Tartalomjegyzék 1. A közhasznú társaság adatai 2 1.1. Cégjegyzés, jogállás 2 1.2. A Kft. története 2 1.3. A Kft. jogi helyzete 3 1.4. A Kft. tevékenysége 3 1.4.1. Közhasznú célszerinti tevékenységek 3 1.4.2. Kiegészítő jellegű tevékenységek 4 1.4.3. Vállalkozási tevékenységek 4 1.4.4. A Kft. jelenlegi Budapest, XV. kerületi tevékenysége 4 1.4.5. A Kft közhasznú tevékenységének sajátosságai 5 1.5. A Kft. biztonságtechnikai-munkavédelmi helyzete 5 2. A Kft. 2009. évi gazdálkodása 5 2.1. Összehasonlító táblák 5 2.1.1. Költségek-költségarányok 2008-2009 2.1.2. Szakfeladat ráfordítások 2009 terv-tény 2.1.3. Éves terv-tény-eredmény 2005-2009 2.1.4. Naturáliák 2004-2009 2.2. Egyéb, gazdálkodást befolyásoló adatok 5 2.2.1. Beszerzések, támogatások, káresemények 3. A Kft 2010. évi terve 6 3.1. A tervezés általános szempontjai 6 3.2. Emberi erőforrás 6 3.3. Parkfenntartás, köztisztaság, környezetvédelem 7 3.4. Utak- hidak szakfeladat 8 3.5. Külső árbevételi tervek 8 3.6. A 2010. évi jóváhagyott feladatterv 8 3.6.1. Jóváhagyott feladatterv likviditása 8 3.7. A 2010. évi elvárt feladatterv 9 3.7.1. Elvárt feladatterv likviditása 9 3.7.2. Feladatterv módosítások tervezete 10 3.8. Összegzés 10 4. Egyéb, a működést biztosító dokumentumok 11 4.1. Közhasznúsági keretszerződés 4.2. Mélyépítési és kertészeti egységárak 2010. 1
1. A közhasznú társaság adatai 1.1. Cégjegyzés, jogállás Jelenlegi elnevezése: RÉPSZOLG Környezetgazdálkodási és Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft. Jogállása: A Társaság egyszemélyes társaság Cím: 1152 Budapest, Hunyadi u. 3. Tel./Fax: 1-308-1098; 1-308-1099; 1-307-6404 Fax: 1-307-7074 Adószám: 21862887-2-42 KSH szám: 21862887-0141-113-01 Zöldszám: 06-80-205-062 e-mail: postmaster@repszolg.axelero.net Telephelye 1152 Budapest, Hunyadi u. 3. A céget a Fővárosi Bíróság 2007. augusztus 14-én Cg. 01-09-883840 számon bejegyezte. Ügyvezető igazgatója: Demeter János (Kinevezés időpontja: 2009. július 01. 2014. június 30-ig) 1188. Budapest, Határ u. 34. szám alatti lakos. 1.2. A Kft. története A RÉPSZOLG Környezetgazdálkodási és Foglalkoztatási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot RÉPSZOLG Kft-t a Fővárosi Cégbíróság 2007. augusztus 14-én jegyezte be. (az új Társaság jogutódja lett a XV. Tanács VB. ULKÜ-nek, a RÉPSZOLG Vállalatnak és a RÉPSZOLG Kht-nak) Az alapító XV. ker. Önkormányzat továbbra is azzal a céllal hozta létre a Társaságot, hogy egységesítse, s főleg gazdaságosabbá tegye a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota település-fenntartását, település-üzemeltetését. Vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú tevékenység veszélyeztetése nélkül azt kiegészítendő folytathat a Társaság. Az alapítói szemléletnek megfelelően a már korábbi feladatok utak-, s járdák építése- fenntartása, közterületi kommunális szolgáltatások, részleges intézményi karbantartások, hibaelhárítások, közhasznú-közcélú foglalkoztatás mellé kiemelt fő feladatként a XV. kerület zöldfelület fenntartását is a Kft. tevékenységébe sorolta. 2010 évtől a játszóterek üzemeltetése-fenntartása is társaságunk feladatává vált. A fenti munkák végzéséhez az alapok beleértve a személyi és tárgyi hátteret adottak voltak. A Képviselő-testület 192/2008. (IV.30.) sz. határozatának megfelelően az Önkormányzat tulajdonában lévő közutak, járdák karbantartásával, javításával kapcsolatos út-, járda hibák bejelentése és ezekkel összefüggő kárfelelősségek ügyintézése, tervezése, lebonyolítása és ellenőrzése is a társaság hatáskörébe került. (útellenőri szolgálat) 2
