MARGITSZIGET DOMONKOS APÁCAKOLOSTOR KÚTHÁZ REKONSTRUKCIÓ TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓ 2002
1125 BUDAPEST, RÕZSE U: 17. TEL/FAX: 355-92-86 MÛTEREM: 1016 BUDAPEST, NAPHEGY U: 29/B. TEL/FAX: 213-88-89, E-MAIL: ROTHBT@INTERWARE:HU ROTH ÉS TÁRSAI BT MARGITSZIGET DOMONKOS APÁCAKOLOSTOR KÚTHÁZ REKONSTRUKCIÓ TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓ 2002
Design by ARCHIDESIGN 2100 Gödöllõ, Ripka Ferenc u. 15.
1. A KÚTHÁZ REKONSTRUKCIÓS JAVASLATA Dr. Bodor Imre régész - történész 2. KOLOSTORI KÚTHÁZAK IRODALOMBAN FELDOLGOZOTT MINTÁK ALAPJÁN Selmeci János okleveles építészmérnök CÍMLAPON: A Canterburyi Christ Church vízellátó rendszerét ábrázoló XII.századi mûszaki rajz 4
5
1. A KÚTHÁZ REKONSTRUKCIÓS JAVASLATA Dr. Bodor Imre régész - történész 6
A KÚTHÁZ REKONSTRUKCIÓS JAVASLATA Másfél-két méter körüli átlagos falmagasságával a domonkos kolostor nagy kiterjedésû rommezeje meglehetõsen lapos. Területén vertikális elemként ma csak a szentély két kimagasló falmaradványa és a kápolna rekonstruált szentélye jelentkezik. Az eredetileg is hangsúlyos, központi elhelyezkedésû kútház rekonstrukciója környezetébõl kiemelkedõ tömegével, nemes anyagból, igényes munkával kialakított tetõzetével visszaadja - legalább részben - a kolostorudvar hajdani zártságát, intim hatását. Élõ funkciója: mûködõ csorgókút befogadása. Utóbbi az eredeti rendeltetés felidézésén túl a nagyszámú látogató vízszükségletét is kielégíti. Az építmény egyszersmind az egész romterület egyetlen bárki által megközelíthetõ belsõ terét adja. A rekonstrukció megvalósítása azonban mûemléki szempontból határeset.ha a kútházat önmagában tekintjük, igen kevés adatra támaszkodhatunk. Csak alaprajzát és párkányának hét kõelemét ismerjük. Teljesen ismeretlen számunkra egykori nyílásainak mérete, keretezésük profilja. Boltozatának mindössze egyetlen bordaprofil rajzát közli Lux Géza 1938 - ban. Ha azonban a rommezõ egészét tekintjük, annak kisméretû, de hangsúlyos központi elemét kell látnunk benne. Esztétikai szemponton /újabb vertikális elem / és gyakorlati meggondoláson /ivókút/ túl, az újjáépítés mellett szóló igen lényeges érv a vakmérmûves párkányelemek anastylosisszerû viszahelyezése és a párkány rekonstrukciója. Az eredeti elemekbõl összeállított párkányszakasz jelenlegi helyzetében nehezen értelmezhetõ és fokozottan veszélyeztetett. A kútház párkányába való visszaépítése mindkét problémát megoldja. Az eredeti párkánykövek alapján hitelesen pótolható a teljes párkány és az építmény sarkain lefutó tagozatok. A profilált kövek középkori módon megmunkált felületû mûkõelemekkel pótolhatók. A párkánymagasság a sekrestye egykori födémének helyét és a szentély északi ablakkönyöklõjét figyelembe véve kb. négy méter körül lehetett. A kitöltõ falazat - véleményem szerint - terméskõ lehetett. Rekonstrukciójánál is harmonikusabbnak érzem a terméskõ falazatot. Ebbe a felületbe beépíthetõk a párkányszakasz jelenlegi elhelyezésekor felhasznált gótikus téglák is, így azok sem vesznének el. Analógiaként említeném a pesti belvárosi plébániatemplom déli nyolcszögû királyi oratóriumának, falazatát, amely faragott nyíláskeretekkel és sarokelemekkel, de téglával vegyes terméskõ falazattal épült. 7
A legnagyobb gond a teljesen bizonytalan kialakítású ablakok rekonstrukciója. Megnyugtatónak art tartanám, ha az ablakok anyagukban és kialakításukkal is jeleznék a teljes bizonytalanságot. Az ablakok téglából készülnének egyszerû rézsûs kialakítással, vagy rézsû nélküli csúcsíves faláttörések formájában. Kialakításuk mintegy a keretek hiányára utalna. Bármely stílszerû megoldás ugyanis kétségessé teszi a visszaépítendõ eredeti elemek és az azokhoz igazodó rekonstrukciós másolatok, de a rommezõ egyéb kiegészítéseinek hitelét is! A semlegesen kiképzett nyílások viszont - õszinteségük mellett - a gótizáló kereteknél alig jelentenének kisebb esztétikai élményt. Végül is rajtuk keresztül fõ látványként maga a csorgókút jelenik meg. Megjegyzés: A kút vezetékrendszerének kialakításakor régészeti megfigyelésre lesz szükség az eredeti kútépítmény esetleg még meglévõ nyomainak megismerése végett. 8
