1. Vezetői összefoglaló (stratégiai fejezet) Helyzetelemzés( város) Demográfia Lakosság képzettsége

Átírás

1 AKCIÓTERÜLETI TERV SZÁZHALOMBATTA 2009

2 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló (stratégiai fejezet) Helyzetelemzés( város) Demográfia Lakosság képzettsége Szociális helyzet Szegregált terület Egészségügy Munkanélküliség Foglalkoztatás szerkezete Gazdaság Város növekedési pályája Turizmus Közlekedés Városi közművek Lakásállomány Környezet, környezetvédelem Közszolgáltatás Funkció ellátottság elemzése Társadalmi kohézió Településfejlesztési koncepcióval összhang Városrészek kijelölése és elemzése I. Városrész (Óváros) II. Városrész (Dunafüred) III. Városrész (Újváros) IV. Városrész (ipari területek) A fejlesztendő kulcsterület/városrész kijelölése II. Városrész (Dunafüred) IV. Városrész (ipari területek) SWOT elemzés (város) Város jövőképe A város fejlesztés stratégiai céljainak és városközponti akcióterület céljainak illeszkedése Célok hozzájárulása a jövőkép eléréséhez Akcióterületek Akcióterületek kijelölése Akcióterületek (célok, tervezett beavatkozások) Akcióterületek pénzügyi terve Akcióterületek fejlesztési sorrendje Városközponti akcióterület- EATT Városközpont akcióterület cél illeszkedés vizsgálata A településfejlesztési városközponti akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása Akcióterület kijelölése Jogosultság igazolása Helyzetelemezés (Városközponti akcióterület) Akcióterület szabályozási tervének áttekintése Város-rehabilitációs tevékenység az akcióterületen Demográfiai helyzet Gazdasági helyzet

3 9.5. Munkaerő piaci helyzet Jövedelmi helyzet Lakáshelyzet Közlekedés helyzete Környezet állapota- természeti és épített- és környezeti problémák A meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából Környezeti károk feltárása és bemutatása Közszféra jelenléte Közbiztonság Piaci igények, lehetőségek felmérése Városközponti fejlesztési célok és beavatkozások Akcióterület fejlesztésének céljai, részcélja Önkormányzat város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztés jellegű tevékenysége Beavatkozási típusok Beavatkozások az akcióterületen Beavatkozások hozzájárulása a célok/részcélok eléréséhez Beavatkozások megvalósítása negyedévenkénti bontásban Városközponti rehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében Önkormányzati feladatok Városközponti akcióterület ROP program tartalma Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán az akcióterületen Kapcsolódó önkormányzati fejlesztések az akcióterületen Tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport (ok) igényeihez Akcióterületi fejlesztések várható hatásai Stratégia megvalósíthatósága Megvalósítás intézményi kerete Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása Akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása Üzemeltetés, működés Kockázatok elemezése Monitoring tevékenység Partnerség Pénzügyi terv Előkészítettség állapota összefoglalva Felhasznált irodalom sz. melléklet: Akcióterület jelmagyarázattal ellátott látványtérképe sz. melléklet: Adatok igazolása, KSH szegregáció sz. melléklet: Lakóövezeti városrészek térkép sz. melléklet: Munkaköri leírások sz. melléklet: Szabályozási terv módosítás rendelete sz. melléklet: Részletes műszaki leírás sz. melléklet: Önkormányzati határozat, a településfejlesztési koncepció aktualizálásáról sz. melléklet: Településközi egyeztetés dokumentumai

4 1. Vezetői összefoglaló (stratégiai fejezet) Jelenlegi helyzet, problémák: A város növekedési pályájának módosítására kényszerül, új jövőkép, stratégiai célok megfogalmazásával, a fenntartható gazdasági fejlődés érdekében. Az ezt kiváltó probléma csoportok: - Gazdaság: az iparűzési adórendszer országos átalakításával a város saját forrásai csökkenek. - Társadalmi kohézió: a város lakosai nem elégedettek az ipari város, nagy üzemekre alapozott intenditás tudattal. - Foglalkoztatás: a nagyvállalati szektorban a foglalkoztatás az elmúlt hét évben csökkent. - Gazdaság/ társadalmi kohézió: a városközpontban a szolgáltató szektor fejletlen, gazdasági, társadalmi központként a városban nem tud funkcionálni. A városnak nincs vonzáskörzete, az elmúlt években a befelé fordulás jellemezte Százhalombattát. (Ezt nem lehet a településszerkezettel magyarázni.) A Budapesti agglomeráció szélén fekvő település helye, szerepe, kapcsolata az agglomerációval még nyitott kérdés. Városrészek kijelölése: I. Városrész: Óváros II. Városrész: Dunafüred III. Városrész: Újváros IV. Városrész: Ipari területek Szegregáció: A városban a KSH adatai szerint nincs szegregált terület. Az önkormányzat által működtetett szociális rendszer fejlettebb a hazai átlagnál, bővítése nem indokolt sem a helyi társadalom, sem a helyi önkormányzati szakemberek véleménye alapján. Akcióterületek kijelölése: I. sz. Akcióterület: Városközpont (a város fejlesztés kiemelt kulcsterülete- Újváros) II. sz. Akcióterület: Vasútállomás és környéke ( tömegközlekedés- Újváros) III. sz. Akcióterület: Téglagyárivölgy- Régészeti park ( turisztikai vonzerő- Óváros) IV. sz. Akcióterület: Lakóövezet bővítése Botond utca (Lakófunkciók- Óváros) V. sz. Akcióterület: Városi Szabadidő Központ bővítése (rekreáció- Dunafüred) 4

5 VI. sz. Akcióterület: Önkormányzati ipari park bővítése (Ipar- Ipari városrész) Város jövőképe: Jelentős vonzáskörzettel, fejlett sokszínű gazdasággal rendelkező, lakosságszámban gyarapodó, mozgalmas belső társadalmi életet élő környezettudatos kisváros, ahol a városközpont vonzereje, gazdasága lendületesen fejlődik, és a közösségi életminőség fenntartásában nagy szerepet játszik az önkormányzat jövedelemtermelő befektetéseinek a hozadéka. ÁTFOGÓ/hosszabb távú cél Minőségi társadalmi-természeti környezet kialakítása, versenyképes, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása Átfogó cél indikátora MUTATÓ BÁZIS ÉRTÉK ÉVI 2020 ADATOK Munkanélküliség 1,99% 1,99% (szintentartás) Lakosságszám (növekedés) 100% +10% Városfejlesztési szervezet: A városfejlesztési projektmenedzsment munkákat, feladatokat a 100%-ban az önkormányzat tulajdonában lévő Batta Invest Kft. fogja ellátni. Három fővel a következő munkakörökkel: Városfejlesztési projektvezető, projekt gazdaságipénzügyi szakértő, műszaki munkatárs. Monitoring: A városfejlesztési szervezet/csoportban a feladatot a gazdasági szakértő látja el. A monitoring adatszolgáltatás alapadatait az önkormányzattól, a fejlesztésben résztvevő partnerektől és a KSH-tól fogja beszerezni a szakértő. A feldolgozás során adatbázist hoz létre, elemzi a tendenciákat stb. Partnerség: A lakosság tájékoztatása, lakossági vélemények figyelembevételének nagy hagyományai vannak a városban. A településközi koordináció megtörtént, a város kiemelt akcióterületén a magánbefektetőkkel történt egyeztetés sikeres volt, az I. ütemet magánbefektetők valósítják meg az akcióterületen. 5

6 2. Helyzetelemzés( város) 2.1. Demográfia Népességszám alakulás a városban (fő) Százhalombatta népességszámának alakulása 2000-től Százhalombattán 2001-től is népességnövekedés regisztrálható, ami a magyarországi és elsősorban a városi népesedési tendenciával szemben kedvező eredmény, ráadásul annak jelenlegi oka is egyedülálló. Az ugyanis kevéssé a térséget érintő fővárosi szuburbanizációnak köszönhető: vagyis a népességszám alakulásában a bevándorlások számának nem volt döntő jelentősége az elmúlt években, annak ellenére sem, hogy a város az agglomeráció kiváló geopolitikai és közlekedés földrajzi pontjában helyezkedik el. A népesség növekedése jelenleg főképp annak tulajdonítható, hogy az es évek ugrásszerű lakossági növekedése során a városba betelepültek gyermekei most léptek gyermekvállalási korba. 6

7 Népesség alakulás trendje: (fő) Az élveszületések és halálozások, valamint az el- és odavándorlások számának alakulása Százhalombattán, Élveszületés Halálozás Odavándorlás Elvándorlás Trend Trendként megállapítható, hogy 1990 óta az oda- és elvándorlások, valamint az élveszületések és halálozások száma, illetve egyenlegük is egyaránt csökken, amely a tényleges népességszám stagnálását, majd lassú csökkenését eredményezheti a jövőben. Korösszetétel A népesség korcsoportonkénti megoszlása (KSH-2004, %) (%) év alattiak év év év év 60 év felettiek Százhalombatta Pest megye Magyarország Százhalombattán a népesség korcsoportok szerinti megoszlása jelentősen eltér az országos, a megyei és az ország városai átlagától. A magyarországi és a pest megyei értékekhez viszonyítva a városban hasonló a fiatalkorúak aránya, míg a 7

8 városi átlaghoz képest valamivel magasabb. Nagyobb arányú eltérések tapasztalhatóak a közép- és időskorúakat illetően. Tendenciák összegzése a városfejlesztés szempontjából: Magyarország fogyatkozó népessége, elöregedő korstruktúrája mellett Százhalombatta fiatal és növekvő népességében nincsenek jelentős demográfiai problémák. A demográfiai tendenciákból azonban következnek olyan dolgok, melyeket figyelembe kell venni a város jövőjének tervezésekor: Várható a népesség további, enyhe ütemű növekedése vagy stagnálása, melyre a lakáspolitikának, településtervezésnek föl kell készülnie. A fiatal népesség magas létszáma lesz jellemző a jövőben is: ez fölveti hosszú távon mindenképpen a város népességmegtartó képességének problematikáját, és a képzési rendszerek fejlesztését. A jelenleg aktív korú népesség jelentős része fog nyugdíjba menni 1-2 évtizeden belül: a folyamat szociálpolitikai problémák forrása lehet és negatívan fogja eltolni a város humánerőforrás potenciálját Lakosság képzettsége Az 1000 főre jutó általános iskolai tanulók számának változása 1000 lakosra jutó tanulók Százhalombatta Pest megyei városi átlag 8

9 A népesség iskolai végzettségének alakulása 25-x éves, egyetem,főiskola oklevéllel 12,6 12,9 14,6 Magyarország Százhalombatta, Nő Százhalombatta, Férfi 18-x éves, legalább középiskolai érettségivel 38,2 43,2 50,7 15-x éves, legalább általános iskolai végzettséggel 88,8 94,3 97, A középiskolai tanulók számának alakulása Százhalombattán (fő) Százhalombattán összesen a máshonnan bejárókkal együtt an tanulnak és dolgoznak (míg a város állandó lakónépességének 34,5%-a nem dolgozik és nem is tanul). Közülük 3364 fő jár be más településről tanulni vagy dolgozni a városba, míg Százhalombattáról 3498 fő jár el más településre tanulni vagy dolgozni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a városban lakó tanulók és dolgozók 32%-a eljáró, ingázó, amely a többi agglomerációs település hasonló adataihoz képest mérsékelt (1/2-es, 2/3-os arányok is vannak). Ez arra utal, hogy munkahelyek száma és az oktatási 9

10 intézmények kapacitása igen kedvező a városban ben például a városban lakó tanulók száma 2914 fő volt, amiből 2113-an Százhalombattán is tanultak, míg 835 százhalombattai diák más településen okult. További 327-en más településről jártak tanulni a városba (az összes városban tanuló 87%-a százhalombattai lakos, 13%-a bejáró). Helyi tapasztalatok és vélemények szerint az eljáró tanulók között az általános iskolások aránya nem számottevő, inkább a közép- és felsőfokú intézményekbe járókat érinti a rendszeres utazás (a százhalombattai lakos tanulók 29%-a). Százhalombattán négy általános iskola működik, az 1000 lakosra jutó általános iskolai tanulók száma alakulásának trendje enyhén emelkedő, és magasabb értékű, mint a megye városainak átlaga. Ez a város viszonylag fiatalos lakosságával magyarázható, ellenben a megyei városi érték évről évre csökken, amely a megyei városi népesség öregedő korszerkezetének és eltérő demográfiai folyamatainak következménye. Város Legfeljebb nyolc általános Szakmunkásképző, szakiskola Érettségi, technikum Diploma Százhalombatta 26,4 26,6 33,9 13,1 Nagyvárosok 29,6 21,8 32,8 15,8 átlaga Tendenciák összegzése a városfejlesztés szempontjából: től szemben a megyei tendenciákkal a város általános iskolai tanulóinak száma nem csökkent, ez ezer lakosra jutó adat a tanuló sávba mozog. A középiskolások száma növekedett az elmúlt tíz évben. Az oktatási infrastruktúra és a képzés, közlekedés fejlesztésnél figyelembe kell venni a tendenciát. (pl. tömegközlekedés 2/3-a hivatásforgalom) - A város képzettségi színvonala magasabb a megyei és országos adatoknál, ez növeli tőkevonzó képességét. - A jól képzett helyi lakosság ismeri a képzés, oktatás jelentőségét, tudatosan kezeli ezt a kérdést, ez növeli a folyamatos képzésfejlesztésnek az igényét. 10

11 2.3. Szociális helyzet Százhalombatta város meglehetősen széles körű szociálpolitikai kedvezményeket biztosít lakosai számára. A megfelelő utánjárással olyan összegű segély kapható meg, melyből ha szerény körülmények között is meg lehet élni. A szociális védőháló egyrészt növeli a lakosság létbiztonságát, másrészt viszont elkényelmesít: tény, hogy sokan vannak a városban, akik a segélyből való megélésre rendezkedtek be, és munkalehetőséget már nem is igazán keresnek. A magas szociális kedvezmények jelentősen megterhelik az önkormányzat költségvetését. Ma még jellemző, hogy a segély sokszor nem oda jut el, ahova szánták. Javításra szorul tehát a segélyezés hatékonysága, arra is van elképzelés, hogy a segélyek egy részét természetben lehetne átadni (pl. étkeztetés biztosítása). Szociális helyzetkép a város életéből: Az elmúlt évek során kedvező intézkedések történtek a hajléktalanság mérséklésére, a hajléktalanság nagyobb tömegben történő kialakulásának megállítására, így jelenleg 8-9 hajléktalan él a városban. Ez a következőképpen történt: 8-10 éve kb. húsz család ellen akik szociális bérlakásban laktak bírósági eljárás indult, mivel nem fizették a közüzemi díjakat. A város ekkor bérbevett és felújított egy munkásszállót és odaköltöztette ezeket a családokat, akiknek bérbe adták ezeket a lakásokat. A pozitív dolog az, hogy ezek a családok kaptak egy olyan lakást, amelyekben újra boldogulhattak és folyamatosan meghosszabbították a bérleti szerződéseket is. A negatív hatása ennek az intézkedésnek az volt, hogy itt sem fizettek a beköltözők, a helyzet konfliktusokat eredményezett (veszélyes hely lett a környékből), amelynek következtében őrző-védő szolgálatot is fent kellett tartani, amely terhet jelentett a városnak. A megoldást a Vöröskereszt megjelenése jelentette, amely az önkormányzat által vásárolt további két épület fenntartására működési engedélyt és forrást tudott igényelni. Ennek eredményeképpen létrehozott egy nappali melegedőt, éjjeli melegedőt, átmeneti szállót és családok részére átmeneti szállást. Voltak olyan családok, akik nem örültek ennek az intézkedésnek, így sokan elmentek onnan, vagyis meg tudták oldani a lakásproblémáikat. Ez a nagyobb volumenű beruházás idén kezdődött, sőt tervezik egy hajléktalanok 11

12 számára létesítendő épület kialakítását is (főleg olyanoknak, akik már nem tudnak dolgozni). Tendenciák összegzése a városfejlesztés szempontjából: A jelentős szociális terhek forrásokat vonnak el más fejlesztendő területektől és gátolhatják a város új növekedési modelljének bevezetését. A szociális problémákat hosszabb távon nem lehet megoldani a mindent kifizetünk módszerrel, mivel a város határán kívül ez a modell nem működőképes Szegregált terület A városban a hivatalos adatok alapján nincs szegregált terület. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő) Adataink szerint az Önök településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. /KSH-szegregációs igazolás melléklet./ 2.5. Egészségügy Százhalombatta 2 orvosi rendelővel rendelkezik. A városnak elfogadott egészségügyi koncepciója van. A koncepció célul tűzte ki a Városi Egészségügyi Intézmény korszerűsítését, bővítését, fejlesztését. Az 1995-ben elfogadott koncepció elemei mára nagyrészt megvalósultak: a rendelőintézetbe korszerű berendezések kerültek, a kapacitások bővültek, jó szakemberek dolgoznak, megoldott a szakorvosi rendelés (Budapestről ingáznak hetente-kéthetente a szakrendelésekre). A fejlesztések hatására jelenleg a rendelőintézet kapacitásai messze meghaladják a városi igényeket. A nagyarányú fejlesztés tudatosan alakult így: a koncepció céljai között 12

13 határozta meg az önfenntartó egészségügy megteremtését, ám ez a húszezret sem elérő lakosságszámú Százhalombattán nem valósítható meg. A rendelő regionális igények kielégítésére lett kialakítva. A szomszédos településekkel a körzeti együttműködések most vannak alakulóban, és már kialakult gyakorlatra is van példa (Tárnok laborvizsgálatait például Százhalombattán végzik el). Tendenciák, javaslatok összegzése a városfejlesztés szempontjából: - Az egészségügyi infrastruktúra kihasználtságát növelni kell, a városfejlesztést ez a probléma két területen érinti, egyrészt a város vonzáskörzetét a városfejlesztés aktívan tudja befolyásolni a létrehozott szolgáltatásokkal pl. új közösségi terek a városközpontban, másrészt a településközi koordinációt javítani kell, a város marketinggel együtt Munkanélküliség ÉV MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA RELATÍV MUTATÓ %** , , , , , , ,99 Forrás: AFSZ decemberi adatok. (*Nyilvántartott munkanélküliek száma, **a nyilvántartott munkanélküliek száma a munkavállalás korú lakosság %-ban. ) A városban alacsony a munkanélküliség, az adatok között csökkentek, 127 fővel kevesebb volt a nyilvántartott munkanélküli 2007 decemberében, mint 2001 hasonló időszakában. A tartós munkanélküliek száma a város munkavállalási korú népességéhez viszonyítva nem magas, 2001-ben 53 fő, 2007-ben 34 fő. Tendenciák, javaslatok összegzése a városfejlesztés szempontjából: A munkanélküliség szinten tartásához a városnak fejleszteni kell a felnőttképzési rendszerét, és a nagyvállalatokon kívüli foglalkoztatási lehetőségeket. Pl. ipari park. 13

14 2.7. Foglalkoztatás szerkezete Foglalkoztatási helyzet 2000-ben: A MOL Nyrt.-nél mintegy 3000 fő, az erőműnél mintegy 600 fő volt foglalkoztatva A két nagyvállalathoz szorosan kötődő cégek mintegy további 500 főt foglalkoztatnak. Foglalkoztatási helyzet 2007-ben: FOGLALKOZTATÁSI TERÜLETEK 2007* Önkormányzat ipari park 550 Nagy vállalatok (Erőmű, MOL és vállalkozási, kapcsolódó cégek) 2500 Egyéb helyi Kkv. 300 Más településre átjáró munkavállalók 2600 Helyi szolgáltatásban dolgozók 2600 *2001-es népszámlálási adat, korrigálva önkormányzati információkkal. Tendenciák, javaslatok összegzése a városfejlesztés szempontjából: - A nagyvállalati szféra nem tudta növelni a foglalkoztatottak számát között. - Az önkormányzat tulajdonában lévő ipari park az elmúlt években sikeresen működött. Növelni tudta a foglalkoztatottak számát. - A városban többen dolgoznak az iparban, mint a szolgáltató szektorban, csak feltételezni lehet, hogy a lakosság több szolgáltatást nem helyben vesz igénybe, a főváros közelsége miatt. A többi hasonló nagyságú megyei városban többen dolgoznak a szolgáltató szektorban, mint az iparban. -A város szolgáltató szektorának fejlesztésében vannak még tartalékok, a városfejlesztésnek ezt támogatni kell. 14

15 2.8. Gazdaság Ezer Ft. ÉV Helyi adó bevétel összes KKV-k által fizetett adó Nagy vállalatok helyi adó Nagy vállalatok helyi adó aránya % Forrás: Önkormányzat A város nagy adózói: - MOL NyRt. - Dunamenti Erőmű Zrt CÉG BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÜK NEM VOLT, A HELYI RENDELET SZERINT MENTESÜLTEK cég befizetési kötelezettségük nem volt, a helyi rendelet szerint mentesültek cég befizetési kötelezettségük nem volt, a helyi rendelet szerint mentesültek cég befizetési kötelezettségük nem volt, a helyi rendelet szerint mentesültek 37 fő után fizettek kommunális adót cég iparűzési adó: vállalkozók kommunális adója: 61 fő után telekadó: a többi adónem alól mentes cég iparűzési adó: telekadó: vállalkozók kommunális adója: 147 fő után építményadó: cég iparűzési adó: telekadó: vállalkozók kommunális adója: 259 fő után építményadó: Forrás: Önkormányzat 15

