Legdrágább kincs a gyermek, Mi érte dolgozunk! (Dorothy Law Holtz)

Legdrágább kincs a gyermek, Mi érte dolgozunk! (Dorothy Law Holtz) 0

H 3291 Vámosgyörk, Kossuth út 10. Tel.: 36 - /37/ 361-617 E-mail: tuli2007@freemail.hu ADATLAP Intézmény neve: Tulipán Napköziotthonos Óvoda Az intézmény típusa: Napköziotthonos Óvoda OM azonosító: 031405 Fenntartó: Vámosgyörk Község Önkormányzata Óvodavezető neve: Ferenczné Laska Erika Jogállás: közszolgáltató költségvetési szerv, önállóan működő költségvetési szerv Alapító okirat kelte, száma: 40/ 2009. 06. 05. Készítette: Ferenczné Laska Erika- óvodavezető Készítés ideje: 2009. november- december Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: nevelőtestület: 2009. december alkalmazotti közösség: 2009. december szülői munkaközösség: 2009. december Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: 2009. december 08. Hatályba lépés időpontja: 2009. december 15. A minőségirányítási program kiterjed az Óvoda teljes nevelői és alkalmazotti körére. A programban foglaltak betartása mindenki számára kötelező. Érvényes: 2014. december 15. Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2014. november-december. Dokumentum tárolásának helye, hozzáférhetősége: Intézményvezető irodájában, elektronikus és nyomtatott formában, 1-1 példány 1

TARTALOMJEGYZÉK ADATLAP TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS Az intézmény bemutatása, helyzetelemzés Intézményünk jövőképe Pedagógiai programunk tükrében Célunk, feladatunk 2. VÁMOSGYÖRK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉRE VONATKOZÓ JÖVŐKÉPE, KÜLDETÉSTUDATA Az Önkormányzati Minőségirányítási program óvodánkra vonatkozó céljai Az ÖMIP és az IMIP kapcsolata 3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER Törvényi háttér3 Bevezetés A minőségfejlesztési rendszer működtetésének célja A minőségfejlesztési rendszer működtetésének tartalma Várható eredmények SWOT analízis által megfogalmazott erősségeink, gyengeségeink Küldetésnyilatkozat 4. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA Jövőképünk Minőségfejlesztési feladataink a továbbiakban A Tulipán Óvoda Minőségpolitikai nyilatkozata 5. HELYZETELEMZÉS Eddigi minőségfejlesztési tevékenységünk A MIP kiépítésének, módosításának oka A MIP kiépítésének feltételei A MIP kiépítésének folyamata A MIP kiépítésének eredményei A szervezet bemutatása Szervezeti struktúra a minőségfejlesztés tükrében Feladatok, hatáskörök Minőségügyi vezető Az óvodavezetés elkötelezettsége, felelőssége A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben Stratégiai tervezés A stratégiai tervek elkészítésének rendje Az éves munkaterv elkészítésének rendje, tartalma A stratégiai tervezés működtetése óvodánkon belül 6. INTÉZMÉNYI SIKERKRITÉRIUMOK 7. PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA Az intézmény által azonosított partnerek igény- és elégedettség mérése A partneri igényfelmérés szabályozása 2

Mintavételi eljárás meghatározása Intézményi marketing 8. HUMÁN ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA, FEJLESZTÉSE A pedagógusok együttműködése Kiválasztás működtetése Továbbképzési rendszer működtetése Motivációs rendszer A minőségi bérpótlék Kitüntetési javaslat feltételei 9. NEVELÉS-OKTATÁS A gyermekekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés és mérés, értékelés rendszere A gyermekek mérése 10. A VEZETŐI ELLENŐRZÉS Célja Feladata Az ellenőrzés tárgya Belső ellenőrzésre jogosult Ellenőrzés eljárásrendje Követelmények az ellenőrzés végrehajtása során Az ellenőrzés folyamata A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményi belső ellenőrzési terv mutatói, a vezetői ellenőrzés területei 11. MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS Az értékelés szintjei Az intézményi szintű értékelés Az éves beszámoló Az IMIP megvalósításának értékelése 11.2.2.1. Az IMIP megvalósulás értékelési eljárásának tartalma 11.2.3. Az irányított önértékelés 11.2.3.1. Az irányított önértékelés módszerei 11.2.3.2. az irányított önértékelés általános szempontjai 11.2.3.3. Az irányított önértékelés területei 11.2.3.4. Az irányított önértékelés eljárás rendje 11.2.3.5. Elemzés, fejlesztési javaslat, nyilvánosságra hozatal 12. AZ INTÉZMÉNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉNAK ALAPJA 12.1. Törvényi háttér 12.2. A teljesítményértékelés célja 12.2.2. vezetői célok 12.2.2.1. A vezetés színvonalának emelése 12.2.3. Az oktatás-nevelés színvonalának emelésére irányuló célok 12.2.3.1. A szakmai színvonal emelése 12.3. Az értékelés feltételei 12.4. A teljesítményértékelés alapelvei 12.5. A teljesítményértékelés módszerei 13. A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE 13.1.Az értékelési ciklus 13.1.1. Az értékelés gyakorisága 13.1.2. Az értékelésben részt vevő személyek 13.2. A teljesítményértékelés folyamata 3

