Dörzsár Csigafúróval nem lehet pontos és sima felületű furatokat készíteni. Ha a furatnak pontosnak és a felületnek simának kell lennie, akkor a furatot dörzsölési ráhagyással kell elkészíteni, és utána megfelelő méretű dörzsárral fel kell dörzsölni. A dörzsölés furatbővítő megmunkálás. Főleg abban különbözik a fúrástól, hogy igen vékony fémréteget választ le. Dörzsöléshez, akárcsak a fúráshoz, egyidejűleg két mozgásra van szükség; forgó mozgásra és a forgástengely irányában egyenes vonalú haladó mozgásra. A dörzsölést kézzel vagy géppel végezzük, ennek megfelelően megkülönböztetünk kézi és gépi dörzsárat. A kézi dörzsárak a több élű forgácsolószerszámok csoportjába tartoznak.
A dörzsár részei A dörzsár részei a fogazott, forgácsoló élű dolgozó rész, a hengeres szárrész és a forgatóvas elhelyezésére szolgáló négyszögletes rész. A dolgozó rész hengeres vagy kúpos. Ennek alapján nevezzük a dörzsárat hengeres vagy kúpos dörzsárnak. Kúpos dörzsár A dolgozó rész a dörzsár fogazott vagy késekkel ellátott része. A dolgozó részen további négy részt különböztetünk meg: a bevezetőkúpot, a forgácsoló- vagy vágókúpot, a simító vagy vezető részt és a hátsó kúpot. A dörzsár él kiképzése A bevezetőkúp a forgácsolókúp előtt levő rövid letörés, amelynek alkotója a dörzsár tengelyével rendszerint 45 -os szöget zár be. A
bevezetőkúp a szerszámnak a furatba való ütközésmentes behatolását biztosítja, s ezzel óvja a dörzsárat a rongálódástól. A forgácsolókúp a bevezetőkúp mögötti kúpos rész. Dörzsöléskor ez végzi a tulajdonképpeni forgácsoló munkát. A simító rész vezeti a dörzsárat a furatba, és a furat felületének befejező simítását végzi. A hátsó kúp a dolgozó rész utolsó szakasza, a simító részhez csatlakozik a simító rész mögött található, és azért készül a szár fele szűkülve, hogy munka közben kisebb legyen a súrlódás. A dörzsár lehet jobbra és balra vágó. Jobbra vágó, ha vágási iránya a szerszám szára felől nézve az óramutató járásával megegyező, balra vágó, ha vágási iránya a szerszám szára felől nézve az óramutató járásával ellenkező. A dörzsárak nagyobb fogszámúak, mint az egyéb furatmegmunkáló szerszámok. A nagyobb fogszámot a furat megkívánt felületi simasága és mértani alakjának pontossága teszi szükségessé.
A dörzsár fogosztása egyenlőtlen, mert ez által a terhelési ingadozásból származó egyenlőtlen erőhatások jobban eloszlanak, s így annak felületrontó hatása kisebb mértékben jelentkezik. A dörzsár fogainak száma a legtöbb esetben páros, mert a dörzsár átmérője így könnyen mérhető. Hasított állítható dörzsár A hengeres dörzsárak mérete nagyobb részben állandó. Az állítható dörzsárakat 0,6... 1,2 mm-es állítási határok között a kívánt méretre be lehet állítani. A szűkebb határok között állítható hengeres dörzsár fogazott része fel van hasítva és a végén levő feszítőcsavar állításával szabályozható. A beállítás pontosságát próbadörzsöléssel ellenőrizzük. Tágabb határok között állítható a betétkéses hengeres dörzsár. A
dörzsártest lejtős hornyaiban elhelyezett betétkéseket a dörzsártest két végére szerelt szabályozóanyákkal lehet pontos méretre állítani. Betétkéses állítható dörzsár A csavarthornyú dörzsárnak csak akkor van szerepe, ha a furat felületének folytonosságát hornyok (pl. ékhorony) szakítják meg. Ilyen furatban a tengelyirányú élek a megszakítás élébe ütköznek, a dörzsár emiatt ugrál és sokszögletű felületet készít. Csavarthornyú dörzsár A gépi dörzsár élei rövidebbek, szára hosszabb, mint a kézi dörzsáré, fúrógéppel forgatható. Befogását ugyanúgy kell végezni, mint a kúpos szárú fúrókét. Gépi dörzsár
