A GYERIVIEK VALLASA. KIStRLET A KATECHETIKA MODSZERTANANAK VALLASLELEKTANI MEGALAPOZASARA, THEOLOGIAI MAGANTANARI DOLGOZATIIII IRTA: IMRE LAJOS ref. Ielkesz. NYOMATOTT ROTH ANTAI, KoNYVN'YOMDAJABAN HODMEZOVASARHELYEN, 1912.
Bevezetes. 1. Alaproga[mak, a argy A kerdes, melynek targyalesaba bocsatkozunk, egyike a 5legnehezebbeknek. A neherseg ket oldalr61 emelkedik elebank. Egyik reszreil abban nyilvanul, hogy a tudornanyok, melyeknek korebe vag, mai napig nem reszestiltek kidolgo- 2Asban. Mindkett6 ele a felreerteseknek es, feiremagyar44- -soknak egesz follege allonelyet meg siiriibbelett idok folyaman az anathema, melyet az egyhai mindazokra szort, akik 13ele mertek vagni az ismeretlen kutatasaba. A vallds filozofidja es lelektana ilyen neven igen fiatal disciplinaja a filozo.- fianak, mint theologia, evszazakon keresztfil hevert a hiyalasos theologusok kezeben. A ket tudomany elvalasa Kant es Hume idejeben es initiativajara tortent,' kik a theologia :bizonyit6 erejet ketsegbevontak. Ennek eredmenye az Jett, bogy a vallasfilozofiat mint ki110 tudomanyt teljesenkivettek a theologusok egyhazi tigykezelese alol s mint kiatko- :zott disciplina termeszetszertileg gyors fejlodesnek indult, Kant megtisztitotta a vallest a dogrnatol es megadta az utat arra, hogy kije101heto Jegyen a- vallasfilozofta igazi feladata, :ramutatvan, bogy a vallasnak bar a tudomanytol hatarozotlan eivalik, az eszszel osszhangzatban kell allania. A XVW. 5Zazad elejen a materializmus és.biologizmus a vallasfilo- ;zofiara is hatassal volt. 'Prekvese arra iranyult, bogy a vallas.keletkezeset kutassa. Az elmeleteket nem reszletezzuk, Ibiszen celunk most csak a, disciplina fejlo'clesenek fo yona- -sait adni, csak konstataljuk azt, bogy a biologizmus metafizikajoak.e.kiserletei teljes 'candel,vegzcidtek. A sikertelen kiserletekheil azonbari - ket eredmeny mégi4, anaradt,.azt.orgette,.,bogy.a,.valla-sos -eszme
4 fejl6desenek tortenetevel tisztaba kell jonni, és egy medszer az empirizmus. Anibar ma mar a tudomany elfordult a biologiai kiserletezesekt61, itt is beteljesillt, hogy a medszer Well a filozoflai iranyt, melynek sztilotte. Igy vezetett föl a, vallasfilozoftaba medszerfil a empirizmus. A materializmus nak azonban egy masik eredmenye is volt: a torteneti kutatas teren, itt a vallasos tudat torteneti jelentkezesenek vizsgalatara vezetett. Igy alakult a vallasfilozofla ket resze : a, lelektani, mely az egyes vallasos tudatat vizsgalja, a sociologiai, mely a neppsychologia alapjan a vallasos tudat fenomenologiajat irja le, Ezzel a vallasfilozofia egesz köre ki, is niertilt. Ez volt az eset mindaddig, mig a realismussal és empiristikus metafizikaval szemben fol nem emelte szavat Bohm, Karoly, kinek follepese a vallasfilozofia uj szempontjat vezette be. Ez a szempont az axiologiai szempont volt. Nala a vallas filozofiaja nem csak psychologiailag kutatja föl és. irja le a vallasos tudat jelensegeit, hanem axiologiailag meg-- szabja és eloirja. A psychologiai normatio folott az axiologiai normally= ertekeli a jelensegeket. Igy b6yfilt meg a vallasfilozofia az axiologiai szemponttal, mely egyuttal egesz kiiret meg is hatarozza. A vallasfilozofia tehat ertektudomany, mely a jelensegeket leirja és ertekeli, vagyis azok ertekessegi sorat megallapilla. Ennek az erteksornak vizsgalata lehet egyedtili feladata a dogmatikanak is. 1) A masik tudomany, melynek korebe munkank vag, a, a kalechetika, vagyis a vallasos neveles tudomanya. A ne? hersegek, melyek e disciplina targyalasa ele silrosodnek, ma sem oszlottak el. A gyakorlati theologiat a Schleiermacher inauguralta vallasos reneszansz uj problernakkal latta ugyan. el, de rendszeres alapjait fol nem kereste és rendszeret meg nem alaporta. A felosztasi alap meg mindig vagy otletszeril, vagy dogmatikus, maga a gyakorlati theologia feladatanak meghatarozasa ingatag. A katechetikanal ezek a nehersegek csak fokozodnak. Az egyhazi gyakorlat sokszor meghatarozza az elvet, a velemenyek nagyban killonboznek, a dogmatiimus az egesz gyakorlati theologiat katechetikaban oldotta 1) Bohm K. A 11 tudomanyok encyklopecliaja c. eloadasa. 1907.
