Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.33.899/2015/7. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/39 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2016.04.06. Iktatószám: 3578/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.33.899/2015/7. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Peterdi Ügyvédi Iroda (1075 Budapest, Síp u. 6. II./5., ügyintéző: dr. Peterdi Anikó ügyvéd) által képviselt Iroda 2000 Kft. (3530 Miskolc, Corvin út 1-3.) felperesnek, a dr. Hunya István jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott D.710/13/2015. számú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, a bíróság nyilvános tárgyaláson az alulírott napon meghozta a következő ÍTÉLETET A bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (Harmincezer) forint perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 21.000 (azaz huszonegyezer) forint kereseti illetéket - az illetékes adóhatóság külön felhívására - a Magyar Állam javára fizesse meg. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS Az irányadó tényállás szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ajánlatkérő) Bútorok beszerzése az Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban" című"jósa András Tömbkórház projekt" tárgyú TIOP-2.2.7.-07/2F/2-2009-0009 azonosító jelű projekt keretében" tárgyban nyílt közbeszerzési eljárást indított 2015. május 18. napján, mely eljárásról a hirdetmény az Európai Unió hivatalos lapjában 2015/S 097-175255 számon került közzétételre. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás II.2.1. pontjában meghatározta a teljes mennyiséget, melynek a jogorvoslattal érintett része: összesen 4934 db bútor beszerzése, a dokumentációban foglaltak 1
szerint. MUNKAPULTOK MAF60 60-as munkapult alsó 4 fiókos kp. záras 600x850x600 62" (sorszám, megnevezés, méret, db)" A dokumentáció részeként ártáblázatot bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, melynek jogorvoslat miatt releváns sora a következőket tartalmazta: ÁRTÁBLÁZAT JATK BÚTOROZÁS-NAGY KÖZBESZERZÉS A pavilon alagsor+iil. emelet+b és C pavilon komplett MAF60 60-as munkapult alsó 4 fiókos kp.záras 600x850x600 db 62 Az ajánlatkérő 2. sorszámú kiegészítő tájékoztatásában ártáblázat is kiadott, amelynek a jelen eljárásban érintett sorai az alábbiak voltak: ÁRTÁBLÁZAT JATK BÚTOROZÁS-NAGY KÖZBESZERZÉS A pavilon alagsor+iii. emelet+b és C pavilon komplett MAF60 60-as munkapult alsó 4 fiókos kp.záras 600x850x600 db 52 MAF60K 60-as munkapult alsó 4 fiókos kp.záras 600x850x600 db 10 Az ajánlattételi határidőig 4 ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát, a felperes, az 1. sz. részszempont tekintetében a a teljes részre tett Áfa nélkül számított ajánlati áron: 113.498.570,-Ft volt. Ajánlatot tett még: - a Gyulai Fafém Bútor Zrt., 1. sz. részszempont: 128.385.000,-Ft - a G-Green Furniture Kereskedelmi Kft., 1. sz. részszempont: 108.989.730,-Ft - BBS Trend Kft. és a Garzon Bútor Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban:közös ajánlattevők) 1. sz. részszempont: 113.978.060,-Ft A közös ajánlattevők ajánlatának 3. oldalán található ártáblázatban az MAF 60 sorszámú tételnél 62 db és külön 10 db mennyiségi tételszám szerepel. Ajánlatuk 51. oldalán a műszaki leírás részeként az MAF 60 sorszámú tétel esetében 52 db, MAF 60K tételsorban 10 db szám szerepelt. A G-Green Furniture Kereskedelmi Kft. ajánlatának 3. oldalán található ártáblázat MAF 60 sorszámú tételnél 62 db MAF 60K tételsorban 10 db megjelölés szerepelt. Az ajánlatkérő 2015. augusztus 17. napján tájékoztatta számítási hiba javításáról az ajánlattevőket a következők szerint: mind a G-Green Furniture Kereskedelmi Kft., mind pedig a közös ajánlattevők tekintetében rögzítette, hogy az MAF 60 sorszámú tételt nem a költségvetésben szereplő mennyiségben árazták be, de a mennyiség és az egységár ismeretében a helyes összeg kiszámítható, így számítási hibaként kezelte az eltérést. A G-Green Furniture Kereskedelmi Kft. esetében a továbbiakban 108.687.830,- Ft-os a teljes 2