2. KOLOSTORI KÚTHÁZAK IRODALOMBAN FELDOLGOZOTT MINTÁK ALAPJÁN Selmeci János okleveles építészmérnök 9
ÁLTA LÁNOS ISMERTETÉS 1. A kútházak elhelyezkedése A kolostorok kútházai általában szabadonállóan a kolostorkert közepén, vagy a kerengõ mellett, ahhoz illeszkedve épültek fel. Jelen összeállításban csak ez utóbbiak szerepelnek. A kerengõ melletti elhelyezkedésnek két esete a gyakori: a templom hosszházával párhuzamos, de túloldali folyosó mentén, általában annak közepénél, vagy a közepéhez közel, illetve ezen folyosó és egy rá merõleges folyosó csatlakozásánál a sarokban. A kútházak ugyanis a refektórium közelében voltak, a szerzetesek étkezés elõtt állítólag itt mostak kezet. A refektóriumot pedig általában a kerengõnek a templommal átelenes oldalán lévõ folyosó mentén alakították ki. A kútház nem ásott kút védelmére szolgált. A benne lévõ csorgókút csövön kapta a vizet a távolabbi ásott kútból, medencébõl. Ciszterci kolostor eszményi terve.(w. Braunfels alapján) 1. Szentély 2. Halottak kapuja 3. Szerzetesek kórusa 4. Padok a betegek számára 5. Szentélyrekesztõ fal 6. Konverzusok (nem teljes jogú szerzetesek kórusa 7. Elõcsarnok 8. Lépcsõ a hálóterembe 9. Sekrestye 10. Amarium 11. Mandatum - kõpadok olvasáshoz és lábmosáshoz 12. Szerzetesek kapuja 13. Konverzusok kapuja 14. Káptalanterem 15. Lépcsõ a hálóterembe 16. Auditórium 17. Szerzetesek terme 18. Noviciusok terme 19. Szerzetesek latrinája 20. Melegedõszoba 21. Kút 22. Szerzetesek refektóriuma 23. Olvasópult 24. Konyha 25. A pincemester szobája 26. A konverzusok utcája 27. Éléstár 28. Konverzusok refektóriuma 29. Konverzusok latrinája 10
2. A kútházak típusai Alaprajzuk szerint három csoportba oszthatók: 2.1. Négyszögletesek, azaz négyzetesek, esetleg téglalap alaprajzúak. Ezek legtöbbször két folyosó találkozásánál, a kerengõ sarkánál helyezkedtek el, bár ismeretesek folyosó mellett lévõk is. Pl: Burgos, Santa Maria székesegyház - Spanyolország, Canterbury, Christ Church - Anglia, Monreale, Székesegyház - Szicília. 2.2. Kápolnaszerûek. Két részbõl állnak, a kerengõhöz csatlakozó négyszögletes területbõl és az ezt a szabályos nyolcszög három oldalával lezáró trapézból. Pl: Alcobca, ciszterci apátság (Real Abadia de Santa Maria de Alcobaa) - Leiria, Estremadura, Portugália, Oliva ( Mons Olivarom ) - Gdansk, Lengyelország. 2.3. Sokszögûek, legtöbbször nyolcszögûek, esetleg köralaprajzúak. A sokszögûek vagy közvetleül, egyik oldalukkal illeszkednek a kerengõ egyik oszlopközéhez, vagy egy kis nyaktag kapcsolja össze azokat. Ez utóbbi talán szebb megoldás. Pl: Heiligemkreuz, cisztercita apátság - Ausztria, Le Thoronet, cisztercita kolostor - Franciaország, Problet, Mária kolostor - Tarragona, Spanyolország. 11
KERENGÕK SARKÁBAN ÁLLÓ KÚTHÁZAK ÁLTALÁBAN NÉGYSZÖGLETES ALAPRAJZZAL Barcelona, Santa Eulalia-székesegyház - Spanyolország. A könyvben csak alaprajz szerepel, helyiség - megnevezés nélkül. (Lehet, hogy más rendeltetésû építmény?) A templom melletti és keleti folyosók találkozásánál fekszik. (V.ö.: Burgos, Santa Maria - székesegyháznál is a templom melletti folyosónál!) Gazdag csillagboltozattal fedve. A mûvészet története (4) - A gótika és a távol-kelet. Bp., Corvina Kiadó 1992. 74. old. Batalha, Mosteiro de Santa Mária da Vitória - Portugália. I. János 1388-ban kezdte építtetni az 1385-ös, kasztiliaiak fölötti aljubarrotai gyõzelem emlékére. Az elsõ szakaszban Afonso Domingues megépítette a templomot, a káptalantermet és a királyi kerengõt, a Claustro Realt. Késõbb alakult ki a kolostortemplomtól északra elhelyezkedõ hatalmas együttes, a fogadalmi domonkos rendház két kolostorkerttel, kerengõvel. A templom melletti a Claustro Real, melynek ÉNy-i sarkában áll a kútház. Gótikus Stílus. Budapest, Vince Kiadó, É.n.