Fejlődő országok a világgazdaságban

Hasonló dokumentumok
Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI

Kinél kell gyorsabban futnunk?

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

A globális világrendszer kialakulása

Nemzetközi gazdaságtan 11.

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

Divatos kifejezés. Mit jelent? Univerzalizálódás? Folyamat és fejlődési szakasz.

Hospodárska geografia

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

ARGENTÍNA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Argentin Köztársaság Államforma

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Magyarország gazdaságtörténete

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE Általános információk

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, szeptember 18.

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben


Nemzetközi pénzügyek kollokvium

1. feladat: Olvassátok el a 2. feladat kérdéseit és utána a kijelölt szöveget!

MAGUNKRÓL ALAPÍTÓK: MAGYAR ÁLLAM (99%) MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA (1%) Kormány: KELETI NYITÁS STRATÉGIA Új piacok, új lehetőségek! CÉL 2018-RA

HITA roadshow

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

Adatelemzés Excellel és SPSS-sel

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

A globalizáció visszásságai

Konjunktúrajelentés 2017

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója szeptember Egerszalók

Podruzsik Szilárd. Külkereskedelem és külföldi működőtőke a magyar élelmiszeriparban. F as számú OTKA zárójelentése

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 2.

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Konjunktúrajelentés 2014

KUVAIT. I. Az ország társadalmi gazdasági helyzete. 1. Általános információk. Kuvait Állam sejkség Kuvaitváros Terület km 2 Népesség

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re

PUBLIC. 9489/17 pu/ol/kf 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 1. (OR. en) 9489/17 LIMITE PV/CONS 27 RELEX 440


Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai (Kiegészítő tananyag)

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

várható fejlesztési területek

Transznacionális vállalatok. és közvetlen külföldi beruházások

A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

dr. Vereczkey Zoltán PMKIK elnök

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

A területfejlesztés bevezetés. Dr. Kozma Gábor

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

Helyzetkép november - december

NÖVEKEDÉS ÉS BŐVÜLÉS, ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ EXPORTFINANSZÍROZÁSBAN. Mizser Zoltán Képviseletvezető (Győr)

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI

Az EXIM exportfinanszírozási termékei és szolgáltatásai

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

1. Munkaerõ-piaci folyamatok

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése

A nemzetközi kereskedelem szabályai: A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer megalkotása

Változások a Iránnal kapcsolatos az export engedélyezési eljárásban Bittman Tamás

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió

NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

Fenntartható és fenntarthatatlan elemek a hazai közműszektorra vonatkozó rezsicsökkentési politikában

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

A területfejlesztés bevezetés. Dr. Kozma Gábor

Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után

A magyar vegyipar 2008-ban

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Nemzetközi gazdaságtan 6.

FOGALMAK A VILÁGGAZDASÁGI FOLYAMATOK TÉMAKÖRBŐL

Vajai László, Bardócz Tamás

Változások a Iránnal kapcsolatos export-engedélyezési eljárásban" dr. Stefán László

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében)

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Átírás:

Fejlődő országok a világgazdaságban

Célok Áttekintést adni a fejlődő országok jellemzőiről Rámutatni az elmaradottság okaira és következményeire Beszélni a kilábalási és fejlődési lehetőségekről 2013 03 19 Fejlődő országok 2

Szerkezet 1. Kik a fejlődő országok? 2. Az importhelyettesítés 3. Exportösztönzés 4. Esettanulmányok 2013 03 19 Fejlődő országok 3

1. Kik a fejlődő országok?

Kik a fejlődő országok? Nincs általános definíció, kritérium vagy más az ország listák is jelentősen különböznek Fejlődő országok kifejezés: az ötvenes években született Harmadik világ Korábbi gyarmatok 2013 03 19 Fejlődő országok 5

Kik a fejlődő országok? Heterogén országcsoport Újonnan iparosodottak (NICs), feltörekvő gazdaságok (emerging markets) LDC-k legkevésbé fejlett országok 2013 03 19 Fejlődő országok 6

Jövedelemszintek Magas jövedelem Felső-közepes jövedelem Alsó-közepes jövedelem Alacsony jövedelem 2013 03 19 Fejlődő országok 7

