Kisvállalati adó (KIVA)

Átírás

1 Kisvállalati adó (KIVA) Időállapot: Szerző: Csonkáné Bauer Judit, Lektor: Rák Tamás, Módosítva: :24:24 Tartalomjegyzék: 1. Kisvállalkozói adó gyakorlata 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása 2013-tól két új adózási forma került bevezetésre, melynek alapvető célja a kisebb méretű vállalkozások adminisztrációs- és adóterheinek csökkentése. Ezek az adózási formák - a kisadózó vállalkozások tételes adózása (KATA) - a kisvállalati adó (KIVA) Az anyagunk kizárólag a kisvállalati adóval foglalkozik től a KIVA nagy mértékű átalakításon ment át. 1. Kisvállalkozói adó gyakorlata 2013-tól két új adózási forma került bevezetésre, melynek alapvető célja a kisebb méretű vállalkozások adminisztrációs- és adóterheinek csökkentése. Ezek az adózási formák - a kisadózó vállalkozások tételes adózása (KATA) - a kisvállalati adó (KIVA) Az anyagunk kizárólag a kisvállalati adóval foglalkozik. A kisvállalati adó alanya a számviteli törvény hatálya alá tartozik. 1. A kisvállalati adó 1.1. Az adó alanya: 1. oldal

2 a) az egyéni cég, b) a közkereseti társaság, c) a betéti társaság, d) a korlátolt felelősségű társaság, e) a zártkörűen működő részvénytársaság, f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet, g) az erdőbirtokossági társulat, h) a végrehajtó iroda, i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, j) a szabadalmi ügyvivői iroda, k) a külföldi vállalkozó, l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel a törvényi feltételeknek, és megteszi az ehhez szükséges bejelentést Az adóalanyiság feltételei: a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben nem haladja meg az 50 főt; Az állományi létszám meghatározását a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz című kiadvány január 1. napján érvényes szabályai alapján kell végrehajtani. b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét; Bevételként - az értékesítés nettó árbevételét - az egyéb bevételeket - a pénzügyi műveletek bevételeit - a rendkívüli bevételek összegét kell figyelembe venni. Bevételi nyilvántartást vezető eva-adóalanynál az eva-alapot kell bevételként figyelembe venni. Ha a megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, úgy az 500 millió forintos várható bevételi értékhatárt a működési napok számának megfelelően kell arányosítani. c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel; d) üzleti évének mérlegforduló napja december 31. e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege 2. oldal

3 várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot (nincs arányosítás). Beszámoló alatt a Szt., vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (éves) konszolidált beszámolót. Kapcsolt vállalkozások esetén a létszám és bevételi határokat együttesen kell figyelembe venni. Belföldi adóalanyoknál az adókötelezettség a belföldről és külföldről származó jövedelmekre is kiterjed. Külföldi vállalkozó esetén csak a belföldi telephelyen végzett tevékenységből származó jövedelmekre terjed ki Az adóalanyiság létrejötte és megszűnése A KIVA alanyai lehetnek már működő illetve újonnan létrejövő vállalkozások is Az adóalanyiság kezdete: Már működő vállalkozások esetén: Az adóalanyiság az állami adóhatósághoz e célra rendszeresített nyomtatványon (XXT203KV) elektronikus úton történt bejelentést követő hónap első napjával jön létre és azon adóév utolsó napjáig áll fenn, mely adóévben a bejelentést megtették. Az adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik Nem jogszerű a bejelentés, ha az adózónak a NAV által nyilvántartott 1 millió forintot meghaladó tartozása van. A bejelentés XX14203KV jelű nyomtatványon 30 napon belül visszavonható. Újonnan alakuló vállalkozások esetén: Az adózó adóalanyisága - a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti - az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik - más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön feltéve, hogy a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választását a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének, az első jognyilatkozat megtételének, illetve az alapítását szabályozó jogszabály szerinti létrejövetelének napjától számított 30 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak Adóalanyiság megszűnése: 3. oldal

