Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián e-mail: k.krisztian@efp.hu Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba
Irodalom Tankönyv: Jack Hirshleifer Amihai Glazer David Hirshleifer: Mikroökonómia; Osiris Kiadó, Budapest, 2009. Feladatgyűjtemény: Fenyvesi Éva: Kiegészítő jegyzet a mikroökonómia tantárgyhoz; kiadja az ÁVF; 2010.
A vizsgadolgozat szerkezete Számítási feladatok (kb. az összpontszám 40-50%-a) Feleletválasztós tesztek és igaz-hamis állítások (kb. 25-35%) Grafikus ábrázolások, geometriai feladatok (kb. 10-20% Definíciók, meghatározások (kb. 5-15%)
Alapfogalmak (2. fejezet) termelési erőforrások = termelési tényezők = termelési inputok gazdasági javak/jószágok = termelési outputok keresleti függvény/görbe, kínálati függvény/görbe Marshall-kereszt piaci rezervációs ár, telítődési mennyiség egyensúlyi ár = piactisztító ár; egyensúlyi mennyiség túlkereslet = hiány; túlkínálat = többlet = felesleg kereslet változása = keresleti göbe eltolódása keresett mennyiség változása = elmozdulás a keresleti görbe mentén kínálat változása = kínálati görbe eltolódása kínált mennyiség változása = elmozdulás a kínálati görbe mentén
Keresleti görbe eltolódik például, ha változik a vevők jövedelme, lehetőség nyílik hitelre történő vásárlásra változik egy kiegészítő vagy egy helyettesítő termék ára változik a vevői preferencia, a divat, az ízlés változik a népesség száma Kínálati görbe eltolódik például, ha változik a termelési tényezők ára termékadót vet ki vagy termelési támogatást nyújt az állam technológiai fejlődés következik be változik az időjárás
Példák feleletválasztós tesztkérdésre Ha a benzin ára megnő, akkor az autók piacán a) az egyensúlyi ár és egyensúlyi mennyiség egyaránt csökken b) az egyensúlyi ár és egyensúlyi mennyiség egyaránt nő c) az egyensúlyi ár nő, az egyensúlyi mennyiség viszont csökken d) az egyensúlyi ár csökken, az egyensúlyi mennyiség viszont nő Ha a faanyag ára megnő, akkor a bútorok piacán a) az egyensúlyi ár és egyensúlyi mennyiség egyaránt csökken b) az egyensúlyi ár és egyensúlyi mennyiség egyaránt nő c) az egyensúlyi ár nő, az egyensúlyi mennyiség viszont csökken d) az egyensúlyi ár csökken, az egyensúlyi mennyiség viszont nő Ha a demográfiai trendek növekedésbe fordulnak, akkor a lakások piacán a) az egyensúlyi ár és egyensúlyi mennyiség egyaránt csökken b) az egyensúlyi ár és egyensúlyi mennyiség egyaránt nő c) az egyensúlyi ár nő, az egyensúlyi mennyiség viszont csökken d) az egyensúlyi ár csökken, az egyensúlyi mennyiség viszont nő A kérdések vonatkozhatnak akár a rezervációs árra és a telítődési mennyiségre is; vagy akár arra is, hogy mikor van túlkereslet és mikor van túlkínálat.
Számítási példa I. I. A burgonyapiacon a keresleti és kínálati függvény a következő: Q D = 6900 20P és Q S = 50P 1500 ahol a Q mértékegysége kilogramm, a P mértékegysége pedig Ft/ kg a) Számítsa ki az egyensúlyi árat és mennyiséget! b) Rajzolja be egy közös koordinátarendszerbe a keresleti és kínálati függvényt! c) Mi történik a piacon, ha a kormány ármaximalizálást vezet be száz egységnyi áron? (Mutassa be az ábrán is!) d) Mi történne az eredeti helyzethez képest, ha a kormány 35 Ft/kg termékadót vetne ki a gyártókra? (Mutassa be az ábrán is!) e) Mi történne az eredeti helyzethez képest, ha a jó időjárás (vagy akár a technológiai fejlődés) következtében 840 kg-mal több burgonyát vinnének a piacra? (Mutassa be az ábrán is!)
Számítási példa II. I. Ha egy termék ára 300 Ft/db, akkor a kínált mennyiség 3900 db, a keresett mennyiség pedig 5100 db. Ha pedig az ár 700 Ft/db, akkor a kínált mennyiség 5100 db, a keresett mennyiség pedig 3900 db. a) Határozza meg a lineáris keresleti és kínálati függvényeket! b) Számítsa ki az egyensúlyi árat és mennyiséget! c) Rajzolja be egy közös koordinátarendszerbe a keresleti és kínálati függvényt! d) Jellemezze a piacot 1000 Ft/db egységárnál! (Mutassa be az ábrán is!) e) Jellemezze a piacot 250 Ft/db egységárnál! (Mutassa be az ábrán is!)
