ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A végzés JOGERŐS: Év:2014. Hónap:07 Nap:01 KÜJ: 101 748 207 KTJ (telephely): - Iktatószám: 1429-9/2014 Ügyfél: Simon Imre e.v. Előadó: dr. Karácsony Edina Telephely: 9086 Töltéstava-Táplánypuszta 10. Szakértő: Ódor Imre Tárgy: Hulladékgazdálkodási bírság KTJ (létesítmény): - Melléklet: - Hiv. szám: - Ügyintézőjük: - H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) Simon Imre egyéni vállalkozót (székhely: 9027 Győr, Budai u. 5.; a továbbiakban ügyfél) megismételt eljárásban hulladékgazdálkodási tevékenység jogellenes folytatása miatt hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett f i g y e l m e z t e t é s b e n r é s z e s í t i. II. A hatóság a jogerőre emelkedését követően intézkedik a jogerős határozat nyilvános közzétételéről. III. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel. IV. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az első fokú hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni. G:\Hulladek\2014\KaracsonyE\1429-9 1
I N D O K O L Á S Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) felügyeleti szerveként eljáró Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség 14/791-3/2014. iktatószámon végzést hozott, melyben a hatóság 16748-1/2013. sz. határozatát megsemmisítette, s egyben e tárgykörben új eljárás lefolytatására utasította, megállapítva az új eljárásban kötelezően vizsgálandó körülményeket. A hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 29. (2) bekezdés b) pontja alapján köteles az új eljárást lefolytatni, melynek során a hatóság fenti másodfokú megsemmisítő végzésében foglaltakhoz kötve volt a Ket. 105. (4) bekezdése értelmében: A megismételt eljárásban az első fokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti. A hatóság 15593-1/2013. számon iktatott panaszbejelentés alapján 2013. július 25. napján, 9086 Töltéstava- Táplánypuszta 10. szám alatti ingatlanon hatósági ellenőrzést folytatott a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 88/A. (1) bekezdése és 89. b) pontja alapján. Nevezett ingatlan területén, a kerítés mentén 3 x 50 méter hosszúságban, átlag 3 méter szélességben és 2 méter magasságban gumiabroncsok voltak fellelhetők. Az ingatlanon fellelhető volt további kb. 1.500 db használható gumiabroncs és kb. 100 db hozzá tartozó felni is. A helyszíni ellenőrzés alkalmával az ügyfél akként nyilatkozott, hogy a kerítés mentén lévő gumiabroncs hulladékot a 20 év alatt gyűjtötte össze, hogy védje a házát a betörőktől, továbbá a nevezett ingatlanról a 2012. évben és 2013. év tavaszán összesen 3 kamion mennyiségű, mintegy 60 tonna gumihulladékot szállítottak el Zalaegerszegre. A hatóság a nála rendszeresített cégnyilvántartás adatai alapján megállapította, hogy az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben rögzített adószám a Simon Imre Használt Gumikerék-javító és Gumikerék-kereskedő Egyéni Céghez (a továbbiakban ügyfél) tartozik, amelynek székhelye jelenleg is 9027 Győr, Budai u. 5. szám alatt található. A Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) rendelkezésre álló adatai alapján megállapítható volt, hogy az ügyfél 2005. január 1. napjától rendelkezik 101 748 207 KÜJ azonosító számmal, de a nevezett ingatlanhoz nem rendelkezik KTJ számmal. A TAKARNET rendszeren keresztül lekért adatok szerint fenti ingatlan kizárólagos tulajdonosa Simon Imre János. A hatóság idézésére 2013. augusztus 14. napján az ügyfél megjelent a hatóság ügyfélszolgálati irodájában, ahol előadta, hogy a gumihulladék részben Árpási László egyéni vállalkozónak a 9023 Győr, Fehérvári úti kamionparkolónál lévő telephelyéről, másrészről Kratky Gabriellának a 9027 Győr, Ipar u. 43. szám alatti telephelyéről, valamint más autószerelő barátaitól származik, akik összesen hozzávetőlegesen 50-60 db gumit vittek az ingatlanra. A bemutatott szállítólevelek alapján 2012. október 1., 2012. október 05., 2012. november 19., 2012. december 13., napokon EWC 16 01 03 kódszámú használt gumiabroncs hulladék került átadásra összesen 5.850 db mennyiségben. Az ügyfél nyilatkozata szerint a hulladék elszállítása minden esetben a fenti ingatlan területéről történt, az elszállítást valamennyi esetben a RECYCLING T & H Kft. (székhely: 8900 Zalaegerszeg, Egry József u. 4. D ép. fszt. 2.) végezte. A jegyzőkönyvben rögzítésre került a fellelt hulladék mennyisége, az EWC 16 01 03 kódszámú, termékként nem használható gumiabroncsok megnevezésű hulladékok műszaki becsléssel meghatározott mennyisége 100 tonna. A hatóság a rendelkezésére álló információk alapján megállapította, hogy nevezett ingatlanon fellelt hulladék az ügyfél tulajdona. A hatóság által az is megállapításra került, hogy az ügyfél hulladékgazdálkodási engedéllyel az ellenőrzés időpontjában nem rendelkezett és erre irányuló kérelmet sem terjesztett elő a hatósághoz. Mindezekre tekintettel a hatóság hivatalból indított eljárást hulladékgazdálkodási bírság kiszabása iránt, mely eljárásban a 16748-1/2013. szám alatti határozattal az ügyfelet hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett figyelmeztetésben részesítette. 2