A Társaságunk főfeladatának a korábbi évek gyakorlatának megfelelően elsődlegesen a kerületi Önkormányzat részére kötelezően előírt és vállalt szolgáltatások, feladatok ellátását tekintette, s a jövőben is tekinti fő feladatának. A kerületi Önkormányzat vállalta s vállalja hogy a Társasággal kötendő Közhasznúsági Keretszerződés alapján folyamatosan biztosítja a kijelölt feladatok 2010. évi elvégzéséhez szükséges pénzügyi hátteret. A Kft. pénzügyi biztonsága a Társaság saját vagyonára, a XV. ker. Önkormányzat éves költségvetésében biztosított forrásokra, valamint az Alapító által a Társaság részére biztosított esetleges külön támogatásra alapozódik. 1.3. A kft jogi helyzete Az 1997. CLVI. törvény, valamint a 1992. évi XXXVIII. alapján a társaságot az Alapító a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV tv. 4. -a és 365.. (3) bekezdése szerint nonprofit közhasznú korlátolt felelősségű társaságként működteti. A közhasznúsági jogállás non-profit jellegéből adódóan kötelezettségeket és jogokat biztosít a kft számára, melyeket az alábbiak szerint részletezek: 1.) A 4.. (1). a. pontja szerint a Kht. szolgáltatásait a tagjain kívül más is igénybe veheti. 2.) Az 5.. b. pontja szerint a tevékenység és a gazdálkodás legfontosabb adatait helyi vagy országos sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. 3.) A 7.. (1.) pontja szerint a taggyűlés nyilvános. 4.) A társaság a tevékenységi körébe tartozó valamennyi tevékenységét különösen a Ksz. 26.. c/2., c/9., c/11., c/17., c/18. c/21. és c/22. pontjában meghatározottakat közhasznú tevékenységként végzi, amelynek során a Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzata és a társaság közötti éves közhasznúsági keretszerződés alapján a társaság olyan közfeladatokat lát el, amelyekről törvény alapján az Önkormányzatnak kell gondoskodnia. Közfeladatnak minősülnek - hétköznapi szóhasználattal - az állam feladatellátása során létrehozott, közszükségleteket kielégítő termékek és szolgáltatások. Jellemzőjük, hogy előállításukról az államháztartás költségvetési jogosultságokkal felruházott felelősei kötelesek gondoskodni. Vagyis a kormány, a miniszterek, alapkezelők, önkormányzatok. Az államháztartásról szóló többször módosított Áht. 9. (1) bekezdése szerint az államháztartás körébe tartozó állami feladatot az állam részben vagy egészben a költségvetési szerveken keresztül látja el, vagy ellátásának a pénzügyi fedezetét részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve biztosítja. 1.4. A kft tevékenysége 1.4.1. Közhasznú, célszerinti tevékenységként végzett: 8130 Zöldterület-kezelés 7111 Építészmérnöki tevékenység 3811 Nem veszélyes hulladék gyűjtése 3900 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés 8121 Általános épülettakarítás 8129 Egyéb takarítás 3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 4322 Víz-, gáz-, fűtés, légkondicionáló szerelés 4221 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése 4312 Építési terület előkészítése 3