(2000.?) Borngässer,Barbara: Késõ gótikus építészet Spanyolországban és Portugáliában c. fejezet. Budapest, Corvina Kiadó 1992. 289.-293.old. ff. alapr., színes összkép, belsõ és a Claustro Real egy homl. Szakasza. (Dr. Albrecht-Bott, Marianne - Hertlein, Joachim:) Knaurs Kulturführer in Farbe - Portugal. München Droemer Knaur, 1988. 36.old alaprajz helyiség - megnevezésekkel Jaxtheimer, Bodo W.: Knaurs Stilkunde. Gotik Die Baukunst. München/Zürich 1982. 345. old.:templom Ny-i homl.? 346. old.: Kútkápolna Brunnenkapelle belsõ ff. Fénykép. Bernhard, Marianne: Kolostorok Budapest, Dunakönyv Kiadó, 1994. 156.old.: Kútház belsõ színes képe. 12
Burgos, Santa Maria-székesegyház - Spanyolország. A kolostor a templomtól délre fekszik, de a kútházat a templom melletti és a nyugati folyosó találkozásánál alakították ki. Négyzetes, vagy romboid alaprajzú, keresztboltozattal. Mindkét alaprajzon csak a kerengõ felöli két oldal nyitott, a kert felöli pedig befalazott (?) 1221. - XVI. szd. A mûvészet története (4) - A gótika és a távolkelet. Budapest, Corvina Kiadó 1992. 65. old. Alaprajz-ff. Czellár Katalin: Spanyolország építészete II. (Az építészet világa 12) Budapest, Corvina Kiadó 1983. 89.-92.old. leírás, 90.old.: ff. alaprajz Byland ciszterci apátság, Yorkshire - Anglia. 1177 után - XIII. szd. A helyszínrajzon a legtöbb falat szürkével jelölték, csak néhányat feketítettek be. (érthetetlen, jelmagyarázat nincs! Talán a szürke jelzi a kevésbé megmaradtat, vagy bizonytalant?) A kerengõ kert felöli falait, azaz íveit szürkével jelölték. A templom melletti folyosó közepéhez kis négyszögletes építmény csatlakozott. Négyszögletes kútháznak, illetve négyszögletes kútház alapfalainak tünik, de a rajzon megnevezések nincsenek. A konyha a kerengõ túlsó, déli oldalán volt. A refektórium is ott lehetett. A kútház ugyanis legtöbbször a refektórium közelében volt. Toman, Rolf: Román stílus. Budapest Kulturtrade Kiadó Kft. 1998. Wischermann, Heinfried: Nagy-Britannia román stílusú építészete c. fejezet. 248. old. Helyszínrajz. Ff. Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Budapest, Helikon 1989. 14. old. templom fõhajó belsõ kép. színes. Nem egyeztethetõ az alaprajzzal! 13
Canterbury Christ Church - Anglia. A vízellátás és csatornázás ábrázolása. A kolostort és apátsági templomot Anselm érsek idején (1093-1109) átépítették. Az 1130-ban felszentelt új kórus alaprajza a két kereszthajós Cluny-i elrendezést követi. Az Anselm kori templom néhány részlete máig fennmaradt, de az egész épületcsoport látható a cambridge-i Trinity College könyvtárában õrzött híres XII. századi rajzon (G. Zarnecki - lásd a borítót). Úgy tûnik a rajz két kolostorkertet ábrázol. A rajzon a baloldalit talán csak három oldalról keretezi folyosó. E kert templom felöli oldalának és a rá merõleges oldalnak csatlakozásánál áll egy négyzetes, sátortõs kútház. Benne egy hatkarélyos kút helyezkedik el. Két vízvezetéket kötöttek hozzá: az egyik az együttesen kívüli nagy piscinaaljából érkezik, a másik vezeték, a másik kerengõnél lévõ kútház felé halad, de közben beleköt vagy kiágazik. belõle egy harmadik kútház vezetéke. Ez utóbbi kútház egy keskeny, hosszú kertben áll. A kert, vagy udvar a templom és az elõbbi kerengõ, templommal párhuzamos oldala között helyezkedhetett el. Ezen kertet nem keretezte kerengõ. A rajzból nem lehet kivenni, hogy a négyszögletes kútház a kert valamelyik hosszoldalához simult, vagy középen állt. A másik kolostorkertet a kútházzal az elõbbiekhez képest fejjel lefelé ábrázolták. Közvetlenül a templom hosszoldala mellett helyezkedik el. Minden oldalról emeletes épületek határolják. A templommal párhuzamos, de átellenes oldali folyosó közepénél áll egy kútház. A folyosó szemközti, tehát külsõ oldalához csatlakozik a Refectorium. A kútházban középen egy, egymás fölött kétmedencés kút áll. Alul egy nyolckarélyos medence látszik, fölötte központi oszlopon egy négy karéllyal és négy háromszöggel bõvített, az elõbbinél kisebb medence. A kútház a kerengõfolyosó elõtt áll, de itt is kivehetetlen, hogy hol: közvetlenül mellette, vagy távolabb, már a kertben. Teteje redõzöttnek tûnik. Mindhárom kútház sarokoszlopokon áll, mindegyiknél kettõ -kettõ látszik. Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Budapest, Helikon 1989. 84.-85. old. színes ábra, középen zavaró hajtással. Zarnecki, George: Kolostorok, szerzetesek, barátok. Budapest, Corvina Kiadó 1986. 63.old. 47. ábra ff. 14
Cluny II. Saone-et-Loire - Franciaország. 981 elõtt épült. A templomtól délre volt a kolostorkert, annak DNy-i sarkában egy hosszú keskeny téglalap-alaprajzú kútház. A déli, tehát a templom hossztengelyével párhuzamos folyosó túlsó oldalán állt a refektórium. Bejárata éppen a kútházzal szemben nyílott. Zarnecki, George: Kolostorok, szerzetesek, barátok. Budapest, Corvina Kiadó 1986. 58.old. 42. ábra ff. Cluny III., azaz Saint-Pierre-et-Paul. Saone-et-Loire - Franciaország. 1089-1131/32 között épült. A bemutatott,1150 körüli állapot helyszínrajzi viszonyai ugyanolyanok voltak, mint 1089 elõtt. A jóval nagyobb új templomtól délre szintén egy, jóval nagyobb új kolostorkert helyezkedett el. Annak DNy-i sarkában állt a téglány alaprajzú kútház. Az új, hatalmas refektórium továbbra is a kerengõ déli oldalának külsõ oldalán feküdt. Badstübner, Ernst - Beyer, Klaus G.: Kirchen der Mönche (Die Baukunst der Reformorden im ). Union Verlag Berlin 1980. 135. old. rekonstruált helyszínrajz. Toman, Rolf: Román stílus. Budapest Kulturtrade Kiadó Kft. 1998. 128. old.: helyszínrajz ff., 137. old. rekonstruált távlati kép. Zádor Mihály: Az építészet története: Középkor - Romanika. Budapest, Tankönyvkiadó 1990. 98.-100. Old.: helyszínrajz, madártávlati összkép, templomalaprajz, metszet. Zarnecki, George: Kolostorok, szerzetesek, barátok. Budapest, Corvina Kiadó 1986.58. old. 44.ábra. Helyszínrajz. 15
Lisszabon, Sé patriarcal székesegyház - Portugália. Építkezés kezdete 1147. A kolostorkert és kerengõ a keleti oldalon. A kerengõnek csak három folyosója van. A negyedik helyét a szentély kápolnakoszorúja foglalja el. A délkeleti sarokban egy kis négyzet, talán sarki kútház. Toman, Rolf: Román stílus. Bp. Kulturtrade Kiadó Kft. 1998. 199. old.: ff. helyszínrajz. (Dr. Albrecht-Bott, Marianne - Hertlein, Joachim:) Knaurs Kulturführer in Farbe - Portugal. München Droemer Knaur, 1988. 138. old. helyszínrajz ff. Monreale székesegyház - Szicilia. Épült: 1147-1182. Kerengõ: 1172-1189. (Zádor) A kerengõ DNy-i, tehát a templomtól távoli sarkában áll a négyzetes kútház. Mérete 3 3 kerengõhomlokzati-oszlopköz. A kert felé kijárat nincs, a lábazat folyamatos. Közepén 3 lépcsõfoknyi mélyítés, melyben a kút áll. A felsõ két fok a kútat négyzetes alakban veszi körül, az alsó nyolcszögben. A kút egy köralakú medence, közepében egy cikk-cakkban sûrûn rovátkolt oszloppal. Ennek tetején ül egy gömb vízköpõ állatfejekkel szintén kõbõl. Alfieri, Bianca Maria: Italien Klassische Reiseziele - Dom und Kreuzgang von Monreale /Sizilien. Atlantis. - Manfred Pawlak Verlagsgesellschaft mbh, Herrsching 1989. Címlap, valamint 69.és 70-71.oldalakon szines képek, 72. old. Leírás. Toman, Rolf: Román stílus. Budapest Kulturtrade Kiadó Kft. 1998. 112. old. szines kép. Zádor Mihály: Az építészet története: Középkor - Romanika. Budapest, Tankönyvkiadó 1990. 302. old ff. kép, 301. old. rövid leírás. 16
Rorschach Mariaberg Bencés kolostor - Sankt Gallen, Svájc. Késõ-középkori 1489-bõl. Az alaprajzon az ÉK-i sarokban nyolcszögletû házacska(?) nem kapcsolódik a folyosókhoz, pedig nagyon közel fekszik hozzájuk. Szemben a folyosó külsõ, északi oldalán nyílik a refektorium. Sem a jelmagyarázaton, sem a leírásban nincs szó kútházról! (Hertlein, Joachim - Dr. Mehling Marianne - Schenck, Wokfgang): Knaurs Kulturführer in Farbe - Der Rhein München Droemer Knaur, 1990 17
