Nemzetközi marketing 4. előadás Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 1
4. előadás 4. témakör: Földrajzi, politikai és jogi környezet Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 2
Célkitűzések Megérteni a földrajzi tényezők szerteágazó és összetett hatását a nemzetközi marketingre. Rendszerezni a nemzetközi üzleteket kísérő politikai kockázatokat és kiválasztani a megfelelő kockázatkivédési (-minimalizálási) technikákat. Megérteni a jogrendszerek különbségeit és választani a jogviták megoldásának (megelőzésének) módjai között. Feltérképezni mindazokat a konkrét jogszabályokat, amelyek befolyásolhatják a nemzetközi marketinget. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 3
Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre Földrajzi környezet megismerése Kultúra megértése Vállalati magatartás Exportügyletek kialakítása Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 4
Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre Klíma és időjárás: Klíma: hosszú távú Klíma előrejelzések (felmelegedés vagy éppen lehűlés?) Klímahasználat Magyarországon autó, lakás Klímahasználat: Brisbane (8%), Atlanta (80%) Hibrid autók gyártása, károsanyag kibocsátás Időjárás: rövid távú Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 5
Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre Adott ország földrajzi fekvése: Land-locked countries = tengerparttal nem rendelkező országok Magasabb szállítási költséggel rendelkező országok hátrányban vannak. Pacific countries = Csendes-óceánnal érintkező országok Leggyorsabban fejlődő régiók itt találhatóak. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 6
Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre Adott ország topológiája (síkság és magas hegyek viszonya) Példa: Chile. Észak-dél (1500 km) szállítási szempontból rövidebb, mint Kelet-nyugat (150 km). Termékfunkciók (megkövetelt adaptáció): extrém hőmérséklet, humiditás, sótartalom, hegy- és vízrajz. Trópusi kivitel Országon belüli óriási különbségek (pl.: Ghána) Diesel autók: volt Szovjetunió és Kanada Disztribúciós rendszer megtervezése: infrastruktúra, koncentrált módon élő (izolált) lakosság, szállítás. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 7
Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre Környezetvédelem: 1990-es évek: a környezet évtizede: nemzeti, vállalati és egyéni konszenzusok létrejötte a környezet védelme érdekében (= üzleti érdek). Minden országot elsősorban a saját környezete érdekli, régiónként és országonként jelentős eltérések. Veszélyes hulladékok elszállítása és tárolása fejlett országból fejletlen országba. Külföldi termelőegység létesítésénél a beruházó kevésbé figyel a környezeti hatásokra, mint otthon Üzleti lehetőségek a környezetvédelemben: tisztító berendezések iránti kereslet megnőtt. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 8
Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre Ember által épített környezet: Vasúti szállítás: sínek közti távolság (volt Szovjetunió és Európa) Európai kereskedelem még mindig zömében észak-dél irányú és nem nyugat-kelet irányú (autópályák hiánya) Természeti erőforrások: Nagy szóródás az egyes országok között Alacsony energiafogyasztású termékek előnye Erőforrások (biztonságos) beszerzésének tervezése a termelőegységek beszerzése esetén. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 9
Régiók Energia: Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre Országonként (kultúránként) nagy szóródás Világviszonylatban: az energia 60%-a olaj és gáz elégetéséből keletkezik. Egy főre jutó energiafogyasztás világviszonylatban Gazdasági és demográfiai növekedés a harmadik világban hatás? Szegény országok mennyiért jutnak energiához? Árprognózisok készítése Energiafogyasztás egységekben Afrika 100 Közel-Kelet 163 Dél-Amerika 168 Iparosított Ázsia 236 Kelet-Európa 427 Nyugat-Európa 559 Fejlődő Ázsia (Kína és India) 600 Észak-Amerika 980 Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 10
