Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban: Élő idegen nyelvek Nyelvtanulási Napló Műhely
Miért volt szükség a NAT megújítására? Köznevelés tartalmi egysége A kulturális javak amelyekhez minden tanuló hozzáférhet Közös műveltséganyag, közös nyelv A kompetenciák és az közműveltségi elemek összhangjának megteremtése
A tudás és a kompetenciák Kognitív forradalom a pszichológiában kognitív tudományok kialakulása (70-es évek) A tudás rendszer A tanulás a környezettel való interakcióban megy végbe. A tapasztalat, tevékenység, problémamegoldás, kontextus segíti az ismeretek beépülését a meglévő sémákba. Az eredmények átáramlottak az oktatás területére (80-as évek) PISA felmérések elméleti kereteinek kialakulása (90-es évek)
A tudás két formája 1. Ismeret jellegű tudás 2. Készségek, képességek, jártasságok procedurális tudás Nem csak az építőelemek megléte, hanem szervezettsége adja a tudás minőségét alkalmazhatóság, transzferálhatóság A jól szervezett tudás kialakításában kulcsfontosságú az új tudás beillesztése a meglévő tudásrendszerbe Műveltség társadalmilag értékes tudás A műveltség közepes mértékben tartalomfüggő transzferálható A 2007-es tanterv a procedurális tudásra helyezte a hangsúlyt, a mostani egyensúlyt szeretne létrehozni a kettő között.
Egy kísérlet Jegyezzük meg és rajzoljuk le a háromszögeket
Egy kísérlet
A kompetencia Chomsky: vannak a nyelvtudásnak velünk született komponensei - Későbbi kompetencia fogalom gyökere A kompetencia fejlődése nagyrészt természetes módon a környezettel interakcióban megy végbe A nyelvet elsajátítani természetes módon könnyű, mesterséges módon sokkal nehezebb Fő fajtái:anyanyelvi, idegen nyelvi, kommunikatív, térbeli leképezések, értelmi műveletek (14-18 éves kor között van a csúcson)
A kompetenciák és a tudás viszonya a nyelvtanulásban Alapvető a nyelvi készségek kialakítása Learning by doing Készségek transzferálhatóságának kérdése Meglévő sémákba illesztés Ismeretek fontossága A kulturális értelmezés A kommunikáció közös nyelve, témakincse
A Közös Európai Referenciakeret (KER), mint a készségfejlesztés és tudásépítés modellje Cselekvés központú megközelítés Közös Európai Referenciakeret. Nyelvtanulás, Nyelvtanítás, Értékelés. Kulturális Együttműködési Tanács Közoktatási Bizottság Élő Nyelvek Osztálya, Strasbourg. Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ Kht., 2002. http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/source/framework_en.pdf http://www.nyak.hu/nyat/doc/ker_2002.asp
A KER kompetencia modellje: Általános kompetenciák A világról szerzett ismeretek, tapasztalatok, amelyekhez az új ismeretek beépülnek Kultúrák különbségéről szerzett ismeretek Gyakorlati készségek Alkati tényezők attitűdök, motiváció, személyiség tényezők Tanulási képességek
A KER kompetencia modellje: Kommunikatív nyelvi kompetencia A tanulók tudják megoldani nyelvhasználatot igénylő feladataikat az élet különböző területein, a magánéletben, a közéletben, az oktatásban vagy a munka világában. A kommunikációképes nyelvtudás képessé teszi a nyelvtanulót valóságos helyzetekben, valóságos üzenetek cseréjére. A tanulási folyamat során szemmel kell tartani, hol fogja a tanuló a jövőben a valóságban azt a tudást használni és bővíteni életen át!
A kommunikatív kompetencia összetevői: A nyelvi kompetencia Lexikális szókincs terjedelme, alkalmazása Grammatikai helyessége, terjedelme Szemantikai kompetencia jelentésviszonyok, Fonológiai - Helyes kiejtési kompetencia Helyesírási kompetencia
A kommunikatív kompetencia összetevői: A szociolingvisztikai kompetencia A nyelv társadalmi jelenség, a társadalmi viszonyok, helyes kezelése a szociolingvisztikai kompetencia Üdvözlések, megszólítások Udvariassági szokások Stílusrétegek megfelelő alkalmazása Dialektus, akcentus
A kommunikatív kompetencia összetevői: A pragmatikai kompetencia Mondanivaló szervezése, elrendezése Interakciós sémák alkalmazása szó átadás, átvétel Tranzakciós sémák alkalmazása (vásárlás, vendéglői rendelés forgatókönyve) Szövegtervezés, kohézió, koherencia
A kommunikatív kompetencia összetevői: Interkulturális kompetencia Kultúrák különbségeinek és hasonlóságainak értelmezése, és nyitottság más kultúrák iránt. Interkulturális készségek és ismeretek, melyek lehetővé teszik a különböző anyanyelvű emberek közötti hatékony kommunikációt. Pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránt.