KERENGÕFOLYOSÓK MELLETT ÁLLÓ KÚTHÁZAK NÉGYSZÖGLETES ALAPRAJZZAL Fontenay ciszterci kolostor, Cote d'or - Franciaország. Alapítás 1118., mai helyére áthelyezve 1130, a templom építésének kezdete 1133. (vagy 1139?). A templommal ellentétes déli oldalon áll. Vele szemben a folyosó külsõ oldalán nagy kéthajós refektórium nyílik. A mûvészet története (4) - A gótika és a távol-kelet. Budapest, Corvina Kiadó 1992. 9. old. helyszínrajz, refektórium beírásával. Badstübner, Ernst - Beyer, Klaus G.: Kirchen der Mönche (Die Baukunst der Reformorden im Mittelalter) Union Verlag Berlin 1980. 11.-12. old. ff.képek a kerengõrõl kútház nélkül. Bernhard, Marianne: Kolostorok. Budapest, Dunakönyv Kiadó, 1994. 62. old. ff. helyszínrajz, szines kép a kerengõrõl kútház nélkül, ismertetés. Cs. Tompos Erzsébet - Zádor Mihály - Sódor Alajos: Az építészet története - Középkor. Tankönyvkiadó Vállalat 1971. 307. old. ff. helyszínrajz az építés ütemeinek feltüntetésével: kútház a XII. sz.-i állapot szerint rekonstruált részek között. ff. képek a templomról. Toman, Rolf: Román stílus. Bernhard és Ulrike Laule: Franciaország román stílusú építészete. c. fejezet. Budapest Kulturtrade Kiadó Kft. 1998. 134. old. ff. helyszínrajz, színes képek: kerengõ, templom (kútház nem látszik!) Zádor Mihály: Az építészet története: Középkor - Romanika. Budapest, Tankönyvkiadó 1990. 109.-111. old. helyszínrajz, (kútmedence boltozatként jelölve?) ff. az együttes -madártávlati képe. Fossanova. cisztercita kolostor - Olaszország 1187-1208. A templommal átellenes folyosó falától téglalap(?) alaprajzú kútház lép elõ. Mérete kb. a kerengõ keresztboltozatának egységével azonos. Ez általában 3 18
homlokzati boltívet jelent. A kútház kerengõvel párhuzamos homlokzata két nagyobb ívvel nyílik a kertbe. Mellvédfal nincs, tehát ki lehet menni a kertbe. Érdekes tetõ fedi, áttört felépítménnyel. Bernhard, Marianne: Kolostorok. Budapest, Dunakönyv Kiadó, 1994. 106.old. leírás és színes kép a kertbõl. Chastel, André: Itália mûvészete. Budapest Corvina 1973. 153-154. old. ff. képek: templom Ny-i homlokzata és belseje, valamint kerengõ nézete a kútházból. Cs. Tompos Erzsébet - Zádor Mihály - Sódor Alajos: Az építészet története - Középkor. Tankönyvkiadó Vállalat 1971. 521. old. Steingaden - Bajorország. A kerengõ mellett a kert felé kútház. Mérete a folyosó egy osztásával egyezik. Szövegben magyarázat: arra szolgált, hogy a barátok kezet mossanak, mielõtt asztalhoz ülnének. Weber, Gottfried: Die Romanik in Oberbayern. Bindlach, Gondrom Verlag GmbH. 1990. 127. old. kerengõ belsõ képe. 19
KERENGÕFOLYOSÓK MELLETT ÁLLÓ KÚTHÁZAK KÁPOLNASZERÛ ALAPRAJZZAL A folyosóhoz egy négyszögletes alaprajzú, ehhez pedig egy, a szabályos nyolcszög négy oldalával lezárt tér, mintha egy kis templom vagy kápolna volna. Ciszterci kolostor eszményi terve - W. Braunfels után. A kútház a temlommal átellenes déli folyosó mellett. A folyosó túloldalán áll a szerzetesek refektóriuma. (A konverzusoké a délnyugati sarokban). Az ábrázolás szerint az együttest két patakra (?), vagy egy patak két ágára telepítették, az egyik a kútház alatt folyik el, a másik a déli szélen a latrináknál. Toman, Rolf: Román stílus. McLean, Alick: Itália román stílusú építészete. A kolostor mint Mennyei Jeruzsálem. c. fejezet. Budapest Kulturtrade Kiadó Kft. 1998. 119. old. (Az említett W. Braunfels valószínûleg a Mitteralterliche Stadtbaukunst in der Toscana. Berlin 1988. c. mûvében bemutatottakra utal.) Alcobca, ciszterci apátság (Real Abadia de Santa Maria de Alcobaa) - Leiria, Estremadura, Portugália. Az elsõ portugál király, Alfonso Henriques alapította 1147-ben. Az építkezés kezdete:1178. 