Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Családi körülmények 2 3. Iskolázottság, aktivitás, tanulási, munkavállalási tervek 3 A szülők iskolázottsága 3

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Családi körülmények 2 3. Iskolázottság, aktivitás, tanulási, munkavállalási tervek 3 A szülők iskolázottsága 3 A válaszadó iskolai végzettsége 4 Tanulási tervek 4 Idegen nyelv-ismeret 5 Gazdasági státusz 5 A munkahely elvesztésének lehetősége 6 Munkanélküliség 6 4. Számítógép és Internet; hozzáférés 7 Számítógép-használat 7 Internet-használat 7 5. Életmód 10 Dohányzás 10 Alkoholfogyasztás 10 Sport, aktív sportolás, sportolási lehetőségek 11 Szervezeti tagság 11 6. Szubjektív vélemények 11 Az ifjúság legégetőbb problémái 11 Személyes elképzelések az elkövetkezendő 5 évben 12 Személyes élet tervek megvalósulási esélyei 13 7. Szabadidő 13 8. Kulturális fogyasztás 15 Egyes kulturális lehetőségek igénybevételi gyakoriságai 15 Napilapok olvasási szokásai 16 Heti-, havi lapok, magazinok olvasási szokásai 16 Szépirodalmi és egyéb nem tankönyv jellegű mű olvasása 16 Televíziózás 17 Műsorfajták 18 Táblajegyzék 19 1

BARANYA IFJÚSÁGÁÉRT KHT. AZ IFJÚSÁG ÉS A BARANYA MEGYEI KUTATÁS ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE 1. Bevezetés A Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet 2005. szeptemberében a áért Kht. megbízásából ifjúság kutatást végzett 9 kistérségében 15-30 év közötti fiatal népesség körében. A kutatás azon részeit, amely megegyezett a i kutatás és a MOBILITÁS kutatási Iroda kutatócsoportja által készített kutatással összehasonlítottuk. Ez a tanulmány a két kutatás összehasonlító elemzését tartalmazza. 2. Családi körülmények Már az 2000 vizsgálat jelezte azt a demográfusok, ifjúságszociológusok számára korábban nyilvánvalóvá vált folyamatot, hogy az ifjúsági korosztály egyik legfontosabb jellemvonása a tanulásban töltött idő megnövekedése, valamint az első munkába állás időpontjának kitolódása, amely késlelteti a tartós partnerkapcsolatok kialakítását és a családalapítást az egyéni életutakon belül. A formális házassági kapcsolatok visszaszorulnak, emellett a kevesebb kötöttséggel, de vélhetően ugyanolyan érzelmi intenzitással rendelkező élettársi kapcsolatok válnak gyakoribbá. Négy év elteltével országos szinten - a tendencia további kikristályosodását rögzíthetjük. -ben a 15 29 éves korosztály közel héttizede nőtlen vagy hajadon, 17 százalékuk él házastársi és 14 százalékuk élettársi kapcsolatban. Az 2000 adataihoz képest a nőtlenek/hajadonok arányában lényeges változás nem történt, azonban a tartós kapcsolatban élők összetétele lényegesen megváltozott: 5 százalékponttal csökkent a házastársi kapcsolatot felvállalók, ezzel párhuzamosan ugyanakkor mintegy 7 százalékponttal nőtt az élettársi viszonyban élők aránya. A házasságkötések aránya tehát kétségtelenül csökkent, de ez nem jelenti a tartós kapcsolatok hiányát. Sokkal inkább a tartós párkapcsolatban való együttélés formájának megváltozásáról beszélhetünk. A válaszadók családi állapotát az alábbi táblázat szemlélteti: 1. Mi az Ön jelenlegi családi állapota? A válaszadó családi állapota szerinti megoszlás nőtlen/hajadon 81 76,6 házas/élettárssal együtt élő 17,4 20,5 elvált 1,5 2,7 Bár kiugró eltérések nem mutatkoznak, de azt érdemes megemlíteni, hogy a 2

i fiatalok között alacsonyabb arányban találhatók egyedülállók, mint az országban általában. 2. Hány gyermeke van? A válaszadó gyermekeinek száma szerinti megoszlás nincs gyermeke 79,7 72,4 egy gyermeke van 12,2 14,3 két gyermeke van 5,5 8,2 három gyermeke 1,8 2,8 van négy gyermeke van 0,4 0,9 öt gyermeke van 0,1 0,6 A i fiatalok körében magasabb arányban találunk olyanokat, akiknek már van gyermekük, mint az kutatás országos mintájában. 3. Iskolázottság, aktivitás, tanulási, munkavállalási tervek A 15 29 éves fiatalok élethelyzetének jelentős változása, hogy az elmúlt néhány esztendőben tovább folytatódott az oktatás korábban kibontakozott expanziója. A fiatalok egyre növekvő arányban, egyre hosszabb ideig vesznek részt az iskolai képzésben. Az elmúlt négy esztendőben mintegy 6 százalékkal nőtt a 15 29 éves korcsoport részvétele az iskolai képzésekben. A. évi nagymintás felvétel eredményei alapján megállapítható, hogy az expanzió az utóbbi években elsősorban a 25 29 évesek korcsoportját érintette. 2000-ben 34, -ben 40 százaléka járt iskolába a teljes sokaságnak. A szülők iskolázottsága 3. A szülők iskolai végzettsége. Apa Anya nem végezte el a 8 osztályt sem 2,1 3,3 3,2 4,6 8 általános 13,6 17,3 22,9 27,4 szakmunkásképző, szakiskola 41,7 46,4 24,6 33,2 szakközépiskola 11,1 10,3 14,3 8,9 gimnázium 6,4 6,6 15,2 11,9 technikum 6,3 4,1 3 1,4 főiskola 6,6 3,7 10,1 6,1 egyetem 5,6 1,3 3,8 1,8 Ph.D. fokozat 0,3 0,0 0,1 0,0 A i fiatalok szüleinek végzettsége kedvezőtlenebb képet mutat, mint az országos átlag. Az adatai szerint országosan magasabb a diplomás háttérrel 3

