DIGITÁLIS ORTOFOTÓK ÁRVÍZI ÉS KÖRNYEZETI ALKALMAZÁSA Dr. Winkler Gusztáv

Hasonló dokumentumok
FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag

Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL

A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK

MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban

Magyarország digitális ortofotó programjai és az 1: országos vektoros adatbázis

Dr. Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár

A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) Innováció és Kommunikáció ELTE Bolyai Kollégium december 5.

IT megoldások a 4F rendszerben

Tervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága III. rész

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

PTE PMMIK Infrastruktúra és Mérnöki Geoinformatika Tanszék

Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007



A VINGIS rendszer kialakításának tapasztalatai. Katona Zoltán

115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről

UAV felmérés tapasztalatai

Települési tetőkataszterek létrehozása a hasznosítható napenergia potenciál meghatározására a Bódva-völgyében különböző térinformatikai módszerekkel

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI

Erdészeti útügyi információs rendszerek

Mobil térképészeti eszközök és a térinformatika

Az önkormányzati térinformatikai technológia fejlődési irányai

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe

29. VÁNDORGYŰLÉSE. Szolgáltatásfejlesztések a. FÖMI-ben. A Magyar Földmérési, Térképészeti és. Távérzékelési Társaság. Sopron 2013.

Állami téradatok felhasználása tájszerkezeti vizsgálatokban

A DTA-50 felújítása. Dr. Mihalik József (PhD.)

Téradatokkal kapcsolatos elemzések és fejlesztések a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán

GISopen 2013 konferencia. Szolgáltatás fejlesztések a FÖMIben

HUNAGI 2013 konferencia. Geoshop országos kiterjesztése. FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI INTÉZET Forner Miklós április 4.

CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról

1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés

A műszaki nyilvántartás-szervezés a közlekedésbiztonság tükrében

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Térinformatikai adatbázis feltöltése nagyméretarányú távérzékelési adatokkal

Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje

Távérzékelés a vízgazdálkodás szolgálatában. Bíró Tibor Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar

Rostás Sándor szds. MH GEOSZ Műszaki és információs osztály térképész főtiszt (ov. h.)

KÖRNYEZETI TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS FELTÖLTÉSE TÁVÉRZÉKELÉSSEL POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉS KERETÉBEN

Nagytömegű adatok (gyors) kartografálása. Rostás Sándor százados. MH GEOSZ Műszaki és információs osztály térképész főtiszt (ov. h.

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A fotogrammetria ismeretek és a szakmai tudás fontossága

A földmérés szerepe a mérnöki létesítmények teljes életciklusában

Szuhanyik János: Autodesk Land Desktop 3 a vízügyi tervezések munkaasztala. Autodesk Land Desktop 3 a vízügyi tervezések és elemzések munkaasztala

XX. századi katonai objekumrekonstrukció LiDAR

KATONAI TÉRKÉPÉSZETI ADATBÁZISOK MAGYARORSZÁGON. Dr. Mihalik József (PhD)

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve

Térinformatikai kihívások a természetvédelem előtt

Adatbázisok. és s GIS műveletek pontossága

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

DIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

A GVOP keretében készült EOTR szelvényezésű, 1: méretarányú topográfiai térkép továbbfejlesztésének irányai

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók.

A TALAJ JELLEMZİINEK VIZSGÁLATA TÁVÉRZÉKELÉSSEL

Digitális Domborzat Modellek (DTM)

AZ INSPIRE irányelv földügyi vonatkozásai. GISOpen 2009.

MÁV Térinformatikai Rendszer. Vágási József

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

10. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

DATR. a digitális térképek adatkezelője

A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve

A domborzat szerepének vizsgálata, völgyi árvizek kialakulásában; digitális domborzatmodell felhsználásával

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?