4 - az adóalanyiságra jogosító bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal - a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal - ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával - az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal - az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg - az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával - a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot - a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 100 főt Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható KIVA alapja A kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társasvállalkozó járulékalapját. A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb Az adó alapját csökkentő tétel: 4. oldal

5 - tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése) cégbírósági bejegyzésre tekintettel az adóévben a saját tőke növekedésként elszámolt összeg - a kapott (járó) osztalék cimén az adóévben elszámolt bevétel összege - a pénztár értékének tárgyévi csökkenése, de legfeljebb a a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része A kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi méglegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözete. Pénztár mentesített értéke: a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke; a kisvállalati adózásra december 31-ig áttért adózónál a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy a év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke. - van még egy csökkentő tétel az előző évek alapján, amiről a NAV december 31-ig tájékoztatást küld minden KIVA alany számára Az adó alapját növelő tétel: - a tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása) cégbírósági bejegyzésre tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összege - az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában kifizetésre kerülő osztalékot) - a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegében kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része. - a TAO tv. 3.sz. Melléklet A) részében meghatározott, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások - az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege - behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve ha a követelés elengedése magánszemély javára történik vagy ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll - a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbsége, ha adózó és a kapcsolt vállalkozás közötti megállapodásban a szokásos piaci árnál alacsonyabb az ügyleti érték 1.4. KIVA alany veszteség elhatárolása 5. oldal

6 A KIVA alapja nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetések összegénél. Ha a megállapított egyenleg negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben csökkenti a pozitív egyenleget. Az új beruházások ösztönzése kiemelt szerepet kap a KIVA-ban. Az új beruházások összegéig a tárgyévi negatív egyenleggel és a korábbi évek elhatárolt veszteségével a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenthető az adóalap. Példa 1 : 8 millió forintos új beruházás és 5 millió elhatárolt veszteség esetén - kapott osztalék - 1 M Ft + tőkekivonás + 4 M Ft - Tőkebevonás 0 M Ft Összesen + 3 M Ft Személyi jellegű kifizetés 18 M Ft Adóalap 21 M Ft Csökkenthető - személyi kifizetésen felüli tételekkel (3 M Ft) - a 8 millió új beruházás miatt az elhatárolt veszteségből további 2 M Ft felhasználható. A végleges adóalap így: =16 M Ft Példa 2 : 10 millió forintos új beruházás és 8 millió elhatárolt veszteség esetén - kapott osztalék - 7 M Ft + tőkekivonás + 3 M Ft - Tőkebevonás 0 M Ft Összesen - 4 M Ft Személyi jellegű kifizetés 15 M Ft Adóalap 11 M Ft Csökkenthető - az elhatárolt veszteség 8 millió, az idei veszteség 4 millió, összesen 12 millió. Ebből az új beruházás összegéig (10 millió) felhasználható 10 millió ft. A végleges adóalap így: 11-10=1 M Ft A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának azt a részét, amelyet a társasági 6. oldal