részre Áfa nélkül számított ajánlati árral, a közös ajánlattevők esetében pedig 113.635.860,- Ft-os a teljes részre Áfa nélkül számított ajánlati árral vette figyelembe az ajánlatokat. A felperes 2015. augusztus 24. napján előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő az ajánlatkérőnél, vitatva mindkét ajánlat vonatkozásában a számítási hiba javítás jogszerűségét. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította, melyet követően 2015. szeptember 7. napján fordult a felperes az alpereshez. Mindkét ajánlat tekintetében kérte a jogsértés megállapítását, és azt, hogy az alperes a számítási hiba javítására vonatkozó ajánlatkérői döntéseket semmisítse meg a közbeszerzésekről szóló a 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 63. (1) bekezdés, valamint 68. -a figyelembe vételével. Jogorvoslati kérelmében előadta, hogy a Kbt. csak az ajánlatban lévő alapadatok vonatkozásában teszi lehetővé az ajánlatkérői hibajavítást, míg a jelen esetben az ajánlatokban csak az egységár állt rendelkezésre, mint alapadat, a számítási hibajavítás alapját képező másik - mennyiségi -alapadat nem; így az ajánlatkérő a mennyiségi értéket módosította, és a módosított alapadatot vette figyelembe, amely jogsértést eredményez. Az ajánlatkérő jogorvoslati eljárás során tett észrevételében kérte a kérelem elutasítását. Egyrészt a közös ajánlattevők ajánlata tekintetében előadta, hogy téves az az állítás miszerint a számítási hibajavítás alapját képező alapadat az ajánlatban nem szerepelt, hiszen az ajánlat 52. oldalán az MAF 60 sorszámú termék helyes mennyiségi megjelölése szerepelt; továbbá mindként ajánlat vonatkozásában az ajánlatok tartalmazták a Kbt. 60. (3) bekezdése szerinti ajánlattevői nyilatkozatokat, miszerint a felhívás feltételeit elfogadták. Az ajánlati felhívásban pedig a mennyiségek helyesen szerepeltek, így jogszerűen járt el álláspontja szerint, amikor az ajánlatokban szereplő mennyiségi elírást számítási hibajavításként kezelte. A szakmai ajánlatnak továbbá nem volt része az ártáblázat, az csupán a kötbérigény esetleges érvényesítése vonatkozásában szolgált alapul. Az alperes a 2015. szeptember 30. napján kelt D.710/13/2015. számú határozatával a jogorvoslati kérelem 2. kérelmi elemeként kezelt - a közös ajánlattevők ajánlata tekintetében számítási hibajavítása kapcsán előterjesztett - kérelem vonatkozásában a jogorvoslati eljárást megszüntette. Indokolása szerint, mivel a felperes ajánlata kedvezőbb volt, mint a közös ajánlattevők hibajavítást követő ajánlata, így a számítási hibajavítás vonatkozásában nem áll fenn a felperes közvetlen érdeksérelme, így ügyfélképessége nem állapítható meg. Az 1. kérelmi elem- vagyis a G-Green Furniture Kereskedelmi Kft. ajánlatával kapcsolatos számítási hibajavítás vonatkozásában előterjesztett kérelmi elem - tekintetében pedig érdemben döntött, az 1. kérelmi elemet elutasította. Határozatának indokolásában egyebek mellett utalt a Kbt. 68. -ára, valamint az ajánlatkérői kötöttség, és ajánlati kötöttség tekintetében a 83. (7) bekezdésére. Rögzítette, hogy egységes a joggyakorlat atekintetben, hogy a számítási hibajavítás kizárólag az ajánlattevő által az alapadatok vonatkozásában elvégzett hibás matematikai művelet korrigálására szolgál, nem eredményezheti az alapadatok módosítását. Több bírósági ítélet (3.K.27.230/2007/5., 3.Kf.27.161/2007/4.) is kifejtette, hogy közbeszerzés tárgyi elemeinek tételesen meghatározott értékeit, minden esetben az ajánlati felhívás és dokumentáció alapján a konkrét beszerzéssel összefüggésben kell vizsgálni. A jelen eljárásra tekintettel kiemelte, hogy az MAF 60-as tételszámú bútor mennyiségi adata, illetve a nettó egységár jelenti azt az alapadatot, amely vonatkozásában a számítási hibajavítás 3