16 A városban a helyi gazdaság teljesítőképessége között növekedett, mint a nagyvállalati szektorban, mind a Kkv. esetében. Az ipari parkba betelepülő vállalkozások számának növekedése jól mutatja, hogy a Kkv. szektor milyen lendületesen tudott bővülni az elmúlt években. Ennek ellenére a helyi adó részarányában a nagyvállalatok meghatározó szerepe nem változott, a közel 2/3-os a részarány. Tendenciák, javaslatok összegzése a városfejlesztés szempontjából: A városnak folytatni kell a sikeres ipari park projektet a helyi gazdaság teljesítőképességének és sokoldalúságának növelése érdekében Város növekedési pályája Gazdasági feszültségek: A város növekedésének motorja az elmúlt hét évben, a két nagyvállalat és tagvállalataik által befizetett helyi adó volt. (Természetesen még napjainkban is az. ) Ezen a területen található a legnagyobb gazdasági feszültség, és egyben motivációs erő is a városban abban a tekintetben, hogy a jövő időszak helyi adózási rendszere az országban nem biztos, hogy a jelenlegi feltételek között fog működni. Amennyiben ezen a területen változás történik- a helyi adó egy részét központilag újra elosszák- a város szabad felhasználású saját forrásai csökkeni fognak. Foglalkoztatási függőség: A foglalkoztatás elemzésénél láthattuk, hogy csökkent ugyan a két nagyvállalat által foglalkoztatott létszám az elmúlt tíz évben, de még mindig jelentős városi szinten (2600 fő) az alkalmazott létszám. (A beszállítói kisvállalkozásokkal együtt ez az adat nyilván magasabb. ) Tendenciák, javaslatok összegzése a városfejlesztés szempontjából: -A város által elindított pl. ipari park projekt az egy város, egy vállalat modell csökkentése érdekében. - Jelentős eredményt ezen a területen csak hosszabb távon lehet elérni. Új területek felé kell nyitni a városnak a helyi gazdaság, a helyi foglalkoztatás erősítése érdekében, a városfejlesztési stratégia egyik központi kérdése kell, hogy legyen a város növekedési pályájának fejlesztése. (Ez nem azt jelenti, hogy a nagy vállalati szektor ne játszana továbbra is meghatározó szerepet a város életében.) 16

17 - A város felismerte a jelenlegi helyzetben lévő lehetőségeket és a 2007-es gazdaságfejlesztési programjában célként fogalmazta meg a következőket: Kiemelt koncepcionális feladat, hogy a tervezési időszak végére olyan vállalkozásokban vegyen részt az önkormányzat, melyek piaci alapon állnak, önkormányzat léptékkel mérve is nem elhanyagolható mértékű profitot biztosítanak. A jelenlegi forrásokat jövedelemtermelő befektetésekké kell konvertálni a jövő érdekében Turizmus Százhalombatta, mint az elmúlt évtizedekben kialakult/kialakított iparváros, jelenleg nem tartozik Magyarország idegenforgalmi szempontból számon tartott városai közé. Különösen igaz ez az emberek tudatában kialakult képre, mely Százhalombattát az ipartelepekkel, az erőművel és a környezetszennyezéssel azonosítja. Ugyanakkor a városnak vannak olyan meglévő és fejleszthető értékei, melyek idegenforgalmi potenciállal bírnak, és építeni lehet rájuk. Ezek a potenciálok következnek a város történelmi (elsősorban ókori történelmi) múltjából és az elmúlt évtizedek fejlesztéseiből, erőfeszítéseiből. Százhalombatta idegenforgalmi potenciállal rendelkező adottságai és lehetőségei: Régészeti park. A város határában található vaskori halomsírmező egy néhány hektáros részén lett kialakítva a valóban egyedülálló park, ahol egy teljesen föltárt halomsír belsejébe sétálhat be a látogató, ott multimédia műsor keretében ismerkedhet meg a sírok történetével, a park egyéb területein pedig bronzkori és vaskori épületek korhű másolatait tekintheti meg. Hétvégenként programok keretében lehet kipróbálni a korabeli munkaeszközöket, megkóstolni a bronzkorra jellemző ételeket. Az európai szintű ritkaságnak számító halomsírokra épített látványosság speciális jellegénél fogva jelentős vonzerőt képvisel a turizmus egy bizonyos szegmense számára. Azokra kell gondolni, akik aktív pihenésre, az újjal való 17

18 megismerkedésre vágynak, és viszonylag magas kulturális érdeklődési szinttel rendelkeznek. Vállalják azt, hogy az ilyen jellegű érdekességek látogatásáért buszra szállnak, utaznak, szervezett csoportokhoz társulnak. Ez a szegmens elsősorban a jobb módú nyugati nyugdíjasokból, idősebb korosztályúakból tevődik össze. Másik fontos számításba jövő csoport a tanulmányi kiránduláson résztvevő fiatalok, diákok csoportjai, míg a hétvégi szervezett programokra (családi napok) már családok részvétele is jellemző. A Régészeti parkot látogató csoportok esetében fontos kiemelni, hogy önmagában a park maximum 1-2 órás programot képes nyújtani, vagyis a csoportok ideérkeznek, majd a látogatást követően továbbutaznak. Matrica Múzeum. A múzeum névadója az ókori Matrica római katonai tábor és település, mely Százhalombatta város területén helyezkedett el. A múzeumban időszaki és állandó kiállítással várják a vendégeket. A létesítmény fontos eleme a város kulturális életének, és jelentős idegenforgalmi programlehetőséget nyújt, de hasonlóan a Régészeti parkhoz, 1-2 órás programot biztosít, speciális, kultúrérdeklődéssel rendelkező csoportok számára. Városi Szabadidő Központ. A Dunafüredi városrészen található a város kiemelkedő kapacitással rendelkező szabadidőközpontja. A területen strand, sportcsarnok, sportpályák, fedett uszoda, illetve csónakázótó található. A központ igen népszerű a százhalombattaiak körében, de a strandra a szélesebb környékről is járnak, mivel másutt nincs hasonló létesítmény. A sportcentrumban nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas pályák lettek kialakítva, és zajlanak is a legkülönbözőbb hazai és nemzetközi versenyek, edzőtáborok, stb. A szabadidőközpont kihasználásában, fejlesztésében igen jelentős potenciálok vannak, melyek a város idegenforgalmának akár robbanásszerű fejlődését is eredményezhetik. Barátság Művelődési Központ. Az intézmény a város egyik jelentős kulturális központja. Keretein belül működik a mozi, a kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak helyet adó galéria és színházterem. Közvetlenül mellette található a Városi Könyvtár, melyben egyben Internet Központ és Kávéház is működik. A 18

19 művelődési központ idegenforgalmi jelentősége abban rejlik, hogy keretei között működik a Forrás néptáncegyüttes, mely a maga területén világhírű. A városban egyre növekvő hagyományai vannak a népitáncnak, és immár tizenhatodik alkalommal kerül megrendezésre a Nemzetközi Néptáncfesztivál (Summerfest), mely az ezt a művészeti ágat kedvelők körében nemzetközi hírű eseménnyé vált, évről-évre több ezren érkeznek ilyenkor a városba, és sok nemzet mutatja be néptáncművészetét, népi kultúráját. A Summerfest a város kiemelkedő kulturális értéke, mely világszerte elviszi Százhalombatta jó hírét, és valódi idegenforgalmi vonzerőt jelent elsősorban a fesztivál idejére. Nem jelent megoldást azonban az év más időszakaiban jelentkező pangásra, a turisztikai érdeklődés máskor nem elégséges szintjére második felétől a Magyar Fesztiválbalett a Barátság Művelődési Központba helyezte át székhelyét. Battai Napok. Az évről évre szeptemberben megrendezésre kerülő Battai Napok jelentik a város másik nemzetközi jelentőségű rendezvényét. A nagy érdeklődés mellett zajló eseményen a testvérvárosok (Szováta, Brzesko) bevonásával játékos sportvetélkedők, könnyűzenei koncertek, vásár, stb. kerülnek megrendezésre. A Battai Napok a Summerfesthez hasonlóan a város pozitív image-ét erősíti, de évente egyszeri eseményként nem kapcsolható be a város permanensen árusítható idegenforgalmi potenciáljai közé. Horgászati lehetőségek. A városon átfolyó, télen sem befagyó vizű Benta-patak, a horgásztó és a Duna-part biztosít lehetőségeket a horgászok számára. Lovaglási lehetőségek. A Tóth tanyán (Óváros) és a Benta lovasiskolában nyílik lehetőség. A Tóth tanya egyre fokozódó hírnévre tesz szert, évente több rendezvény is zajlik a tanyán, és megjelent a külföldiek, illetve magyar hírességek érdeklődése a lovaglási, lótartási lehetőségek iránt. Szálláshely, étkezés. A városban egy szálloda található, a Hotel Training, ahol 128 fő színvonalas elhelyezésére van lehetőség. Vendéglátóipari egység több is található a városban, köztük jó minőségű éttermek. Hiányoznak viszont az olcsóbb szálláslehetőségek pl. kemping, mindössze egy kisebb panzió, és Dunafüreden a Csónakház faházai állnak rendelkezésre. Ezekre a város 19

20 rapszodikus idegenforgalmi helyzetéből adódóan eddig nem is lett volna komoly kereslet (a Summerfest ideje alatt magánházaknál helyezik el a több ezer idelátogatót, sőt, környező településeket is igénybe vesznek az év más időszakaiban ugyanakkor a meglévő kapacitások is kihasználatlanok). Az idegenforgalmi vonzerő fejlesztése azonban ezen igények növekedését vonja maga után, ezért a városnak pl. a területhasználat szempontjából is figyelembe kell venni e szempontokat, mert adott esetben a meginduló idegenforgalom gátját jelentheti a szálláshelyek hiánya. Tendenciák, javaslatok összegzése a városfejlesztés szempontjából: A turizmus egyik helyben megálmodott lehetséges kitörési pontja a városnak. A probléma megoldására több nagy ívű elképzelés is a felszínre került az elmúlt években. Pl. Téglagyári völgy helyére tervezett beruházások. A gond talán csak az volt velük, hogy túlságosan nagy ívűek voltak, szemben a valósággal Százhalombatta nem turista célpont, vannak viszont előnyök ( átlagosak), amire lehetne építeni a turizmus fejlesztésekor. A legfontosabb előny a közelben fekvő főváros, ( két millió turista) amely garanciát jelenthet a jól szervezet nyári egy napos turista programok sikeréhez. (Ez megmozdítani a helyi szolgáltató szektor, és lehetne tovább építkezve fejleszteni a turizmust) Közlekedés A város elérhetősége tömegközlekedési eszközökkel vasút, autóbusz biztosított. Az egyéni közlekedés feltételei az autópálya kapcsolat kiépítésével kedvező irányba megváltoztak. Vasúti közlekedés: Négy óra és huszonhárom óra között óránként indul vonat Bp.Déli pályaudvarról a városba, a távolság 28km, menetidő perc. Buszközlekedés: A buszközlekedés a helyi és helyközi viszonylatok forgalmát bonyolítja le. 20

21 Problémák: A vasúti közlekedéssel kapcsolatos probléma a zajterhelés, mely elsősorban a vasút mentén jelentkezik. Itt a Déli-lakóteleptől egészen az Urbáriumig igen közel (helyenként 50 m) húzódik a rendkívül nagy forgalmú vasúti pálya a lakóövezethez. Az érintett lakosság egészségének védelmében és életminőségének javítása céljából szükséges zajvédő fal építése a zajszennyezés mérséklése céljából. Autóbusz pályaudvar utasváró pavilonja nem korszerű, felújításra szorul. A vasúti közlekedés szolgáltatási színvonala nem felel meg a lakossági igényeknek. A menetidő magas, a személyszállító szerelvények komfortja nem mindig megfelelő. Tendenciák, javaslatok összegzése a városfejlesztés szempontjából: Az autóbusz megállók komplett felújítása, kialakítása szükséges (buszöböl, esőbeálló, járda, akadálymentesítés) a Damjanich utcában és a városközpontban. Forgalomtechnikai beruházás körforgalom- alkalmazásával a Damjanich és Fogoly utcákban csökkenteni lehetne a balesetveszélyt és az utazási időt. A MÁV által tervezett elővárosi gyorsvasút- déli- végállomása Százhalombatta lenne. A gyorsvasúti szolgáltatás bevezetésével a menetidő csökkenne, az utazási komfort növekedne Városi közművek Város közmű ellátottsága KÖZMŰ TÍPUSA AZ ELLÁTOTTSÁG ARÁNYA A LAKÁSOK SZÁMÁHOZ VISZONYÍTVA Vezetékes ivóvíz 99,99% Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások Vezetékes gáz Telefonnal való ellátottság Helyi kábeltelevízió hálózat Burkolt utak aránya 98% 99% 99% 80% 98% Forrás: Önkormányzat 21

22 A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a város közmű infrastruktúrája jól kiépített, jelentősebb hiányosságokkal, amely stratégiai tervezést befolyásolhatja nem rendelkezik Lakásállomány A város lakás állománya a komfortfokozat alapján a hazai átlagtól lényegesebb jobb minőségű. Az összkomfortos lakások aránya például 86%, amely másfélszeresen meghaladja az országos átlagot A lakások 99%-ában van vízvezeték, illetve meleg folyóvíz és vízöblítéses WC, további 95%-uk közcsatornával ellátott épületben van. Hálózati gáz a lakások és lakott üdülők 81%-ába van bevezetve és 89%-uk a központi fűtés hálózatára is rácsatlakozott. A lakások és lakott üdülők komfortossága (db) 100% % % % % 50% 40% 30% % 10% 0% Százhalombatta Magyarország Összkomfortos lakás komfortos félkomfortos komfort nélküli szüksgé/egyéb Forrás: KSH-2001 A lakásépítések száma a 2000-es évek elejétől növekedett egyre erőteljesebben, mivel között mindössze 274 és között 252 lakás épült, ezzel szemben között már 543, vagyis az új lakások több mint fele 2000 után épült, és a dinamika ma sem tört meg. A megszűnt lakások száma Százhalombattán nem jelentős, 1990 és 2004 között 17 lakásmegszűnés került regisztrálásra. 22

23 Tendenciák, javaslatok összegzése a városfejlesztés szempontjából: Összességében Százhalombattán a lakásépítések kedvező alakulása a laksűrűség jelentős mérséklődésével járt, a tágasabb lakások arányának növekedésével, továbbá a fizikai infrastruktúrák bővülésével (bár ez utóbbiak korábban is, bármely területi egységgel való összehasonlításban kedvezőek voltak). Mindez főképp a kedvező szociálpolitikai intézkedéseknek köszönhető. Ezért fel kell hívni arra figyelmet, hogy ezeknek az intézkedéseknek esetleges szűkülése e tendenciák romlását hozhatja a közeljövőben, illetve arra, hogy a lakásfenntartás költségeinek megemelkedése növelheti a szociális, illetve lakásfenntartási támogatásokra rászorulók csoportjait. ( A jelenlegi szociális ellátási rendben). A lakásépítkezésekben a családi házas jelleg a meghatározó, ez felveti a még beépíthető területek nagyságának vizsgálatát, új területek kijelölésének a kérdését Környezet, környezetvédelem A városban ipari adottságából adódóan több jelentős környezeti veszélyforrás, környezetet terhelő kibocsátó hely található: 1, A város környezeti állapotára meghatározó befolyással bír a két nagy ipari üzem, a Dunamenti Erőmű Zrt. és a MOL Nyrt. Dunai Finomító működése, amelyek a lakosság közérzetére valamint egészségi állapotára egyaránt jelentős befolyást gyakorolnak. A két nagyvállalatnál az EU-s jogharmonizáció illetve a technológiaváltás eredményeképpen olyan jelentős fejlesztések voltak, amelyek nagyon kedvező hatást gyakoroltak városunk környezeti állapotára. A DE Zrt. tüzelőanyag váltása és a tüzeléstechnika korszerűsítésének eredményeképpen töredékére csökkent és messze a határérték alá került a kén és a nehézfém kibocsátás. A Dunai Finomítónál ki kell emelni az egészségre különösen káros aromás szénhidrogének kibocsátásának folyamatos csökkenését,amelynek nyomán ma az egészségügyi 23

24 határérték átlag egytizede ezen vegyületeknek a város levegőjében mért koncentrációja. A finomítóban 2005 óta működik az új korszerű szennyvíztisztító, amely lehetővé tette a kibocsátott szennyvíz mennyiségének és minőségének a radikális csökkentését illetve javítását. Eredményeképpen gyakorlatilag megszűnt a nyári időszakban a városlakók életét gyakran megkeserítő nehéz olajszag. Jelentős lépéseket tett a MOL Nyrt. a hulladék gazdálkodás és a hulladékégetés korszerűsítése terén is, elvégezték több tízezer tonna veszélyes hulladék ártalmatlanítását, így már ez sem terheli a város tágabb környezetét. Évtizedes próbálkozások és törekvések voltak egy légszennyezettség mérő monitoring rendszer kiépítésére, amely a vállalatok és a környezetvédelmi hatóság támogatásával 2005-re megvalósult. 2, Az elmúlt évek tapasztalatai és mérési eredményei alapján egyre nő a közlekedési eredetű légszennyezés és zajhatás (környezetszennyezési hatás) szerepe, amelyet az M6-os autópálya megépítése és közelsége csak még hangsúlyosabbá tett. 3, A város önkormányzatának működési és szabályozási körébe eső környezeti tényezők közül ki kell emelnünk a hulladékgazdálkodás és kezelés kérdéskörét, amelyen belül kiemelt jelentőséggel bír a hulladéklerakó telep korszerűsítése, illetve annak 2012-re várható megtelése után a városi kommunális hulladék gazdaságos elhelyezése, valamint a szennyvíztisztítás technológiájának korszerűsítése összhangban a régió szennyvíztisztítási fejlesztési projektjével. Tendenciák, javaslatok összegzése a városfejlesztés szempontjából: A 2007-ben a város képviselőtestülete által elfogadott gazdasági program a következőképpen fogalmaz: A környezeti hatástanulmányok véleményezésénél érvényesült az az elv, hogy csak olyan beruházásokat támogattunk, amelyek nem növelték a város környezetének levegőszennyezését, vagy a többlet kibocsátást más intézkedésekkel ellensúlyozták. Ennek alkalmazására a továbbiakban is feltétlenül szükség van. A város tehát nem támogatja a környezetet terhelő ipari beruházásokat, abban az esetben, ha nincsenek a többletkibocsátást ellensúlyozó intézkedések. 24

25 A közlekedési eredetű légszennyezés és zajhatás (környezetszennyezési hatás) csökkentése céljából az önkormányzat által felhasználható eszközök korlátozottak, legfontosabb eszköze az, hogy a városi közúti forgalomban a fenntartható közlekedés fejlesztését tudja támogatni (pl. tömegközlekedés, gyalogos-zónák kijelölése, kerékpárutak) Közszolgáltatás A városban a lakosság által elérhető oktatási, egészségügyi szolgáltatások jó színvonalúak, a hazai átlaghoz képest kevesebb hiányossággal rendelkeznek. A közigazgatási szolgáltatás elsősorban a helyi lakosságot célozza meg, folyamatos fejlesztése indokolt, a helyi helyközi tömegközlekedés a szolgáltatások közül az a terület, ahol a legnagyobb fejlesztési igény jelentkezik, de ezen a területen külső fél (MÁV) beruházási nagymértékben befolyásolják a helyi fejlesztéseket. (lásd. részletes adatok funkció ellátottság elemzése) Funkció ellátottság elemzése FUNKCIÓ SZOLGÁLTATÁS PROBLÉMA MEGJEGYZÉS Egészségügy Két darab felújított - Kapacitásfölösleg. korszerű rendelő. (Óváros, Újváros) Mentőállomás épül, Újváros állomásnál Gyógyszertár 5 db, Újváros Társadalom Frekventált, Nincs kialakítva. Társadalmi igény városközponti van rá. közösségi terület. Városközpontban Nincs kialakítva, a Társadalmi igény szolgáltató, szolgáltatások van rá. kereskedelmi zóna koncentrációja a városközpont 25

26 Szociális Nyugdíjas klub 9 db, rendszer közösségi ház 1 db (Dunafüred) Szociális bérlakások (271 db, szociális és költségelvű) Újvárosban. Átmeneti szállás+ hajléktalan Óváros Idősek otthona 1 db, Újváros Kultúra Művelődései ház 2 db, Újváros, Óváros Oktatás Gimnázium-1db, Szakközépiskola 1db, Újváros Általános iskola, 4db (három a városközpontban egy ált. iskola és gimnázium együtt van, Újváros ) Óvoda 4 db, 4 db Újváros, és 1 db tagóvoda Óvárosban, bölcsőde 1 db Újváros látogatóinak száma alacsony Újvárosi nem - korszerű. Belső felújítása javasolt. Tornaterem nem megfelelő a gimnáziumban, fejleszteni kell. 26