:fa mert hitteteleket akart tanitani, a pietizmus az egesz katechetikat igehirdetesbe. Meg sokkal nagyobb felreartesek Allanak a katechetika modszertandnak kerdeseben. A theologiai tudomanyoktol megszokott nagykepfiseggel es feluletesseggel dogmatikus totelek betanitasnt szorgaltnazza a régi emleztetesi modszerrel, és epugy, a theologidban szokasos vildgflijdalommal kesereg sikertelensege folott. Valoban az erthodoxia kathechezisere is nyugodtan el lehet mondani, amit Paulsen mond kat& emlezteto tanitojdrol:»pestallozzi,nyilvdnvaloan meg nem lepett annak a szemindriumnak a IdtkOrebe, hol tanitonk miiveszetet tanulta«1) A dogmatikus vallastanilds cs6djet az egyenek vallasossdganak s vele az egyhdz refijuk val6 hatdsdnak lassu, de biztos csokkenese nautatja. Egyediili megvaltds ez ep oly veszelyes, mint helytelen AllapottO1 csak akkor kovetkezik be, ha a katechetikdt, mint a pedagogia egyik reszet fogjuk föl. 2) Evvel azonban jar az, hogy a katechesist, mely eddig valldstanitds neven és jelleggel szerepelt, a vallilsos neveles tudomanydnak tekintjfik. Evvel elertilk nem azt, amit nemelyek szeretnenek, bogy a valldst kivesszfik az intellectus kiirebol es az erzes (Niebergall) vagy az akarat (Pfennigsdorf) primatusat folotte biztositjuk, mert hiszen lesz alkalmunk kimutatni az intelligentia szerepet akkor, mikor a vallas hely& az emberi szellemben kijeloljuk, hanem elerjiik evvel azt, bogy a neveles -egesz rendszerebe beiktattuk, vagyis az emberi szellem fej15- desenek rendjebe ondllo, de az egyseges fejlcidesbe beletagfactorrd tettak. amire a dogmatikus katechesis hidba torekedett, azt a modern valldsos neveles meg fogja tenni : nevelni komoly, igazdn nemes, mert igazdn valldsos szemelyisegeket. Van azonban egy masik kovetkezmenye is a dolognak. Ha a katechelikilt, mint a valldsos nevelesrof szolo tudomilnyt a pedagogia, mint az filtaldnos neveles tudomanya egy resz6nek fogjuk f(51, akkor, 'nivel a pedagogia ertektu- 1) F. Paulsen Aus meinem Leben. Jena 1910. 89. lap. 2) Darum bekommt das-each der prakt Theologie nicht eher arallen Wert,.als his es sein ganze Anlage.der der Piidagogik annahert. Niebergall: Die Bedeu-.tung der Rel. psycho!. Tilbingen 1909. 411. I. 5
6 domany, a katechetika is az lesz. TOrvenyeit nem a psychologiai normatio, haneni az axiologia Onerteke fogja meghatarozni, nem az empirizmus szorszalhasogatasai, banem a szemelyiseg szabad, de felel6ssegteljes vilaga lesz az Ove. A pedagogia modszere a katechetika niodszeret is meg fogja hatarozni. Hogy ma is mar milyen nagy erre a hajlam. habar meg a katechetika helve a nevelesben (pedagogiaban),, nines veglegesen kijelolve, mutatja az, bogy az( experimen, talis pedagogia terhoditasa a katechetikat sem hagyta erin, tes nelktil. A gyermek vallasanak vizsgalata ugyan meg: igen csak a kezdemenyezes jegyeben tortenik, de a lelektan. kiserleti milvelese utat talalt a szeminariumokba és kezi, konyvekbe is. Kabisch i) megirja a vallastanitas modszeret lelektani alapon, Niebergall 2) az igehirdetesk, a»religidse- Volkskunde«pedig a lelkipasztor gytilekezeti gondviselesero ad fontos adatokat. A DReligious Education Associations, kezdernenyezesere Esiakamerika ktilonbozo egyetemein va, sarnapi iskolak tanitoi szamara kurzusok tartattak a vall&,- sos neveles tortenetet és modszeret ismertetendok. Philosophiaban Cs pedagogiaban kulon kurzusokat ajanlott 161 14. egyetern és collegium, tnegtartottak 19 eloadast, a vallasosneveles torteneter6i és inodszerer61 specialis eloadas volt a. mutt &ben 8, of egyetemen. Az egyestilet gondoskodik gyermeklelektani és pedagogiai kezikonyvek beszerzeser61 és kiadasarol s azt minden kepesito vizsgalatan koveteli. 3) Ne szoljunk most arrol, bogy mennyiben jogosult a katechetildit modszertanilag a kiserleti psychologiara alapitni, err61 mfivfmk alapvet6 resze fog ertekezni, most csak any-- nyit, bogy a katechetika idryydt lehetetlen psychologiai viis7 galatokkal megliatarozni, inert ez az axiologia dontese ala tartozik. A pedagogia Cs igy a katechetika modszere ftigghet psychologiatol, mint segedtudomanytol, mert feltetelezi azoknak teljes ismeretet, akiknek a vallasos kultur= kincset atadjuk, Miutan tisztaba hortuk a ket, itt szerep16 tudomauy:- 1) R. Kabisch : Wie lehren wir Religion. Gottingen 1912. Niebergall: Wie predigen wir dein modernen Menschen. I II. 1906, 3) Report of Teacher training cornission" of Rel. Ed. Ass. Religious Edu-- 'cation VII.. ovf.' 1. szam..
koret es targyat, eloszlattuk az els6 neherseget, mellyel lalkortunk és a melyet a ket tudomany targyanak es mod.:, szerenek megallapitasa korul talalt zavarokban lattunk. Mivel pedig a vizsgalodas e ket emlitett disciplina tertileten foly le, az alapveto resznek tisztaba kell hozni a yanks helget az emberi szellemben, valamint azt a modszert, melyet a kat-, echetika alkalmaz : a ggermeklelektan alapelveit, hogy a szempontokat megkapva, az els6 reszben psychologiai uton keressiik a gyermek vallasanak jelentkezeset, a masodikban levonjuk kovetkezmenyeit a katechetika modszertanara. 7 2. A modszer kerdese. Van azonban egy masik neherseg, mely az elobbiekben emlitest nem nyert, ez a modszer nehersege. A kordes, mely itt elottfink all ez : hogyan lehet most mar e ket itt leirt tudomanyt viszonyba hozni, vagyis : nil a viszony a vallasfilozofia illetoleg vallas-lelektan es katechetika kozott? E16- szo? ki kell terjeszteni a kerdest igy mi a viszony a psychologia és pedagogia kozott? A psychologia leiro tudomany. Lenyege az, hogy a jelensegeket, melyeket szellemi eletunk folmutat, regisztralja es rendszerbe szedi. Alegallapit ugyan kiilonbsegeket normalis es abnormis functiok kozott, de ez a normatio teljesseggel nem fugg a megallapito egyentol. A megfigyelo en szatnara csak a Orgy van, mellyel foglalkozik, sajat maganak e mukodeset nem 'logy kritika ala nem veti, de meg sem figyeli. Normally torvenyei ennel, fogva csak leiro jellegiek, mukodese a sajat maga foie nem emelkedett en mfikodese. A pedagogia vele szemben nor, rnativ tudornany. Nem arrol dont, hogyan tortenik, vagy hogyan tortent a neveles, hanem hogyan ken tortennie. Az en itt mar sajat maganak cselekveset, gondolkozasat, erzeset, egyszoval egesz mukodeset szembesiti magaval nemcsak, dp iteletet is mond folotte annak ertekessegi foka szerint. peclagogia tehat fokozatban magasabb, mint a psychologia, Toyabha : mi a pedagogia alapkerdese? Eloirni azti milyen legyen egy oiler-oka szemelyiseg. A psychologia pedig az egyennek kfils6 jelentkezeseit irja le, akar a regi