8899 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 8110 Építményüzemeltetés 4211 Út, autópálya építése 4399 Egyéb speciális szaképítés 1.4.2. A Társaság kiegészítő jelleggel folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységi köre TEÁOR 08 szerint: 4311 Bontás 4391 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés 4321 Villanyszerelés 4331 Vakolás 4332 Épületasztalos-szerkezetek szerelése 4333 Padló-, falburkolás 4334 Festés, üvegezés 4339 Egyéb befejező építés m.n.s. 4941 Közúti áruszállítás 4942 Költöztetés 6820 Saját tulajdonú, bérlet ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6832 Ingatlankezelés 1.4.3. Fentiek TEÁOR besorolásuktól függetlenül vállalkozási tevékenységként is végezhetők. 1.4.4. A Kft. jelenlegi Budapest, XV. kerületi tevékenysége: Utak - hidak A városüzemeltetési tevékenységünk során, a rendelkezésre álló források mintegy 1/3-át az önkormányzat cca. 137 km közútjára, a műtárgyak és járdák javítására, felújítására fordítjuk. Mintegy 280 km közjárda van a kerületben, ennek 60 %-a felújítandó. Járda felújítási program készül 2010-ben, végrehajtását csak a forrásbiztosítás nagyságrendje határozza meg. Zöldterület kezelés Kerületünkben a lakótelepi és közparkok össz. területe 1 203 em 2. Ebből 849 em 2 zöldterület, cserje, stb., a többi játszótér, sporttér, járdák, sétányok. 2010-ben elkészült a kft zöldterület fenntartási koncepciója is, vélelmezve egy műszakilag szükséges, financiálisan még elégséges gazdasági környezetet. A kerületben mintegy 20 ezer út menti és parkfa van. Jelentős részük elöregedett, beteg, kiszáradt, allergén, a levegő szennyezettséget nem igazán tűrő fajta. Rekonstrukciós terv alapján egy 10 éves programmal számolva, évi 500-700 db fát kellene ültettünk ahhoz, hogy jelentős állomány és fajta minőségi csere jöjjön létre. Játszóterek A játszótereink (42 db) túlnyomó része 25-40 éves, acél csővázas, korszerűtlen, balesetveszélyes volt. A törvényi változások elkerülhetetlenné tették, az EU szabványhoz igazodó alkalmassági felülvizsgálat elvégzését, majd annak nyomán az utóbbi években megépült 15 db EU konform játszóeszközöket tartalmazó játszótér. A szabványnak 4
megfeleltetés jelenleg is folyamatban van, azonban a nagy mennyiség és a korlátozottan rendelkezésre álló források miatt sok helyen meg kell szüntetni a játszóeszközöket. 1.4.5. A kft közhasznú tevékenységének sajátosságai A közhasznú társaság által folytatott közhasznú tevékenységtől függően nem zárható ki annak lehetősége, hogy a közhasznú tevékenységből is - bár nem annak szerzésére irányul - származik valamennyi nyereség, amelyet szintén e tevékenység finanszírozására kell fordítani. A közhasznú társaság fogalmának további lényegadó sajátossága az, hogy a társaság tevékenységéből eredő nyereség nem osztható fel a tagok közt. A társaságnak elsősorban üzletszerű gazdasági tevékenységéből származhat nyeresége, e nyereséget pedig a közhasznú tevékenység finanszírozására kell fordítani, mivel az üzletszerű gazdasági tevékenység csak a közhasznú tevékenység elősegítésére folytatható, annak veszélyeztetése nélkül. A Kft. saját kapacitása az optimális erőforrás tervezés okán kevesebb, mint az elvégzendő közfeladat - ezért van többek között szükség, közbeszerzés útján bevont alvállalkozók közreműködésére (lebonyolítói-megrendelői státusz). Vállalkozási