27 Gazdaság Felnőtt szakképzés szakközépiskolában, gépész. Felsőfokú képzés nincs. Nyelvvizsga központ a gimnáziumban, a szakközépiskolában is lesz. Önkormányzati Ipari park Piac 1 db, Újváros lakótelepen. Szolgáltatásház 2 db Újváros, (vegyes tulajdon), Dunafüred 1 db Bevásárló központok Tesco, Dunafüred,Spar Újváros, Újvárosban épül 1 db jelenleg. Étterem 5 db, Óváros 1 db, 1db A helyi gazdaság Ipari park igényeinek megfelelően fejlesztéséhez kapcsolódóan. fejleszteni kell a szakképzést. A park betelt, új Az ipari park területek profiljának megnyitásával változtatását, a fejlesztése javasolt. magas hozzáadott értékű vállalkozások felé sürgetik a városban. - Nincs kihasználva, a lakosság nem igényli. A lakossági vélemények és 27

28 Közlekedés Dunafüred, 3 db turisztikai Újvárosban szempontok miatt a fejlesztés indokolt. Helyi Centrumban, tömegközlekedés, Damjanich úton buszmegállók. buszöböl, buszmegálló elhasználódott Buszpályaudvar Felújításra szorul, de Igény van rá. állomásnál a gyorsvasút kiépítésekor a MÁV állomással együtt lesz átépítve. MÁV elővárosi gyorsvasút lesz a városig. Közutak Damjanich útburkolat cserére szorul. Körforgalom kiépítése indokolt a Damjanich és Fogoly utcákban. Parkolók Városközpontban Fejlesztése kevés a parkoló. indokolt, ha a városközpont látogatóinak számát szeretnénk növelni. Kerékpárutak 17% fejlesztve lesz. Igény van rá. Gyalogos- zónák a Kevés a minőségi Igény van rá. városközpontban. terület a belvárosban Két sétány Újvárosban. 28

29 Turisztikai vonzerők Rekreációs lehetőségek Hajókikötő (nyáron Turizmushoz működik) célszerű igazítani fejlesztését Buszmegállók Fejleszteni kell, akadálymentesítés. Szálloda 1db, A turizmus munkásszálló 3 db. fejlesztéséhez kevés és nem eléggé differenciált szállás a kapacitás. Régészeti Park, Egy napos Matrica Múzeum programhoz sem túl,sport- vonzó. szabadidőközpont. Jelentős A két rendezvény rendezvények még akkor is kevés, száma: 2 db ha csak a májusszeptember Battai napok, Summerfest főszezont vesszük Nemzetközi alapul. Néptáncfesztivál. Sportközpont és strand Dunafüred. Városi Szabadidő Központ Uszoda 2 db, felújításuk megtörtént Parkok, zöldövezetek Felújításra szorul. (Csarnok). Termálfürdő nincs, a strand és környezete felújítása javasolt. Termálkút furás folyamatban. Fejlesztése indokolt, igény van rá. 29

30 Közigazgatás rendezettek. Játszótér 25 db, Újváros 20 db, Dunafüred 3 db, Óváros 2 db Polgármesteri hivatal Újvárosban szakközépiskola mellé kell egy új játszótér Polgármesteri hivatal 2 db épületben van, össze kell kötni, akadálymentesítés kell Fejlesztése indokolt, igény van rá. Fontosabb funkcióhiányok, problémák: - Városközpontban több területen is funkcióhiány tapasztalható: minőségi közösségi terület (főtér, művelődési ház), koncentrált szolgáltatói (kiskereskedelem, lakossági szolgáltatások, vendéglátóipar, szálláshelyek, turisztikai szolgáltatások) jelenlét, parkolási lehetőségek, közigazgatási szolgáltatások. - Óváros, Dünafüred városrészekben a legjelentősebb hiányok a rekreációs tevékenységhez és a turisztikai vonzerőhöz kapcsolhatóak. - Humánterületen a felnőtt szakképzést kell fejleszteni a helyi gazdaság igényeinek megfelelően. A gimnáziumban a tornaterem bővítésre szorul. - A város ipari parkja betelt, a befektetői igényeknek nem tud megfelelni a város, ez indokolja az ipari park bővítését. - Közlekedés területén a város fenntartható tömegközlekedési eszközzel történő elérhetőségét minőségileg javító elővárosi-gyorsvasúti beruházással összhangban kell a városnak fejleszteni a tömegközlekedés helyhez kötött infrastruktúráját. Damjanich utca burkolat csere, buszmegállók komplett felújítása, körforgalom szükséges a Damjanich és Fogoly utcákban. 30

31 2.15. Társadalmi kohézió A város lakossága nem tud azonosulni a várossal. Egy tipikus probléma a helyi társadalomban 2000-ben és 2007-ben is. Azzal a kiegészítéssel, hogy a város lakossága nem tud azonosulni az ipari nagyvállatokra alapozott városképpel. A társadalmi kohézió, identitás tudat, lokálpatriotizmus területeken az elmúlt évtizedben felszínre került problémákat a város önkormányzata feltárta és több programot is indított erősítésük érdekében. A problémák okai a következők: után több betelepülő hullámban alakult ki a város lakossága - Ipari város homogén, egyszínű képe a rendszerváltás után nem volt vonzó a lakosság számára - Az ipari környezetszennyezés negatív képét nem ellensúlyozza a sikeres város Image az embere tudatában. A település iránti lakossági elkötelezettséget nem lehet két-három év alatt sikeresen kialakítani. Ez egy hosszabb folyamat, állandó megvívandó csatákkal. Fontosabb problémák: A helyi társadalom formálása, fejlesztése nélkül a beruházási hullámok által elérhető életminőséget a helyi társadalom nem értékeli a megfelelő hangsúllyal Településfejlesztési koncepcióval összhang A Településfejlesztési koncepciót 423/2008. /XI.26./ számú önkormányzati határozattal aktualizálta a város. (7.sz. melléklet: Önkormányzati határozat, a településfejlesztési koncepció aktualizálásáról.) Az aktualizált településfejlesztési koncepcióval összhangban van a város időközben elkészült, jóváhagyás előtt álló IVS-vel és a városközponti akcióterületen tervezett fejlesztésekkel. I. Településfejlesztési koncepció és az IVS közötti összhang bemutatása a jövőkép területen. 31

32 Javasolt jövőkép változat: Dinamikus fejlődési központ. Az elmúlt évtizedben a város fejelődése, élete az első jövőkép változathoz állt közelebb, amennyiben a passzív jövőképet vállaszúk nem teszünk egyebet, mint meghosszabbítjuk a jelenlegi helyzetet, amellyel a helyi lakosság nem elégedett. (Forrás: Százhalombatta IVS-2008/2009, EATT-4. Fejezet) Forrás: Százhalombatta Településfejlesztési koncepció-2008 II. Településfejlesztési koncepció és a városközponti akcióterületi fejlesztések illeszkedésének bemutatása. 32

33 Forrás: Százhalombatta Településfejlesztési koncepció-2008 Százhalombatta város Településfejlesztési koncepciója (423/2008. /XI.26./ számú önkormányzati határozattal aktualizált), mind az EATT- ben/ivs-ben szereplő városfejlesztési célokkal-jövőképpel, mind a városközpont akcióterületen végrehajtott fejlesztésekkel teljes összhangban van, támogatja azok megvalósítását. 33

34 3. Városrészek kijelölése és elemzése 3.1. I. Városrész (Óváros) A városrészeket Százhalombatta településszerkezeti sajátosságai - három, egymástól élesen elkülönült városrészből áll- és a területek eltérő- ipar, lakóövezetfunkcióinak figyelembe vételével végeztük el. Korábban falu volt, legfőbb településszerkezeti jellemzője: hagyományőrző kertvárosi lakóövezet. Ma a városnak a központtól kissé távolabb eső azzal egy úton kapcsolódó, kellemes hangulatú, emberléptékű, falusias jellegű része, ahol már megjelentek az új családi házat építők. Mutató megnevezése Százhalombatta összesen* 1. Óváros Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 18,5 18,4 Lakónépességen belül évesek aránya 70,3 69,1 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 11,2 12,5 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 20,4 25,2 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 13,7 10,2 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 5,8 20,0 Rendszeres munkajövedelemmel nem 32,7 34,5 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 10,0 12,9 64,1 62,8 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 24,5 27,8 Állandó népesség száma Forrás: KSH-2001-es Népszámlás Önkormányzati források szerint a lakosságszám az elmúlt években növekedett, az összlakosság 9%-a él a városrészben. A városrész korösszetétele a városi átlagtól 34

35 nem mutat lényeges eltéréseket. (Legnagyobb eltérés a 60 éven felüliek arányában van 0,7%). A városrészek közül itt a legmagasabb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, ez részben a régi lakásállománnyal magyarázható. A foglalkoztatás a városi átlaghoz képest 1,3%-kal alacsonyabb, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya pedig 3,2%-kal magasabb. ÉV Helyi adó bevétel összesen KKV-k által fizetett adó Helyi adó városrész Kkv. szolgáltatás, kiskereskedelem Forrás: Önkormányzat A városrészből származó szolgáltatás, kiskereskedelem területekről- helyi adó bevétel a legalacsonyabb a városrészek között. Beruházások, intézmények, szolgáltatások: - Új óvoda építésének tervezése folyamatban van. - Érd felé kész a kerékpárút. - Csapadékvíz, útfelújítás volt a városrészben. - Vöröskeresztnek a 2 db családok átmeneti otthona, hajléktalanszállás működik itt. - Régészeti park. - Botond utca mellett 30-40ha terület alkalmas lakóterület céljára. - Külterületi parkerdő fejlesztés alatt. - Közúti Érd felé átmentő forgalom fontos probléma a városrészben. - Óvároshoz kapcsolódik észak felé a jelenleg kihasználatlan téglagyári völgy ( régi téglagyár területe) 35

36 Városrész természeti és épített környezetének elemzése A városrész Százhalombatta legrégebbi, számos hagyományt ma is őrző területének minősül. Beépítése jellemzően alacsony szintszámú, családi házas jellegű. A városrész meghatározó, történelmi jellegű része a Duna mentén, azzal párhuzamosan futó főutca mentén épült fel, melyhez nyugati oldalon későbbi, esetenként egészen új beépítések csatlakoznak. A városrész meghatározóan lakóövezeti funkciót tölt be, azonban megtalálhatók a kereskedelem, a szolgáltatás, valamint az egyéb funkciójú középületek példái is. A történeti épületek egy része korábbi, itt élő és kisebbségként még ma is létező népcsoportok jelenlétére is utal. A városrész falusias hangulatú főutcája mentén jelentős átépítésekre került sor, ennek eredményeként, a tudatos utcakép-, illetve hagyományőrzés hiányában a ma látható kép rendkívül heterogén, a régi és az új keveredése nem vezetett harmonikus utcakép kialakulásához. A történelmi városrészhez csatlakozva nyugati oldalon egységesebb karakterű, újabb beépítésű kertvárosi jellegű területek csatlakoznak. A városrész büszkesége és látványossága a Régészeti park, mely országosan is egyedülállónak számító halomsírokat, vaskori emlékeket mutat be. Szintén különleges területnek számít a Téglagyári völgy területe, mely a múlt században szinte folyamatosan üzemelő helyi téglagyár nyersanyag kitermelésének köszönhetően alakult ki. Területe rendezett, rendkívül festői képet mutat, közvetlenül kapcsolódva a Duna parthoz. A városrészhez északi és nyugati oldalon beépítetlen, természeti, vagy mezőgazdasági hasznosítású területek csatlakoznak, melyek egy része lehetőséget ad további fejlesztési szándékok megvalósítására. A városrész jövője vonatkozásában várhatóan hosszú távon meghatározó a lakóövezeti funkció továbbélése, illetve további erősödése. A jövőben megoldandó legfontosabb feladatok az óvárosi főutca karakterének lehetőség szerint tudatosabb formálása, a hagyományőrzés jegyében az arra 36

37 érdemes épületek helyi védelem alá helyezése, megőrzése, és a további átépítések előbbi értékmegőrzési szándék alá rendelése, továbbá a városrész arra alkalmas részein új lakóövezetek kialakításának előkészítése és a meglévő illetve új beépítésű területeket kiszolgáló járulékos létesítmények, intézmények megvalósításának előkészítése. Előbbieken túl megoldandó feladat a Régészeti Park további fejlesztésének előkészítése, valamint a Téglagyári völgy társadalmi konszenzuson alapuló hasznosítására vonatkozó koncepció kidolgozása és megvalósítása. Javaslat a városrész középtávú fejlesztésének irányára: - Lakóövezeti funkciók (Lakosság) - Turisztikai vonzerők (város és térségének lakossága, turisták) (Zárójelben a fejlesztés célcsoportja.) 3.2. II. Városrész (Dunafüred) Dunafüred, évtizedekkel ezelőtt Duna parti üdülőterület volt, legfőbb településszerkezeti jellemzője: kertvárosi lakóterület, a városrészben erős a rekreációs létesítmények, szolgáltatások jelenléte. Mutató megnevezése Százhalombatta összesen* 2. Dunafüred Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 18,5 15,8 Lakónépességen belül évesek aránya 70,3 69,8 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 11,2 14,5 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 20,4 17,4 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 13,7 16,4 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 5,8 14,1 Rendszeres munkajövedelemmel nem 32,7 32,5 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 37

38 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 10,0 8,4 64,1 63,1 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 24,5 25,7 Állandó népesség száma Forrás: KSH-2001-es Népszámlás A város összes lakosságának 14%-a él a városrészben. A városi átlaghoz képest kevesebb a 14 éven aluli lakos és több a 70 éven felüliek aránya a városrészben. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a helyi adatokhoz képest magas. A foglalkoztatás területén az eltérés nem jelentős, 1% illetve 1,2%. ÉV Helyi adó bevétel összesen KKV-k által fizetett adó Helyi adó városrész Kkv. szolgáltatás, kiskereskedelem Forrás: Önkormányzat A városrészben található szolgáltatás, kiskereskedelem területeken működő Kkv-től származó helyi adó bevételek alacsonyak, városi szinten nem jelentősek, a városrészek között a második helyen áll Dunafüred az adattal. Beruházások, intézmények, szolgáltatások - Sportközpont - Hajókikötő (hétvégi hajóforgalom nyáron) - Strand, pihenőpark, (termálfürdő fejlesztés alatt, hévíz függvényében) - Tesco bevásárlóközpont, szolgáltatóház. - Közösségi-ház, nyugdíjas klub, civil szervezeteknek. - A lakóövezet bővítése korlátozott, (cca. minimális 30 db telek) - Családi-házas övezet. - Szennyvíztelep fejlesztve lesz. - Csónakház (magánszemélyé) 38

39 - Csapadékvíz rendben, úthálózat fejlesztve volt. Városrész természeti és épített környezetének elemzése A városrész a múlt század első felében, tudatos ingatlanfejlesztési koncepciónak köszönhetően indult fejlődésnek, és kapta meg a mai karakterét meghatározó jellegét, telekstruktúráját. Az eredetileg Árpád Fürdőváros néven bevezetett program a közeli Budapest tehetősebb polgárainak szánt üdülési, kikapcsolódási lehetőséget, azonban a II. világháború a terület dinamikus fejlődését megszakította, majd az ezt követő időszakban a város fejlődésének, szerepének, jövőképének megváltozásával a korábbi fejlődési vonal aktualitását és értelmét vesztette. A városrész előbbi gyökereken alapuló eredeti beépítése jellemzően alacsony szintszámú, üdülőházas jellegű. A későbbi átértékelődés eredményeként a területen mindinkább jellemzővé váltak a tartós itt tartózkodás, a lakóövezeti használat épületei, és az ehhez társuló egyéb létesítmények, ugyanakkor a terület eredeti sajátosságainak és adottságainak köszönhetően ideális helyszíne maradt a szabadidős, rekreációs jellegű létesítményeknek is. A városrész területén előbbiek alapján keveredik a lakóövezeti, valamint üdülőövezeti használat, melyekhez jelentős rekreációs, szabadidős létesítmények jelenléte társul. Előbbieken túl, a terület peremrészein megtalálhatók a kereskedelem, a szolgáltatás, valamint az egyéb funkciójú középületek példái is. A városrész sajátosságaként turisztikai érdeklődésre is számot tartó római kori emlékek is fellelhetők. A városrész jellemzően földszintes, magastetős épületeivel, szabályos telek- és utca struktúrájával, rendezett és domináns zöldfelületeivel, a Duna menti árterületen szabadon burjánzó, parkerdő szerűen hasznosuló ligeteivel és egyéb szabadidős létesítményeivel kifejezetten Százhalombatta zöldövezetbe ágyazott kertvárosának minősül. A városrész legjelentősebb középületei a Városi Strandfürdő, valamint a Városi Szabadidő Központ, melyek a Duna csatorna partjához simulva, a városrész északi szélén helyezkednek el, közvetlenül a városliget jellegű tó és kiterjedt parkterület 39

40 szomszédságában. Említést érdemel továbbá a déli oldalon található korábbi csónakház, valamint az ehhez kapcsolódó kemping területe, továbbá a római kori romok együttese. A városrészt északon a Benta patak és csatorna, keleten a Duna, délen mezőgazdasági, illetve zártkerti területek határolják, nyugaton pedig az Újvároshoz, illetve a városközpont létesítményeihez csatlakozik. A városrész jövője vonatkozásában várhatóan hosszú távon meghatározó a lakó- illetve üdülőövezeti, valamint rekreációs funkció továbbélése. A jövőben megoldandó legfontosabb feladatok a Strandfürdő fizikailag leromlott részeinek rekonstrukciója, a szolgáltatások körének bővítése, a Városi Szabadidő Központ fejlesztése, a terület zöldövezeteinek gazdagítása, továbbá a római kori emlékek méltó bemutatásának és megközelítésének megkönnyítésére szolgáló tájékoztató és információs táblák elhelyezése. A városrész arculatának javítását szolgálhatja számos félbe maradt építkezés, romos épület felszámolása, vagy befejezése, valamint egyes kereskedelmi egységek külső megjelenésének fejlesztése, humanizálása. Javaslat a városrész középtávú fejlesztésének irányára: - Lakóövezeti funkciók (Lakosság) - Rekreációs, szabadidős tevékenységek (város és térségének lakossága, turisták) (Zárójelben a fejlesztés célcsoportja.) 40

41 3.3. III. Városrész (Újváros) Százhalombatta kisvárosi jellegű településrésze, itt található a település központja. A településrészben a városias jelleg a meghatározó. Városrész tagoltsága: - Pannónia-lakótelep, Déli-lakótelep. A hatvanas-hetvenes években fölépült teljesen új, többemeletes panelházakból álló lakótelep, mely pontos városépítési tervek alapján (első ütemében készenléti jelleggel) lett kialakítva. A város központja ezen lakótelep szélébe ékelődik bele, a három fő városrész útjainak találkozási pontjában, de szerkezetileg, jellegében mindenképpen az Újvároshoz kötődve. A lakótelepen az infrastrukturális ellátottság teljes körű. - Újtelep. Kertes beépítésű övezet a lakóteleptől nyugatra, annak közvetlen szomszédságában. - Urbárium. Az Újvárostól a 6-os út felé eső új kertesházas városrész. A családiházas városrészben korábban az önkormányzat támogatásával lehetett telekhez jutni, építkezni. Mutató megnevezése Százhalombatta összesen* 3. Urbárium, Újtelep Újváros Külterület Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 18,5 19,0 25,0 Lakónépességen belül évesek aránya 70,3 70,6 68,8 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 11,2 10,4 6,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 20,4 20,3 45,5 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 13,7 13,6 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 5,8 2,8 71,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem 32,7 32,6 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 18,2 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 10,0 9,9 64,1 64,4 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 24,5 24,0 14,3 Állandó népesség száma Forrás: KSH-2001-es Népszámlás 20,0 9,1 75,0 41

42 A város lakosságának 76% él a városrészben. (A KSH adatai szerint 16 fő külterületen él, ezt a településrészt a városrészhez tartozónak tekintjük, külön nem vizsgáljuk.) A városi átlaghoz képest több a gyermek és kevesebb 60 éven felüli él a városrészben. A lakások állapota jobb mint a városi átlag, mindössze 2,8% az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A képzettségi és a foglalkoztatási mutatók területén nincs 1%-nál nagyobb eltérés a városrési adat és a városi átlag között. A városrészben található a közintézmények két harmada és a város központja. ÉV Helyi adó bevétel összesen KKV-k által fizetett adó Helyi adó városrész Kkv. szolgáltatás, kiskereskedelem Forrás: Önkormányzat A városrészek között ebben városrészben a legfejlettebb a szolgáltató szektor és a kiskereskedelem. A mintegy 13 ezer fő lakos kiszolgálásán túl az egész város részére kiépített szolgáltatások vannak a városrészben. A városközpont gazdasági szerepe a városrészen belül nem kiemelkedő, a városközpontba települt gazdaságiszolgáltató funkciók koncentrációja alacsony. Városrész természeti és épített környezetének elemzése A városrész Százhalombatta legújabb, kifejezetten városi arculatot hordozó, a városközpontnak is helyet adó része. Beépítése jellemzően magas szintszámú, lakótelepi jellegű, egyes részeken azonban történetileg alacsonyabb szintszámú, kertvárosias területek is csatlakoznak. Az Újváros főbb részei a Déli és a Pannónia lakótelep, az Újtelep, valamint az Urbárium. A városrész meghatározóan lakóövezeti funkciót tölt be, azonban a városközpont funkciójú részen megtalálhatók a kereskedelmi, a szolgáltatási, az egyházi, a kulturális valamint az egyéb rendeltetésű középületek is. 42