rendelkezők aránya, ezzel szemben megyében pedig jóval nagyobb arányban találhatunk olyan fiatalokat, akiknek szülei legfeljebb csak 8 általános iskolai osztályt végeztek el. A válaszadó iskolai végzettsége 4. A válaszadó iskolai végzettsége. nem végezte el a 8 osztályt sem 2,1 2,9 8 általános 9,3 41,7 szakmunkásképző, szakiskola 24 29,8 szakközépiskola 18,9 8,0 gimnázium 14,4 11,9 technikum 5,4 2,2 főiskola 14,7 2,5 egyetem 8,8 1,0 Ph.D. fokozat 0,2 0,0 A 15-30 éves baranyai fiatalok mintegy 45 százaléka legfeljebb általános iskolai képesítéssel rendelkezik, közel 30 százalékuk rendelkezik szakmunkásképzős, szakiskolai végzettséggel, mintegy negyedük szerzett valamilyen szakközépiskolai, gimnáziumi, illetve technikumi középfokú végzettséget, valamivel több mint 3 százalékuk felsőfokú oklevelet. Ezek az arányok, hasonlóan a szülők végzettségéhez, szintén arról árulkodnak, hogy a megyében a helyzet kedvezőtlenebb a megszerzett végzettség tekintetében, mint az országos átlag. Igen szembetűnő a különbség a felsőfokú diplomával rendelkezők esetében, hiszen míg az országban a kérdezett fiataloknak közel egynegyede (23,5 százalék) rendelkezett a kérdezés időpontjában diplomával, addig megyében a fiataloknak csupán 3,5 százaléka. Tanulási tervek 5. Tanulási tervek, azok között, akik szeretnének továbbtanulni. szakmát tanulna 13,9 26,6 érettségizni szeretne 18,7 19,6 másik szakmát tanulna 9,9 13,8 technikumban tanulna 3,8 3,7 posztszekunderi képzésen venne részt 4,4 2,1 munkaerő-piaci képzésen venne részt 2,0 4,2 főiskolán, egyetemen tanulna 45,6 26,1 Ph.D., DLA képzésen venne részt 4,3 2,4 nyelvet tanulna 33,1 33,1 Számítástechnikai ismereteket tanulna 13,5 16,0 tanfolyamon venne részt 14,3 19,7 4

A tanulásra vonatkozó terveket illetően több szempontból is jelentős eltérést tapasztalhatunk a i és az országos átlag között. megyében a legtöbben (33,1 százalék) nyelvet szeretnének tanulni. Ez az arány pontosan ugyanannyi, mint az országos átlag, de az válaszadói körében nem ez a legnépszerűbb terv, hanem az egyetemi, főiskolai tanulmányok folytatása (45,6 százalék). A ieknek mindössze 26,1 százaléka tervezi ugyanezt. Körülbelül ennyien, 26,6 százaléknyian szeretnének szakmát tanulni a iek, míg az felmérésben megkérdezetteknek mindössze 13,9 százaléka nyilatkozott így. Idegen nyelv-ismeret Saját bevallásuk szerint a megyében megkérdezettek 45,7 százalék beszél valamilyen idegen nyelvet a kérdés nem csak oklevéllel elismert nyelvismeretre vonatkozott. Az adatai szerint az országos átlag ennél kedvezőbb: 61,1 százalék. Érdekes megvizsgálni azt is, hogy ez a nyelvismeret hány nyelvre vonatkozik. A többség egyetlen idegen nyelvet sem beszél; a megkérdezettek 34,2 százaléka egy, 10,7 százaléka kettő, míg nem egészen 1% három idegen nyelv ismeretéről számolt be. Az adatai szerint országosan a fiataloknak mintegy 39 százalék nem beszél semmilyen idegen nyelvet sem. 38 százalék egy, 19 százalék pedig két idegen nyelven beszél, 3 százalék három nyelven is tud, tehát országosan kicsit jobban boldogulnak az idegen nyelvekkel a fiatalok, mint a iek. Gazdasági státusz A 15 29 éves fiatalokat gazdasági aktivitás/inaktivitás szempontjából nem egyszerű kategóriákba sorolni. Ennek az egyik oka, hogy a fiatalok egy nem jelentéktelen része alkalmazkodván a mai viszonyokhoz egyidejűleg különböző tevékenységeket folytat, például a tanulás mellett dolgozik, vagy fordítva. Így nem egyszerű eldönteni, hogy mit is tekintsünk főtevékenységnek és mit melléktevékenységnek. Országos szinten megnőtt a dolgozó tanuló ifjúsági csoport markáns társadalmi jelenléte, ezért érdemes őket úgy önálló csoportként kezelni és tevékenységeik alapján az aktív és tanuló elnevezést használjuk. E köztes kategória kialakításával a fiatalokat országos szinten - az alábbi csoportokba soroltuk: foglalkoztatott mintegy kétötödük, tanul szintén mintegy kétötödük (38 százalék), aktív és tanul 5, munkanélküli 7 százalékuk, gazdaságilag inaktív egytizedük. 6. A válaszadó gazdasági státusza. Státusz Dolgozik (gazdaságilag aktív) Tanul Tevékenység teljes munkaidős állásban van, dolgozik (alkalmazott, saját vállalkozásban dolgozik, 36,8 32,0 segítő családtag, szellemi szabadfoglalkozású) részmunkaidős állásban van, dolgozik (alkalmazott, saját vállalkozásban dolgozik, 2,5 2,8 segítő családtag, szellemi szabadfoglalkozású) alkalmi munkákból, megbízásokból él 2,3 4,8 külföldön dolgozik 0,2 0,0 általános iskolás 1,1 1,5 szakmunkásképzős, szakiskolás 4,7 9,5 5

