A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] módosításai (a 2016. évi LXVI. törvény alapján) I. Katv. módosításai 2016. június 16-tól hatályosan 1. Értelmező rendelkezések. 1.1. Bevétel [Katv. 2. -ának 3. pontja] Jogtechnikai módosítás a számviteli törvény változása miatt, kimaradt a rendkívüli bevétel a bevételek közül. 1.2. Kisadózó vállalkozás bevétele [Katv. 2. -ának 12. pontja] A kisadózó vállalkozás bevétele értelmező rendelkezése részben kiegészült azzal, hogy bevétel az az összeg is, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyiság megszűnése napjáig még nem szerzett meg, másrészt a nem bevételek közé került a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás összege. A módosítás előtt a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított, vissza nem térítendő támogatás összege a kisadózó vállalkozás bevételének része volt, beleszámított a 6 millió forintos bevételi értékhatárba. Amennyiben a bevétel így meghaladta az említett határt, a támogatásban részesülő 40 százalékos mértékű büntető jellegű adót volt kénytelen fizetni. A módosítás alapján a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás a kisadózó vállalkozás bevételének nem lesz része. 1.3. Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás [Katv. 2. - ának új 22. pontja] Mivel nem számít bevételnek a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás, a törvénymódosítás tartalmazza annak az értelmező rendelkezését. Ez szerint: A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás az, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettség mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is. Az 1.2. és 1.3. pontok szerinti módosítás a 2014. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható, azaz a 2014. január 1-jét követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a kisadózó vállalkozások bevételének megállapításánál figyelmen kívül lehet hagyni (önellenőrzés). 2. Adóhatósági tájékoztatás A törvénymódosítás a kisvállalati adó vonatkozásában előírja, hogy a NAV a megállapított módosításokról 2016. november 1-jéig tájékoztatást nyújtson az érintett adózóknak. 2016.08.10.
2 II. Katv. módosításai 2017. január 1-jétől hatályosan 1. Értelmező rendelkezések 1.1. A bevétel megszerzésének időpontja: a kisadózó vállalkozás vonatkozásában [Katv. 2. -ának 13. pontja] A módosítást megelőzően a törvény nem rendelkezik a kisadózó vállalkozás bevétele megszerzésének végső időpontjáról. Így a hatályos rendelkezések szerint az adóalanyiság időszakában kiállított bizonylat alapján a Tao.tv. és az Szja-tv. szerinti adóalanyiság időszakában befolyt bevétel nem képezi sem a kisadózó vállalkozások tételes adója, sem pedig a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó alapját. Az adóelkerülés megszüntetésének biztosítása érdekében indokolt a kisadózó vállalkozás bevételének és a bevétel megszerzése időpontjának a kiegészítése a következőkkel: A bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben a kisadózó vállalkozás által kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg. 1.2. Kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény [Katv. 2. -ának 20. pontja] A törvényi előírás pontosításra került azzal, hogy az Eat. 461. -a és 462/D. -ának (3) bekezdése szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 50 ezer forint (kiegészítés), részmunkaidős foglalkoztatás esetén a főszabály szerint a foglalkoztatás első két évében 100 ezer, a foglalkoztatás harmadik évében az Eat. 462/B. (2) bekezdése szerinti személy kivételével 50 ezer, minden más esetben 50 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető. 1.3. Pénztár mentesített értéke [Katv. 2. -ának új 23. pontja] A pénztár mentesített értéke mint adóalapot módosító tétel új fogalomként került bevezetésre. A házipénztárral való visszaélések megelőzése érdekében, amennyiben a pénztár értéke meghaladja a tárgyévi összes bevétel 5 százalékát, de legalább az 1 millió forintot vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értékét, a kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózónál a tárgyévi összes bevétel 5 százalékát, de legalább 1 millió forintot vagy a 2016. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értékét, a különbözet növeli az adóalapot. Ha a későbbi években a pénztár értéke csökken a csökkenés összege adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető. 2. Nem kell a kisadózó után az adót megfizetni [Katv. 8. -a (9) bekezdésének új e) pontja] Azon kisadózók, akik a Tbj.tv. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek, keresőképtelenségük esetén nem részesülnek táppénzben. A Katv. módosítás előtti rendelkezései értelmében azonban akkor is meg kell fizetniük a 25.000 forint összegű tételes adót, ha keresőképtelenségük ideje alatt a tevékenységüket nem tudják folytatni. A módosítás mentesíti a Tbj.tv. szerinti kiegészítő tevékenységet folytató adózókat a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.