Alapfogalmak és összefüggések (3-4. fejezet) ordinális és kardinális preferenciarendezés a preferenciarendezés axiómái: teljesség, reflexivitás, tranzitivitás közömbösségi görbe, közömbösségi térkép alternatív közömbösségi görbék és térképek helyettesítési ráta, helyettesítési határráta költségvetési halmaz, költségvetési korlát, költségvetési egyenes meredeksége változik: árarányok változása esetén párhuzamosan eltolódik: reáljövedelem változása esetén hasznosságmaximalizálás, fogyasztói optimalizáció teljes haszonfüggvény, telítődési pont, határhaszon függvény Gossen első törvénye = csökkenő határhaszon elv MRS = MU X /MU Y Gossen második törvénye: MU X /MU Y = P X /P Y
Példák feleletválasztós tesztkérdésekre 1. A közömbösségi görbe meredeksége mindig megegyezik a) a termékek határhasznának arányával b) a termékek árarányával c) a költségvetési egyenes meredekségével d) a termékek mennyiségének arányával 2. Egy közömbösségi görbe mentén soha nem változik a) a helyettesítési határráta b) a hasznosság c) a fogyasztó nominális jövedelme d) a fentiek mindegyike változik 3. A fogyasztó döntése optimális, ha a) a költségvetési egyenes meredeksége megegyezik az árarányokkal b) a helyettesítési határhajlandóság megegyezik a közömbösségi görbe meredekségével c) az árarányok megegyeznek a helyettesítési határrátával d) egyik előző állítás sem helyes
Példák feleletválasztós tesztkérdésekre 1. Az egy pénzegységre jutó egyenlő határhaszon elve (=Gossen második törvénye) szerint a fogyasztó akkor van a legjobb helyzetben, ha a) minden termékre azonos összeget költ b) minden termékből a telítettségi pontig fogyaszt c) a vásárolt termékre költött utolsó pénzegységre eső határhaszon megegyezik d) a vásárolt termékekre költött utolsó pénzegységre eső határhaszon összege nem növelhető 2. Egy egyén napi 3000 forint elkölthető jövedelemmel rendelkezik élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek vásárlására. Az élelmiszerek átlagára 600 forint, az élvezeti cikkeké 1200 forint. Az alábbiak közül mely érték(ek) jelzik a költségvetési egyenes meredekségét? 600/3000 vagy 1200/3000 3000/600 vagy 3000/1200 600/1200 vagy 1200/600 a megadott adatokból nem állapítható meg
Számítási példák I. Egy fogyasztó hasznossági függvénye: TU = 24Q 3Q 2 38 a) Hány egységnyi termék elfogyasztásakor maximalizálja a fogyasztó a hasznosságát? b) Mekkora a fogyasztó által elérhető maximális haszon? III. Egy fogyasztó x és y termékre vonatkozó preferenciáját az U = 4xy hasznossági függvény fejezi ki. A fogyasztó e két termékre költött jövedelme 10.000. forint. Az y termék ára 50, az x termék ára pedig 20. a) Mennyi x és y terméket fogyaszt a haszonmaximalizáló fogyasztó? b) Mennyi az elérhető maximális haszon? c) Tegyük fel, hogy az x termék ára a kétszeresére nő. Mennyivel változik meg az optimális fogyasztási szerkezetben lévő x és y mennyisége?
Példák igaz-hamis állításokra Adott jövedelem mellett, ha az egyik termék ára nő, a másiké csökken, akkor az új költségvetési egyenes metszi a régit. Amennyiben a költségvetési egyenes párhuzamosan jobbra tolódik, akkor a fogyasztó jövedelme biztosan megnőtt. A helyettesítési határráta függ az áraktól és a rendelkezésre álló jövedelmektől. Ha két különböző fogyasztói kosár ugyanannyi pénzbe kerül, akkor a két kosár ugyanazon a keresleti görbén van. Két termék fogyasztásakor a fogyasztó jövedelmének elköltése akkor optimális, ha a helyettesítési határráta megegyezik a határhasznok arányával. Amennyiben a fogyasztó az összes rendelkezésre álló jövedelmét egy termékre költi, akkor az egyéni keresleti függvénye egy függőleges egyenes. Ha MU X /MU Y > P X /P Y, akkor a racionális fogyasztó akkor növeli az összhasznát, ha csökkenti a fogyasztását x termékből és növeli y-ból.