m 3 -es szigetelt betonozott aknába gyűjtik, majd szippantós kocsival a Biogáz üzembe szállítják. 15

2.4.4. Csapadékvíz-elvezetés A tartási ciklus végén keletkező trágyát, közvetlenül teherjárműre rakják és a komposztáló telepre szállítják. A csapadék víz szennyeződésének lehetősége minimális. A telepen nem tárolnak olyan anyagot, mely szennyezheti a csapadék vizet. A telep bejáró és belső utjainak, burkolt- és burkolatlan területein, valamint az épületek tetőfelületein keletkezik szennyezetlen csapadékvíz; a lehulló csapadékvizet a telephelyen kialakításra kerülő zöldfelületen, szikkasztják. 2.4.5. Rágcsáló- és rovarirtás A rágcsáló és rovarirtásra az üzemeltető az erre jogosult személlyel vállalkozói szerződést köt. Az irtási tevékenység üzemi kártevőirtási terv alapján zajlik az üzemeltetés során. A védett ragadozók populációinak károsodását az alkalmazott irtószer helyes megválasztásával kívánják elkerülni. A felhasználásra szánt bromadiolon a szabadon élő madarakra csak kissé mérgező, szakszerű alkalmazása esetén a madarak károsodása nem valószínű. 2.4.6. Szállításigényesség A telephelyre beszállítás napi 3 tgk (Napos csibe, táp, alom anyagok) kiszállítás 3 tgk átlag, (vágó csirke, telepi hulla, trágya, szennyvíz) Napi 2 szgk dolgozók szállítása A szállítás minimálisan nő a bővülés után, vágócsirke kiszállítása, napi 0,1 tgk bővülése. 3. A tevékenység folytatása során bekövetkezett, illetőleg jelentkező környezetterhelés és igénybevétel bemutatása 3.1. A jellemző levegőhasználatok ismertetése 3.1.1. Az alkalmazott tartásmód jellemző levegő használat A telepen szennyező forrásként az ólak falában elhelyezett ventilátorokat vettük számításba. 3.2. A hatásterület meghatározása Az egységben 8 db emeletes ól 46 000 db/ól összesen: 368 000 db baromfi A számításnál a megengedett legnagyobb állomány sűrűségre számoltunk, 32/1999 ( III. 31 ) évi FVM rendelet (mezőgazdasági haszonállatok tartásának szabályai) 3 számú melléklete max 42 kgm 2 élő súly engedélyezhető. A baromfi ólak homlokzatán lévő ventillátort vettük pontforrásnak és így határoztuk meg a hatástávolságot: Egy ól 46 000 baromfi együttes hatására számíthatunk, 2,5 kg súllyal számítva 46 000 db x 2,5 kg = 115 000 kg / 500 kg (SZA)= 230 számosállatnak felel meg. Ez az állatmennyiség 230 SZAx45 SZE= 17 250 SZE/s szagáramot idéz elő. 16

A számításnál a SZE 0-75 között értelmezhető. A telepen az istállók korszerűek zártak, a középértéket vettük figyelembe. 1. ábra: Fajlagos szagkibocsátások állatfajonként és tartástechnológiákként III. terjedési kategóriát feltételezve az x távolságban előforduló szagkoncentráció az alábbi összefüggéssel becsülhető: c( x ) Q 0,1376 u x 1,669 2,5 m/s szélsebesség mellett a szagkoncentrációk a 1. ábra szerint alakulnak. A hatástávolságként értelmezhető 1 SZE/m 3 ennek megfelelően: 1 emeletes ól 46 000 db baromfi esetén 330 méteres távolságban fordul elő,az engedélyezett tartásmód betartása során az 1 SZE/m 3 3. számú melléklet. 3.3. Víz 3.3.1. Vízellátás 2.4.3 pontban ismertettük 3.3.2. Vízhasználatok Figyelembe véve a tervezett 368 000 db baromfi tartást. Gazdasági célú ivó, szociális: 6,26 m 3 /nap, 1.940 m 3 /év Itatóvíz: 184 m 3 /nap, 67.160 m 3 /év Gazdasági célú egyéb: 20 m 3 /nap, 4.600 m 3 /év Összesen: 210,26 m 3 /nap, 73 700 m 3 /év A meglévő víztisztító kapacitás,a Bátortrade Kft 120 m 3 /nap, és Uralgó Kft 120 m 3 /nap ellátja telepbővítés utáni 184 m 3 /nap itatató víz, és a gazdasági célú ivó,szociális, és gazdasági egyéb mennyiséget. 17