megtörtént; a mennyiségi alapadatot az ajánlatkérő határozta meg, e mennyiségtől eltérést nem engedve. Az ajánlatkérő kötöttsége ezen alapadatok körében állt be, s az ajánlati kötöttség is ezen kötöttség figyelembe vételével értelmezhető; az eltérést nem tűrő mennyiségre vonatkozó - alapadaton felüli - ajánlati elem érvényesen figyelembe nem vehető, hiszen a közbeszerzési eljárás szempontjából irreleváns ajánlati elem. Mindezek alapján megállapította az alperes, hogy az ajánlatkérő nem módosította az általa meghatározott alapadatot, mikor az ajánlatok értékelésénél a felhívásban foglalt-alapadat és az ajánlatban meghatározott nettó egységár összeszorzásával az összesített ellenértékre kiható számítási hiba orvoslásával korrigált. Rögzítette, hogy az alapadat felhívásban történő meghatározása nyomán az ajánlatok részévé vált szükségszerűen a mennyiségi alapadat akkor is, ha azt kifejezetten nem, vagy nem pontosan tartalmazta az ajánlat. Mindezek alapján a Kbt. 68. -a értelmében jogszerűen javította ki az ajánlatkérő az ajánlatban található számítási hibát, ezért az 1. kérelmi elem tekintetében a jogorvoslati kérelem elutasítása volt indokolt. Ezt követően a felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatával szemben, a határozatnak kifejezetten az érdemi, az 1. kérelmi elem elutasításával kapcsolatos részét támadta. Kérte a kereseti kérelmében a határozat megváltoztatását, az 1. kérelmi elemnek való helyt adást, azzal, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 63..(1) bekezdését, a Kbt. 68. -át és semmisítse meg a 2015. augusztus 17-i ajánlatkérő dokumentumnak a G-Green Furniture Kereskedelmi Kft. ajánlattevő kapcsán az elvégzett számítási hibajavításra vonatkozó döntésrészt. Annak kimondásával, hogy az ajánlatban az ártáblázatban található mennyiségi elírás nem minősül számítási hibának. Kérte az alperes perköltség viselésére történő kötelezését és a megfizetett igazgatási szolgáltatás díj visszatérítését. Másodlagosan kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására és perköltség viselésére kötelezését. Kereseti kérelmének indokolásában előadta, hogy vita volt már abban is, - szemben a határozati indokolással, - hogy mi számít alapadatnak. Hiszen felperes álláspontja szerint alapadatnak csak az ajánlatban szereplő adat minősül, míg ajánlatkérő az alapadatnak a saját kiírásában szereplő adatot is ekként tekintette. Mindezen nézetkülönbség miatt a felperes álláspontja az volt, hogy a számítási hiba nem az ajánlatban megtalálható alapadatok körében került elvégzésre, mivel az ajánlat számítási hibát nem tartalmazott. Így az ajánlatkérő nem matematikai műveletet végzett el, hanem adatot cserélt A felperes is visszautalt az alperesi határozatban szereplő Fővárosi Ítélőtáblai eseti döntésekre és rögzítette, hogy ezekben az ítéletekben a bíróság minden esetben az ajánlatban megtalálható alapadatokat vette alapul és vizsgálta, hogy azok segítségével, matematikai korrigálásával van-e lehetőség számítási hiba javítására. Értelmezhetetlennek és a határozat más részével önellentmondónak találta azon alperesi megállapítást, hogy az 52 db mennyiségre vonatkozó alapadaton felüli ajánlati elem érvényesen nem vehető figyelembe, és ezért irreleváns. Nézete szerint ugyanis amennyiben nem vehető érvényesen figyelembe, akkor az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását kellett volna az ajánlatkérőnek megtennie, nem lehet egyszerűen ezt figyelmen kívül hagyni. A Kbt. 84. szerinti kötöttség annyit jelent, hogy az ajánlatkérő nem fogadhat el olyan 4
