SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI Szemethy László, Katona Krisztián, Fehér Ádám (szemethy.laszlo@mkk.szie.hu, www.vmi.info.hu ) Fenntartási terv fórum Mátrafüred, 2015.07.06.
A jelenlegi helyzet értékelése: emlős ragadozó Közösségi jelentőségű, nem jelölő faj Egyéb jelentős faj Ökológiai szempontból jelentős egyéb fajok* Jelenlét a területen Jelenlét bizonyítás Róka gyakori a, d, f Borz gyakori a, d Nyuszt gyakori a, (f) Farkas megjelenése várható a, b, c Hiúz megjelenése alkalmi, de várható tartósabb jelenlét is a, b, c, (f) Vadmacska gyakori a, (f) Nyest gyakori a, d, f Vidra ritka a, b, e Medve megjelenése várható b Magyarázat: * EU-s direktívákban nem szereplő új kategória; a=kérdőív; b=egyéni észlelési adat; c=irodalmi adat ; d= teríték; e=nyomjel felmérés; f=szőrcsapdázás; ()=a módszer az adott fajra bizonytalan).
élőhelykezelési javaslatok, ragadozók Zavartalanság A vadmacska, nyuszt és a vadászható nyest esetében a zavartalan és összefüggő erdőségek kedvező hatása lehet lényeges. E fajok számára az öreg odvas holtfák jelenléte és kiemelendő. A hiúz, szürke farkas és a barnamedve megjelenésére is számítani lehet. Kisebb zavarással járó erdészeti beavatkozások: szálalás vagy csoportos szálalás, cserjeszint kímélete. Megfelelő nagyvadállomány (préda) fenntartása. A vidra napjainkra a számára potenciálisan kedvező természetes (tavak, patakok) és természetszerű élőhelyek (víztározók, halastavak) közönséges ragadozójává vált, így ezen élőhelyek zavartalanságának biztosítása a faj további terjeszkedését segítheti elő. Telelő és elterelő tavak létesítése.
élőhelykezelési javaslatok, ragadozók Több szintű monitoring Az illegális elejtések megakadályozása és felderítése a vadgazdálkodók, erdőgazdálkodók, természetvédők hatékony együttműködésével (pl. rendszeres operatív találkozók megszervezése a gazdálkodási tevékenységek összehangolása érdekében). Fel kell készülni a védelem alatt álló, de az emberre illetve vagyontárgyaira is közvetlen veszélyt jelentő nagyragadozó fajokkal történő bánásmódra, egyes védekezési viselkedéselemek elsajátítására (pl. nagytestű őrkutyák használata, hatékony védelmet nyújtó karám építése, stb.).
élőhelykezelési javaslatok, ragadozók Fokozottan védett és védett ragadozó emlős fajok megjelenésekor a nagyvadfajok hasznosításának mértékét a nagyragadozók számára aktuálisan rendelkezésre álló táplálékbázis függvényében kell módosítani, és a terület használatából (vadászat, erdőgazdálkodás, turizmus) eredő zavaró hatásokat csökkenteni kell. A területeken előforduló vadmacska érdekében intenzív házi macska gyérítés bevezetése szükséges, amellyel a fajok közti hibridizáció esélye csökkenthető.
élőhelykezelési javaslatok, ragadozók Intenzív kóbor kutya gyérítés szükséges a védett, fokozottan védett és vadászható fajok érdekében. A közönséges és gyakori ragadozófajok esetén, mint amilyen a vörös róka (Vulpes vulpes), eurázsiai borz (Meles meles) és a nyest, elsősorban vadgazdálkodási kezelésük a kiemelendő. E fajok csapdázásnak és intenzív vadászatnak egyes területeken (pl. földön fészkelő madárfajok ismert fészkelései helyein) kedvező természetvédelmi hatása lehet.
A jelenlegi helyzet értékelése: vadgazdálkodás, vadhatás A nagyvadállomány a létszámcsökkentési kampányok és erőfeszítések ellenére növekszik. A létszám szabályozása magában várhatóan nem oldja meg a konfliktusokat. A létszám nem jól meghatározható. Az ökológiai és gazdasági problémák összekeverése.
A jelenlegi helyzet értékelése: vadgazdálkodás, vadhatás A rendszerszemlélet hiánya. Az erdő természetessége szempontjából az nagyvad negatív és pozitív hatású lehet. Segíti-e a kívánt célállapot elérését? A vad szabályozó és hatása indikátor. A hatás és annak mértéke alapján kell a gazdálkodást tervezni.