43 A városrészhez északi, nyugati és déli oldalon ipari jellegű, vagy beépítetlen, természeti, mezőgazdasági hasznosítású területek csatlakoznak, keleten Dunafüred városrész kapcsolódik. A városrész jövője vonatkozásában várhatóan hosszú távon meghatározó a lakóövezeti funkció, melyhez a városközponti részfunkció egyre magasabb színvonalon történő betöltésének kielégítése társul. A jövőben megoldandó legfontosabb feladatok a városközpont funkcióbővítő rehabilitációja, a lakótelepi épületek hőtechnikai rekonstrukciójával együttesen végrehajtható arculati, fizikai megújítás, a közterületek, az ezeken elhelyezett utcabútorok rendszerének kialakítása, újragondolása. Előbbieken túl figyelmet érdemel a város kapuinak számító területek, létesítmények arculatának megformálása, megújítása, valamint a városképet rontó elemek, negatívumok felszámolása. A tervezett konkrét beavatkozások között a központ meghatározó épületeinek (Művelődési Központ, Városháza) belső rekonstrukciója, új Konferencia Központ, lakások, a parkolási helyzetet javító mélygarázs, városi tér rekonstrukció, hotel rekonstrukció szerepel. Napirenden vannak továbbá kereskedelmi célú fejlesztések a Déli lakótelepen, valamint a meglévő SPAR áruház környezetében, a MÁV és az Autóbusz állomás, és ezek környezetének átfogó rekonstrukciója, fejlesztése, valamint a mentőállomás áthelyezése. Javaslat a városrész középtávú fejlesztésének irányára: - Lakóövezeti funkciók (Lakosság) - Kisvárosi funkciók bővítése, különös tekintettel a városközpontra (város és térségének lakossága, turisták) - Fenntartható tömegközlekedés fejlesztése (város és térségének lakossága, turisták) (Zárójelben a fejlesztés célcsoportja.) 3.4. IV. Városrész (ipari területek) 43

44 1, Nagyvállalatok A városközpont szerves része még a Dunamenti Erőmű Zrt., mely hatalmas tömegével központi helyet foglal el a város szerkezetében, egyben meg is határozza a potenciális fejlesztési irányokat és lehetőségeket. A várostól délre terül el a MOL Rt. Dunai Finomító városrésznyi nagyságú tömege. A város jelentős része térben a két nagy iparvállalat közé szorítva helyezkedik el. Év: Helyi adó bevétel összes KKV-k által fizetett adó Nagy vállalatok adó Nagy vállalati arány % Forrás: Önkormányzat A táblázat jól mutatja, hogy a város helyi adó bevételeinek cca. 2/3 az ipari nagyvállalatoktól származik, az arány az elmúlt években nem változott, bár kétségtelen tény, hogy a Kkv. szektor és az önkormányzati ipari park által befizetett helyia dó növekedett az elmúlt években. 2, Önkormányzati ipari park Az ipari park kihasználtsága jelenleg 100%, bővítése indokolt. 44

45 CÉG BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÜK NEM VOLT, A HELYI RENDELET SZERINT MENTESÜLTEK cég befizetési kötelezettségük nem volt, a helyi rendelet szerint mentesültek cég befizetési kötelezettségük nem volt, a helyi rendelet szerint mentesültek cég befizetési kötelezettségük nem volt, a helyi rendelet szerint mentesültek 37 fő után fizettek kommunális adót cég iparűzési adó: vállalkozók kommunális adója: 61 fő után telekadó: a többi adónem alól mentes cég iparűzési adó: telekadó: vállalkozók kommunális adója: 147 fő után építményadó: cég iparűzési adó: telekadó: vállalkozók kommunális adója: 259 fő után építményadó: Forrás: Önkormányzat Az önkormányzat ipari sikerét jól mutatja a növekedő helyi adó bevéltelek, 2007-ben mértéke meghaladta a 100 millió Ft-t. Városrész természeti és épített környezetének elemzése A város meghatározó ipari területeit északon, az Óváros és az Újváros közé ékelődve a Dunamenti Erőmű, délen a MOL Dunai Finomító, nyugaton pedig az önkormányzati tulajdonú Batta Ipari Park képezi. A magántulajdonú, országos léptékű és jelentőségű ipari üzemek vonatkozásában az elért eredmények ellenére továbbra is folyamatosan napirenden kell tartani a környezetterhelés és a környezetvédelem, az ezekkel kapcsolatos további teendők és feladatok problémakörét. A következő évek egyik stratégiai területévé és a város tudatos jövőépítésének és gazdálkodásának terepévé válhat a rövid története során figyelemre méltó sikerekről számot adó Batta Ipari Park. A néhány év leforgása alatt szinte teljes mértékben 45

46 értékesített, mintegy 70 hektáros terület az elért eredmények birtokában további fejlesztési területté válhat. A közeli időszak egyik aktuális céljaként a sikeresen működő Batta Intech Vállalkozói és Szolgáltató Központ bővítése, továbbá az ipari park területének északi és déli irányú, fizikailag mindkét irányban végrehajtható fejlesztése fogalmazható meg. Az ipari park fejlesztése a város ingatlangazdálkodásában, adóbevételeiben betöltött szerepén túl a munkahelyteremtésben, a kutatásban és fejlesztésben, valamint az oktatásban egyaránt mértékadó szerepet tölthet be a következő években. Javaslat a városrész középtávú fejlesztésének irányára: - Önkormányzati ipari park bővítése ( Kkv., nagybefektetők ) 3.5. A fejlesztendő kulcsterület/városrész kijelölése A fejlesztendő kulcsterület/városrész kijelölésének szempontrendszere: Első feltétel: a fejlesztés hatásának az egész városra ki kell terjednie. Második feltétel: a fejlesztésnek a helyi gazdaság és életszínvonal emelkedést/foglalkoztatást a többi fejlesztéshez képest nagyobb mértében kell növelnie. Harmadik feltétel: a fejlesztések multiplikátor hatásai a városban és a térségben. A három feltételrendszernek való megfelelést városrészenként 1-10-ig terjedő pontszámmal pontoztuk, 1. pont nem felel meg a feltételeknek, 10 pont a feltételeknek a helyi viszonyok között a legjobban megfelel. 46

47 A pontozást az akcióterületi fejlesztések várható hatásainak, eredményeinek elemzésével végeztük, felhasználva az IVS, EATT adatait, megállapításait. A pontok összesítése után az alábbi eredményt kaptuk: VÁROSRÉSZ I. I. Városrész (Óváros) II. Városrész (Dunafüred) II. III. ÖSSZES PONTSZÁM III. Városrész (Újváros) IV. Városrész (ipari területek) Kiemelendő fejlesztendő városrész a III. sz. városrész Újváros, mert hatása az egész városra kiterjed, mozgósító, a többi városrészre gyakorolt multiplikátor hatása a legnagyobb. Kiemelt rövidtávon fejlesztendő húzóterület-városrész: III. sz. városrész Újváros (A fejlesztés már beindult.) 47

48 3. SWOT elemzés (város) ERŐSSÉGEK Főváros közelsége Fő útvonal, vasúti pálya melletti fekvés Duna melletti fekvés Erős helyi ipar Két jelentős ipari nagyvállalat jelenléte Sikeres önkormányzati ipari park Magas helyi adóbevételek Alacsony munkanélküliség Fejlett szociális rendszer Jól kiépített közműrendszer Önkormányzat fejlett intézményhálózata Lakásállomány komfortfokozata magas Jelentős zöldfelület Agilis önkormányzat Ingatlanpiac élénk LEHETŐSÉGEK Belső és külső források felhasználásával a város növekedési pályájának módosítása, a nagy vállalatokon kívüli gazdasági szféra fejlesztésével A város gazdasági/társadalmi erejének megfelelő vonzáskörzet kiépítése A társadalmi kohézió és a szolgáltató szektor erősítése a város központjának fejlesztésével Turista vonzerők, szolgáltatások számának növelése Szociális rendszer megújítása a GYENGESÉGEK Környezetett terhelő ipar jelenléte Társadalmi kohézió problémái A várost erősítő vonzáskörzet hiánya A helyi források bősége miatt a pályázati forrás szerzésben tapasztalatlan önkormányzat A foglalkoztatási mutatók által nem indokolt magas szociális juttatások Egyoldalú foglalkoztatási szerkezet A városról kialakult image kedvezőtlen Alacsony turistaforgalom Kisvárosi funkcióhiányok pl. közösségifőtér, közlekedési- parkolók Kihasználatlan turisztikai lehetőségek A fővárossal a vasúti tömegközlekedési kapcsolat szolgáltatása Egyoldalú függés a helyi adó elosztási hazai szabályaitól VESZÉLYEK A helyi adó elosztási rendszer változása kedvezőtlenül érinti a város helyi forrás lehetőségét Vonzáskörzet fejlesztése nélkül a helyi beruházások kihasználtsága nem fog javulni. A magas színvonalú szociális ellátórendszert lakossági ellenállás miatt nem lehet átalakítani, ez korlátozhatja a rendelkezésre álló forrásokat. A környezeti kockázatok növekednek a 48

49 rászorultság elvének átértékelésével Környezetet nem terhelő iparágak letelepedésének támogatása A városról kialakult kedvezőtlen image kép megváltoztatása pl. több rendezvény és hatékony városmarketing munkával városban. 4. Város jövőképe A jövőkép évre elképzelt állapotot tükröz, a SWOT elemzésben feltárt tényezők kiegyensúlyozásával. A jövőkép optimista kell, hogy legyen amely képes mozgósítni a város társadalmi-gazdasági erőforrásait, a jövőképet egyszerűen és tömören kell megfogalmazni, hogy minél nagyobb legyen a kommunikációs hatékonysága. Jelenlegi probléma: A városlakóinak nem elégedtek az ipari városképre alapozott identitással, mást, - új- színesebb tartalommal rendelkező várost szeretnének, a lehető legkisebb társadalmi konfliktus által. (pl. rendezvények, turisták, vonzáskörzet lakossága ne zavarja a helyi lakosságot) Milyen város legyen Százhalombatta? Két alternatívával lehet számolni: 1, Passzív jövőkép: Csöndes, alvóváros. A lakófunkciók és lakossági szolgáltatások fejlesztése áll előtérben. A vonzáskörzet, és a városba érkező nappali látogatók (népesség) számának növelése nem cél, a fejlesztések a helyi lakosság igényeinek kielégítését célozzák. Csöndes lakóövezetek, korlátozott számú tömegrendezvények, alacsony idegenforgalom, vonzáskörzet nélküli város, jól kezelhető alacsony kockázatú társadalmi konfliktus helyzetek, a szolgáltatói beruházások megtérülése kedvezőtlen, mert döntően a helyi vásárlóerőtől függ, a 49

50 városközpont infrastruktúrája jól kiépített, de nem funkcionál gazdasági, társadalmi központként. 2, Aktív jövőkép: Dinamikus fejlődési központ. (A fejlődés motorja, nem a kizárólag helyi nagyvállalati szektor.) Jelentős vonzáskörzettel, fejlett sokszínű gazdasággal rendelkező, lakosságszámban gyarapodó, mozgalmas belső társadalmi életet élő környezettudatos kisváros, ahol a városközpont vonzereje, gazdasága lendületesen fejlődik, és a közösségi életminőség fenntartásában nagyszerepet játszik az önkormányzat jövedelemtermelő befektetéseinek a hozadéka. A társadalmi konfliktusok erőssége és száma növekszik, a befektetések megtérülése kedvező, a város fejlődésének új motorja a külső- gazdasági, társadalmi- kapcsolat erősítése. Javasolt változat: Dinamikus fejlődési központ. 50

51 5. A város fejlesztés stratégiai céljainak és városközponti akcióterület céljainak illeszkedése. ÁTFOGÓ CÉL Minőségi társadalmi-természeti környezet kialakítása, versenyképes, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása I. Tematikus cél Természeti környezet védelme,fejlesztése II. Tematikus cél Társadalmi kohézió erősítése III. Tematikus cél Térségi szerepkör erősítése IV. Tematikus cél Szolgáltatói szektor fejlesztése V. Tematikus cél Helyi gazdaság /ipar fejlesztése 1.sz. városrész- Óváros Cél: Lakóövezeti funkciók és turisztikai vonzerők fejlesztése 2.sz. városrész Dunafüred Cél. Lakóövezeti funkciók és a rekreációs lehetősége fejlesztése 3.sz. városrész Újváros Cél: Kisvárosi funkciók komplex fejlesztése ( a meglévő szolgáltatási funkciók erősítésével a funkcióhiányok megszüntetésével) /városközponti, lakó, közlekedés/ 4.sz. városrész Ipari területek Cél: Helyi ipar fejlesztése az önkormányzati ipari park bővítésével Akcióterület=városközpont Átfogó fejlesztési cél: A helyi szolgáltatások kínálatának (kapacitásának) és minőségének fejlesztése, a város turisztikai vonzerejének növelése. 51

52 A fenti ábrával jól mutatja, hogy a város IVS- ben megfogalmazott célrendszerével a városközponti akcióterület fejlesztési célja összhangban van. Az akcióterületre vonatkozó részletes fejlesztési célok és indikátorok a gazdaságfejlesztési stratégiában kerültek kidolgozásra. Átfogó, hosszabbtávú cél MUTATÓ BÁZIS ÉRTÉK ÉVI 2020 ADATOK Munkanélküliség 1,99% 1,99% (szintentartás) Lakosságszám (növekedés) 100% +10% 5.1. Célok hozzájárulása a jövőkép eléréséhez I. Tematikus cél Természeti környezet védelme fejlesztése: Két fő feladat teljesítése fogalmazódott meg a célok kapcsán, egyrészt a város ipari üzemek általi környezeti terhelését nem szabad növelni, vagy nem növekedhet, továbbá törekedni kell a kibocsátások csökkentésére és kontrolljának fenntartására (monitoring), másrészt a város image megváltoztatásában fontos szerepet kell, hogy kapjon a zöldfelületi fejlesztések további növelése, ezzel mint egy ellensúlyozandó a városról kialakult negatív ipari város, magas környezetszennyeződés képet. II. Tematikus cél l Társadalmi kohézió erősítése: A város társadalmi életében nagyobb szerepet kell kapnia az összetartozásnak a lokálpatriotizmusnak. A helyzetelemzésben feltárt problémákat, több területen megvalósuló fejlesztésekkel lehet támogatni. Pl. közösségi terek, oktatás, kulturális rendezvények. A cél annak az elérése, hogy a kedvező, gazdasági, szociális feltételeket sikerként tudják a helybeliek megélni. III. Tematikus cél/térségi szerepkör erősítése: A város nem tölti be azt a szerepet a térségben, amit gazdasági erőforrásai, energiái alapján elérhetne. Az önálló célként való megjelölését indokolja még az a tény, hogy a város beruházásainak kihasználtságát a térség lakosságának vonzásával lehet növelni. A térségi szerepkör erősítése nem csak társadalmi, de gazdasági kérdés is, amely hozzájárul a város jövőképének eléréséhez. A Budapesti Agglomerációban a városnak meg kell találnia az energiáinak megfelelő helyet. 52

53 IV. Tematikus cél/szolgáltatói szektor fejlesztése: Százhalombatta ipari város a szolgáltató szektor arányaiban kisebb mértékben van jelen a gazdasági életben, mint a térség városaiban. A helyi gazdaság élénkítésének, a fenntartható gazdasági fejlődés biztosításának egyik fontos feltétele az, hogy a város fejlett helyi szolgáltató szektorral rendelkezzen. Kiemelt helyett foglal el ebben a városközponti beruházás, a város kulcsterületének fejlesztése, vonzásának erősítése. V. Ipari területek Cél: Helyi ipar fejlesztése az önkormányzati ipari park bővítésével Az önkormányzati ipari park projekt sikerei, azt mutatják, hogy a főváros mellett élénk az elsősorban Kkv. érdeklődés az ipari létesítmények, területek iránt. A piaci igényre építve fejleszteni kell az ipari parkot, ezzel is hozzájárulva a város gazdasági életének, foglalkoztatási helyzetének színesítéséhez az egyoldalú foglalkoztatási szerkezet oldásához. 53

54 6. Akcióterületek 6.1. Akcióterületek kijelölése Az akcióterületek kijelölése indikatív- az IVS kézikönyv alapján- a mindenkori pályázati lehetőségek döntik el, hogy a leírt formában vagy más csoportosításban kívánja a város kijelölni, fejleszteni az akcióterületeket. Az egész várost érintő vagy pontszerű beavatkozások, akcióterületi besorolás rendszerébe nem illeszthetőek: I. sz. Akcióterület: Városközpont (a város fejlesztés kiemelt kulcsterülete- Újváros) II. sz. Akcióterület: Vasútállomás és környéke ( tömegközlekedés- Újváros) III. sz. Akcióterület: Téglagyári völgy- Régészeti park ( turisztikai vonzerő- Óváros) IV. sz. Akcióterület: Lakóövezet bővítése Botond utca (Lakófunkciók- Óváros) V. sz. Akcióterület: Városi Szabadidő Központ bővítése (rekreáció- Dunafüred) VI. sz. Akcióterület: Önkormányzati ipari park bővítése (Ipar- Ipari városrész) 6.2. Akcióterületek (célok, tervezett beavatkozások) Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az akcióterületeken tervezett beavatkozásokat. I. sz. Akcióterület: Városközpont (a városfejlesztés kiemelt kulcsterülete- Újváros) Részletes leírás a 7. fejezettől. II. sz. Akcióterület: Vasútállomás és környéke (tömegközlekedés - Újváros) Fejlesztés célja: A város tömegközlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Tervezett beavatkozások: 54

55 1. Vasútállomás (aluljárórendszer, épület, peronok rekonstrukciója, vasúti pálya fel és alépítmény felújítása, beruházó a MÁV) 2. Buszpályaudvar felújítása (esőbeállók, akadálymentesített peronok, szociális és utas kiszolgáló infrastruktúra építése, beruházó önkormányzat) 3. Utas-tájékoztatási rendszer felújítása (vasút, buszközlekedés együttesen) 4. Kerékpártárolók kialakítása 5. Ingyenes parkolók P+R kialakítása (a MÁV alakítja ki) 6. Kereskedelmi és szolgáltató létesítmények (üzletközpont, kiskereskedelmi egységek) 7. Gyalogosforgalommal érintett teljes terület akadálymentesítése. 8. Kettő-állásos mentőállomás kialakítása (az állomás épülettel szemben lesz kialakítva, mert a belvárosból kiköltözik) 9. Park (szakközépiskola előtt) komplex felújítás (játszótér, zöldövetek, labdapálya, gyalogos sétány) Fejlesztés külső feltétele: - MÁV városi gyorsvasúti és elővárosi forgalom létrejött (információink alapján a megvalósítása közötti időszakban várható) III. sz. Akcióterület: Téglagyárivölgy- Régészeti park (turisztikai vonzerő- Óváros) Fejlesztés célja: A városrész turisztikai vonzerejének növelése. A városrész óvodai férőhelyeinek növelése. Tervezett beavatkozások: 1. Régészeti park bővítése II. ütem 2. Téglagyári völgyben zöldövezeti beruházás. (Park, sétány, játszótér) 3. Turisztikai célú magánberuházás (folyamatos tárgyalásokat folytat az önkormányzat az érdeklődőkkel, pl. Yacht- kikötő, vízi-élmény centrum) 4. Új négy csoportos óvoda létesítése (a tervek szerint az óvoda kapacitás más, a város jelenleg működő óvodájában csökkentve lesz) 55

56 IV. sz. Akcióterület: Lakóövezet bővítése Botond utca 24 ha (Lakófunkciók- Óváros) Fejlesztés célja: Ingatlanok közművesítése és parcellázása lakóövezet bővítése céljából. Tervezett beavatkozások: 1. Közművek kiépítése (teljes lakossági közmű infrastruktúra) 2. Telekalakítás. 3. Zöldövezet fejlesztése (utcákban fásítás, 1 db játszótér parkkal) 4. Kiskereskedelmi, szolgáltató egységek építése. (élelmiszerüzlet, kávézó) 5. Közösségi funkciót ellátó beruházás V. sz. Akcióterület: Rekreációs övezet fejlesztése (rekreáció- Dunafüred) Fejlesztés célja: Rekreációs szolgáltatások fejlesztése Tervezett beavatkozások: 1. Strand fejlesztése (medencebővítés, látvány elemek számának növelése, terület biztosítás a fejlesztésekhez a meglévő homokos rész és a fabódék felszámolásával) 2. A strand kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése (szociális létesítmények, kiskereskedelmi egységek fejlesztése) 3. VSZK területén geotermikus energiafelhasználása fűtéshez. (jelenlegi adatok alapján a VSZK területén végzett termálkút forrás során feltárt víz csak geotermikus célokra használható fel) 4. Zöldövezeti beavatkozás (a városrészben fásítás, játszóterek bővítése, parkok rekonstrukciója) 5. Rómaikor emlékhely rekonstrukció (Duna parton) 56