Élelmiszer: Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre Áringadozások: Régiónként hatalmas különbségek Klímaváltozás vs rövid távú profitmotiváció Kukoricatermelés az EU-ban Fehérjehiány várható: Megoldás: vegetáriánus életmód? Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 11
Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre Lakosság száma, népsűrűsség, urbanizáció foka: Lakosság nagysága teszi önmagában vonzóvá egy piacot (gyógyszer, élelmiszer, ruházati cikk) Magyarország: jelenleg alacsony export-szint Kínába és Indiába Világ lakosságának 40%-a városokban él 2020-ra 60%-ra növekszik Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 12
Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre Urbanizáció: Előny általában: jobb tanulási lehetőségek, egészségügyi ellátás, álláslehetőség, magasabb jövedelem. Új termékek térhódítása: pl. palackozott víz Hátrányok: bűnözés, munkanélküliség, légszennyezés. Új termékek: rágcsáló irtás Megapoliszok közlekedési sajátosságaiból adódó termékkiszerelés és csomagolás Szuburbanizáció: Emberek kiköltözése a belvárosból a kertvárosba. Egyes termékek kereslete nő (fűnyíró, kerékpár) Csináld magad mozgalom Reurbanizáció: visszaköltözés a belvárosba Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 13
Konklúzió: Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre Sokszor az országon belüli eltérések fontosabbak, mint a nemzetközi eltérések. Fejlődő országok lakóinak fogyasztása vs fejlett országok lakóinak fogyasztása Városi fogyasztás vs falusi fogyasztás Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 14
Politikai környezet Politikai környezet nyugodt körülmények között is közvetlen hatást gyakorol a vállalatok üzleti tevékenységére. Adózási rendszer, vámszabályozás, valutáris kockázatok, importkorlátozások, árellenőrzés, munkaügyi szabályozás. Mindez felerősödik konfliktus esetén. Ún. kelet-nyugati kereskedelmi embargó Nyugati világ (USA szövetségesei) és a volt Szovjetunió tagországai között. Tilos volt szocialista országoknak stratégiailag fontos termékeket eladni (informatika, gépészet, élelmiszer, gyógyszer stb.) Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 15
Politikai környezet Célpiac politikai berendezkedése: Kormányzati rendszerek típusai nagyon széles skálán helyezkedhetnek el: Abszolutista kormányzat (diktatúra) A kormánynak a tetteiket egyáltalán nem kell indokolnia. Közvetlen demokrácia Ez gyakorlatilag pedig megvalósíthatatlan. A kormányzati forma önmagában nem dönti el, hogy üzleti szempontból melyik célpiac a kockázatosabb. Diktatúrák néha nagyobb biztonságot jelentenek a külföldi befektetőknek a piac és jogszabályok állandósága miatt. Üzleti előkalkulációhoz ismerni kell a célország politikai berendezkedését. Anglia (politikai váltógazdálkodás), Olaszország: kormányválságok. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 16
Politikai környezet A politikai kockázatok zöme valamilyen formában a tulajdont érinti. Problémák köre: Elkobzás: tulajdon ellenérték nélküli elvétele. Csempészés Politikai okok Kisajátítás: köz érdekében ellenérték fizetése mellett vesznek el tulajdont. ( Közös lónak ) Államosítás: kisajátítás vagy elkobzás. (napjainkban önkormányzatok) Domesztikálás: tulajdonnak csak bizonyos elemeit célozza meg. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 17
Politikai környezet Domesztikálás: Tulajdonjog (tőkerészesedés): kikényszerített vagy bizonyos preferenciák ellenében önkéntes átadás a hazaiak részére. Rendelkezési jog korlátozása: vállalat vezetésére vonatkozó előírások vagy elvárások. (állampolgárság) Helyi hatalom: külföldi termelővállalatokat köteleznek arra, hogy termékük bizonyos %-a hazai beszállítóktól származzon. Exportkövetelmény: külföldi termelővállalat vállalja, hogy outputjának bizonyos százalékát külföldön értékesíti. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 18