A vizsgálatok Növényi táplálékkínálat és rágottság Csülkös vadfajok jelei Törzskínálat, és a vad okozta törzssérülések Csemetesűrűség és rágottság
ÖSSZESEN 7 terület 2100 mintavételi pont Minimum 9 vizsgált változó Több, mint 18.000 gyűjtött adat 154 km-nyi bejárt útvonalról
élőhelykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás A kívánt célállapot minél pontosabb meghatározása A vadhatás rendszeres felmérése Minimalizálni kell a nagyvad élőhelyének állapotát rontó beavatkozások és létesítmények számát és valamennyi erdőés vadgazdálkodási tevékenységet, ami a negatív vadhatások és/vagy gazdasági értelmű vadkárok bekövetkezését generálhatja. Ezek a beavatkozások elsősorban erdészeti jellegű tevékenységekből (cserje/bozótirtás, homogén állományok kialakítása, fahasználatok, elkerítések) erednek. Kisebb zavarással járó erdészeti beavatkozások: szálalás vagy csoportos szálalás, cserjeszint kímélete.
élőhelykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás Bükkös: lékesedési folyamatok elősegítése több holtfa bennhagyása betelepülő natív lágyszárú és cserjefajok kímélete a faj- és a hajtáskínálat növelése
élőhelykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás Gyertyános-tölgyesek: a gyertyánosodás esetén a gyertyán rágása (<30%) és hántása (<15-20%) jobban tolerálható juhar, kőris és cserjefajok megjelenésének támogatása több holtfa bennhagyása
élőhelykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás Cseres-kocsánytalan tölgyesek cseresedés, kőrisesedés akadályozása: a vadhatás jobban tolerálható (kőris: rágás <30%, hántás: <20%) az akác visszaszorítása (100%)
élőhelykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás Minden vadetetésnek csak a vadászat megkönnyítése ill. a károsított területektől való elterelés lehet a célja. Az állomány növelését célzó etetés kerülendő. A nem kívánt gyomszennyezés elkerülése érdekében ellenőrizni kell a kivitt takarmány minőségét. Az erdők felújítása vagy a ritka élőhelytípusok megőrzése érdekében létrehozni kívánt kerítések csak a legszükségesebb esetben létesíthetők Ilyenkor figyelemmel kell lenni a nagyvad élőhelyvesztése következtében fellépő megváltozott területhasználati szokásokra, és a vad más érzékeny területekre való szorításának elkerülésére. A kerítést a lehető leghamarabb meg kell szüntetni.
vadállománykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás A nagyvad túrását és taposását a sziklatörmelék-erdők (EKE 02.2; 02.2v), peripannon cserjések (EKE 15.1; 15.1v), erdősztyeppek (EKE 17.1; 17.1v), természetes száraz gyepek (EKE 19.1; 19.1v) területén kiemelt figyelemmel kell kezelni. A természetes dinamikai, illetve regenerációs folyamatok érvényesüléséhez a taposással, túrással bolygatott területfelszín, a legérzékenyebb élőhelyi foltokban szezonálisan ne legyen több 10%-nál, és az egybefüggően bolygatott területek mérete ne haladja meg a 10 m 2 -t.
vadállománykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás A nagyvadfajok hasznosítását más gazdálkodási tevékenységek szempontjaival összhangban kell meghatározni (gímszarvas, őz, vaddisznó és muflon). A vadfajokat valós hatásuk alapján különbözőképpen kell kezelni. Az erdő dinamikáját figyelembe kell venni a hosszú távú tervezésnél. A vadállomány apasztását, riasztását a negatív vadhatású területekre kell összpontosítani.
vadállománykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás Valamennyi nagyvadfaj esetében a nőivar és a szaporulat hatékony szabályozásának lehetőségeit célszerű keresni. Az ivararányt a szaporodási időszakban rendszeres és kiterjedt terepi megfigyelésekkel (pl. a vadászatok alkalmával) fel kell mérni. Közelíteni kell az 1:1-es ivararányhoz. A nagyvadfajok felnevelt szaporulatát, szintén a téli vadászatok alkalmával fel kell jegyezni. A hasznosítás tervezésekor a felnevelt szaporulat változását kell figyelembe venni. A hasznosításnál a fiatal korosztályok létszámapasztására kell helyezni a hangsúlyt. Jobb felnevelési években ezt az arányt növelni kell.