57 6. Több funkciós sportcsarnok építése (meglévő sportcsarnok és a teniszpályák helyén) Egyéb nem fejlesztés jellegű tevékenység: Dunai hajóforgalom szervezésében az önkormányzat aktívan részt vett. (a városrészben működő hajókikötő van) VI. sz. Akcióterület: Önkormányzati ipari park bővítése (Ipar- Ipari városrész) Fejlesztés célja: Ipari park bővítése Tervezett beavatkozások: 1. Vállalkozói és Szolgáltató Központ bővítése (II. ütem), 2. Északi irányú bővítés (cca. 12 ha) 3. Déli irányú bővítés (cca. 56 ha) Egyéb akcióterületeken kívüli pontszerű beavatkozás: 1. Arany János Általános Iskola és Gimnázium tornaterem bővítése 2. Pénzügyi, kereskedelmi szolgáltatóház kialakítása (a volt kék ABC helyén) 3. Újvárosi lakótelep rehabilitáció színdinamikai koncepciójának kialakítása 4. Köztéri utcabútorok rendszerének koncepcionális kialakítása 5. Városi fogadókép kialakítása minden bevezető úton 6. Városkép rontó elemek felszámolása 57

58 6.3. Akcióterületek pénzügyi terve Milliárd Ft tervezői becslés AKCIÓTERÜLET KÖLTSÉG I.sz. akcióterület 3,5 II. sz. akcióterület 1 III. sz. akcióterület 1 IV. sz. akcióterület 0,4 V. sz. akcióterület 2 VI. sz. akcióterület 0,6 Összesen 8, Akcióterületek fejlesztési sorrendje XXXX- K - több milliárdos kiemelt beruházás/ akcióterület XX- egy milliárdos beruházás X- több százmilliós beruházás AKCIÓTERÜLET ÜTEM II. ÜTEM III. ÜTEM 2013-TÓL I.sz. akcióterület XXX-K X II. sz. akcióterület XX III. sz. akcióterület XX X IV. sz. akcióterület X V. sz. akcióterület XX X VI. sz. akcióterület X X X 7. Városközponti akcióterület- EATT 7.1. Városközpont akcióterület cél illeszkedés vizsgálata Új/fejlesztett kisvárosi funkciók száma: 1, Korszerű több funkciós főtér, sétáló utca, 2, Koncentrált vendéglátó ipari jelenlét az új városközpontban/bevásárló utca Kkv. szolgáltatókkal. 3, Közigazgatás szolgáltatásainak fejlesztése. 4. Turizmus/ Konferenciaközpont 6. Közlekedés fejlesztése (parkolók). 7. Városközponti lakások 8. Humánszolgáltatások (művelődési ház) 58

59 Fejlesztett funkciók: - gazdasági - közösségi - közigazgatási - közlekedés - szolgáltatás - Kultúra - Lakófunkció Az akcióterület a 3.sz. városrész és a város központi területe. Akcióterületi terv illeszkedés vizsgálata a város célrendszeréhez: SZEMPONTOK Városrész célokhoz illeszkedés Tematikus célok elérése városi szinten Hatás a város fejlődésére EREDMÉNY Igen, III. városrész céljaihoz illeszkedik az akcióterületei cél, mert a kisvárosi városközpont funkcióinak fejlesztését tűzte ki célul. Igen, mind az öt tematikus cél eléréséhez hozzájárul az akcióterületi terv, pl. térségi központi szerepkör- városközpont funkcióbővítés, gazdaságfejlesztés- kedvező befektetői környezet megteremtése a belvárosban. Az akcióterületen végrehajtott infrastruktúra fejlesztések rövid távú hatása, minőségi befektetői környezet megteremtésével ösztönzi a kínálatot bővítését, a foglalkoztatási színvonal emelését, segíti a társadalmi kohézió erősödését. 59

60 8. A településfejlesztési városközponti akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása Akcióterület kijelölése Az akcióterület a város központja, frekventált közösségi, szolgáltató területe. Utcanevek lehatárolása: Damjanich utca-erkel Ferenc Körút-Eötvös Loránd utca-arany János utca-erkel Ferenc körút által határolt Városközpont terület. (1.sz.melléklet: Áttekintő térképvázlat) Akcióterület a városközpontban MEGNEVEZÉS TERÜLET M2 LAKOSSÁG FŐ Akcióterület m2 233 Város m Jogosultság igazolása Az akcióterület a város központja, frekventált közösségi, szolgáltató területe. Vállalkozások száma az akcióterületen: - Kereskedelem: 9 db - Vendéglátás: 3 - Szolgáltatás:8 60

61 Közintézmények az akcióterületen: - Gazdasági Ellátó Intézmény - Hamvas Béla Városi Könyvtár - Barátság Művelődési Központ - Polgármesteri Hivatal - Arany János Általános Iskola és Nyolcosztályos Gimnázium - Eötvös Loránd Általános Iskola - 1. Sz. Általános Iskola Közszolgáltatások az akcióterületen: - Polgármesteri Hivatal (okmányiroda) - OTP - ERSTE Bank - Posta - 2 ügyvédi iroda - Takarékszövetkezet 61

62 9. Helyzetelemezés (Városközponti akcióterület) 9.1.Akcióterület szabályozási tervének áttekintése Az akcióterület szabályozási tervét: SZÁZHALOMBATTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2006.(VI.30.) számú rendeletével módosította az akcióterületi fejlesztéseknek megfelelően. A szabályozási terv és az akcióterületi fejlesztés összhangban van. 5.sz. melléklet: A szabályozási terv módosítás rendelete. A Városközpont tekintetében szükséges volt a településszerkezeti terv módosítása is, mivel az effektív központhoz csatlakozó intézményi, egészségügyi, stb. területek különleges építési övezeti besorolásúak. Az eltérő övezetek problémát okozhatnak olyan elképzelések megvalósításánál, amelyek nem állnak meg az övezethatárok mentén. Ezért a Városközpont területén a vegyes területek kiterjesztése szükséges ezen különleges övezetekre. (Százhalombatta Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata, részleges módosítása az Ipari Park déli és északi bővítési területére készített szabályozási tervvel egységes szerkezetben Államigazgatási egyeztetési dokumentáció I. kötet Alátámasztó munkarészek, Településszerkezeti terv január) Projekt elemek: 1. Városi főtér rekonstrukciója 2. Konferencia központ, valamint 3. Mélygarázs létesítése 4. Üzletek és lakások megvalósítása A jelenlegi településrendezési eszközök keretén belül szükséges a szabályozási tervek és a Helyi Építési Szabályzat módosítása is. A parkoló és köztér területére tervezett Konferencia Központ, mélygarázs, valamint üzletek és lakások programjának megvalósításához elengedhetetlen új differenciált övezeti előírás létrehozása. Továbbá a központ, rendeltetésszerű használatához elengedhetetlen 62

63 a projekt kapcsán megszűnő parkoló kapacitás pótlási lehetőségének biztosítása, valamint a lakóegységszámok korlátozása. A módosított HÉSZ Vt-4, Vt-5 jelű övezeteiben - amelyek megegyeznek a projektek megvalósítási helyszíneivel- megfogalmazott előírásoknak a projekt elemek teljességgel eleget tesznek, azokkal nem ellentétes. 5. Művelődési Központ belső rekonstrukciója 6. Városháza belső (büfé és nyomtatványbolt) rekonstrukciója, akadálymentesítése A változtatások léptékéből és konstrukciójából adódóan, ezek érdekében a rendezési terv módosítása nem szükséges. Ezek a jelenlegi és a módosítás alatt álló településrendezési eszközökkel is összhangban van, illetve összhangban lesz Város-rehabilitációs tevékenység az akcióterületen. Az elmúlt években az akcióterületen megvalósított fejlesztések: PROJEKT Polgármesteri hivatal külső homlokzat, hőszigetelés, nyílászáró csere Művelődési ház külső homlokzat, hőszigetelés, nyílászáró csere KÖLTSÉG MILLIÓ FT MEGVALÓSÍTÁS IDEJE FORRÁS Sajáterő, önkormányzat Sajáterő, önkormányzat 63

64 9.3. Demográfiai helyzet Mutató megnevezése Százhalombatta összesen* Akcióterület Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 18,5 19,3 Lakónépességen belül évesek aránya 70,3 71,7 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 11,2 9,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 20,4 31,7 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 13,7 4,0 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 5,8 1,1 Rendszeres munkajövedelemmel nem 32,7 31,1 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 10,0 12,0 64,1 64,3 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 24,5 23,3 Állandó népesség száma Forrás: KSH-2001 Város demográfiai helyzete: Magyarország fogyatkozó népessége, elöregedő korstruktúrája mellett Százhalombatta fiatal és növekvő népességében nincsenek jelentős demográfiai problémák. A demográfiai tendenciákból azonban következnek olyan dolgok, melyeket figyelembe kell venni a város jövőjének tervezésekor: Várható a népesség további, enyhe ütemű növekedése vagy stagnálása, melyre a lakáspolitikának, településtervezésnek föl kell készülnie. A fiatal népesség magas létszáma lesz jellemző a jövőben is: ez fölveti hosszú távon mindenképpen a város népességmegtartó képességének problematikáját, és a képzési rendszerek fejlesztését. 64

65 A jelenleg aktív korú népesség jelentős része fog nyugdíjba menni 1-2 évtizeden belül: a folyamat szociálpolitikai problémák forrása lehet és negatívan fogja eltolni a város humánerőforrás potenciálját. Akcióterület demográfiai helyzete: Az akcióterület lakossága 233 fő, a város összes lakosságához képest kevesebb, mint 1%. Az akcióterületen több a 14 éven aluli gyermek, mint a városi átlag és kevesebb az időskorúak aránya. Az akcióterület népessége fiatalabb a városi átlagnál, a városközpontban. Probléma: A minőségi közösségi terek és az akadálymentesítés, az alacsony szolgáltatói jelenlét és a minőségi belvárosi lakások hiánya jelent problémát számukra. 65

66 9.4. Gazdasági helyzet Ezer Ft. ÉV Helyi adó bevétel összesen KKV-k által fizetett adó Akciterület helyi adó Forrás: Önkormányzat Vállalkozások az akcióterületen: - Kereskedelem: 9 db - Vendéglátás: 3 - Szolgáltatás:8 Probléma: Az önkormányzat akcióterületről származó helyi adó bevétele a Kkv-k által városi szinten beszedett,fizetett összeg 1%-át sem éri el. A befizetések tendenciáját megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy az akcióterület gazdasági teljesítőképessége között fejlődött, de a helyi adóbevételek aránya alacsony. A befizetett adó nagysága alacsony gazdasági tevékenységről árulkodik, itt elsősorban a városközpontokra jellemző szolgáltató szektor hiányáról van szó. Következtetés, kapcsolat a célokhoz: A városközpont gazdaságélénkítő funkciói hiányoznak. pl. minőségi közösségi övezet, sétáló-bevásárló utca, koncentrált lakossági szolgáltatások jelenléte, Jelenlegi állapotában a városközpont nem tudja betölteni a gazdaságélénkítő funkcióját sem az akcióterületen, sem a városban. 66

67 9.5. Munkaerő piaci helyzet Mutató megnevezése Százhalombatta összesen* Akcióterület Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 32,7 31,1 10,0 12,0 64,1 64,3 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 24,5 23,3 Forrás: KSH Az akcióterületi és a városi foglalkoztatási adatok között nincs jelentős eltérés. A városban a foglalkoztatási színvonal jó, a munkanélküliség alacsony. A városközpontban a foglalkoztatottak 70% a közszférában dolgozik, a piaci szolgáltató szektor fejletlen. Probléma: A városközpontok fejlődésének egyik fontos feltétele az, hogy az ott dolgozók biztosítsanak egy keresleti színvonalat pl. vendéglátás területén, melyre a betelepülő kisvállalkozások építeni tudnak. Ez a foglalkoztatási láncszem jelenleg hiányzik a városban. Következtetés, kapcsolat a célokhoz: Az akcióterület fejlesztése kedvező feltételeket teremt a puha iparágak turizmus, (kiskereskedelem, vendéglátás) városok centrumára jellemző gazdasági tevékenységek- fejlesztéséhez, ez hozzájárul a munkahelyek számának növekedéséhez a városközpontban. 67

68 9.6. Jövedelmi helyzet Forrás: TEIR adatbázis Probléma: A városban és az akcióterületen az egy főre eső belföldi jövedelem a minden hazai mért átlagot meghalad. A probléma nem a jövedelem nagyságával van, hanem azzal, hogy ez az összeg a fogyasztásra eső része- hol jelenik meg piaci keresletként. A településen vagy Budapesten? A város helyzete nem könnyű, hiszen a fővárosban elérhető szolgáltatásokkal a város nem tud versenyezni, de ez nem indokolja (indokolhatja) a helyi kínálat szűkösségét. Következtetés, kapcsolat a célokhoz: Az akcióterület fejlesztése kedvező feltételeket teremt a puha iparágak turizmus-, kiskereskedelem, vendéglátás városok centrumára jellemző gazdasági tevékenységek- fejlesztéséhez, a helyi kínálat bővítéséhez, a helyben maradó lakossági kereslet növekedéséhez. 68

69 9.7. Lakáshelyzet Mutató megnevezése Százhalombatta összesen* Akcióterület Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 5,8 1,1 Forrás: KSH A városban és az akcióterületen a komfortos lakások aránya megfelelő, az akcióterületen az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, mindössze 1,1%. A városközpontban található lakások kínálata az utóbbi években nem bővült. Probléma: A városközpont szerepének felértékelődésével meg fog növekedni a belvárosi lakások iránti piaci igény. Következtetés, kapcsolat a célokhoz: Az akcióterületi fejlesztés épít erre a folyamatra és létrehozza a megfelelő kínálatot Közlekedés helyzete Problémák: A városközpontban a közúthálózat pormentes, probléma a következő területeken jelentkezik: gyalogos közlekedés akadálymentesítése, buszmegállók akadálymentesítése, parkolók száma a jelenlegi forgalom mellett is kevés, a városközpont fejlesztésével meg fog nőni a centrumba irányuló személygépkocsi célforgalom. Következtetés, kapcsolat a célokhoz: A fenntartható közlekedési módok kiemelt támogatását szolgálja a belváros forgalmi rendjének átszervezése, az autómentes övezet kijelölése és a szükséges parkoló építés, akadálymentesítés Környezet állapota- természeti és épített- és környezeti problémák Problémák épített környezet: 69

70 A problémák két területre oszthatóak, egyrészt nincs megfelelő minőségi közösségi tér, amely alkalmas arra, hogy a város és vonzáskörzet viszonylatában betöltse a közösségi, társadalom szervező funkciókat és hozzá járuljon a koncentrált szolgáltatói jelenlét létrejöttéhez, másrészt a közösségi épületek akadálymentesítése csak részben megoldott. Továbbá a polgármesteri hivatal szolgáltatásainak fejlesztéséhez elkerülhetetlen a belső átalakítás, felújítás. A Művelődési ház gépészeti rendszere elavult magas a fajlagos energia felhasználása, belső átalakítással javítani lehetne a kulturális szolgáltatások színvonalán. A gimnáziumban a tornaterem bővítésre szorul. Problémák, természeti környezet: Az akcióterületen található zöldfelületek rendezettek, de méretezésük a jelenlegi városközponti forgalomra történt. A látogatók, forgalom növekedésével a jelenlegi zöldfelület terheltsége növekedni fog, nem fogja betölteni rekreációs feladatait. Következtetés, kapcsolat a célokhoz: Fejleszteni kell a városközpontot és az itt található intézmények infrastruktúráját. Az önkormányzatnak- szabályozási terv módosítással- a városközpontban megvalósuló magánbefektetéseket támogatnia kell, az építészeti városkép és a szolgáltatások fejlesztésének érdekében. A zöldövezetek esetében a minőségi fejlesztésen van a hangsúly, de nagyon fontos a megfelelő zöldövezeti arány bővítése is. Az akcióterületi fejlesztés keretében létre jön a város új közösségi területe, főtere A meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából A közműhálózatok ki vannak építve az akcióterületen, a tervezett projektek megvalósíthatóságát nem befolyásolják Környezeti károk feltárása és bemutatása Az akcióterületen nincs környezeti kár vagy szennyezett terület. 70

71 9.12. Közszféra jelenléte Közintézmények az akcióterületen: - Gazdasági Ellátó Intézmény - Hamvas Béla Városi Könyvtár - Barátság Művelődési Központ - Polgármesteri Hivatal - Arany János Általános Iskola és Nyolcosztályos Gimnázium - Eötvös Loránd Általános Iskola - 1. Sz. Általános Iskola Közszolgáltatások az akcióterületen: - Polgármesteri Hivatal (okmányiroda) - OTP - ERSTE Bank - Posta - 2 ügyvédi iroda - Takarékszövetkezet Problémák: A város intézményeinek jelentős része az akcióterületen található, fejlesztésükre az elmúlt években a város jelentős forrásokat csoportosított át. A szolgáltatások kihasználtságán javítani kell, és meg kell oldani a nyolc osztályos gimnázium tantermi problémáját, a polgármesteri hivatal akadálymentesítését. Következtetés, kapcsolat a célokhoz: A kisvárosi minőségi környezet, funkciók fejlesztésének szerves részét kell, hogy képezze a központban található közintézmények infrastruktúrája is. Százhalombatta ezáltal tudja kisvárosi integrációs szerepét betölteni a tervezett fejlesztési célok figyelembe veszik ezt a problémát, konkrét projekt elemek feladata a város ezen a területen meglévő hátrányainak felszámolása. 71

72 9.13. Közbiztonság Az akcióterület 2006-ban nem történt bűncselekmény, de a városban elkövetett bűncselekmények száma is alacsony. A városban kiépített térfigyelő-rendszer működik, magas színvonalú a bűnmegelőzési program Piaci igények, lehetőségek felmérése A piaci elemzést a következő módszerek alkalmazásával végezzük el: - Statisztikai adatok vizsgálata (TEIR és KSH adatbázis) - Regionális összefüggése elemzése (pl. MOL Rt. szerepe a városban) - Mélyinterjúk készítése (IVS készítésénél a város gazdasági és társadalmi vezető személyiségeivel készített interjúk, terjedelme miatt nem csatoltuk az anyaghoz) - Helyi sajtó elemzése (lakossági igények vizsgálata) A gazdaságfejlesztési stratégiában meghatároztuk a városközponti akcióterület fejlesztése során létrehozott terméket, röviden elemeztük a vonzáskörzet piaci igényeit. Az alábbiakban a létrehozott terméket először felosztjuk résztermékekre, szolgáltatásokra, majd ebben a bontásban végezzük el a piaci igények és lehetőségek elemzését, bemutatását. TERMÉK/SZOLGÁLTATÁS CSOPORTOK LEHETSÉGES CÉLPIAC TERÜLETI MEGHATÁROZÁSA Rendezvények, programok. Város, vonzáskörzet- kistérség Konferenciák, tréningek szervezése. agglomeráció. Kiskereskedelmi, vendéglátó-ipari, lakossági szolgáltatások. A lehetséges célpiac területei tagozódás alapján végezzük el az elemzést. I, Százhalombatta, város lakossága, vállalkozásai. A, Lakossági fizetőképes kereslet. 72

73 Százhalombatta ipari város a foglalkoztatási mutatói országos viszonylatban kimagaslóan jónak minősíthetők. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy a munkanélküliségi adatok a kistérségi adatokkal együttmozogva alacsonyabb a megyei, a régiós, és az országos átlagnál. Még kedvezőbb képet kapunk a településről, ha az adófizetők arányát vizsgáljuk meg, Százhalombattán cca. 4-5%-kal magasabb az adófizetők aránya, mint a kistérségben és 2007 között kismértékben csökkent ugyan a foglalkoztatottak aránya a városban, de a csökkenés ellenére 2007-ben még mindig kedvezőbb a helyzet a kistérségi átlagnál. 73

74 74

75 Forrás: kozpontiregio.hu A fenti táblázat jól mutatja, hogy a korábbi volt Budaörsi kistérség, melynek része volt Százhalombatta az agglomeráció fejlett gazdasággal rendelkező részéhez tartozik, mind a foglalkoztatottak számát, mind az egy főre eső jövedelmet figyelembe véve. A foglalkoztatás területén 2004-es évhez képest Százhalombattán nem történt érdemi változás, a táblázatban leolvasható arányok 2009-ben is érvényesek a városra vonatkozóan. (Ezt jól szemlélteti a 2007-es adatokat bemutató ábra) Összegezve: A városban/ és az akcióterületen az egy főre eső belföldi jövedelem a minden hazai mért átlagtól magasabb és tendenciájában növekedő. A probléma nem a jövedelem nagyságával van, hanem azzal, hogy ez az összeg a fogyasztásra eső része- hol jelenik meg piaci keresletként. A településen vagy a Budapesti Agglomeráció más településén? A helyi kínálat szűkössége a kisvárosok városközpontjában elérhető szolgáltatások területen - miatt a helyi lakosság jövedelmének jelentős részét nem a városban költi el, pl. rekreáció- kikapcsolódás- szórakozás stb. 75