13.2.1. A mérés, ellenőrzés eljárásrendje 13.3. A minősítés 13.3.1. A minősítés általános szempontjai 13.3.2. A vezetői megbízáshoz kapcsolódó minősítési szempontok 13.3.3. Gyakornoki minősítés szempontjai 13.3.4. A teljesítményértékelés értékelési mutatói 13.3.5. A minősítés kategóriájának megállapítása 13.3.6. A teljesítményértékelés eredményének kiszámolása 13.3.7. A teljesítményértékelés eredményeinek elemzése 13.4. A vezető teljesítményének értékelése 13.5. Az értékelések eljárásrendje 13.6. Mellékletek 14. AZ ÉRTÉKELÉS DOKUMENTÁLÁSA ÉS AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA 14.1. A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés 14.2. Az adatok felhasználása 14.3. Eljárása szabályok 15. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK RENDJE 16. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 17. MELLÉKLETEK Minősítő lap Értékelő lapok Jegyzőkönyvek Jelenléti ívek A szülői szervezetvéleménye a módosított IMIP-ről 4

1. BEVEZETÉS 1.1. Az intézmény bemutatása, helyzetelemzés Óvodánk két csoportos, 50 kisgyermek befogadására alkalmas önálló intézmény, mely a helyi általános iskolával szomszédos területen található. Alapterülete: 1200 négyzetméter, melyből 280 négyzetméter az épület. Az intézmény fűtése gázzal történik, a világítást a közelmúltban korszerűsítették, a vízellátás és szennyvízelvezetés hálózati. Az óvoda épülete 1955-ben már állt, 1975- ben pedig felújították. A bejárati ajtó a tágas folyosóra nyílik. Innen vezet az út a három a három foglalkozató szobába (melyből egy tornaszobaként funkcionál a 2007/2008-as nevelési évtől). A dolgozók öltözőhelyiségébe, az óvodavezetői irodába, a gyermek és a felnőtt mosdókba, a mosókonyhába, illetve a tálalókonyhába is e folyosóról juthatunk be. A feltételek adottak a korszerű, gyermekközpontú nevelés megvalósításához (differenciált bánásmód, önállóság, folyamatos napirend, pihenés). A csoportszobák világosak, esztétikusak, jól felszereltek. A gyermekek által használt bútorokat (székek, fektetők) folyamatosan cseréljük a szülők és az alapítvány, pályázati pénzösszegek segítségével. Az óvodapedagógusok a termeket önálló elképzelés és terv szerint rendezik be. Minden csoportszoba tükrözi az ott dolgozó kolleganők egyéniségét. Az udvart folyamatosan újítjuk. A játékok fából készültek, minden régi játékot lecseréltünk, bevizsgáltattunk balesetvédelmi szempontból. Az udvar gumilap borítással ellátott, mely nagymértékben csökkenti a gyermekbalesetek előfordulását. Az intézményben tálalókonyha működik, a gyermekek élelmezésének ellátása beszállító által történik. A HACCP rendszer nagy segítséget jelent az élelmiszerbiztonsági követelmények minél magasabb fokú betartása érdekében. A konyhához tartozó helyiség a mosogató, az előkészítő - és a tisztítószer raktár. Ugyanitt található a foglalkozási eszközök tárolására alkalmas szertár is. Óvodánk alaptevékenysége: a gyermekek nevelése 3 éves kortól az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig, legkorábban abban a naptári évben amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti. Teljes óvodai életet magába foglaló kezdeményezések, tevékenységek keretében nevelünk, iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokat tartunk. Nevelési programunkat a szülők véleményének figyelembe vételével, a szakmai szempontok érvényesítésével és a gyakorlatban szerzett tapasztalatok felhasználásával készítettük el. Nevelési programunkban megfogalmazott érték: a hagyományőrzés. A hagyományőrző szemléletű nevelés során a gyermekek érzelmi-, értelmi fogékonyságára alapozunk. Nevelésfelfogásunkat erősen befolyásolja a természetszeretet is. Egységes nevelési elvünk mellett biztosított az óvodapedagógusok módszertani szabadsága, kreativitása. Az igényeknek, és a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően szervezzük a csoportokat. 5

