MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 A Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója I. kötet: Helyzetelemzés Gyır, 2005. október MTA RKK NYUTI 2005 1
Szerzık: Buza Veronika külsı munkatárs Dr. Hardi Tamás tudományos munkatárs Ivány Viktória kutatásszervezı Mészáros Virág külsı munkatárs Nárai Márta tudományos segédmunkatárs Dr. Prileszky István tanszékvezetı egyetemi tanár Közremőködı: Lados Lilla külsı munkatárs Minden jog fenntartva. A kötet egészének vagy részeinek másolása és sokszorosítása csak a megbízó és a készítık engedélyével lehetséges. 2 MTA RKK NYUTI 2005
Tartalomjegyzék 1. Földrajzi, történelmi adottságok a térségben... 5 1.1. Földrajzi elhelyezkedés, adottságok... 9 1.2. Történelem... 11 2. A térség településhálózata, annak átalakulási folyamatai a 21. század elején... 13 2.1. Népsőrőség a térségben... 13 2.2. A településhálózat sajátosságai... 16 2.2.1. A települések nagyság szerinti megoszlása, külterületi népesség... 16 2.2.2. Központi funkciók a térségben... 17 2.3. Jelenlegi és jövıbeni fejlıdési tengelyek és periférikus területek... 18 2.4. A szuburbanizáció folyamata és annak hatásai a térségben... 19 3. Népesség... 23 3.1. A népességszám alakulása népmozgalmi események... 23 3.2. A kistérség településeinek korszerkezete... 28 4. A települési infrastruktúra és közszolgáltatások állapota, fejlıdési irányai... 37 4.1.A lakásállomány alakulása... 37 4.2. Ivóvíz, közcsatorna, szennyvíz... 39 4.3. Intézmények... 40 5. Közlekedés... 48 5.1. Bevezetés... 48 5.2. A kistérség jelenlegi közlekedési helyzetének bemutatása... 48 5.3. Környéki közlekedési rendszer... 49 5.3.1. Területi vizsgálat... 49 5.3.2. A kistérség forgalmi áramlatai... 53 5.3. Vasúti közlekedés... 57 5.3.4. Menetrendszerő közforgalmú autóbusz-közlekedés... 59 5.3.5. Szerzıdéses autóbuszjáratok... 63 5.3.6. Megállóhelyek... 63 5.3.7. Személygépkocsi forgalom... 65 5.4. Gyır megyei jogú város helyi közösségi közlekedési rendszere... 66 5.4.1.A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala... 67 5.4.2. A hálózat forgalmi jellemzıi... 70 5.4.3. Keresztmetszeti utasszámlálás... 70 5.5 A közlekedési rendszer fejlesztési lehetıségei... 74 5.5.1. Környéki közlekedési rendszer fejlesztése... 74 5.6. Gyır megyei jogú város helyi közösségi közlekedési rendszerének fejlesztése... 80 5.6.1. A tömegközlekedési jármővek haladásának segítése... 81 5.6.2. A tömegközlekedési hálózat teljes revíziója... 82 5.6.3. Kötöttpályás közlekedési rendszer kialakítása... 84 6. Gazdaság... 87 6.1. Gazdasági teljesítmény... 87 6.2. Ágazatok a térségben... 90 6.2.1. Ipar... 90 6.2.2. Mezıgazdaság... 92 6.2.3. A települések gazdaságának ágazati szerkezete a foglalkoztatottak száma alapján... 93 6.3. Foglalkoztatás... 95 6.3.1. Munkanélküliség... 96 6.3.2. Ingázás... 101 MTA RKK NYUTI 2005 3
6.3.3. Foglalkoztatás az agglomerációban... 104 6.3.4. A nappali és éjszakai népesség vizsgálata... 105 6.4. A vállalkozások számának alakulása a térségben... 107 7. Turizmus... 112 7.1. Bevezetés... 112 7.2. A vendégforgalom alakulása... 113 7.2.1. A vendégek száma... 113 7.2.2. Fı piacok. A külföldi vendégek megoszlása nemzetiség szerint... 116 7.2.3. Vendégéjszakák száma, átlagos tartózkodási idı... 119 7.3. Szálláshelyek... 122 7.4. Egyéb turisztikai infrastruktúra állapota... 128 7.4.1. Vendéglátás, étkezési lehetıségek... 128 7.4.2. Közlekedés turisztikai szemszögbıl... 129 7.4.3. Kikötési lehetıségek... 130 7.4.4. Kerékpárutak... 131 7.4.5. Lovas fogadó helyek... 132 7.4.6. Sportpályák... 132 7.4.7. Fürdık, strandok... 132 7.5.Vonzerıleltár... 133 7.5.1. Nevezetességek, épített vonzerık... 133 7.5.2. Programok, kiállítások, rendezvények... 138 7.5.3. Aktív turizmus... 140 7.6. Turisztikai marketing... 143 7.7. Tervezett beruházások... 145 7.8. Turisztikai mikrorégiók... 160 8. Problématérkép (sajtóelemzés)... 163 9. A kistérségre vonatkozó fejlesztési dokumentumok, koncepciók... 168 9.1. Gyır-Moson-Sopron Megye Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja... 169 9.2. EDEN üdülési turisztikai potenciál felmérés és környezetterv 2002... 169 9.3. A Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója... 170 9.4. Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja... 171 9.5. A térségfejlesztés komplex feltételei az Alsó-Szigetköz településeiben... 173 9.6. Gyır- Moson- Sopron megye területfejlesztési programja... 174 9.7. Szigetközi térség és a Mosoni- Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása, 2003... 175 9.8. A térségfejlesztés társadalmi- gazdasági feltételei Rábcatorok településeiben... 176 9.9. Alsó-szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása... 178 9.10. Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás Térségfejlesztési Koncepciója... 181 9.11. A Nyugat- Dunántúli régió területfejlesztési programja 2000-2006... 182 9.12. A Nyugat-Dunántúli régió területfejlesztési programja 2007-2013... 183 9.13. Gyır megyei jogú város településfejlesztési koncepció és stratégiai program... 185 9.14. A településfejlesztési koncepció munkarészének felülvizsgálata... 187 9.15. Rába-Európa Terv 2005... 188 9.16. A Szigetközi térség és a Mosoni-Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása (2003)... 189 9.17. Összefoglalás... 190 4 MTA RKK NYUTI 2005