Történelmi fejlődés 1 Európa: a gazdasági szerkezet természetes kialakulása A világ többi része : késés Afrikai, ázsiai, amerikai gyarmatok: eltérő modellek (fűszerek, rabszolgakereskedelem, arany, európai telepesek) Gyarmatbirodalmak: szabadkereskedelmi rendszerek súlyos torzulások és károk a gyarmati gazdaságok fejlődésében és szerkezetében 2013 03 19 Fejlődő országok 8

Történelmi fejlődés 2 Gyarmatok: az európai országok beavatkoztak a természetes fejlődésbe A gyarmatok az anyaország gazdaságának váltak szerves részeivé I. világháború: véget ér a szabadkereskedelem kora 2013 03 19 Fejlődő országok 9

Történelmi fejlődés 3 Nagy világgazdasági válság: cserearányromlás II. világháború: a korábbi kereskedelmi kapcsolatok nem működtek 1950-es évek: gyarmatok felszabadulása Számos fejlődő ország fordult az importhelyettesítés felé (lásd később) 2013 03 19 Fejlődő országok 10

Eredmény: milyenek a fejlődő országok ma? 1 Jelentős különbségek az országcsoporton belül Alacsony egy főre eső jövedelem Monokultúra/monoexport Munkaerő-intenzív technológiák Tőkehiány Lassú tőkefelhalmozás Technológiai fejlődés alacsony szintje Egyenlőtlen jövedelem-eloszlás 2013 03 19 Fejlődő országok 11

Eredmény: milyenek a fejlődő országok ma? 2 Gyors népességnövekedés Alacsony képzettségi szint, alacsony színvonalú oktatás Egészségügyi ellátás alacsony szintje Politikai instabilitás Gazdasági bizonytalanság Fejletlen infrastruktúra Jelentős adósságállomány Aszimmetrikus interdependencia 2013 03 19 Fejlődő országok 12

Legkevésbé Fejlett Országok (LDC-k Least Developed Countries) ENSZ: Alacsony jövedelem (kevesebb, mint 750 USD/fő, hároméves átlagban) Humán erőforrás gyengeségek (élelmezési, egészségügyi, oktatási és felnőtt írástudás adatokra építve) Gazdasági sebezhetőség 2013 03 19 Fejlődő országok 13

2. Az importhelyettesítés

Miről szól az importhelyettesítés? Rossz tapasztalatok a nemzetközi kereskedelemben Az importált termékek hazai gyártással való helyettesítése mellett döntenek A külkereskedelem nem szükséges importkorlátozás + az exportágazatokat nem fejlesztik A hazai ágazatok fejlődnek Eredmény: differenciált gazdaság 2013 03 19 Fejlődő országok 15

A sikeres importhelyettesítés feltételei Nyersanyagokkal és más természeti adottságokkal való kedvező ellátottság A belső piac (nagy) mérete A fejlettség szintje alacsonyabb életszínvonal A helyettesített termék hazai termelés viszonya 2013 03 19 Fejlődő országok 16

Az importhelyettesítés szakaszai: 1. szakasz Egyszerűbb termékek előállítása (importhelyettesítés) Egyszerű technológia Az olcsó munkaerő a domináns termelési tényező Tőke és technológia iránti alacsony fokú igény Nagy piac esetén jelentős növekedési perspektíva 2013 03 19 Fejlődő országok 17

Az importhelyettesítés szakaszai: 2. szakasz A piac vagy/és a technológia fejlődése a további növekedés feltétele Összetettebb termékek és gépek előállítása technológiaimport nélkül nehézkes Az import feltétele a további növekedésnek (gépek, technológia, félkésztermékek, stb.) 2013 03 19 Fejlődő országok 18

Szükséges a külső (nemzetközi kereskedelem felé való) NYITÁS 2013 03 19 Fejlődő országok 19

Ha nem: A növekedés lelassul Az export nem képes ellensúlyozni az importot Kölcsönfelvétel Eladósodás Összeomlás, ha az ország nem nyit 2013 03 19 Fejlődő országok 20

