Norvég Civil Támogatási Alap Közepes és kisprojektek

Átírás

1 Norvég Civil Támogatási Alap Közepes és kisprojektek A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Az első fordulós pályázatok beadási határideje: október 15 A második fordulós pályázatok tervezett beadási határideje: január 5 Támogatás célja Pályázatot benyújtani közepes és kisprojekt kategóriában lehet a következő területeken: A terület: demokrácia és emberi jogok; B terület: női jogok és esélyegyenlőség; C terület: közösség- és szervezetfejlesztés; D terület: ifjúsági- és gyermekügyek; E terület: környezetvédelem és fenntartható fejlődés; F terület: jóléti szolgáltatások társadalmilag sérülékeny csoportoknak; G terület: társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése (fókusz: roma integráció). A közepes projektekben végrehajtott fejlesztésnek hozzá kell járulnia a civil szektor szélesebb körének megerősítéséhez: azaz olyan projektek részesülhetnek támogatásban, amelyek eredményei és hatásai modellértékűek, más szervezetek számára is hasznosíthatóak, előrelépést hoznak a civilek életében. A tapasztalatok átadása érdekében a pályázónak segítenie kell más civil csoportok fejlődését és proaktívan kell terjesztenie saját jó gyakorlatait a tapasztalatok hasznosítása érdekében. A kisprojektek célja a saját szűkebb (földrajzi, szakmai stb.) közösségük fejlesztése, aktivizálása a szervezet működésének területén/témájában: a pályázó szervezeteknek képessé kell válniuk arra, hogy helyi és általános közcélok érdekében saját erőforrásaikat jobban mozgósítsák a fent felsorolt területeken. Pályázók köre A pályázatra olyan - Magyarországon bejegyzett - civil szervezetek (egyesületek, alapítványok és szövetségek) jelentkezhetnek, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek: önkéntes alapon szerveződő, közcélú, nem haszonszerzés céljából alakult nonprofit szervezetek, amelyek függetlenek a helyi, regionális és központi kormányzattól, közintézményektől, köztestületektől, politikai pártoktól, valamint for-profit szervezetektől. Az egyházi intézmények és politikai pártok nem tekinthetők civil szervezetnek. Jogi forma civil szervezetek, szövetségek (kivéve a pártokat, kamarákat, köztestületeket, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket, a biztosító egyesületeket, valamint az egyházakat), amelyek bírósági végzésük és alapító okiratuk szerint a pályázat beadása előtt legalább 1 éve bejegyzésre kerültek és azóta aktívan működnek, valamint nincs köztartozásuk; egyesületek és alapítványok (ide nem értve a közalapítványt), amelyek bírósági végzésük és alapító okiratuk szerint a pályázat beadása előtt legalább 1 éve bejegyzésre kerültek és azóta aktívan működnek, valamint nincs köztartozásuk; szociális szövetkezetek (ide nem értve a foglalkoztatási szövetkezeteket), melyek bírósági végzésük és alapító okiratuk szerint a pályázat beadása előtt legalább 1 éve bejegyzésre kerültek, és azóta aktívan működnek, valamint nincs köztartozásuk. Egy szervezet főpályázóként egy pályázatot nyújthat be, és ezen kívül egy pályázatban szerepelhet partnerként.