Táblázatjegyzék 1. táblázat: A kistérség népsőrősége, illetve annak változása (1992 és 2003), összehasonlítva országos, regionális stb. értékekkel... 15 2. táblázat: A kistérség településeinek népességszám-alakulása... 24 3. táblázat: A Gyıri kistérség lakosságszámának alakulása... 25 4. táblázat: A Gyıri kistérség népmozgalmi adatai településenként, összehasonlítva az országos, regionális és megyei adatokkal... 26 5. táblázat: A népesség kormegoszlása, 2003 (%)... 31 6. táblázat: Az öregségi index értéke a településeken, 1990 és 2003... 35 7. táblázat: A 2000 2003 között épített lakások átlagos alapterülete... 38 8. táblázat: Az óvodák kihasználtsága a településeken... 41 9. táblázat: 100 lakosra jutó általános iskolások számának változása a településeken 1995 2003 között... 43 10. táblázat: 100 lakosra jutó általános iskolában tanuló elsı évfolyamosok számának változása a településeken 2001 2003 között... 44 11. táblázat: A települések intézményi ellátottsága... 45 12. táblázat: A gyıri kistérség településeinek lakónépessége és Gyırbe ingázóinak száma 49 13. táblázat:a 100 fınél több bejáró foglakoztatottat vonzó kistérségi települések 2001-ben..52 14. táblázat: Kistérségi beutazók településenként és közlekedési eszközönként... 54 15. táblázat:kistérségi települések távolsága a vasúti megállóhelyektıl... 58 16. táblázat:menetrendszerő autóbusz-utasszámok a lakosság számához viszonyítva... 61 17. táblázat: A jellemzı hiányosságok és elıfordulási gyakoriságuk... 64 18. táblázat:a 2004-es csúcsidei felvétel fı adatai... 71 19. táblázat: Az óránkénti utasszám alakulása 2004-ben... 72 20. táblázat: A legjelentısebb mezıgazdasági vállalkozások a térségben, 2002-ben... 93 21. táblázat: Az egyes településeken foglalkoztatottak megoszlása fı nemzetgazdasági ágazatok szerint, 2001-ben... 94 22. táblázat: A bejelentett csoportos elbocsátások száma Gyır-Moson-Sopron... 97 23. megyében, s az érintett létszám 2000 2004 között... 97 22. táblázat: A bejelentett új munkahelyek száma Gyır-Moson-Sopron megyében 2000 2004..98 23. táblázat: A munkanélküliek száma (fı) és aránya a 15 59 éves népességbıl (%) a Gyıri kistérségben 1995 2003 között évenként... 99 24. táblázat: A naponta Gyırbe ingázó foglalkoztatottak és tanulók száma, valamint az ingázók aránya a helybeli foglalkoztatottakból és tanulókból, tömegközlekedési szektoronként, illetve településenként 2001-ben... 101 25. táblázat: A 100 fınél több naponta bejáró foglalkoztatottat vonzó települések a vizsgált területen 1990-ben és 2001-ben.... 105 26. táblázat Az éjszakai és nappali népesség aránya vizsgált településeken 1990-ben és 2001-ben a foglalkoztatottakat figyelembe véve... 106 27. táblázat: Az egy vállalkozásra jutó átlagos állományi létszám... 110 28. táblázat: A vállalkozások területi decentralizációja a Gyıri kistérségben 1995 és 2003 között... 111 29. táblázat 1000 lakosra jutó vendégek száma a kistérségben... 115 30. táblázat Külföldi vendégek küldı terület szerinti megoszlása a kistérségben 1995 2002 117 31. táblázat Az 1 lakosra jutó vendégéjszakák száma településenként 1995-2002... 120 MTA RKK NYUTI 2005 5
32. táblázat Az átlagos tartózkodási idı az egyes szálláshely típusonként a településeken (2002)... 122 33. táblázat A szálláshelyek kihasználtságának alakulása az egyes településeken szállástípusonként (2002)... 128 34. táblázat Az egyes települések marketingtevékenysége a kistérségben... 144 35. táblázat A települések jövıre vonatkozó fejlesztési tervei helyi szinten... 146 36. táblázat A települések jövıre vonatkozó fejlesztési tervei kistérségi szinten... 155 37. táblázat: A Gyır és kistérsége Területfejlesztési Társulása településeirıl a Kisalföldben megjelent cikkek (2003-2005)... 163 6 MTA RKK NYUTI 2005
Ábrajegyzék 1. ábra: A kistérség népsőrősége 2003-ban... 14 2. ábra: A kistérség népsőrőségének változása 1992 és 2003 között... 15 3. ábra: A külterületen élı lakónépesség aránya az összes lakos százalékában (%)... 17 4. ábra: A népességszám változása 1990 és 2003 között 1990=100%... 23 5. ábra: Magyarország korfája 2001-ben... 29 6. ábra: Gyır-Moson-Sopron megye korfája 2001-ben... 29 7. ábra: A Gyıri kistérség korfája 2001-ben... 30 8. ábra: A gyermekkorúak (0 14 év) aránya az állandó lakosságból 1990 2003... 32 9. ábra: A aktív korúak (15 59 év) aránya az állandó lakosságból 1990 2003... 32 10. ábra: Az idıskorúak (60 év felett) aránya az állandó lakosságból 1990 2003... 33 11. ábra: Az öregedési index változása 1990 2003... 34 12. ábra: A lakásállomány változása 1990 és 2003 között. 1990=100%... 37 13. ábra: Az újonnan épített lakások aránya a lakásállományból, 1990 2003... 38 14. ábra: Ivóvíz-szolgáltatás és szennyvízelvezetés... 40 15. ábra: Az óvodák férıhely kihasználtságának változása 1995 és 2003 között... 41 16. ábra: Napi ingázók irányok szerint... 51 17. ábra: Beutazók száma utazási módonként és irányonként... 56 18. ábra: A térség vasúti hálózata... 57 19. ábra: Menetrendszerő autóbuszvonalak és megállók... 59 20. ábra: Nyúl, Táncsics M. u. 6.... 63 21. ábra: ÁTEV bejárati út... 63 22. ábra: Személygépkocsival beutazók száma irányonként... 66 23. ábra: A férıhelykihasználás csúcsidei alakulása 2004-ben... 73 24. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben (ezer forint)... 