VERSENYKÉPSÉGI ÉVKÖNYV 2008
2008 Magyarország
Tartalomjegyzék A kiadvány megjelenését támogatta Microsoft Magyarország Kft. Kiadja GKI Gazdaságkutató Zrt. Felelős kiadó Vértes András Szerkesztette Viszt Erzsébet Lektorálta Losoncz Miklós A kiadvány szerzői Adler Judit, Borsi Balázs, Farkas László, Kis Gergely, Losoncz Miklós, Lőrincz Vilmos, Molnár László, Munkácsy Anna, Papanek Gábor, Udvardi Attila, Viszt Erzsébet Szerkesztés lezárva 2008. szeptember 30. Borítóterv és nyomdai előkészítés Czipor Adrienn, Vass Petra Nyomdai kivitelezés Keskeny és Társai Nyomdaipari Kft., Budapest Készült 1000 példányban Budapest, 2008 ELŐSZÓ 7 BEVEZETÉS 8 ÖSSZEFOGLALÁS 10 1 A GAZDASÁG FENNTARTHÓ FEJLŐDÉSE 17 1.1 Gazdasági növekedés 17 1.2 Társadalmi jólét 19 1.3 A környezet fenntarthatósága 28 2 VERSENYKÉPSÉG A NEMZETKÖZI PIACOKON 32 2.1 Áru- és szolgáltatás export 32 2.1.1 Az export dinamikája 32 2.1.2 Részesedés a világ áru- és szolgáltatás exportjában 36 2.2 Külföldi működőtőke 43 3 A VERSENYKÉPSÉGET MEGHÁZÓ FŐ TÉNYEZŐK 49 3.1 Termelékenység 49 3.2 Költség-versenyképesség 53 3.2.1 Reálárfolyamindex 53 3.2.2 Munkaerő-költségek 54 3.2.3 Egyéb (nem bérjellegű) költségek 57 3.2.4 Adózás 61 3.3 Üzleti környezet 69 3.3.1 Munkaerőpiaci szabályozás 70 3.3.2 Versenyfeltételek 71 3.3.3 Adminisztratív terhek 76 3.3.4 Tőkeellátottság 79 3.3.5 A vállalati szervezet 81 3.3.6 A politika szerepe 82 3.4 Infrastruktúra 86 3.4.1 Állami beruházások 87 3.4.2 Közlekedés 89 3.4.3 Energiaellátás 94 3.4.4 Lakás 95
3.4.5 Információs és kommunikációs technológiák (IKT) 96 3.4.5.1 A számítógép és az internet szerepe a lakosság körében elnclusion 97 3.4.5.2 Online közszolgáltatások egovernment 103 3.4.5.3 Online egészségügy ehealth 107 3.4.5.4 Az IT üzleti alkalmazásai ebusiness 109 3.5 Kutatás-fejlesztés és innováció 115 3.5.1 Befektetések az új tudásba 115 3.5.2 A tudományos-technológiai munkaerő 121 3.5.3 Innovációs miliő, hálózatosodás 124 3.5.4 Az innováció hatásai és a tudományos-technológiai teljesítmény 130 3.6 Humán erőforrások 135 3.6.1 Demográfiai helyzet 135 3.6.2 Foglalkoztatás 138 3.6.3 Képzettség 149 4 FÜGGELÉK 160 4.1 Kiemelt adatbázisok 160 4.2 Egyéb jelentősebb adatforrások 161 4.3 Rövidítések magyarázata 164 5 Ábrajegyzék 167 ELŐSZó A 2008. évi Versenyképességi Évkönyv közreadásával arra törekedtünk, hogy a versenyképesség tényezőinek minél szélesebb körét mutassuk be részben statisztikai adatok, részben nemzetközileg összevethető felmérések segítségével. Annak tudatában tettük ezt, hogy a statisztikák szükségszerűen a ható tényezők mérhető csoportjára korlátozódnak, amelyeket célszerű kiegészíteni egyes statisztikailag nem, vagy csak részben jellemezhető tényezőkkel. Ez utóbbiakat mindenekelőtt a globalizáció szülte innovációs kényszer erősíti fel, ami a szakirodalom és a nemzetközi tapasztalatok tanulsága Vértes András szerint növekvő szerephez jut. Fokozott erővel jutnak érvényre olyan történeti-társadalmi tradíciók, regionális sajátosságok vagy egyéb nem mérhető tényezők, amelyek a fejlődés motorjaként, esetenként pedig fékezőerőként, súlyos ballasztként fejtik ki hatásukat. E tényezők hosszabb távon esetenként meghaladhatják azt a potenciált, amiről a gazdaságpolitikusok legfeljebb álmodni mernek. A nemzetközileg összehasonlítható, szubjektív véleményeken alapuló felmérések éppen ilyen típusú, a hagyományos statisztikában nem szereplő, de a versenyképességet nagymértékben befolyásoló tényezők Drajkó László minősítésére törekszenek. Az Évkönyv készítői igyekeztek ezek minél nagyobb mértékű integrálására is abban a reményben, hogy a nem számszerűsíthető tényezők mérlegelése a statisztikai adatokkal együtt segítheti a gazdaságpolitika gyenge pontjainak azonosítását. Vértes András GKI Gazdaságkutató Zrt. elnök Drajkó László Microsoft Magyarország Kft. ügyvezetô igazgató GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 7
Bevezetés A 2008. évi Versenyképességi Évkönyv az előző kettőhöz hasonlóan a legfrissebb adatokra és felmérési jelentésekre támaszkodva mutatja be Magyarország mintegy 20 országhoz viszonyított pozícióját, s az Évkönyv újdonságaként ábrázolja és értékeli a 2000 óta bekövetkezett változások irányát és mértékét. Ez a hosszabb távú visszatekintés világosabb képet ad arról, hogy a versenyképesség mely területein sikerült előrelépni és hol nőtt más országokhoz képest a lemaradás. A versenyképesség a gazdaság általános állapota és növekedési potenciálja alapján a globális versenyben történő helytállás képességét jelenti. Egyes nemzetgazdaságoknak az a képessége, hogy a világgazdaságban egyre újabb árukkal vagy szolgáltatásokkal jelenjen meg, különösen a kis és nyitott gazdaságok számára fontos, amelyek nem rendelkeznek a vállalkozásaik hatékony működéséhez szükséges méretű belső piaccal. A gazdaság fejlettségét, valamint az élet minőségét és a környezet állapotát fejezik ki azok az általános gazdasági mutatószámok, amelyeket akár szintetikus versenyképességi mutatóknak is tekinthetünk. Ezek a társadalom hosszabb távú versenyképességi potenciáljának fontos elemei. A további kötetben szereplő mutatók vagy a versenyképesség megjelenését (keresleti vagy output-oldal), vagy annak feltételeit (kínálati vagy input-oldal) mérik. A versenyképesség keresleti oldala azt fejezi ki, hogy a kibocsátást hogyan fogadják el a fő, mindenekelőtt nemzetközi piacok, milyen részesedést értek el az egyes országok a világkereskedelemben, vagy egyes részpiacokon más országokhoz képest, illetve az országok pozíciói ezek vonatkozásában hogyan változnak. A kötet a versenyképesség kínálati tényezői között vizsgálja a termelékenységet, a költségeket és árakat, továbbá a vállalkozások hazai mozgásterét befolyásoló gazdaságpolitika és gazdasági szabályozás területei közül az üzleti környezetet, az adózást, az oktatást, az infrastruktúrát, a kutatás-fejlesztést, az innovációs környezetet, valamint az emberi erőforrásokat. Az infrastruktúra tekintetében a kötet kiemelt hangsúlyt fektet az információs és kommunikációs technológiára (IKT), azokon belül is az einclusion (ebefogadás), az egovernment (ekormányzat), az ehealth (eegészségügy), valamint az ebusiness (eüzlet) területeire. Az adatok egy része statisztikai adatokon alapuló kemény, más része szubjektív értékeléseken alapuló puha információkat jelent. A kötetben szereplő mutatók egy része a világon ma ismert versenyképességi