7 adóalap csökkentéseként korábban nem vett figyelembe. Az elhatárolt veszteség összegét az adózó 10 év alatt, egyenlő részletekben használhatja fel a következő adóévekben. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni A KIVA-ba való áttérés és a KIVA-ból való kikerülés szabályai Áttérés eva alanyként, bevételi nyilvántartásból Amennyiben a vállalkozás az eva alanyként bevételi nyilvántartást vezetett, és áttér a kisvállalati adóra, akkor visszakerül a Számviteli törvény hatálya alá [Számviteli törvény 2/A. -ának (2) bekezdése], kettős könyvvitelt vezetése mellett beszámolót kell készítenie. Mivel visszakerül a Számviteli törvény hatálya alá, ezért a Számviteli törvény 2/A. -a (4) bekezdése szerinti nyitómérleget kell készíteni, a kivára való áttérés miatt könyvvizsgálóval kell a nyitómérleget ellenőriztetni Eva alanyként kettős könyvvitelt vezető vállalkozás áttérése kivára Ezek a vállalkozások eva alanyként is a Számviteli törvény hatálya alatt voltak (beszámoló-készítési kötelezettségük van), így ha kisvállalati adót választanak, akkor is a Számviteli törvény hatálya alatt maradnak, külön számviteli kötelezettségük nincs az áttérésnél. Az eva-alanyiságot lezáró beszámoló alapján történik a kiva adóalanyos üzleti év megnyitása. Az eva alanyiság alatt a saját tőke elemei közül az eredménytartalékot az Eva-tv. előírása alapján folyamatosan meg kellett bontani evás időszak és nem evás időszak eredménytartalékára. Így visszatéréskor a nyitó adatok ezt tartalmazzák, külön számítást nem kell végezni. Az eredménytartalék megbontása fontos, mivel az EVA tv. szerint az evás időszak nyitómérlegében szereplő eredménytartalékból felvett osztalékot terheli SZJA és EHO fizetési kötelezettség, az evás időszak alatt keletkező eredménytartalékból felvett osztalékot viszont nem. Osztalék kifizetésére az evás időszak előtti eredménytartalékot lehet használni annak elfogyásáig. A fentiek miatt erre a megbontásra a KIVA alatt is szükség van, hiszen a KIVA-s időszakot megelőző évek eredménytartalékából kifizetett osztalék nem eredmény növelő tényező. 7. oldal

8 Társasági adó alanyaként kettős könyvvitelt vezető vállalkozás áttérése a kivára Ezek a vállalkozások társasági adóalanyként is a Számviteli törvény hatálya alatt voltak (beszámoló készítési kötelezettségük van), így, ha kisvállalati adót választanak, akkor is a Számviteli törvény hatálya alatt maradnak, külön számviteli kötelezettségük nincs az áttérésnél től nem igényel speciális adóalap módosító tételeket az áttérés. A társasági adó alanya a Tao. tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza. A kisvállalati adó hatálya alá való áttéréskor az adózó választása szerint nem alkalmazza a gyorsított értékcsökkenési leírással összefüggésben alkalmazandó korrekciós tételeket. A január 1-el áttérő adózók május 31-ig kötelesek benyújtani a XX71-es nyomtatványt, akik év közben térnek át, az áttérés hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kötelesek ezt benyújtani. Az adózó a bejelentés évére társasági adóbevallásban adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre adóelőleget nem fizet. A korábban bevallott adóelőleget törli az adóhatóság. A KIVA alanyt terhelhetik társasági adó fizetési kötelezettségek, ha a TAO alanyiság időszakában érvényesített kedvezményre ( kis-és középvállalkozások kedvezménye, foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó kedvezmény, fejlesztési tartalék képzéséhez kapcsolódó, a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágra tekintettel érvényesített adókedvezmény ) megszerzett jogosultságot elveszítette, melyet a társasági adó kötelezettséget követő XXKIVA nyomtatványon kell bevallani Társasági adó hatálya alá való áttérés A KIVA szerinti adóalanyiság annak az adóévnek a végéig áll fenn, melyben december 1 20 között az adóalany a T203KV nyomtatványon elektronikus úton bejelenti hogy adókötelezettségeit nem a KIVA szabályai szerint teljesíti. A társasági adózásra való visszatérés során a törvény egy áttérési különbözet meghatározását írja elő. Az áttérési különbözet összegének meghatározásához a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék összegét csökkenteni kell a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, valamint a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével. Amennyiben az egyenleg pozitív, akkor ezzel az értékkel azonos összegű lekötött 8. oldal