87 25. ábra: Egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben... 88 26. ábra: Egy alkalmazottra jutó nettó export árbevétel az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben... 89 27. ábra: Egy alkalmazottra jutó adózás elıtti eredmény az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben... 89 28. ábra: A munkanélküliek aránya a 15 59 éves korosztályból 1995 2003 között... 97 29. ábra: Regisztrált jogi személyiséggel nem rendelkezı vállalkozások száma... 108 30. ábra: Regisztrált jogi személyiséggel rendelkezı vállalkozások száma... 109 31. ábra: A vendégek számának alakulása a kistérségben 1995-2002... 114 32. ábra: A külföldi vendégek számának alakulása a kistérségben 1995-2002... 116 33. ábra: A külföldi vendégek küldı terület szerinti megoszlása a kistérségben, 2002-ben 117 34. ábra: A vendégéjszakák alakulása a kistérségben 1995-2002... 119 35. ábra: A vendégek átlagos tartózkodási idejének alakulása 1995-2002... 121 36. ábra: A szálláshelyek számának alakulása a kistérségben 1995-2002... 123 37. ábra: 1000 lakosra jutó szállásférıhely-szám a kistérségben 1995-2002... 124 38. ábra: Szállásférıhelyek típus szerinti megoszlása a kistérségben 1995, 1999, 2002... 125 39. ábra: Szálláshelyek típus szerinti megoszlása az egyes településeken... 126 40. ábra: Szálláshelyek típus szerinti megoszlása Gyırben (2002)... 126 41. ábra: Szálláshelyek kihasználtságának alakulása a kistérségben 1995-2002... 127 MTA RKK NYUTI 2005 7
1. Földrajzi, történelmi adottságok a térségben 1.1. Földrajzi elhelyezkedés, adottságok Gyır és térsége a Kárpát-medencén belül több táj találkozásánál fekszik. Természetföldrajzi tájak, folyók találkoznak itt, s ez a tény, valamint a Bécs és Buda (illetve Budapest) közötti elhelyezkedés egy sajátos természeti adottságot, különleges földrajzi pozíciót nyújtott a térségnek az évszázadok során. Rányomta a bélyegét a történelmére, gazdaságára egyaránt. Napjainkban a földrajzi elhelyezkedés értéke ismét megnıtt. Térségünk voltaképpen három fıváros, Bécs, Pozsony és Budapest vonzáskörzetének egymást átfedı metszetében található, Közép-Európa szívében. Területünk egyik legfontosabb jellemzıje, hogy határtérség. Közvetlenül határos Szlovákiával, annak déli, magyar lakta részével, de ugyanakkor nagy a jelentısége, s társadalmi-gazdasági hatása a közeli osztrák határnak is. Szlovákia és Magyarország EUcsatlakozása után a térség gazdaságára, társadalmára egyre jelentısebb hatással vannak a szomszédos területek. Ezek a hatások, mint látni fogjuk, általában pozitívak, de versenyhelyzetet is teremtenek. A kistérség a történelmi Gyır megye északi részére terjed ki. Ez alól természetesen kivétel a Duna bal partján elhelyezkedı néhány település, amelyek az 1920. évi békediktátum elıtt Gyır megyéhez tartoztak, s ma Szlovákia területén vannak. Ha a természetföldrajzi tájbeosztást vizsgáljuk, akkor hazánk nagytájai közül a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység (illetve az ide tartozó Pannonhalmi-dombság) találkozik térségünkben. A Kisalföld központja Gyır, amely több kistáj érintkezési pontjánál jött létre. Ezek a kistájak a Szigetköz, a Mosoni-síkság, a Rábaköz, a Marcal-medence, a Pannonhalmidombság, az Igmánd Kisbéri-medence és a Gyır Tatai-teraszvidék. Mint a tájnevekbıl is kiderül, általában folyóvizek vagy kisebb vízgyőjtık választják el ıket egymástól, amelyek a térségben érik el torkolatukat, illetve a Dunát. Így tehát a kistérség települései eltérı földrajzi kistájak peremén helyezkednek el, eltérı gazdasági arculatot alakítottak ki a századok során. Hajósok, kereskedık, szılımővelık, kertészek mellett a nagyüzemi agrárgazdaságok, s természetesen az ipar is hagyományos ágazatoknak tekinthetık itt. Mi kapcsolja mégis e településeket egymáshoz? Voltaképpen Gyır közelsége, a kialakult, jelentıs ipari hagyományokkal rendelkezı urbánus régió, ahol a falusi település és a város már több mint száz éve szimbiózisban él egymással, s egyik fejlıdése sem képzelhetı el a másik nélkül. A térség egyik legismertebb kistája a Szigetköz. A kistáj voltaképpen a több ágra szakadó Duna két nagy karja, a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna által körbeölelt sziget, amelyet további szövevényes, kisebb Duna ágak, szigetek tarkítanak. Lényegében Magyarország legnagyobb szigete, amely 375km 2 kiterjedéső. Nagy része védett terület, ahol megkísérlik megóvni ezt a MTA RKK NYUTI 2005 9
páratlan vízi világot, az ártéri erdıket, az idıszakosan vagy folyamatosan víz alatt lévı területeket. A különleges élıhely igényt tart a nemzeti parki státuszra, aminek odaítélését több tényezı is nehezíti. Egyrészt a bısi erımőrendszer üzembe helyezése nagymértékben károsította a térség élıvilágát, másrészt a Duna bal (szlovákiai) oldalán a Csallóköz térségében folytatódik a Szigetköz világa, s jó lenne ıket egy közös nemzeti parkban megvédeni az utókor számára. A természeti értékek mellett a tájegység jellegzetességeihez idomult a társadalom is, s a lakók foglalkozását is a víz, a vízzel elöntött területek határozták meg a hagyományos mezıgazdaság mellett, így a halászat, erdıgazdálkodás mellett a korábbi évszázadokban fontos, mára kiveszett mesterség volt itt az aranyászat (aranymosás) is, amelynek során a Duna hordalékában szállított