1222-ben az épület lényegében készen állt. A Szûz Máriának szentelt kolostor és templom a ciszterci építészet legépebben megmaradt európai példája. A közel négyzet alakú, gótikus együttes hatalmas templomot, öt kerengõt, hét dormitórtiumot, hospendáriumot, refektóriumot, óriási konyhát, valamint gazdasági helyiségeket és egy kútházat foglal magába. (M. Bernhard). A kolostoregyüttes szokatlanul a templom északi oldalához kapcsolódik. A templom melletti elsõ kerengõ (azaz a Claustro do Silencio 1308-1311 Domingo és Diego Domingues) átellenes, jelen esetben északi oldalára került a kútház. Mérete kb. egy keresztboltozatos szakasszal egyezik. Vele szemben egy háromhajós terem (refektórium) középsõ hajójába vezetõ ajtó nyílik. A kert túlsó oldalán, a templom melletti folyosónál van egy, még kisebb négyzetes alaprajzú épület, aminek rendeltetésérõl nem tájékoztatnak a szerzõk. Lehet, hogy ez is egy kútház? 20
A mûvészet története (4) - A gótika és a távol-kelet. Budapest, Corvina Kiadó 1992. 19. old.színes kép: templombelsõ. (Dr. Albrecht-Bott, Marianne - Hertlein, Joachim:) Knaurs Kulturführer in Farbe - Portugal. München Droemer Knaur, 1988. 13-20. old. színes helyszínrajz az építési ütemek feltüntetésével - kerengõ és kútház az elsõ, XII/XIII.- századi szakaszból. Színes képek: dormitorium belsõ,részletek, templombelsõ, szarkofág, kerengõfolyosó belülrõl, kútházbelsõ, vízköpõ. Cs. Tompos Erzsébet - Zádor Mihály - Sódor Alajos: Az építészet története - Középkor. Tankönyvkiadó Vállalat 1971. 531-532. old. ff. helyszínrajz, káptalanterem. Oliva (Mons Olivárum) - Gdansk nyugati részében, Lengyelország. Alapították 1170-ben. A kereszthajós román stílusú és kora gótikus bazilikát a XIII. és XIV. században emelték, és a késõbbi századok folyamán több ízben újjáépítették vagy átalakították. A déli kerengõ-folyosónál lévõ kútház kissé nagyobb, mint egy keresztboltozatos folyosószakasz. Bernhard, Marianne: Kolostorok. Bp., Dunakönyv Kiad, 1994. 150. old. és ff. helyszínrajz. Osek ciszterci kolostor - Cseh Érchegység. 1350-ben a gótikus stílusú kerngõt emelték (?) Bernhard, Marianne: Kolostorok. Bp., Dunakönyv K., 1994. 150.old. ff. helyszínrajz 21
KERENGÕFOLYOSÓK MELLETT ÁLLÓ KÚTHÁZAK SOKSZÖGÛ VAGY KÖR ALAPRAJZZAL Köríves alaprajz csak egy találtatott, sokszögû viszont több. Legtöbbször nyolcszögûek, de van hat és kilencszögû is. Talán lényegesebb, hogy két csoportba sorolhatók. Az elsõnél a közvetlen kapcsolódásnál a sokszög oldala a folyosó falával egyezik, tehát a csatlakozásnál hegyesszögben érintkezik a következõ sokszögoldal és a kerengõ fala. A másik eset a szebb: a sokszöget a folyosóval egy kis nyaktag köti össze, a kapcsolódás áttekinthetõ, nincs hegyesszögû zug. Altzella, cisztercita kolostor. Kolostor a templomtól északra. Az északi folyosó keleti harmadához közvetlenül kapcsolódik a hatszögletû kútház. A folyosó túlodalán, de nem rögtön szemben, hanem két oszlopközzel ill. boltszakasszal nyugatra nagy terem nyílik. Valószínûleg ez volt a refektórium. Badstübner, Ernst - Beyer, Klaus G.: Kirchen der Mönche (Die Baukunst der Reformorden im Mittelalter) Union Verlag Berlin 1980. 211. old.: ff. helyszínrajz. Canterbury, St. Peter and Paul apátság, St. Augustin's apátság - Anglia. Scotland apát (1070-1087.) emeltette a várostól keletre, a falakon kívül A kolostor a templom északi oldalán fekszik. Az ábrán a szürkével jelzett kerengõ északi kolostorfolyosójának nyugati negyedében, majdnem a sarokban szürke pontsor egy illeszkedõ sokszöget mutat. Kissé ferdén álló sokszög négy teljes, és két rövidebb oldala látszódik a folyosó mellett. Semmi szöveges utalás sem vonatkozik rá: kútház volt-e egyáltalán, mikor épült stb. Toman, Rolf: Román stílus. Heinfried Wischermann: Nagy-Britannia román stílusú építészete c. fejezet Budapest Kulturtrade Kiadó Kft. 1998. 220.old.: fekete-szürke helyszínrajz. 22