A minőségfejlesztés beépül mindennapi munkánkba, és annak színvonalasabb végzését segíti. Az ellenőrzés, értékelés minden szinten a munka minőségi javítását a partnereknek való jobb megfelelést biztosítja. 1.2. Intézményünk jövőképe Pedagógiai programunk tükrében: Valljuk, hogy a gyermek, érdeklődő, befogadni akaró, az önmegvalósítás szándékával rendelkező lény. Nevelőtestületünk felismerte a gyökerek éltető szükségletét, az újrateremtés felelősségteljes kötelességét. Meggyőződésünk, hogy az óvodás korú gyermeknek joga van szerezzen, és ez által hiteles, követendő mintákat kapjon. A gyermek családtagjaival, társaival olyan külsőségekben, tartalmukban visszatérő élményeket éljen ahhoz, hogy a nemzetét éltető hagyományokat megismerje, ezekről pozitív élményeket át, melyek otthonához, szülőföldjéhez kötik, s ezek által életre szóló útravalót kapjon. Arra törekszünk, hogy óvodánkból kikerülve határozott fellépésű, magabiztos, pozitív énképű, önálló, dönteni tudó, jól alkalmazkodó, gyors helyzetfelismerő, jó kommunikációs képességgel rendelkező gyermekek kezdjék meg az iskolai tanulmányaikat. A logopédiai fejlesztésben résztvevő gyermekek minél nagyobb arányban tiszta hangzók ejtésével lépjen iskolába. Esztétikus környezetben, megfelelő minőségi és mennyiségi eszközökkel ellátott, önmagukat megvalósítani akaró munkatársak dolgozzanak. 1.3. Célunk, feladatunk: Biztonságérzet megalapozása, önbizalom erősítés, szocializáció elősegítése Emocionális nevelés a néphagyományőrzés hatékony eszközével. Cselekvéssel szerzett, érzelmekre ható tapasztalatszerzés Ünnepelni tudás képességének megalapozása Lehetőségek tárháza a személyiség teljes kibontakozásához Elmélyült játék Természetszeretet, természetvédelem A társadalom számára testben - lélekben egészséges, erkölcsös, tisztességes, becsületes generáció nevelése. 6

2. VÁMOSGYÖRK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉRE VONATKOZÓ JÖVŐKÉPE, KÜLDETÉSTUDATA: A társadalmi változásokra nyitott, azokra gyorsan és hatékonyan reagáló, az Európai Unió által támasztott követelményeknek és kihívásoknak megfelelő és azokra helyes válaszokat adó intézmények kialakítása. Az intézmények a haza és a nemzet sorsa iránt felelősséget érző, a családot az egészséges társadalom alapjának tekintő, az elesettek iránti szolidaritást és önzetlenséget természetes életvezetési elvként megélő és ezeket az értékeket továbbadó pedagógustársadalommal oktatja és neveli a jövő nemzedékeit, amelyeknek tagjai képesek lesznek különbséget tenni az élettől idegen látszatértékek és az igazi emberi értékek között, és ennek megfelelően alakítják életüket és nevelik gyermekeiket. 2.1. Az Önkormányzati Minőségirányítási Program (továbbiakban ÖMIP) óvodánkra vonatkozó céljai 1. Az eszközellátottság biztosítása az alapfeladatok ellátásához 2. Intézményi együttműködés az általános iskolákkal 3. Kapcsolattartás szülőkkel, fenntartóval, patronálókkal 4. Baleseti források felülvizsgálata, megszüntetése 5. Költséghatékony és törvényes gazdálkodás (csoportszámok, csoportlétszámok) 6. A nevelési feladatok teljesítése a nevelési programban foglaltak szerint (helyi specifikumok) 7. Egészséges életmódra nevelés vízhez szoktatás 8. Az esélyegyenlőséget segítő nevelési formák alkalmazása 9. Évenként tervezett belső ellenőrzés, mérés-értékelés 10. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és a sajátos nevelési igényű gyermekek segítése 11. A gyermek egyéni képességeihez igazodó differenciált fejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás 12. A szülői igények elégedettségének folyamatos mérése 13. Az Intézményi Minőségirányítási Program megvalósítása és folyamatos fejlesztése 2.2. Az ÖMIP és az IMIP kapcsolata A fenntartó által kijelölt irányok betartása kötelező. Intézményünk minőségpolitikáját összehangoltuk a fenntartói minőségpolitikával, azzal ellentétes fejlődési irányt nem tartalmazhat. A fenntartó által- minden közoktatási intézményre vonatkozó célokat, feladatokat az intézményi MIP változtatás nélkül tartalmazza. A fenntartó által megfogalmazott célok és feladatok végrehajtása a megadott határidőre kötelező. A célok teljesülését intézkedési tervben tervezzük és követjük. 7