nemesfémet nyerték ki. A Szigetközön belül az ún. Alsó-Szigetköz települései tartoznak térségünkbe: Dunaszentpál, Dunaszeg, Gyırladamér, Gyırzámoly, Gyırújfalu, Vámosszabadi, Kisbajcs, Nagybajcs és Vének. A Duna és mellékágai idırıl-idıre elöntötték a területet. A legemlékezetesebb talán az 1954. évi árvíz, amely a települések nagy részét lerombolta. Rendkívül veszélyes volt a településekre nézve a 2002. évi árvíz is. Ekkor a Duna rekord vízmagasságot ért el, de a jó minıségő töltésrendszer Gyırt és környékét megvédte a pusztítástól. Az árvíz rávilágít a térség egy sok éve húzódó problémájára is: a szlovák területen megépült dunacsúnyi víztározó és a hozzá kapcsolódó bısi vízerımő mőködésbe állítása után a Szigetköz vízellátása a természetes mennyiség töredékére esett vissza, számos természeti, gazdasági és társadalmi problémát okozva. Ennek következtében a folyóágakat több helyütt benıtte a növényzet, így árvíz idején a meder leszőkült keresztmetszete nehezebben engedi át a vizet, s emeli a vízszintet. Sajnos a problémák jelenleg politikai kontextusban merülnek fel, s ez tovább késlelteti a rendezést. A Mosoni-síkság a Duna fiatalabb hordalékkúpjának része. A Mosoni-Duna és a Fertı Hanság-medence között elhelyezkedı kistáj nyugaton a Parndorfi-fennsíkig húzódik. Áradásos sík vidék jellemzi a Mosoni-síkság Gyırhöz közeli részét. A Gyıri kistérség települései közül itt található Börcs, Abda, Öttevény és Kunsziget. E települések jellegét elsısorban a nagy közlekedési folyosó, a Budapest Bécs út, vasúti összeköttetés határozza meg. Ennek köszönhetı a fıútra esı települések nagy forgalma, valamint a gazdasági fejlıdés. A Rába és Rábca között elhelyezkedı Rábaköz Gyırhöz közel fekvı keleti részét, amely valamikor Gyır vármegyéhez tartozott, Tóköznek is nevezik. Ez a terület már magasabban helyezkedik el, mint a Mosoni-síkság és a Szigetköz, s kevésbé sík, kisebb kiemelkedések tagolják. Ide tartozik a települések közül: Ikrény, Enese és Rábapatona. A Marcal-medence a Gyıri-medencétıl a Marcal mentén dél felé, a Kemeneshát és a Bakony közé messze benyúló félmedence. A Marcal folyó medencéjének északi részébe tartozik Koroncó. 10 MTA RKK NYUTI 2005
A térségen belül jelentısen eltér a többitıl a Pannonhalmi-dombság, a Sokoró térsége. Itt a tájképet a hosszan elhúzódó, északnyugat-délkeleti irányú három dombvonulat uralja. E dombok lábainál helyezkedik el a ma már Gyır közigazgatási területéhez tartozó Ménfıcsanak, valamint Gyırújbarát, Nyúl és kissé távolabb Töltéstava. Az alacsony dombok a síksági jellegő térségben szinte hegyeknek látszanak. A dombvonulatoktól keletre találjuk az Igmánd Kisbéri-medencét, amelynek nyugati része tartozik térségünkbe, mely a Pannonhalmi-dombság és a Cuhai Bakony-ér közé esik. Alacsony dombok tagolják a tájat. A települések közül idetartozik Pér, Mezıörs, Bıny és Rétalap. A Dunával párhuzamosan keskeny sávként húzódik a Gyır Tatai-teraszvidék, amelyet a Duna egykori teraszai, s feltöltött régi mellékágak alkotnak. Itt helyezkedik el Gönyő és Nagyszentjános. A térség éghajlatára nagy hatással van a földrajzi elhelyezkedése. Hazánk északnyugati részén található, s az Atlanti-óceán felıl érkezı nyugatias áramlatok itt érik el az ország területét. Ezért éghajlata némileg különbözik az ország többi részétıl. Az erısebb óceáni befolyás miatt az éves hıingás, a napsütéses órák száma kisebb, míg a borultság, s a csapadék mennyisége több mint a hasonló felszínő Alföldön. 1.2. Történelem Egy ilyen, földrajzi tengelyek találkozásánál fekvı térség történelme is változatos. A kedvezı fekvés a kıkorszak emberét is letelepedésre késztette, a csiszolt kıkorszak, a réz- és bronzkor emlékeit megtaláljuk a régészeti leletek között. Az i.e. 5 6. században megtelepedett keltákat az idıszámításunk kezdetén rómaiak váltották fel, s hoztak létre védelmi központokat. A Duna fontos védelmi vonal volt a barbárok támadásai ellen. Erısségeik nyomait Gyırben (Arrabona), valamint Gönyőn is feltárták. A népvándorlás korában Gyır az avarok védelmi rendszerének egyik fontos pontjává vált. A város a magyarok honfoglalása után is fontos szerepet játszott. Gyırt és környékét a fejedelmi törzs és Huba vezér népe szállta meg. A központi szerepkörre utal a püspökség megalakítása, a Káptalandombon feltárt 10 11. századi templom romjai is. A Gyır köré szervezıdı királyi megye egyik legrégebben ismert vármegyénk, nagyobb területet fogott ugyan át, mint a mai kistérség, de viszonylag kis területő megyének volt tekinthetı. A magyar középkorban számos csata zajlott a térségben. Az észak és nyugat felıl érkezı seregek gyakran ütköztek meg a magyar védıkkel a Gyır környéki síkságon. (leghíresebbek. III. Henrik 1044, tatárjárás 1241 42, II. Ottokár cseh király 1271). A csatározások során elszenvedett népességveszteség pótlására megindult a német ajkú telepesek beáramlása a területre. A hadakozások során tanúsított helytállásáért a város 1271-ben elnyerte a királyi város rangot. Ezzel korai városaink közé számíthatjuk Gyırt. A török hódítás sem kímélte a térséget. 1529-ben a török hadak Bécs felé vonulásuk során sok Gyır környéki falut elpusztítottak. A század során a török elleni védekezés érdekében MTA RKK NYUTI 2005 11