Gazdaságilag inaktív szakközépiskolás 9 9,7 4 osztályos gimnáziumba jár 5,8 4,9 5 osztályos gimnáziumba jár 0,6 1,0 6 osztályos gimnáziumba jár 0,9 0,8 8 osztályos gimnáziumba jár 0,6 0,4 technikumba jár 1,3 0,4 főiskolás 8,1 2,7 egyetemista 5,6 4,0 doktori képzés, Ph.D-re jár 0,2 0,0 posztgraduális képzésre jár 0,2 0,1 posztszekunderi (felsőfokú, diplomát nem adó szak-) képzésre 0,9 0,4 egyéb tanfolyamot végez, nem iskolarendszerben tanul 1,6 0,3 GYES-en, GYED-en, GYET-en van 7 10,3 háztartásbeli 0,5 1,1 eltartott, otthon van 0,8 3,8 rokkantnyugdíjas, rokkantjáradékos 0,6 0,6 szociális segélyezett 0,5 1,2 munkanélküli járadékos 2,2 2,9 jövedelempótlós, közhasznú foglalkoztatott 0,3 1,4 munkanélküli, járadék nélkül 4,8 2,5 egyéb 0,7 0,6 megyében nagyobb azoknak a fiataloknak az aránya, akik már teljes munkaidős állásban dolgoznak, mint az országban. Ezen kívül további lényeges különbség, hogy a i fiatalok közel kétszer akkora arányban járnak szakmunkásképző iskolába (9,5 százalék), mint az országos átlag (4,7 százalék). A i fiatalok 6,7 százaléka jár jelenleg felsőoktatási intézménybe szemben az országos 13,7 százalékos aránnyal. A munkahely elvesztésének lehetősége Összességében majdnem minden második megkérdezett tart attól, hogy elveszti munkahelyét, illetve tanulmányai végén nem tud majd elhelyezkedni. Az adatai szerint országosan a fiataloknak 39 százaléka fél ugyanettől. Munkanélküliség A megkérdezett fiatalok közel 40 százaléka megtapasztalta már élete során hosszabbrövidebb ideig a munkanélküliség élményét. Az adatai alapján a fiataloknak kicsit kisebb aránya, 34 százalék volt már regisztrált vagy regisztrálatlan munkanélküli az országban. Mint az alábbi ábrából látszik, a i válaszadók 80 százaléka egy évig vagy ennél rövidebb ideig volt munka nélkül. A leghosszabb említett időtartam 96 hónap, míg a legrövidebb 2 hét volt. Az kutatás eredményeinek tanulsága szerint a valaha munkanélküliséget megtapasztalt fiatalok közül 37 százalék 3-6 hónap közötti időszakban volt munkanélküli, további 24 százalékuk kevesebb, mint 3 hónapig, további 23 százalék pedig 7 hónap és 1 év közötti időszakig volt munkanélküli. 6

4. Számítógép és Internet; hozzáférés Számítógép-használat 7. Van-e otthon (abban háztartásban, ahol él) személyi számítógép? nincs 42,8 52 van 57,2 48 A fiatalokat magukba foglaló háztartások személyi számítógéppel való ellátottsága megyében 9 százalékkal alacsonyabb, mint az országos átlag. Míg Baranyában csaknem minden második fiatal otthonában van személyi számítógép addig országosan a 15-29 éves fiatalok háztartásainak 57,2 százalékában. 8. Használ-e Ön számítógépet? nem 29,9 37,1 igen 70,1 62,9 Baranyában a fiatalok csaknem kétharmada (657 fő, 62,9 százalék) használ számítógépet valamilyen gyakorisággal. Ez közel hét százalékponttal magasabb az országos átlag esetében, hiszen az kutatás adatai szerint a fiatalok 70,1 százaléka mondható, országosan, számítógép-használónak. 9. Van-e otthon (ebben a háztartásban, ahol lakik) internet-hozzáférésük? (százalék azok között, akiknek van személyi számítógépük) nincs 57 69,8 van 43 30,2 Otthoni internet hozzáféréssel a személyi számítógéppel rendelkező baranyai háztartások 30,2 százaléka rendelkezik, míg országosan a személyi számítógéppel rendelkező háztartások 43 százalékában található internet hozzáférés. Ebből következik, hogy a i, számítógéppel rendelkező fiatalok közül többen nem rendelkeznek otthonukban internet hozzáféréssel (69,8 százalék), mint az az országos átlag (57 százalék) esetében tapasztalható. Internet-használat Soha nem látott mértékű megosztottság alakult ki a. év végére a magyar társadalmon belül a modern információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközökkel való ellátottság és ezek használata tekintetében. Míg az országos, teljes lakosságot érintő adatfelvételek eredményei azt mutatják, hogy -ben gyakorlatilag megállt az információs társadalom fejlődése Magyarországon, addig bizonyos korosztályokban Európai Uniós léptékben is kiemelkedő változások és eredmények tapasztalhatók. Mindez azt jelenti, hogy egy ambivalens folyamat indult el Magyarországon. Míg az internet és a számítógépek új felhasználóinak számában alig történik számottevő változás (az idősebb generációk nem képesek bekapcsolódni), addig a régi felhasználók (a digitális környezetben szocializálódott fiatalok) digitális 7