jelentésekben is megjelenik, ezek közül több e kötetnek is fontos forrása volt. Elsősorban három ilyen jelentésre támaszkodtunk: az első az IMD World Competitiveness Yearbook, amely a világ több mint 50 országát minősíti, rangsorolja mintegy 300 indikátor segítségével. A második a Világgazdasági Fórum Globális Versenyképességi Programja keretében megjelenő WEF Global Competitiveness Report, a harmadik pedig a Világbank Doing Business adatbázisa, amely kifejezetten a vállalatok üzleti szabályozási környezetének nemzetközi összehasonlításához nyújt segítséget. E jelentések a magyar gazdaságban felmerülő fontos versenyképességi kérdésekre csak általános válaszokat adnak és módszertani megközelítésük a széleskörű szakértői megkérdezések miatt nagyrészt szubjektív értékeléseket tartalmaznak. Az objektívebb statisztikai adatokat azonban széleskörűen kiegészítik, ezért adatforrásként nélkülözhetetlenek. A kötetben a Magyarországgal összehasonlított országoknak három csoportja szerepel. Az első körbe tartozó benchmark országok közé a világgazdaság olyan fontos szereplői tartoznak, amelyek számára Magyarország nem észrevehető versenytárs, ugyanakkor teljesítményük vagy helyzetük megszabja a nemzetközi verseny (vagy összehasonlítás) mércéjét az adott területen. (Ilyen ország például az A, Japán, Németország, az Egyesült Királyság, s egyre inkább Kína és India). Az ezekkel az országokkal való összehasonlítás a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességi pályájának értékeléséhez, illetve háttérként hasznos. A kisebb benchmark országok (így Ausztria, Finnország, Izrael, Írország) szerepeltetését az egyes területeken elért jó eredményeik indokolják. A második körbe a közvetlen versenytárs országok, mindenekelőtt az Európai Unióhoz 2004- ben csatlakozott országok (Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia), és a kevésbé fejlett régi EU-országok (Görögország, Portugália) tartoznak. A harmadik csoport azokat az országokat tömöríti, amelyek a magyar gazdasághoz képest lemaradtak, de több versenyképességi előnyük miatt nem megfeledkezve alacsonyabb költségeikről sem egyes területeken jelentős versenytársakként jelentkeznek már ma is (elsősorban Bulgária és Románia). Az ezekkel az országokkal történő összehasonlítások lehetővé teszik a magyar pozíciók kisebb eltéréseinek nyomon követését is, hiszen az intenzív verseny körülményei között a világgazdasági mércével jelentéktelen elmozdulások is lényegesek. A 2008. évi Versenyképességi Évkönyv kiemelt fontosságú, a korábbi évkönyvekhez képest jelentősen megújult fejezetei az Információs és kommunikációs technológiák, valamint a Humán erőforrások címűek. A kéziratot 2008 szeptemberében zártuk le, a nemzetközi és magyar adatbázisokban és versenyképességi jelentésekben az addig rendelkezésre álló adatsorokat dolgoztuk fel. 8 GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 9
15 Összefoglalás A 2000 és 2007 közötti időszakban a magyar gazdaság versenyképessége nemzetközi összehasonlításban ellentmondásosan alakult és a kép 2007-2008-ban is erősen differenciált. Míg a változások sebességét mérő mutatók alapján, amelyek a felzárkózás fontos indikátorai, jelentősebb a javulás, addig az állapotjelző mutatók szerint nézve lényegesen kedvezőtlenebb a helyzet. Magyarország az IMD World Competitiveness Yearbook összevont mutatója szerinti rangsorban az utóbbi években ha ingadozásokkal is, de lefelé csúszott. Egyértelmű, hogy a Magyarországot utolérni akaró országok (Bulgária, Románia) javítottak, a rangsorban közelebb kerültek Magyarországhoz, míg a közvetlen versenytársak (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) jobb átlagos pozíciót szereztek és lehagyták hazánkat. A felzárkózás szempontjából legközelebb álló országokat (Görögország, Spanyolország, Szlovénia és Portugália) a versenyképességi ország-rangsorban 2000-2007 között (2004 kivételével) még Magyarország megelőzte, 2008-ban azonban elmaradt tőlük. 1. ábra Összevont versenyképességi rangszám, 2000-2008 Az egyes magyar részmutatók eltérően mozogtak a rangsorban. A legnagyobb mértékű viszszaesés a kormányzati hatékonyság területén történt. Ebben a magas államháztartási deficit és az ebből adódó megszorító intézkedések, a munkát terhelő adók magas szintje és az adóelkerülés mértéke játszott elsősorban szerepet. A növekedés lassulása a gazdaság szereplőit nem egyformán érintette: a külföldi piacra termelő, illetve szolgáltató cégek bővülése dinamikus maradt, amit versenyképességi oldalról a továbbra is jelentős termelékenység növekedés és a reálbérek csökkenése is alátámasztott. A hazai KKV-szektor addig is lassú fejlődése ugyanakkor megtorpant. Ezt tükrözi az IMD értékelése is, ami szerint az üzleti hatékonyság tekintetében Magyarország a korábbi évek ingadozásai után 2006-2008-ban visszaesett az országok rangsorában. A szélesen értelmezett infrastruktúra szempontjából nézve Magyarország pozíciója 2003-ig egyértelműen romlott, azóta némileg javult. Ez azzal magyarázható, hogy jók egyes oktatási és egészségügyi ellátási mutatók, fejlett a távközlési infrastruktúra, ugyanakkor gyenge a nyelvismeret, alacsony a felsőfokú képzettségűek részaránya és kicsi a vállalati K+F. 2. ábra Az összevont versenyképességi rangszám komponensei, 2000-2008 Gazdasági teljesítmény Kormányzati hatékonyság 15 15 20 20 20 25 30 25 30 25 35 40 35 40 30 45 50 45 50 55 55 35 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 ÁTLAG -, ÁTLAG -,, ÁTLAG -,,, 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 ÁTLAG -, ÁTLAG -,, ÁTLAG -,,, 40 15 Üzleti hatékonyság 15 Infrastruktúra 45 20 25 20 25 30 30 50 35 35 40 40 55 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 45 50 45 50 ÁTLAG -, ÁTLAG -,, ÁTLAG -,,, 55 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 55 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 World Competitiveness Yearbook IMD 2008 ÁTLAG -, ÁTLAG -,, ÁTLAG -,,, World Competitiveness Yearbook IMD 2008 ÁTLAG -, ÁTLAG -,, ÁTLAG -,,, 10 GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 11