Chorin, Cisztercita kolostor - Németország. Az Aszkániai ház alapította 1258-ban, és betelepítése 1260-ban történt Lehninbõl. 1272-ben áttelepítették a Chorin-tóhoz. A bazilka felszentelésére 1334-ben került sor. A déli kerengõfolyosó közepéhez közvetlenül csatlakozik a nyolcszögletû kútház. Fait, Joachim - Beier, Klaus G.: Deutsche Kunstdenkmäler - Bezirke Cottbus - Frankfurt/Oder Potsdam und Berlin. Edition Leipzig 1971. 328. old. leírás és ff. helyszínrajz 54-60. ff. Képek. Bernhard, Marianne: Kolostorok. Budapest, Dunakönyv Kiadó, 1994. 27.old. ff. helyszínrajz. Greifswald-Eldena Cisztercita kolostor - Németország. A déli kerengõfolyosónak pontosan a közepéhez közvetlenül illeszkedik a nyolcszög-alaprajzú kútház. (A, rajzon a kerengõ legnagyobb részéhez hasonlóan csak körvonallal jelölve. Más részek feketítve. Lehet, hogy az üresen körvonalazott területek csak kiegészítések, esetleg csak alapfalak). Baier, Gerd - Beyer, Klaus G.: Deutsche Kunstdenkmäler - Bezirke Neubrandenburg - Rostock - Schwerin. Edition Leipzig.1970. 367-368. old. ff helyszínrajz, leírás. Heiligenkreuz, cisztercita apátság, Bécsi erdõ - Ausztria. Ausztria legrégebbi ciszterci apátsága, amelyet a szentté avatott III. Lipót Õrgróf alapított 1133-ban. Az 1220 és 1250 között épült kerengõ a romanika és a gótika közötti átmeneti stílust példázza. A déli kerengõfolyosónak pontosan a közepéhez közvetlenül illeszkedik a kilencszög alaprajzú kútház. Vele szemben nyílik a folyosó déli oldalát majd teljesen elfoglaló refektórium. 23
Bernhard, Marianne: Kolostorok. Bp., Dunakönyv Kiadó, 1994. 131. old. ff. helyszínrajz. Zádor Mihály: Az építészet története: Középkor - Romanika. Budapest, Tankönyvkiadó 1990. 239-240. old. ff. helyszínrajz, metszetek (egyiken talán a kútház körvonala?) ff. fényképek: templombelsõk, kerengõ belseje Le Thoronet ciszterci kolostor - Var, Franciaország. Ez a negyedik déli ciszterci kolostor, amelynek építését késõbb kezdték el, de hamarabb fejezték be, mint a többiekét. A kolostort Raymond de Saint-Gilles, Toulouse grófja alapította 1136-ban, Tourtour mellett. Mai helyére 1150/60 táján költözött át. A templom és a kolostor építését közvetlenül ezután kezdhették el, mert már 1200 körül készen álltak. A mai állapot a Revoil-féle restaurálásra vezethetõ vissza. A kolostor a templomtól északra fekszik. Az északi folyosó közepéhez közvetlenül illeszkedik a hatszögû kútház. Az öt szabadonálló oldalán csak egy-egy félköríves záródású ajtónyílás.(a képen csak kettõ látható, de a helyszínrajzon mind az öt oldalat azonosan ábrázolták!).az épületet kõlap burkolatú tetõ fedi. Toman, Rolf: Román stílus. Bernhard és Ulrike Laule: Franciaország román stílusú építészete. c. fejezet. Budapest Kulturtrade Kiadó Kft. 1998. 173 old. ff. helyszínrajz, 2 színes kép a kertrõl (kútház homlokzata és teteje). Magdeburg, Kloster Unser Lieben Frauen - Németország (premontrei?). Az emeletes kolostorépület elõtt emeletes, íves alaprajzú kútház, kõlapokkal burkolt kúpalakú tetõvel. A kertre nagy boltívvel összefogott hármas, íves záródású román nyílás néz. Ez ugyanolyan, mint a kerengõé. A kútház emeletén az elõbbivel azonos nagy boltívben csak egy kis román ablak nyílik. 24
Badstübner, Ernst - Beyer, Klaus G.: Kirchen der Mönche (Die Baukunst der Reformorden im Mittelalter) Union Verlag Berlin 1980. 9,10 tábla ff.képek. Maulbronn, cisztercita kolostor - Ausztria. A kolostor a templom északi oldalán helyezkedik el. A nyolcszög alaprajzú kútház az északi folyosóhoz közvetlenül illeszkedik, annak majdnem a közepén. (Keletre három, nyugatra két osztás választja el a saroktól) Vele szemben nagy kéthajós terem nyílik, valószínûleg a refektórium. Cs. Tompos Erzsébet - Zádor Mihály - Sódor Alajos: Az építészet története: Középkor. Tankönyvkiadó Vállalat 1971. 515. old. ff. helyszínrajz. 516. ff. Az együttes rekonstruált távlati képe. Toman, Rolf: Román stílus Wolfgang Kaiser: Németország román stílusú építészete. c. fejezet. Budapest Kulturtrade Kiadó Kft. 1998.69. old. ff. helyszínrajz, szines képek. Problet, Mária-kolostor - Tarragona, Katalónia, Spanyolország. Alapította IV. Ramon Berenguer 1153-ban. A román stílusú építményt a ciszterciek emelték, ehhez késõbb gótikus épületeket kapcsoltak. Probletben megtalálható egy XIV. századi fogadószoba, egy XIII-XIV. századból származó, 40 35 méteres, szép csúcsívekkel és oszlopokkal megépített impozáns kerengõ, valamint egy hatszögû alaprajzú, boltívekkel és oszlopokkal körülvett 15. századi kútház, a 25