kultúrája, illetve digitális írástudása minőségi elmozdulást mutat. Megfigyelhető a technológiaváltás (pl. nagy sávszélességű hálózatok használata iskolában, otthon), az internet egyéni erőforrásokat növelő szolgáltatásai, alkalmazásai felé történő elmozdulás (pl. a tranzakciós szolgáltatások használata). Mindez arra hívja fel a szakemberek és a döntéshozók figyelmét, hogy a digitális megosztottság nem hogy csökkenne, inkább tovább mélyül hazánkban. A World Internet Project (WIP). év végi adatai szerint a személyi számítógépekkel rendelkező magyar háztartások aránya mindössze 1 százalékponttal (31 százalékról 32 százalékra) bővült egy év alatt, míg az otthoni internethasználat 2 százalékponttal (12 százalékról 14 százalékra). Ezzel szemben csak fiatalokra koncentráló kutatás eredményei azt mutatják, hogy a személyi számítógéppel bíró háztartások aránya 57 százalék, míg az internetet otthonról is elérni képes ugyanezen háztartások aránya eléri a 24 százalékot. 10. Milyen gyakran szokott Ön internetezni? soha 15,4 49 havonta egyszer vagy ritkábban 12 7,8 havonta többször 9,6 5,9 hetente egyszer 14,6 11,5 hetente többször 21,9 13 naponta, naponta többször 26,5 12,8 Valamivel több, mint minden második i fiatal (51 százalék) szokott valamilyen gyakorisággal internetezni több, mint egyharmaduk (37,3 százalék) legalább heti gyakorisággal. A legtöbbet internetezők hetente többször is használják a rendszer adta lehetőségeket (13 százalék). Az országos minta esetében elmondható, hogy a megkérdezettek 84,6 százaléka használja bizonyos rendszerességgel az internetet. A -es kutatás adatainak tanulsága szerint országos viszonylatban a fiatalok 15,4 százaléka nem használja soha az internetet, míg ez az arány a i fiatalok esetében lényegesen magasabb: 49 százalékukat teszi ki. A i fiatalok a következő sorrendet állították fel az internet használat szerint: leginkább iskolában, egyetemen (45,1 százalék), egyéb helyen (28,1 százalék), otthon (26 százalék), könyvtárban (14,2 százalék), teleházban (11,2 százalék), Internet kávézóban (10,7 százalék), munkahelyen (10 százalék) használtak már internetet. Az országos átlagban némiképp változik a sorrend: a leggyakrabban említett helyszín, hasonlóan a i adatokhoz valamilyen oktatási intézmény (54,7 százalék), ám a legkevésbé használt helyszín a teleház (5,6 százalék). 11. Hol szokott internetet használni? iskola, egyetem 54,7 45,1 egyéb hely* 28,1 otthon 43,4 26,0 könyvtár 18,6 14,2 teleház 5,6 11,2 Internet kávézó 16,2 10,7 8

munkahely 25,2 10,0 * Az kutatás kérdőívében nem szerepelt ez a kategória. A leggyakrabban internetezésre használt helyszín összesítése némileg változtat a fenti sorrenden. Minden számba vehető helyet beszámítva megyében a legtöbben (30,4 százalék) valamilyen oktatási intézményt említettek, mit az általuk leggyakrabban használt internetezési helyszínt, jelentős arányban voltak azok, akik otthonukban (22,5 százalék), illetve egyéb, általunk fel nem sorolt helyen interneteznek (22,2 százalék). A legkevésbé használt helyszínek a könyvtár (6 százalék) és a speciálisan erre a célra létesített Internet kávézó (4,8 százalék). Az országos adatai szerint, csakúgy, mint Baranyában a leggyakrabban említett internetezési helyszín az iskola (32,7 százalék). Otthonukban, országos átlagban többen interneteznek a fiatalok (31,2 százalék), mint Baranyában. A legkevésbé használt hely országosan a teleház, melyet a fiatalok 2,5 százaléka, míg Baranyában 7,2 százaléka vesz igénybe, így ezen a területen ez a negyedik leggyakoribb helyszín. 12. Hol szokott Ön a leggyakrabban internetezni? iskola, egyetem 32,7 30,4 otthon 31,2 22,5 egyéb hely* 22,2 teleház 2,5 7,2 munkahely 14,8 6,9 könyvtár 6,3 6,0 Internet kávézó 6,5 4,8 * Az kutatás kérdőívében nem szerepelt ez a kategória. Felmértük, mire és milyen gyakorisággal használják a fiatalok az Internetet. A tevékenységet felajánlott alternatívák segítségével, a gyakoriságot nevesített skála segítségével vizsgáltuk. 13. A gyakorisági értékek megoszlása, százalék (1=naponta, naponta többször... 6=soha) naponta, naponta többször hetente többször hetente egyszer havonta többször havonta egyszer vagy ritkábban soha tevékenység e-mailezni 19,6 17,2 16,9 17,3 13,9 13,6 9,4 8,5 13,3 9,4 26,9 34,0 tájékozódni 17,4 15,6 15,6 11,0 14,5 16,1 9 10,5 13,4 12,5 30,2 34,3 tanulás, munka 15,3 18,1 18,7 15,4 16,7 15,0 14,1 16,4 15,3 11,0 19,8 24,1 hobbi 11,7 16,8 17,6 15,2 17,1 17,6 14,7 15,2 15,7 14,6 23,2 20,6 chat 5,9 16,2 7,7 9,0 6,9 10,9 7,1 7,7 13,8 10,2 58,6 46,0 játék, stb. letöltés 5,7 15,4 7,2 8,8 7,5 10,6 8,3 7,7 13,1 12,1 58,1 45,4 online 0,7 10,9 0,9 1,6 1 0,8 1,8 1,7 5,4 3,3 90,1 81,7 9

vásárlás A i fiatalok gyakrabban használják az Internetet kikapcsolódásra, tájékozódásra, tanulással, munkavégzéssel kapcsolatban vagy levelezésre (e-mail), mint chat-elésre, játékok, zenék, filmek letöltésére. Igen ritkán veszik igénybe online vásárlás vagy banki ügyek intézése céljából. Néhány érdekes adatot azonban érdemes kiemelni az országos eredményekkel való összehasonlításkor. Online vásárlásra a i fiatalok 10,9 százaléka használja napi rendszerességgel az internetet, míg ez az országos átlagban csupán a megkérdezettek 0,7 százalékát teszi ki. Játékok és egyéb szórakoztató anyagok letöltésére is többen használják a i fiatalok közül az internetet (15,4 százalék), mint az országosan tapasztalt átlag (5,7 százalék). A fiatalok országos átlagban 26,9 százalékos arányban nem használják soha az internetet levelezésre (email), míg a i fiatalok 34 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. 5. Életmód Dohányzás Az országos eloszláshoz képest a baranyai fiatalok között több a dohányzó. Baranyában a fiatalok fele, míg országosan 40 százalékuk dohányzik. A naponta cigarettázók aránya ma Magyarországon 32%, Baranyában ennek az értéknek másfélszerese. 14. A dohányzás, illetve annak gyakorisága. naponta 32,0 46,0 heti néhány alkalommal 5,0 3,8 ritkábban, mint hetente 3,0 0,8 nem dohányzik 60,0 49,4 A dohányzó fiatalok Baranyában átlagosan ugyanannyi szálat szívnak el, mint azt az országos adatok mutatják. Alkoholfogyasztás Az alkoholfogyasztás terén, a dohányzáshoz hasonlóan, a baranyai helyzet kedvezőtlenebb, mint az országos átlag. A felmérést megelőző egy év során a baranyai fiatalok közel háromnegyede fogyasztott alkoholt valamilyen gyakorisággal. 6 százalékot tesz ki azok aránya, akik naponta vagy majdnem minden nap szoktak inni. A napi gyakorisággal alkoholt fogyasztók országos aránya 2,4 százalék. 15. Körülbelül milyen gyakran fogyasztott Ön alkoholt az elmúlt évben? minden nap 0,9 2,7 majdnem minden nap 1,5 3,3 heti egy alkalommal (hétvégén) 12,4 15,5 havonta néhányszor 12,6 12,1 10