Politikai környezet A vállalat nem kapja meg a teljesítése ellenértékét. Előre fizetés már szinte alig létezik Akkreditív jogügylet: banki kötelezvények Bojkott (pl. Danone) Rizikóindikátor (BERI): egy ország politikai stabilitásának megállapítására. Terrorizmus Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 19
Politikai környezet Kockázatot csökkentő lépések: 1. Célpiac jó megválasztása (index). 2. Adott célpiacon belül jó partner megválasztása (politikai befolyás). 3. Termék és ágazat helyes megválasztása. 4. Beruházási bázis (résztvevők köre) kiszélesítése. 5. Marketingcsatornák felvásárlása. 6. Franchising. 7. Megtervezett domesztikáció (önkéntesen felajánlani, amit amúgy is elvárnának tőlünk). Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 20
Jogi környezet A világon 3 alapvető jogrendszer működik: Common law = angolszász jog Kodifikált jog = európai jog Saria = iszlám jog Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 21
Jogi környezet Common law (angolszász jog): Precedensekre épít. Szabad bírói döntések, melyek később precedenseké válnak. Előnye: rugalmas, újonnan jelentkező problémára vagy konstrukcióra gyorsan reagálhat a jogalkotás. Hátránya: a vitás esetek kimenetelét nehéz előre jelezni. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 22
Jogi környezet Kodifikált jog (európai jog): Gazdasági jogszabályozásra épít. Előnye: könnyebb a vitás ügy kimenetelének előrejelzése Hátránya: lassan idomul az üzleti élet új konstrukcióihoz, megoldásaihoz. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 23
Jogi környezet Két jogrendszer közti különbség: Szellemi tulajdon védelme (szabadalom és védjegy kiterjesztése): Angolszász: első használó; kodifikált: bejegyzés. Példa: Jordánia: McDonald s étterem, Microsoft szoftver Kalózkodás: Cateora kutatása. Vis major esetek kezelése: Elháríthatatlan és részben elhárítható. Példa: Vegyi üzem robbanása: szállító teljesítésre és késésből adódó károk enyhítésére kötelezett (?) Angolszász: teljes kártérítés, kodifikált: csak a teljesítés Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 24
Jogi környezet Saria (iszlám jog): Korán interpretációja, tehát vallási jog (nem világi) Hatóköre igen széles: nem csak azt mondja meg, hogy mit nem szabad, hanem azt is, hogy mit kell tenni. Iszlám tiltja a kamatszedést: Uzsorának tekinti Megoldás: hitel után nem kérhetnek a bankok kamatot, de arra kötelezhetik a hitel-igénybevevőt, hogy a hitel visszafizetése után értékpapírokat vásároljon a banktól magasabb névértéken. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 25
Jogi környezet Jogviták típusai: Vita kormányok között: Hágai Bíróság Vita vállalat és kormány között Vita vállalatok között Melyik ország bírósága tárgyalja az ügyet, melyik ország jogszabályait használják? Szokványok alkalmazása Nincs nemzetközi üzleti jog Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 26
Jogi környezet Szerződés: elsődleges jogforrás. Vitás esetekben melyik jogrendszert alkalmazzák, melyik bíróság előtt legyen a tárgyalás. Hogyan rendelkeztek erről a szerződésben? Hol kötötték ezt a szerződést? Hol történt a teljesítés? A felek gyakran kerülik a peres eljárásokat. Választott bíráskodás. Békítés (mediáció). Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 27
Marketing jogszabályok Nemzetközileg jelentős eltéréseket mutathatnak a különböző marketingtevékenységeket befolyásoló jogszabályok. Fogyasztóvédelem erősödése: marketingjogszabályok szigorodnak. Ralph Nader mozgalma: termék minőségi jegyeivel és a fogyasztók informálásával foglalkozik. A. Versenyjog: monopoltevékenység, gazdasági fölénnyel való visszaélés, kollúzió, fúzió és akvizíció kérdései. B. Terméket érintő jogszabályok: kötelező garancia, hibás áruk kicserélése, javítása, biztonsági előírások. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 28