megajánlást, amely eltér az általa előírtaktól, így például 52 db termék helyett 62 db-ot. Szemben a határozati indokolással igenis releváns hivatkozásnak tartotta, hogy az ajánlatkérő olyan mennyiségi alapadattal számolt, amely az ajánlatban nem volt megtalálható, hiszen a bírói gyakorlat, a miniszteri indokolás, a Kbt. kommentár is azt tekinti alapadatnak, amelynek felhasználásával a hibás származtatott adat keletkezett, és annak az ajánlatban fellelhetőnek kell lennie. Rögzítette továbbá, hogy az ajánlatkérő módosította az ajánlatban szereplő, ajánlati kötöttséggel terhelt alapadatot, és a Kbt. 60. (3) bekezdése szerinti ajánlattevői nyilatkozat nem pótolja az ajánlattevő vállalását, melyet az ártáblázat kitöltésével kellett a jelen esetben megtenniük. Elfogadhatatlan, hogy a kiírásban megadott alapadat szükségszerűen az ajánlat részévé válna, mert ez azt jelentené, hogy amennyiben az ajánlati kötöttség beálltakor az ajánlattevők nem, vagy nem pontosan tették meg vállalásukat, a kiírás akkor is az ajánlatukká és vállalásukká válna, amely értelmezhetetlen és nem kezelhető a Kbt. rendszerében. Az alperes érdemi nyilatkozatában fenntartotta a határozatában foglaltakat, kérte, a kereset elutasítását és perköltségigényét jogfenntartással 30.000 Ft-ban jelölte jogtanácsosi munkadíj címén. Rögzítette, hogy a 3.Kf.27.230/2007/5. számú ügyből épp a releváns részt nem ismertette a felperes a keresetében, hiszen az Ítélőtábla e döntésben is utalt rá, hogy az ottani ügy tényállása szerint az ajánlatkérő meghatározta azokat az adatokat, amelyeket az ajánlati ár kialakítása során kellett figyelembe venni, így adottak voltak a mennyiségek" és rögzítette azt is az Ítélőtábla, hogy az ajánlati kötöttség mindkét oldalon ezekre az adatokra nézve keletkezett". Mindebből következően az alperes szerint az ajánlati kötöttség az ajánlatkérő által megadott -eltérést nem tűrő - (mennyiség) alapadatok vonatkozásában csak a felhívásban meghatározottak szerint állhat be, az e feletti mennyiség nem vehető figyelembe, azokat figyelmen kívül kell hagyni, a meghatározott mennyiségen felüli ajánlat nem tekinthető az ajánlat részének. Ennek megfelelően az ajánlatban figyelembe vehető alapadat az 52 db volt, mely vonatkozásában az egységárral elvégzett szorzási művelet tekintetében az ajánlat számítási hibát tartalmazot, így helyesen járt el akkor az ajánlatkérő, amikor ezt észlelve a Kbt. 68. -ában foglaltaknak megfelelő kötelezettsége alapján javított. A bíróság megállapította, hogy a felperes keresete nem alapos a következők szerint. A bíróság elsődlegesen kiemeli, hogy a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben azt vizsgálja, hogy az alperes határozata eljárási és anyagi jogi szempontból jogszerű-e. A bírósági felülvizsgálat alapját a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 324. (2) bekezdés a) pontja és - a közbeszerzési ügyre tekintettel - a Kbt. 157. -a jelenti. A bíróságnak a perben figyelemmel kell lennie a kereseti kérelem és az ellenkérelem kereteire, ugyanis a Pp. 215. -a alapján a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátai között hozhat ítéletet. A 1/2011. (V. 9.) KK vélemény szerint a fél a közigazgatási szerv határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva kérheti; keresetében anyagi és eljárási jogszabálysértésre hivatkozhat, és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. Ezekben a perekben a bíróság elsősorban azt vizsgálja: a határozat megfelel-e az anyagi jogszabályoknak. Önmagában eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihatott. Azt, hogy az eljárási szabálysértések az ügy érdemére kihatottak, a felperesnek kell állítania, és megfelelő módon bizonyítania, továbbá azt az eljáró bíróság a per egyéb adatai alapján értékeli és 5