A kézi dörzsárakat a fordítóvassal forgatjuk, ezért a kézi dörzsárakon a fordítóvas ráhelyezésére szolgáló négyszög van. A fordítóvasban három különböző nagyságú négyszögnyílás található, ennek megfelelően egy fordítóvas több különböző méretű dörzsárhoz is felhasználható. Az állítható fordítóvas prizmás vezetésű szorítópofai az egyik forgatószár csavarorsója segítségével bizonyos határok között megfelelő méretre állíthatók. Az állítható fordítóvas előnye, hogy a fordítókarok hossza mindig egyenlő. A nem állítható fordítóvas használatakor a hajtókarok hossza különböző, így a művelet nagyobb óvatosságot igényel. Ha a dörzsölendő furat helyzete miatt nem lehet a kétszáras fordítóvassal körülforgatni, egyszáras fordítóvasat kell használni. Az egyszáras fordítóvasban általában egy négyszögnyílás van, emiatt minden szerszámmérethez külön fordítóvasra van szükség. Ennek kiküszöbölésére fejlesztették ki a gömbös végű fordítóvasat, amelyen a gömbös vég- fejben négy különféle nagyságú négyszögnyílás van. A dörzsölés munkaszabályai Dörzsölés előtt a furat bemenő és kimenő részét sorjázzuk le. A dörzsár végére illesztett fordítóvasat szárainál fogva kezdetben középen egy kézzel, később két kézzel enyhén lefelé nyomva forgatjuk. A dörzsárat nem szabad erőteljesen a furatba nyomni.
Dörzsölés közben a dörzsárat csak egy irányba forgassuk, visszafelé még akkor se, ha esetleg megszorult. Ha ugyanis a dörzsárat visszaforgatjuk, a leválasztott finom forgácsrészecskék a forgácsoló élek és a furat fala közé szorulnak, ennél fogva a felület berágódik, az élek pedig megsérülnek. A furatba beszorult dörzsárat hossztengelye irányában igyekezzünk óvatosan kiütni. A dörzsárak kenésére acélba és öntöttvasba készített furatok dörzsöléséhez ásványolajat, könnyűfémekhez repceolajat használunk. A sárgarézbe és bronzba készített furatokat szárazon dörzsöljük.
Gyakori művelet az 1 : 50 kúposságú kúpos furat dörzsölése kúpos szegekhez. Ezt úgy végezzük el, hogy a kúpos szeg legkisebb átmérőjének megfelelő furatba helyezzük a megfelelően kiválasztott dörzsárat, majd ezt a derékszögűség ellenőrzése után fordítóvassal forgatni kezdjük. A dörzsárat a dörzsölt furatból többször kivesszük, s a kúpos szeg furatba helyezésével ellenőrizzük a dörzsölés mértékét. Ügyelni kell arra, nehogy a furatot nagyra dörzsöljük, mert akkor a kúpos szeg beleesik a furatba és használhatatlanná válik. Nagyobb kúpos furatok megmunkálásához gyakran használunk kúpos dörzsárakat. Mivel hengeres furatot készítünk elő, a dörzsöléssel nagy mennyiségű anyagot kell leválasztani. Ezt egy szerszámmal általában nem lehet megoldani, ezért három darabból álló készletet alkalmazunk.
Kúpos dörzsárkészlet A készlet előnagyoló, nagyoló és simító (készre munkáló) darabból áll. A forgács nagy részét a nagyoló dörzsár választja le. Ennek hiányában a dörzsár munkáját lépcsős furat készítésével könnyíthetjük meg, ügyelve a megfelelő ráhagyásra. A gépi dörzsölést a már ismertetett fúrógépekkel végzik. Ha a dörzsár üt, a furat az előírtnál nagyobb lesz. A dörzsár drága szerszám, ezért igen gondosan kezeljük, óvjuk az ütődésektől. Ha a vágósebesség a megengedettnél nagyobb, a dörzsár tönkremegy. Baleseti veszélyek Kézi dörzsöléskor ritkán fordulnak elő balesetek. Ezek apróbb kézsérülések, amelyek figyelmesen végzett munkával megelőzhetők. Gépi dörzsöléskor ugyanazok a balesetek fordulhatnak elő, mint fúráskor.