2000-2006 között a magyar gazdaság átlagosan 4,3 százalékos ütemben bővült, de 2006 végére nem fenntartható mértékű államháztartási hiányt halmozott fel. A kiigazítást követően 2007-ben a növekedés a vártnál jóval lassúbb, 1,3 százalék volt, amit egyedi hatások, így a rossz időjárásból fakadó gyenge mezőgazdasági eredmények is magyaráznak. A versenyképesség 2007-ben talán minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a gazdaságpolitikai deklarációk szintjén, de hatásos intézkedések nem történtek. A szembenálló politikai erők közötti kiélezett küzdelem miatt a konszenzust igénylő reformok lefékeződtek vagy abbamaradtak, s sokszor kudarcba fulladtak a kisebb korrekciók is. Az Évkönyvben vizsgált 2000 és 2007 közötti időszakban az EU új tagállamai folyamatosan zárkóztak fel a leglényegesebb versenyképességi mutatószámok körében a benchmark országokhoz és az EU-27 átlagához. Az EU-csatlakozásra való felkészülés, majd az EU-ba való belépés a javulás lényeges hajtóereje volt. Ugyancsak közeledtek az új EU-tagállamok mutatói az EU-15 alacsonyabb fejlettségi szintű országainak (Portugália és Görögország) indikátoraihoz. Egyes esetekben és területeken bizonyos új tagállamok versenyképessége meghaladta a portugál és a görög szintet. A verseny másfelől éles az új tagországok között is: e csoport államai között történt kisebb-nagyobb átrendeződés a versenyképességben, de sok tekintetben a teljesítménymutatók ki is egyenlítődtek. Az új EU-tagállamok között Magyarország az export versenyképességét nézve a legsikeresebb országok közé tartozik, mind mennyiségi, mind minőségi értelemben. A világexportban elfoglalt 0,7 százalékos magyar részesedés 2007-ban meghaladta az 1938. évi 0,68 százalékos értéket. A magyar kivitelben regionális összehasonlításban a legmagasabb a globális szerkezetváltásban élenjáró, műszaki szempontból korszerű ágazatok (elsősorban a gépipar, azon belül a K+F és tudás-intenzív alágazatok) aránya, a világexportban elfoglalt magyar részesedés is ezeken a nemzetközileg élenjáró területeken a legmagasabb. Kedvezően alakultak a magyar pozíciók a nemzetközi szolgáltatás-kereskedelemben is, ahol elsősorban a tudásalapú üzleti szolgáltatások exportja terén vannak Magyarországnak növekedési tartalékai. Magyarország sikeres volt a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás más területein is, legfőképpen a műszaki-szerkezeti átalakulásban, ezen keresztül a nemzetközi versenyképesség javításában kiemelkedő fontosságú külföldi működőtőke-beáramlásban. Az EU új tagállamai közül az egy főre jutó külföldi működőtőke állomány nagyságában csak Észtország előzi meg Magyarországot. A világ külföldi működőtőke-importjának állományában Magyarország Csehországhoz, Ausztriához és Portugáliához hasonló pozíciót foglal el, a fejlett országok közül megelőzi Finnországot, Görögországot és Izraelt is. Különösen eredményes volt Magyarország a német működőtőke-befektetések vonzása terén. A régióban Magyarország élen jár a külföldi működőtőke kivitelében is, ami nem csekély mértékben járult hozzá a világexportban elfoglalt részesedés növekedéséhez és a magyar kivitel szerkezetének korszerűsítéséhez. A magyar export versenyképesség javulásának a 2000 és 2007 közötti időszakban is a termelékenység emelkedése volt a legfőbb forrása. A termelékenységjavulás üteme az EU új tagállamaihoz viszonyítva elmaradt a gyors ütemben felzárkózó Románia, Észtország és Szlovákia, illetve Csehország dinamikájától. Magyarországon a termelékenység elsősorban az exportra termelő feldolgozóipari ágazatoknak abban a körében magas (például járműgyártás, elektronikai berendezések gyártása), ahol jelentős a külföldi működőtőke, magas a technológiai színvonal és korszerű a vállalati szervezet, s ahol a szakképzett, jól képezhető munkaerő koncentrálódik. Ennek ára azonban az, hogy a nagyvállalatok és a KKV-k hatékonysága közötti különbség Magyarország esetében nemzetközi összehasonlításban a legnagyobb. Az egyéb költségek (irodabérleti díjak, villamos energia, földgáz, telekommunikáció) terén Magyarország a régiós középmezőnyben helyezkedik el. A sikeres exportteljesítményhez a költség versenyképesség alakulása is hozzájárult. A 2000 és 2007 közötti időszakban Magyarország a munkaerőköltség alapú reál-árfolyamindex emelkedése alapján az új EU-tagállamok középmezőnyébe tartozott. Az egy munkaórára jutó munkaerőköltség-színvonal Szlovéniában a legmagasabb, nem különbözik lényegesen Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban, de valamivel alacsonyabb Szlovákiában. Ezek között az országok között tehát a versenyelőnyt ma már kevéssé a bérkülönbségek, egyre inkább más típusú tényezők biztosíthatják. Kiemelkedő viszont még mindig Románia és Bulgária bérelőnye. Magyarország szintén a középmezőnyben van a kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-hez viszonyított arányát tekintve, különösen alacsony a vállalati szféra aránya a K+F ráfordításokban, a kutatói utánpótlással gondok vannak. A külföldi tőkével működő ipari és szolgáltatási szektor a globális piaci versenyben kevéssé támaszkodik hazai tudásra, a KKV-szektor egészének innovációs teljesítménye gyenge. Az üzleti környezet nem eléggé innovációbarát, részben azért, mert korlátozott a verseny, a társadalom az újításokra nem eléggé fogékony, a kormányzati finanszírozású K+F nincs szoros kapcsolatban a vállalkozásokkal. Az új tudás hasznosulásában (így a szabadalmak számában, az új termékek és szolgáltatások arányában, az innovatív vállalatok számában) meglehetősen gyenge Magyarország 12 GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 13
pozíciója, s a folyamatok változatlansága esetén az innovációs pozícióvesztés folytatódik. A beruházási ráta, azaz a beruházások GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon nemzetközi összehasonlításban alacsony. A beruházások dinamikája a 2004. évi EU-csatlakozás óta a várakozásokkal ellentétben nem gyorsul, sőt a 2006. évi kiigazítás óta stagnál. Különösen elgondolkodtató a nemzetközi versenyképesség szempontjából kiemelkedő jelentőségű feldolgozóipari, illetve vállalati beruházások lanyhulása, ez az üzleti szféra kedvezőtlen kilátásait tükrözi. Ami a munkaerőt illeti, Magyarországon a rendszerváltást követően eleinte csökkent a foglalkoztatottak és nőtt a munkaórák száma. Az ezredfordulóra a munkaórák száma csökkent, a foglalkoztatottság nőtt, majd 2000 után stabilizálódott. A munkaképes korú népesség számának bővülését elsősorban a nyugdíjkorhatár 1998-tól bekövetkezett növelése okozta. A magyar foglalkoztatási ráta a legalacsonyabbak közé tartozik. Összességében romló irányzatú a magyar pozíció a munkaerő minősége terén, az aktív népesség képzettségi