havonta egyszer 12,7 8,2 ritkábban, mint havonta 34,9 30,9 egyszer sem az 1 év alatt 24,0 26,8 nem válaszolt 0,9 0,5 Sport, aktív sportolás, sportolási lehetőségek A i fiatalok kevésbé aktív sportolók, mint az országos átlag. A megyében minden második fiatal sportol, míg országosan az arányuk 59 százalék. 16. Sportol-e (valamilyen) rendszerességgel? sportol 59,0 51,4 nem sportol 41,0 48,6 Szervezeti tagság A baranyai fiatalok valamivel több, mint egytizede 11,6 százalékuk tagja valamilyen szervezetnek, szervezeti tagok országos aránya 15 százalék. 6. Szubjektív vélemények A jövőképet befolyásolhatja a személyes elképzelések dimenziója. Az kutatásban a kérdésre választ adó fiatalok 90 százaléka számolt be valamilyen kialakult, konkrét elképzeléséről jövőbeni céljait illetően. Az elképzelés-struktúra tetején az iskolai életpálya sikeres különböző szintű befejezése áll. Ezt jelzi, hogy több, ide kapcsolódó válaszlehetőség is a véleményrangsor előkelő helyén szerepel. A második legfontosabb személyes elképzelés a házépítés, a lakásvásárlás, vagyis a lakáshoz jutás. Két válasz együttes elemzése alapján a 15 29 évesek közel 25 százaléka jelezte ilyen irányú szándékát. Minden korábbi adattal és hipotézissel ellentétben fontos tényező a családalapítás. A kérdésre választ adó majd minden ötödik fiatal egyértelműen kijelenti, hogy a következő öt éven belül szeretne családot alapítani. A megvalósítani kívánt célok sorrendjében 2000-ben is a harmadik helyen állt a családalapítás. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a gyermekvállalás 2000 óta négy helyet csúszott vissza. Míg az 2000-ben minden hatodik esetben merült fel a gyermek vállalása és felnevelése, most már csak minden kilencedikben. Hasonlóan 2000-hez, az említések megoszlási szerkezete, illetve fontossági sorrendje között egyértelmű különbségek érzékelhetők az egyes életkori csoportokat tekintve. Nyilvánvalóan a 15 19 éves korosztály tanulni, szakmát és diplomát szerezni szeretne a legnagyobb valószínűséggel. A 20 24 évesek esetében felértékelődnek a materiális szempontok, az elhelyezkedés, a lakás- és autóvásárlás, valamint a családalapítás. Az életkor előrehaladtával ez utóbbi szempont, kiegészülve a gyermekvállalással, egyre fontosabbá válik. A 25 29 évesek személyes életterv-szerkezetét tehát azon szempontok dominálják, amelyek az önálló életvitel megteremtését készítik elő. A gyermekvállalási kedv érdemi növekedése a férfiaknál 27, míg a nőknél 25 éves korban válik látványossá. Az ifjúság legégetőbb problémái Az 2000 vizsgálat talán legérdekesebb tapasztalata az volt, ahogyan a fiatalok az őket érintő legfontosabb társadalmi-gazdasági folyamatokat és problémákat 11

rangsorolták. Az e kérdés által kimutatott társadalmi feszültség-potenciált a munkanélküliség, a pénztelenség, az alacsony keresetek és a lakáshelyzet említési sorrendje, és ezen elemeknek a többi tényezőtől való feltűnő távolsága jelezte. Négy év alatt lényeges változás történt a problémaérzékelésben. Napjainkban a 15 29 évesek számára minden kétséget kizáróan a drogok elterjedése jelenti a legfontosabb feszültségforrást. Korábban a kábítószerkérdés az említések sorrendje alapján képezett rangsor ötödik helyén helyezkedett el. Fontos változás, hogy a másik devianciaforrás, az alkohol elterjedése is bekerült a négy legfontosabb ügy közé. A korábban abszolút elsőséget élvező alapproblémák, mint a munkanélküliség, a pénztelenség, a lakásügy háttérbe szorultak. A munkanélküliség említési gyakorisága több mint a felére csökkent. A pénztelenség és a lakásprobléma a lista hetedik és kilencedik helyére csúszott. Szerepüket olyan tényezők vették át, amelyek közvetve vagy közvetlenül mégiscsak kapcsolódnak az alapvető társadalmi problémákhoz, így rájuk adott egyfajta válaszokként értékelhetjük. A kilátástalanság, a céltalanság, a létbizonytalanság erősítik a deviáns magatartásformák kialakulását. A fiatalokkal kapcsolatos problémák fontosságának megítélése országos és i szinten más és más súlyt kapnak. Országos eloszlásban a drogok terjedése a legkiemelkedőbbnek tekinthető probléma, a megkérdezett fiatalok 41 százaléka említette. A baranyai fiatalok közül viszont csak 30 százalék szerint ez a legégetőbb probléma. Az országos eloszlás szerint 18 százalék említette a munkanélküliséget, mint legfőbb problémát, míg Baranyában 41 százalékkal ez áll az első helyen. 17. A legégetőbb problémák. drog elterjedése 41,0 30,6 munkanélküliség 18,0 41,9 alkohol elterjedése 17,0 22,6 céltalanság 16,0 23,6 bűnözés 16,0 19,0 lakásprobléma 14,0 17,0 család válsága 8,0 5,1 Személyes elképzelések az elkövetkezendő 5 évben A személyes élettervek mind a két vizsgált csoportban közel egyenlő intenzitással jelentkeztek. Egyedül a munkahellyel kapcsolatos tervek fontossága az, ami országos szinten kevesebb fiatal számára fogalmazódik meg egyáltalán célként. Jelentős különbségeket találunk még a tanulással kapcsolatos elképzelések esetében: országos átlagban a fiatalok 16 százalékának célja iskolája sikeres befejezése, míg ez a baranyai fiatalok körében csupán 7,8 százalék; a diploma megszerzése az kutatás során válaszadók 15 százalékának elérendő cél a következő öt évben, a megyében élő fiatalok csupán 9,4 százalékának. 18. Az elkövetkezendő öt évben megvalósítandó célok. 12

