Turisztikai recept Klagenfurtból: kultúra, óváros, tó, rendezvények, shopping Szakmai eszmecsere az osztrák testvérvárosban a turisztikai egyesület tagjaival A hatékony turisztikai munkához pénz kell, hozzá jó adag kreativitás, no meg a célcsoport pontos behatárolása derült ki múlt héten Zalaegerszeg testvérvárosában, Klagenfurtban, ahová tapasztalatcserére utaztak a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület tagjai. A Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület tagjai a régi város makettjét nézik a Dóm téren, Klagenfurtban. Jobbról a harmadik Varga Csaba, az egyesület elnöke. Ha csupán a tényeket nézzük, akár azt is mondhatnánk, hogy nincs túl nagy különbség Klagenfurt és Zalaegerszeg között. Mindkét település székhely (Klagenfurt tartományi főváros, Zalaegerszeg megyeszékhely), mely rendelkezik tóval és a hozzá tartozó stranddal (Wörthi-tó, Gébárti-tó); minkét város több száz éves történelmi múlttal bír (Klagenfurté 850 éves, Zalaegerszegé elmúlt 750), s mindkét helység tudatosan alapoz a turizmusra. Ám ha megszemléljük a vendégforgalomra vonatkozó adatokat, szembeötlő egyfajta hatásmechanizmus, amivel a sógorok élnek, hisz 385 ezres vendégéjszakával számolnak évente, míg ez a szám nálunk a töredéke ecsetelik városunk idegenforgalmi szakemberei, akiket vendégül látott a klagenfurti önkormányzat turisztikai osztálya és a városi turisztikai egyesület, méghozzá a szokásos, nagy csinnadrattával járó húsvéti parádé megnyitó napján, múlt csütörtökön.
Az egerszegi szakemberek a húsvéti vásár megnyitó napján érkeztek Klagenfurtba, a tapasztalatcserére. Fotónk a városháza előtti téren készült. - Klagenfurt úgy mutatkozik be az idegenforgalmi porondon, mint életminőséggel rendelkező város kezdi a beszámolót Bogár Beáta nemzetközi és turisztikai szakreferens, aki Zalaegerszeg önkormányzatát képviselte az általa szervezett túrán, kitérve arra, hogy a két város testvérisége 1990-re nyúlik vissza. - Számos reneszánsz korú épület díszíti a város utcáit, színházát maga Ferenc József császár nyitotta meg, rendkívül népszerű a település határában található Wörthi-tó. Ám a 100 ezres lakosú Klagenfurt nem csupán a turizmusban fejlődik: egyszerre gazdasági, közigazgatási és oktatási centrum egyetemének például tízezer hallgatója van.
A klagenfurti és a zalaegerszegi delegáció a városháza előtt, háttérben a turisztikai információs iroda. Klaus Schenn turisztikai osztályvezető elmondása szerint Klagenfurt rendkívül határozott önnön pozícionálásában, hisz úgy definiálja magát a piacon, hogy az már behatárolja lépését az idegenforgalom sakktábláján: tartományi főváros az Alpok lábánál a vízpart mellett. - Klagenfurt öt tényezőre számít a turizmusában, ezek pedig a következők: kultúra, óváros, tó, rendezvények, shopping veszi át a szót Pereszteginé Szabó Júlia, az egerszegi egyesület titkára. Nagyon tudatosan alakították ki a város imázsát, s határozták meg a jól behatárolható célközönséget: az anyagilag jól szituált, 40-50 év közötti korosztályt, a fiatal öregként aposztrofált 50-65 éveseket, az átlag feletti bevétellel bíró 65 év felettieket, a fiatal és gyermektelen duplakeresőket, továbbá a dolgozó, kvalifikált hölgyeket. Zalaegerszeg turistatábora évek, évtizedek alatt sem forrott ki igazán, hiszen fiatalok, családosok és idősebbek egyaránt megfordulnak a városban. Jóllehet, az átlagos tartózkodási időt tekintve megelőzzük a klagenfurtiakat (nálunk 2,4 nap ez a szám, a szomszédoknál 2), ám a szezonalitás problémáját nem tudtuk teljesen megoldani, míg az osztrák város igen. Jóllehet, sokan csak egy-egy napra utaznak Klagenfurtba (többnyire osztrákok, németek és olaszok), de ez a szám eléri a bűvös 2,5 millió főt évente. A megnyerő számok mögött óriási közösségi munka, s még hatalmasabb pénzösszeg áll, ugyanis a turizmus finanszírozására a város éves szinten 2,2 millió eurót költ, amiből a város turisztikai osztálya és az önkormányzat saját fenntartási idegenforgalmi kft-je egyaránt részesedik és gazdálkodik. - Klagenfurtban gazdasági jelentősége van az idegenforgalomnak, s mi is ezt szeretnénk elérni Zalaegerszegen folytatja a tájékoztatást Varga Csaba, az egyesület elnöke. Odaát a
turisták után befizetendő idegenforgalmi adó mellett a helyi vállalkozások egyfajta turisztikai hozzájárulást is fizetnek, így nem csoda, csak a tartományi turisztikai marketingre 900 ezer euró jut egy évben, méghozzá az turizmus osztály és az idegenforgalmi kft. 9 munkatársának részvételével, akik közül hárman a városházán működő információs irodában dolgoznak, alkalmankénti kisegítőkkel együtt karöltve. Persze a ráfordítás többszörösen megtérül, ugyanis mint megtudtuk a turizmus generálta éves pénzforgalom meghaladja a 110 millió eurót Klagenfurtban. Az egerszegi szakemberek a városházán tárgyaltak a turizmus osztály vezetőjével, Klaus Schenn-el (jobboldalt). A Klagenfurt Turisztikai Egyesület képviseletében Waltraud Fresenberger elnökasszony és több szállásadó fogadta a zalaegerszegi delegációt. Az osztrák szervezet 30 éve jött létre, jelenleg 65 tagjuk van (összehasonlításképpen: a három éve alakult egerszegi szerveződés 28 tagot számlál), s munkájuk jórészt abból áll, hogy szakmai tudásuk legjavát adva nyújtsanak tanácsot (elsősorban a marketing terén), az önkormányzati képviselőknek, akiknél az idegenforgalmi keret elosztása ténylegesen történik.
Tapasztalatcsere a Klagenfurt Turisztikai Egyesület tagjaival, baloldalt a szervezet elnöke, Waltraud Fresenberger, jobboldalt Bogár Beáta turisztikai szakreferens. - Klagenfurt turizmusát biztos alapokon álló kiszámíthatóság jellemzi, no meg az aranymondás, melyet a turisztikai osztály vezetője idézett számunka, miszerint: a pénzhez is pénzre van szükség zárta a tapasztalatokat Varga Csaba. A cikk a Zalaegerszegi 7 Nap című hetilap 2014. április 11-ei számában jelent meg.