tevékenységre csak korlátozottan képes. Fontos megjegyezni azonban, hogy alkalmas, mivel alapító okirata, önköltségszámítása, könyvelése szerint, valamint személyi-tárgyi feltételei alapján versenyképesek a külső, vállalkozói feladatokra, azonban kapacitása teljes lekötöttsége miatt, ez csak a közhasznú feladatok további átengedésével (alvállalkozó felé) történhet. Ilyen döntések meghozatala a Kft. menedzsmentjének a kompetenciája, amely komoly költséghaszon elemzéseket igényel. Teljesülnie kell a VNY kft > AVK egyenlőtlenségnek, mely szerint a vállalkozásból realizált nyereségnek nagyobbnak kell lenni, mint a külső vállalkozóval elvégeztetett közhasznú munka költségtöbblete. 1.5. A kft biztonságtechnikai-munkavédelmi helyzete Rendkívüli eseménynek számító üzemi balesetünk évek óta nincs, a cégnek saját és külső megbízott munkavédelmi vezetője, tűzvédelmi megbízottja van. 2. A Kft. 2009. évi gazdálkodása A cég 2009. évi gazdálkodásáról kimerítő képet mutat be a törvény előírásai szerint elkészített közhasznúsági jelentés. (I. tájékoztató táblák) 2.1. Összehasonlító táblák 2.1.1. Költségek, költségarányok 2008-2009. (I. melléklet) 2.1.2. Szakfeladat ráfordítások 2009 terv-tény (II. melléklet) 2.1.3. Éves terv-tény-eredmény 2005-2009. (II/a melléklet) 2.1.4. Naturáliák 2004-2009. (III. melléklet) 2.2. Egyéb, gazdálkodást befolyásolóadatok 2.2.1. Beszerzések, támogatások, káresemények (IV. melléklet) 5
3. A Kft. 2010. évi terve 3.1. A tervezés általános szempontjai A tervezés alapjául a Tulajdonosok elvi útmutatásait is figyelembe véve az alábbi szempontok szolgáltak: - a 2009. év gazdálkodás adatai mint bázisadatok, a belső ráták kiszámításának adatai. (V. melléklet) Jóságfokát az alábbi tények támasztják alá: - a cég eredménye nullához közeli (pozitív 0 %). - a költségek elhatárolása, részlegenkénti és munkánkénti elkülönítése, a közhasznú és a vállalkozási adatok szétválasztása hiteles. - a 2009. év gazdálkodás környezete az előző évihez hasonló, tehát Közhasznúsági keretszerződéssel biztosított közhasznú működési, és közhasznú fejlesztési árbevételre épül, jóváhagyott feladat- és ütemtervvel és előkalkulált egységárak alkalmazásával, majd az év zárását követően korrigált önköltség elszámolással. - az árbevétel jelentős része az üzemeltetés-fenntartás feladatokra jóváhagyott költségvetéshányadból nettó 398 mft, kisebb része az Önkormányzat költségvetésében projektenként jóváhagyott fejlesztési előirányzatból nettó 120,081 mft, valamint 23,5 mft egyéb, a közcélú foglalkoztatással összefüggő előirányzatokból származik. Vállalkozási szerződésekből, -idegen megrendelésekből mérsékelt árbevételt tervezünk, elsősorban a szabadkapacitású gépparkunkat vettük számításba. - a cég létszáma fentieknek megfelelően kövesse a mindenkori feladatnagyságot, a feladatok rugalmas erőforrás fedezetére a foglalkoztatottakat három féle státusban alkalmazva: a közhasznú feladatokra egy rendelkezésre állást is biztosító törzslétszámot (saját alkalmazott), a biztosított közcélú állományt, valamint kapacitáson felül közbeszerzés útján kiválasztott külső vállalkozókat. Az eredményesség forrása az emberi erőforrások és gépek hatékonyságának növelése, valamint az önköltség folyamatos követése és csökkentése, az általános költségeknél elszámolható működést és fejlesztést is biztosító költségarány mértékének korlátozása. Az idegen munkák profitja minimum 10 % legyen, melyet az Önkormányzati, (esetleg veszteséges) tevékenységek kereszt-finanszírozására illetve az alkalmazotti érdekeltség biztosítására kell fordítani. 