Mi változott az élő idegen nyelvek esetében, és mi nem? Továbbra is a KER fogalomrendszerében és szintrendszerében maradt a tanterv Világos célrendszert fogalmaz meg Meghatározza a minimum követelményrendszert Utakat nyit az emelt szintű érettségihez Megerősíti a második nyelv tanulásának lehetőségét Összhangban van a jelenlegi vizsgakövetelményekkel
A NAT és a kerettantervek Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik: a képzési szakasz/ok nevelési és oktatási céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak kétéves szakaszonkénti követelményeit, a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet.
Kerettantervek és önállóság Az intézmény szakmai önállóságát biztosítja: a kerettantervekben szabadon hagyott időkeret a módszertani szabadság az engedélyezett kerettantervek egyedi tantervek lehetősége
A NAT és a kerettantervek viszonya az élő idegen nyelvek esetében A műveltségterület több idegen nyelvet ölel fel, ezért több tantárgyról beszélünk. A közműveltségi elemeket a az alaptantervben, a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös Európai Referenciakeretben (KER)[1] megadott nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg. A különböző nyelvi komponensek (témakörök, beszédszándékok stb.) a kerettantervekben jelennek meg.
A KER kommunikációs modellje: Receptív tevékenységek Beszélt szöveg értése Beszédértés hallgatóság tagjaként Utasítások és közlemények értése Rádióműsorok és magnófelvételek értése TV műsor és filmek értése Írott szöveg értése Levelezés értése Olvasás tájékozódás céljából Olvasás információszerzés céljából Utasítások olvasása
Interaktív tevékenységek Interakció beszédben Anyanyelvi beszélők között folyó interakció értése Beszélgetés Megbeszélés Hivatalos tárgyalás Célorientált feladatvégzés Vásárlás és szolgáltatások igénybevétele Információcsere Interjú Interakció írásban Levelezés Üzenetek, feljegyzések
Produktív tevékenységek Beszédben Monologikus beszéd: élménybeszámoló Monologikus beszéd: érvrendszer előadása Közérdekű bejelentések Beszédek (köszöntő, búcsúztató, méltató, bemutató stb.) Írásban A szintek általános leírása Kreatív írás (alkotó jellegű) Esszéírás, beszámolók
A kerettanterv javasolt fogalmi rendszere a KER szellemében készségszintek nyelvi tevékenységek megértendő vagy létrehozandó szövegfajták kommunikációs helyzetek kommunikációs szándékok nyelvtani szerkezetek szövegértési, szövegalkotási és interaktív stratégiák, a témakörök az értékelés alapelvei a tananyagválasztás alapelvei.
A köznevelés feladata és értékei - az élő idegen nyelvek tükrében Élő idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen: A nemzetközi kommunikációba való bekapcsolódáshoz A világ dolgaiban való megbízható tájékozódáshoz A felelős, szabadon meghozott döntésekhez A munkaerő piacon való boldoguláshoz Saját és más kultúrák értékeinek megértéséhez és megbecsüléséhez
Az idegen nyelv tanulásának körülményei Kötelezően a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig kell tanulni, de hamarabb is elkezdhető. Az általános iskolában minden diáknak legalább egy élő idegen nyelvet kell tanulnia az anyanyelvén kívül. A gimnáziumokban, valamint azokban a szakközépiskolákban, ahol a feltételek adottak ehhez, a tanulónak két idegen nyelvből kell használható nyelvtudásra szert tennie. Igények és lehetőségek alapján szabadon történik a nyelvválasztás.
Esélyegyenlőség és nyelvtanulás a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása személyiségének képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek feltárása motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása; a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek megteremtése.
Műveltségi területek százalékos arányai 1-4 (27.ó) 5-6 (28 ó.) 7-8 (31.ó) 9-10 (35 ó.) 11-12 Magyar 30-40 15-22 10-15 10-15 10 Id.nyelv 2-6 (1,6) 10-18 (3-5 ó) 10-15 (3-4,7 ) 12-20 (3,5-5.25) Matek 15-20 14-18 10-15 10-15 10 Em-társ 4-8 4-8 10-15 10-15 9 Em-term 4-8 6-10 15-20 15-20 10 Fö-körny - 4-8 4-8 4-8 - Művész. 10-18 10-16 8-15 9-15 5 Info. 2-5 4-8 6-10 6-10 5 Életv-gy. 4-8 4-9 5-10 5-10 - Tesi 20-25 20-25 15-20 15-20 10 13
Időkeretek Nem változtak a 2007-es NAT-hoz képest Stratégiai cél azonban, hogy a második idegen nyelvet korábban lehessen kezdeni Az első idegen nyelv óraszámát növelni lehessen Minél többen eljussanak a középszintű vizsgákhoz B2. Jó hír, hogy a kerettantervek során terveznek tagozatos tantervet is idegen nyelvből
Alapvető célok: Tantárgyi integráció Az idegennyelv-tanulás olyan nyelvi, kulturális, szociokulturális, történelmi és interkulturális ismeretekkel gazdagíthatja a tanulót, amelyek más műveltségi területekkel érintkeznek. Bizonyos tantárgyakat, vagy témákat idegen nyelven is lehet tanítani. A tantárgyközi integráció a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. Az élethosszig tartó tanulás fontosságának a felismerésére.