megerısítették a gyıri várat, valamint több környékbeli településen a templomokat, vagy kis erısségeket építettek (pl. Rábapatonán). Gyır vára és a térség így Bécs külsı védelmi vonalává vált. A török 1594-ben elfoglalta a várat, s négy évig tartotta uralma alatt. Fontosságára jellemzı, hogy 1598-ban nemzetközi hadak foglalták vissza a töröktıl. Fontos esemény, hogy a 17. század elején a délvidékrıl rácok menekültek a térségbe, s telepedtek meg itt. A század folyamán a török kiújuló támadásai, majd a török kiőzésére indított hadjáratok, illetve a Rákóczi-szabadságharc során ismét több település is megsemmisült a térségben. A 18. század a háborúk utáni építkezés, a fejlıdés százada volt, amíg a 19. század ismét egy jelentıs csatával kezdıdött. 1809-ben a napóleoni hadjárat elérte Magyarországot, s a magyar nemesi had Gyır mellett (Kismegyeren) próbálta megállítani a francia sereget gyakorlatilag esély nélkül. Az 1848-as forradalom híre Pozsony után elsıként érhetett Gyırbe, azonban a város csak rövid ideig lehetett a forradalom bástyája, mivel 1848 decemberében elfoglalták a császári csapatok, s csak kis idıre került vissza a magyarok kezére. A 19. század a gazdasági fellendülés idıszaka is volt. Gyır a dunai gabonakereskedelem fı központjává vált egy idıre, majd a század második felében kialakult jellegzetes iparvárosi arculata. Az elsı világháború után az új államhatárok érzékenyen érintették a térséget is. Gyır vármegye egy része Csehszlovákiához került, s további károkat okozott, hogy a Monarchia piacára kiépült ipar talaját vesztette. A második világháború során a várost több súlyos bombatámadás is érte, a legsúlyosabb 1944. április 13-án. A szocializmus évtizedei alatt a térség települései elnyerték mai képüket: kialakult az ingázó, kétlaki életmód, a város és környékének lélekszáma nıtt. Az ipari központ jelleg tovább erısödött. Ezekben az évtizedekben több, korábban önálló települést is a városhoz csatoltak, amelyek közül a korábban, vagyis az 1950-ben, illetve 1966-ban érkezettek mára a város szerves részévé váltak (pl. Kisbácsa, Bácsa), míg Ménfıcsanak Gyırszentiván, Gyirmót, amelyeket 1971-ben csatoltak a városhoz, területileg is elkülönülnek. 12 MTA RKK NYUTI 2005
2. A térség településhálózata, annak átalakulási folyamatai a 21. század elején 2.1. Népsőrőség a térségben A térség népsőrősége a 2003. év végi állapot szerint 237,9 fı/km 2, amely lényegesen meghaladja az országos átlagot (108,7 fı/km 2 ). Ez a viszonylag magas érték elsısorban Gyırnek és a Gyır környéki szuburbán térségnek köszönhetı. Gyır nélkül számítva a térség átlagos népsőrősége csupán 84,7 fı/km 2. Tehát messze elmarad az agglomerációknál mérvadónak tekintett 500 fı/km 2 -es szinttıl. A térség a népsőrőségi adatok alapján jól elkülöníthetı egy viszonylag egybefüggı, urbánusabb jellegő térségre, s a vidékiesebb peremterületekre. Ha térképen vizsgáljuk az adatokat, szembetőnı, hogy Gyır magas népsőrőségi mutatója (736,3 fı/km 2 ) kiemelkedik a térségbıl. A központi város körül egy-egy sáv mentén alakult ki határozottan magas népsőrőségő övezet. A legmarkánsabb, hosszan elnyúló, sőrőn lakott térség a Gyırújbarát, Nyúl (a térségen kívül folytatódik Écs, Gyırság, Pannonhalma irányban), amely a 82. számú fıútvonal nyomvonalát, illetve tágabb térségét követi. Az 10. számú út mentén megismétlıdik ez a tendencia, de sokkal szőkebb sávban, itt csak a Gyırhöz kimondottan közeli, az út mentén fekvı településeken nı meg jelentısen a népsőrőség: Gyırtıl keletre Gönyőn, nyugatra Abdán és Öttevényen. Harmadik irányként a Szigetközt nevezhetjük meg. Itt a Gyırhöz közeli, viszonylag kis közigazgatási területő települések esetében mutatható ki magas népsőrőség: Gyırújfalu, Gyırladamér, Nagybajcs rendelkezik az országos átlagot meghaladó értékkel. A vizsgált térség jelentıs része vidéki jelleget mutat. Egybefüggı, ritkábban lakott területek találhatók a keleti zónában, délen, a Sokoró térségében, valamint a 83. számú út mentén, kiegészítve Rábapatonával. Általánosságban elmondható tehát, hogy a magas népsőrőséggel jellemezhetı területek elhelyezkedése követi az agglomerációs zónákat, s ezek körül nagy karéjokban alacsonyabb népsőrőségő területek találhatók. A népsőrőség változását 1992 és 2003 között vizsgáltuk. Kiugró értékekkel a Gyırhöz közeli, amúgy is sőrőn lakott települések rendelkeznek (Gönyő, Gyırújbarát, Nyúl, Abda, a Szigetközben Gyırújfalu). Viszonylag kis népsőrőség mellett gyors növekedést mutat ugyanakkor Vámosszabadi, Gyırzámoly és Töltéstava. Mindeközben a központi városban jelentısen, mintegy 11 fı/km 2 -rel csökkent a népsőrőség értéke ezen idıszak alatt. Kiemelendı, hogy a térségen belül csak Gyır esetében találkozunk a népsőrőség csökkenésével (-10,6 fı/km 2 ), miközben a többi település átlagos növekedése magas (11,8 fı/km 2 ). MTA RKK NYUTI 2005 13