3.2. Emberi erőforrás A kft 1-2 éve hasonló nagyságrendű személyi állománnyal rendelkezik. A főállású fizikai dolgozók átlagos statisztikai létszáma 50-58 fő között van, a központi és termelésirányítói létszám együttesen 18-23 fő. Társaságunk évek óta foglalkoztat közhasznú ill. közcélú dolgozókat. 2009-ben a rendelkezésre álló személyi állomány alakulását a V/a. melléklet tartalmazza. 6
A Kft. létszámgazdálkodása igazodik a bázis feladattervhez. A tervezett állományi létszám 81 fő, amelyhez egy cca. 75,5 fő éves átlagos statisztikai létszámot vélelmezünk. A tervezés során a bérköltség, igazodva a 2009. évi tényadatokhoz, egy minimális bérkorrekciót tesz lehetővé (242 M Ft-ról 250 M Ft). A társaság Cafeteria Szabályzata jelentősen megnövelte a csökkentett közteherrel adható jövedelmet, így általános bérfejlesztést nem tervezünk. Alvállalkozói partnereink kiválasztásához közbeszerzési eljárásokat bonyolítunk, melyeket a Város - üzemeltető részleg munkatársai végzik, a RÉPSZOLG Kft Közbeszerzési szabályzata szerint, a részlegvezető (okl.építőmérnök) - építési főmérnök, és a főkertész (kertészmérnök) szakmai irányítása mellett. A parkok és játszóterek ellenőrzését kertészmérnök végzettséggel önálló műszaki ügyintéző végzi, az utak és közlekedési létesítmények ellenőrzését jogszabály szerint útellenőr (közlekedésépítő technikus) látja el. A mélyépítő részlegvezető közlekedésépítő mérnök, a szakipari építésvezető okleveles gépészmérnök 15 év feletti gyakorlattal. A Kertészeti részleg vezetője kertész technikus 15 év feletti gyakorlattal, a művezető gépésztechnikus. 3.3. Parkfenntartás, köztisztaság, környezetvédelem Az elmúlt évben sok kritika érte a társaságunk ilyen jellegű tevékenységét, különös tekintettel Újpalota lakótelep zöldfelület, játszótér gondozásának vonatkozásában. A hiányosságaink feltárására egy átfogó elemzést készíttettem munkatársaimmal. Megállapítható, hogy az utóbbi években fokozatosan csökkent a kertészeti tevékenység, ezzel arányosan a virágágyások, cserjefelületek nagysága is. Újpalota lakótelep cca. 450 em 2 fűfelülete, cca. 40 em 2 cserje és cca. 6000 db parkfa kertészeti tevékenysége szinte csak köztisztasági tevékenységre szorítkozik, melyet a rendelkezésre álló közcélú foglalkoztatottakkal és a saját állományunkkal látunk el. A nagyfelületű kaszálást a Lián kft, míg a faápolási munkákat a Főkert Kft végzi közbeszerzés útján történt kiválasztással. Műszaki ellenőrzéseink megfelelőek, a kivitelezők elszámoltatása korrekt. A kerület további 32 db kisebb-nagyobb területű (280 em 2 fűfelület, 6500 m 2 cserje) közparkját teljes egészében a RÉPSZOLG Kft. személyi állománya gondozza. Kiemelt jelentőségű parkjaink a Karácsony Benő tér, a Pestújhelyi tér, a Bányász park valamint a Széchenyi tér. Ezek gondozási színvonala cca. 30 %-kal meghaladja ráfordítás szinten is a kerületi átlagot. 