A TÉKA projekt eredményei

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok

Térinformatikai támogatás a kistérségi döntés és erőforrás-gazdálkodásban

Geoinformatikai rendszerek

Hálózatok dokumentálása, törvények, szabályzatok, az egységes közműnyilvántartás utasítás-rendszerének megújítása

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

A MePAR-hoz kapcsolódó DigiTerra térinformatikai szoftver fejlesztések

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

domborzatmodellek alkalmazása néhány hazai példán

Dr. Mihalik József (PhD) A HM Zrínyi NKft. Térképészeti Ágazatának feladatai, képességei és fejlesztési lehetőségei:

1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Digitális topográfiai adatok többcélú felhasználása

Fotogrammetriai munkaállomások szoftvermoduljainak tervezése. Dr. habil. Jancsó Tamás Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar

A földügyi szakterület aktuális kérdései, a VM Földügyi Főosztály által koordinált törekvések

100 év a katonai topográfiai térképeken

GISopen. Fölmérési és Távérzékelési Intézet Zsilvölgyi Csaba, Oláh Róbert

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/ )

Egységes Digitális Közműnyilvántartás

Ingatlan felmérési technológiák

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI INTÉZET Varga Felicián november 27.

A 3D Kataszter megvalósításának problémái

A Trimble UX 5 Drón speciálisan légi térképezésre szolgáló geodéziai, térinformatikai eszköz. Mobil térképező rendszer, amely mobil hordozóeszközre

Átírás:

PR/B10WG04290VK012FT009 DIGITÁLIS ORTOFOTÓK ÁRVÍZI ÉS KÖRNYEZETI ALKALMAZÁSA Dr. Winkler Gusztáv 1. Az ortofotók speciális felhasználási lehetőségei a folyamatok értelmezésében A digitális ortofotók megjelenése a környezeti (árvízi) folyamatok vizsgálatában új lehetőségeket adott a környezeti jelenségek, objektumok értelmezéséhez. Ennek legfőbb oka az, hogy a kiértékelő előtt nem csak egy tartalmilag is generalizált térkép jelenik meg, hanem a vizsgált terület felszíni képe, mindazzal az ismeretanyaggal, amelyek nagyban segítik a problémák megoldását (lásd később). Ehhez járul még az is, hogy ortofotó esetében a megjelenítés méretaránya ugyan szűkebb határok között (elsősorban a kép felbontása határozza meg), de változtatható. Így elérhető egy optimális állapot a felszíni objektumok felismerésére, értelmezésére. Azokat az alapvető kérdéseket, hogy valamilyen objektum hol helyezkedik el, mekkora, illetve milyen alakú, általában a képi geometriából, a szerkezetből és a tónuskülönbségekből válaszolhatjuk meg. Ezért egy ortofotó jelentősége nagyon nagy a geometriai információk kiértékelése esetében. Esetünkben, akár környezet-vizsgálati, akár árvízvédelmi feladatunk van, a beépítettség információira nagy szükség van. Ezekből az anyagokból pontosan e az egyes építmények, esetleges funkciójuk, helyzetük, stb. Mivel az ortofotók általában friss képanyagból készülnek, a napra-készség elvárható tőlük, így (a csak évtizedek alatt felújított topográfiai alaptérképek használatával szemben) nem érhet bennünket meglepetés a terep vizsgálatánál. Természetesen a képek csak a valós környezeti, műszaki állapotot tükrözik, a jogi helyzet tisztázására továbbra is a kataszteri alaptérképeket kell alkalmazni. A digitális ortofotók ez esetben viszonylag könnyen beépíthetők egy térinformatikai adatbázisba, és így egyidejű kataszteri és műszaki elemzés végezhető el. Ugyancsak nagy szerepe van a növényzet állapotának. Ez szintén közvetlenül vizsgálható a digitális ortofotókon. A növényfedettség pillanatnyi helyzete döntő hatással lehet egy árvíz lefolyására, a védművek használhatóságára. A pontos, gyors növényzet-térképezés legkönnyebben a légifotók alapján készült ortofotókból lehetséges. Kiegészítésként megemlítendő, hogy olyan geometriai információk is értékelhetők ezen anyagok segítségével, amelyek egy korábbi műszaki beavatkozás terepi maradványai. Például korábbi buzgárok lokalizálása, gát-átvágások helye. Ehhez, és általában az ortofotók értelmezéséhez hozzátartozik az, hogy természetesen a kiértékelt jelenségeket, objektumokat a terepen, helyszínen ellenőrizni kell, akár szúrópróba szerinti terepbejárással. Az ortofotó-kiértékelésnek van egy ettől kicsit eltérő ága, a tartalmi információk kinyerése. A tartalmi információ a felvételeknek azt a tulajdonságát jelenti, hogy a képeken szereplő objektumok, jelenségek háttér-tulajdonságait, kapcsolatrendszerét a környezetével valamilyen rendszerhez képest meg tudjuk határozni. Ez gyakorlatilag minden képi információra nézve lehetséges, hozzátéve, hogy ez jórészt a kiértékelő személy tudásának