mérlegeli. A bíróság a rendelkezésre álló adatok, a peres felek nyilatkozatai alapján a következőket állapította meg. A Kbt. 38. (3) bekezdés d) pontja szerint a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét. A Kbt. 60. (1) bekezdése szerint az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati (ajánlattételi) több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi és részvételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. A nyílt eljárásra vonatkozó előírások szerint a Kbt. 83. (7) bekezdése alapján a nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez (ajánlatkérő kötöttsége), az ajánlatkérő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség) az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. A Kbt. 63. (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az egy szakaszból álló eljárásokban az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. (4) Az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont [71. ] alapján, valamint a 71-73. -okban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 67. (7) bekezdés, miszerint a hiánypótlás, vagy a felvilágosítás megadása nem járhat: b) az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára, vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat (szakmai ajánlat) módosításával, A Kbt. 67. (8) bekezdése az előbbi (7) bekezdés b) ponttal eltérően a nem jelentős egyedi részletkérdésre vonatkozó hibát olyannak tekinti, amely hiánypótlás, vagy felvilágosítás megadása során javítható, amennyiben a változás a teljes ajánlati árat, vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor (63. (4) bekezdése) kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Ezen rögzíti, hogy ennek keretében átalánydíjas kivitelezési szerződés esetén a szakmai ajánlat részeként benyújtott árazott költségvetés tételei és egységárai pótolhatók, módosíthatóak, kiegészíthetőek, vagy törölhetőek, feltéve, hogy a javítás a teljes ajánlati ár, vagy annak értékelés alá eső összege változását nem eredményezi. Az ily módon javított árazott költségvetés tekintetében a 68. nem alkalmazható. A Kbt. 68. -a értelmében ha az ajánlatkérő az ajánlatban a 63. (4) bekezdése szerinti értékelés eredményére kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el, úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló -adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell. A Kbt. 60. (3) bekezdése alapján az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati, vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés 6
megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. A kiemelt jogszabályi rendelkezések alapján a jelen esetben az ajánlatkérő által végrehajtott matematikai korrekció az a MAF 60-as tételszámú bútor mennyiségi adata, és a nettó egységár szorzatára vonatkozott. Ebből a nettó egységár volt az, amelyet az ajánlattevő szabadon meghatározott és amely az ajánlattevők közötti verseny eredményére is kihatott; a mennyiségi adat, tehát hogy az adott tételszámú bútor milyen mennyiséggel szerepel az ajánlatban, az minden ajánlattevő esetében kötött és azonos kellett, hogy legyen, vagyis a ajánlatkérő felhívása és az arra vonatkozó kiegészítő tájékoztatása nyomán énnek 52 db-nak kellett lennie. Helytállóan hivatkozott arra az alperes, hogy ettől eltérést az ajánlatkérő nem engedett, az ajánlatkérő esetében erre állt be, ezen adatra állt be az ajánlatkérői kötöttség, míg valamennyi ajánlattevő esetében - mivel adott volt ez a mennyiségi adat - az ajánlati kötöttség ezen 52 db bútorra nézve keletkezett az adott tételszámú bútor tekintetében. E körben szintén lényeges szempont, - amelyre az alperes hivatkozott a határozatában, és az ajánlatkérő is a jogorvoslati