3 3. Az adó alanya [Katv. 16. -a (2) bekezdésének a) és e) pontja] A kisvállalati adó szerinti adózást az az adózó választhatja, amelynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a módosítás szerint az 50 főt (2016-ban a 25 főt). A kisvállalati adó szerinti adózást az adózó akkor választhatja, ha az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. A módosítás eredményeként megszűnik a mérlegfőösszeg esetében az arányosítás, amennyiben az adózó évközben lép a kisvállalati adó hatálya alá. 4. Az adóalanyiság megszűnése [Katv. 19. -a (5) bekezdésének h) pontja] A módosítás szerint a kisvállalati adóalanyiság a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt (2016-ban az 50 főt). 5. A kisvállalati adó alapja [Katv. 20. -a] A módosítás a kisvállalati adó alapja meghatározásának szabályait érdemileg megváltoztatta. Szakított a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározásának módszerével, közelített a Tao.tv. szerinti adóalap megállapítás logikájához. Részletesen: A kisvállalati adó alapja az adóalapot növelő, csökkentő tételek, valamint a kapcsolt vállalkozás miatti korrekciók egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések. A személyi jellegű kifizetések lényegében megegyeznek az eddigi [korábbi (3) bekezdés szerinti] személyi jellegű ráfordításokkal, de kiegészült azzal, hogy ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját előírásával. Az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni: a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítása) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeget, az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), a pénztár értékének tárgyévi növekményét, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét, a Tao.tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat, az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összegét, a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összegét, kivéve, ha = a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy = az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.
4 Az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni: a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelése) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeget, a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összegét, a pénztár értékének tárgyévi csökkenését, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét, a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözetét, a 2017. 01.01. előtt a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozásnál a Katv.2013. 01.01. és 2016.12.31. között hatályos tőkebevonás és osztalék szerzés miatt elszámolt csökkentés, ugyanezen időszak alatt tőkekivonás és osztalékfizetés, továbbá nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősülő tételek, valamint a kapcsolt vállalkozás miatti korrekciók kapcsán elszámolt növelés összegével csökkentett, a 2013-2016. adóévek pénzforgalmi szemléletű eredményével növelt pozitív összeget (azért, hogy az adóalap változása ne érintse hátrányosan az adózót). Kapcsolt vállalkozás miatti korrekciók a szokásos piaci ártól való eltérés kapcsán lényegében megegyeznek az eddigiekkel Negatív adóalappal az adózó a kisvállalati adó alapja meghatározásakor csökkentheti a következő adóévekben megállapított pozitív egyenleget, változás az, hogy időkorlát nélkül (megszűnt a 10 egyenlő részletben való csökkentés kötelezettsége). A beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével az adózó a jövőben is döntése szerint a személyi jellegű kifizetésekkel szemben is teljes mértékben csökkentheti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját legfeljebb az elhatárolt veszteségnek a tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegéig. 6. Az adóelőleg és az adó megfizetése [Katv. 23. -a] Az adóalap változása következtében az adóelőleg szabály is módosult. A módosítás jelentős egyszerűsítést tartalmaz, mely szerint az adóelőleg összegét az előlegfizetés időszakában fizetendő személyi jellegű kifizetések és a jóváhagyott (bevételként elszámolt) osztalék, illetve a jóváhagyott fizetendő osztalék különbözetének összegeként kell meghatározni. Részletesen: Változatlanul az adóelőleget megállapítani, bevallani és befizetni negyedévente kell, a tárgynegyedévet követő hónap 20 napjáig. Az adóelőleg összege az adóelőleg-megállapítási időszakban fizetendő, a Katv. szerinti személyi jellegű kifizetések összege, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel és az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék, csökkentve az adómegállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével együttes összegének a 16 százaléka. Ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától jogosult visszaigényelni.