lakásépítés 24,0 26,0 családalapítás 19,0 19,3 iskola sikeres befejezése 16,0 7,8 elhelyezkedés 15,0 32,8 diploma megszerzése 15,0 9,4 továbbtanulás 14,0 15,9 autóvásárlás 13,0 10,7 több pénz, anyagiak 12,0 7,7 gyermekvállalás 11,0 6,0 Személyes élet tervek megvalósulási esélyei Az élettervek megvalósulásának esélyeit tekintve optimizmust közvetítenek az empirikus adatok. A baranyai válaszadók 45, míg az országos átlag szerint a fiatalok 48 százaléka inkább, vagy túlnyomó mértékben elégedett, csupán 15 százalékuk elégedetlen a jövőbeni tervek megvalósítási esélyeit illetően országosan, Baranyában az arányuk 16 százalék. 19. Hogyan ítéli meg személyes életterveinek megvalósulási esélyeit? egyértelműen borúlátó 4,4 4,2 inkább borúlátó 12,3 10,6 részben bizakodó 38,1 37,6 inkább bizakodó 26,0 34,2 egyértelműen bizakodó 16,8 13,4 7. Szabadidő Az vizsgálat adatai egy átlagos hétköznapra vetítve azt mutatják, hogy a 15 29 éves fiatalok mintegy 12 százaléka maximum egy óra, 47 százaléka 1 3 óra, 27 százaléka 4 6 óra szabadidővel rendelkezik, míg hat óránál több szabadidővel mintegy 8 százalékuk bír. A 15 29 éves korosztály mintegy 5 százaléka azt állítja, hogy nem rendelkezik szabadidővel. Az életkori dimenziót figyelembe véve kitűnik, hogy minél idősebb a kérdezett, annál valószínűbb, hogy szabadideje rendkívül lecsökken. A 15 19 évesek közel kettő, a 20 24 évesek mintegy öt, míg a 25 29 évesek közül nyolc százalék tartozik azok közé, akiknek tevékenysége egy átlagos hétköznap egyáltalán nem enged szabadidőt. Az adatok arra utalnak, hogy a szabadidő eltöltésének tekintetében fontos az állandó lakhely szerinti település típusa. Maximum egy óra szabadidővel rendelkezik a fővárosiak 15, a székhelyen lakók mintegy 10, az egyéb városokban lakók 13, a 13

községekben élők mintegy 12 százaléka. A hat óránál több szabadidővel rendelkezők között a budapestiek aránya mintegy 5 százalék, a székhelyen, városban és községben élő fiataloké mintegy 9 százalék. A fentiek alapján megállapítható, hogy egy átlagos hétköznapra vonatkoztatva a kötetlenül felhasználható szabadidőben való eltérések a gazdasági aktivitás és a korcsoport dimenziói mentén tapasztalhatóak leginkább. A hétvégéken a pihenéssel, illetve szórakozással eltölthető szabadidő alakulása lényeges eltéréseket mutat a hétközihez képest. A fiatalok 23 százalékának csak néhány órája marad a hétvégén arra, hogy szabadon gazdálkodjon az idejével, míg 24 százalékuk fél napot tölt el saját belátása szerint kötetlenül. Egy teljes nappal a fiatalok 25, míg az egész hétvégével 23 százaléka gazdálkodik, három százalékuk pedig nem rendelkezik szabadidővel még a hétvégén sem. A kötetlenül eltölthető szabadidő mértékét hasonlóan a hétköznaphoz alapvetően befolyásolja az életkor; minél fiatalabb korcsoportot vizsgálunk, annál több a szabadidő, amellyel rendelkeznek. Az egész hétvégével szabadon rendelkezők aránya a 15 19 évesek között közel egyharmados, a 20 24 évesek között egynegyedes arányú, míg a 25 29 éves korosztálynál ez az arány csupán 17 százalék 20. Mennyi szabadideje marad egy átlagos hétköznap? nincs szabadideje 5,0 6,9 maximum 1 óra 12,0 7,8 1-3 óra 47,0 37,2 4-6 óra 27,0 26,9 több, mint 6 óra 8,0 21,2 Egy átlagos hétköznapon a i fiatalok közel kétharmada (64,1 százalék) a munka, tanulás, közlekedés, háztartási és ház körüli munkák, illetve alvással eltöltött időt leszámítva legalább egy óra szabadidővel rendelkezik. Az országos adatokhoz képest, a szabadidővel nem rendelkezők aránya, a maximum 1 órával rendelkezők, illetve a napi 4-6 órával rendelkezők között gyakorlatilag nincs különbség megyében. A több mint 6 óra szabadidővel rendelkezők aránya az adatai szerint 8 százalék, míg megyében 21,2 százalék. Itt fontos megjegyeznünk, hogy ez a jelentős különbség valószínűleg a szabadidő fogalmának eltérő értelmezéséből adódik. 21. Mennyi szabadideje marad egy átlagos hétvégén? nincs szabadideje 3 3,3 néhány óra 23 16,4 kb. fél nap 24 19,8 az egyik nap 25 21,6 lényegében az egész hétvége 23 38,9 Egy átlagos hétvégét alapul véve a i fiatalok 60,4 százaléka legalább az egyik napot az alváson kívül tetszése szerint pihenéssel vagy szórakozással töltheti. Az országos adatokhoz képest, a szabadidővel nem rendelkezők aránya között gyakorlatilag nincs különbség, míg az egész hétvégéjükkel szabadon gazdálkodók aránya között lényes eltérés tapasztalható: a i i fiatalok 38,9 százalékának szabad az egész 14