Mindent összevetve a népsőrőség növekedését elsısorban a térségen belüli szuburbanizációs folyamatok, s a térségen kívülrıl tapasztalható bevándorlás indokolják, s földrajzi értelemben jól körülírható az a térség, amely gyors növekedéssel egyre sőrőbben lakott, s ezeken a területeken ez a tendencia folytatódni fog. Alapvetıen két lényeges folyamat figyelhetı meg: A térségen belül a népesség dekoncentrációja jellemzı. Tipikus szuburbán folyamatra vall, hogy a központi városban csökken a népesség koncentrációja, miközben a környezı településeken növekszik. Ez természetes városfejlıdési folyamat, s arra utal, hogy a város és térsége szervesen összetartozik. A térség, országos szinten egy koncentrációs folyamat célterülete, vagyis miközben Magyarországon (a népességszám csökkenése miatt) csökken a népsőrőség, addig a vizsgált térségben, különösen annak belsı, Gyırhöz közeli zónájában növekszik. Általában megfigyelhetı, hogy a periférikus területekrıl a népesség a központi területek (elsısorban Budapest és agglomerációja) irányába áramlik, így az országban egy erıs koncentráció megy végbe. 1. ábra: A kistérség népsőrősége 2003-ban Dunaszeg Dunaszentpál Nagybajcs Gyırladamér Vámosszabadi Gyırzámoly Kisbajcs Öttevény Kunsziget Vének Fı/km2 170 felett (1) 140-170 (6) 110-140 (2) 80-110 (6) 50-80 (8) 50 alatt (4) Börcs Abda Gyırújfalu Gönyő Nagyszentjános Enese GYİR Ikrény Rábapatona Bıny Töltéstava Pér Koroncó Gyırújbarát Nyúl Rétalap Mezıörs Forrás: KSH adatok alapján saját számítások. 14 MTA RKK NYUTI 2005
2. ábra: A kistérség népsőrőségének változása 1992 és 2003 között Dunaszeg Dunaszentpál Nagybajcs Gyırladamér Vámosszabadi Kisbajcs Öttevény Kunsziget Gyırzámoly Vének Változás 1992-2003 Fı/km2 40-50 (1) 30-40 (2) 20-30 (3) 10-20 (9) 0-10 (11) -10,7 (1) Börcs Abda Gyırújfalu Gönyő Nagyszentjános Enese Rábapatona Ikrény GYİR Bıny Töltéstava Pér Koroncó Gyırújbarát Nyúl Rétalap Mezıörs Forrás: KSH adatok alapján saját számítások. 1. táblázat: A kistérség népsőrősége, illetve annak változása (1992 és 2003), összehasonlítva országos, regionális stb. értékekkel Népsőrőség (fı/km 2 ) Népsőrőség (fı/km 2 ) Település/terület Változás Település/terület Változás 1992 2003 1992 2003 Magyarország 110,8 108,7-2,1 Gyırzámoly 53,9 66,5 12,6 Nyugat-dunántúli régió 89,7 88,6-1,2 Ikrény 94,9 107,6 12,7 Gyır-Moson-Sopron m. 105,1 104,6-0,5 Kisbajcs 78,4 90,2 11,7 Gyıri kistérség 231,5 237,9 6,4 Koroncó 64,4 71,2 6,8 A térség Gyır nélkül 72,9 84,7 11,8 Kunsziget 62,2 68,7 6,4 Abda 143,2 164,2 21,0 Mezıörs 19,8 20,6 0,7 Bıny 40,2 44,1 3,9 Nagybajcs 112,7 114,5 1,8 Börcs 73,4 84,2 10,8 Nagyszentjános 60,2 61,4 1,2 Dunaszeg 89,0 101,8 12,8 Nyúl 137,3 155,6 18,4 Dunaszentpál 55,4 68,0 12,6 Öttevény 111,4 119,0 7,6 MTA RKK NYUTI 2005 15
Enese 83,4 87,6 4,2 Pér 73,5 75,8 2,3 Gönyő 123,4 143,3 20,0 Rábapatona 63,4 63,6 0,2 Gyır 747,0 736,3-10,6 Rétalap 33,4 43,4 10,0 Gyırladamér 114,4 149,8 35,3 Töltéstava 68,0 84,9 16,9 Gyırújbarát 100,8 150,0 49,3 Vámosszabadi 37,6 64,2 26,7 Gyırújfalu 127,6 164,3 36,7 Vének 20,6 25,1 4,5 Forrás: KSH alapján saját számítások. 2.2. A településhálózat sajátosságai 2.2.1. A települések nagyság szerinti megoszlása, külterületi népesség A térség településhálózatában a központi városnak, Gyırnek a dominanciája tőnik elıször szembe. 129 ezer lakosával a térség népességének 72,8%-át tömöríti. A falvak között megkülönböztethetjük azokat a településeket, amelyek közvetlenül a város mellett helyezkednek el, s tipikusan nagymérető, agglomerációs településeknek nevezhetjük ıket. Lakosságszámuk megközelíti, illetve meghaladja a szomszédos kistérségek kisvárosainak adatait (Tét, Pannonhalma). A viszonyok hasonlóak a budapesti agglomerációban tapasztaltakéhoz, csak annál érthetıen egy nagyságrenddel kisebbek. Gyır után a térség legnagyobb települése Gyırújbarát (5053 fı), de hasonlóan nagy falvak találhatók még a város körül máshol is: Nyúl (3913), Abda (3123), Gönyő (3109). A térségben a várostól kifelé haladva egyre csökken a települések lélekszáma. Az agglomerációs térségen kívül a tipikus kisalföldi falvak következnek. Ezek lakosságszáma meghaladja az országos átlagot, a települések többségére jellemzı, hogy népesebbek 1000 fınél, vagy megközelítik ezt a nagyságot. Csupán egy olyan település van, Vének, melyet aprófalunak nevezhetünk, mivel lélekszáma nem haladja meg az 500 fıt. A térség több településén a mezıgazdasági hagyományok miatt jelentıs a külterületi népesség aránya (3. ábra). Bizonyos falvak (pl. Bıny) a korábbi századok során közép- és kisbirtokos népesség települései voltak viszonylag nagy határral, így a településszerkezet ezek esetében szétszórtabb, több különálló településrészük van. Elıfordul, hogy a különálló településrészek vagy a lakott külterületek akár 6 7 kilométerre helyezkednek el a központi belterülettıl. A déli területek egyházi nagybirtokok voltak, amelyeken számos majorság, puszta létezett. Ezek egy része valamely település külterületeként él tovább. Kiugró arányt mutat a külterületi népességben Töltéstava (23,5%). Ennek oka, hogy külterületen, Táplánypusztán található egy idıseket gondozó otthon, így a község létszámához képest jelentıs, nagy intézmény módosítja az átlagot. (A települések lakónépességére, valamint a külterületekre vonatkozó adatokat táblázatos formában a mellékletben közöljük.) 16 MTA RKK NYUTI 2005
: : : : : Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója 3. ábra: A külterületen élı lakónépesség aránya az összes lakos százalékában (%) Külterületi népesség aránya (%) : Enese Dunaszeg : Dunaszentpál Nagybajcs : Gyırzámoly : Kunsziget Vámosszabadi Kisbajcs : : Gyırladamér Öttevény Börcs : Rábapatona : : : : Ikrény Abda Koroncó : Gyırújfalu : GYİR : : Gyırújbarát : Nyúl : Töltéstava Vének : : Pér Gönyő : : Bıny Nagyszentjános : : Mezıörs Rétalap 24 12 : 2,4 : Forrás: KSH Népszámlálás 2001 alapján saját szerkesztés. 2.2.2. Központi funkciók a térségben A térségben a központi funkciók legtöbbjét egyértelmően Gyır látja el. Így a kapcsolatok zöme gyıri irányultságú, mely munkahely, kereskedelem, iskoláztatás, egészségügy szempontjából dominál a térség felett. A két közeli kisváros, Tét és Pannonhalma csak lényegesen kisebb jelentıségő központi funkciókat lát el. Jelentıségük inkább a nagyközség szintjét éri el. E két település egy-egy kistérség központjává vált 2002-tıl, ami megkövetel bizonyos adminisztratív központi szerepkört. Így mindkettı a térségének közigazgatási értelemben központja, tehát itt helyezkedik el az okmányiroda, egészségügyi ellátás stb. Ezek a központi funkciók azonban még sok fejleszteni valót hagynak maguk után. Tét központi szerepkörét emeli jelentıs foglalkoztatási lehetısége. Pannonhalma új városként most kezdi kiépíteni központi szolgáltatásait, elsısorban a turisztikai ágazatban kapcsolódik hozzá a térsége. Ez utóbbi város fejlıdését nagymértékben hátráltatja, hogy a hozzá rendelt kistérség településeinek nagy részérıl tömegközlekedéssel elérhetetlen, nincsenek járatok (Gyırság, Pázmándfalu, Nyalka, Táp, Tápszentmiklós, valamint a bakonyalji települések), ezzel lehetetlenné téve az intézményhasználatot a gyerekek, idısek stb. számára. Ilyen jellegő megközelíthetıségi problémákat tapasztalhatunk Tét és térsége esetében is. MTA RKK NYUTI 2005 17
A két település várossá nyilvánítását tehát a térszerkezet módosításának szándékával lépték meg. Az új központok létrehozása csökkentené a Gyırre irányuló nyomást. Jelenleg viszont az tapasztalható, hogy e kistérségek települései is számos szempontból Gyırhöz vonzódnak. Így elmondhatjuk, hogy Gyır funkcionális térsége lényegesen nagyobb, mint a lehatárolt kistérsége. A falvak között is tapasztalható, hogy néhány községi jogállású település központi funkciókat tölt be. Kunsziget és Töltéstava jelentıs foglalkoztatási szerepkörrel rendelkezik, míg pl. Bıny, Mezıörs alsófokú oktatási központok. 2.3. Jelenlegi és jövıbeni fejlıdési tengelyek és periférikus területek A térség egyik legfontosabb sajátossága és térbeli gazdasági elınye, hogy a Bécs Budapest tengely mentén, illetve a Bécs Pozsony Gyır háromszögben fekszik, amely az ország, sıt Közép-Európa egyik legdinamikusabb gazdasági növekedési zónája. Ez a helyzet nyilván az egész térségre kihat, de különös erıvel jelentkezik a térséget átszelı nagy kelet nyugati vasúti, közúti, energetikai vezetékes és vízi korridor mentén, amely itt találkozik egy fontos észak déli közúti tengellyel. Erre a szerencsés közlekedésföldrajzi szituációra ráerısít az épülı (de már évek óta üzemelı) gönyői kikötı, valamint a fejlıdı péri repülıtér. Mindezek együtt különleges, multimodális logisztikai kínálatot biztosítanak, de helyet adnak jelentıs ipari fejlesztéseknek is. A térség keleti felében várható egy jelentıs gazdasági fejlıdés a következı 5 10 évben, pl. Gönyőn a kikötıi ipar (raktározás, nagy szállítási igényő elosztó központok megtelepülése). A Duna közelsége, illetve a szállítási lehetıségek együtt generálják a keleti térségben, elsısorban Gönyő területén az energetikai fejlesztéseket (gázalapú, illetve szélenergia alapú villamos erımővek, bio-üzemanyagok elıállítása). A péri repülıtér hasonlóan gazdasági növekedést vált ki. Ezek a fejlesztések mindenképpen új munkahelyeket teremtenek, s az érintett települések lakosságszámának növekedéséhez is hozzájárulnak. A változások mindenképpen a közlekedési igények növekedéséhez vezetnek. A déli területeken, elsısorban a hagyományos szuburbanizációs térségben a lakosságszám további növekedése várható. A következı öt évre kivetítve a Gyırújbarát, Nyúl, Écs vonalon ez akár újabb 20 30%-os növekedést is jelenthet. A helyzetet tovább élezheti, hogy az agglomerációban is megjelentek azok a vállalkozási törekvések, amelyeknek célja, hogy többlakásos társasházakat építsenek. A budapesti agglomeráció tapasztalatai mutatják, hogy a családi házba költözık rétegét a legérintettebb szuburbán településeken a társasházak iránt keresletet mutatók csoportja követi. Ez a változás a lakosságszám növekedésének felgyorsulását okozhatja. Gyır térségében ilyen beruházások egyelıre csak a városhatáron belül tapasztalhatók (Ménfıcsanak, Gyirmót), de megfigyelhetı ilyen irányú érdeklıdés több faluban is. Az agglomerációban ezen beruházásoknak gazdasági realitása a leginkább felkapott, legközelebbi (Gyırújfalu, Vámosszabadi, Gyırújbarát) településeken van. 18 MTA RKK NYUTI 2005