9 tartalékot kell képezni, melyre az alábbiak vonatkoznak: - A lekötött tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékével lehet feloldani. - Nem lehet felhasználni nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszközöknél illetve olyan tárgyi eszközöknél, melyekre nem lehet vagy nem elszámolható terv szerinti értékcsökkenés. - A lekötés évét követő negyedik adóév végéig fel nem használt lekötött tartalék után a lekötés éve szerinti szabályok szerint kiszámított adót a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig meg kell állapítani és befizetni. A tartalék előbb is feloldható, ebben az esetben az előbbi adómértékkel megállapított adót a feloldást követő 30 napon belül kell megfizetni. Az adózót késedelmi pótlék nem terheli. További szabályok: - a KIVA alanyiság alatt beszerzett immateriális jószág, és tárgyi eszköz értéke után a társasági adó alapjánál további értékcsökkenést nem lehet érvényesíteni - a KIVA alanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke egyenlő a KIVA alanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott nyilvántartási érték a KIVA alanyiság időszakában elszámolt számviteli értékcsökkenés különbözetével - A KIVA alanyiság időszakában bevont tőke társasági adózás időszakában történő kivonása esetén annak összegével növelni kell a társasági adó alapját. - A KIVA alanyiság időszakában keletkezett, adóalap csökkentésre fel nem használt elhatárolt veszteséget a KIVA alanyiság megszűnését követően a visszatérést követő 5 adóéven belül a társasági adó alanya figyelembe veheti. - A TAO törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben figyelembe vehető kedvezményeknél a KIVA alanyiság időszakában lezárt adóévet is figyelembe kell venni. Az adóalany a KIVA adóalanyiság megszűnése esetén a megszűnést követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig tartó időszak valamennyi teljes naptári negyedévére köteles társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. Ennek összege: - A KIVA alanyiság megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 0,25 %-a, ha az adóév 12 hónap volt - minden más esetben az elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 0,25 %-a Az adó mértéke 9. oldal

10 Az adó mértéke az adó alapjának 14 %-a. A kisvállalati adó adóalanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól A kisvállalati adó bevallása Az adóalany az adó alapját és az adót a XXKIVA nyomtatványon adóévenként állapítja meg és az adóévet követő év május 31-ig bevallja. Az adóalanyiság évközi megszűnése esetén a bevallást a megszűnés hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani Az adóelőleg és adó megfizetése Előleg megállapítási, bevallási és adófizetési kötelezettség negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig A KIVA előlegének meghatározása: az adóelőleg megállapítási időszakban - az adóalany által fizetendő személyi jellegű kifizetések összege és - jóváhagyott fizetendő osztalék (ide nem értve a KIVA előtti adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a KIVA időszakában jóváhagyott osztalékot), csökkentve a bevételként elszámolt osztalék összegével. Ha az adóelőlegek összege meghaladja az éves adó összegét, a különbözetet az adóalany a bevallásában, a beérkezés napjától, de legkorábban a benyújtásra előírt határidő napjától visszaigényelheti. 2. Adózás 2.1 ÁFA A kisvállalati adót (kivát) választó vállalkozás az adónak alanya, a feltételek teljesülése esetén választhat alanyi mentességet (2017-től az értékhatár 8 millió forint), illetve adózhat az általános szabályok szerint. 2.2 Társasági adó Nem érinti. 2.3 SZJA 10. oldal

11 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) Nem érinti Magánszemély Nem érinti. 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Nem érinti Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Nem érinti. 2.5 Egyéb adók és járulékok Iparűzési adó A január 1-től hatályos helyi adókról szóló törvény értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), valamint a kisvállalati adó (KIVA) törvény hatálya alá tartozó vállalkozások a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített megállapítását is választhatják. Amennyiben így kívánnak adózni a helyi iparűzési adóban, akkor adóbejelentkezési kötelezettségük áll fenn a helyi adóhatóság felé, a változást (a NAV nyilvántartásba vételének időpontja) követő 15 napon belül. Amennyiben már működő KIVA alany változtatni szeretne az iparűzési adó alapjának számításán, úgy a bevallás benyújtására előírt határidőig bejelentést kell tennie a helyi adóhatóságnak. A kiva alanya az iparűzési adó alapját megállapíthatja: - az általános szabályok szerint - a nettó árbevétel 80 százalékában (ha az árbevétele nem haladja meg a 8 millió forintot) - a kiva alapjának 20 százalékkal növelt összegében, ezt a döntését viszont a bevallás benyújtásáig be kell jelentenie. 11. oldal