struktúráját, vagy az oktatásnak a munkaerőpiaccal való összhangját tekintve. Kedvezőtlenek a képzettségi színvonallal, a nyelvtudással, az élethosszig tartó tanulással, vagy a tudósképzéssel kapcsolatos mutatók is. Ennek ellenére a vállalkozások jó arányban találnak a munkaerőpiacon műszaki szakembereket, bár a vállalatok elégedettsége a műszaki szakemberek kínálatával kapcsolatban visszaesett. A versenyképesség intézményi keretének, vagy más szavakkal az üzleti környezetnek a tekintetében a magyar pozíciók differenciáltak. Magyarországnak a vállalatokra nehezedő adminisztratív terhek, a munkaerőpiaci szabályozás, a verseny gyakorlata, a cégek etikai kultúrája (korrupció, adóelkerülés), a jogbiztonság, kisebb mértékben a hitelhez való hozzájutás feltételei, a vállalatirányítási hatékonyság, az adófizetési morál, a fekete és szürke gazdaság terjedelme, valamint a politika és az üzleti szféra összefonódása terén vannak hátrányai. A vállalatalapítás időszükséglete és költsége az utóbbi időben jelentősen csökkent. A külföldi működőtőke-beáramlás ösztönzése és a versenyszabályozás tekintetében viszont Magyarország az új EU-tagállamok rangsorának élén foglal helyet. Az adózást tekintve Magyarország helyzete nemzetközi összehasonlításban viszonylag kedvező az alacsony társasági nyereségadót illetően, amit azonban részben ellensúlyoz a magas helyi iparűzési adó. Kiemelkedően magasak a munkaerőt terhelő járulékok, ezzel összefüggésben a munkát terhelő adóék (a munkáltató és a munkavállaló által fizetett összes bért terhelő adó és járulék, illetve az ezekkel együtt számított teljes bérköltség hányadosa). A forgalmi adó általános kulcsa is átlag feletti, miközben a GDP-arányos adóterhelés az EUátlaghoz közeli. Ez egyrészt nemzetközi összehasonlításban szűk adóalapra, másrészt jelentős adóelkerülésre utal. A versenyképesség keretfeltételeit alkotó, hosszabb távon viszont mindinkább meghatározó infrastruktúra minősége alapján Magyarország az új EU-tagállamok középmezőnyébe tartozik. Ezen belül az energiaellátás minősége megfelel az EU-átlagnak, a 2000 után végbement javulás ellenére kedvezőtlen viszont a helyzet a fizikai infrastruktúra többi elemének (közúti, vasúti és folyami közlekedés, lakásállomány) minősége terén. Ezek az elemek természetesen nem egyenlő súlyúak. Multiplikátor hatása folytán kiemelkedik közülük az autósztrádák építése, ahol jelentős az előrelépés. A távközlési és informatikai szektorban Magyarország az utóbbi időben egyébként csökkenő versenyelőnyei a kínálati oldalon, a hozzáadott érték termelésben, a GDP-növekedéshez való hozzájárulásban domborodnak ki. A keresleti oldalon, azaz a felhasználásban (számítógép- és internet-sűrűség, digitális tudás, DSL-lefedettség, e-business, e-kormányzat, online egészségügy, széles sávú internet-lefedettség stb.) Magyarország mind a vállalati, mind a lakossági szférát tekintve az új EU-tagok középmezőnyében található, esetenként az utóbbi időben romló tendenciával. Bár a fizikai infrastruktúra nemzetközi összehasonlításban legfeljebb közepes minősége is mind nagyobb mértékben rontja Magyarország nemzetközi versenyképességét, az összehasonlítások azt mutatják, hogy ez önmagában lényegesen nagyobb teljesítményre is módot adna. A humán fejlődés mutatószámai (várható élettartam, egészségesen várható élettartam, alkoholfogyasztás, dohányzás stb., különösen a férfiak esetében) 2000 után javultak Magyarországon, ennek ellenére továbbra is kedvezőtlenek tág nemzetközi és szűkebb regionális összehasonlításban. A humán szféra zavarai maguk is versenyképességi problémákat tükröznek. 14 GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 15
Magyarország versenyképességének javulása az 1990-es évek közepétől olyan tényezőkből táplálkozott, amelyeket többségében kedvező fejlődési trendek alapoztak meg. A termelékenység és az export dinamikus növekedése, a kivitel szerkezetének modernizálódása, az információs és kommunikációs technológiák fejlődése, hálózati infrastruktúrájának kiépítése és a hozzájuk kapcsolódó értékteremtés forrása a nemzetközi összehasonlításban alacsony fajlagos munkaerőköltség-szint és -dinamika, a képzett munkaerő rendelkezésre állása és a nem utolsó sorban a korábbi gazdasági reformokkal összefüggésben a volt szocialista országokhoz képest viszonylag korán kialakított kedvező üzleti környezet volt. Mindez jórészt a külföldi működőtőke-befektetések közvetítésével került kiaknázásra. Egyrészt a versenyképesség javulás viszonylag rövid és középtávú hajtóerőit mozgósították és aknázták ki a gazdasági szereplők, másrészt a korábban felhalmozódott fizikai, humán és intézményi tőke cseréje, átalakítása és esetenként felélése következett be. A versenyképesség javulás korábbi hajtóerőinek részbeni kimerülése és a világgazdaságban erősödő verseny diktálta megújulás kényszere azonban nemcsak Magyarországot érinti, hasonló a helyzet a versenytárs országokban is. Az országoknak az egyes versenyképességi mutatók szerinti helyezésében és a helyezések változásában valójában az fejeződik ki, hogy a hátrányokat az egyes országok hogyan képesek csökkenteni, s komparatív előnyeiket hogyan használják ki, képesek-e olyan fejlődési pályára átállni, amelyek átléphetővé teszik a hagyományos erőforrások kereteit. Hozzájuk viszonyított lemaradásunk az újra és újra elkezdett reformokhoz való negatív hozzáállásra, a régi kiváltságok megőrzésére, a szabályozás gyenge színvonalára enged következtetni, ami nem függetleníthető az alapvető politikai konszenzus hiányától. Mindezek következménye, hogy túlzottak az államra háruló feladatok sok területen, legyen szó akár tudományról, képzésről, kultúráról, vagy sportról. Más országokhoz képest túl sok a kiskapu, túl nagy a szürke és a fekete gazdaság tere. Az ebből következő romló kormányzati hatékonyság kifejezetten aggasztó. Ilyen körülmények között a gazdaságpolitika csak korlátozottan képes betölteni feladatát, aminek egyenes következménye az innováció, vagy a foglalkoztatás terén egyaránt kulcsszerepet játszó KKV szektor fuldoklása. A sikeres kis európai országok, így Finnország, Írország, de újabban Szlovákia példái azonban bíztatóak lehetnek számunkra. Ez az, ami ki kell, hogy jelölje a gazdaságpolitika feladatait. 1 A gazdaság fenntartható fejlődése A gazdaság versenyképességének növelése nem önmagáért való cél, hanem az életszínvonal növekedésének és az életminőség javulásának a feltétele. Ez a fejezet Magyarország teljesítményét ebben az összefüggésben vizsgálja. 