hétvégéje, míg az országos adatok szerint a fiatalok mindössze 23 százalékának. A hétvégén rendelkezésre álló szabadidő szempontjából a i fiatalok 16,4 százalékának, csak néhány órája marad a hétvégén arra, hogy szabadon gazdálkodjon az idejével, míg az adatai szerint 23 százalékának. megyében a fiatalok 19,8 százaléka fél napot tölt el saját belátása szerint kötetlenül, míg országosan ez az arány 24 százalék, egy teljes nappal pedig 21,6, illetve országosan 25 százalékuk rendelkezik egy átlagos hétvégén. 8. Kulturális fogyasztás A kultúrafogyasztás helyszíneit tekintve elmondhatjuk, hogy a társadalom kettészakítottsága 2000-hez képest tovább nőtt. A kulturális javak fogyasztását tekintve kialakult egy, a javakban dúskáló csoport, az ebbe tartozók elsősorban az elitkultúra szegmensei közül választanak. Mások viszont alig férnek bármiféle kulturális termékhez, s egy ponton túl már nem is ismerik fel saját szükségleteiket, ezért kulturális aktivitásuk az elitkultúra intézményeinek 1 használatában formális. Különösen feltűnő ebben az esetben Budapest és a községek ellentéte, mely lakóhelyek 15 29 éves korosztálya élesen elkülönül egymástól a kulturális fogyasztás jellegében és gyakoriságában. Míg a budapestiek az 2000 adataihoz hasonlóan élen járnak a magas kulturális értéket képviselő fogyasztásban (pl. színház, hangverseny, könyvtár, múzeum, kiállítás), addig a községekben lakó 15 29 évesek inkább a művelődési házakba járást, a helyi diszkókat, bálokat, mulatságokat részesítik előnyben. Ez feltehetően összefügg az intézményi ellátottsággal és az iskolázottsággal is. E feltűnő aránytalanság a kulturális intézményekbe járás intenzitásbeli különbségével párosul. 2000-ben a budapesti fiatalok közel egynegyede kéthónapos perióduson belül járt színházban, a községekben lakóknál pedig az arány nem éri el az egytizedet. - ben a fővárosiak 15 százaléka volt egy hónapon belül színházban, míg a községben élőknek csupán 6 százaléka. A mozilátogatás esetében 2000-ben kétszeres különbség volt regisztrálható: a budapesti fiatalok közel háromnegyede volt két hónapon belül moziban, a községekben lakó fiataloknak viszont csak egyharmada; -ben, a multiplex elterjedésével tovább nőtt a különbség, a fővárosban élő fiatalok háromszor több alkalommal voltak egy hónapon belül moziban, mint községben élő társaik. Tovább nyílt tehát a kulturális olló, ami még inkább erősítheti a fiatalok közötti esélyegyenlőtlenségeket. Egyes kulturális lehetőségek igénybevételi gyakoriságai megyében minden egyes kulturális helyszín látogatása elmarad az országos átlagtól. 22. Milyen gyakran látogatja az alábbi kulturális tereket? (százalék) naponta hetente többször hetente havonta többször havonta ritkábban soha Hangverseny 1,8 --,2 0,1 0,3 0,1 0,5 0,8 1,8 2,0 17,3 13,2 78,1 83,8 Könyvesbolt 1,2 0,1 1,2 0,6 4,6 3,0 7,3 3,6 17,5 14,3 33,9 24,3 34,3 54,1 Könyvtár 2,2 1,2 3,2 1,5 6,6 3,7 6,9 5,5 11,3 11,1 27,5 19,2 42,4 57,8 Mozi 0,6 0,3 0,5 0,7 2,6 1,3 9 3,5 21,9 16,6 38,8 34,2 26,6 43,4 1 Elitkultúra színtere az art mozi, az opera, a színház, a múzeum, illetve a kiállítások és a hangversenyek. 15

(multiplex) múzeum, 1,1 0,3 0,2 0,3 0,6 0,3 2,2 0,9 9 3,9 44,3 24,5 42,6 69,8 stb. Színház 1,1 -- 0,2 -- 0,2 0,5 1,1 0,7 6,4 4,5 48,4 23,9 42,8 70,4 Napilapok olvasási szokásai A napilapok olvasási gyakorisága az országos átlag feletti megyében. A fiatalok 44,8 százaléka olvas naponta napilapokat, míg országos arányuk csak 38,8 százalék. 23. Milyen gyakran szokott napilapokat olvasni? naponta 38,8 44,8 hetente többször 17,6 13,2 hetente 11,9 11,0 havonta 5,0 3,7 ritkábban, mint havonta 6,5 6,1 soha 20,2 21,2 Heti-, havi lapok, magazinok olvasási szokásai A hetilapok olvasási gyakoriságainak megoszlása terén kicsit kedvezőtlenebb a helyzet, 32 százalék soha nem olvas hetilapokat Baranyában, míg országosan 27 százalék tartozik ebbe a kategóriába. 24. Milyen gyakran szokott havi lapokat, magazinokat olvasni? naponta 3,8 4,6 hetente többször 16,4 12,2 hetente 27,4 26,2 havonta 16,4 19,3 ritkábban, mint havonta 9,5 5,9 soha 26,6 31,8 Szépirodalmi és egyéb nem tankönyv jellegű mű olvasása A baranyai fiatalok könyvolvasási gyakorisága elmarad az országos átlagtól. 43 százalékuk egyet sem olvasott az elmúlt évben (a kötelező iskolai olvasmányokon kívül), míg országosan csak 27 százalék tartozik az egy könyvet sem olvasók közé. 25. Milyen gyakran olvasott könyvet az elmúlt évben? egyet sem 27,4 43,1 1-5 között 41,4 38,5 6-10 között 13,8 7,1 több, mint 10 17,4 8,0 Baranyában átlagosan 3,94 könyvet olvastak el az elmúlt egy naptári év alatt, míg az 16