szerzetesek mosdómedencéje ahol mosakodtak és évente tizenkétszer hajat és szakállt vágattak (Bernhard: Kolostorok). Frontfroide-ból jött francia szerzetesek építettek a clervaux-i alaprajz nyomán. (A gótika és ). A kolostor a templomtól északra fekszik. A kútház az északi kerengõfolyósónak a keleti harmadához csatlakozik, keletre két, nyugatra négy homlokzati szakasz különíti el a saroktól. Vele szemben a refektórium nyílik. A kútház alaprajza hatszögletû és egy téglalap alaprajzú nyaktag kapcsolja a folyosóhoz. Oldalain két-két, egyszerû fejezetû román oszlop egy nagy boltívet hord, ami összefogja a hasonló oszlopoktól tartott, íves záródású nyílásokat és a felettûk csúcsával felül-alul lévõ négyzetes nyílást. A hatszög függõleges élein is oszlopok helyezkednek el, melyek gyámkövekkel együtt, a kis kiülésû, tagozatlan párkányt és attikát hordják. A kislejtésû tetõt kõlapok fedik. Az õsszekötõ nyaktag falain sokkal késõbbi, gótikus mérmûves nyílások vannak. A mûvészet története (4) - A gótika és a távol-kelet. Budapest, Corvina Kiadó 1992. 14.old. ff.helyszínrajz. 15.old. leírás, 22-23. old. színes képek: kerengõ és kútház. Bernhard, Marianne: Kolostorok. Budapest, Dunakönyv Kiadó, 1994. 178-179. old. ff. helyszínrajz, leírás, színes képek: kerengõ, az együttes légifelvétele. Royaumont ciszterci apátság - Franciaország. A középkorban igen nagy fontossággal bíró royaumont-i ciszterci apátságot Szent Lajos alapította 1228-ban. A kolostorépületeket a XIII. század folyamán építették fel a szép kertben. A déli kerengõfolyósó közepén négyzetes nyaktag közbeiktatásával csatlakozik a nyolcszögû kútház. A helyszínrajz kijáratot jelez a kert felé is. 26
Bernhard, Marianne: Kolostorok. Budapest, Dunakönyv Kiadó, 1994. 77. old.ff. helyszínrajz, szines madártávlati kép. Santes Creus, ciszterci kolostor - Spanyolország. A XIII. században épült. A kerengõ átépítésével egy angol szobrászt (anglicus lapicida) bíztak meg: Reinard Fonoyllt. Látjuk a kerengõ mérmûves íveit is, lóherés, illetve sokkarélyos rózsáikkal, melyek itt a lángoló gótika elsõ megnyilvánulásai. A kép sarkában egy kis ferde épületrész látszik. Nagyon hasonlít a Poblet-i kútházra, valószínûleg ez is egy hasonló rendeltetésû, sokszögû épület. A sarkokon itt is háromnegyed-oszlop áll, de a gyámkövekkel együtt csak egy vékony és kis kiülésû párkányt tartanak. A nyílás is a Poblet-ire hasonlít: a nagy, összefogó ív itt már csúcsíves,de a két kisebb nyílás még köríves, köztük az oszlop kettõs, fölöttük a négyszögletes nyílás itt is a csúcsán áll. A mûvészet története (4) - A gótika és a távol-kelet. Budapest, Corvina Kiadó 1992. 79.old. leírás, színes kép: kerengõ és kútház. Zwettl - Ausztria. Az 1137-ben alapított és hamarosan Heiligenkreuzból betelepített alsó-ausztriai kolostort román stílusban kezdték építeni. A templom 1159-es felszentelése után az építkezéseket gótikus stílusban folytatták. A Waldviertelben fekvõ kolostor alapítója a Kuenringerek nemzetségébõl származó I. Hadmar volt. A gótikus épületeket a husziták 1427-ben nagyrészt lerombolták. A régi együttesbõl egyebek között az 1218-ból származó román kolostorkápolna maradt meg, valamint a pompás kerengõ (1180-1240), amelynek világos, tetszetõs formáit a reneszánsz kútkagyló szerencsésen emeli k. A kerengõ és a fölé épített emeleti szárny mellett áll a sokszögletû kútház. Sarkainál 27