76 Ezt jól jelzi az alábbi ellentmondás: a város centrumában az üzletek kínálata alacsony, megjelenésük szegényes és az általuk fizettet helyi adó mértéke is gyenge forgalomról árulkodik, miközben a városban az egy főre eső jövedelem a kistérségi és megyei átlag felett van. Piaci lehetőség: A projekt megvalósításával a helyi lakosság igényeit lefedve, lehetőség van arra, hogy a helyben maradó fogyasztás/vásárlóerő növekedjen. B, Vállalkozói igények Piaci lehetőség: A városban működő nagyvállalatok jelentős létszámot foglalkoztatnak helyben és országosan is ban a MOL- csoport főnek biztosított munkahelyet. Százhalombatta a MOL NyRt., legfontosabb szakmai központja, az országban és a régióban, jól megközelíthető, a főváros mellett fekszik, ezek az előnyök adják a lehetőséget, hogy a Mol-csoport Százhalombattán dolgozói és partnerei részére konferenciákat, továbbképzéseket szervezzen, ha rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra. A város ipari parkjában és az azon kívül működő Kkv-k részére hiányzik, egy szolgáltatásaiban, megjelenésében és környezetében is megfelelő minőségű továbbképző és tréning központ. CÉLCSOPORT TERVEZETT KONFERENCIA KÖZPONT KAPACITÁS MEGOSZLÁSA % MOL csoport 60 Helyi KKV-k 10 Agglomerációban vállalkozások működő 30 Összes

77 II. Vonzáskörzet, kistérség, agglomeráció Százhalombatta az ország legfejlettebb régiójában a Budapesti Agglomeráció Déli szélén fekszik, egy kétmilliós lakost számláló piac mellett. Az egy főre eső vásárlóerő a Budapesti kistérségben megközelíti a Százhalombatta város adatát. A térségben jelenlévő vásárlőerő koncentrációra jellemző, hogy nem csak országosan kiemelkedő, de Közép-Európai léptékbe helyezve is az első helyen áll. Budapesti kistérség Százhalombatta város mind az egyéni közlekedés, mind a tömegközlekedés eszközeivel jól megközelíthető. Piaci lehetőség A piaci lehetőség az Agglomeráció közelsége/ vásárlóerő nagysága miatt adva van, a külső feltételek közlekedés- adottak, az Agglomeráció irányában, hogy a város 77

78 szolgáltatásainak fejlesztésével a vásárlóerőnek/fogyasztásnak a jelenleginél nagyobb forgalmat lebonyolító célpontja legyen. 10. Városközponti fejlesztési célok és beavatkozások Akcióterület fejlesztésének céljai, részcélja CÉLOK Általános cél: Akcióterület fizikai megújításával, a meglévő városi funkciók fejlesztése, új funkciók létrehozása. Részcél: Helyi szolgáltatások kínálatának, minőségének fejlesztése Részcél: Társadalmi kohézió erősítése MUTATÓ MEGNEVEZÉSE Fejlesztéssel érintett Fejlesztés által érintett Terület nagysága Lakosság létszáma Fejlesztés eredményeként Új városi funkciók teremtett munkahelyek fejlesztésével elérhető száma. szolgáltatások száma az érintett település részen. Lakossági elégedettség Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma Részcél: Belváros vonzerejének növelése környezet, városépítészet minőségi javításával Részcél: Fenntartható közlekedés fejlesztése Részcél: Hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségének, életfeltételeinek javítása Fejlesztéssel érintett épületek száma Forgalom csillapított zónák nagysága Akadálymentesített épülete száma Fejlesztéssel létrejövő új épület, épületrész nagysága - 78

79 MUTATÓ MEGNEVEZÉSE Fejlesztéssel érintett Terület nagysága Fejlesztés eredményeként teremtett munkahelyek száma. Lakossági elégedettség Fejlesztéssel érintett épületek száma Akadálymentesített épülete száma Fejlesztés által érintett Lakosság létszáma Új városi funkciók fejlesztésével elérhető szolgáltatások száma az érintett település részen. Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma Fejlesztéssel létrejövő új épület, épületrész nagysága Forgalomcsillapított zónák nagysága MÉRTÉK EGYSÉG KIINDULÓ ÉRTÉK CÉL- ÉRTÉK IDŐ- PONT MUTATÓ FORRÁSA ha 0 8, Építési napló, jelentések db Városfejlesztési 31. Társaság statisztikai létszámjelentése % Kérdőívek, felmérések db Építési napló, jelentések db Építési napló, jelentések fő KSH, népszámlálás db Önkormányzati jelentések fő Felmérések évenkénti összesítése m Építési napló, jelentések m Építési napló, jelentések 79

80 10.2. Önkormányzat város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztés jellegű tevékenysége 1, Városi marketing stratégia elkészítése Projekt célja: - Fejlesztések kihasználtságának, piaci ismertségének növelése - Százhalombatta turisztikai imágának növelése Projekt tevékenysége: 1, lépés: Marketing terv készítése A marketing terv az önkormányzat, az érintett vállalkozások, társadalmi szervezetek, lakosság véleményeit, igényeit figyelembe véve, egy működőképes marketing rendszert dolgozz ki, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy Százhalombattán eltöltött turistanapok száma növekedjen valamint a helyi és térségi lakosság növekvő mértékben vegye igénybe a kisváros fejlesztett funkcióit, szolgáltatásait. 2, lépés: Marketing eszközrendszer fejlesztése A marketing tervben feltárt hiányosságok felszámolása érdekében fejleszteni kell a célcsoportok hatékony elérését szolgáló marketing eszközöket. 3. lépés: Marketing készségek oktatása A marketing terv oktatása valamint a turista és vendégforgalom jobb kiszolgálását eredményező ismeretek oktatása vállalkozók, önkormányzati szakemberek a lakosság érintett csoportjai számára. 2, Országos/régiós szintű városmarketing rendezvény létrehozása, piaci bevezetése: A nyári turistaszezonban legalább egy darab országos, (régiós) léptékű rendezvény létrehozása a meglévő rendezvények fejlesztésével vagy új létrehozásával. A rendezvény helyszíne az új városközpont, főtér. A rendezvénnyel szembeni elvárás: több napos program sorozat a turista szezon fő idényében, 3-4 napos, tervezett látogatók száma , fő. 80

81 10.3. Beavatkozási típusok Beavatkozások az akcióterületen I. ütem ( ) BEAVATKOZÁSOK FORRÁS Konferenciaközpont vállalkozói kapcsolódó projekt* Vállalkozói tőke Kkv. üzlethelyiségek vállalkozói kapcsolódó projekt* Vállalkozói tőke Lakások a városközpontban vállalkozói kapcsolódó projekt* Vállalkozói tőke *A három projekt egy beruházás keretében valósul meg. II. ütem ( ) havi módosított projekt költségvetés alapján. BEAVATKOZÁSOK FORRÁS 1. Művelődési ház új térfal KMOP, Önkormányzat sajáterő 2. Polgármesteri hivatal új KMOP, Önkormányzat sajáterő térfal 3. Zenepavilon KMOP, Önkormányzat sajáterő 4. Harangjáték KMOP, Önkormányzat sajáterő 5. Nyilvános WC KMOP, Önkormányzat sajáterő 6. Szent István tér KMOP, Önkormányzat sajáterő rendezése 7. Közművesítés és KMOP, Önkormányzat sajáterő infrastruktúra fejlesztés 8. Művelődési ház építés, KMOP, Önkormányzat sajáterő felújítás 9. Művelődési ház építésszerelés KMOP, Önkormányzat sajáterő 10. Művelődési ház eszköz, KMOP, Önkormányzat sajáterő technológia beszerzés 11. Kiskereskedelmi KMOP, Önkormányzat sajáterő egységek kialakítása 12. Szent- István tér felszín alatti parkolók KMOP pályázati projektnek nem része. Kizárólag saját, önkormányzati forrásból valósul meg, a pályázati projekttel egy időben, de műszakilag és pénzügyileg elhatárolva. 81

82 III. ütem ( ) BEAVATKOZÁSOK Szent István templom és az Erkel F. krt. közötti terület rehabilitációja (zöldfelület, park) önkormányzat az akcióterületi fejlesztés hatására FORRÁS Sajátforrás Azt útmutatóban bemutatott három beavatkozási típusból az akcióterületen mind három fajtát terveztük a rendelkezésre álló információk alapján: - ROP program keretében KMOP - Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztési után/ azzal egy időben. Vállalkozói tőke - Egyéb sajáterőből megvalósuló önkormányzati projektek. Saját forrás A beavatkozások logikája a következő: A városközpont fejlesztésére vonatkozóan a vállalkozói oldal -Korshak Kft- és az önkormányzat megállapodott, amelynek lényege a következő. A vállalkozó megépíti a konferenciaközpont és kapcsolódó létesítményei beruházást, az önkormányzat pedig vállalja, hogy átépíti és fejleszti a városközpont közösségi területeit. A vállalkozói beruházás időben pár hónappal- hamarabb kezdődik, míg az önkormányzat beruházása a pályázati útmutatóban megjelölt lehetséges kezdési időpontban indul el. Ez indokolja az ütemezést. A két beruházási ütem tehát összefügg. A harmadik ütemben az önkormányzat fejleszti a városközpont Szent István templom és az Erkel F. krt. közötti területét, ezzel a beavatkozással lesz teljes a centrum átépítése. Az akcióterületi fejlesztések az önkormányzat és a vállalkozói tőke együttműködésével valósulnak meg. Az I. ütem a beruházó Korshak Kft. megbízásából a Korényi és Társa Építész Kft. által tervezett konferencia központ, üzletek és lakóépület megvalósítása. A II. ütem a Szent István tér táj- és kertépítészeti rehabilitációja, a III. ütem a Szent István templom és az Erkel F. krt. közötti terület rehabilitációja. 82

83 Beavatkozások hozzájárulása a célok/részcélok eléréséhez Gazdaságfejlesztés: 1, Főtér, sétáló övezet: Gazdasági teljesítőképesség növelése- kiskereskedelem, vendéglátás, turizmus, szolgáltatások- minőségi közösségi övezetek kialakításával. 2, Kkv. üzletek: Kiskereskedelem, szolgáltatás fejlesztése korszerű a vásárlók igényeinek megfelelő üzleti környezet kialakításával. A megvalósítandó fejlesztések - pl. közösségi terek, turisztikai attrakciók- növelik a vendéglátás, szállásadás, kiskereskedelem területeken működő Kkv. életképességét. 3, Konferenciaközpont: A városban lévő két nagy ipari vállalat és a Kkv. valamint a nem helyi vállalkozások részére kialakított konferencia központ, hozzájárul a városközpont gazdasági teljesítőképességének növeléséhez. 4, Szolgáltató/nyomtatványbolt iroda a polgármesteri hivatalban. Az önkormányzat célja a fejlesztéssel, hogy a lakossági és kisvállalkozói igényeknek megfelelve meggyorsítsa a városközponti ügyintézést. Az iroda szolgáltatásai: nyomtatványok árusítása, fénymásolás, bélyegző készítés, névjegykártya, esküvői meghívó egyéb helyben előállított nyomtatványok stb.. A tervek szerint az üzlet működtetését helyi kisvállalkozás bevonásával végezteti az önkormányzat. Társadalmi kohézió erősítése: 1, Minőségi közösségi terek kialakítása ( főtér): A kialakítandó új főtér alkalmas lesz városi rendezvények lebonyolítására. A rendezvények segítségével növelni lehet a lakosság lokálpatriotizmusát, összetartó erejét. 2, Művelődési ház fejlesztése: A művelődési ház felújításával a város első számú kulturális közösségi intézménye fog megújulni, a társadalmi igény meg van a városban a minőségi kulturális rendezvények iránt, jelenlegi belső állapotában azonban a művelődési ház igénytelen belső építészetével és energia pazarló rendszerével nem vonzó célpont a helyi lakosok számára. 83

84 Belváros vonzerejének növelése környezet, városépítészet minőségi javításával: 1,Főtér, sétáló utca: Jó minőségű közösségi terek hozzájárulnak a zöld felületi elemek növekedéséhez, a tisztább közterületekhez, a fenntartható közlekedés fejlesztéséhez, ezzel a közúti gépjármű forgalom csökkentéséhez. 2,Új, felújított épületek (konferenciaközpont, Kkv. üzletek, stb.): Épületek felújítása, új épületek építése hozzájárul a városkép javításához, modern a helyi társadalom elvárásainak megfelelő környezet kialakításhoz. Fenntartható közlekedés fejlesztése: Gyalogos közlekedési zóna a városközpontban: Az összeköttetés, elérhetőség biztosítása javul a fenntartható közlekedés feltételrendszere pl. gyalogos közlekedés, kerékpár közlekedés- ezzel csökken a gépjárműforgalom okozta káros anyag kibocsátás. Környezeti fenntarthatóság javítása 1,Új, felújított épületek: Új és felújított épületek építésével csökken a fajlagos energia felhasználás. 2, Gyalogos közlekedési zóna a városközpontban: Az összeköttetés, elérhetőség biztosítása javul a fenntartható közlekedés feltételrendszere pl. gyalogos közlekedés, kerékpár közlekedés- ezzel csökken a gépjárműforgalom okozta káros anyag kibocsátás. Hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségének, életfeltételeinek javítása 1,Új, felújított épületek: Az épületekben, közlekedési útvonalakon végrehajtják az előirt akadálymentesítést, ezzel javul a fogyatékkal élők esélyegyenlősége. 84

85 Beavatkozások megvalósítása negyedévenkénti bontásban Akcióterületi fejlesztések Gannt diagramja a projekt megvalósítási időszakra TEVÉKENYSÉGEK MEGVALÓSÍTÓ SZERVEZET Hónapok: től ig Üzletek, szolgáltató Korshak Kft egységek építése Konferencia központ Korshak Kft. Szolgáltató egységek Önkormányzat- KMOP kialakítása a Polg / B. pályázat keretein belül. Hivatalban, BMK-ban büfé felújítása Főtér, MH technológia Önkormányzat sajáterő BMK felújítása, főtér látványelemek, parkolóház Szervezés: akcióterületi menedzsment, egyeztető fórum, promóció Önkormányzat- KMOP / B. pályázat keretein belül. Önkormányzat- Batta Invest Kftprojektmenedzsment KMOP / B. pályázat keretein belül. Tartalékidő Batta Invest Kftprojektmenedzsment Infrastrukturális beruházás Szervezés, promóció Tartalékidő 85

86 Városközponti rehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve TEVÉKENYSÉG Hónapok: től ig Műszaki tervezés Létesítési Engedélyes tervek készítése illetve aktualizálása II. fordulóra. Kiviteli tervek az később a kivitelezői közbeszerzéshez Engedélyek megszerzése Közbeszerzés a beruházáshoz Nyitórendezvény Szerződéskötés a kivitelezővel Műszaki megvalósítás Tartalékidő Záró rendezvény 86

87 Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében (lásd. gazdaságfejlesztési stratégia 3.5. pont alatti leírás) I.KMOP pályázati projekt kapcsán a lezajlott egyeztetés eredménye. FELADATOK ELŐKÉSZÍTÉS Informális szakasz Tervezési Szakasz Megvalósítási szakasz Városközpontban üzlethelyiséggel rendelkezők, érdeklődő vállalkozások, civil szervezetek, kisebbségi önkormányzat, lakosság. Befektető vállalkozás (konferenciaközpont) kapcsolódó projektként.* Befektető vállalkozás (konferenciaközpont) kapcsolódó projektként.* A PH-ban és az MH-ban létesített üzleti egységeket az önkormányzat bérbe adja kisvállalkozások részére. A vállalkozó projektje és az önkormányzat által a KMOP városfejlesztési pályázatára benyújtott projekt kapcsolódó beruházás. A vállalkozói projektet nem lehetet bevonni a pályázati projektbe. Első ütembe bevont partner Korshak Kft. a kapcsolódó beruházásokat is figyelembe véve. II. Konferencia központ és üzlethelyiségek üzemeltetése (lásd. ATT pont alatt) 87

88 Önkormányzati feladatok Tulajdonviszonyok biztosítása: A tervezett akcióterületi önkormányzati projektek esetében az ingatlan tulajdon biztosítva van, 100%-os az önkormányzati tulajdon, ingatlant vásárolni nem kell a beruházásokhoz. Szabályozói terv módosítása: A szükséges szabályozási terv módosítás megtörtént. 5.sz. melléklet. Képviselőtestület támogatása: A képviselőtestület döntött, és támogatja a városközpont átépítését 168/2008. /V.23./ Ök. számú határozattában. K i v o n a t Százhalombatta Város Önkormányzata Képviselő-testülete május 23-i r e n d k í v ü l i ülésének jegyzőkönyvéből 168/2008. /V.23./ számú A Képviselő-testület: Önkormányzati határozat 1./ Megtárgyalta a Javaslat pályázat benyújtására a Szent István tér burkolt felületű része és közvetlen környezetének, valamint a Barátság Művelődési Központ Színházterem és az ahhoz funkcionálisan kapcsolódó terek rekonstrukciója céljából című előterjesztést, és úgy dönt, hogy a évi költségvetésről szóló, 6/2008. (II.27.) Ör. sz. rendelet 10. melléklet Felhalmozási célú céltartalékok 9. során szereplő Szent István tér soron szereplő, a fő téri beruházás megvalósításához szükséges eft-ot felszabadítja, annak érdekében, hogy a beruházás a KMOP /B számú kiírásra benyújtott pályázat 1. fordulóra történő befogadását követően elindítható legyen. Határidő: azonnal Felelős: Jegyző (Közgazdasági Iroda Vezetője) 88

89 2./ Utasítja a Jegyzőt, hogy az érintettek értesítéséről gondoskodjon. Határidő: azonnal Felelős: Jegyző (Közgazdasági Iroda Vezetője) Lakosság tájékoztatása megtörtént: Lásd. partnerség alatt. 89

90 11. Városközponti akcióterület ROP program tartalma MEGNEVEZÉS Projekt neve Tevékenység típusa Forrás Projekt műszaki leírása Pályázó Partner Célcsoport ADATOK Főtér, közösségi terület Városkép 1. KMOP és saját erő. A Szent István tér táj és kertépítészeti engedélyezési tervei elkészültek, az engedélyezés jelenleg folyamatban van. A főtér teljes területe átépítésre kerül, különböző látvány elemekkel tarkítva élhető, használható térré változik a beruházás megvalósítása után. A beruház során a díszkút és a Szent István templom között a sétány alatt terepszint alatti parkolók kerülnek kialakításra, melyből a teret lift igénybevételével lehet majd megközelíteni. A tér egyik látvány eleme lesz a zenepavilon, harangjáték, illetve a különböző kialakítású vizek, szökőkutak. Hiánypótló funkcióként megépül egy nyilvános WC, amely mentesíti a Művelődési központot az ilyen célú használat alól. Részletes műszaki leírás a 6. sz. mellékletben. Önkormányzat Nincs Város és vonzáskörzet lakossága, turisták MEGNEVEZÉS Projekt neve Tevékenység típusa Forrás Projekt műszaki leírása Pályázó Partner Célcsoport ADATOK Parkolók kialakítása Közlekedés 2. Sajáterő. Nem támogatott projektelem. Szent István templom között a sétány alatt terepszint alatti parkolók kerülnek kialakításra, melyből a teret lift igénybevételével lehet majd megközelíteni Szint alatti gépkocsi tároló 62 db. Részletes műszaki leírás a 6. sz. mellékletben. Önkormányzat Nincs Város és vonzáskörzet lakossága, turisták 3. MEGNEVEZÉS ADATOK Projekt neve Kiskereskedelmi egységek kialakítása Tevékenység típusa Gazdasági Forrás KMOP és saját erő Projekt helyszíne PH és a MH Projekt műszaki leírása Meglévő helyiségek átalakítása. Pályázó Önkormányzat 90

91 Partner Célcsoport Nincs Lakosság, Kkv-k. 4 MEGNEVEZÉS Projekt neve Tevékenység típusa Forrás Projekt műszaki leírása Pályázó Partner Célcsoport ADATOK Művelődési ház rekonstrukció Kulturális/ közösségi KMOP és saját erő Belső felújítás, épület energiafelhasználásának csökkentése érdekében épületgépészeti felújítás és belső átalakítás. Önkormányzat Nincs Lakosság, Kkv-k. MEGNEVEZÉS Projekt neve Tevékenység típusa Forrás Projekt műszaki leírása Pályázó Partner Célcsoport 5 ADATOK Közművesítés és infrastruktúrafejlesztés. Kulturális/ közösségi KMOP és saját erő Közművesítés és infrastruktúrafejlesztés a támogatott projekt elemeknél. Önkormányzat Nincs Lakosság, Kkv-k. 12. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán az akcióterületen A városközpont fejlesztésére vonatkozóan a vállalkozói oldal -Korshak Kft- és az önkormányzat megállapodott, amelynek lényege a következő. A vállalkozó megépíti a konferenciaközpont és kapcsolódó létesítményei beruházást, az önkormányzat pedig vállalja, hogy átépíti és fejleszti a városközpont közösségi területeit. A vállalkozói beruházás időben pár hónappal- hamarabb kezdődik, míg az önkormányzat beruházása a pályázati útmutatóban megjelölt lehetséges kezdési időpontban indul el. Ez indokolja az ütemezést. A két beruházási ütem tehát összefügg. 91