2 Támogatható tevékenységek köre Pályázni a megadott témakörökön belül lehet, elsősorban de nem kizárólag az alább felsorolt konkrét célok mentén, a fenti általános elvek, várt eredmények és fókuszterületek figyelembe vételével. Egy projekt több témakört is érinthet. A témakör: demokrácia és emberi jogok: a civil szervezetek részvételének serkentése, véleményük megjelenítése a helyi, regionális és országos döntéshozatali folyamatokban; helyi, regionális és országos közérdekű érdekérvényesítő akciók és kampányok szervezése; a párt- és kampányfinanszírozás valamint a közpénzek elköltésének nyomon követése, átláthatóságának növelése akciókkal és kampányokkal; az aktív állampolgárság, a polgárok közügyekben való részvételének erősítése, a gyűlöletbeszéddel és -cselekményekkel kapcsolatos bejelentések és fellépés serkentése; az emberi jogok védelme és a jogvédelem fejlesztése, beleértve a kisebbségek jogait (az etnikai, vallási, nyelvi és szexuális kisebbségeket egyaránt), a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépést (ideértve a gyűlöletbeszédet és -cselekményeket is); a megkülönböztetés és a társadalmi kirekesztés elleni fellépés; kommunikáció és általános szemléletformálás a fenti témakörökben, kiemelt figyelemmel a gyűlöletbeszéd és -cselekmények tudatosítására és a közfigyelem ráirányítására ezek veszélyeire (ideértve a lehetőség szerinti együttműködést a gyűlölet-bűncselekmények áldozataival kapcsolatba kerülő végrehajtó szervekkel rendőrség, ügyészség, képzésük és felkészítésük az ilyen ügyek kezelésére). B témakör: női jogok és esélyegyenlőség: fellépés a nemi megkülönböztetés és erőszak valamint a szexuális zaklatás és emberkereskedelem ellen, beleértve a hatásos megelőzés megerősítését; szakmapolitikai érdekérvényesítési tevékenység és részvétel a családon belüli erőszak a gyermek- és fiatalkorú prostitúció elleni fellépés illetve a reproduktív jogok és egészség érvényesítése érdekében; a megkülönböztetéssel és kirekesztéssel leginkább érintett csoportok mozgósítása, érdekérvényesítő kezdeményezéseik megerősítése és támogatása (beleértve a romákat is); a családon belüli és nemi erőszak megelőzését illetve az áldozatok védelmét szolgáló intézményrendszer megerősítése, ehhez szükséges szolgáltatások és rendszerek fejlesztése, illetve külföldi jó gyakorlatok átvétele és adaptálása; fenntartható nemi esélyegyenlőségi modellek, kísérletek és rendszerek kidolgozása és megvalósítása, melyek hozzájárulnak a női esélyegyenlőség fejlődéséhez (pl. nemi esélyegyenlőségi tervek, civil szakértelmen alapuló ajánlások cégek és önkormányzatok részére, esélyegyenlőségi érzékenyítő tréningek ajánlása stb.); gyakorlatias és hatékony helyi jelző- és indikátorrendszerek kifejlesztése a családon belüli és nemi erőszak áldozatainak megsegítésére, beleértve az átmeneti otthonok férőhelyeinek növelését, illetve a szakosodott szociális munkások hálózatainak fejlesztését; nemi esélyegyenlőséggel kapcsolatos szemléletformálás, kapacitásfejlesztés és tapasztalatcsere a szektorok közötti együttműködés érdekében (pl. a bíróságok és a rendőrség tekintetében); szemléletformáló, kapacitásépítő és érdekérvényesítő akciók a nők és a döntéshozatal területén (főként közösségi, helyi és regionális szinten, különös tekintettel a vidéki területekre); szemlélet- és viselkedésformáló kampányok és akciók a női jogok és esélyegyenlőség témakörökben különös tekintettel a többszörös kirekesztésre, (akár általános kirekesztés, munkahelyi, iskolai vagy egyéb kirekesztés stb.) a nemek médiában való megjelenésének elemzése értékelése, a nemek egyenlőbb megjelenítését célzó akciók és kapacitásfejlesztés; nemi esélyegyenlőségi nevelés bevezetése az általános, közép és felső szintű oktatásban, különös figyelemmel a vidéki területek elérésére.