Az IMIP értékelésekor a minőségpolitika, a célok és feladatok teljesülését évente be kell mutatni. Nevelőtestületi értékelés és a szülői vélemény kikérése alapján hozott intézkedéseket a fenntartóhoz benyújtott MIP értékelésnek tartalmaznia kell. 3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 3.1. Törvényi háttér Az 1993. évi Közoktatásról szóló LXXIX. törvény 2003. évi módosításának 40., 85. és 129. -a új feladatokat rótt a közoktatási intézményekre és a fenntartókra. A fenntartónak minőségirányítási programot szükséges készítenie és megküldenie az általa fenntartott intézményeknek.. Az ÖMIP az önkormányzati rendszer egészére határozza meg minőségpolitikáját, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos céljait, feladatait. A közoktatási intézmények a fenntartó által meghatározott minőségcéljaikat beépítik saját célrendszerükbe, intézményi minőségfejlesztési programjukba. (Az ÖMIP-pel szinkronban és vele harmonizálva a közoktatási intézmények 2004. június 30-ig felülvizsgálták nevelési, pedagógiai programjukat, melyeket megküldtek a fenntartónak.) A fent említett törvénymódosítás 40. (10) bekezdése értelmében - összhangban az ÖMIP-pel- a közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meg kellett határoznia minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minden intézmény minőségfejlesztési rendszert épített ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert, az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési értékelési feladatok végrehajtását a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: IMIP= Intézményi Minőségirányítási Program). A Kt. 40. (11) bekezdése értelmében az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. A Kt. 104. (5) bekezdése előírja, hogy a közoktatási intézmények tanévenként évente egyszer tevékenységükről átfogó beszámolót adjanak a fenntartónak. A program a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II.15.) OM rendelet előírásai szerint tartalmazza a partnerközpontú működéssel kapcsolatos óvodai feladatokat is. Hatékony minőségfejlesztési rendszer azonban csak akkor építhető ki, ha a fenntartó támogatója, együttműködő partnere és részese a folyamatnak, ugyanis a közoktatási intézményeknek a fenntartói irányítással kell együttműködnie a minőségi nevelés és oktatás megteremtéséért. 8

3.2 Bevezetés 3.2.1. A minőség fejlesztési rendszer működtetésének célja: - A helyi közoktatásban a helyi minőség fogalmának meghatározása. - A helyi célok, feladatok, sajátos elvárások meghatározása, amelyek teljesítése a helyi közoktatási rendszer működésének hatékonyságát, javulását eredményezi. - A teljesítmény és minőség erősítése. szemléletformálódás, hogy tudatosuljon a szolgáltatói jelleg a vezetői munka támogatása a munkatársak bevonásával a szervezeti struktúra és kultúra teljesebbé tétele 3.2.2. A minőség fejlesztési rendszer működtetésének tartalma: hosszútávra megfogalmazott vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtása. 3.2.3. Várható eredmények: - A fenntartó számára átláthatóbb lesz a minőségirányítási rendszer az intézményekben, így a célok megvalósulása és a szakmai munka eredményessége is értékelhetővé válik. - Megalapozott tervezési, fejlesztési stratégia valósítható meg. - A folyamatos kapcsolat és igényfelmérések alapján az intézmény felhasználói igények jobban érvényesülnek. - Lehetővé válik az intézményhasználók rendszeres tájékoztatása 3.2.4. SWOT analízis által megfogalmazott erősségeink, gyengeségeink Erősségek Ízlésesen berendezett csoportszobák, gondozott, korszerű zöldövezetű játszóudvar magas színvonalú pedagógiai munka Többoldalúan szakképzett óvodapedagógusok Szülői segítség Átlagos létszámú gyermekcsoportok, ahová a gyermekek szeretnek járni Gyengeségek Felújításra szoruló óvodaépület túlzott szülői elvárás értékek elismerésének hiánya Pályázati lehetőségek kihasználása- a kiírási feltételeknek többnyire nem felelünk meg Az óvodapedagógusok pedagógiai és adminisztratív munkájára a túlterheltség jellemző (kis óvoda-kevés óvodapedagógus) Hagyományőrző szemléletű nevelés (a Szakmai továbbképzési lehetőségünk kevés gyerekek érzelmi-értelmi a néphagyományőrzés terén fogékonyságára alapozva) Partnereinkkel kialakított A községben nincs néphagyomány kapcsolatrendszer 9

