Enying Város Önkormányzata 8130 Enying Kossuth u. 26. Szirombontogató Óvoda Enying, Vas Gereben u. 1. Szirombontogató Helyi Óvodai Nevelési Program szakértői véleményezése Készítette: Makó Józsefné közoktatási szakértő oszj. sz: SZ022147 2010.
Tisztelt Képviselő-testület A szakértői vélemény a közoktatásról szóló 1993. évi I. törvény 2003. LI. törvénnyel módosított 44-51. -ában foglaltaknak figyelembe vételével készült. A szakértői vélemény kialakításánál figyelembe vettem a RÁCIÓ Szakértői Iroda 2001- ben és a 2004-ben általam készített szakértői véleményt. A Szirombontogató Óvoda nevelőtestülete az 1999-ben bevezetett, és 2004-ben felülvizsgált Szirombontogató helyi óvodai nevelési programját a közoktatási törvény vonatkozó paragrafusainak, valamint a 255/2009.(I.20.) Kormányrendelet tartalmának megfelelően módosította. Az óvodavezető és a nevelőtestület törvényi kötelezettségének eleget tett. A felülvizsgált helyi óvodai nevelési program módosított változatát elfogadásra és további támogatásra javaslom. Makó Józsefné közoktatási szakértő 2
Szakértői vélemény A szakértői vélemény a szakszerűség, törvényesség, jogszerűség és a megvalósíthatóság szempontjait figyelemben tartva, az alább felsorolt területekre vonatkozóan tartalmaz szakértői megállapításokat: 1. Törvényi háttér, jogszabályi megfelelés 2. Szakmai megfelelőség, tartalmi kidolgozottság a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításának megfelelően. 3. A program formai megfelelősége 4. Legitimizáció, a program elfogadásának eljárásrendje 1. Törvényi háttér, jogszabályi megfelelés Az óvodák működésének kereteit, tartalmát törvények, rendeletek, szabályozások határozzák meg, amelyek biztosítják az intézmények szervezeti, működési, gazdasági és szakmai önállóságát, megfogalmazzák a nevelő- oktató munkában résztvevők jogait és kötelezettségeit, garantálják a gyermekek érdekeinek megfelelő célok, alapelvek mindenkori érvényesülését. Az óvodák nevelési programjának elemzése során az alábbi fontos jogszabályok, előírások tartalmát kell figyelembe venni: - a közoktatásról szóló 1993. évi LI. törvény, - az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.) kormányrendelet, - a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről szóló - a 2/2005. (II 1.1.) OM rendelet, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi I. törvény - a 255/2009.(I.20.) Kormányrendelet - Alapító okirat Ιntézményi határozatok A szakértői munka dokumentum - elemzés, az óvodavezetővel való megbeszélés, konzultáció módszerével valósult meg. Ennek eredményeként megállapítható, hogy a módosított helyi óvodai nevelési program a felsorolt jogszabályi feltételeknek megfelel. A helyi nevelési program megfelel a közoktatásról szóló 1993. évi LI. törvényben előírt követelményeknek, olyan feladatokat tartalmaz, amelyekhez megfelelő feltételekkel rendelkezik az intézmény. A program megfelel a jelenleg hatályos gyermekvédelmi törvény szellemének. A gyermeki jogok érvényesítése a program meghatározó törekvése. Az óvoda helyi nevelési programja egészében megegyezik az óvoda alapító okiratában meghatározott feladatellátásra való jogosultsággal. A módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazottakat figyelembe veszi. 3
HOP módosítás Szirombontogató Óvoda Megfelelőség Tartalom - forma Igen Részben Nem 1. A HOP eljárásjogi megfelelősége 1. 1. A nevelőtestületi elfogadó határozat 1. 2. A véleményezési jog 1.3. Formai megfelelőség Megjegyzés Írásba foglalt OM- azonosító keltezés intézményvezető aláírása Helyi megtekintés bélyegzőlenyomat Helyi megtekintés az alkalmazotti közösség Helyi megtekintés képviselőjének aláírása az egyetértési / véleményezési Helyi megtekintés jogot gyakorlók aláírása 1. 4. Érvényességi rendelkezés Írásba foglalt 1. 5. Elfogadás törvényessége 1. 6. Az elfogadásról készült Helyi megtekintés jegyzőkönyv hely, idő Helyi megtekintés Jelenlévők, jelenléti ív Helyi megtekintés a döntés ténye, határozat Helyi megtekintés 2. A HOP tartalmi elemei Az alapdokumentumok és a helyi nevelés sajátosságai 2. 1. Bevezető Célkitűzések fejezetekben Gyermekkép Óvodakép 3. Feladatrendszer 3.1. Az óvodai nevelés általános feladata 3.2. Az egészséges életmód alakítása 3.3. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 3.4 Anyanyelvi-értelmi nevelés, fejlesztés 4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 4.1. Személyi feltételek 4.2. Tárgyi feltételek 4.3. Az óvodai élet szervezése 5. Tevékenységek szervezése 4