2010. évi eredeti terveink szerint az inflációt legalább követő többletráfordításokat állítottunk be, azonban forráshiány miatt a bázis feladattervünk egy az előző évnél is visszafogottabb gondozást tesz lehetővé. Sajnos mindezek a klasszikus kertészeti feladatokat sújtják, a köztisztasági tevékenység javára az alábbi okok miatt: - több éve agresszívan emelkedő trend jellemzi az Újpalota lakótelep hulladék mennyiségét, változatlan lakás és lélekszám mellett. - Adott kerületi költségvetési források mellett, csak a többi lakókörzet kárára tudjuk a gondozási gyakoriságot emelni, a komfortérzetet szinten tartani. - A trendek túlmutatnak a műszaki-gazdasági tevékenység hiányosságain, az állapot 7
társadalmi okait kell feltárni és megváltoztatni. E téren a RÉPSZOLG lehetőségei rendkívül korlátozottak. Új, szankciókat is kilátásba helyező tartalmú táblákat helyeztünk ki minden szelektív gyűjtő mellé. Eggyel megnöveltük a heti ürítések gyakoriságát a parki hulladékgyűjtőknél. A hatósági intézkedések hatékonyságát azonban sajnos nem érezzük. Jelentős pénzeszközöket terveztünk mind a fenntartási, mind a fejlesztési táblába is fasor rekonstrukcióra (összesen 20 MFt-ot, amely cca 400 db fa telepítését tenné lehetővé), azonban ez a jelenlegi előirányzatok alapján nem tud megvalósulni. 3.4. Utak- hidak szakfeladat A kerület mintegy 130 km közút és cca. 280 km közjárdával kerékpárúttal/sávval és parki sétánnyal rendelkezik. A pályák kiépítettsége megfelelő 95 % szilárd burkolatú), kora elöregedett, állapota közepes romlású. Az utóbbi évtizedekben az utak teljes közművesítettséget kaptak, azonban a korábbi évek aszfalt szerkezetét túlnyomórészt csak nyomvonalasan állították helyre. Ennek, az elöregedett aszfaltrétegeknek, valamint a megnövekedett forgalomnak köszönhetően rohamosan növekszik az úthibák javításának szükségessége. 2009. évben normálisnak tekinthető körülmények (időjárás, stb.) mellet is cca. megduplázódott a kátyúzott felület nagysága 2005-höz viszonyítva. 2010. évre 50 %-ra csökkent nominál értéken a rendelkezésre álló költségvetési forrás, amely a közelmúlt szélsőséges időjárási körülményeit figyelembe véve, jelentős gondozási színvonal csökkenést és üzemeltetési kockázatot hordoz. Hasonló tendenciák mutatkoznak a járdajavítás-felújítás területén is. Növekvő romlás-tönkremenetel és erősödő lakossági nyomás mellett a rendelkezésre álló források cca. 30 %-kal kevesebb járdaszakasz javítását teszik lehetővé. Sajnos a reálteljesítményt tovább csökkenti az a tény, hogy a lokálisan kicserélendő járdaszakaszok burkolata alatt, az előző korok szakmai igényét tükröző szénsalak, sitt, bányameddő alap van, ami a teljes pályaszerkezet cseréjét teszi szükségessé, megduplázva a fajlagos ráfordításokat. 2010. évben indokoltnak látjuk egy középtávú útburkolat felújítási program elkészítését, amelyet költség-haszon elemzéssel, a kisfelületű javítások (kátyúzás) helyett a nagyfelületű beavatkozásokat preferálja (felületi bevonatok, szőnyeg, burkolat megerősítés). 3.5. Külső árbevételi tervek Terveink között ingatlan bérbeadásunk szerepel, az utóbbi évben jelentéktelen lakossági igény ill. vállalkozói megkeresés érkezett hozzánk. 3.6. A 2010. évi jóváhagyott feladatterv 3.6.1. Jóváhagyott feladatterv likviditása (VI. melléklet) A táblázat tartalmazza a Költségvetésben jóváhagyott fenntartási üzemeltetési feladatok részletesen kibontott és ütemezett, valamint a soronként jóváhagyott és a Városüzemeltetési Osztály által átadott felhalmozási fejlesztési költségvetés hányad kivitelezési, árbevételi-költség (cash-flow) tervezését. 8