3 C témakör: közösség- és szervezetfejlesztés helyi emberek felkészítése közösségeik belső erőforrásainak feltérképezésére és ezek felhasználására a közösség érdekében; civil szervezetek és közösségek felkészítése a helyi viszonyok, közállapotok értelmezésére, és ezek alapján az aktuális kihívásokra és igényekre választ adó távlatos illetve konkrét cselekvési tervek kidolgozására; olyan összetartó és együttműködő közösségek formálása, amelyek képesek részt venni a helyi / regionális döntéshozásban, valamint kapcsolatot létesíteni hasonló kezdeményezésekkel; helyi emberek bevonása és velük való együttműködések kialakítása annak érdekében, hogy képessé váljanak saját életük és környezetük alakítására; helyi együttműködések, hálózatosodás és partnerség támogatása és serkentése (állampolgárok, civil szervezetek, döntéshozók, helyi intézmények, vállalatok stb. között); az átláthatóság, a szolidaritás és befogadás, az esélyegyenlőség és a kulturális sokszínűség értékeinek támogatása helyi közösségekben. D témakör: ifjúsági- és gyermekügyek az ifjúságpolitika, ifjúsági munka és tájékoztatás fejlesztése helyi és regionális szinten az aktív részvétel, az alulról jövő kezdeményezés és a nem formális tanulás eszközeinek felhasználásával, különös figyelemmel a vidéki területek és a kistelepülések elérésére; a fiatalok és a gyerekek önszerveződésének, érdekképviseletének és -érvényesítésének elősegítése elsősorban helyi és regionális szinten, a felelős állampolgárság és a kritikus gondolkodás képességének fejlesztésével; a fiatalok aktív állampolgárságának és társadalmi részvételi aktivitásának fejlesztése, a döntéshozatalba való bevonásuk növelése; a fiatalok munkanélküliségének csökkentése, elsősorban a nem-formális tanulási módszerek illetve újszerű foglalkoztatási formák elterjesztésével, intenzív képzéssel, tanácsadással, munkakeresési támogatással, az iskola és a munkahely közötti átmenet megkönnyítésével; fellépés az ifjúsági és gyermekszegénység ellen, az oktatási szegregáció és esélyegyenlőtlenség csökkentése; fellépés a megkülönböztetés ellen, a sokszínűség, a kultúrák közötti párbeszéd és az esélyegyenlőség népszerűsítése a fiatalok körében és érdekében, különös tekintettel a roma fiatalokra és gyerekekre, elsősorban a nem formális tanulás eszközeivel és a mobilitás növelésével; szemléletformálás és ismeretterjesztés a fiatalok körében, a fiatalok figyelmének felhívása a társadalmi kirekesztés, a rasszizmus, az idegengyűlölet a gyűlöletbeszéd és -cselekmények elleni fellépés fontosságára, mindezen témák beépítése az ifjúsági munkába, a fiatalok tájékoztatásába és az ifjúságpolitikába. E témakör: környezetvédelem és fenntartható fejlődés: olyan közösségi kezdeményezések segítése és megvalósítása, amelyek a fenntarthatóság elvét gyakorlati szinten építik be a mindennapi életbe úgy, hogy eközben a civil szervezetek és helyi közösség kapcsolatát is erősítik; fenntartható, környezetbarát megoldásokat alkalmazó, könnyen átvehető kísérleti projektek fejlesztése, amelyek rávilágítanak a helyi problémák gyökereire, s ezekre holisztikus megközelítéssel keresnek megoldást; környezeti szempontok érvényesítése más szektorokban (pl. földhasználat, mezőgazdaság); konkrét akciók, megmozdulások a környezet állapotának javítása érdekében; helyi együttműködések (lakosok, döntéshozók, helyi intézmények, vállalatok stb. között) ösztönzése és fejlesztése a közösség fenntartható környezetének megőrzése érdekében, konkrét akciókkal történő szemléletformálás a környezet megóvása érdekében a jövő nemzedékek számára; környezetvédő szervezetek és aktivisták érdekérvényesítési és hálózatépítő képességének erősítése, ideértve a helyi, regionális és országos környezeti jogalkotási és -alkalmazási,

4 tervezési és szakpolitikai elképzelések kialakításának és megvalósításának nyomon követését és befolyásolását, az ezeket megalapozó alternatívák, elemzések, ajánlások, kutatások, tanulmányok és stratégiák kidolgozása és ezekhez kapcsolódó kampányok és egyéb akciók végrehajtása. F témakör: jóléti szolgáltatások társadalmilag sérülékeny csoportoknak: alapvető szolgáltatások biztosítása társadalmilag sérülékeny csoportok (pl.: veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, HIV/AIDS által érintettek, fogyatékkal vagy mentális betegséggel élő gyermekek és családjaik, az emberkereskedelem, nemi erőszak és családon belüli erőszak áldozatai) számára olyan