kérelemre vonatkozó észrevételében miszerint a Kbt. 60. (3) bekezdése alapján kifejezetten nyilatkoztak az ajánlattevők, így a számítási hiba javításával érintett ajánlattevő, a G-Green Furniture Kereskedelmi Kft. is, miszerint a ajánlati felhívás feltételeit elfogadják. A bíróság hangsúlyozza azt is, hogy a vitatott ártáblázat az nem a szakmai ajánlat részeként szerepelt, mint amely szakmai ajánlat módosításának korlátaira például a Kbt. 67. (7) bekezdés b) pontja a hiánypótlás, vagy felvilágosítás kérés útján történő módosítást kizárja; a kivételt pedig ugyanezen szakasz (8) bekezdése jelenti: a nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba kijavítása tekintetében. E körben szabályozza továbbá a Kbt. azt az esetet, amikor a szakmai ajánlat részeként benyújtott árazott költségvetés tételei, egységárai tekintetében átalánydíjas kivitelezési szerződés esetén történik meg azok módosítása, feltéve, hogy a javítás a teljes ajánlati ár, vagy annak értékelés alá eső összege változását nem eredményezi. Ezzel szemben a bíróság rámutat arra, hogy a Kbt. kettéválasztja ettől az esettől (67. ) a Kbt. 68. -a szerinti esetet, amely kifejezetten az értékelés eredményére kiható számítási hiba javítását lehetővé teszi és ezt az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi. Abban nem volt vita a felek között, hogy itt a szakmai ajánlat módosítására nem került sor, ugyanakkor a bíróság álláspontja szerint -szemben a felperesi érveléssel - nem állapítható meg, hogy az ajánlatkérő az ajánlat módosításával egy érvénytelen ajánlatot tett volna érvényessé. A bíróság is kiemelte, ahogyan az alperes is a határozatában, hogy a két adat között, amelyek relációjában a matematikai műveletet el kellett végezni, különbség volt atekintetben, hogy az egyik az mind az ajánlatkérő, mind valamennyi ajánlattevő részéről kötött adat volt (vagyis az 52 db-os mennyiségi adat), míg a másik a nettó egységár volt az, amely lényegében alakította az 1. számú részszempont, vagyis az ajánlati ár mint értékelés alá eső részszempont alakulását. Ebből adódóan a G-Green Furniture Kereskedelmi Kft-nek az ajánlata 3. oldalán az ártáblázatában, amelynek mennyiségi adatait egy az egyben a ajánlatkérő ajánlati felhívása, illetve kiegészítő tájékoztatása alapján kellett megadni, elírást követett el, amikor nem az 52 db, hanem a 62 db mennyiséget szerepeltette a hivatkozott tételszámú bútorok esetében. Mind tehát a Kbt. 83. (7) bekezdéséből fakadó ajánlati kötöttség, mind pedig a Kbt. 60. (3) bekezdése szerinti ajánlattevői nyilatkozat alapján megállapítható, hogy az ajánlattevő nem tehetett volna mást, mint, hogy ezt az 52. db mennyiséget tünteti fel az ajánlatában. Mivel tehát az ajánlati felhívásnak ez az 52 db mennyiség a része volt, amelyre kifejezetten 7
nyilatkozott az ajánlattevő (hogy a felhívást, illetve a kiegészítő tájékoztatásban foglaltakat elfogadja), ezért helytálló volt az ajánlatkérő döntése, hogy a szakmai ajánlat részét nem képező, azt egyáltalán nem módosító jelleggel a kötelezően vállalandó és vállalható 52 db-os mennyiségi adattal számolva szorozta be a nettó egységárat. Kizárólag a nettó egységár volt az, mely 1. sz. részszempontra, vagyis az ajánlati árra mint értékelési részszempont alakulására kihatással bírt és az ajánlattevők által szabadon meghatározott adat volt. A bíróság álláspontja szerint is az egyes ajánlattevők ajánlatának szükségszerűen részét képezte volna az 52 db-os mennyiség, ezért nem történt ajánlatkérői jogszabálysértés, amikor az ajánlatkérő úgy tekintett a mennyiségi adatra, mint egy, az ajánlatban szereplő alapadat és azt beszorozta a másik, vagyis az ajánlatban szereplő alapadattal (nettó egységárral) és korrigálta az összesített ajánlati árat. A Kbt. 68. -ának