1.1 Gazdasági növekedés A megemelkedett energia- és nyersanyagárak miatt függetlenül a hitelpiaci válságtól a világgazdaság konjunktúraciklusa már 2007 első felében gyengülni kezdett, s ezt a rövidtávú trendet erősítették a pénzügyi válságjelenségek. Ennek ellenére a felzárkózó országok gyors növekedése következtében a világgazdaság a megelőző három évhez hasonlóan, 2007-ben is még dinamikusan, 4,6 százalékkal nőtt. Kivétel Magyarország, ahol az elkerülhetetlen egyensúlyi kiigazítás és a rossz időjárás következtében a gazdasági növekedés üteme a mélypontra zuhant. 3. ábra Világgazdasági növekedési ütemek 2000-2007 (előző év=100, százalék) 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 EU-27 Világtermelés Ázsia Latin-Amerika OECD, IMF, Európai Bizottság, Eurostat, KSH 16 GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 17
1. fejezet A GAZDASÁG FENNTARTHÓ FEJLŐDÉSE 12 10 8 6 4 2 0 A gazdasági növekedés üteme elsősorban a fejlett országokban, mindenekelőtt az A-ban, Japánban, Németországban, Olaszországban lassult az előző évhez képest, de a gyorsan növekvő Finnországot és Írországot is érintette. Az Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamaiban kivéve Magyarországot a 2007. évi dinamika meghaladta az EU-27 átlagát. Magyarország közvetlen versenytársai közül Szlovákia gazdasága fejlődött a leggyorsabban, 10,4 százalékkal, az észt, a cseh, a lengyel, a román és a szlovén gazdaság pedig 6 százalék feletti ütemben bővült. Lassult a növekedés üteme Észtországban és Romániában. A hitel- és pénzpiacokat sújtó hatalmas krízis, a gyorsan növekvő energia- és élelmiszerárak, az erős euró és a lakáspiaci gondok az EU tagállamainak szinte mindegyikében más-más erősséggel a növekedés további lassulását, esetenként a recesszió veszélyét vetítik előre 2008-ban. Japánban is véget ért az elmúlt évek fellendülése, s az A-ban is tovább lassul a gazdasági növekedés. 4. ábra A GDP éves növekedési üteme 2006, 2007 (előző év=100, százalék) 2007 2006 Eurostat, World Competitiveness Online IMD 12 10 8 6 4 2 0-5 -4-3 -2-1 0 1 2 3 2006-2007 (százalékpont) 1.2 Társadalmi jólét A társadalmi jólét legáltalánosabb mutatószáma az egy főre jutó GDP. A nemzetközi gyakorlat azonban a társadalmi jólétet szélesebben értelmezi. Beleértik a születéskor várható életkort, az iskolázottságot, a népesség egészségi állapotát, a társadalmi kohézióval és a szegénységgel kapcsolatos indikátorokat is. A fejezetben szereplő Human Development Index (HDI), amelyet az ENSZ évente (de több éves késéssel) a világ összes országára közzétesz, maga is a társadalmi jólét több elemét tartalmazó mutatószám. 2000-ben Magyarországon az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson 10700 euró volt, az EU- 27 átlagának 56 százalékát érte el, míg 2007-ben a 15700 euróra növekedett érték az EU-27 átlagának 63 százalékát tette ki. Ezzel Magyarország a világ 177 országa között mind 2000-ban, mind 2007-ben a 38. helyet foglalta el. Magyarország pozíciója a legreálisabban utolérhető EU-országokhoz Portugáliához, Görögországhoz, Spanyolországhoz, valamint Szlovéniához viszonyítva 2000-2007 között csak Portugáliához képest javult érdemben. Magyarország közvetlen versenytársaival összevetve vegyes a kép: a cseh, illetve szlovák gazdaság GDP-növekedése ebben az időszakban sokkal gyorsabb volt a magyarnál, míg Lengyelország gazdasága annál lassabban bővült. A magyar gazdaságot utolérni igyekvő Románia, illetve Bulgária fejlettsége lényegesen alacsonyabb Magyarországénál, de a különbség 2000-2007 között csökkent. 5. ábra Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 2007 (=100, százalék) EU15 EU15 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 Eurostat, World Competitiveness Online IMD -10 0 10 20 30 2000-2007 (százalékpont) 18 GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 19
1. fejezet A GAZDASÁG FENNTARTHÓ FEJLŐDÉSE Míg a legkevésbé fejlett két EU-ország, Bulgária és Románia fejlettségi szintje kevesebb, mint az egyharmada az ír, vagy az osztrák gazdaságénak vásárlóerőparitáson, addig az Európai Unión belüli regionális különbségek ennek többszörösei. A versenyképesebb régiók gyorsabb növekedése következtében a különbségek csak lassan mérséklődnek, sőt, a fejlett országokban és Magyarországon is nőnek. 6. ábra Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU egyes régióiban 2006 (euró) Inner London Wien Île de France Praha Bremen Åland Bratislavský kraj Attiki Lisboa Közép-Magyarország Burgenland Nord - Pas-de-Calais Cornwall and Isles of Scilly Mecklenburg-Vorpommern Eurostat Itä-Suomi Mazowieckie Voreia Ellada Bucuresti - Ilfov Strední Morava Norte Yugozapaden Észak-Magyarország Východné Slovensko Lubelskie Severozapaden Nord-Est 0 10 000 20 000 30 000 40 000 50 000 60 000 70 000 80 000 Magyarország gazdasági teljesítményének jelentős része Közép-Magyarországra koncentrálódik: itt állították elő 2000-ben a GDP 43 százalékát, 2005-ben pedig már 47 százalékát. A leggyengébb gazdaságú régiók Észak-Alföld, Észak Magyarország további leszakadása ugyanakkor megállt, elsősorban az M3-as autópálya továbbépítésének köszönhetően. Meglepetés a legmagasabb fejlettségi szintű vidéki régió, a Nyugat-Dunántúl, s általában a dunántúli régiók helyzetének relatív romlása, feltehetően azért, mert egyes cégek főleg az ipari munkahelyek egy részét alacsonyabb költségszintű országokba, például Romániába telepítették át. 7. ábra Az egy főre jutó GDP Magyarország régióiban 2000 és 2005 (Magyarország=100, százalék) Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-DunántúlDunántúl Közép-Magyarország KSH Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 2005 2000 Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország -20-10 0 10 2000-2005 (százalékpont) 20 GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 21
