A civilek szerepe a szociális innovációban
Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének és közösségeinek jobbítása; azaz nem a politikai hatalom megszerzése és nem is a profitszerzés. A civil társadalom tehát felelős polgárok összessége, akik tudatosan szerveződnek meg saját, másokkal közös érdekeik érvényesítésére vagy mások megsegítésére. A civil szervezetek a civil társadalom formális, szervezett megnyilvánulási formái ( a jéghegy csúcsa ); legfőbb jellemzőik: az Hazánkban állampolgárok szabad az Ökotárs akaratából jöttek Alapítvány létre (tehát a nem jogi-, például jogszabály szabályozási előírása alapján, környezet különbözteti meg átalakításának őket az állami szektortól); elősegítésével járul hozzá a hazai nonprofit nem szektor oszthatnak fenntarthatóságának profitot (ez különbözteti meg és őket az függetlenségének növeléséhez intézményesültek kutatások (ez különbözteti és meg programok, őket az informális üzleti szektortól); szervezetileg háztartási támogatásával szektortól). és megvalósításával. tipikusan közérdeket szolgálnak, és működésükben jelen van az önkéntesség valamilyen eleme.
A civil szektor társadalmi funkciói Országjelentés, 2020: A civil társadalom erős és dinamikus szervezetei aktívan részt vesznek a társadalmi folyamatok alakításában. Az államtól különálló civil nonprofit szektor jelentős tényező a társadalmi-gazdasági problémák megoldásában: a szervezetek egy része az állam szerződéses partnere a társadalmi problémák kezelésében, más része hatékonyan kéri számon az állami döntéshozókon a problémákra vonatkozó eredményesebb politikákat. Ismét más részük adományozóként részt vesz a magánjövedelmek újraelosztásában. Az állampolgárok és az üzleti szektor aktív részesei a civil társadalomnak és a civil szervezetek munkájának. Civil Jövőkép átfogó nonprofit jogireform koncepció, Ökotárs Alapítvány 2005
Civilek, mint szolgáltatók Hol, mikor, hogyan?* - Átvállaló (intézményfenntartás) - Közreműködő (részfeladat) - Kiegészítő (feladat-bővülés) - Segítő-támogató (alkalmi, ad-hoc) - Információ, kontroll (tájékoztatás, monitorozás) Akadályok Támogatás (programfinanszírozás) Kiszerződés (szolgáltatás-vásárlás) Dr. Bíró Endre: A K.C.R.-dimenzió, EMLA Egyesület, 2005
Civil érdekérvényesítés Minden olyan tevékenység, amely elősegíti a civil szervezetek és az általuk képviselt társadalmi csoportok, a szélesebb értelemben vett közösség, az érintett emberek érdekeinek megjelenítését a helyi és regionális döntéshozatali folyamatokban; a helyi társadalom, lakosság aktivizálásának, összefogásának serkentését és a közigazgatás befolyásolását a civil szervezetek közreműködésével a közjó érdekében. Eszközei Formális: - szakértői anyagok, elemzések - petíció, aláírásgyűjtés, nyílt levél - sajtóközlemény és tájékoztató - internet - véleményezés Informális - lobbianyagok és találkozók - egyedi cikkek stb.
Civil érdekérvényesítés 2. Mi kell hozzá? - szakmai háttér, kutatás, adatok - tervezés, stratégia - üzenet ( issue management ) - folyamatos nyomon követés, monitorozás - releváns érintettek feltérképezése, kapcsolati háló építése - médiaképesség és terv - idő! Lobbi vs. érdekérvényesítés vs. társadalmi részvétel: vane különbség? 2010. évi CXXXI törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről
Társadalmi részvétel a döntéshozatalban Elvei: Strukturáltság Részvétel Folyamatosság Átláthatóság, befolyásolhatóság Nyilvánosság, nyitottság Visszacsatolás, értékelés Civilek a Nemzeti Fejlesztési Tervezés Nyilvánosságáért munkacsoport alapján
Társadalmi részvétel a döntéshozatalban 2. Az együttműködés előnyei Több információ, alaposabb mérlegelés ( több szem többet lát ) Nagyobb elfogadottság kevesebb ellenállás Eredményesebb végrehajtás Jobb döntések születnek!
Részvétel a döntéshozatalban Folyamat-szemlélet: szükségletfelmérés, döntéselőkészítés, döntés, végrehajtás, monitorozás, értékelés Információátadás: passzív és aktív Konzultáció: véleményeztetés Aktív részvétel: a koncepció, a döntési alternatívák és szempontok közös kialakítása és értékelése Szükséges a hozzáférés és az érthetőség biztosítása (nem csak kiválasztott szervezeteknek) Kétoldalú aktivitás szükséges minden szinten
Részvételre képesítés A szkeptikus kifogásai: a civilek nem tudnak élni a meglévő lehetőségekkel sem, nem véleményezik a tervezeteket a civilek politikai erővonalak mentén szerveződnek, ezért nem hiteles a véleményük, beszállnak a játszmákba a civileknek kellene kezdeményezni ha akarnak valamit, ne a kormányzat döntse el mi fontos nekik az kormányzatnak plusz teher a konzultáció és a részvétel, több pénzbe kerül a lebonyolítás mint amennyit megérnek a kapott vélemények és javaslatok Részvételi technikák (hogy ne lakógyűléssé váljon.) Közmeghallgatás Állampolgári tanács Részvételi tervezés Facilitált gyűlések, nyílt tér
Civil-állami/önkormányzati együttműködés Az együttműködési dokumentumok tartalmilag vonatkozhatnak: a megállapodás időtartamára és a felülvizsgálat módjára a képviseletre, az intézményi keretekre, az elismerés formájára, a döntés-előkészítésre, a szabályozás módjára, a szerződéses kapcsolatok feltételrendszerére, és a támogatások rendszerére. Bullain Nilda- Csanády Dániel: Helyi érdek Helyi érték, Ökotárs Alapítvány 2008
Köszönöm a figyelmet! Móra Veronika www.okotars.hu/civil_tars www.civiljogok.hu