12 Járulékok A KIVA a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást kiváltja, így ezeket a 08-as bevallásban nem is kell szerepeltetni. A személyi jellegű kifizetéseket terhelő egyéb adókat viszont a KIVA alanya ebben a bevallásban szerepelteti az általános szabályok szerint. Így a személyi jövedelemadót, a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, az egészségügyi hozzájárulást, és a többi, e bevallásban szerepeltetendő közterhet a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig be is kell vallani és meg is kell fizetni. A KIVA előlegét pedig a XXKIVA elnevezésű nyomtatványon negyedévente bevallani és megfizetni a tárgyidőszakot követő hónap 20. napig, majd ugyanezen a nyomtatványon kell - a tárgyévet követő év május 31-ig - az éves elszámolást is benyújtani. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel A kiva alany a Számviteli törvény (kormányrendelet) hatálya alatt van, kettős könyvvitelt vezet. Így a könyvvezetés a Számviteli törvény (kormányrendelet) általános szabályai szerint történik, speciális előírás nincs. A bevételek, költségek ráfordítások, eszközbeszerzések elszámolása változatlan. Így például a tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenését is ugyanúgy el kell számolni, mint társasági adóalanyos időszakban, függetlenül attól, hogy a számvitelben elszámolt értékcsökkenési leírás nem befolyásolja a kiva alapot. A KIVA adónemet a társasági adóval azonosan kell elszámolni, azaz a 89-es és a 46- os számlacsoportban kell kimutatni. 3.2 Egyszeres könyvvitel A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetnek minősülő szervezeteknél (lakásszövetkezet, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivő iroda) az ide vonatkozó 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet előírása alapján alakul a könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettség, azaz csak a lakásszövetkezet vezethet egyszeres könyvvitelt 3.3 Szja szerinti adózás 12. oldal

13 Nem érinti Könyvelői Praktikum ( :38:21 IP: Iratminták, nyomtatványok kormany.hu/download/e/d2/e0000/ KIVA kalkulátor (xls KiB) A kalkulátor a hagyományos rendszer adóterheit hasonlítja össze a KIVA alapján történő adófizetéssel. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások évi C. törvény a helyi adókról (39/B. ; 52. ) 39/B. (2) A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját - a 39. (1) bekezdésében, vagy a 39/A. -ban foglalt előírásoktól eltérően - a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. (9) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítás választását a vállalkozó - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített - bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás napjától számított 15 napon belül jelenti be az önkormányzati adóhatóság számára. A bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül. (10) Az adó alapjának az (1)-(2) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a 39/A. (5) bekezdése szerint kell megtenni. (12) Ha a vállalkozó a kisvállalati adó hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévére a (2) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 39. (1) bekezdése, vagy a 39/A. előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 39/A. -ban foglalt feltételek egyébként fennállnak. (14) Ha a vállalkozó a kisvállalati adó hatálya alól kikerül, akkor a) köteles a kisvállalati adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásában: előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani azzal, hogy nem kell 13. oldal

14 adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget. b) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza. 52. E törvény alkalmazásában: 22. nettó árbevétel: h) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás esetén, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás bevétele; évi C. törvény a számvitelről (2/A. ; 87. ) 2/A. (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra és egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. (2) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti közkereseti társaság, betéti társaság, valamint egyéni cég attól a naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. (3) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti közkereseti társaságra, betéti társaságra, valamint egyéni cégre a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. (4) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, valamint egyéni cégnek - tételes leltározással alátámasztott - leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci 14. oldal