1. fejezet A GAZDASÁG FENNTARTHÓ FEJLŐDÉSE A jövedelmek elosztását a társadalom különböző csoportjai között a Gini koefficienssel mérik, amelynek értéke 0 és 1 között lehet. Ha a mutató értéke 0, ez azt jelenti, hogy mindenki azonos jövedelemmel rendelkezik, ha pedig 1, akkor egyetlen ember kezében koncentrálódik minden jövedelem. Magyarországon a (bevallott) jövedelmek eloszlása egyenletesebb, mint az ábrán szereplő 15 országé, de több igen fejlett országban sem sokkal nagyobbak a különbségek. Az osztrák adat alig haladja meg a magyart, a finn a magyarral azonos, míg a japán annál is alacsonyabb. Egyébként szinte minden vizsgált országban növekedtek a jövedelmi különbségek 2000-2005 között, Magyarországon viszonylag mérsékelten. Ugyanakkor a fekete és a szürke gazdaság közismerten jelentős hazai súlya megkérdőjelezheti a koefficiens realitását, de ez más ország esetében is igaz lehet. 8. ábra A jövedelmi egyenlőtlenség mértéke (Gini koefficiens) 2005 Az ENSZ HDI indexe szerint Magyarország 2000-ben a világ 177 országa között a 42., 2005- ben pedig a 38. volt. A grafikonon ábrázolt 20 ország között Magyarország a 15. helyen állt, valamivel megelőzve Lengyelországot, Szlovákiát, Észtországot, s jelentősebben Bulgáriát és Romániát. A vizsgált öt évben ezt az országcsoportot figyelembe véve hazánk egy helyet javított (előbbre került Lengyelországnál). 9. ábra A humán fejlettség mértéke 2000, 2005 (HDI index, pont) 100 95 90 85 80 75 70 Human Development Report UN 2007 2005 2000 100 95 90 85 80 75 70-1 0 1 2 3 4 2000-2005 (pont) 0,20 0,25 0,30 0,35 0,40 0,45 Human Development Report UN 2007-0,05 0,00 0,05 0,10 2000-2005 22 GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 23
1. fejezet A GAZDASÁG FENNTARTHÓ FEJLŐDÉSE 85 80 75 70 65 A születéskor várható élettartam tekintetében ami a HDI index további eleme rosszabb a helyzet: a 73 éves várható életkorral a világ országai között csak a 63. helyen áll Magyarország. A grafikonon szereplő országok között Magyarország a 17., Lengyelország és Szlovákia is megelőzi. Ugyanakkor 2000-hez képest kettővel sikerült előbbre lépni. 10. ábra A születéskor várható élettartam 2000, 2005 (év) WHO 2005 2000 85 80 75 70 65 0 1 2 3 2000-2005 (év) A magyarok átlagosan 65 évet élnek meg egészségben, a szlovákok és lengyelek ennél egy-egy évvel, míg a csehek hárommal többet. A balti országokban és Romániában viszont a magyarnál valamivel alacsonyabb az egészségben megélt átlagos életkor. 11. ábra Egészségben és betegségben megélt átlagos életkor 2006 (év) 55 60 65 70 75 80 85 Egészségben várható átlagos élettartam (év) Egészségi problémákkal az élet még várható hossza (év) WHO 24 GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 25
1. fejezet A GAZDASÁG FENNTARTHÓ FEJLŐDÉSE Egy ország fejlettségét s a társadalmi jólétet a táplálkozási és fogyasztási szokások is tükrözik. A grafikon hat országot ábrázol, amely szerint a magyar lakosság elől jár a dohányzásban, négy országot pedig megelőz az alkoholfogyasztásban. A rövid átlagos életkor és a betegségben megélt élettartam ezzel is összefügg. A napi energiabevitel szempontjából kiegyenlített a mezőny, de eltér a táplálékok összetétele. A magyarok kevés halat esznek (bár ez Közép- és Kelet-Európában általános), a gyümölcsfogyasztás közepes, zöldségfogyasztásban viszont csak a románok és a franciák előznek meg. 12. ábra Dohányzás és alkoholfogyasztás 2007 A HDI további alapelemét képező iskolázottsági index egyrészt a felnőtt lakosság képzettségi mutatójából, másrészt az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatásban való részvétel arányából tevődik össze. Ebben a tekintetben sokkal kedvezőbb a magyar pozíció, mint a fejlettségi szint és a várható életkor tekintetében: Magyarország 2000-ben a 77 ország között a 32. helyen állt, s 2005-re igen nagy előrelépéssel a 24. helyre került. A vizsgált országok között a 11. helyet foglalja el, a közép-és kelet-európai régióban csak Szlovénia és Észtország előzi meg. Túlzott elégedettségre ugyanakkor nem lehet okunk, mivel mind az aggregált statisztikai mutatószámok, mind egyéb felmérések a képzés és a gazdaság igényei közötti összhang jelentős hiányára utalnak. Ennek kiemelkedő eleme a műszaki- és természettudományos képzésnek a felsőoktatásban elfoglalt alacsony részaránya. 13. ábra Iskolázottsági index 2000, 2005 (százalék) 1,00 0,98 0,96 0,94 0,92 0,90 0,88 0,86 0,84 0,82 0,80 1,00 0,98 0,96 0,94 0,92 0,90 0,88 0,86 0,84 0,82 0,80-0,02 0,00 0,02 0,04 0,06 0 5 10 15 20 25 30 35 Alkoholfogyasztás (liter/f /év) Dohányzók aránya a 15 év feletti népességb l (%) 2005 2000 Human Development Report UN 2007 2000-2005 (százalékpont) Eurostat, WHO, WTO 26 GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 27
1. fejezet A GAZDASÁG FENNTARTHÓ FEJLŐDÉSE EU15 1.3. A környezet fenntarthatósága A környezet fenntarthatóságának lényege az emberi tevékenység és a természet közötti kapcsolat kiegyensúlyozottsága, ami nemcsak a jelen, hanem a jövő generációk életminősége szempontjából is meghatározó jelentőségű. Ebből a szempontból vizsgálva Magyarország pozíciója nem egyértelmű. Az ábrán szereplő felzárkózó országok között az energiaigényesség szempontjából majdnem a legjobb helyen áll, főleg mert a rendszerváltás óta jelentősen csökkent az energiaigényes ipari ágazatok aránya. Ezzel együtt messze lemarad a fejlett országoktól s a régión belül is elmaradunk a megújuló energiafelhasználás vonatkozásában. Ez azt jelzi, hogy a lehetőségeket akárcsak a többi közép-és kelet-európai ország még messze nem használtuk ki. 14. ábra A gazdaság energiaigényessége bruttó belföldi energiafelhasználás/gdp 2005 (kilogramm kőolajegyenérték/1000 euró) 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000 World Competitiveness Yearbook IMD 2008 EU15-30 -20-10 0 10 20 2000-2005 (%) 2000-2005 között minden országban csökkent a szén-dioxid kibocsátás. Az EU 2005-ben vezette be a kibocsátások kereskedelmi rendszerét, hogy így tartsa ellenőrzése alatt a szenynyezés mértékét az Európai Unióban, és garantálja a haladást a nemzetközi klímavédelmi célokkal összefüggésben. Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátásáért nemcsak az ipari vállalatok a felelősek itt történt a legnagyobb javulás a gazdaság energiaigényes szektorainak leépülésével hanem a közlekedés és a lakosság is. A közlekedéssel kapcsolatos környezetvédelmi szempontok kevéssé kerültek eddig előtérbe, s a háztartások fűtésének és melegvízellátásának korszerűsítésében is számottevő tartalék van. Mindezzel együtt a magyar helyzet a szlovén mellett a legjobb az új EU-tagországok között. 15. ábra A szén-dioxid kibocsátás intenzitása 2005 (a GDP egymillió dollárjára jutó metrikus tonnában) UNCTAD 0 200 400 600 800 1 000 1 200 1 400 1 600 1 800 2 000-2 500-1 500-500 500 2000-2005 (metrikus tonna) 28 GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 29