8 spekulativ, akdr a»modern fiziologiai«lelektan. Tehat a psychologia csak egyik resze lehet a pedagogianak. Most inelyik resze? Termeszetszerfileg egyik segedtudomdnya. A pedagogiat teljesseggel nem erinti a fiziologiai lelektan ertekezese a testi fejllidesrol vagy az asszociacio gyorsasdgdrol. Ez a pedagogia elvi reszebe nem tartozik, ennelfogva normativ jelleggel rd nem is birhat. A maga erteket teljesen ezen kivtil es enelktil, sajat magabor allapitja meg és ezert igen helyesen tette a gyermektanulmanyi mozgalom, hogy direkte nem koveteli a maga igen is Ickes eredmenyeinek és probdigatasainak a pedagogia felseges termeibe valo bevitelet (igaz, hogy indirecte annal inkabb teszi). A kiserleti lelektan tehat mai allasaban igen kevessel, csakis a modszerrel jdrulhat hozza a pedagogia tiirekveseihez. Hogy mennyiben jdrul hozzd tenyleg es hogyan kell a psychologianak alakulni, hogy a mai kovetelmenyeknek megfeleljen, alabb lesz alkalmunk kimutatni. Ha most igy a psychologia a pedagogidban csak a modszer kerdesehez jogosult hozzaszolani, megkaptuk a vallaspsychologia és katechetika kozotti viszonyt is. A vallas psychologidja tehat, ugy az egyeni lelektan, mint a vallosos tudat socialis jelentkezese, nem gyakorolhat dont6 befolydst a katechetika targyanak megallapitlisara. Hogy a katechetika ertekfogalmat hol kell keresni, az ttirgyunkhoz, mely tisztan modszeri jelent6segil, nem tartozik. Ezzel egyiitt meghatarozhatjuk a modszert is, melyet a kovetkezokben kovetni fogunk. Itt hdrom pontban foglalhatjuk ossze mondandoinkat : I. Nem szabad azzal altatni magunkat, hogy eredmenyeink a valldsos neveles targyara vonatkozolag &Onto fontossaguak lesznek. Fentebb ennek okait kifejtettiik, most csak ujolag figyelmeztetni akarunk rd. A vallasos neveles tdrgyat csak axiologiai és vallds-filozofiai vizsgtilatok fogjdk kimutatni. Ellenkezoleg azonban vegrehajtott munkank teljes alapjat kell, hogy adja a vallasos neveles methodikai elvenek es modszerenek. 2. Le kelt yezetni a vallasos tudat fejlod6set, alaptenyeit vagyis meg kell hatarozni a vallds helyot az emberi szellemben. 3. Meg kell vizsgalnunk a gyermek lelektanat, annak, alapvonasait es ki kelt mutatni a gyermek vallasos fejl6desenek menetet.
Amit tehat a targy koreben megallapitottunk, azt itt a iargyalas modszerenek vizsgalatanal ujra feltalaltuk, eldbb a targyat, most a modszert. Ezek alapjan oszlik munkank ha- Tom reszre : az els6 a vallasos tudatot, a gyermek lelkenek vizsgalatat ttizte ki celul, a masik a gyermek vallasat uton vizsgalja, a harmadik megkiserli megalkotni ezek nyoman a katechetika modszertananak alapelveit. I. Alapveto, resz. I. A vallas az emberi szellemben. A vallas lelektana. A vallas szerepenek megallapitasa az emberi szellemben és a tortenelem folyaman, olyan sok tobbe-kevesbbe sikeriilt kiserletezes és velemenyezes targya volt, bogy azo-,kat tortenetileg sorba venni a rendelkezesfinkre allo hely nem engedi meg. Szaksegesnek latszik azonban, bogy mégis Tovid atnezetet adjunk azokrol az elmeletekr61. melyek ma.a felreertesek legf6bb okozoi és azutan terjiink at a niegha- Orozas feladatara. A kiserletezes a kerdes megoldasara ket uton haladt, Az egyik ut a psychologia Lija, Nova a biologismust is sza, mitjuk. A masik a torteneti ut, melyhez tartozik a»sociolo-,gia«neven isniert modszer, mely a torteneti adatoknak ey elore fe]vett szempont ala helyezeseben nyilvanul. Az orthodox kijelentesi elineleteket itt mell6zziik. a) A els6 modszer jellemvonasa az, hogy a vallas jelentkezeset 6s lenyegeneh megallapitasat az egyeni lelektan utjan akarja folkutatui. Mivel pedig ez irany meg a XVII. szazadba visszam ulik, mar ott megtalaljuk annak legels6 (tudomanyos).kepviseletet a racionalismusban. A racionalismus, melt', mint tudjuk, a vallas Illosophiajaban el6szor helyezkedett -szembe a dogma. tikus kijelentei-tannal, ezert megerdemli legnagyobb becstilestinket. A vallas lenyeget. intaektualis munkab.an talalta és megalapitotta Wolf, Reimarus, Mendelsohn vezelesevel a eszfolvilagosodast Cs eszhitet. Az eszfolvilagosodas kiilso ellenmondasa a tortenet meg nem Orteseben rejlett. 1)Az orthodoxiaval hnrmonizal abban, bogy az orthodoxia szerint Minden, ami az 6 velemenyevel ellenkezik : hitellen-. 9
10 seg, az Aufklarung szerint : babona. A fejlodest a tortenelemben egyik sem kepes felfogni, az Aufklarung a vilagot ket. reszre osztja.: -Wolf elotti és Wolf mtani korra.0) Ez azonban az egyik baj. A masik a hamis psychologiaban rejlett. A racionalismus helyesen domboritotta ki intellektus jelentoseget, de nem tartotta szem bogy az: ember egyseg, akinek az intellektus egyik, bar alapvetei fanotioja. A»tehetsegek tanao, melyet csak Herbart semmisitett meg, itt arra vezetett, bogy. az egyik»tehelseget«a tobbiek felett kiemeljek. Mégis, a dolog folfogasa tekinteteben egyoldalu elmeletek kozott a racionalizmus kozelitette meg. legjobban a helyes Mat. A racionalizmus bukasaval az erzelemfilozofia foglalta el a begemoniat. A wallas eredetere és helyere Vonatkozo velemenyek. inauguratora volt ez iranyban Schleiermacher,. kit.erzelemfilozofiaja mystikussa és pantheistava ton. A vai-- las, mint erzelem, az emberiseg vagy motivurna, mely azt evszazadokon at emeli és nemesiti. A szemelyes vallasossa7g elve az universummal vale) kapcsolal, mely az embert az Egyetemes egy hullamcsapasava teszi. Ujabb iranyok kozatt Niebergall vallja ezt az elvet. Az 0 gondolatmenete a kovetkezo : a lelektan bizonyitja, bogy a hianyt, mely onfentartasunkban (anyagi vagy szellemi) beallott, egy erzes adja tudlid az ontudainak, Az erzes emellett azonban a potlokepek reflexe is, amennyiben»az epen jelenlevo, vagy az alland6 osztonnek (hianynak) megfelel,«aztan igy szal»sie. (die' Getable) bilden das Primare, den untersten Grand im Menschen.: Nicht burner kommen sie an die Hobe des Bewusztseins; hinauf. Nur besonders zur Beflexion and zur Selbstschau. befahigte.menschen wissen, was einem treibt.«2) Ez azonban: meglebeteisen elhamarkodott allitas. Hiszen maga mondja= ket lappal eldbb :»in den Gat:tiller, der Lust und Unlust. werden wir,uns unserer Triebe bewuszt«, majd :»so tut sich in ihnen (in den Getahlen) die Triebe im BewasztSeirt kund.«3) Az ellentrnondas nyilvanvalo. Ha az erzes es az, erzelmek azok, melyek tudatossa teszik az Oszton allapotat,, 1) Kuno Fischer : Geschichte (12.t. neueren Philosophic. It. k.' XXI. fj 2) Niebergall; Wie predigen wir... Tubingen. 1909. I. k. 74. 1. 3) U. oc. 72. lap.