3.2. 5. Küldetésnyilatkozat (az erősségeinkből következik) Mottónk: A gyökerek nem látszanak, de tudod, azok tartják a fát. (görög költő) 1. Ideális környezetben, magas színvonalú pedagógiai munkával biztosítjuk gyermekeink egyéni képességeinek fejlődését. Munkánkat szolgáltatásnak tekintjük, folyamatosan képezzük magunkat, hogy egyre magasabb színvonalon tudjunk dolgozni 2. Arra törekszünk, hogy a hagyományőrző szemléletű nevelésünkkel megtartsuk és növeljük a velünk kapcsolatban állók elégedettségét. Az erősségek koherensek a nevelési programunkban megfogalmazott célokkal. A gyengeségeink nehezítik a nevelési program céljainak megvalósítását. A későbbiekben vizsgáljuk, hogy hogyan csökkentsük gyengeségeinket. 4. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA A 2004-ben bevezetésre kerülő Intézményi minőségirányítási program kidolgozásakor és most, 2009-ben a Program módosításakor is kiindulópontot az óvoda működését meghatározó alapdokumentumok tanulmányozása jelentette (Alapító okirat, Nevelési program, SZMSZ, Házirend, Továbbképzési program) 4.1. Jövőképünk Óvodánk elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben kielégítse, és rugalmasan alkalmazkodjon az óvodát érintő kihívásokhoz. Ennek érdekében az intézmény vezetése tudatosítja valamennyi munkatársában a vonatkozó jogszabályok és a szakmai elvárások fontosságát, azok követelményeinek és a közösen értelmezett nevelési filozófiának való megfelelés kiemelt szerepét. Az óvoda vezetése elkötelezett a már életbe lépett minőségirányítási rendszer működtetésében, és biztosítja a hatékony működéshez szükséges feltételeket. Óvodánkban a minőségi munka alapkövetelmény, melynek garanciája az óvodapedagógusok módszertani szabadsága, kreativitása, és folyamatos továbbképzése. A szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozónk személyes felelőssége. Ezért a vezetés az alkalmazottakat bevonja a főbb célok meghatározásába, a fontosabb döntések előkészítésébe. 10

A vezetés segíti a munkatársak képzését, önképzését, támogatja az innovációs folyamatokat, biztosítja a hatékony csoportmunka feltételeit, méri a dolgozók elégedettségét, elismeri a hatékony, eredményes munkavégzést. Minőségpolitikánk lehetővé teszi a környezettől való előnyös különbözőség elérését, mely intézményünk jövőjének záloga. 4.2. Minőségfejlesztési feladataink a továbbiakban: az erőforrások megfelelő mozgósítása a stratégiai feladatok pontos meghatározása a rész célok konkrét megfogalmazása a munka során a PDCA logika érvényesítése a már meglévő eredményeink további erősítése 4.3. A Tulipán Napköziotthonos Óvoda Minőségpolitikai nyilatkozata Az óvoda ellátja a 3-7 éves korú gyermekek nevelését, képességeinek kibontakoztatását, fejlesztését. Minőségpolitikánk egységesen és teljes körűen érvényes az intézmény valamennyi dolgozójára, valamennyi tevékenységünkre és működésünk folyamataira. A minőségnek a mindennapi nevelés és munkafolyamatokban kell érvényesülnie. Hisszük, hogy a megteremtett szakmai értékek adják a holnap örömét. Ennek érdekében a vezetőség kinyilatkoztatja, hogy: A minőségügyi munka működtetése a nevelési programban megfogalmazott célok, feladatok magas színvonalú megvalósítását, egy gyermekbarát, partnerközpontú, folyamatosan megújulni képes intézményi működést eredményez. Teljessé válik a nyílt és hatékony kommunikáció, az alkotó légkörben erősödik a szakmai innováció. A folyamatok, eljárások napi gyakorlatban történő alkalmazása egységesíti az óvodai nevelőmunka közös értékrendszerét, erősíti a közös felelősséget, a közös cselekvés hatékonyságát. Az értékelési folyamat, a stratégiai tervezés és az etikai kódex alapelvei beépülnek a napi gyakorlatba, a közösen elfogadott normák, értékek hatással vannak az óvodai nevelőmunka eredményességére. A tudatos szervezetfejlesztés és a folyamatos fejlesztési képesség kialakítása során megerősödnek az önálló feladatot vállalók egyéni teljesítményei, szélesedik a felelősség megosztás. Az intézmény folyamatosan válaszolni tud a külső és belső kihívásokra. Céljaink eléréséhez teljesítmény- és sikerorientált vezetőre, a nevelési programunkat erősítő kompetenciákkal rendelkező munkatársakra van szükség, személyes fejlődésüket szolgálja az önképzés, továbbképzés, az értékelési rendszer működtetése, valamint a megfelelő munkakörnyezet, a mentálhigiénés gondozás és prevenció. 11