Értékelés és következtetések Az importhelyettesítés hatására differenciálódhat az ország gazdasága Kedvező természeti adottságokkal és nagy belső piaccal rendelkező nagy országok esélyesebbek a sikerre Az importhelyettesítés időtartamának megválasztása kulcskérdés lehet Kisországok számára a rövid ideig tartó importhelyettesítés hasznos lehet A túl sokáig fenntartott importhelyettesítés válsághoz és összeomláshoz vezethet 2013 03 19 Fejlődő országok 21

Az eladósodás egyéb okai (Rossz gazdaságpolitika) Növekvő olajárak Cserearányromlás (részben az előzőből fakadóan) A finanszírozás szűkülése Az amerikai jegybanki alapkamat növekedése 2013 03 19 Fejlődő országok 22

Mi a kiút? 2013 03 19 Fejlődő országok 23

Kiutak 1: A Baker-terv (1985) James Baker amerikai pénzügyminiszter Lényeg: a hitelezők csak akkor jutnak hozzá a pénzükhöz, ha további hiteleket folyósítanak Részlegesen eredményes (a magánbankok korlátozottan nyújtottak hitelt) 2013 03 19 Fejlődő országok 24

A Baker terv három pillére: A recesszióhoz vezető kiigazítási politika nem tartható fenn: az eladósodott országok adósságszolgálati kapacitását kell erősíteni. Az adósságválság megoldásában a hitelezőknek is részt kell venniük. A nemzetközi erőfeszítéseknek a legsúlyosabb helyzetben lévő országok számára kell konkrét programot kidolgozni 2013 03 19 Fejlődő országok 25

Kiutak 2: A Brady-terv (1989) Nicholas F Brady amerikai pénzügyminiszter A Brady-terv lényege: Az adósságállomány, ill. szolgálat csökkentésében a kormányoknak, nemzetközi szervezeteknek is aktív szerepet kell vállalniuk Eseti megoldásokat kell kialakítani (pl. elengedés, átütemezés, visszavásárlás) Mindenfajta adósságcsökkentő tárgyalás előfeltétele az IMF-el kötendő megállapodás és a Washingtoni Konszenzus tiszteletben tartása 2013 03 19 Fejlődő országok 26

Szélesebb körű kiigazítás: A Washingtoni Konszenzus (1989) Kidolgozója: John Williamson amerikai közgazdász Lényeg: olyan garanciák megkövetelése a fejlődő országoktól, amelyek a további segítségnyújtás (pénzek) jó felhasználását garantálja Washingtoniak : kongresszus, kormány, pénzügyminisztérium, FED, IMF, Világbank 2013 03 19 Fejlődő országok 27

A Washingtoni Konszenzus reformjai 1 1. Költségvetés-politikai fegyelem 2. A szubvenciók felváltása a fő növekedést serkentő területek finanszírozásával (pl. oktatás, egészségügy) 3. Adóreformok 4. A piac által meghatározott kamat 5. A piac által meghatározott valutaárfolyam 2013 03 19 Fejlődő országok 28

A Washingtoni Konszenzus reformjai 2 6. Kereskedelmi liberalizáció 7. Beáramló FDI liberalizálása 8. Állami vállalatok privatizációja 9. Dereguláció 10.A magántulajdon jogbiztonságának garantálása 2013 03 19 Fejlődő országok 29

3. Exportorientáció

Exportorientáció Az ország az export felé fordul, exportösztönzés Az importhelyettesítés alternatívája? Az export és az exportszektorok ösztönzése A külső piacok jelentősége a fejlesztési döntésekben megnő Általános kereskedelmi liberalizáció Aktív iparpolitika 2013 03 19 Fejlődő országok 31

Az exportösztönzés eszközei A nemzeti valuta leértékelése Szubvenciók Adó- és vámvisszatérítés Kollektív exportösztönzés Exporthitelek és exporthitel-biztosítás Alacsony kamatú hitelek Dereguláció A befelé irányuló FDI ösztönzése 2013 03 19 Fejlődő országok 32