15 értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. (5) A törvény hatálya alá tartozó közkereseti társaság, betéti társaság, valamint egyéni cég beszámolójának kiegészítő mellékletében - az (1)-(4) bekezdés előírásaival összefüggésben - utalni kell arra, ha számviteli (nyilvántartási) kötelezettségei tekintetében a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá a következő üzleti évtől átjelentkezett, vagy ha e törvény hatálya alá - az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól - átkerülve (visszatérve) először készít beszámolót. 87. (1) Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek eredményének együttes összege. (2)Adófizetési kötelezettségként kell kimutatni az üzleti év adózás előtti eredményét terhelő adó (ideértve különösen a társasági adót, az abba beszámítható külföldi adót, valamint az olyan külföldi adót, amelynek alapjául szolgáló jövedelem nemzetközi szerződés rendelkezése alapján mentes a társasági adó alól), az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisvállalati adó megállapított (bevallott, kivetett) összegét. (3) Az adózott eredmény az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbözetével egyezik meg. (4)-(5) évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról (18. (4) 15. oldal

16 18. (4)A jogi személy és az egyéni cég adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy és az egyéni cég adóalany által juttatott bevétel alapján - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség évi XCII. törvény az adózás rendjéről (172. ) 172. (1) A (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a) a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, b) a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (a továbbiakban együtt: bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem), c)1214 bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti, d) adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat, e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. -ban meghatározott esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit), f) a 24/F. (1) bekezdése szerinti kérdőívet határidőn belül nem küldi vissza az állami adó- és vámhatóság részére, illetve a kérdőívvel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget, 16. oldal

17 g) h) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot, i) a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja, j) a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, k)1219 l) az ellenőrzést, az üzletlezárást, a hatósági eljárást vagy a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, különösen ilyennek minősül, ha a becslés során az adózó bizonyítékként más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, és az ez alapján lefolytatott kapcsolódó vizsgálat az adózó bizonyítási indítványában foglaltakat nem támasztja alá, m) az e törvény szerint elektronikus bevallás benyújtására kötelezett a regisztrációs kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, n) a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanul tett külön nyilatkozatot arról, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett, ny) az általános forgalmi adóról szóló törvény XV. fejezete alkalmazásában az utazásszervezési szolgáltatás igénybevételéről valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt elmulasztja évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (188. ) 188. (1) Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, 17. oldal

18 b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott felső értékhatárt. (2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: forintnak megfelelő pénzösszeg évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben a társadalmi jólét forrása egyfelől az értékteremtő munka, másfelől a vállalkozások, kiemelten a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása, a következő törvényt alkotja: I. Fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI 1. (1) Magyarországon a vállalkozás a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenysége (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) alapján keletkező adó- és más közteher-fizetési kötelezettségének választása és jogosultsága esetén e törvény szabályai szerint tehet eleget. (2) A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. (3) A kisadózó vállalkozások tételes adójával és a kisvállalati adóval összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik. (4) Az adózó a kisadózó vállalkozások tételes adójával és a kisvállalati adóval összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint teljesíti. 18. oldal

19 (5) A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó a központi költségvetés bevétele. (6) Az állami adóhatóság által a kisvállalati adóalanyiságot, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adózókról, továbbá a kisadózókról vezetett nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. 2. E törvény alkalmazásában 1. átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz című kiadvány január 1. napján érvényes szabályai szerint meghatározott állományi létszám; 2. beszámoló: a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.), vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámoló, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót; 3. bevétel: e törvény III. Fejezetének alkalmazásában az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei, vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja, a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó kisadózó vállalkozás esetén a 12. pont alapján meghatározott összeg; 4. egyéni cég: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvényben egyéni cégként meghatározott jogalany; 5. egyéni vállalkozó: a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozó; 6. ellenőrzött külföldi társaság: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) pontja szerinti társaság; 7. elszámolásra kiadott előleg: pénzeszközök átadása természetes személynek abból a célból, hogy a természetes személy az adózó nevében terméket szerezzen be vagy szolgáltatást vegyen igénybe, illetve ezek hiányában szolgáltassa vissza az adózónak az átvett pénzeszközt; 8. főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében 19. oldal