függvénye. Esetünkben például egy speciális növényfajta felismerése lehetőséget adhat a korábbi elöntések kiterjedésének vizsgálatára. Vagy a mezőgazdasági területeken lehetségesek olyan jelenségek, amivel bizonyítható a rossz minőségű növényzet, ami belvizesedésre, mélyebb fekvésre utalhat. A tartalmi információknak van ezen kívül egy másik, ennél fontosabb típusa is. Sokszor ugyanis az általunk vizsgálni kívánt jelenségek, objektumok a távérzékelt felvételeken, ortofotókon közvetlenül nem láthatók, értelmezhetők. Ekkor van nagy jelentősége az úgynevezett indikátoroknak. Az indikátorok (közvetítő jelenségek) a képek értelmezése alapján álló állapotjellemzők, amelyek kapcsolatban vannak az eredetileg vizsgált objektummal, jelenséggel. Esetünkben például, ha felismerünk tónusuk, lefutásuk alapján régi folyómedreket, ezek segítenek kijelölni a mélyen fekvő (veszélyeztetett) területeket. Ehhez járulhat még az előbb említett növényzet-vizsgálat. Önmagában a növényzet is lehet indikátor. Területi eloszlása, a fejlettség utalhat talajváltozásokra, nedvesebb területekre, a várható szivárgások helyére, stb. 2. Árvízi elöntések várható területének és hatásának vizsgálata A továbbiakban megvizsgáljuk az ortofotók és egyéb anyagok együttes felhasználását árvizekkel kapcsolatos feladatoknál. Az árvizek viselkedése, az elöntött területek kiterjedése, az ár levonulása olyan kérdések, amelyek nem oldhatók meg napi alapanyagokból, csak régi anyagok, leírások felhasználásával együtt. Természetesen a nagytömegű információ csak térinformatikai keretek között kezelhető, elemezhető. Ez szükségessé és egyben lehetővé teszi a digitális ortofotók használatát is. A jelenlegi helyzetet ábrázoló fényképek feldolgozása megoldott, értékelésükben semmi nehézség nincs (közvetlen kiértékelési lehetőségeiket korábban bemutattuk). Általában azonban szükség van a korábban készült légifelvételekre is, hiszen az eredeti terepfelszín, gazdálkodási forma csak ezekről derülhet ki egyértelműen. Amennyiben ezek a képek is feldolgozhatók ortofotóként, vizsgálatuk (legalábbis geometriailag) szintén egyértelmű lehet. Nehézség itt abban van, hogy az idő múlásával megfelelő sűrűségű illesztőpont hálózat nem mindig áll rendelkezésre. Közben ugyanis esetleg teljesen megváltozott a táj képe. Ugyanilyen problémát okoz az a körülmény, hogy az archív légifotók értelmezésének ellenőrzése általában hasonló okok miatt nem történhet meg. Hasonló térinformatikai problémát vet fel a szükséges régi térképek bedolgozása is egy egységes rendszerbe. Ezek feldolgozása célszerűen hasonló az ortofotó-készítéshez. Az ilyen anyagok használatára azért van szükség, mivel segítségükkel megvizsgálhatók a korábbi (30-40 évvel korábbi), táblásítás előtti gazdálkodási körülmények, tehát meghatározható az, hogy például milyen térségek alkalmasak szükségtározók, kibővített hullámterek kialakítására. Ugyanis ahol szemmel láthatóan (akár melioráció után is) csak nagy nehézségekkel és rossz termésátlaggal folytatható termelés, esetenként megvalósíthatók ilyen létesítmények. Sokkal érdekesebb az a kérdés, hogy esetleg a régi vízjárás visszaállításával, árvíz esetén is folytatható-e gazdálkodás. Ehhez a gátrendszer átalakítása lenne szükséges, és részleteiben megvalósítható lenne a foki gazdálkodás. Ehhez a feladahoz szükséges a mai állapot ortofotója, a lehetséges legrégebbi időpont ortofotója (általában 1951), valamint a régi katonai felmérések ortofotó-szerű átalakítása és kiértékelése. ezekkel modellezni lehet a múlt századi, még szabályozás előtti állapotokat. Így kijelölhetők azok a térségek, ahol régebben legelő és foki gazdálkodás folyt, napjainkban pedig rossz minőségű termelés. A feladat