11 akkor erzes, tudat nelkill nem lehet. MegtOrtenhetik ugyan, hogy egyik oszton ktitve van, de az OsztemkOtes egy erosebbkottetes miatt lefoglalt ontudatnak tudomasara nem jut, (pl. az a hires eset a katonarel, aki nem veszi eszre a hare heveben nehez ebet), de az erzes lenyege ep az, hogy magamat tudom, ennelfogva tudatlan erzesroi beszelni contradactio. in adjecto. De folytassuk tovabb a: lelektani utat, ahogy bergall elkepzeli. Mivel az erzelmek egyuttal a potlekepek. (»die (Ater«) reflexei is, annyiban ezek kozvetitik a eselekvest. Maga szavaival:»es gibt keine anderen Triebfedern in allem mensehlichen Handeln, als jene drei Arlen von Gefithlen (Lust Unlust ; Spannung LOsung ; Erregung Beruhigung) die von Gtitern erweckt werden oder auf Gfiter hinzielen.«az egesz lelektani folyamat pedig szerinte ez»der Intellekt ist die Diener, der die Ginter dem Bewusztsein kundgibt, und, nachdem bier die Gefilble ausgelost sind and als Bedurfniss erscheinen, den besten Weg auswahlt, um Be.. difrfniss und Gut zusammenzubringen. ') A neherseg itt tehat meg szaporodik es pedig az erzelem tulbeesnlese miatt, Mi tudesit benntinket a hianyrolt Az erzelem. Mi mutatja a petlekepet Mi szabja meg a potlo. kepek koziitti valasztasta Megint csak az erzelem. Az intel, lektus megelegszik annyival, bogy a petlei kepeket tudtul adja az Ontudatnak és mikor minden megtortent, kivalasztja az utat, hogy a szukseget :és potlekepet Osszehozza. Bizony ez eleg szegenyes hivatds és Niebergall psychologiai rend, szerenek itt az alaphibaja, Innen van; hogy az ertekeles lyamatat nem tudja megallapitani és bar legfobb erteknek felallitja a»religios-sittliebe Personlichkeitot, de annak nyeget nem kepes megbatarozni, ugy, bogy a vallasos erte kelesre kenytelen peldat folvenni, Pali, aki typuskent folve het& 2) Az idealrel, tehat a legfebb :jorel pedig igy nyilat4- kozni :»A mi idealunk az Istennel vale kozosseg alapjan riytigszik. Benne -telnek meg az Istennek tetszo elet csatoroal ibennyei vizekkel, itt elesedik a lelkiismeret, gazdagodik meg a sziv, fmomodik az' izles, itt szabalyortatik: az erkolesi 1 Niebergall : Wie predigen Tlibingen. '1909. I. k. 77. lap. 2) Niebergall: Die Bedeutung der R. psychologie Tab. 1909. (414. 1.>
12 e'let e harom uralkodo tenyez6je«4). Niebergall val6sziniileg sejthette is, bogy valahol melyebben fekszik az alapja annak az ertekelesnek, melyet 6 tudatlanul ugyan, de teljes biztossaggal es genialitassal veghezvitt. Az individnalis psychologusok koziil a harmadik irany kepviseli azt az allaspontot, mely a vallast, mint akarati jelenseget akarja folfogni. Talan mindharom kozott ez a legnagyobb nehersegek sziiloje. Lassuk egyik harcias kepvise- 16jet Pfennigsdorfban, aki eles dialektikajaval a modern positiv theologiai irany harcosaihoz tartozik. Tiltakozik eloszor is az ellen, bogy az akaratot akar intellektualisztikus, akar sensualisztikus uton magyarazzak, erzelniekbol, vagy izommozgasokb61 vezessek le, valamint az ellen, hogy az akara-.tot tegyok a lelki elet alapelerneve, hanem hangsulyozza»a tudatos vallasos akarat analysiset. «2). MOdszere»analitikus fogalomanalysisa (analytische Begriffsanalyse). Lassuk mire halad a inodszerrel. Mindamellett, bogy vallasos akaratrol beszel, az akarat fogalmat new tartja szuksegesnek megbatarozni. A vallasos akarat, melyet Delia torekvesnek (Streben) pis nevez, sajatossaga, szerinte az,»bogy nincsenek pusztan. kovetelo (blosz fordernde) ertelemben torvenyei, hanem e16- -sziir is és mindenek folott azokat az iranyado 616 eroket és impulsusokat ismeri el, amelyekben a mindenhato szeretet mfikodik.«3) Az akarat (Streben) motivuma :»a tenyleges,ellentet a tenyleges vallasos kin és a kepzelt vallasos elvhozo kozott.«4) Most az a kerdes, mi a motivuniok, vagyis a p6t16 kepek erteksoranak meroje. Erre Pfennigsdorf igy felel és ez egyuttal egesz ertekelmeletenek jellemzese is : rendes lairiilmenvek kozott»ertekeseknek tekintiink olyan gondolatokat, klmenyeket, cselekedeteket, melyek etverzettel vannak Ossze., kotve. Az elvezet az ertekado tenyez6... Egeszen maskepe.n van azonban a vallasos szemelyiseg-ertekkel (PetsonWert). Mig az allapotertekek (Zustandswerte) mint az erzelmek,,erejuk, elenksegiik az alkalom szerint yaltozik, -a szemelyi7 segerteket sajat eniink allando tulajdonsagai jelzik (dauernde Eigenschaften unseres Ichs),kz ertekaolo e szenielyisegerte- 1) Niebergall : Wie predigen wir ( 149. 1.) 2) E. Pfennigsdorf : Der religiose Willa. Lpz.- 1910. (4, lap) 3) U. o. 74, lap. 4) U, o. 84. 1.