A tudatos intézményi marketing és PR tevékenység biztosítja a nevelőmunka eredményességének széles körben történő megismerését és intézményünk társadalmi kisugárzását. Óvodavezető 5. HELYZETELEMZÉS 5.1. Eddigi minőségfejlesztési tevékenységünk A 90-es évek közepétől a pedagógiai szakmai munkában újabb változások következtek be, melynek hatására szükségessé vált a pedagógusok ismételt szemléletváltása. A minőség, mint fogalom fokozatosan beépült mindennapjainkba. Az új feladatoknak való megfelelés iránti igényünk kielégítése érdekében intézményünkben összesen 3 fő végzett el különböző minőségbiztosítással kapcsolatos tanfolyamot. Intézményünk a Helyi Nevelési Program szerint dolgozik. Óvodapedagógusaink a tervezett nevelési feladatokat rugalmasan, az aktualitásoknak megfelelően valósítják meg. Nevelőmunkájuk során figyelembe veszik a növekedés, fejlődés ütemére jellemző egyéni sajátosságokat, élve a differenciálás lehetőségeivel. Az óvónők minden csoportban figyelnek a nehezen szocializálódó, lassabban fejlődő gyermekekre, szükség esetén kérik a megfelelő szakember segítségét. Óvodánk szolgáltató intézmény. Fontos, hogy ismerjük a családok, az óvodahasználók életkörülményeit, nevelési elveit, a családok értékrendjét, a szülők véleményét a nevelésről. Az eredményes együttműködés érdekében arra törekszünk, hogy kölcsönös bizalom alakuljon ki a család és az óvoda között, a szülő érezze, hogy gyermekét szeretet, gondoskodás veszi körül. 5.2. A MIP kiépítésének, módosításának oka Az elkészítést a törvény előírja, de belső késztetést is éreztünk, hogy önállóan kigondolt, sajátságos célrendszerünket egyéni módszerekkel megvalósítsuk, továbbfejlesszük a változó világhoz alkalmazkodva. Már a minőségirányítási program írásakor is megéreztük pozitív hatását, és láttuk, hogy a minőségirányítás feladatai együttgondolkodásra motiválnak bennünket. A sajátságos gondolkodásmód, melyet a minőségirányítás megkíván, vonzotta testületünk tagjait, éreztük, hogy a logikus rendszerszemlélet biztonságot ad. A minőségépítést, mint önvédelmi eszközt, munkavégzésünk nyomon követhetőségére, világos, konkrét, értékelhető szinten tartására kívántuk és a jövőben kívánjuk használni. 5.3. A MIP kiépítésének feltételei A MIP-el teljesen azonosulni tudó, lelkesedni és lelkesíteni tudó óvodavezető, a többieknél hamarabb elkötelezettséget érző kollégák, akik egymás kiegészítőjeként 12