20 megfelel az alábbi feltételek bármelyikének: a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani, b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül, d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül, e) olyan magánszemély, aki december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű, g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is, h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll; 9. kapcsolt vállalkozás: a Tao. tv pontja szerinti vállalkozás; 10. kisadózó vállalkozás: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság és betéti társaság; 11. kisadózó: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély, egyéni cég esetén 20. oldal

21 annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja; 12. kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel a) az áthárított általános forgalmi adó, b) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel), c) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül, d) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni, e) jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege, f) a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott 21. oldal

22 árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani; 13. bevétel megszerzésének időpontja: a kisadózó vállalkozás vonatkozásában a) pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja; b) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne; c) jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult; d) elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik; e) az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg; 14. külföldi személy: a Tao. tv pontja szerinti személy; 15. külföldi vállalkozó: a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű személy vagy szervezet, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak; 16. szokásos piaci ár: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás közötti szerződésükben vagy megállapodásukban érvényesítenek vagy érvényesíthetnének; 17. telephely: a Tao. tv pontja szerinti hely; 18. üzletvezetés helye: a Tao. tv pontja szerinti hely; 19. kedvezményezett foglalkoztatott: a) az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 22. oldal

23 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 462/B. (2) bekezdése, 462/C. -a és 462/D. -a szerinti személy; és b) az Eat a és 462/B. (3) bekezdése szerinti személy; 20. kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény: kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a) a 19. pont a) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében, továbbá személyenként 50 ezer forint - az Eat. 462/B. (2) bekezdése szerinti személy kivételével - a foglalkoztatás harmadik évében; b) a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 50 ezer forint, azzal, hogy a kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb az a) pont szerinti esetben a foglalkoztatás első két évében 100 ezer, a foglalkoztatás harmadik évében - az Eat. 462/B. (2) bekezdése szerinti személy kivételével - 50 ezer, a b) pont szerinti esetben 50 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető; 21. részmunkaidős foglalkoztatás: az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt; 22. költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet az adózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó 23. oldal

24 támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is; 23. pénztár mentesített értéke: a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke; a kisvállalati adózásra december 31-ig áttért adózónál a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy a év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke. III. Fejezet A KISVÁLLALATI ADÓ 11. Számviteli alapelvek 15. A III. Fejezetet az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. A kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik. 12. Az adó alanya 16. (1) A kisvállalati adó alanya az a) az egyéni cég, b) a közkereseti társaság, c) a betéti társaság, d) a korlátolt felelősségű társaság, e) a zártkörűen működő részvénytársaság, f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet, g) az erdőbirtokossági társulat, 24. oldal

25 h) a végrehajtó iroda, i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, j) a szabadalmi ügyvivői iroda, k) a külföldi vállalkozó, l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény III. Fejezetének rendelkezései szerint teljesíti. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt; b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét; c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel; d) üzleti évének mérlegforduló napja december 31.; e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. (3) A (2) bekezdésben meghatározott állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. 25. oldal

26 17. (1) Az adóalany adókötelezettsége - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a belföldről és külföldről származó jövedelemre egyaránt kiterjed. (2) A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki. 18. Az adóalany nem határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását, továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze. 13. Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése 19. (1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. (2) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. (3) Az (1) bekezdés szerinti választás állami adóhatósághoz történő bejelentése a bejelentés megtételének napjától számított 30 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre. (4) Nem jogszerű az (1) bekezdés szerinti bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot. (5) A kisvállalati adóalanyiság megszűnik a) az 1 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal; 26. oldal

27 b) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal; c) ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával; d) az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal; e) az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg; f) az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával; g) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot; h) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt. (6) Nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha a tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válik, és az e törvény szerinti adóalanyiságot választja. Választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti be az adóhatóságnak. (7) Az adóalanyiság (5) bekezdésben meghatározott megszűnése napjával, mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év végződik. (8) Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság 27. oldal