5.1 Az óvónő feladata 5.2 Játék 5.3 Vers- mese 5.4 Ének, zene énekes játék 5.5 Rajzolás, mintázás, kézimunka 5.6 Mozgás 5.7 Külső világ tevékeny megismerése 5.8 Munka jellegű tevékenység 5.9 Tanulás 6. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 6.1 Kapcsolatrendszer 6.2 A fejlődés nyomon követése 6.3. Gyermekvédelem, esélyegyenlőség 2. Szakmai megfelelőség, tartalmi kidolgozottság A helyi óvodai nevelési program a módosítása során a tartalmi elemek bővült. Hangsúlyok jelentek meg, amelyek az óvodai nevelés további gyakorlatába beépülve az a gyermekek mindenek felett álló érdekének szereznek érvényt. A program szakszerűen tartalmazza az egészséges életmód, az érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció, valamint az anyanyelvi - értelmi nevelés és fejlesztés feladatait. Az óvoda biztosítja a gyermeki jogok érvényesülését, az individuum tiszteletben tartását. A helyi óvodai nevelési program inkluzív szemlélettel kezeli az SNI-s és a HHH gyermekeket. Az anyanyelv minden tevékenységet áthatóan, a közlési kedv erősítésének szándékával van jelen. A verbális képességek fejlesztése kiemelt feladatként van jelen. Fontosnak tartják, hogy a gyermekeket ne csak a célzott fejlesztések által, a kétszemélyes helyzetekben, hanem az óvodai élet egészét átszőve neveljék az anyanyelvi nevelésben. Itt megjelenik az óvoda dolgozóinak nagy felelőssége is abban, hogy megfelelő érzelmi biztonságot, nyugodt környezetet alakítson ki. Fontosnak tartják a szülői házzal való kapcsolattartást, hiszen a gyermek a hozott anyaggal indul. Előzetes ismereteinek felhasználása, a pozitív viselkedési formák megerősítése utat nyithat a gyermekhez. A gyermekek közösséggel való megismerkedésénél a drámajátékok, a jó hangulatú tevékenységek mind segítik a beilleszkedést. A verbális képességek fejlesztésénél fontos szerepet kap a komplexitás és a differenciálás! A kreativitás, a kompetenciák fejlesztése a program sajátosságaiból adódóan a kultúra átadásban, a hagyományőrzésen keresztül is érvényesül és kiemelt feladatként jelenik meg. Gyermektánc és kézműves foglakozásokon keresztül jelenítik meg a tehetséggondozást. A helyi feladatok megfogalmazásában természet-és környezetvédelmi feladatok kiemelten szerepelnek a helyi adottságok figyelembe vételével (pl.: egészséges táplálkozás, energiatakarékosság, növény- és faültetés, madárvédelem, vizek védelme, szelektív hulladékgyűjtés). A környezettudatosság alakítása az óvodában tartalmas programmal, értékes természeti és támogató társadalmi környezetben minta és gyakorlás által valósul meg. 5
Természeti és társadalmi környezettel való kapcsolat kialakítása, a természet és az ember által létrehozott környezet megismerése, az emberi munka, alkotások megbecsülése, hagyományok ápolása szemléletformálásként van jelen a programban. A játék fő tevékenységként, a szabad játék túlsúlyának érvényesülésével, az óvodapedagógus tudatos jelenlétének felelősségét hangsúlyozó elvárással van jelen. A mozgás a szabad játék keretén belül mindennap megvalósuló tevékenység. A program minden gyermek számára lehetőséget biztosít a mozgásra megfelelő környezeti feltételek mellett, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével. A tanulás értelmezése az ONAP módosításának megfelelő. Komplexitásra törekvően a tevékenységekbe, cselekvésbe ágyazottan, a kreativitás erősítésével, a gyermeki tapasztalatokra építéssel valósul meg. Komplex tervezési móddal lehetőséget biztosítanak a gyermekeknek a napi, illetve heti tervezett tevékenységek elvégzésére. Jó tervezési lehetőség a heti váltásban dolgozó pedagógusaink részére, hiszen a gyermekek megfigyelésére alapuló tervezésükhöz, a következő fejlesztési feladatok meghatározásához fontos tudni, hogy mire alapozzák a tervezést. Tervezési folyamat rugalmasan kezeli a gyermekek egyéni fejlődési tempójához igazodva a képességfejlesztést, ismeretszerzést, tapasztalatszerzést, alapul véve játékot, mely a gyermekek természetes közege - így válik nevelésük komplexé, teljes körűvé. A gyermeki munka jellegű tevékenysége önként - azaz örömmel és szívesen - végzett aktív tevékenység a programban. A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája, mely értékelést igényel. A heti rend és napirend a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységekre tekintettel kialakított. A