13 keknel az akarat, az elvezet csak kisere elv (Begleitslust), Ilyen ertekek : hit Istenben, htiseg, szeretet, remenyseg, bedotat, szentseg.«1) Ennek nyoman sorol fol egy csome normat a vallasos akarat szamara, kortiltik csak egy parat : A vallasos szemelyisegertek elebb teendo mint vallasos allapotertek, a vallasos ertek elebb teend6, mint az erkolcsi ertek stb. Else pillanatra nyilvanvab5, hogy itt a»vallasos akarat«jelenteseget set lenyeget sem kaptuk meg. Mert Pfennigsdorf ugyan j151 latja, bogy mik az»akarat«jellemz6 vonasai, de nem tudja meghatarozni, mi a specialisan»vallftsos«akarat, aminthogy ilyen nincs is. Ha volna, akkor ennek masnak kellene tenni, mint az, amit akaratnak nevezunk s akkor ep ugy el kellene ismerni a vallasos erzes onallos5gat. Az, hogy a bmindenhate szeretettel«hozza kapcsolatba, csak azt bizonyitja, hogy nagy hajlama van a metafizikara, de ebbe' meg semmit a targy fei61 nem tudunk. Meg nagyobbak a nehersegek az akarat motivatioja és az ertek kortil. A fent idezett sorokbel ugy latszik, bogy Pfennigsdorf ketfele erteket kalonbeztet meg : az allapot es a szemelyiseg erteket, elsenek ertekfogalma.az elvezet, masodikanal az eitekado az akarat. De van-e jogunk e megktilenbeztetesre? Bizonyara az»allapotok amiket Pfennigsdorf felsorol : gondolatok, elmenyek (Erlebnisse), cselekedetek eltekintve att(51, bogy allapotoknak is helytelenill neveztetnek a sajdt gondola.taink és cselekedeteink. Amennyiben elvezetet okoznak, azt jelzik, hogy a sajdt hianyunk petlasara tortent proicialtatasuk, sajdt magunknak okortak gyarapodast, vagyis kielegedest. A szemelyisegt61 tehat el nem valasztliata. Vagy Mott mar Pfenningsdorf olyan gondolatot vagy cselekedetet, mely ne egy szemely gondolata, vagy cselekedete lett volna? A megkillonbaztetes tehat helytelen.. Arnellett azonban a»personwert«ertekjelzeje sem iillhat meg. Mit ert Pfennigsdorf»Istenben vale' bizalom«, vagy»szentseg«, mint ertekjelzo alatt?. Es folent, milyen joggal degradalja az erktilcsi erteket a vallasos ertek al6, ezekkel a szavakkal:»a vallasos akarat Isten, az erkolcsi az erkolcsi 1) Pfennigsdorf : I. in. 133-134. 11.
14 torveny. eleit bajol meg, annak a szabads4g, ennek. a kenyszer a jellemvonasa. Az erkolcsi akarat celja e vilagb6i vales' <innerweltlich) a valltisose viltigfeletti (tiberweltlich), aze egy kultura kozosseg (Kulturgemeinschaft), eze Isten orsz6ganak 1 ). A magunk reszer61 olyan Istenorsz6g6ra, mely.egyuttal nem az emberek mtiveltsegenek legszentebb kozossege is, nem ohajtozunk. Az egesz targyalits petitio principii-jet az akarat hely- -telen ertelmezese okozza, meld hez meg j6rul az a torekves, bogy a metafizikai elemek megtartastival és tudomenyos szinnel yak') bevonasaval mindig keszen alljon egy kis egrut A dogmatizmus anyai karjai koze. A -vallesos akarat elmelete.telat a tobbiek utan cs6dot mondott. Ezen els6 csoportban, melyet itt targyaltunk, meg egy elcneletrol bell megemlekeznem, mely a valles helyet az.emberi szellem organizmuseban keresi. Az irilny maga egeszen uj és Bergson metafizikai filozofiojtin alapul, Magyar kovetoje, Szdsz Bela a kovetkezokep adja meg az irony alap-.elveit : a hit a lelki elet alapkategori6ja. Szemben all a tu- Aassal, mely mint Bergson kimutatta, egyoldalu, miiktidesi.eleme nem a tudatos, hanem a tudattalan, modszere nem az empirizmus, hanem az intuitio.»a tudase folytatja a ter, a hit mezeje az id6. A tudasnak csak a mozdulatlan, az.1i116 folott van hatalma, a hit a mozgast, a folyamatost erti meg. A tudits a megtortentnek és a jelennek melyeit vizsgfilja, a hit szeme a j6v6be nez, annak hotnelyaira vet csod6s dertiket, A tudas a tetlenseg, a haltil felett orszkol, a hit a cselekvesnek elevenit6 ereje es lelke.«legeloszor is.konstatalnunk kelt, hogy itt Bergsontol nemi eller& tortent. Bergson ismeretelmeleti alapelve a kovetkez6: 3) A.megisme-,res thrgya az absolutum, melynek symbolumai vannak. A régi filozofia isrneretelmelete abban Alit, hogy e symbolu- Jnokat mint allando (Bergson: mozdulatlan) sokfeleseget logta fogalom, ter, id6 stb. alakjaban. Ez volt a dogma- Jizmus. Az idealismus, skepticismus és kriticismus ezt.leron- 1) Pfennigsdorf : I. m. 78. 1. 2) Szesz Bela : A hitneveles alapprob1emai. A sepsiszentgyorgyi koll. ertesitoje. 1912. 42-43. 11. 3) Bergson : Bevezetes a metafizikaba. Bp. 1910. utan.