Marketing jogszabályok Reklám és értékesítés ösztönzés: direkt termék összehasonlítás sokáig tilos volt Európában, míg megengedett az USA-ban Árazás: ún. fair trade törvény Kiskereskedelmi egységek tevékenységének szabályozása: kiskereskedések nyitvatartási ideje, alkoholárusítás és fogyasztás ideje Árukapcsolás: Példa: ajándék termék Franciaországban Illegális nemzetközi kereskedelem: védett növények és állatok nemzetközi kereskedelme Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 29
5. témakör: Fogyasztói magatartás Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 30
Célkitűzések Jellemezni a kultúra és a gazdaság kapcsolatának új szemléletét. Értelmezni a társadalmi-gazdasági tényezők hatásait. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 31
Társadalmi-gazdasági tényezők Jövedelem / vásárlóerő Fogyasztási szerkezet Háztartási kiadások alakulása Európában Társadalmi csoportok / család Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 32
Jövedelem / vásárlóerő Jelentős eltérések a keresetek tekintetében az Európai Unión belül. Általános gazdasági fejlettség Két ország összehasonlítási alapja: egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kifejezett érték + az egy főre jutó, havi bruttó átlagkereset. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 33
Jövedelem / vásárlóerő Az egy főre jutó, havi bruttó átlagkereset: Élmezőny: Norvégia, Németország, Svájc. Középmezőny: Magyarország. Sereghajtók: Románia, Bulgária, Ukrajna. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kifejezett érték (=egy főre jutó éves jövedelem, mely az árszintek különbözőségét is figyelembe veszi): Élmezőny: Svájc, Norvégia, Németország. Hátsó-középmezőny: Magyarország (Az átlag fele). Sereghajtó: Észtország. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 34
Fogyasztási szerkezet A lakosság szabadon elkölthető jövedelme nagyban meghatározza a fogyasztási szerkezetet. Főbb kategóriák: 1. Rezsi: ~20% 2. Élelmiszer: ~20-25% 3. Közlekedés: ~20-25% 4. Ruha és cipő: ~5-10% 5. Szeszes italok és dohány: ~3-6% 6. Rekreáció: ~5-22% Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 35
Háztartási kiadások alakulása Európában Étterem: spanyolok és görögök: 18% magyarok: 5% Öltözködés: görögök: 10% magyarok: 3,6% Élelmiszer: románok: 37,8% magyarok: 25% osztrákok: 13% Lakhatási körülmények (átlagos szobaszám és négyzetméter): magyarok: 2,6 szoba és 75 nm alapterület osztrákok: 3,4 szoba és 91 nm alapterület luxemburgiak: 5,5 szoba és 125 nm alapterület Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 36
Háztartási kiadások alakulása Európában Élelmiszerfogyasztói magatartás: Magas jövedelmű országok: élelmiszerfogyasztás mennyiségileg telített, de minőségi változások gyorsabbak (egészséges, bio ételek). Közepes jövedelmű országok: szénhidrátfogyasztás mennyiségileg telített, állati termék, zöldség és gyümölcs telítődése megindult. Alultápláltság és túltápláltság együttes jelenléte. Alacsony jövedelmű országok: elegendő élelmiszerhez jutás a fő probléma. Élelmiszerfogyasztási szerkezet: Kultúra és földrajzi elhelyezkedés függvénye. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 37
1. ZH információ Csoportbeosztás: 1. csoport: A-L kezdőbetű alapján Zh írás ideje: március 16. 14.15-14.45 QAF15 2. csoport: M-Z kezdőbetű alapján Zh írás ideje: március 16. 14.50-15.20 QAF15 Várható feladattípusok: Tesztjellegű (feleletválasztós) feladatok Definíciók és fogalmak társítása Tananyag: Slideshow-k: 1-4. előadások anyagai (www.uti.bme.hu) Tankönyv: 1., 4., 5., 6., 7. fejezetek (Rekettye-Tóth-Malota: Nemzetközi marketing. Akadémiai Kiadó, 2015) Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 38
Köszönöm a figyelmet! Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 39