A bázis feladatterv a kötelező minimálisan elvégzendő út-járdajavítási és a felhalmozás fejlesztés feladatok anyagigényén túl szinte csak élőmunka igényű fenntartási költségeket vesz számításba. A bérköltség megfelel a fentebb jelzett emberi erőforrás nagyság bér, egyéb személyi kifizetések és mindezek járulékai költségeinek. Csak a feladatok ellátásához nélkülözhetetlen alvállalkozókkal számolunk u.m. szállítás, fák gondozása kosaras kocsiról, stb. A társaság által igénybe vett szolgáltatásokat jelentős mértékben csökkentjük, azonban a cég működése, a feladatok ellátása, bizonyos külső tanácsadók és szakértők foglalkoztatása részben törvényi előírás, részben megfontolt érdeke a Kft-nek. Mindezek figyelembe vételével, a feladatterv egy nehezen finanszírozható, az év közepének 2-3 hónapjában likviditási gondokkal terhelt gazdálkodást jelez. A társaság eredménye egy pozitív 0 lehet, azonban ennek nagy a bizonytalansági tényezője. 3.7. A 2010. évi elvárt feladatterv 3.7.1.Elvárt feladatterv likviditása (VII. melléklet) Ez a tervezetet vélelmezi azt a helyzetet, amikor a Kft. a 2009. évi bázison kalkulált előirányzatot az évközi költségvetés módosítások során, az év közben jelentkező pótlólagos forrásokból, kellő indokkal alátámasztva megszerezhet és a városüzemeltetési tevékenységre fordíthat. A felhalmozási-fejlesztési feladatok az eredeti előirányzatokkal lettek számításba véve, ugyanakkor a fenntartás-üzemeltetés szakmailag indokolt fejezetei 120 M Ft pótlólagos forrást kapnának. Megvalósulhatna 400 db túlkoros fa ültetése, jelentősen megnövekedhetne az utak kisfelületű javítási volumene, precedens jelleggel elkészíthetnénk három, ma már csak gazdaságtalanul kátyúzható utca nagyfelületű javítását (aszfaltszőnyeg), ütéscsillapító burkolattal láthatnánk el a SZAMEI Kft által balesetveszélyesnek ítélt játszóeszközök legalább 50 %-át, terv szerint hozzáláthatnánk néhány utcai fasor ifjításának (Eötvös, Sződliget, Bocskai utcák). Köztisztasági tevékenységünk is jelentős többletforráshoz jutna, így a megnövekedett lakossági ill. illegális hulladék elszállítása és elhelyezése elérné a tavalyi gondozási színvonalat. Sajnos, a maradványszempontú tervezés magában hordozza, hogy a pótlólagos források év közben, a II. n. év ill. a III. n. év végén jelennek meg jóváhagyás esetén is. Ez azt jelenti, hogy a II. félévre a már tervezetteken felül el kell helyezni az erőforrásokat úgy, hogy a társaság finanszírozató legyen, ugyanakkor a feladatok a Tulajdonos elvárásai szerint megvalósuljanak. A Kft. hozzáadott érték bázisa, a saját élőmunkaerő nem növelhető (a szakma társadalmi presztízse miatt rugalmatlan munkaerőpiac), a többletfeladatok nagyrészt külső erőforrások bevonását igénylik. Az idegen és saját erőforrások, valamint a megnövekedett anyagfelhasználás jelentősebb 9