Gyırújfalu esetében pl. beruházói szándék van egy különálló házakból álló, idısek számára felépítendı lakópark kialakítására. Összefoglalva: a jelenlegi tendenciák arra mutatnak, hogy a fontos közlekedési tengelyek mentén erısödni fog a gazdasági növekedés. Ez elsısorban a kelet nyugati tengely, illetve csomópontjai mentén valósul meg, kiegészítve az észak déli összeköttetéssel. Jelentıs növekedés várható a következı településeken: Gönyő, Nagyszentjános, Pér, Töltéstava, Abda, Kunsziget. A települések egy jelentıs csoportja további lakosságszám-növekedés elıtt áll. Ezek a települések elsısorban a hagyományos költözési célterületek a 82. számú út mentén, a Szigetköz irányában. A térségen belül itt várható a népesség koncentrációjának további növekedése, a vállalkozói lakásépítések beindulásával új lakóterületek megjelenése. Az új és várható beruházások ismeretében várható a turisztikai kereslet erısödése is. A térség alapvetıen nem tartozik a nagy turisztikai jelentıséggel rendelkezı régiók közé Magyarországon, azonban az egyre divatosabbá váló turisztikai formák (vízi turizmus, kerékpározás stb.) miatt várható a kereslet növekedése. Ez elsısorban a periférikus területeket érinti (pl. Vének, Dunaszeg, Dunaszentpál), de a gazdasági fejlıdéssel jellemezhetı területeken is megjelenik (pl. Gönyő, Gyırújbarát, Rábapatona). 2.4. A szuburbanizáció folyamata és annak hatásai a térségben Városaink fejlıdésében már korán kimutattak bizonyos törvényszerőségeket. Az urbanizáció szakaszos jellegére több szerzı is rávilágított, s korszakalkotó jelentıséggel bírt a városfejlıdés négy szakaszának kimutatása, amelynek során világossá vált, hogy a városok lélekszámának gyors növekedését a dekoncentráció, vagyis a városi lakosok, a gazdasági tevékenység és a szolgáltatások szétáramlása követi. Ezt a jelenséget nevezzük szuburbanizációnak, amely során a kiköltözés eredményeképpen a városok lakosságszáma csökken, miközben a környezı településeké jelentıs mértékben növekszik. A város környéki térbe, az agglomerációba települnek termelı vállalatok (vagy azok irodái), illetve szolgáltatások, így ezeken a településeken egyre jobban nı a munkahelyek száma, s a szolgáltatások igénybevételéért is egyre többen utaznak oda a városból vagy az agglomerációból. Ez a folyamat magyarázható a gazdasági növekedéssel, mivel az urbánus tér gazdasági tevékenysége egyre nagyobb területi igényt támaszt (hiszen új cégek jönnek létre, s a régiek bıvülnek), s a városon belül a terület véges jószág, tehát azon kívül kell megtelepülési helyet keresni. Az ingatlanárak változása szintén a kitelepülésre csábítja a városban élıket és dolgozókat, hiszen a város mellett olcsóbb és/vagy nagyobb, megfelelıbb ingatlanhoz juthatnak. MTA RKK NYUTI 2005 19
Korábbi vizsgálataink alátámasztották, hogy a kiköltözı lakosok motivációi is elsısorban a piaci lehetıségekhez köthetık, s a nyugodt életkörülmények, a zöld övezet csak a második az indokok sorában, bár gyakran szolgál magyarázatként, ha a városi lét kényelmének feladásáról kérdezzük a kiköltözött családokat. Az utóbbi években Magyarország nagyobb városaiban egyre inkább jellemzıvé vált ez a folyamat. Hol kisebb, hol nagyobb mértékben megindult a kiköltözés. Fıleg és elsıként Budapesten, de a fıvárost követték a nagyobb dunántúli megyeszékhelyek (elsısorban Gyır, Székesfehérvár), de jellemzı a folyamat más városokra is (Szombathely, Pécs, Szeged), s kisebb városaink esetében is tapasztalható valamilyen szintő kiköltözés. Legutóbbi kutatásaink óta az ingatlanpiac sokat változott. Az agglomerációban a korábban jellemzı családi házas beépítés mellett ma már egyre inkább a vállalkozók által épített nagy társasházak megjelenése mutatható ki, amelyekben gyakran több száz lakás található. Ez elsısorban Budapest agglomerációjában tapasztalható, de megjelent Gyır környékén is. A magyarázat az, hogy a telekárak, ingatlanárak növekedésével ma már jobban megéri több lakás építése egy lakótelekre, valamint fontos szempont, hogy a családi házat építeni képes, illetve akaró réteg egyre inkább fogy, s a kiköltözés során elıtérbe kerülnek azok, akik vagy nem tudják a házat megfizetni, vagy nem kívánnak telekkel, kerttel bajmolódni. Ez a folyamat más európai országokban már korábban bekövetkezett. Ennek eredménye ugyanakkor, hogy az agglomerációs települések népsőrősége nı, s egyre világosabbá válik, hogy a városból való kitelepülés elsısorban gazdasági kényszer hatására következik be a családoknál. Ekkora jelentıségő népességáramlási folyamat természetesen nem következhet be káros következmények nélkül. A kiáramlás kezdetén még egyértelmően pozitív hatásait hangsúlyozták, mára azonban világossá válnak a hátrányok is. Az agglomerációs települések vezetıi fenntartásokkal fogadják a nagy lakásberuházásokat, hiszen azok módosítják településük társadalmi összetételét, mőszaki környezetét, az intézményekkel szemben támasztott igényeket. Így a budapesti agglomerációs települések helyzetüknek megfelelıen már különbözı stratégiákat dolgoztak ki a további fejlıdés kezelésével kapcsolatban. Az agglomerációban, valamint a városban erısödik a szegregáció, s ez jelentıs társadalmi vonatkozásokkal jár. Napjaink hazai városfejlıdési folyamatainak egyik meghatározó jelensége, hogy vidéki városaink egy csoportja körül határozott szuburbán zóna alakul ki. A városokból jelentıs számú lakos települ ki, s a gazdasági tevékenységek számára is vonzóvá válik a város környéki tér. A lakosok és a gazdasági szereplık kitelepülése nagymértékben felerısíti a város és vidék közötti ingaforgalmat, mivel a kiköltözık munkahelyeiket általában továbbra is a városban találják meg, s a városi lakosok is egyre nagyobb mértékben látogatják a város peremén vagy az agglomerációban létesült szolgáltatásokat, kereskedelmi egységeket. A szuburbanizáció egyik fontos következménye tehát a közlekedéssel szemben támasztott igények megváltozása. A szuburbanizáció meglehetısen gyors folyamat, s szinte egy-két év 20 MTA RKK NYUTI 2005