Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K /2014/33. számú ítélete

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.30.831/2014/33. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/44 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2015.04.17. Iktatószám: 6080/2015 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.30.831/2014/33. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Szász és Markovics Ügyvédi Iroda - dr. Markovics Barbara ügyvéd - (1126 Budapest, Sólyom u. 22., I/4.) által képviselt Országos Vízügyi Főigazgatóság (1126 Budapest, Márvány u. 1/d) I.r., a Dr. Bencze Bálint Ügyvédi Iroda - dr. Bencze Bálint ügyvéd - (1053 Budapest, Szép u. 2.) által képviselt HUNGARO INVEST Kft. (1147 Budapest, Gervay u. 107/B) Il.r. felperesnek a dr. Csanádi Péter jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5., határozatszám: D.533/32/2013.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - melybe a dr. Jancza Szilvia jogtanácsos által képviselt STRABAG-MML Kft. (1117 Budapest, Gábor Dénes u. 2., Inforpak D. épület) I.r. és a dr. Romsics Viktor jogtanácsos által képviselt HÍD Építő Zrt. (1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20.) Il.r. beavatkozók az I.r. felperes pernyertessége érdekében beavatkoztak - meghozta a következő ítéletet: A bíróság az I-II.r. felperesek keresetét elutasítja. Kötelezi a bíróság a Il.r. felperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg a Magyar Államnak 171.000.-Ft (százhetvenegyezer forint) tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket. Kötelezi a bíróság az I. r. felperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000.-Ft (ötvenezer forint) perköltséget. Kötelezi a bíróság a II. r. felperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000.-Ft (százezer forint) perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. 1

Indokolás: Az I. felperes, mint ajánlatkérő Vállalkozói szerződés keretében a Ráckevei (Soroksári-) Duna-ág (RSD) és mellékágai kotrása, műtárgyépítés és rekonstrukció " projekt - Tassi Műtárgy FIDIC Sárga Könyv szerinti megvalósítása és a kivitelezési tervek elkészítése a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletnek megfelelő tartalommal" tárgyban a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) második része szerinti nyílt közbeszerzési eljárás indított, mely az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013/S 127-217023 iktatószámon jelent meg 2013. július 3-án. Az I. felperes a felhívás III.2.1.) pontjában meghatározta a kizáró okokat és az igazolási módokat, valamint a műszaki illetve szakmai és a gazdasági és pénzügyi alkalmassági feltételrendszerét. Így a III.2.3) pontban meghatározta az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a megkövetelt igazolási módot az ajánlattevőktől. Az M.1 pont szerint a műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolására csatolni kellett az ajánlati felhívás feladását megelőző 5 évben befejezett teljesítéseit, különösen a közbeszerzés tárgyára (vízépítés és mélyépítés együttesen) vonatkozó referenciáit, igazolással egy ajánlattevői referencianyilatkozattal, hogy az igazolások egyértelműen beazonosíthatók legyenek. Mely referenciaigazolásnak tartalmaznia kellett a kezdési és a befejezési határidőpontok (naptári napban megadott) megjelölését, továbbá meg kellett jelölni, a felvilágosítást adó személy nevét és telefonszámát, a főbb műszaki adatokat, valamint minden olyan információt, melyből az alkalmasság megléte egyértelműen megállapítható volt a saját teljesítések pontos leírása munkarészek, mennyiségek, értékek megnevezésével. Azzal, hogy a referencia- nyilatkozatnak tartalmaznia kellett azt az ajánlati felhívásban előírt alkalmassági feltételt is, melynek az adott teljesítéssel az ajánlatevő meg kíván felelni, az elvégzett munka rövid leírásával, a szerződést kötő másik fél megnevezésével, valamint az ajánlat