1. fejezet A GAZDASÁG FENNTARTHÓ FEJLŐDÉSE A megújuló energiaforrások (napenergia, szélenergia, biomassza, geotermikus energia, vízi energia) összes energiafelhasználásban elfoglalt aránya a vizsgált országokban igen nagymértékben különbözik egymástól és ellentétben a kötetben bemutatott legtöbb mutatóval nem függ szorosan össze a fejlettségi szinttel. A legtöbb országra jellemző alacsony arány részben magyarázható a természeti adottságokkal. Valószínű, hogy a magas és növekvő energiaárak következtében Magyarországon is jelentősen változik az energiaforrások szerkezete, a magas beruházási költségek mellett is terjed például a napenergia fűtésre és melegvízellátásra való felhasználása. A következő ábra azt fejezi ki, hogy a szakértők megítélése szerint milyen mértékben tekintik a cégek fontosnak az egészséggel, a biztonsággal és a környezettel kapcsolatos szempontokat. Fontos kérdés, hogy a vállalatok ezekkel kapcsolatos felelősségvállalása Magyarországon miért ilyen gyenge, s a szakértők megítélése erről 2008-ban miért negatívabb, mint 2000-ben volt. 17. ábra A vállalatok egészséggel, biztonsággal és környezettel kapcsolatos felelősség vállalása 2008 16. ábra A megújuló energiaforrások aránya az összes energia felhasználásból 2004 és 2008 (százalék) 25 25 20 20 15 15 10 10 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10-2 -1 0 1 5 5 1=nem jelentős 10=jelentős 2000-2008 World Competitiveness Yearbook IMD 2008 0 0 2008 2004 World Competitiveness Yearbook IMD 2008 30 GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 31
2 Versenyképesség a nemzetközi piacokon 2.1. Áru- és szolgáltatás export Az egyes országok szempontjából a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás fő elemeit az áru- és szolgáltatásexport volumene, a világ áru- és szolgáltatás-exportjában elfoglalt részesedés, a kivitel áruszerkezete, a főbb árucsoportok világexportjában elfoglalt részesedés, valamint a külföldi működőtőke-forgalom volumene és a világ működőtőke-forgalmában elfoglalt részesedés alkotják. Ezek változása szabja meg a nemzetközi munkamegosztásba történő integrálódás trendjét. 2.1.1. Az export dinamikája A világkereskedelem növekedési üteme a 2006. évi 9,5 százalékról 2007-ben 6,8 százalékra lassult. Az importdinamika visszaesése a világgazdaság legtöbb országára kiterjedt, de jelentősebb volt a fejlett, mint a felzárkózó országokban. A világkereskedelmi trenddel gyökeresen ellentétes folyamat tapasztalható Kínában. A kínai kivitel volumennövekedése 2004 és 2007 között minden évben meghaladta a 20 százalékot, miközben az A, az EU, illetve Oroszország exportbővülése az 5-10 százalék közötti tartományban mozgott. 18. ábra Az export volumen változása a világgazdaságban 2004-2007 (előző év=100) százalék 30 A piacgazdaságba való átmenet befejeződése és az 1995. évi pénzügyi stabilizációs program végrehajtása után a magyar gazdaság exportképessége ugrásszerűen javult. A kilencvenes évek második felében a magyar exportdinamika a vizsgált országok élcsoportjában volt, egyedül csak Észtország előzte meg. 2000 és 2006 között a magyar kivitel éves átlagos növekedési üteme meghaladta az EU-15 országokét, de elmaradt több új tagállam dinamikája mögött (pl. Szlovákia és Csehország), de gyorsabb volt például a lengyelnél, az észtnél és a szlovénnél. 19. ábra Az export volumen alakulása a régió országaiban 2000-2007 (2000=100) százalék 240 220 200 180 160 140 120 25 20 15 100 80 KSH 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 10 5 0 KSH 2004 2005 2006 2007 EU CN RU 32 GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 33
2. fejezet VERSENYKÉPSÉG A NEMZETKÖZI PIACOKON 2007-ben Magyarországon az exportvolumen 13,8 százalékkal nőtt, a megelőző hat év átlagát 1,5 százalékponttal meghaladó mértékben. Ez a dinamika nemzetközi összehasonlításban is magas volt, bár Szlovénia, Csehország, de mindenekelőtt Szlovákia kivitele gyorsabban bővült. A régi EU-tagok közül 2007-ben Portugália mellett Németország és Ausztria exportbővülése volt a legdinamikusabb, ami e piacok fontossága miatt a magyarországi vállalatok számára is kedvező volt. Az utóbbi öt évben jelentősen megváltozott az export relációs szerkezete. Miközben továbbra is az Európai Unió régi tagországai a legfontosabb kereskedelmi partnerek, Szlovákia, Kína és Oroszország irányába bővült legjobban a magyar kivitel. Az elsőként említett Szlovákia esetében több mint hatszorosára, az utóbbi két ország esetében több mint négyszeresére. A legnagyobb kereskedelmi partner, Németország irányába kisebb mértékben, mintegy 50 százalékkal nőtt a magyar export. 20. ábra Az exportvolumen változása 2007 (százalék) -15-10 -5 0 5 10 15 20 25 30 Eurostat -20-10 0 10 20 2007 és 2000-2006 átlaga (százalékpont) 21. ábra A magyar export volumenének alakulása a legfontosabb partnerországok szerint 2002-2007 (2002=100) százalék 700 600 500 400 300 200 100 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 CN RU KSH 34 GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 35
2. fejezet VERSENYKÉPSÉG A NEMZETKÖZI PIACOKON 2.1.2. Részesedés a világ áru- és szolgáltatás exportjában A kivitel dinamikus bővülése nyomán Magyarországnak a világ áruexportjában elfoglalt részesedése az utóbbi évtizedben megkétszereződött és 2007-ben már 0,7 százalékot tett ki, ami az ír és a finn eredményekhez hasonló. A magyarnak megfelelő mértékben nőtt Szlovákia és Románia részesedése is a világexportban. Jelentős részesedés csökkenést szenvedett el viszont a fenti időszakban a globális árupiac legnagyobb szereplőinek többsége, az A, Japán, az Egyesült Királyság és Franciaország. 