gondozásnak kiemelt jelentőséget tulajdonít a nevelőtestület. A nevelés kapcsolatépítés a gyermekekkel, önállóságuk fejlődésének elősegítése, együttműködve a gondozást végző dajkákkal, munkatársakkal. A gyermekek fejlődésének nyomon-követésének szempontsor struktúrája négy nagy területre - szociális képességek, értelmi képességek, verbális képességek, testi képességek - oszlik. Ezért jól nyomon követhető a gyermekek önmagukhoz mért fejlődése, alapot adva a további tervezéshez. Mind a négy fő terület és azon belül az egyes részterületek vizsgálata folyamatos. Feltételezi az óvodapedagógus előzetes ismereteit a gyermekről, tapasztalatait, megfigyelését az óvodai élet során. Az értékeléseket az év folyamén kétszer végzik el, természetesen a bemeneti időszakban rugalmasan, a gyermekek beilleszkedési tempójához igazítva. Az óvoda kapcsolataiban hangsúlyos szerepe van a családnak. Az intervenciós gyakorlat az együttműködés, tanácsadás és segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait helyezi előtérbe. A program hangsúlyozza az óvodai nevelést segítő intézményekkel való együttműködés fontosságát. A program megfelelően kezeli és nagy hangsúlyt fektet az átmeneteket témakörére. Megjelenik az óvoda-iskola átmenet problémaköre, épít a bölcsőde, család kapcsolatra, segíti az átmeneteket. Nagy hangsúlyt fektet a képességfejlesztésre, a differenciálás és integrálás témakörére. A program egészében hangsúlyozott az óvodapedagógus irányító szerepköre. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A módosított helyi program ONAP szellemiségének megfelelően biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését. Megkötéseket csak a gyermek érdekében fogalmaz meg. 6
3. A program formai megfelelősége Az óvoda nevelési programja a Közoktatásról szóló 1993.évi LI. törvény 47. alapján tartalmazza: - az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit, - azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történ ő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzet ű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését, - a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg ő pedagógiai tevékenységet, - a szül ő, a gyermek, a pedagógus együttmű ködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, - a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét. A helyi óvodai nevelési program szerkezeti felépítése változatlan. Logikusan szerkesztett, könnyen áttekinthető. Használhatóságát a gyakorlati alkalmazás eredményei bizonyítja. 4. Legitimizáció, a program elfogadásának eljárásrendje A legitimációs záradék tartalmazza az elfogadásról szóló véleményeket. A program elfogadásának során gyakorolt eljárásrend törvényes és a dokumentumokban végigkövethető. A nevelőtestület elfogadta, a szülői szervezet megismerte a programot. Érvényességi rendelkezést tartalmaz. A vezetői aláírás a nevelőtestületi névsorban szerepel. A program minden tekintetben jogszerű és szakszerű. A módosított helyi óvodai nevelési program bevezetésének, alkalmazásának kezdő időpontja a 2010/2011-es óvodai nevelési év kezdőnapja, szeptember 1. 7
Összegzés Enying Város Önkormányzata által fenntartott intézmény a Szirombontogató Óvoda Szirombontogató című módosított helyi óvodai nevelési programja alapelveiben és tartalmában megfelel a törvényi előírásoknak. Tartalmi, formai szempontból egyaránt megfelel a többször módosított 1993. évi LIV. törvény követelményeinek. Figyelembe veszi a módosított ONAP alapelveit, előírásait, cél- feladat- és tevékenységrendszere ennek megfelelő. Az óvodai nevelésben a gyermekek mindenek felett álló érdekét veszi figyelembe. A játékot tekinti az óvodai nevelés legfontosabb eszközének. Tevékenységeivel segíti a gyermeki képességek fejlődését, a tehetség kibontakozását, a személyiség fejlődését, fejlesztését. Szellemiségénél fogva megvalósítja szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését az óvodai nevelés minden területén. A gyermeki jogokat szem előtt tartva egyenlő hozzáférést, befogadó szemléletet, esélyegyenlőséget és megfelelő védelmet biztosít a településen élő óvodás korú gyermekek számára. A részletes vélemény alapján a formai megfelelőséget is figyelembe véve a Szirombontogató című módosított helyi óvodai nevelési programja elfogadásra, bevezetésre, támogatásra javaslom. Baracs, 2010. augusztus 17. Makó Józsefné közoktatási szakértő oszj. sz: SZ022147 I 8