lotta, mert kimutatta, bogy az allandesog csak illuzio, de maga a kategoriakat, bar belatta, bogy sajat subjectiv formaink és nem objectiv eszkozok, megtartotta. A metafizikanak most az a kolelessege, bogy a régi eszkozoket elvetve egy uj modszert statualjon, ez az intuitio. Az intuitio modszere az absolutumot egy egysegnek és mozgasnak fogja f61. Ez a killso és mégis kozvetlenill adott valosag, a valtozas mindannyiszor, valahanyszor az ertelern analys516 hatasa rea kiterjed, egy mozzanatat mutatja es kelti az allandosag illusiojat. Ilyen mozzanatok azok, melyeket az iment felsoroltunk. Mivel azonban a filozofianak e virtualis fillomasok csak csaledasszarnba mennek és mivel neki feladata epen az, bogy az emberi hatarait tullepje«alapul csak a metafizikat, modszerill a»kiegeszit5 integralis tapasztalatot«intuitiot veheti. A felreertes tehat, melyet Szasz Bela elkovetett ott van, ahol a hit mezejeill az id6t, a tudomanyeul a teret jeloli meg. Hiszen az id5 ep olyan schema, mint a ler, viszont Bergson igy :»nem a mozgas, hanern a mozdulatlansag (ter, ido) az illusio, mellyel a mozge letet leszogezzfik. Mindket kate.goria : ter és ido csak schema, mely-,iyel a valtozas egyes mozzanatait jelezzak.«epily zavar van Szasz azon allitasa korril, hogy a ludas a jelent vizsgalja, 'a hit szeme a joveibe nez, Erre Bergson, emlitettem munkaja elejen, rogton kimondja, hogy Daz intuitio targya az en,.a mely tart, tehdt a levesben lev5 en, szemben az analysissel (tudomany) melynek a ktilvilag, vagyis az en, ami A levesben lev5 en pedig csakis a jelent jelolheti, a jiivot semmi esetre. Kiilonben Bergson szelleme az ilyen ido kateigoriaknak intuitiora valo alkaltnazasa ellen eressen tiltakoznek. Bergson filosoflai nezeteit targyalni itt nines helyiink,,csak az alkalmazasra nehany szot : Szasz Bela velemenylink szerint helytelentil kapcsolja Ossze a Freud-fele psychoanaly- -sist Bergson intuitiejaval. Hiszen Bergson volt a.legnagyobb -, ellensege annak, hogy analytikus =m6dszerrel, vagy..kiserle- Aezessel filozoflat tizziink, hat meg az ellen milyen er6sen _kikelt volna, hogy psychoanilitikus uton az 6 filozofiajat igazolni prebaljuk. Epigy lehetetlenseg bergsoni alapon.az experimentalis psychologia partjara szeg6dni. Hiszen a kiserletezes epen egy korlatolt.faja.az,analysisnek, hol a dont6 15
16 szot mindig a kategoriok mondjak ki. A kiserletezes es analytika totaliter ellensege a Bergson intui tio elmeletenek. Ami azokban a vallas itt kozolt elmeleteben 1 egnagyobb zavart,okozza, a»tudattalan«, helyesebben a tudatalatti elemek ffilenyenek hangsulyozasa. A kerdes mar Hartmann eta kozkedveltsegnek &vend, a kfirillte lev6 zavar annyira megnott, hogy megkisereljfik tisztazni legalabb is azokban a kfivetkezmenyekben, melyek targyunkra tartoznak. El6szor is meg kell allapitnunk, bogy csak kepek es kfizttik lev6, kapcsolatok lehetnek nemtudatosak. Pfennigsdorf ugyan ismer nem tudatos vallasos tfirekvest, mert azt mondja :»intensives religioses Streben kann als solches unbewuszt, d. h.. ungewaszt bleiben, sofern der Zweck dieses Strebens nicht bewuszt zu sein braucht.«1) Majd masutt :»wir sind unsselbst manchmal nicht klar fiber das was wir wollen, trotzdem wir etwas wollen.«vilogos, hogy itt tevedes all font. Akarat cel nelkfil keptelenseg, hiszen az akarat mar a hiany pothisanak megvalasztasa, vagy epen vegrehajtasa. Az»unbe wuszt = unterbewuszt«és»ungewuszt = unbemerkt» megkfilonbortetese pedig helytelen, mert»bemerkt«csak akkor lehet valami, ha a figyelem reairanyul s akkor mar»bewuszt is. Az erzes nemtudatossogarol mar szoltunk. Marad tehat egyedfil a kepek és kapcsoratok tudatalattisaga. Vizsgaljuk meg ezt a tudatalattisagot. Mi a Up? Ez ugy all el& bogy az osztfin resszerfi kfitese a jelent6 Oszton Altai az. Ontudat el6tt megjelenittetik. A.kepben tehat a hiany jelentese lesz tudatossa. Ha az fisztonkotes kep alakjabau nem jelenik meg, akkor new is lehet tudatos, mert»a lie') csak.az ontudatra nezve kep, ezen vonatkozas nelkfil egyaltalan new ismerhet6.«a nemtudatos kep gondolata a fiziologiai lelektan szfilfitte, mely a kepet valami idegallomanybeli elvaltozasbol akarta kimagyarazni. A megfeitesre az utat itt az emlekezet mutatja. Az emlekezet az a tulajdonsaga a kepeknek, hogy a lelekben ugyanazon alakjukban megmaradnak. Most az tortenik, hogy valahanyszor hiany all be, az fintudat ezen hiany petlasara egesz sorat inditja meg a kapcsolatoknak, sokszor abbel a celbel, -hogy az eredeti ingert 1) Pfennigsdorf I. m. 53. 1. 2) U. o. 237, 1. 3) Bain K. Ember es vilega. II. k. 78. 1.