3.3.3. Szennyvízkezelés, szennyvízkibocsátás A telepen technológiai és szociális szennyvíz keletkezik. A baromfi hízlalása közben szennyvíz nem keletkezik. Az állatok itatására használt itató berendezés csak akkor és annyi ideig üzemel, amíg az állat a csőrével hozzáér, csöpögés nem következik be. A keletkezett trágyát az alomszalma fogja fel. A technológiai szennyvíz a takarítás során keletkezik. A takarítás során keletkező technológiai szennyvizet épületenként kialakított szigetelt 10 m 3 -es zárt szennyvíztárolóba gyűjtik, Bátortrade Kft a Biogáz Üzembe szállítja A telepen keletkező kommunális szennyvíz mennyisége: 1 fő vízigénye 130 l/nap; a telepen 2-3 fő dolgozik. A keletkező szociális szennyvíz mennyisége: kb. 0,5 m 3 /nap. A szociális szennyvizet a szociális épület keletre kialakított 25 m 3 -es (A-2 akna) szigetelt betonozott aknába gyűjtik. 3.3.4. Csapadékvíz elvezetés A szennyezetlen területen, (nyitott gyep, park) képződött csapadékvíz telephelyen belül elszikkad. 3.3.5. Felszíni vizek A telephelyen képződő csapadék víz, belvíz elvezető csatornákon keresztül Vasvári, főfolyás- Bódvaj patak-kraszna-tisza befogadóba kerül. 3.3.6 Felszín alatti vizek A közműves pleisztocén réteg összlet vastagsága 50-320 m. Az első vízadó szint a terep alatt 19-45 m között helyezkedik el, a második a terep alatt 124-130 m-re. 3.3.7. Monitoring rendszer A baromfi telep területén 2 db, szomszéd hulladékártalmatlanító és komposztáló telepen 4 db talajvíz figyelő monitoring kút létesült. A kutak vizéből évente két alkalommal laboratóriumi vizsgálatot végeznek, s az eredményeket a Felső Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségnek is megküldik. Az állati eredetű hulladékártalmatlanító, és komposztáló telepen K-1, K-2, K-3, K-4 jelű kutak találhatóak A baromfi telep területén 2 db talajvíz figyelő monitoring kút létesült. K-5, K-6 jelű. 18