oldalszámát is, ahol a referenciaigazolás megtalálható. M.4. pontban az ajánlattevőnek/ajánlattevőknek be kellett mutatni azokat a szakembereket, (szervezeteket) - különösen a minőség ellenőrzésért felelősöknek - akiket a teljesítésbe be kívánnak vonni, megnevezésükkel, képzettségük és szakmai tapasztalatuk ismertetésével. A szakemberek bemutatása során csatolni kellett a szakmai tapasztalatot ismertető szakmai önéletrajzot, a szakember saját kezű aláírásával, valamint a szakemberek végzettségét, képzettségét igazoló dokumentum(ok) egyszerű másolatát. Az I. r. felperes rögzítette ha a szakember szerepel a szakmavégzési jogosultságot igazoló kamarai nyilvántartásban, akkor a jogosultság megszerzéséhez szükséges mértékű szakmai gyakorlatot ő fogja ellenőrzi az illetékes szakmai szervezet (kamara) által vezetett nyilvántartás ellenőrzésével. Ennek érdekében a szakembereknek a szakmai önéletrajzukban meg kellett jelölni, hogy a jogosultságuk mely elektronikus elérési úton ellenőrizhető. Az I. r. felperes felhívta a figyelme arra is, hogy azon szakember(ek), aki(k) az OKTVF honlapján az ügyintézés, ügyfajták" menüpontban a 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szerinti névjegyzékben szerepel(nek) nem kell igazolást benyújtaniuk a névjegyzékekben való szereplésről. Ha viszont benyújtanak és ez az igazolás nincs összhangban a Kbt. 36. (5) bekezdése szerinti elektronikus nyilvántartással, akkor az I. r. felperes az elektronikus nyilvántartás adatát fogja hitelesnek tekinteni. Ha a szakember nem szerepel a nyilvántartásban, vagy az nem ellenőrizhető a nyilvántartáson keresztül, a jogosultságot igazoló dokumentum benyújtása is szükséges. Az ajánlatban szereplő szakemberek esetén saját kezűleg aláírt rendelkezésre állási nyilatkozat megtétele is szükséges. Az I. r. felperes előírása szerint (M.1.1; M.1.2.) alkalmatlan az az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevővel), alvállalkozójával vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő 2

gazdasági szereplő, ha nem rendelkezik az ajánlati felhívás feladását megelőző 5 évben befejezett legalább 1 db 12 m3/s kapacitású szivattyú vagy legalább 25 m3/s kapacitású szivattyútelep építésére és technológiai kivitelezésére vagy rekonstrukciójára vonatkozó referenciával, továbbá az ajánlati felhívás feladását megelőző 5 évben befejezett olyan vízgazdálkodási létesítmény megvalósítására vonatkozó referenciával, amely legalább 1 db 0,7 MW teljesítményű turbina vagy szivattyú vagy reverzibilis gép, gyártását vagy beszerelését is tartalmazza. Továbbá ha bemutatott műszaki vezetői, szakemberei nem rendelkeznek a MV-VZ-B" és MV-ÉP-A" kategóriákba sorolt felelős műszaki vezető jogosultság megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlattal és végzettséggel és a szakirányú végzettség megszerzésétől számított 5 éves műszaki vezetői szakmai gyakorlattal - M.4.3., M.4.4. Ezzel összefüggésben az I. r. felperes rámutatott arra, {(VI.3.5) egyéb információk 22. pontjában} hogy a szerződéskötés feltétele, hogy az ajánlati felhívás M.4.1., M.4.2., M.4.3., M.4.4., M.4.5., M.4.6. pontjában felsorolt műszaki szakértőknek szerepelnie kell a Magyar Mérnök Kamarai, vagy a Magyar Építész Kamarai névjegyzékben, melyet a szerződés teljes időtartama alatt biztosítani kell. E körben pedig az ajánlattevőnek az ajánlat benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy nyertessége esetén az általa bemutatott szakembereket mely pozícióra kívánja megajánlani illetve, hogy a megajánlott szakember a kamarai nyilvántartásba vétellel a szerződés megkötéséig, illetőleg a szerződés teljes időtartama alatt rendelkezni fog. Az I. r. felperes a VI.3.5) egyéb információk 9. pontjában közölte, hogy nem teszi lehetővé projekttársaság létrehozását, így ha több ajánlattevő közösen nyújt be ajánlatot, akkor az arról szóló - egyetemleges teljesítési kötelezettségvállalást tartalmazó - megállapodást az