17: elterelje. Az Alomkepek ep az ilyen kapcsolatok rendszertelennek latszo sorat mutatjak, holott azonban mindegyiknek az ontudat hatasa volt el6idez6 oka. 1) Nemtudatos maga a a kapcsolodas lefolytisa, nemtudatosak a kapcsolatok a ref- - lexeknel es ilyen ertelemben lehet nemtuclatos kapcsolatokred beszelni. Mindezen fejtegetesekb61 vilagos ket dolog : 1. Ami a lelekben nem ontudatosan folyik le csak azok a kapcsolodasok, melyeknek utjan az ontudat a hiany petlasara a potkikepeket eloallitja és a reflexek. Ilyenek pl. az Alomkepeknel tortentek, hol egy erzeki inger, tehcit a hiany, mondjuk valamely testresz fajdalma, a petlokepek egesz so rat inditja meg az ontudat Ezek termeszetesen alpetlekok, de ketsegtelenfil szilksegszertlek. Kovetkezik azonban ebbe], hogy bar a nemtudatos kapcsolatoknak fontos szerepe van az Ontet eleteben, a valedi potlokepet mégis csak az ontudat itelo es elhatdrozo ereje fogja megtalalni, oda pedig a jelentd etszton mfikodese szfikseges, 2. NyilvAnvalo az is, hogy a kepek tartatinukban a tudatossag vagy nemtudatossfig Altai nem nyernek és nem veszithetnek. Ami pedig a kapcsolatok erejet illeti, itt er6fokokat megallapitni lehetetlen, a valtozas csak formai, vagyis az ontudattal valt5 viszonyban beszelhettink tudatos és nemtudatos kepekrol. Mindezeket tekintetbe veve, helytelennek kell tartanunk azt, ha valaki az egesz lelektant sot egesz katechetikat a nemtudatos kultusain akarna folepiteni, hiszen ez vegeredmenyben annyit jelent, mint az egesz szellemi mitkodest reflexekke alakitni at. Pedig az ember lenyeget es szellemiseget ep az intellectus, tehat a tudatos miikodes alkotja. Igy' jutunk vissza a nemtudatos utjan a modern»1' homme machinea elvere. b) Mintan most vegigvizsgaltuk az elrneleteket, melyek a vallas hely& az emberi szellemben meghatarozni' probaltak es lattuk, hogy ugy az egyes lelki functiekba vale helyezes, mint a metafizikai intuitio es nem tuda-: tossag elve ki nem elegitett, At kell ternunk azoknak 'azelveknek rovid ismertetesere, melyek a vallas socialis jelentkezeseb61 akarjak annak lenyeget levezetni, Tulajdonkeppen 1) Bohm K. Ember es vilaga, IL k. 149,1. v. O. Bohm: Tapasztalati lelektan. Bp. 1904. 19. 36-43. 11. 2
18 egy és ugyanaz a modszer, mellyel dolgoznak, csak az irany ketto : a sociologiai evolutio tana és a neppsychologia. Az evvel kapcsolatos kiserleti lelektani kutatosok ertekerol majd alabb lesz szo, most a ket irony modszerere a kovetkezei megjegyzeseket : 1. A biologiai evolucionismus nem kepes megadni a jelensegek magyarazatat. Felsorolja ugyan reszletesen az egyes jelensegeket, azokat tokeletesssegi sorozatukban egymas mellé 011itja, de a magyardze elvet, a fejlodest rajtuk kivill Olio factorbol helyezi bele. Az egesz fejlodestan csak felfogcisi forma, mellyel a sorozat egyes tagjainak egymoshoz vale viszonyat folfogjuk. Ezt a kovetkezo horom telly bizonyitja : a) a kozbeeso, eddig meg nem talalt factorokat az evolucionismus praesupponalni kenytelen, b) holott az okozatrel az okra nem biztos a kovetkeztetes; c) egyes jeleusegeket biologiai uton keptelen kimutatni. 1) 2. A nepsychologiai vizsgalatoknal az adatok hiztossogat az imponderabiliak egesz halmaza veszelyezteti, milyenek a megfigyeles hianyossaga, subjectiv magyarazatok és a hamis psychologia. Az eiso're es mosodikra eleg emlekeztetni a Lang tevedesere az ausztroliai oslakok, a Lubhockera a Szamoasziget lakoinak vallosa korul, 1') a harmadikra eleg megemliteni Wundtot, aki az egesz mythologia alapniotivumoul a fantdziat veszi Mindezek kozill egy is eleg, bogy az egesz vizsgalat bizonyossagot illuzeriussa tegye. 3. A val.- las biologiai, vagy akor lelektani vizsgalata legjobb esetben is csak a vallas jelentkezeseit de nem annak lenyeget tudno kideriteni. A vallas axiologiai jelenseg, mint ilyenre epugy semmi normativ jelleggel nem birna a psychologia, mint nem bir az ethikara, vagy logikara. Ha igy az eddigi vizsgolatunk sikerre nem vezetett és kimutattuk, bogy a vallas hely& sem az egyoldalu lelektan, sem az ethnograflai es neplelektani kiserletek nem tabiltak meg, most keresni kell azt, ahogyan mi meghatarozhatjuk a vallas lelektani es axiologiai belyzetet. 1) Pl. Ranschburg a vallasos orzelmeket. V. ii. A gyermeki elme c. miive Bp. 1908. V. r. 1 fi, 2) Taylor: Die Anfange der Kultur. Lpz. 1873. 412-417. 11. 3) Wundt; Volkerpsychologie. II.!cot. Mythos u. Religion. III. T. 2.. mythoskepzes lelektana.
19 c) A tudorminy, melynek segitsegevel ezt felkutatni pneumatologia nevet visel. Nem fizologia es nem is lelektan, mert mindkett6 a test és lelek azon régi dualismu- -san alapul, melyt61 a tudom5ny maig sem tudott szabadulni. Az ember azonban egyseg és pedig mint egyseg : szellemiseg. Az emberi szellem alaptulajdonsaga, bogy sajat magdt 511itja,(setzt sich), nyilvdnitja, kihelyezi (proicidlja). Ennelfogva mindent, ami a mi vildgunkat alkotja, sajal eniink nuldsdnak, projectiojdnak ismerank fol. Az egesz vil5g azert valosdg, mert a mienk, Az igy onmagdt megvalosito ent nevezziik onteinek. Az ontetnek ket alaptenye van. 1. KOzvetlenill tudok magamrol (en). 