Alapvető célok: Információs és kommunikációs technikák (IKT) Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) segítik a célnyelvi közösséggel való közvetlen kapcsolatot. Élő és közvetlen hozzáférést biztosítanak a célnyelvi kultúrához. Autentikus célnyelvi modelleket tesznek hozzáférhetővé. Növeli a tanulók és a tanárok motiváltságát. Elősegíti a pedagógiai innovációt és fejleszti a kreativitást. Az autonóm nyelvtanítás és nyelvtanulás kiváló eszközei. A tanár és a nyelvtanuló szabadon válogathat és választhat a számára leghasznosabb források (nyelvi és civilizációs anyagok, szövegek, képek, audiovizuális anyagok) közül.
Alapvető célok: Nyelvtanulási stratégiák kialakítása A tanulás belső motivációinak kialakítása, fejlesztése. A tanulók cselekvő részvétele a tanulásban (learning by doing). A tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek mozgósítása. Az együttműködő (kooperatív) tanulás elősegítése. Önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség támogatása. Differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
Tanulás, tanítás szervezése A tanuló a nyelvtanulási folyamat során: kapjon számára érthető információt a tanulás céljáról, folyamatáról és módszereiről, ismerje meg azoknak a forrásoknak a használatát (szótárak, kézikönyvek, nyelvtankönyvek, gyakorlóanyagok, elektronikus források stb.), amelyek az önálló munkában segítségére lehetnek, fokozatosan sajátítsa el azokat a stratégiákat, amelyek segítik a kommunikációban és a szövegek értelmezésében, munkájának rendszeres tanári értékelése mellet sajátítsa el az önértékelés módszereit.
Fejlesztési feladatok nyelvi minimum szintek Első élő idegen nyelv 4. évfolyam KER szintben nem megadható 5-8. évfolyam A2 9-12. évfolyam B1 Második élő idegen nyelv 9-12 évfolyam A2
Emeltebb szintű képzés esetén megcélozható szintek Első élő idegen nyelv Második élő idegen nyelv 8. évfolyam A2-B1 8.évfolyam A1 10. évfolyam B1-B2 10.évfolyam A2 12 évfolyam B2-C1 12. évfolyam B1-B2
Képzési szakaszok 1-4 évfolyamok Cél, hogy a tanulókban felébredjen a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés, hogy felfedezzék, más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek. Játékos, tevékenységközpontú formák, a tanuló közvetlen tapasztalati világából kiindulva. Hallott szövegre és beszédre épüljön, az írás szerepe ebben a szakaszban másodlagos. Dalok, versek, mondókák és jelenetek. Fontos a szorongásmentes örömteli tanulás, amely sikerélményt biztosít. Nem jellemző a gyors haladás, ám a korai nyelvtanulás pozitív hatása a későbbi tanulás során nem elhanyagolható.
Képzési szakaszok 5-8 évfolyamok Legalább egy idegen nyelvből el kell jutnia az európai hatfokú skála második, A2 szintjére. A természetes és spontán nyelvelsajátítás mellett a tanulók felfedezik, megértik és alkalmazzák a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat. A serdülő korosztálynak megfelelő témák, történetek, szerepjátékok, valamint az ő érdeklődésüknek megfelelő csatornák, mint például a világháló különböző alkalmazásai. Nő a kortárscsoport együttműködésének szerepe, többek között csoportmunka és projektmunka formájában. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett ebben a korban fokozatosan fejleszteni kell a célnyelvi olvasás és írás készségét is. A tanulóknak meg kell ismerkedniük önálló nyelvtanulási stratégiákkal, és el kell indulniuk a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján.
Képzési szakaszok 9-12 évfolyamok Minden diáknak legalább az európai hatfokú skála harmadik szintjére, a küszöbszintre (B1), vagyis az önálló nyelvhasználat szintjére kell eljutnia. Alapvető cél a kommunikatív nyelvi kompetencia további fejlesztése autentikus nyelvi anyagok segítségével. A nyelvi készségek fejlesztése integráltan történik. A tanult nyelv iránti érdeklődés, a célnyelvi kultúrához való pozitív viszony, valamint a nyelvtanulás motivációjának fenntartásában fontos cél. Az idegen nyelvet saját céljaikra is tudják használni kapcsolattartásra, továbbá későbbi tanulmányaik és munkájuk során.
Szintleírások A következő nyelvi készségek szintjeire vannak meghatározva: Olvasott szöveg értése Hallott szöveg értése Beszédkészség Interakció Íráskészség Nyelvhelyesség Igazodva a vizsgák komponenseihez.
Összegzés Továbbra is a KER fogalomrendszerében és szintrendszerében maradt a tanterv Világos célrendszert fogalmaz meg Meghatározza a minimum követelményrendszert Utakat nyit az emelt szintű érettségihez, B2 szinthez Összhangban van a jelenlegi vizsgakövetelményekkel
Köszönöm a figyelmet!