22. ábra Részesedés a világ áruexportjában 2007 (százalék) 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 WTO -5-4 -3-2 -1 0 1 2000-2007 (százalékpont) Az árukereskedelemhez képest az új EU-tagországok máig kisebb mértékben kapcsolódtak be a globális szolgáltatás-kereskedelembe. Az 1996 és 2007 közötti időszakban az új középés kelet-európai EU-tagállamok részesedése Románia és Csehország kivételével csekély mértékben emelkedett. Rangsorukat nagyságrendi okok miatt Lengyelország vezeti, majd Csehország következik, amely a 2007. évi gyors növekedésével ebben megelőzte Magyarországot. Írországban az ezredfordulót követően határozott szerkezetváltás ment végbe. Az országnak a világ árukereskedelmében meglévő részesedése csökkent, ugyanakkor igen jelentős teret nyert a szolgáltatások kereskedelmében, ami a tudásalapú üzleti szolgáltatások térnyerésének tulajdonítható. Jelentős részesedés csökkenést a fenti időszakban, hasonlóan az árukereskedelemhez, a globális szolgáltatási piac legnagyobb szereplőinek többsége: az A, Japán és Franciaország szenvedett el. Ez elsősorban a fejlődő országok, közülük is leginkább Kína és India térnyerésének tulajdonítható. A hazai esélyeket a szolgáltatások globalizációja terén latolgatva elsősorban a kontinensen belüli kiszervezés, az ún. near-sourcing, s a logisztika tűnik ígéretesnek. Az állami feladatok közül ez a képzés és ezen belül is a nyelvtanulás jelentőségére hívja fel a figyelmet. Kiemelkedően gyors növekedési potenciált képviselnek emellett a különböző franchise-megoldások. 23. ábra Részesedés a világ szolgáltatás-kereskedelmében 2007 (százalék) WTO 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13-5 -4-3 -2-1 0 1 2 2000-2007 (százalékpont) 36 GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 37
2. fejezet VERSENYKÉPSÉG A NEMZETKÖZI PIACOKON Az 1990-es és a 2000-es években végbement gyors szerkezeti korszerűsödés eredményeként Magyarország világexport-részesedése erőteljesebb javulást mutatott a szakképzett munka- és technológia-intenzív, illetve részben kutatás- és fejlesztés-igényes ágazatokban (pl. irodagépek és számítástechnikai berendezések gyártása, járműgyártás), mint a nemzetközi szerkezet-átalakulási folyamatokban lemaradó textiliparban és élelmiszeriparban, illetve a vegyipar egyes területein. Magyarország világexportban elfoglalt pozíciói az ezredfordulót követően a szállítási ágazatot kivéve minden vizsgált áru és szolgáltatás esetében javultak. A szállítás viszonylagos lemaradása nem szükségszerű, hiszen Magyarország földrajzi adottságai indokolttá tennék az ágazat gyorsabb fejlődését. 24. ábra Magyarország részesedése néhány áru és szolgáltatás világexportjában 2007 (százalék) Magyarország nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásának szerkezete és minősége a visegrádi országokkal történő összehasonlításban is viszonylag kedvező. A gépipari termékek világexportjában elfoglalt magyar részesedés 2007-ben alig maradt el a cseh részesedéstől, igaz ugyan, hogy 2000-ben még a magyar részesedés volt a jelentősebb. Lengyelország 3,5 százalékot meghaladó részesedésével és annak gyors növekedésével emelkedik ki az EU-tag kelet-európai országok közül. A gépipari termékek világexportjából való részesedését Magyarország közel fél százalékponttal növelte 2000 és 2007 között. Ez alacsonyabb bővülés a lengyel és a cseh exporthoz képest, de jelentősebb, mint a szlovák, a román, a szlovén vagy a bolgár. 25. ábra Részesedés a világexportból Gépipari termékek 2007 (százalék) Irodagépek és távközlési berendezések Irodagépek és távközlési berendezések Gépipari termékek Gépipari termékek Élelmiszeripari termékek Élelmiszeripari termékek Szállítás Szállítás Mez gazdasági termékek Mez gazdasági termékek Vegyipari termékek Vegyipari termékek Utazás Utazás Textilipari termékek Textilipari termékek WTO 0,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 1,4-0,5 0,0 0,5 1,0 2000-2007 (százalékpont) WTO 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2000-2007 (százalékpont) 38 GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 39
2. fejezet VERSENYKÉPSÉG A NEMZETKÖZI PIACOKON A 2000 és 2007 közötti időszakban Magyarország az irodagépek és távközlési berendezések világexportjában betöltött részesedését közel megduplázta. Ennél az előretörésnél csak Csehországé volt nagyobb, de így is lemarad ebben hazánktól. A többi, 2004-et követően csatlakozó közép- és kelet-európai EU tagállam részesedése viszont ezen a piacon nem jelentős. 26. ábra Részesedés a világexportból Irodagépek és távközlési berendezések 2007 (százalék) Ami a nemzetközi szerkezetátalakulási folyamatokban lemaradó ágazatokat és területeket illeti, az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek világexportjában elfoglalt magyar részesedés nem változott 2000 és 2007 között, miközben Lengyelország erőteljesen javított pozícióin és a magyarnál jobban nőtt a cseh és a szlovák részesedés is. Tekintve Magyarország komparatív adottságait, a viszonylagos visszaszorulás tényezőinek vizsgálata tanulságos lehet. 27. ábra Részesedés a világexportból Élelmiszeripari termékek 2007 (százalék) 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 WTO 2000-2007 (százalékpont) WTO 28. ábra Részesedés a világexportból Mezőgazdasági termékek 2007 (százalék) 2000-2007 (százalékpont) WTO 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2000-2007 (százalékpont) 40 GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 41
2. fejezet VERSENYKÉPSÉG A NEMZETKÖZI PIACOKON A vegyipari termékek világexportjában elfoglalt részesedés alapján Magyarország 2000 és 2007 között kis mértékben lehagyta Csehországot, míg Lengyelország előnye velünk összevetve tovább nőtt. Ezzel szemben viszont a többi közép- és kelet-európai ország vegyipari világexport részesedése a magyarnál lassabban növekedett. 29. ábra Részesedés a világexportból Vegyipari termékek 2007 (százalék) 2.2. Külföldi működőtőke Az egy főre jutó külföldi működőtőke-állomány 2006-ban Magyarországon meghaladta a 8000 dollárt, ami Észtország után a második legmagasabb érték a 2004-ben és azt követően csatlakozott EU-tagországok között. 2000-2006-ban hasonló mértékű volt a tőkebeáramlás Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában, viszont ebben a régió országait tekintve ebben az időszakban lemaradt Szlovénia, Lengyelország, illetve Bulgária és Románia is. 31. ábra Az egy főre jutó külföldi működőtőke-állomány 2006 (dollár) 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 WTO 2000-2007 (százalékpont) Magyarországnak a textilipari termékek világexportjában elfoglalt részesedése, ha csekély mértékben is, de emelkedett 2000-2007 között. 30. ábra Részesedés a világexportból Textilipari termékek 2007 (százalék) 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000 14 000 16 000 18 000 20 000 World Investment Report UNCTAD 2006 0 10 000 20 000 2000-2006 (dollár) 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 WTO 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2000-2007 (százalékpont) 42 GKI Microsoft Versenyképesség Évkönyv 2008 43