2. Tudom, hogy velem szemben van valami, ami new en (etas). Vagyis, az en, azaltal,!logy magdrol tud, megkillemborteti magat a nem ental és igy az en nemen szembehelyezese, melyet szeinleletnek neveziank, alapja az ontudatos gondolkoddsnak. Az ontet, mint egyseg, dgtetekre oszlik, melyek a kivezet6 rendszer egyes reszeit alkotjak ezek az iisztonok, a nekik megfelei6 vegkeszillekekkel, Ilyen osztonok a kovetkezo'k : eltet6, mozgato, kepeze" es nemi oszton. A kepez6" oszton azon 5gtetekbol All, melyek a kfilvilagot akarj5k utan- kepezni es all az erzeki osztonokbol (erzekszervek), ertelmi, vagy jelento Osztonb61 és az ontudat osztonebol, Az ontet bsztoneinek az ontudat Witt val6 megjeleneset kepnek nevezzilk. A kep tehat csak az ontudat el6tt kep, mivel pedig az oszton = nemen = tarty, az ontudat = en = alany, a kep az alany és a targy egysege. Minden oszton ad kiilonfele kepet. Ami a tobbi osztonoknel a kep, a jelent5 osztonnel az a jelentes. A jelentes tehat a jelento oszton reactioja a kep, mint inger ellen. Az ontudat makodese hdrom stadiumban nyilvdnul : 1) az en dllitdsa, mely objectiv, 2) az en visszaragaddsa, mely subjectiv mozzanat, 3) az en Osszefoglalasa (en nemen = en). Az ontet megvalositasa a cselekves. Az ontet megvalosuldsdt onfenntartdsnak nevezzfik, mely a hicing-kielegerles slap kategoridiban folyik le, A hidny az,oszton termeszetevel ellentetes Allapot, ezt nevezzak az oszton A hiany lehet pozitiv, ha az oszton direkt kotese Altai keletkezik (ast), vagy negativ, mikor az osz, ton t6tlensege okozza (tultaplalkozas, plethoria.) Hogyan po-
20 toija az ontudat a hidnyt? Ugy, bogy a hianyban bennevan a potlek. A pozitiv hiany potlekabol negativ hinny, nek potlekabol ismet pozitiv hiany lesz. PL a jelent6 *sztonnel : homalyos gondolkozas pozitiv, gondolathiany negativ hinny. A zavaros gondolkozasbol lesz a potlo kep : helyes gondolat megoldasa. Ez Atlendol tetlensegge, ami kivaltja a kerdest. Ezek a kapcsolatokr ha szertelenek, tovabb folynak, mig az ontudat az igazi potlekot megkapta. Az OsztOniik azonban a kielegedes megnyerese vegett egymassal, kapcsolodnak is, pl. a jelento oszton minden mas osztonbe atsugarzik, a jelent6 oszton hianya a kerdesek egesz halmazat inditja meg, melyek a jelentesek szanatalan soran mennek keresztfil. Minden ilyen esetben az Ontudat tudja, hogy az u j:' egysegben, melyet a jelent6 oszton folvonultat, benne van. a potlokep s ezert azt ugy fogja fol, mint onfentartasara ravezetot s ez a cel fogalma. Mivel azonban ezalatt a kep, valtozik, a jelentes szinten, ami az ontudat valtozosat iuvolvalja, az Ontudat keresi a valtozas forrasat es megtaldlja ezt a kepben. Igy a kep lesz a valtozas oka. Igy az egesz vilagot az Ontudat ugy fogja fol, mint onfentartasanak celjat és. valtozasanak okat és a kapcsolatok egesz soran At, hol meg- Allva hol ismet nekiindulva rohan vegig a sajat, kielegedeset keresend6. De mi az oka, bogy az ontudat azonnal nem kepesrnegtalfdni a potlokepet? Az, hogy a poll& viragos ismerete nelkal AtsugArzik az egyes OsztOnokbe és ideiglenes segitseget a11it. Ez az ideiglenes segitseg az cilpotlek. Minden oszton:.. koreben OriAsi szama lehet6 az Alpotlekoknak. Csak a jelent6 oszton koreben nezve ilyen a bipothesis. Mindegyiknek jellemvonasa, bogy az ontudat osztonet kielegiti, de a vesztes OsztOnt nem. A tortenelem hosszu sorat mutatja föl ezeknek a surrogatumoknak, melyekkel az' emberiseg a haborg6, ontudatot elegitette ki egy-egy pillanatra: A helyes potlek megtalalasa maga utan vonja az.oszton. kielegiteset, melyet megvalkisnak neveziink. Az ontudatot azonban valami vezeti arra, hogy tudataba., jusson az oszton kotottsege. Egyebkent csak reflexmozdula tokrol lebetne szo. Ez az utmutato az erzes. Az, osztonkotesek alkalmaval ez az erzes mint fajdalom, kielegedesbei
21 mint elvezet jelenik meg. Ennelfogva az erzes mindig Ontu- -,datos. Az ontudat az erzes 61tal tudt6ra jutott osztankotes 4hitlny) p6tiris6ra potlokepsorozatot indit meg, mindaddig, mig a helyes potlokepet meg nem talalta. Ezt az ontudat azaltal cselekszi, hogy a kapcsolatokat sajat magatol szembehelyezi magaval, vagyis /tel. Nyilvdrival6 te- 116t, bogy az iteles, mint ontudatos lelki milvelet felette 611 :az Ontudatlannak. Az itelesben az en sajat maga egy reszenek, :alkot6s6nak ismeri fol az egesz vil6got, annak onjelenteseben, cel- és okviszony6ban. Foltetele, bogy az en sajat mamegkolonbortesse és mégis egynek ismerje fill a maga vilagaval es igy sajat maganak, alkatanak, celyinak tudatara eljusson. Az en eme kifejleset nevezzuk gondolkozdsnak, mely igy ontudatos, szabad ; celszeril es 61ta16nos. Mivel pedig az ontet celja a kielegedes, ez a kielegedes kettos, az oszton és az ontudat kielegedese. Ezt az allapotot.egyszoval nevezzilk szeretetnek. Az onfentartas celja tehat az i'antetnek, az onfentartfts sikeret a szeretet jelzi. Az Onfentaregyuttal a jelentesekre is kiterjedven, e jelentesek szellemisegilnk alkotoreszeive lesznek és igy hozzank tartoznak mindazok, akik korrilottfink e1nek es akik ontetfinknek.szfiksegkepeni reszei, F6jdalmuk a mi fajdalmunk, Oromiik a mi Oromiink. MegvalosulAs6t el6segiti az akarat, mely a v6gyat birja csirajaul. Az akarat az ontet egysegere ttor, et pedig a szeretet. Igy a szeretet Altai lesz az akarat szabad.»az ontet eilja teh6t : szabads6g, melynek celja a sieretet,,szeretet, melynek form6ja a szabads6g.«ha most vegigtekintunk az elmondottakon, megtal6lhmfjuk benne a vallas alapjait, Az onfentart6s Osztorii nyil- NAnul6sai az ontudatban megalkotj6k a vildgkepet az ok és,cel form6jaban. MiVel azonban minden Ietez6nek - nemtridatos szoksegszeruseggel okot, inert minden hinny szam6ra potle-; (kot keresonk, a Vallas els6 nyilv6nulas6ban az ontudat, Nagyis a jelentd "Oszton a bi6ny potlas6ra p6t16 kepeket indit meg, Innen a. vil6g teremtesere, ember keletkezesere VonatdcOz6 mythosok tomege, melyeknek megfeleld erzeleni a felelem és retteges, a. cselekves pedig a kultrisz. Az al4pka- 1) BOhm g.: Az -embet es vilaga, II. k. 362. 1. Egyakent az -egesz le.t e7.zetes alapjai ott ihegtalalhatok.