5 7. Társasági adó [Katv. 28. -ának (4), (8) bekezdése, és új (4a)-(4b) bekezdése] A módosítás szerinti pontosítással egyértelművé válik, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet. A pontosító módosítás alapján a kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (beruházás) számított nyilvántartási értéke megegyezik a kisvállalati adóalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott társasági adó szerint számított nyilvántartási érték összegével, csökkentve a kisvállalati adóalanyiság időszakában elszámolt számvitel szerinti értékcsökkenés összegével. Az új előírás szerint a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartaléknak a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett pozitív összegére tekintettel az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódóan lekötött tartalékot képez az eredménytartalék terhére. Az így keletkező lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben a társasági adóalanyiság időszaka alatt a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a szóban forgó összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni. A kisvállalati időszak alatt keletkezett, a kisvállalati adóalanyiság időszakában fel nem használt elhatárolt veszteség összege a társasági adóalanyiság alatt elhatárolt veszteséget növeli. (Amennyiben a felhalmozott eredménytartalék a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt a bevételként elszámolt osztalék összegével, a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett értéke negatív, ez az összeg növeli az elhatárolt veszteséget a társasági adóalanyiság időszaka alatt.) A kiegészítő rendelkezés hatályba lépésével a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteséget a társasági adóra történő áttérést követően az elhatárolt veszteség keletkezését követő öt adóévben lehet felhasználni. Ez azt jelenti, hogy a 2017. adóévben a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteséget a társasági adóra történt áttérést követően utoljára a 2022. adóévben lehet felhasználni, akkor is, ha a társasági adóra történő áttérés csak 2020-ban következett be. 8. Átmeneti rendelkezések [Katv. új (6)-(10) bekezdése] Az adóalap változása kapcsán a pénzforgalmi szemléletű eredményről való áttérés miatti, az új 20. (4) bekezdésének d) pontja szerinti csökkentő tétel összegéről, annak levezetéséről a NAV 2017. december 31-ig tájékoztatást küld az érintett adózóknak. Az új 20. (4) bekezdésének d) pontját az adózó abban az adóévben alkalmazhatja, amelynek első napja 2017-ben van. Az adóalap megváltozása miatt a 2017. évi adókötelezettség megállapításakor a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt jóváhagyott, de még be nem folyt vagy ki nem fizetett osztalék összegére is alkalmazni kell a megváltozott előírásokat, az új 20. (3) bekezdésének b) pontját,(4) bekezdésének b) pontját. A 2017. évi adókötelezettség megállapításakor az új 20. (3) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott módosító tétel összegét csökkenti a 2017. adóévben jóváhagyott osztalékra tekintettel a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt, 2016. 12. 31-ig kifizetett osztalékelőleg összege.
6 A 2017. évi adókötelezettség megállapításakor az új 20. (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott módosító tétel összegét növeli a 2017. adóévben jóváhagyott osztalékra tekintettel a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt, 2016. december 31-ig kapott osztalékelőleg összege.
7 Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény [Eva-tv. módosításai] A módosítások 2017. január 1-jétől hatályosak. 1. Eva alapjának csökkentése [Eva-tv. 5. -ának (5) bekezdése] A módosítás szerint az eva alapját csökkenti a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás összege is. 2. Hatályon kívül helyezésre került [Eva-tv. 6. -ának (9) bekezdése] A jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összege a jövőben bevételt csökkentő tételként nem vehető figyelembe. 3. Átmeneti rendelkezés [Eva-tv. 23. -ának (5) bekezdése] Kapcsolódik a hatályon kívül helyezetthez. A jogszabályi kötelezettség alapján a tárgyévben visszafizetett támogatás összege az eva alapját csökkenti, ha az a támogatás folyósításakor az eva alapját képezte.