szövegkörnyezetéből is adódik, hogy alapadatnak a közbeszerzés tárgyi elemeinek tételesen meghatározott értékeit" tekinti a Kbt. és a jelen esetben a mennyiségi adat ennek számított, még akkor is, amennyiben az ajánlati kötöttségre, és a 60. (3) bekezdésére foglalt ajánlattevői nyilatkozatra tekintettel vette az ajánlat részeként alapul az 52 db mennyiséget az ajánlatkérő. Szemben a felperesi állásponttal, pusztán az elírás, vagy figyelmetlenség folytán a ajánlatkérő előírásából kötelezően irányadó mennyiségi adat helyett a korábbi, kiegészítő tájékoztatás előtti, a felhívásban megjelölt mennyiségi adat szerepeltetése még önmagában nem eredményezheti az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását, mert nem egyéb módon nem felelt meg" a felhívásban foglaltaknak az ajánlat, hanem kizárólag ezen, az ártáblázat hivatkozott mennyiségi adata, mint kötelező elem vonatkozásában történt elírás miatt volt eltérés az ajánlatkérő előírása és az ajánlat között. A Kbt. 68. -a kifejezetten értékelés eredményére kiható" hibáról szól, a jelen esetben pedig a számítás tekintetében ez a hiba korrigálható volt, melyet helytállóan végzett el az ajánlatkérő ezen jogszabályi rendelkezésben foglalt kötelezettsége alapján. Ezen indokolás mellett osztja a bíróság az alperesi határozat 13. oldalán írt levezetést azzal, hogy szükségszerűen az 52 db mennyiséget kellett az ajánlatban szereplő alapadatnak tekintetni a jelen esetben, nem pedig a 62 db mennyiséget. Az irreleváns ajánlati elem tekintetében a bíróság pusztán megjegyzi a felperesi hivatkozásra, hogy ez a fogalom a Kbt. rendszerében nem értelmezhetetlen, kifejezetten a Kbt. 68.-70. -ai szerinti cím, azaz az ajánlatokban előforduló számítási hibajavítás és ez irreleváns ajánlati elem elnevezést viseli. Mindezek alapján a bíróság álláspontja szerint az alperes helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az ajánlatkérő jogszerűen javította ki a Kbt. 68. -a alapján az ajánlatban található számítási hibát és ezzel nem sérültek a Kbt. rendelkezései. Az alperes helytállóan utasította el a felperes jogorvoslati kérelmének 1. kérelmi elemét. Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperesi határozat anyagi jogi szempontból jogszerű volt, súlyos, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésre a felperes nem hivatkozott, ilyet nem bizonyított, így sem a határozat megváltoztatásának, sem pedig a határozat hatályon kívül helyezésének és az alperes új eljárásra utasításának nem volt helye. A bíróság ezért a felperes keresetét a Pp. 339. (1) bekezdése alapján elutasította. A pervesztes felperes köteles az alperes perben felmerült költéségét (munkadíj) a Pp. 78. (1) bekezdése alapján megtéríteni. A Pp. 67. (2) bekezdése alapján a perben a jogtanácsost, jogi előadót az ügyvéd jogállása illeti meg. Külön jogszabályi rendelkezés hiányában ezért a bíróság a 8
32/2003 (VIII. 22.) IM rendelet 3. (1) bekezdése alapján állapította meg az alperes részére járó munkadíjat, amelynél figyelemmel volt az alperesi jogi munka színvonalára, időigényességére, és arra, hogy az ügyben két érdemi tárgyalást tartott. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket köteles a felperes megfizetni és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986 (VI. 26.) IM rendelet 13. (2) bekezdése szerint viselni a kereseti illetéket, azzal, hogy annak összegét a bíróság az Itv. 43. (3) bekezdésének utaló szabálya folytán az Itv. 39. (3) bekezdés a) pontja szerinti illetékalapra tekintettel az Itv. 42. (1) bekezdés a) pontja szerinti mértékben állapította meg 21.000 forint összegben. Az ítélet elleni fellebbezési jogot a Kbt. 160. (5) bekezdése zárja ki. Budapest, 2016. évi február hó 10. napján Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró 9