Statisztika I. 1. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre
A STATISZTIKA FOGALMA 1. Gyakorlati számbavételi tevékenység tömegjelenségek számbavétele, elemzése összefüggések feltárása következtetések levonása Célja: tájékoztatás, a termelésirányítás és kutatás adatbázisának biztosítása A statisztikai szolgálatot, a statisztikai információs rendszer működését törvény szabályozza.
A STATISZTIKA FOGALMA (folytatás) 2. Elméleti, módszertani ismeretek rendszere Az általános elméleti kérdéseket és módszereket foglalja magába, illetve az általános elvek és módszerek egy-egy területen történő konkrét alkalmazását. Általános statisztikai módszertan, Gazdaságstatisztika, Ágazati statisztika, (ipar, mezőgazdaság) Funkcionális statisztika (munkaerő, beruházás).
Kapcsolata a különböző tudományokkal: matematika logika társadalomtudományok (ökonometria, szociometria), természettudományok (biometria)
A STATISZTIKA TÖRTÉNETE I. Az ókor államaiban népszámlálás adófizetésre kötelezhetők II. Kapitalizmus kialakulása német leíróiskola Achenwall (1719-1772) Schlözer (1735-1809)
A STATISZTIKA TÖRTÉNETE (folytatás) III. A matematika fejlődése (valószínűség számítás) Pascal (1623-1662) Poisson (1781-1840) Bernoulli (1654-1705) Csebisev (1821-1894) Laplace (1749-1827) Markov (1856-1922) Gauss (1777-1855) Ljapunov (1857-1918) angol-amerikai matematikai statisztikai Iskola: Pearson (1857-1936) Fisher (1890-1962)
A STATISZTIKA MAGYARORSZÁGI FEJLŐDÉSE Középkorban dézsmajegyzék (kilenced, tized) urbáriumok (1530-tól) jobbágyösszeírások (1700-as években) népszámlálások (1800-as években)
A STATISZTIKA MAGYARORSZÁGI FEJLŐDÉSE A statisztika tudományos művelői Bél Mátyás (1684-1749) Hatvani István (1718-1786) Schwartner Márton (1759-1823) Fényes Elek (1807-1876) Keleti Károly (1833-1893) Rényi Alfréd (1921-1969)
A statisztika oktatása: Ratio Educationis (1777) az egyetemeken önálló statisztikai tanszék felállítása
FONTOSABB STATISZTIKAI KIADVÁNYOK Magyar Statisztikai Évkönyv Magyar Statisztikai Zsebkönyv Gazdaságstatisztikai Évkönyv (1990-től) Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyv Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyv Magyarország Demográfiai évkönyv Ipari és építőipari statisztikai évkönyv Mezőgazdasági statisztikai évkönyv Területi statisztikai évkönyv Nemzetközi Statisztikai Évkönyv FAO Trade Yearbook FAO Production Yearbook EUROSTAT kiadványok
Havonta vagy negyedévente Legfrissebb adatok A KSH jelenti Statisztikai havi közlemények Statisztikai Szemle Gazdaság és Statisztika Területi Statisztika Demográfia Módszertani Füzetek
A statisztikai munka fázisai 1. A statisztikai megfigyelés (adat felvétel) 1.1. A statisztikai program elkészítése: a feladat kitűzése és a megfigyelés megszervezésre készített terv. 1.1.1.A feladat kitűzése
1. A statisztikai megfigyelés 1.1.1. A feladat kitűzése Rögzíti: a megfigyelés célját, a megfigyelés tárgyát, a megfigyelés egységét, számbavételi egységet,
1. A statisztikai megfigyelés (folytatás) 1.1.1. A feladat kitűzése Rögzíti (folytatás): megfigyelés körét: teljes körű, részleges, reprezentatív nem reprezentatív monografikus megfigyelés módját megfigyelés gyakoriságát
1.1.2. Közlési táblák, kérdőívek elkészítése: A kérdőívek a statisztikai megfigyelés tervének megfelelően a különböző ismérvekre vonatkozó adatokat tartalmazzák (mellékelni kell a kitöltési és adatfelvételi végrehajtási utasítást). 1.2. Az adatfelvétel végrehajtása: Történhet: önszámlálással összeírók segítségével
1.3. Az adatok ellenőrzése: Kiterjed: az adat szolgáltatás teljességére (az adat gyűjtés helyszíni ellenőrzésére), az adatok helyességére mechanikus logikai ellenőrzés statisztikai rendszer ellenőrzésére
2. Adattárolás és feldolgozás 2.1. Adatfelvétel: - adatbank vagy adatbázis - tömeges adatok rendezett tárolása és gyors elérése. 2.2. Adathordozók: az adatok rögzítésére, megőrzésére szolgálnak, kérdőívek, statisztikai kiadványok, mikrofilmek, gépi adathordozók, (mágneslemez, mágnesszalag, CD, DVD)
2. Adattárolás és feldolgozás (folytatás) 2.3. Osztályozási rendszerek: az osztályozás vagy csoportosítás a feldolgozás és elemzés legalapvetőbb eszköze. 2.3.1 Hagyományos osztályozás: a sokaság csoportosítását valamely jellemző tulajdonság, vagy csoportképző ismérvek alapján végezzük. Fontos az ismérvek helyes megválasztása. Az osztályozás a vizsgálandó fősokaságot a sokaság különbözősége szerint részsokaságokra bontja.