megoldását Egyek térségében végzett vizsgálatok alapján mutatjuk be. Egységes geometriai rendszerben dolgozva (EOV) a régi anyagokat (1. ábra) pontosan térképezhetők a kívánt területek. Természetesen a vízjárás meghatározásához szükség van a terep magassági modelljére is. Ezt topográfiai térképek segítségével, illetve a fontosabb helyeken terepi kiegészítő mérésekkel lehet meghatározni (2. ábra). Ezek után a korábbi földhasználat, és a terep alapján meghatározhatók azok a térségek, amelyek bizonyos árvízszint felett víz alá kerülnek, kijelölhetők a feltöltődés nyomvonalai, tervezhető a gazdálkodás (3. ábra). 1. ábra

2. ábra 3. ábra 3. Vízfelületek, mocsarak változásának vizsgálata

Sok esetben a vízfelületek változásának vizsgálata nem hirtelen árvízi jelenségekkel függ össze, hanem lassú, akár több évszázadra elnyúló folyamatokkal. Például elmocsarasodási, vagy kiszáradási jelenségekkel. Természetesen, a fentiekhez hasonlóan ezek a feladatok szintén olyanok, amelyek nem oldhatók meg napi alapanyagokból, csak régi anyagok, leírások felhasználásával együtt. Ugyancsak ez a nagytömegű információ csak térinformatikai keretek között kezelhető. A jelen állapot vizsgálata, a képeken régi felszíni nyomok, jelenségek kutatása digitális ortofotókon szintén nem okoz technikai problémát. Azonban ebben az esetben a plusz információ szinte teljes egészében a régi térképek értelmezéséből keletkezik. Kiértékelésüknél kettős probléma léphet fel. Az egyik a geometriai inhomogenitás. Ezért, amennyiben képként kezelve betranszformáljuk egy adott geometriai rendszerbe, az űrfelvételek feldolgozásához hasonló módszereket kell követnünk. Az illesztés alapjának jobb az ortofotó, mint valamilyen alaptérkép, mivel az ortofotók terepi, természeti jeleket is tartalmaznak. A másik probléma az, hogy minél régebbi a térkép, annál kevesebb illesztési lehetőséget tartalmaz. Ezen az ortofotó valamit segít (mint előbb láttuk), de gyakran van szükség az időben lépcsőzetes illesztésre. A vizes területek hosszú távú változásának vizsgálatát Ravazd területén mutatjuk be. A vízzel kapcsolatos kutatások alapja természetszerűen a domborzat. ebben az esetben is először létrehoztuk a terep domborzati modelljét (ami az ortofotó-előállításhoz is szükséges). A 4. ábra többek között ezt a modellt mutatja. A következő lépés a rendelkezésre álló légifényképekből ortofotó előállítása, hogy a jelen (vagy közelmúlt) anyagaiból a régi mocsarak helyére utaló nyomokat keressünk. Ezek után a lehető legrégebbi térképi anyagokból szintén ortofotó-szerű fedvényeket készítünk. Ezeket térinformatikai elvek szerint egy rendszerbe integráljuk, majd a környezeti változásokat kiértékeljük (5. ábra). A többszörös kiértékelés eredményét módosítjuk a domborzati modell segítségével, illetve a patakok, vízfolyások esési adataival (4. ábra). A kiértékelés végeredménye egy olyan vízfelületi térkép, amely a szabályozások előtti valószínű vízállapotokat jelenti (6. ábra).

4. ábra 5. ábra 6. ábra