esetekben, amelyekben az állam ezeket a szolgáltatásokat nem vagy nem megfelelő szinten biztosítja; szociális innovációk és/vagy állami szolgáltatások hatékonyságát növelő új módszerek keresése és kipróbálása, a célcsoportok részvételére épített, elérhető és megfizethető szolgáltatások megszervezése, kipróbálása és szorgalmazása helyi, regionális és nemzeti szinten; stratégiai tervek készítése és kampányok szervezése az állami és önkormányzati szolgáltatások elérhetőségéért és hatékonyságáért illetve ezen szolgáltatások monitorozása, részvétel az ezekről szóló szakmai párbeszédben, valamint az állampolgári ellenőrzés erősítése; együttműködés állami szolgáltatókkal annak érdekében, hogy azok jobban megértsék a sérülékeny csoportok valódi igényeit; társadalmi egyenlőtlenségek, szegénység és kirekesztés elleni küzdelem, különös tekintettel a vidéki területek és a kistelepülések elérésére; civil szervezetek és közösségek becsatornázása sérülékeny csoportok számára nyújtott szolgáltatásokról szóló helyi, regionális és országos szintű döntéshozatali folyamatokba, illetve helyi, regionális és országos kampányok és akciók szervezése velük a szociális szolgáltatások témakörében; emberi jogok védelme és erősítése, beleértve a kisebbségek jogait (etnikai, vallási, nyelvi és szexuális kisebbségekét egyaránt), küzdelem a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen (ideértve a gyűlöletbeszédet és -cselekményeket is). G témakör: társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése (fókusz: roma integráció) társadalmilag sérülékeny csoportokért illetve azokkal dolgozó civil szervezetek hatékonyabb működésének segítése, érdekérvényesítő képességük fejlesztése; sérülékeny csoportok (például roma nők és gyerekek) érdekérvényesítő erejének és önbizalmának növelése tagjaik saját érdekeikért történő mobilizálásával; sérülékeny csoportok független, széles tagságra építő, valóban alulról szerveződő mozgalmainak megerősítése, valamint újak alakítása, amelyek partnerként képesek fellépni helyi közösségeik alakításában és véleményük, elképzeléseik kommunikálásában; helyi közösségek támogatása abban, hogy szövetségeket és munkacsoportokat hozzanak létre problémáik elemzésére és azok rövid és hosszú távú megoldásának kitalálására; roma integrációs stratégia alkotása az érintettek segítségével, az európai és nemzeti irányelvek mentén; elsősorban romák részvételének támogatása olyan együttműködésekben, közös programokban, amelyek a kölcsönös bizalmat és elfogadást valamint ezen csoportok hitelességét erősítik, s ezáltal alapot képeznek további közös munkákhoz; az állampolgárok segítése abban, hogy jobban megértsék és elfogadják: a társadalmi igazságtalanságok megoldásához és a társadalom peremére szorult (többségükben roma) csoportok integrációjához a helyi közösség minden szereplőjére szükség van (magánemberekre, szervezetekre, civil szervezetekre, egyházakra, állami- és önkormányzati szervekre stb.); szolidaritást kifejező akciók szervezése, valamint a helyi közösség segítése annak megértésében és megélésében, hogy közös felelősségünk van a körülöttünk levő világ alakításában, s hogy mindannyian válhatunk segítőkké és ugyanakkor rászorultakká is; a gyűlöletbeszéd és -cselekmények tudatosítása; a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak támogatása, az ilyen cselekmények bejelentésének serkentése.

5 A pályázatás folyamata: A pályázatok kétfordulósak: Az 1. fordulóban a pályázónak egy koncepciót kell benyújtania, amely az alábbi elemekből áll: alapvető szervezeti információk; a pályázó helyzetértékelése, a projekt szükségességének bemutatása; a felvázolt probléma megoldása (a projektcél) és a várt eredmények rövid leírása; a tervezett tevékenységek felsorolása; a pályázó szervezet eddigi tevékenységeinek, eredményeinek és kapacitásainak részletes bemutatása (a pályázat témájában); a projekt tervezett futamideje és költségigénye a fő kiadási kategóriákban. A továbbjutott pályázóknak a 2. fordulóban kell kidolgozniuk részletes pályázatukat. A projekt időtartama: A projektek legfeljebb 14 hónap hosszúak lehetnek, minimum időtartam nincs. A projektek végrehajtását a támogatási döntés közzétételének napján (de legkorábban március 1- től) lehet megkezdeni. A projektek zárásának legvégső határideje április 30. Támogatás mértéke: max. 90% Támogatás összege: Kisprojektek esetén: min ( Ft), max ( Ft) Közepes projektek esetén: min ( Ft), max ( Ft)