is képesek dolgozni, együttműködni, minőségbiztosítással kapcsolatos továbbképzésen, tréningen való részvétel, illetve szakkönyvtárunk célirányos gazdagítása, munkavégzés segítő tárgyi és személyi feltételek megléte, számítógépes ismeretekkel rendelkező kollégák, a munka folyamatában természetesnek tartott nyilvánosság biztosítása, ésszerű dokumentációs rend megtanulása. 5.4. A MIP kiépítésének folyamata Azonosultunk a reális helyzetértékelés szükségességével és jelentőségével (mit gondolunk magunkról, mit gondolnak rólunk mások). Az önelemző folyamat mélyítette realitásérzékünket. A nyitott önértékelés során az őszinteségre törekvés a partnereink szemével láttatta önmagunkat. Ahhoz, hogy a partneri igényfelmérést elvégezzük, elkészítettük ennek szabályozását és az alkalmazandó mérőeszközeinket. Az igényfelmérést a fentiek alapján végeztük el. Izgalmas feladatot jelentett számunkra a vélt és mért eredmények feltárása. Közösen elemeztük ki, hogy mit láttunk helyesen, illetve tévesen. A belső intézmény kép kialakításában részt vett a dolgozók teljes köre. Kiscsoportos formában SWOT analízist végeztünk, míg az elvárások és a jövőkép megfogalmazása kérdőív segítségével történt. A szűkített erősség- és gyengeséglista összehasonlításán keresztül jutottunk el a célmeghatározásig. Rövid - közép hosszú távú céljainkra intézkedési tervet készítettünk. A külső intézménykép kialakításához szintén kérdőívet alkalmaztunk. A nyitott önértékelésről készült összefoglalót együttesen fogalmaztuk meg, és vetettük össze Pedagógiai programunkkal. 5.5. A MIP kiépítésének eredményei megkezdődött a szemléletváltás a dolgozók elfogadták a szolgáltató jelleget segített a munkamegosztásban megindult a probléma centrikus gondolkodás, ami elősegítette óvodánk önfejlődését elsajátítottuk azt a gondolkodásmódot, amelyben a konkrét tények és bizonyítások alapján tudunk dönteni hatékonnyá vált az információáramlás kialakult testületünk problémaérzékenysége és mélyült önértékelésünk is, nyíltabbá váltak a rejtett képességek javult a partnerekkel való kapcsolatrendszerben a nyitottságunk, véleményüket beépítjük a mindennapi munkánkba a partnerközpontú gondolkodás kialakult bennünk, így a jövőben tudatosan végezzük a folyamatos fejlesztést, a munkánkat meghatározó folyamatok szabályozását 13

5.6. A szervezet bemutatása Mivel óvodánk dolgozói létszáma 7 fő (4 óvodapedagógus, 3 technikai dolgozó), ezért külön minőségfejlesztési csoportok létrehozását szükségtelennek éreztük, a folyamat egészének mindannyian részesei vagyunk. 5.6.1. Szervezeti struktúra a minőségfejlesztés tükrében SZAKMAI VEZETÉS ÓVODAVEZETŐ MINŐSÉGÜGYI VEZETŐ ÓVODAPEDAGÓGUSOK TECHNIKAI DOLGOZÓK /DAJKÁK, KONYHAI SEGÍTŐ/ Az óvoda élén óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Az óvodavezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét, feladatait a közoktatási törvény, fenntartó által készített munkaköri leírása, valamint a belső szabályozók határozzák meg. A vezetési feladatokat ellátók körébe tartozik a minőségügyi vezető is. 5.7. Feladatok, hatáskörök Az óvodapedagógusok a nevelési programunkban meghatározottak alapján végzik önállóan a munkájukat, s a technikai dolgozókkal együtt részt vesznek év végén az értékelésben. Az intézményvezetés fogalmába mind az óvodavezető, mind a minőségügyi vezető beletartozik e dokumentum értelmében. A vezetés célja: - mindazon feladatok, felelősségi jogkörök meghatározása, amelyek az intézményvezetés számára az intézmény irányításával kapcsolatban rendszeresen felmerülnek. - az intézmény jogszerű működésének biztosítása. A törvények, jogszabályok, rendeletek naprakész ismeretének, hozzáférésének biztosítása a dolgozók számára. 14