költségmozgást generál, ezért az év során elhúzódó likviditási nehézségekkel kell számolnunk. A likviditási gondok áthidalása egy határig a cég saját tartalék pénzeszközeivel, azon túl a Tulajdonos pénzügyi beavatkozásával (hitel, előleg, stb.) áthidalható. A megnövekedett feladatterv végrehajtása lehetővé teszi egy szerény eredmény realizálását. A meglévő tárgyi eszközök és technikai erőforrások további bővítésére, esetleges minőségi cseréjére, önerőből nem látunk lehetőséget. Ugyanakkor a meglévő eszközök karbantartása-javítása a költségtervünkben biztosított. 3.7.2. Feladatterv módosítások tervezete (VIII. melléklet) Az Önkormányzat költségvetésének tervezése során kiindulásként a RÉPSZOLG 2009. évi várható nettó árbevételének valamint az abból megvalósított városüzemeltetési színvonalnak az összevetéséből indultunk ki. A 2009. év nettó árbevétele cca. 550 M Ft volt, ebből 398 M Ft üzemeltetési-fenntartási ráfordításból származik. Figyelembe véve néhány javítandó módszert (pl. fák gondozása), néhány hatékonyság javító intézkedést (pl. munkahelyi irányítás-ellenőrzés hatékonyságának fokozása, a dolgozók szállításának szervezettebbé tétele), valamint költségtakarékosabb kivitelezés (pl. aszfaltkonténerrel olcsóbb alapanyag bedolgozása, az élőmunka csökkentése a gépi beavatkozások növelésével), a fenti előirányzat tervezésével cca. 10-15 % teljesítmény és ezáltal gondozottsági színvonal növekedést tudtunk volna elérni. Sajnos a gazdasági körülmények a fenntartásra-üzemeltetésre fordítható pénzeszközöket 280 M Ft-ban határozták meg. A korábbi évek tapasztalatai alapján (II/a melléklet), azonban az eredeti előirányzatok évközi módosítására nyílhat lehetőség. Ezeknek a módosításoknak a tervezett hatásait mutatja be a VIII. melléklet. Rendkívül fontosnak tartjuk a lehetőségek függvényében a források növelését a Parkfenntartás, a Fasor rekonstrukció, a Járdajavítás, az Útjavítás valamint a Játszóeszközök javítása szakfeladatokon. A játszóeszközök javítását törvényi megfeleltetés, a közlekedési pályák javítását pedig a balesetveszély csökkentése indokolja. 3.8. Összegzés A Kft. bizonyos fokig formabontóként, olyan üzleti tervet terjeszt a tisztelt Tulajdonos elé, amely a költségvetési gazdálkodás helyi sajátosságainak figyelembe vételével egyrészt, egy alig fenntartható városüzemeltetést biztosító költségvetés hányadot vesz alapul, másrészt a korábbi évek maradványelvű gyakorlatát tükröző, egy előző évihez hasonló gondozási színvonalat biztosító pótlólagos forrással megnöveltet is. Ilyen feltételek mellett, hagyományos értelemben vett vállalati tervezés nem valósítható meg, sok bizonytalanságot és rögtönzést, valamint jelentős rugalmasságot igényel mind a megrendelő/tulajdonos, mind a társaság részéről egyaránt. 10
4. Egyéb, a működést biztosító dokumentumok A Társaság és a Tulajdonos között Közhasznúsági keretszerződés jött létre 2010. március 04.-én, amely dokumentum szabályozza az Önkormányzat, mint kötelezett által ellátandó meghatározott szakfeladatok RÉPSZOLG Kft.-vel történő elvégeztetésének pénzügyi elszámolási - felelősségi szabályait. Az elszámolás alapja az előző évi bázison utókalkulációval meghatározott rezsióradíjak és általános, ill. fuvarköltség ráták, valamint ezen alapadatokkal felszerelve a TERC VIP 2009.1 Gold költségvetés készítő programmal előállított Mélyépítési és kertészeti egységárak gyűjteménye. Fenti dokumentumok ezen Üzleti Terv elválaszthatatlan részeit képezik. Budapest, 2010. március 23. Demeter János ügyvezető igazgató RÉPSZOLG Nonprofit Kft A Tulajdonos képviseletében jóváhagyom: Hajdú László polgármester Budapest XV. kerület Önkormányzata 11