A telepen a monitoring kutak pontos helye, talajvízáramlás bemutatásra került. A következő táblázatban öt év vizsgálati eredményét mutatjuk be. Év Kút jele NH 4 mg/l NO 2 mg/l NO 3 mg/l PO 4 mg/l SO 4 mg/l PH Pb µg/l Cu mg/l Zn mg/l Ni µg/l Kd µg/l Cr µg/l 2008 2009 2010 2011 05 50 500 250 10 0,2 0,2 20 5 50 K-1 <0,04 0,01 18,3 <0,04 90 7,53 <2 <0,01 <0,01 <5 <0,6 <2 K-2 <0,04 <0,01 44 <0,04 29 7,27 <2 <0,01 0,07 <5 <0,6 <2 K-3 <0,04 0,01 54 0,13 55 7,4 <2 <0,01 0,01 <5 <0,6 <2 K-4 <0,04 0,04 132 0,1 87 7,33 <2 0,01 0,11 <5 <0,6 <2 K-5 <0,04 <0,31 40 0,04 120 7,36 K-6 <0,04 <0,03 49 0,09 200 7,04 K-1 <0,04 <0,01 14,3 <0,04 115 7,46 <2 <0,01 0,01 <5 <0,6 <2 K-2 <0,04 <0,01 103 <0,04 33 7,31 <2 <0,01 0,06 <5 <0,6 <2 K-3 <0,04 <0,01 117 0,1 119 7,33 <2 <0,01 0,02 <5 <0,6 <2 K-4 <0,04 <0,02 137 <0,09 166 7,03 <2 <0,01 0,01 <5 <0,6 <2 K-5 <0,04 <0,12 44 <0,04 222 7,49 K-6 <0,04 <0,01 41 0,14 103 7,67 K-1 <0,04 <0,01 5,9 <0,04 78 7,33 - <0,02 0,11 <4 - <2 K-2 <0,04 <0,01 139 <0,04 11 7,12 - <0,02 0,11 <4 - <2 K-3 0,06 <0,01 129 0,09 74 7,33 - <0,02 0,01 <4 - <2 K-4 0,06 0,04 101 0,13 89 7,27-0,03 0,13 <4 - <2 K-5 0,19 <0,01 67 0,17 163 7,17 K-6 0,5 <0,01 10,2 0,07 71 7,49 K-1 <0,04 <0,01 14,4 <0,08 100 7,3 <2 <0,02 0,11 <4 <1 <2 K-2 <0,04 <0,01 15 <0,08 <10 8,1 <2 <0,02 0,11 <4 <1 <2 K-3 <0,04 <0,01 8,2 <0,08 <10 7,7 <2 <0,02 0,01 <4 <1 <2 K-4 <0,04 <0,01 <0,5 <0,08 49 7,2 <2 0,03 0,13 <4 <1 <2 K-5 <0,04 <0,01 10,2 0,62 29 7,1 K-6 <0,04 <0,01 42 0,08 24 7,1 K-1 2,6 <0,01 n.d n.d 14 7,3 <2 n.d <0,01 n.d -n.d <2- K-2 5,8 0,03 43 n.d 110 7,0 <2 n.d <0,01 n.d n.d- -<2 K-3 5,4 n.d n.d n.d 27 7,0 <2 n.d <0,01 n.d n.d- -<2 19

2012 2013 K-4 n.d 0,02 91 0,14 110 7,5 <2 n.d <0,01 n.d n.d <2 K-5 <0,04 <0,01 2,9 0,1 <10 7,5 <2 n.d <0,01 n.d n.d <2 K-6 <0,04 <0,01 63 0,06 57 7,5 <2 n.d <0,01 n.d n.d <2 K-1 <0,04 0,02 16,8 0,16 140 7,4 K-2 <0,04 0,03 146 0,16 92,8 7,3 K-3 <0,04 0,02 79 0,13 57,1 7,4 K-4 n.d 0,06 94 0,08 130 7,4 K-5 n.d 0,01 19,4 1,11 29,2 7,4 K-6 n.d 0,08 56 0,11 120 7,5 5. táblázat: Monitoring eredmények (2008-2013) Év Kút jele CL mg/l K-1 39 K-2 6,2 2013 K-3 30 K-4 21 K-5 2.1 K-6 67 6. táblázat: Monitoring eredmények (2013) 3.3.8. Veszélyeztetett felszíni és felszín alatti vizek Az üzem területén keletkezett szociális szennyvíz tárolásánál, az akna folyásánál, fordulhat elő. Az állattartásnál a technológiai szennyvíz elvezető csövek, gyűjtő akna szivárgásából eredhet. Folyamatos ellenőrzéssel, karbantartással elkerülhető. A vizsgált területen a talajvíz 2 méter alatt található. A talajvíz szintje október és május között emelkedik, nyáron viszont mélyre húzódik. 3.4. A hulladékképződéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása A baromfi tartás során a felhasznált anyagokat 2.1 pontban 1. számú táblázatban bemutattuk. A baromfi tartás során a keletkezett anyagokat 2.2.1 pontban 2. számú táblázatban bemutattuk. A keletkező EWC 020201 elhullott állatok, baromfi hulla a tartás során keletkezik. Naponta többször átvizsgálja a gondozó a tartás teret, és az állati hullát a baromfi ólak előtt elhelyezett 240 l-es műanyag konténerbe kiviszik. A konténerekből a szállítást a Bátortrade Kft végzi, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által kiadott 241/2238/004/2008. számú engedély alapján, az állati eredetű hulladék kezelő üzembe. Az állattartás folyamatos állatorvosi felügyelet mellett történik, a tartás mód és orvosi felügyelet korszerű, a keletkező hulla mennyisége az EU országokban elfogadott alatt van. 20