5.7.1. Minőségügyi vezető: Az alkalmazotti kör egyetértésével az óvodavezetőtől határozott időre kapja megbízását, amely többször meghosszabbítható. Ellátja a minőségfejlesztési csoport önálló felelős vezetését; Biztosítja az intézmény minőségirányítási rendszerének működtetését; Felügyeli az intézkedési tervek végrehajtásának irányítását; Megszervezi az igény és elégedettség vizsgálatok végzését; Elvégzi a minőségfejlesztéssel összefüggő értékelések, elemzések készítését; az éves munkatervben meghatározott feladatok elvégzését koordinálja. Tájékoztatja az óvodavezetés t a vezetői értekezleteken, a tervezett beavatkozásokhoz kapcsolódó javaslatairól. Kiemelt feladata: - Beszámolási kötelezettsége (az intézményvezető felé írásban adott év júniusában) Irányítja: a fejlesztő csoport munkáját; Felelős: - az intézmény minőségpolitikájának érvényesítéséért; - a minőségfejlesztési csoport munkájának tervezettségéért, előkészítéséért; - a fejlesztési feladatokban a testületi döntések előkészítéséért; - a fejlesztés eredményeinek dokumentálásáért; - az IMIP-ben leírtaknak megfelelő rendszer működéséért; - a beszámoló elkészítéséért a hatáskörébe átruházott területről; - a beszámolóiban leírtak hitelességéért. Döntést hoz: a fejlesztő csoport munkaszervezésének ügyeiben. 5.7.2. Az óvodavezetés elkötelezettsége, felelőssége Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége a jogi követelményeknek való megfelelést, a jogszerű külső és belső működés biztosítását jelenti. A szabályozó dokumentumok naprakész vezetése, a változásokra történő figyelemfelhívás a minőségügyi vezető feladata. Törvényi változás esetén 1 napon belül köteles erről az óvodavezetőt értesíteni, aki azonnal elvégzi a belső szabályozás módosítását. A módosításról szóló információ átadása a nevelőtestület részére a módosítást követő 2 napon belül történik. A tudomásul vételt a résztvevők aláírásukkal is igazolják. A belső szabályok új dolgozókkal történő megismertetése során alapszabály, hogy a munkába lépést követő 2 napon belül az új dolgozó is megismerje szabályozásainkat, melyet aláírásával igazol. A nyilvánosság szabályozása: a törvényesség értelmében biztosítjuk dokumentumaink nyilvánosságát. Szabályozó dokumentumaink megtalálhatósága óvodánkban a vezetői iroda minőségbiztosítási dokumentumai között van, ahol dolgozóink számár munkaidő alatt megtekinthetőek, kivinni az épületből tilos ezeket. 15

Az intézmény szabályozó dokumentumainak jogszabályi megfelelőségéért és ezek szükség szerinti frissítéséért az óvodavezető a felelős, aki e dokumentumok elkészítésekor figyelembe veszi a jogszabályokat. Ezen dokumentumok módosítására a jogszabály megjelenését követő egy hónapon belül sort kell kerítenie. A külső és belső jogszabályok hozzáférhetőségéért: az intézményben a belső szabályozások a Helyi Nevelési Programban és az SZMSZ-ben találhatók. A belső és külső szabályozók az óvodavezetői irodában találhatók, ezeket a helyiségből kivinni nem lehet. Azért, hogy az érintettek ismerjék a belső és külső jogszabályi követelményeket: ezek elkészítésekor, illetve módosításakor a dolgozókat szóban tájékoztatni kell. A tájékoztatáskor jelenléti ív készül. Az új dolgozóval a belépéstől számított 5 napon belül kell a szabályozó dokumentációt megismertetni, a megismertetést igazoló mellékletet aláíratni. Azért, hogy az intézmény alkalmazottai, illetve az érintettek betartsák az őket érintő jogszabályokat: amikor valamennyi dokumentum a naprakészség igénye miatt kiegészítésre kerül, a mellékletek aláírásával az alkalmazottak a dokumentum teljes, vagy részletenkénti átolvasását igazolják. 5.7.3. A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben A vezetőség ebben az Intézményi Minőségirányítási Programban leírt minőségfejlesztési rendszert a Tulipán Napköziotthonos Óvoda szolgáltatásaira vezette be. Az intézmény vezetője kinyilvánítja teljes elkötelezettségét a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szintjén, a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában,. a minőségirányítási rendszer időszakos átvizsgálásában, a minőségirányítási rendszer kifogástalan működéséhez szükséges erőforrások mindenkori biztosításában - a költségvetés lehetőségei szerint A vezető vállalja, hogy a kiépített és működtetett rendszert fenntartja, és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és javítása (újabb partnerek megnyerése) céljából. Az intézmény munkatársai felelősséget viselnek a jelen program megvalósításáért, a célok eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért. Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott kollégáknak jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni. 16