92 Információ a fejlesztésekről: Az I. ütemhez tartozó tervekre a beruházó jogerős építési engedéllyel rendelkezik melynek alapján az építkezés előkészítő munkálatai megkezdődtek az alábbiak szerint: - a munkaterület átadása; - a munkaterület lezárása zárt kerítéssel - a meglévő autóbusz megálló áthelyezése - az ideiglenes parkoló kialakítása a Művelődési ház mögötti füves területen; - közművek kiváltása; - a meglévő térburkolatok és kerékpárút bontása, bontott építőanyagok elszállítása; - a Petőfi szobor és a világfa elszállítása a kijelölt helyre; - a területen található fák, bokrok kivágása, elszállítása; A munkaterület május 26. -i átadását követően a Főtérnek az átlós irányú közlekedése megszűnik, a jelenlegi parkoló az ideiglenes parkoló átadásakor kerül lezárásra. A gyalogos közlekedés a Református Templom, a Könyvtár és a Művelődési Ház mellett korlátozottan biztosított. A Liszt F. sétányon gyalogos közlekedés a beruházás I. üteme alatt változatlan. A Főtéren a két sétány közötti gyalogos forgalom a Polgármesteri Hivatal mellett, illetve az Arany János utcán folyamatosan biztosításra kerül. Az I. ütem várható befejezése ősze. A konferencia központ, üzletek, lakások és kiszolgáló létesítmények paraméterei a következők: Konferencia központ : - Rendezvény terület: 1778 m2, - Kiszolgáló helyiségek területe: 780 m2 Lakások száma: 86 db. Parkolóhelyek: épület alatti gépkocsi-beállók tervezett száma: 66 db. Terepszinten lévő közterületi parkolók száma: 87 db. 92

93 Üzletek: Minimum 5 diszponibilis üzlet, melyből több üzlet kialakítható utólag az igények szerint. 13. Kapcsolódó önkormányzati fejlesztések az akcióterületen III. ütem ( ) BEAVATKOZÁSOK Szent István templom és az Erkel F. krt. közötti terület rehabilitációja (zöldfelület, park) önkormányzat az akcióterületi fejlesztés hatására FORRÁS Sajátforrás 14. Tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport (ok) igényeihez A tervezett projekt eredménye, hatása kedvezően érinti a terület, a város, a vonzáskörzet állandó lakosságát, - mindazokat, akik az új városközpont funkcióit használni fogják-, a városban a szolgáltató szektorban, kereskedelemben működő Kkv-kat, a lehetséges elsősorban helyi, környékbeli magánbefektetőket és az önkormányzatot. 93

94 CÉLCSOPORT Lakosság (akcióterület, város, kistérségi vonzáskörzet) Helyi vállalkozások (akcióterület, város, mivel a helyi vállalkozó átcsoportosíthatja az akció területre működését.) Befektetők (város, megye, régió) Befektetet tőke nagysága az akcióterületen: millió Ft 2015-ig LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA/ MOTIVÁLTSÁG Az akcióterület vonzáskörzete, az új városközpont szolgáltatásait igénybe vevők. Elérhető szolgáltatások nem megfelelőek. Nincs minőségi kisvárosi környezet. ( városközpontban) Az akcióterületi fejlesztések nagy mértékben befolyásolják a vonzáskörzet, (kínálat bővítő, szolgáltatás fejlesztő hatásuk miatt) helyben megjelenő, maradó piaci keresletét. Ennek a folyamatnak az elsőszámú érintett csoportja a helyi vállalkozások. A magánbefektetők megjelenését, a befektet tőke megterülésének kilátásai befolyásolja. A fejlesztések hatására a várható megtérülés kedvező irányba módosul. Ez indokolja a lehatárolást. ELVÁRÁS Város fejlődése.(szolgáltatások bővülése, minőség javítása, a környezet fejlesztése, több munkalehetőség) Helyi kereslet növelő, a vállalkozások életképességét segítő (helyben tartó, koncentráló) önkormányzati beavatkozások, fejlesztések. Befektetések megtérülését lehetővé tévő, esélyeit javító önkormányzati fejlesztések. Önkormányzat Másodlagos célcsoport Turisták. Önkormányzat két területen is érintett. Egyrészt az önkormányzati szolgáltatásokat fejlesztéséhez a polgármesteri épület fejlesztése nagy mértékben hozzájárul. Másrészt a hivatal munkájának egyik legfontosabb átfogó célja a város fejlődésének elősegítése, a lakossági elégedettség növelése. Turisztikai vonzerő, szolgáltatások, épített környezet nem megfelelő. A város, a helyi közösség fejlődését szolgálják a beavatkozások. Vonzó turisztikai környezet és szolgáltatások, pezsgő színes városközpont. 94

95 15. Akcióterületi fejlesztések várható hatásai Társadalmi-gazdasági hatások: A társadalmi- gazdasági hatások feltárása a megvalósíthatósági tanulmányokban alkalmazott nélküle-vele modellek összehasonlításával történik. Jelenlegi helyzet: nélküle modell A város centruma, környezete nem minőségi, a működő szolgáltatások nem felelnek meg lakossági és a turisták igényeinek. Pl. A városban nincsenek turisztikai attrakciók, nyári szezonban programok minőségi közösségi tereken, ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a város nem tudja a vendégéjszakák, látogatók számát növelni. Jelenlegi helyzet jövőképe: A városközpont nem tölti be közösségi, gazdasági feladatait, Százhalombatta alvóváros lesz, a helyi kis vállalkozások életképessége nem fog növekedni, egyre többen költik el a városon kívül a szabadidős, rekreációs, szórakozási tevékenységre szánt pénzüket illetve vesznek igénybe szolgáltatásokat a városon kívül. Csökkeni fog a város népességmegtartó ereje, a társadalmi kohézió meggyengülésével. Projekt megvalósítása: vele modell Rövid távú hatások: Kínálat fejlesztés lehetőségének megteremtése. Az akcióterület infrastruktúrájának fejlesztésével a hiányosságok felszámolásával, minőségi kisvárosi környezet megteremtése vonzó lehetőséget teremt a vállalkozók számára, hogy bővítsék szolgáltatásaikat, a befektetők megtérülés esélyei növekedni fognak. A városközpont forgalomvonzó képessége megnövekszik, a vonzáskörzetből többen keresik fel a belvárost, a turisták száma emelkedik a városban, a helyi lakosok jövedelmükből a jelenleginél több pénz költenek a centrumában. Középtávú hatások: Kínálat bővítés, helyi kereslet élénkülés. A kisvárosi környezet fejlesztésével a magánerős befektetések növekedésének új lehetőségei nyílnak meg. Az első ütemben megvalósuló több, mint 1 milliárd Ft 95

96 értékű önkormányzati fejlesztések hatására a jelenlegi információink szerint, több befektető összesen 2 milliárd Ft értékű projektet kíván megvalósítani az akcióterületen. Az önkormányzat által befektetett 1 Ft-ra, 2 Ft-t magánbefektetés jut. Hosszabb távú hatások: Helyi gazdasági bővülése, új iparágak megerősödése. Gazdaságfejlesztés- a turizmus, ipari területek, térségi szolgáltatások fejlesztésének hatásaként a városban növekedni fog a helyi foglalkoztatás, az önkormányzatnak fizetett Kkv-i- helyi adó mértéke, a város népességmegtartó ereje. Mindez hozzájárul, ahhoz, hogy a város új növekedési pályára álljon és a társadalmi kohézió erősödjön az új százhalombattai identitás megteremtésével. Esélyegyenlőségi hatás Kismamák, öregek, mozgáskorlátozottak mindazok, akiknek a közlekedése valamilyen szempontból korlátozott vagy hátrányos, fenntartható közlekedési lehetőségei- pl. kerékpár, gyalogos közlekedés- javulnak, mert a beruházás megszünteti az útburkolati hibákat, a padkák okozta problémákat stb. A projekt hatására bővülni fog a városban a foglalkoztatás, ez lehetőséget teremt a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalóinak az elhelyezkedésre. Környezeti hatások Pozitív hatások: - Fajlagos energiafelhasználás csökkenés (művelődési ház) - Zöldfelület növekedés (városközpont) Negatív hatások: - Építkezések idején környezeti terhelés növekszik a városközpontban. - A városközpont fejlesztésének egyik célja a városközpont forgalmának- (fő)- növelése. A folyamat hatására növekedni fog a városközpont felé irányuló személygépkocsi forgalom. 96

97 Intézkedések a negatív hatások csökkentésére: - Környezetvédelmi felelős munkakör létrehozása az városfejlesztési szervezeten belül. - Építési vállalkozó kiválasztásánál fontos szempont lesz a környezetvédelem, a negatív hatások csökkentésére programmal kell rendelkeznie a kivitelezőnek. - A város el fogja készítetni a közlekedési koncepcióját, amelynek egyik feladata lesz a megnövekedett gépjármű forgalom kezelése. 16. Stratégia megvalósíthatósága Az akcióterületi fejlesztés megvalósíthatóságát a következő szempontok szerint vizsgáljuk, részben összegezzük ezzel, a ATT-ben és a Gazdaságfejlesztési Stratégiában kifejtett tényeket. 1, Pénzügyi fedezet a sajáterő rendelkezésre állása. Százhalombatta Város Önkormányzata a hazai önkormányzatok között a pénzügyi stabilitást, és a nem állami támogatásból származó bevételek nagyságának arányát tekintve (iparűzési adó 90%) benne van az ország tíz legstabilabb költségvetésű önkormányzatainak a táborában. A fejlesztésekhez szükséges sajáterő az önkormányzat rendelkezésére áll. ( lásd. pályázat melletti nyilatkozat.) 2, Fejlesztések műszaki feltételrendszerének megléte. A fejlesztések műszaki feltételrendszere gyűjtőkategória a következő elemeket tartalmazza: - Tulajdonviszonyok rendezettek, részletesen kifejtve a gazdaságfejlesztési stratégiában, illetve a pályázati anyagban. - Építési engedélyek rendelkezésre állnak. ( lásd. pályázati dokumentáció) - A fejlesztés összhangban van a helyi építési szabályzattal. (ATT-ben kifejtve) 97

98 3, Kivitelezést irányító projektmenedzsment megfelelő minőségben való rendelkezésre állása. A pályázati dokumentációban közölt projektmenedzsment megfelel az előirt elvárásoknak. 4, Fejlesztések megvalósításának társadalmi támogatása, aktív részvétel a fejlesztésekben. A fejlesztésekről az elvárható fórumokon tájékoztatta az önkormányzat a helyi társadalmat és a szomszédos településeket. Lakossági egyeztetés előkészítés szakaszában: A városközpont átalakításával kapcsolatban ötletpályázatot írt ki az önkormányzat, még az előző ciklusban. A beérkezett látványterveket a Polgármesteri Hivatalban kiállították, ahol a városlakók elmondhatták, leírhatták véleményüket a látottakról. A témával a városi televízió (Halom TV) is foglalkozott, bemutatta azt. A konkrét tervek tartalmaznak elemeket az ötletpályázaton látottakból. Szomszédos településekkel való egyeztetés ( lásd. ATT településközi koordináció) A szomszédos településekkel az egyeztetés megtörtént, az érintett települések támogatják a fejlesztéseket. Állandó egyeztetési fórum beindítása, a különböző társadalmi csoportok együttműködésének és támogatásának megszerzése érdekében. Az önkormányzat útjára indította a Szent István Főtér Bizottság projektet, egy állandó egyeztető fórumot a különböző érdekeltségű, helyzetű társadalmi, gazdasági élet szereplői és a civil szervezetek között. (lásd. Gazdaságfejlesztési Stratégia) 98

99 5, Komplett gazdaságfejlesztési stratégia megléte a létrehozott kapacitások kihasználtságának és a város gazdasági, társadalmi fejlődésének biztosítása érdekében. A városközponti akcióterület gazdaságfejlesztési stratégiája elkészült, a szükséges intézkedések, eszközök és a várható hatások bemutatásával. (lásd. gazdaságfejlesztési stratégia) 6, Fenntarthatóság A fenntarthatóság két kiemelt kritikus tényezője a hazai gyakorlat alapján: működtető szervezet gazdasági helyzete és a piaci igények várható nagysága. Százhalombatta város mind a két területen jó adottságokkal rendelkezik. Gazdasági helyzete a helyi ipar miatt erős, a Budapesti Agglomeráció közelsége miatt pedig a piaci lehetőségei jóval meghaladják az országos átlagot. (Erről részletesebben a gazdaságfejlesztési stratégiában található elemző fejezet) Összegezve megállapítható, Százhalombatta Városközponti akcióterületi stratégiájának megvalósíthatósági tényezői minden esetben támogatják a stratégiai megvalósítását, rendelkezésre állnak. 99

100 16.1. Megvalósítás intézményi kerete Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása DÖNTÉSI DÖNTÉSHOZÓK KOORDINÁTOR/VEZETŐ SZINTEK Stratégiai szint Képviselőtestület, polgármester Polgármester Szakmai szint Alpolgármester, jegyző, Alpolgármester irodavezetők Operatív szint Városfejlesztési szervezet Szervezetvezető/projektmenedzsment Társadalmi kapcsolatok Polgármester-alpolgármester Alpolgármester 100

101 Városfejlesztési projekteket irányító szervezet. (Önálló csoport az önkormányzat tulajdonában lévő Batta Invest Kft-én belül működik.) Projekt menedzselési, műszaki, jogi, szolgáltatások Városfejlesztési projektvezető (Batta Invest Kft. ügyvezető igazgatója) Marketing, kommunikáció s, turisztikai külső szolgáltatás Pénzügyi Szakértő/ projekt adminisztráció (külső szakértő) Műszaki, építésügyi, ingatlangazdálkodási szakértő A városfejlesztési csoport 3 főből áll, a Batta Invest Kft-én belül önálló gazdasági egységként működik, ebből kettő fő a társaság alkalmazottja egy fő mérlegképes könyvelő pedig külső szakértő. A projekt irányító csapat munkáját javasolt a következő külső szakértőkel erősíteni: - Pályázati forrásból megvalósított városfejlesztési projektmenedzselési tapasztalattal rendelkező külső szakértő - Marketing, kommunikációs, turisztikai külső szakértő 101

102 Önkormányzat/ pályázó/városfejlesztési szervezet feladatai: - Kapcsolattartás az irányító hatósággal - Támogatási szerződés előírásainak betartása - Projektek koordinálása, felügyelete - A felmerülő problémák összegyűjtése amennyiben külső szakértő kell a megoldáshoz, a szolgáltatás megrendelése. - Információ ellátás menete: a megvalósítás folyamán havi tájékoztatás, írásban és szóban, a projekt állásáról- műszaki, pénzügyi, környezetvédelmi, esélyegyenlőségi stb. információk átadása, képviselőtestület részére. - Fenntartás időszakában a monitoring jelentéseket leadását megelőző hónap végén, a támogatási szerződésnek megfelelő hasznosításról évégi jelentések készítése. - A támogatás lehívásához szükséges dokumentumok összeállítása. - Képviselő testület részére negyedéves beszámolók, szükség esetén döntés előkészítési anyagok készítése. - Lakossági és civil szervezetek, lehetséges befektetők, Kkv.-k tájékoztatásánaknyilvánosság- szervezése. (pl. lakossági fórum, internet, városi újság, városi marketing terv készítése) Szervezet felépítése Városfejlesztési projektvezető Műszaki munkatárs Pénzügyi munkatárs /Munkaköri leírások: 4.sz. melléklet/ 102

103 Városfejlesztési társaság megfelelése a Városfejlesztési Társaság létrehozása és működtetésére vonatkozó iránymutatásnak. I. Általános elvárás: - Alapszerződés szabályozza a társaság kijelölését a közfeladat-ellátás jogi alapját, az akcióterületi integrált fejlesztés megvalósíthatóságát, valamint az ágazati célok akcióterületi fejlesztésekkel való összhangba hozását; -A társaságon belül önálló költséghelyként működik, külön főkönyvi számon, külön bankszámlán elkülönítve történik a bevételek és kiadások kezelése. -A városfejlesztési társaság megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező szakembereket alkalmaz. (lásd önéletrajzok) - A Társaság vezetője és alkalmazottai a városfejlesztési szemléletet képviselik, mert a Batta Invest Kft. bár ellát üzemeltetési feladatokat, de nem ez a meghatározó stratégiai tevékenysége, hanem a fejlesztés. A társaság az elmúlt öt évben és napjainkban is aktív fejlesztési tevékenységet végzett és végez az ipari parkban Pl. ipari park közművesítése, Vállalkozói és Szolgáltató központ I. ütem építése, Vállalkozói és Szolgáltató központ II. ütem, újabb zöldmezős területek közművesítése, befektetői beruházások szakmai támogatása stb. A Batta Invest Kft tevékenységének meghatározó eleme a fejlesztés, amely a társaság erőforrásainak 70%-t leköti. Ez a tény jól bizonyítja, hogy a Batta Invest Kft. elsősorban egy fejlesztés centrikus szervezett és csak másodlagosan nevezhető fenntartó, üzemeltető szakmai központnak. A fejlesztési tevékenység jellege ingatlanfejlesztés. (Jelenleg is zajlik az ipari park bővítése és az elmúlt években minden évben történt ingatlan beruházás vagy fejlesztés az ipari parkban.) Ez a szakmai tapasztalat garantálja azt, hogy a városfejlesztési társaságban is biztosítva lesz fejlesztési szemlélet megfelelő arányú jelenléte. 103

104 II. A Városfejlesztési Társaság kompetenciái: Megbízott a városfejlesztési tevékenység ellátása során a külön szerződésekben részletezett feltételekkel az alábbi kompetenciákkal rendelkezik: - Az Önkormányzat nevében, annak javára hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az Önkormányzat a városfejlesztés gazdája, stratégiai irányainak kijelölője; - Az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztését, az akcióterületi fejlesztések előkészítését és végrehajtását a Megbízott végzi; - Az akcióterület fejlesztése során keletkező közvetlen fejlesztési bevételeket a Megbízott a vagyonkezelési szerződés(ek)ben foglaltak szerint visszaforgatja a fejlesztésbe, azokat nem vonja el; - A Megbízott kompetenciájába tartozik a befektetőkkel, vállalkozókkal, civil szervezetekkel, egyéb helyi szereplőkkel való tárgyalás, egyeztetés, adott esetben, külön szerződésben foglaltak szerint szerződéskötés az akcióterületi rehabilitáció érdekében. /Forrás: Együttműködési megállapodás/ Az együttműködési megállapodásban megadott kompetenciák összhangban vannak a szakmai elvárásokkal. III. A Társaság által ellátandó feladatok: a) Az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterületekre ATT. készítése és felülvizsgálata; b) Gazdaságfejlesztési elemek integrációja; c) Gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása, ezen belül beruházások, projektek körében PR, kommunikáció, városfejlesztés körében megvalósuló projektek körében konferencia, bemutató szervezése; 104

105 d) Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel); e) Fenntartás koordinációja; f) További pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása a városfejlesztési célok érdekében; g) A megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése); h) A terület-előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében); i) A közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), ezen belül épületépítési projekt szervezése, úgymint a beruházások műszaki,- pénzügyi,- üzletpolitikai előkészítése, lebonyolítása, közbeszerzési,- tervpályázati eljárások lebonyolítása, pályázatok benyújtásában, pályázati források igénylésében, lebonyolításában való szakmai közreműködés, egyes kivitelezési feladatok elvégzése, kivitelezőkkel,- hatóságokkal,- pályázatok kiírására jogosult szervezetekkel, - illetőleg egyéb szervezetekkel való kapcsolattartás, a kivitelezés műszaki ellenőrzésének biztosítása, jelentések készítése, monitoring; j) Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele); k) Beruházások, épületépítési projektek körében szakmai anyagok, jelentések, tájékoztatók készítése, döntés-előkészítésben való szakmai közreműködés; l) A magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése); m) Az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele); 105

106 n) Adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatal szakirodáival, a lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal); o) Külön vagyonkezelési szerződések keretein belül vagyonkezelés; p) A fentiekben fel nem sorolt minden városfejlesztés körébe sorolható tevékenység, feladat elvégzése, amelynek ellátására a Megbízott a Megbízótól külön szerződés keretei között megbízást, illetőleg megrendelést kap. /Forrás: Együttműködési megállapodás/ Az együttműködési megállapodásban meghatározott feladatok összhangban vannak a szakmai elvárásokkal. VI. A Támogatási Szerződés megkötéséhez szükséges feltételek -A Társaság és a képviselőtestület kapcsolatának, a döntéshozatalban való részvétel minőségének bemutatása; A Batta Invest Kft ügyvezető igazgatója egyben a Városfejlesztési Társaság vezetője is, mivel a Batta Invest Kft. 100%-ban önkormányzati tulajdonban van vezetője jogosult és köteles a helyi képviselőtestület városfejlesztést érintő témákban hozott döntési folyamatában részt venni. -A városfejlesztési akciók során keletkező bevételekről a képviselőtestület dönt, ez garantálja hogy a bevételek a városfejlesztést szolgálják. - Az üzemeltető és a vagyonkezelő társaságokkal az egyeztetés az önkormányzati szervezetek működési rendjében előírtaknak megfelelően megy végbe. Amennyiben az egyeztetés projektekhez kapcsolódik, akkor közös munkacsoport alakul, más esetekben negyedévente történik egyeztetés a feleket közösen érintő kérdésekben. - A társaság állandó jelleggel a városfejlesztéshez szükséges pénzügyi gazdasági szolgáltatásokat szerzi be külső féltől. 106