országos átlag 8,7 könyv volt. Televíziózás 26. TV nézési átlagos időtartalma (perc). Hétközben 135,6 132,5 Hétvégén 215,6 176,9 Egy átlagos hétköznapon a baranyai fiatalok az országos átlagtól eltérően némiképp kevesebb televíziót néznek: országosan 135,6 percet, míg Baranyában 132,5 percet tévéznek. A hétvégi televíziósást elemezve hasonló tendencia látszik kibontakozni: az országos átlagosan többet (215,6 percet) néznek a fiatalok televíziót, mint megyében (176,9 perc). 17

Műsorfajták 27. A gyakorisági értékek megoszlása. (1=soha... 5=naponta) műsor 1-es 2-es 3-as 4-es 5-ös híradó 5,3 9,3 7,7 3,6 5,6 5,9 26 15,5 55,5 65,6 kultúra 22 39,7 25 22,3 23 14,6 24,7 16,7 5,3 6,0 politika 51,6 69,9 21,2 14,0 11,7 6,9 12,4 5,2 3,1 1,8 sorozat 31,4 31,7 14,3 6,4 8 5,3 19,8 12,7 26,5 43,4 sport 19,4 31,4 17,5 12,3 15,8 14,9 26,9 22,3 20,5 17,7 természet 11,8 24,2 16,8 11,7 19,5 18,9 34,7 26,4 17,4 17,3 talkshow 28,7 48,9 18,7 12,7 16,3 11,1 25,9 14,3 10,3 11,7 vetélkedő 13,1 34,6 14,5 10,9 14,6 14,9 35,7 21,6 22,1 17,0 A baranyai fiatalok gyakrabban néznek híradót, különösen, pedig tv sorozatokat, mint átlagosan az országban élő fiatalok az kutatás adatai alapján. A legnagyobb különbségeket a nem nézett TV műsorok között a talkshow-k, a vetélkedők és a természetfilmek között találjuk, ezek azok a műsortípusok, amelyeket a baranyai fiatalok jóval kisebb arányban néznek, mint az országos átlag esetében. 18

Táblajegyzék 1. MI AZ ÖN JELENLEGI CSALÁDI ÁLLAPOTA?... 2 2. HÁNY GYERMEKE VAN?... 3 3. A SZÜLŐK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE.... 3 4. A VÁLASZADÓ ISKOLAI VÉGZETTSÉGE.... 4 5. TANULÁSI TERVEK, AZOK KÖZÖTT, AKIK SZERETNÉNEK TOVÁBBTANULNI.... 4 6. A VÁLASZADÓ GAZDASÁGI STÁTUSZA... 5 7. VAN-E OTTHON (ABBAN HÁZTARTÁSBAN, AHOL ÉL) SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉP?... 7 8. HASZNÁL-E ÖN SZÁMÍTÓGÉPET?... 7 9. VAN-E OTTHON (EBBEN A HÁZTARTÁSBAN, AHOL LAKIK) INTERNET-HOZZÁFÉRÉSÜK? (SZÁZALÉK AZOK KÖZÖTT, AKIKNEK VAN SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÜK)... 7 10. MILYEN GYAKRAN SZOKOTT ÖN INTERNETEZNI?... 8 11. HOL SZOKOTT INTERNETET HASZNÁLNI?... 8 12. HOL SZOKOTT ÖN A LEGGYAKRABBAN INTERNETEZNI?... 9 13. A GYAKORISÁGI ÉRTÉKEK MEGOSZLÁSA, SZÁZALÉK (1=NAPONTA, NAPONTA TÖBBSZÖR... 6=SOHA)... 9 14. A DOHÁNYZÁS, ILLETVE ANNAK GYAKORISÁGA.... 10 15. KÖRÜLBELÜL MILYEN GYAKRAN FOGYASZTOTT ÖN ALKOHOLT AZ ELMÚLT ÉVBEN?... 10 16. SPORTOL-E (VALAMILYEN) RENDSZERESSÉGGEL?... 11 17. A LEGÉGETŐBB PROBLÉMÁK.... 12 18. AZ ELKÖVETKEZENDŐ ÖT ÉVBEN MEGVALÓSÍTANDÓ CÉLOK.... 12 19. HOGYAN ÍTÉLI MEG SZEMÉLYES ÉLETTERVEINEK MEGVALÓSULÁSI ESÉLYEIT?... 13 20. MENNYI SZABADIDEJE MARAD EGY ÁTLAGOS HÉTKÖZNAP?... 14 21. MENNYI SZABADIDEJE MARAD EGY ÁTLAGOS HÉTVÉGÉN?... 14 22. MILYEN GYAKRAN LÁTOGATJA AZ ALÁBBI KULTURÁLIS TEREKET? (SZÁZALÉK)... 15 23. MILYEN GYAKRAN SZOKOTT NAPILAPOKAT OLVASNI?... 16 24. MILYEN GYAKRAN SZOKOTT HAVILAPOKAT, MAGAZINOKAT OLVASNI?... 16 25. MILYEN GYAKRAN OLVASOTT KÖNYVET AZ ELMÚLT ÉVBEN?... 16 26. TV NÉZÉSI ÁTLAGOS IDŐTARTALMA (PERC).... 17 27. A GYAKORISÁGI ÉRTÉKEK MEGOSZLÁSA. (1=SOHA... 5=NAPONTA)... 18 19