Hivatkozott számú határozat ellen Töltéstava Önkormányzata 16748-2/2013. szám alatt a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül fellebbezést nyújtott be a hatósághoz, melyben előadta, hogy a hiteles cégnyilvántartás adatai alapján Simon Imre Egyéni Cég 2010. 07. 01. napján megszűnt, ezért a hatóságnak nem lett volna jogszabályi lehetősége bírság helyett figyelmeztetést alkalmazni. Fentiekre tekintettel a hatóság megkereste a Győri Törvényszék Cégbíróságát továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatóságát az ügyfél vállalkozói jogviszonyának megállapítása érdekében. A Győri Törvényszék Cégbírósága 1429-1/2014. iktatószám alatt tájékoztatta a hatóságot, hogy a nevezett egyéni céget 2010. 07. 01. napján megszűntnek nyilvánította és törölte a cégjegyzékből. Egyúttal tájékoztatta a hatóságot, hogy az egyéni cég törlése az egyéni vállalkozói jogviszony fennállását nem érinti. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága 1429-2/2014. iktatószám alatt tájékoztatta a hatóságot, hogy az ügyfél nyilvántartásuk alapján egyéni vállalkozó és gazdasági tevékenységet folytat. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban Ht.) 2. (1) bekezdés 26. pontja értelmében: Hulladékgazdálkodásnak minősül a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenység, továbbá a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozása. A Ht. 2. 17. pontja alapján: A gyűjtés a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítása céljából, amely magába foglalja a hulladék előzetes válogatását és előzetes tárolását is. A Ht. 12. (1-3) bekezdései értelmében: A hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezheti. A gyűjtő - a 28. (5) bekezdésében meghatározott kivétellel - tevékenységét gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végzi. A gyűjtő által gyűjtött hulladék előzetes válogatása, előzetes tárolása - kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott kivétellel - összesen legfeljebb 1 évig végezhető. Ezt követően a hulladék kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell. A Ht. 62. (1) bekezdése alapján: Hulladékgazdálkodási tevékenység a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély vagy nyilvántartásba-vétel alapján végezhető. Mindezekre tekintettel a hatóság megismételt eljárásban hivatalból indított eljárást hulladékgazdálkodási bírság kiszabása iránt 1429/2014. iktatószám alatt, melyről, valamint az ügyfélnek a Ket. 51. -a és 68. -a alapján fennálló iratbetekintési és Nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről 1429-4/2014. számon kibocsátott iratával a Ket. 29. (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően értesítette az ügyfelet. A hatóság megállapította, hogy az iratot a tértivevény tanúsága szerint az ügyfél nevében 2014. 04. 25. napján vették kézhez, azonban az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül ide nem értve az ügyfél kis- és középvállalkozása státuszának megállapítására vonatkozó beadványt nem érkezett. A Ht. 86. (1) bekezdés a) pontja értelmében: Az a természetes vagy jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaság aki (amely) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti azt a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. 3
A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 3. (1) bekezdése értelmében: A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani. A Hbr. 1. (3) bekezdés d) pontja értelmében: hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése esetén tizennyolcezer forint. A Hbr. 1. (2) bekezdése értelmében a hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét a Ket. 94/A. (1) bekezdésében foglaltakon túl az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani: A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt. Jelen eljárásban a hatóság megállapította, hogy a jogsértő magatartás veszélyessége vagy károsító hatása csekély, a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatás nem jelentős, káresemény, környezetkárosítás vagy veszélyeztetés a hatóság tudomása alapján nem történt. A Hbr. 4. (2) bekezdése értelmében: Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető. A jogsértés súlyát mérlegelve, továbbá a hivatkozott jogszabályhely alkalmazhatóságát vizsgálva a hatóság azt állapította meg, hogy az ügyfél a jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a hulladékot hulladékgazdálkodási engedély nélkül gyűjtötte, továbbá a hatósági ellenőrzést követően, illetve 15998-1/2013. számú kötelezéssel megállapított határidőig Simon Imre az ingatlanon fellelt hulladékok átadását nem igazolta. Erre tekintettel