Hármas követelmény: teljesség átfedés mentesség homogenitás Egyszerű csoportosítás: egy ismérv szerint. Összetett csoportosítás: két vagy több ismérv szerinti csoportosítás.
Összetett csoportosítás Párhuzamos csoportokra bontás: ugyanazon sokaság egymástól függetlenül más-más tulajdonságok szerinti külön-külön csoportokra bontása (aktív keresők fizetési kategóriák és életkor szerint). Kombinatív csoportosítás: az egyik ismérv szerint már csoportosított adatok egy másik ismérv szerint további csoportokra bontása (aktív keresők megoszlása fizetési kategóriák és nemek szerint).
2.3.2 Automatikus osztályozás: Számítástechnikai eszközökkel, az automatikus osztályozás a sokaságelemek különböző tulajdonságai alapján kombinatív úton, típus jellegű csoportokat hoz létre (pl. vállalatok termelési típus szerinti besorolása).
2.3.3. Hierarchikus osztályozás: az osztályozás szintekre tagolódik és minden szint eleget tesz az osztályozás módszertani hármas követelményének (teljesség, átfedés mentesség, homogenitás). üzem főágazat ágazat csoport ágazat
3.Elemzés, értékelés Az adatokat össze kell vetnünk egymással, hogy a jelenségeket változásukban, kapcsolataikban vizsgálhassuk.
ALAPFOGALMAK Statisztikai sokaság: a vizsgálat tárgyát képező egyedek összessége. A sokaság egységei: a sokaság egyedei Az egységek jellegük szerint lehetnek: valóságos egységek: (pl.: állatok, tárgyak, emberek, intézmények) érzékelhető jelenségek mennyiségük egy adott időpontra vonatkoztatható. események: (pl. fénymásolópapír felhasználás) adott időtartam alatt bekövetkezett cselekmények vagy teljesítmény. A sokaság egységeinek mértékegységét mindig meg kell adni.
A sokaság típusai álló sokaság - mozgó sokaság véges sokaság - végtelen sokaság valóságos sokaság - elméleti sokaság teljes sokaság - minta sokaság fősokaság - részsokaság
Álló vagy állapot sokaság: valóságos egységek alkotják, a sokaság egységeinek egy adott időpontban fennálló állapotát rögzítik (alkalmazottak létszáma). Mozgó sokaság: események alkotják, melyek egy adott időtartam alatt következnek be, (cég árbevételének értéke). Véges sokaság: gyakorlatilag számba vehető. Végtelen sokaság: gyakorlatilag nem vehető számba (búzaszemek).
Valóságos sokaság: ténylegesen meglévő egységekből tevődik össze. Elméleti sokaság: valamely esemény egységei lehetséges értékeinek összessége (a lehetséges minták száma). Teljes sokaság: a körülhatárolt sokaság minden egységét tartalmazza (az összes választópolgár). Minta sokaság: a teljes statisztikai sokaság egységeinek bizonyos szempontok szerint kiválasztott része.
Fősokaság: a sokaság egységei valamely alapvető tulajdonság tekintetében azonosak (adott üzem dolgozói). Rész sokaság: a fősokaságon belül elkülönített tulajdonság változatok (szellemi ill. fizikai dolgozók). A sokaság pontosan legyen körülhatárolva tárgyi, térbeli, időbeli ismérvekkel.
Az ismérvek (A sokaság egységeit jellemző tulajdonságok) 1.Tárgyi ismérvek: Minőségi ismérvek: a vizsgált jelenség számszerűen kifejezhetetlen tulajdonságai (nemek szerinti megoszlás) Mennyiségi ismérvek: számszerűsíthető tulajdonságok Folytonos: fizetés Diszkrét: dolgozó létszám
Az ismérvek (folytatás) 2.Térbeli ismérvek: változatai területi egységek (megye, régió, állam, körzet) 3. Időbeli ismérvek: változatai lehetnek időpontok, v. időtartamok. A sokaság egységeit időbeli alakulásának alapján különíti el. 4. Alternatív ismérvek: csak két változattal rendelkező ismérvek (férfi, nő)