Exportorientáció: 3 eset* Kis ország, természeti erőforrásokkal rosszul ellátott, kis belső piac, az exportorientáció kényszert jelent (pl. Dél Korea) Magasan képzett munkaerő, a munkaerőintenzív export előnyeinek kihasználása (pl. Hong Kong) Túl hosszú importhelyettesítés: magas költségek, technológia, tőke, és új piacok iránti igény (pl. Brazília) *Balassa, 1990 2013 03 19 Fejlődő országok 33

Mennyiben működik ez a globalizált világgazdaságban? Az exportösztönzés ma eltér a hatvanas évek exportösztönzésétől Ma az FDI szerepe jelentősebb a liberalizációban és az iparpolitikában Tulajdonviszonyok és függés Kereskedelmi liberalizáció, WTO, fejlődő iparágak és veszélyek 2013 03 19 Fejlődő országok 34

4. Esettanulmányok

Mexikó 1: Importhelyettesítés, összeomlás és a külkereskedelem felé való fordulás 1940-es évek: Mexikó az importhelyettesítés felé fordul Gyors gazdasági növekedés Klasszikus nehézipari ágazatok növekedése (olajipar, vegyipar, acélipar, elektromos energia ipar) Infrastrukturális fejlesztések Protekcionizmus Állami beruházások Importkorlátozások 2013 03 19 Fejlődő országok 36

Értékelés: Az importhelyettesítés pozitív hatással volt 2013 03 19 Fejlődő országok 37

Azonban: A technológia és a tőke hiánya akadályozták a további növekedést Nincs kereskedelmi liberalizáció Az exportálni képes ágazatokat nem fejlesztették 2013 03 19 Fejlődő országok 38

Eredmény: A növekedés LELASSUL 2013 03 19 Fejlődő országok 39

1970-es évek A növekedés az importtól függött Finanszírozás: olajexport, külső hitelek Az export nem voltképes ellensúlyozni az importot Eredmény: ELADÓSODÁS 1982: összeomlás 2013 03 19 Fejlődő országok 40

Kiút: 1984: kereskedelmi liberalizáció 1986: GATT-csatlakozás 1986: szabadkereskedelmi javaslat az USA felé 1992: NAFTA 2013 03 19 Fejlődő országok 41

Mexikó 2: NAFTA, kereskedelmi liberalizáció, és kukorica Állami szabályozás megszüntetése a washingtoni konszenzus keretében NAFTA: 15 év átmeneti időszak a liberalizációra De: szubvencionált kukorica az USA-ból Árak megfeleződtek, Mexikó importőrré vált TNC-k megjelenése a kereskedelemben: monopszónia USA: etanol 2007: 60%-os áremelkedés az élelmiszerpiacon 2013 03 19 Fejlődő országok 42

Fülöp-szigetek, a washingtoni konszenzus és a rizs Önellátóból a világ egyik legnagyobb importőrévé Megszüntették a támogatásokat WTO-csatlakozás: liberalizáció és árcsökkenés Alacsony terméshozamok Kistermelőinket kivégzi a nemzetközi kereskedelmi világ goromba igazságtalansága 2013 03 19 Fejlődő országok 43

Dél-Korea: az ázsiai csoda Koreai háború: Korea ketté szakítása A világ egyik legszegényebb országa 1960-as évek: néhány év importhelyettesítés után exportorientáció Exportösztönzés Befelé áramló FDI Munkaerő-intenzív iparágak Iparpolitika a nehézipar és az elektronikai ipar fejlesztése Dél-Korea ma a világ egyik legfejlettebb gazdasága 2013 03 19 Fejlődő országok 44

Benin és a gyapot LDC WTO-tag Monoexport: a teljes export háromnegyede gyapot Nincs lehetőség diverzifikációra Egyoldalú függőség USA: gyapot szubvenciója Fény az alagút végén: dohai megállapodás? 2013 03 19 Fejlődő országok 45

A brazil feldolgozóipar Klasszikus importhelyettesítő korszak Eredmények és hátrányok Épít az adottságokra (élelmiszeripar, nyersanyag-feldolgozás) Fokozatos és szelektív liberalizáció Mercosur Ma még kevéssé versenyképes 2013 03 19 Fejlődő országok 46

Összefoglalás

Felmerült-e kérdésük?

Köszönöm a figyelmet