a jogsértés nem tekinthető csekély súlyúnak, ekképp a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásától eltekinteni nincs lehetősége a hatóságnak. Mindemellett a bírság, mint a jogellenes magatartás szankciója szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében. A Hbr. melléklete alapján a bírság összege a következő: A bírság megállapításának alapját képező hulladékmennyiség műszaki becslésen alapul. A H.bír. rend. mellékletében foglaltak szerint amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg, a műszaki becsléssel (számítással) meghatározott tonnában kifejezett nagyságrendi tömegtartomány középértékével kell számolni. Becsült mennyiség (tonna) Nagyságrendi tömegtartomány középértéke (tonna) 100 55 B = A x M x S ahol B: a nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság forintban fizetendő összege A: az alapbírság forintban (18000) M: módosító tényező S: súlyosbító szorzó (1) Az M módosító tényező értéke a Korm. rend. mellékletének 3. pont c) bekezdése alapján: M = V x M c,t ahol V = 2,5 mivel a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény hatálya alá tartozó hulladékról van szó 4
M c,t = 15,75 + (t 10) x 1,30 ahol t a hulladék tonnában kifejezett mennyisége, jelen esetben 55 tonna Így M c,t = 15,75 + (55 10) x 1,30 = 74,25 A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság összege: M=2,5 x 74,25 = 185,625 B = A x M x S = 18000 x 185,625 x 1= 3.341.250,- Ft. A kiszabandó bírság összege: 3.341.250,- Ft, (azaz hárommillió-háromszáznegyvenegyezerkettőszázötven forint). A hatóság eljárása keretében alábbiak szerint vizsgálta Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá azt is, hogy az ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Kkvt.) 3. (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e: A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja értelmében: Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. b) pontja értelmében: A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdésének c)- g) pontjában és 2. (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint. A hatóság fentiek nyomán megállapította miután a hulladékbírság kiszabására a Hbr. 1. (3) bekezdés d) pontja alapján kerülne sor, hogy a Ket. 94. (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alkalmazhatósága kizárt, figyelemmel a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjára, melynek értelmében: Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné. A hatóságnak eljárása keretében vizsgálnia kellett azt is, hogy az ügyfél a Kkvt. 3. (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e, tekintettel arra, hogy amennyiben igen és a Kkvt. 12/A. (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a hatóság köteles bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni. Az ügyfél 1429-4/2014.szám alatt iktatott beadványában foglalt nyilatkozata szerint a Kkvt. 3. (1) bekezdésének személyi hatálya alatt áll, melynek nyomán figyelemmel arra, hogy korábbi jogsértése nem követett el és a Kkvt. 12/A. (2) bekezdésében foglalt kizáró okok sem állnak fenn a hatóság megállapította, hogy a Kkvt. 12/A. (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van helye jelen eljárásban, melynek alapján a rendelkező rész I. fejezetében foglaltak szerint döntött. A hatóság felhívja az ügyfél figyelmét, hogy fenti jogszabályra hivatkozással csak az első esetben előforduló jogsértés esetén lehet mentesülni az annak alapján alkalmazott figyelmeztetéssel az esetleges bírságolás 5
jogkövetkezményeitől; így e jogszabályhely miután az jelen eljárásban alkalmazást nyert a jövőben esetlegesen előforduló újabb jogsértése esetén már nem vehető figyelembe az ügyfél javára. A Ket. 80/A. (1) bekezdés i) pontja értelmében: A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott. (II. fejezet) A határozat rendelkező részének III. fejezete a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. -ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. alapján rendelkeznie kellene. A hatóság jelen határozatát a Ket. 71. (1) bekezdése valamint a Ket. 72. (1) bekezdése alapján hozta meg, melyben nevesített hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 23.) VM rendelet szerint felsorolt EWC-kódszámok alapján állapította meg. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja állapítja meg. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdése, illetékességét pedig ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete állapítja meg. Győr, 2014. június 3. Dr. Buday Zsolt Igazgató megbízásából Dr. Jagadics Zoltán sk. Mb. Igazgató-helyettes A határozatot kapják: 1. Simon Imre e.v. 9086 Töltéstava-Táplánypuszta 10. 2. Töltéstava Község Önkormányzata 9086 Töltéstava Petőfi S. u. 123. Jogerőre emelkedés után: 3. Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség 9021 Győr, Szent I. u. 6. 4. nyilvános közzététel 6