107 Akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása A nyomon követéshez szükséges technikai feltételeket a monitoring fejezetben tárgyaljuk. I. Projekt az akcióterületi terv megvalósításának társadalmi nyomon követése. Százhalombatta Város Önkormányzata a városközpont fejlesztési projekt sikere érdekében útjára indította a Szent István Főtér bizottság projektet. Projekt jellege: kommunikációs és érdekegyeztető fórum. A projekt leírása: A városközpont fejlesztési projektben valamilyen formában érintett szervezetek, vállalkozósok, vállalkozók, érdekképviseletek,civilszervezetek és a helyi lakosság részvételével megalakul egy állandó interaktív fórum, amelynek célja a fejlesztésekről és azok hatásairól a teljes körű tájékoztatás, illetve az információk visszacsatolása és feldolgozása a fejlesztést irányító menedzsment részére. Szemben a hagyományos megoldásokkal pl. lakossági fórum, itt nem zárul be az információs kapu, a tájékoztatás állandó oda és vissza. A projekt széleskörű egyeztető fórumot nyit annak érdekében, hogy a fejlesztéseket minden helyi lakos megismerje és a vállalkozások lehetőségei tudatában hozhassák meg vállalkozásfejlesztési döntéseiket. A Szent István Főtér bizottság projekt nem zárul le a beruházás befejezésével, mivel a működtetés jelentős nagyságú feladatot ró majd az önkormányzatra és a sikerhez mindenképpen szükséges a helyi gazdasági, kulturális és lakossági erőforrások mozgósítása. II. Civil szervezetek bevonása a főtéren megvalósuló rendezvények szervezésébe. A rendezvények szervezésében jelenleg is részt vesznek civil szervezetek- pl. Magyarok Öröksége Alapítvány- a projekt fenntarthatósági szakaszában a rendezvények számát csak úgy lehet sikeresen növelni, ha egy területen ismertségnek örvendő civil szervezettel együttműködve valósítja, szervezi meg a rendezvényt az önkormányzat rendezvényszervező szervezete. A civil szervezetekre tehát a Főtér projekt jövőjének alakításában fontos feladat vár. 107

108 Üzemeltetés, működés I. Az akcióterületen EU- s források felhasználásával megvalósuló fejlesztések működtetése, fenntartása. Az alábbiakban a kötelező fenntartási időszakban a fejlesztett létesítmény, infrastruktúra várható költség, bevétel egyenlegét is megbecsüljük, mivel az esetek többségében nem áll rendelkezésre bázis adat vagy a fejlesztés utáni költség struktúra jelentősen megváltozik, ezért a számokkal a várható egyenleg nagyságrendjét kívántuk bemutatni, a szükséges fedezeti források megjelölésével. Az értékek folyóáron értendőek. 1, Főtér Fenntartó az önkormányzat, a fenntartási tevékenységet (takarítás, karbantartás, zöldfelületek rendben tartása) a jelenlegi szabályozás szerint- költséghatékonysági okokból- nem önkormányzati szervezet végzi, hanem megbízás alapján egy vállalkozó. Költség ebben az esetben a vállalkozónak fizetett díj, illetve a főtérre eső energiafelhasználás költsége (világítás, szökőkút stb.) A Főtérre vetítjük még az itt szervezett rendezvények teljes költségét és a rendezvényekből várható bevételeket (pl. vásár jellegű rendezvényeknél bérbe adott helyek árusok részére, reklám felületek értékesítése) Egyenleg= teljes költség- teljes bevétel= -80 millió Ft/év Működtetés egyenlege a kötelező fenntartási időszakban negatív. A hiányt az önkormányzat a helyi iparűzési adóbevételeiből pótolja. Működtető szervezet: jelenleg az önkormányzattal jogviszonyban álló többek között a Főtér takarítását is végző magánvállalkozás, illetve önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság. 108

109 2, Polgármesteri Hivatalban lévő üzlethelyiségek.(büfé, nyomtatvány bolt) Az önkormányzat bérbe adja az üzleteket magánvállalkozók részére működtetés céljából. A bérleti díj az önkormányzat összes felmerülő költségét fedezi a fenntartási időszakban.(üzemeltetés, karbantartás, amortizáció) Működtető szervezet: üzemeltető kiválasztása nyílt pályázat útján fog történi. Működtetés tervezett egyenlege a kötelező fenntartási időszakban nulla. 3, Művelődési ház. A művelődési házat a Barátság Művelődési Ház szervezete működteti as gazdálkodásának pénzügyi egyenlege -275 millió Ft. A szervezett rendezvények számának növekedése miatt, a rendezvényszervezés költsége növekedni fog, bevételi oldalon a belépőjegyek, reklámbevételek növekedése várható. Működtetés tervezett egyenlege a kötelező fenntartási időszakban, millió Ft/év. A hiányt az önkormányzat a helyi iparűzési adóbevételeiből pótolja. 4, Művelődési házban lévő büfé. Az önkormányzat bérbe adja az üzleteket magánvállalkozók részére működtetés céljából. A bérleti díj az önkormányzat összes felmerülő költségét fedezi a fenntartási időszakban.(üzemeltetés, karbantartás, amortizáció) Működtetés tervezett egyenlege a kötelező fenntartási időszakban nulla. 109

110 Működtető szervezet: üzemeltető kiválasztása nyílt pályázat útján fog történi Pályázati forrásból megvalósított fejlesztések, éves fedezeti hiánya összesen a kötelező fenntartási időszakban. FEJLESZTETT TERÜLET EGYENLEG MILLIÓ FT/ÉV Főtér -80 Művelődési ház -345 Üzlethelyiségek, művelődési házban és a polg. 0 hivatalban Összesen -425 Hiánynövekedés a bázishoz 2008-hoz képest +150 A fejlesztések hatására a kötelező fenntartási időszakban átlagosan évente a város költségvetését 150 millió Ft többlet üzemeltetetési költséggel növekszik. Az önkormányzat a évi 6,5 milliárd Ft helyi adóbevételből fedezi a többlet kiadást. II. Nem pályázati források felhasználásával megvalósított beruházás. (tájékoztató jelleggel) 5, Konferencia központ A konferenciaközpontot a Batta Invest Kft.(az önkormányzat tulajdonába lévő vállalkozás) fogja üzemeltetni, bérleti jogviszony alapján. Az üzemeltetés költségei: bérleti díj, épület üzemeltetés költsége, konferenciák szervezésének költsége, szervezést végző csoport költségei. Működtetés tervezett egyenlege a kötelező fenntartási időszakban nulla. 110

111 6, Üzlethelyiségek Üzlethelyiségeket bérbe adják illetve, eladják magánvállalkozók részére. Működtetés tervezett egyenlege a kötelező fenntartási időszakban nulla. 7, Felszín alatti parkolók a Szent István téren Kizárólag önkormányzati forrásból valósul meg. Önkormányzat lesz a fenntartó, a parkoló fenntartását, a Főtér fenntartását végző magánvállalkozás, illetve önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság fogja végezni. 17. Kockázatok elemezése Alacsony kockázat indoklása: A projekt kockázati szintje minden területen alacsony. A műszaki megvalósítás nem követel egyedi, jelentős szakmai kvalitást igénylő teljesítményt, több helyszínen egyszerre is tud dolgozni a majdani kivitelező. Műszaki és társadalmi területen az időjárás és a gépjármű gyalogos forgalom jelent kockázatot. A rossz időjárás nehezíti vagy lehetetlenné teheti a munkavégzést. A gyalogos és/vagy közúti forgalmat zavaró munkát forgalom lassító hatása miatt- nehezebben tolerálja a lakosság. A beruházás alatt előfordulhat rendkívüli időjárás- pl. felhőszakadás- jogi, pénzügyi, intézményi területeken a jelenlegi viszonyok között nincs jelentős kockázati tényező. A tulajdonviszonyok területén, a tulajdon feleleti rendelkezési jogot biztosító jogi szerződéseket, tulajdoni lapokat ellenőrizte. Műszaki területen, mint építésügyi hatóság ellenőrizte a tervek végrehajthatóságát. 111

112 KOCKÁZAT MAGAS KÖZEPES ALACSONY Műszaki + Jogi + Társadalmi + Pénzügyi-gazdasági + Intézményi + Kockázat kezelése: Időjárás: A projekt kivitelezési szakaszába tartalék időt építünk be. A beruházás alatt előfordulhat rendkívüli időjárás, erre az esetre válságtervet készítünk, a lehetséges belvíz károk csökkentése érdekében. Csúcsforgalom/ társadalmi ellenállás: Azokon a helyeken ahol a munkavégzés gátolja a forgalmat, a csúcsforgalomban történő munkavégzést csak kivételes esetben és rövid ideig engedélyezzük. A gyalogos közlekedés a Református Templom, a Könyvtár és a Művelődési Ház mellett korlátozottan biztosított. A Liszt Ferenc sétányon gyalogos közlekedés a beruházás I. üteme alatt változatlan. A Főtéren a két sétány közötti gyalogos forgalom a Polgármesteri Hivatal mellett, illetve az Arany János utcán folyamatosan biztosításra kerül. Rongálás, vagyonvédelem, környezetszennyeződés: A hangsúly a megelőzésen van. A lakosság körében erősítjük- kommunikáció segítségével- a felelős magatartást a környezet megóvása érdekében. (Új főtér, sétáló övezet) Tulajdonviszonyok: A tulajdonviszonyok rendezettek a projektgazda tulajdonában van a beruházási terület. 18. Monitoring tevékenység A városfejlesztési szervezet/csoportban a feladatra külön szakember lesz alkalmazva. A monitoring adatszolgáltatás alapadatait az önkormányzattól, a fejlesztésben résztvevő partnerektől és a KSH-tól fogja beszerezni a szakértő. A feldolgozás során adatbázist hoz létre, elemzi a tendenciákat stb. 112

113 Monitoring munka menete/feladatok: 1, Adatfeldolgozás, a városfejlesztésben adatok felhasználása a döntések során. (folyamatos) 2, Beszámoló a képviselő testületben. (beruházás alatt negyedévente, üzemeltetés során évente) - beszámoló elfogadva és/vagy - beszámoló alapján beavatkozás szükséges 3, Monitoring adatszolgáltatás a pályázati szerződés alapján a hatóság felé. (évente) 4, Lakosság, célcsoportok részére információk szolgáltatása. (évente, beruházások átadásakor) Az információ szolgáltatás tervezése a város marketing szervezet feladata. Feldolgozandó adatok: - EATT célrendszere, indikátor adatainak vezetése. - ROP támogatási szerződés indikátorainak feldolgozása. - Beruházások output/eredmény adatai. - Város dinamikai mutatói. - Lakossági elégedettség adatai. - Beruházások hatás mutatói - Pénzügyi mutatók 19. Partnerség I. Lakossági egyeztetés: 1, A városközpont átalakításával kapcsolatban ötletpályázatot írt ki az önkormányzat, még az előző ciklusban. A beérkezett látványterveket a Polgármesteri Hivatalban kiállították, ahol a városlakók elmondhatták, leírhatták véleményüket a látottakról. A témával a városi televízió (Halom TV) is foglalkozott, bemutatta azt. A konkrét tervek tartalmaznak elemeket az ötletpályázaton látottakból. 113

114 2, A város vezető személyiségeivel mélyinterjú készült. A kutatás során a mélyinterjú célja az volt, hogy megismerjük a városban, vezető beosztásban tevékenykedők véleményét, a döntésekkel, fejlesztésekkel kapcsolatos elégedettségi szintet, a város jövőképét.. A vizsgálat típusa: leíró, kvalitatív Az adatgyűjtés módszere: félig strukturált mélyinterjú Az adatok felvételi helyei: polgármesteri hivatal, munkahelyek Az adatgyűjtés időpontja: március Mélyinterjú alany: 22 (Terjedelme miatt nem csatoltuk az ATT-hez PH műszaki osztály elérhető) 3, Kérdőíves lakossági felmérés A felmérés során Százhalombatta 2006-os KSH adatok szerinti fős lakosságából 312 fős minta válaszai kerültek feldolgozásra. ( A felmérés részletes elemzése az PH műszaki osztály elérhető, terjedelme miatt nem csatoltuk az ATThez). 4, Szent-István Főtér bizottság működése (Gazdaságfejlesztési stratégiában kifejtve) II. Településközi koordináció: Érintett települések:ercsi, Tárnok Megbeszélések témája: Százhalombatta városközponti akcióterületi fejlesztések A településközi koordináció két szinten valósult meg. Stratégiai szinten a polgármesterek részvételével, szakmai szinten önkormányzati osztályvezetők, szakértők részvételével. Az egyeztetések eredményesek voltak, a résztvevő települések támogatták a fejlesztéseket. (8. sz. melléklet: Településközi egyeztetés dokumentumai) 114

115 A hazai önkormányzati rendszerben a településközi koordináció állandó létrehozott fóruma a kistérségi társulás, költség hatékonysági okok miatt egyéb állandó fórum létrehozása a jelenlegi gazdasági helyzetben nem indokolt az önkormányzati szférában, a kistérségi rendszer jól működik hazánkban ki kell használni a benne rejlő lehetőséget. Az egyeztetését ténye, tartalma a kistérségi ülések jegyzőkönyvében elérhető. III. Helyi kisvállalkozók, civil szervezetekkel való partnerség állandó fóruma a Szent-István Főtér bizottság. Szakmai fórum a Százhalombattai turisztikai klaszter. IV. Százhalombattai befektetői fórum Százhalombatta Város Önkormányzatának Műszaki Osztályán naprakész (műszaki, építésügyi, településfejlesztési, pénzügyi) információkkal rendelkeznek a városban potenciálisan ajánlott befektetési területekről. Pl. téglagyári völgy 115

116 20. Pénzügyi terv 1, Akcióterületi beruházások költségei/ tevékenységek ráfordításai. I. ütem ( ) BEAVATKOZÁSOK KÖLTSÉG Konferenciaközpont vállalkozói kapcsolódó projekt* Kkv. üzlethelyiségek vállalkozói kapcsolódó projekt* Lakások a városközpontban vállalkozói kapcsolódó projekt* Összesen *A három projekt egy beruházás keretében valósul meg. Ft-ban II. ütem ( ) havi állapot szerint Beruházó: Százhalombatta város Önkormányzata BEAVATKOZÁS PÁLYÁZATI KÖLTSÉG-P TÁMOGATÁSI ARÁNY TÁMOGATÁS SAJÁTERŐS BERUHÁZÁS-S 1. MH új térfal % PM új térfal % Zenepavilon % Harangjáték % Nyilvános wc % Sz. I. tér rendezése % Mélyparkoló kialakítása % MH építési költség % MH építési-szerelési % költség 10. MH eszköz, technológia beszerzése I. - színpadtechnika ,70% MH eszköz, technológia beszerzése II.- felvonó, audióvizuális eszközök, tűzjelző) ,70% Kisker. Egységek ,00% kialakítása 13. PR tevékenység ,00% Projektmenedzsment ,25% Közművesítés és 30 % infrastruktúra fejlesztés Összesen Mindösszesen P+S

117 Ft-ban III. ütem ( ) BEAVATKOZÁSOK KÖLTSÉG Szent István templom és az Erkel F. krt. közötti terület rehabilitációja (zöldfelület, park) önkormányzat az akcióterületi fejlesztés hatására Összesen , Menedzsment díj Projektmenedzsment szerződés rendelkezése: Megbízott a jelen szerződés III. fejezetében megállapított összes feladata ellátásának fejében legfeljebb összesen Ft., azaz Negyvennégymillió Forint költségelszámolásra jogosult az alábbi ütemezés szerint: A Megbízott a feladatainak ellátásával kapcsolatos költségeivel az adott időszakra vonatkozóan - részenként, 3 havonta utólag, a 3. tárgyhót követő 10. munkanapig jogosult és egyben köteles elszámolni a megfelelően dokumentált teljesítésigazolások, kiadásokat igazoló bizonylatok, számlák Megbízóhoz történő benyújtásával fejlesztési időszak Projekt menedzsment díjazás terve: fix díjazás a megvalósítás négy negyed évből áll, menedzsment díj , Ft/ három hónap fejlesztési időszak Projekt menedzsment tervezett díja: , Ft/év, , Ft/hó Millió Ft-ban ÉV Bevétel , Bevételi terv Az ATT kézikönyv előírásai alapján az ingatlanhoz és a fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolható várható bevételek nagyságát kell meghatározni. Ingatlan értékesítés az akcióterületen nincs tervezve a következő években, hitelt nem vesz fel az önkormányzat, a várható bevételeknél a kiskereskedelmi egységek (polgármesteri 117

118 hivatalban, művelődési házban büfék, nyomtatványbolt bérleti díja, Főtéren vásárok rendezése kapcsán beszedett helypénzek szedése stb.) által fizetett bérleti díjak vehetők figyelembe. Az egyes intézményeknél jelentkező bevételváltozást nem vettük figyelembe, mivel ezek a hiányok vagy többletforrások nem a városfejlesztést szolgálják, mértéküket az adott intézmény működése befolyásolja. Ezért a figyelembe vett bevételek nem lehetnek azonosak a pénzügyi elemezésben feltárt bevételnövekménnyel. A figyelembeveendő bevételeket értelemszerűen csak a fenntartási időszakra lehet számolni. Millió Ft-ban ÉV Bevétel , Pénzügyi bevételek műveletei Az akcióterületi fejlesztéshez az önkormányzat nem vesz igénybe banki hitelt. A beszedett bevétek által elérhető pénzügyi bevételt, kamatot nem vesszük figyelembe mert nagysága nem haladja meg a becslési hibahatárt. 5, Egyszerűsített eredményterv Kerekítve Millió Ft-ban ÉV Tevékenységek ráfordításai Menedzsment díj Bevételek Egyszerűsített eredmény Az akcióterületi szűken vett működési költségek menedzsment díj és a várható bevételek egyensúlyban vannak. A es években megvalósuló fejlesztések forrása pályázati forrás és sajáterő, a ban tervezett fejlesztés sajáterőből fog megvalósulni. 118

119 21. Előkészítettség állapota összefoglalva TEVÉKENYSÉGEK VÁROSKÉP KÖZLEKEDÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS Tulajdonviszony Pályázó tulajdona. 100% pályázó 100% pályázó tulajdona tulajdona Saját tőke Rendelkezésre áll. Rendelkezésre Rendelkezésre áll. áll. Műszaki előkészítés Műszaki megvalósíthatósági Költségbecslés Műszaki megvalósíthatósági tanulmány, elő tervek. tanulmány, elő tervek. Engedélyes tervek Tervek készen Tervek készen Terveztetés előkészítés alatt. vannak. vannak. Célcsoporttal Igen (lakosság, Igen(lakosság, Igen (lakosság, vállalkozók, társadalmi egyeztetés vállalkozók, civil vállalkozók, civil civil szervezetek) szervezetek) szervezetek) Megvalósítás, fenntartás erőforrásai rendelkezésre állnak Igen Igen Igen 119

120 21. Felhasznált irodalom SZÁZHALOMBATTA VÁROS SZOCIÁLIS TÉRKÉPE SZÁZHALOMBATTA ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZET Városfejlesztési koncepció és program SZÁZHALOMBATTA ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: TERRA STÚDIÓ KFT. SZÁZHALOMBATTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAk GAZDASÁGI PROGRAMJA KSH adatbázis 120

121 1. sz. melléklet: Akcióterület jelmagyarázattal ellátott látványtérképe 121

122 Ref. Templom Erkel F. körút Eötvös L. utca Pénzügyi szolgáltatóház Akcióterület jelmagyarázattal ellátott látványképe Befektetői területek az akcióterület határán Művelődési ház és 1 db büfé Akcióterületi határ Polgármesteri Hivatalban 2 db üzlethelyiség. Felszíni parkolók Főtér látvány elemekkel, alatta ingyenes parkolók 300 fős konferencia Központ. Üzletek: ajándékbolt, Akadálymentesített gyalogos közlekedési zóna könyvesbolt, ékszerbolt, jegyiroda, újság trafik árus, vegyes kisbolt, ruházat, étterem, büfé, kávézó, fagylaltozó, masszás, posta, bank, ügyvédi Korábbi években épült Katolikus Templom iroda, lakások, az épület alatt parkolók. Akcióterületi fejlesztés Befektetői terület Tréning Hotel Szolgáltató ház CBA áruház Főtér közúti megközelíthetőségét biztosítja a Damjanich utca Bejárat a Főtér alatti parkolókhoz 122

123 Damjanich utca Akcióterület helyszínrajza utcahatárokkal Erkel Fe körút Erkel Ferenc körút Arany János utca Sétánygyalogos zóna Eötvös l. utca 123

124 2. sz. melléklet: Adatok igazolása, KSH szegregáció Tisztelt Partnerünk! Az integrált Város Fejlesztési Stratégia részeként el kell készíteni az antiszegregációs tervét, melynek keretében le kell határolnia a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott un. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő) Munkájuk megkönnyítésére megküldünk Önöknek egy kartogramot, mely jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, %=pink) A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. Adataink szerint az Önök településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. Az elkészített térképvázlat megküldésre kerül az anti-szegregációs mentor számára is, hogy munkája során kellő információval rendelkezzen. Üdvözlettel Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály 124

125