ajánlathoz csatolni kell, a Kbt. 25. (2)-(3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével. E tekintetben az I. r. felperes az útmutató (I. kt.) általános tudnivalói között (A. pont) előírta hogy mely dokumentumok benyújtását kéri, ha közös ajánlattételre kerül sor. Így a 3.1. f) pontban azt is, hogy ez esetben meg kell jelölni a közös ajánlattevők képviseletére jogosultját, valamint az(oka)t a természetes személy(eke)t, aki(k) a közös Ajánlattevők nevében joghatályos nyilatkozatokat tehet(nek), illetve a közös ajánlattevők nevében aláírásra jogosult(ak). Ezen túlmenően a közös ajánlattevő nevében megtett nyilatkozatokban fel kell tüntetni, hogy a nyilatkozatot a közös ajánlattevő nevében teszik -3.2. pont. Az I. r. felperes előírásokat tett az ajánlat formája és aláírása tekintetében is, így a 7.4. pont értelmében az ajánlatokat megbonthatatlanul (nem bonthatóan), minden oldalát (szöveget, vagy számokat vagy képet tartalmazó oldalakat) folyamatosan sorszámozva kell benyújtani. Folyamatosan, 1-től kezdődően pozitív egész számokkal, egyesével növekvő sorrendben haladva (1,2,3,...) kell sorszámozni. Ajánlattevő a számformátum esetében az egész számok előtt nullát alkalmazhat (azaz elfogadott a 001, 002... sorszámozás is, ahol a nulla darabszáma nem kötött). Az I. r. felperes bemutatta azt is, hogy az ajánlathoz tartozó kockázati tervet (az ajánlattevőnek részletesen ismertetnie kellett a kivitelezés folyamán esetlegesen felmerülő problémákat, kockázatokat azok megoldására, illetve elkerülésére intézkedési javaslatokat kell tennie, bemutatva azok elkerülésére, megelőzésére illetőleg felmerülésük esetén azok megoldására javaslatot kellett megfogalmazni) miképp fogja pontozni: hiányos, vagy nem teljesül teljesül 2,5 pont, teljesül 10 pont. A felhívásra 3 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, köztük a II. r. felperes, ajánlata - üzleti titokká minősített dokumentumai között, csatolta az Atomenergomas OAO cég orosz nyelvű referenciaigazolását (magyar nyelvű felelős fordításban) arról, hogy a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. legyártotta, kiszállította az épülő Rosztovi Atomerőmű 3. Blokkjához 3, 3

4, és 2 db meghatározott műszaki paraméterekkel bíró szivattyú berendezéseket. A szerződés tárgya a Rostovi erőmű vízkivételi szivattyútelepének megépítése, szivattyúk szállítása és a szivattyútelep megépítése volt. A SA 2013 Tass Konzorcium (a továbbiakban: konzorcium) az ajánlata I/II. kötetében a 65. oldalon nyilatkozott arra, nézve, hogy H. A.-át az AF. III.2.3) M.4.3. és M.4.4. pont szerinti műszaki vezetőnek jelöli. A konzorcium ajánlata tekintetében észlelhető volt, hogy annak 184. oldala után a 209. oldal következett, a köztes oldalakra a tartalomjegyzék nem adott magyarázatot, e szerint (002/A oldal) a 183. oldal után a költségvetés következik, de a 184. (üres) oldal után feltüntetett dokumentum a kockázati terv a 217. oldalon. A 209-217. oldalakon szereplő kötelezettség-vállaló nyilatkozatok a tartalomjegyzékben nem szerepelnek. Az ajánlat 212. oldala után a 215. oldal következett. Az ajánlat 268. oldal után a következő oldalon nem volt oldalszám, majd üres oldalon szerepelt a 269. oldalszám, az üres oldalak nem voltak számozva. Az ajánlat 001/A-040/B oldalain utólagosan kézzel került beírásra a nyomtatott oldalszám után az A/D toldat. Az ajánlat 026/A-051 oldalszámai áthúzásra kerültek, helyette 032. oldalig új utólagos számozás volt található. Az I. r. felperes a 2013. szeptember 10-i módosított, majd szeptember 11-én pontosított hiánypótlási felhívásában - a szeptember. 11-i pontosított 1. számú hiánypótlási felhívása a konzorciumot érintő 3., 8, 9., 11.pontjai, valamint a II. r. felperest érintő 5. pontja azonos szövegezéssel került kiadásra -és felvilágosítás kérésében többek közt azt kérte a konzorciumtól, hogy csatoljon referenciaigazolást az ajánlati felhívás III.2.3) műszaki illetve szakmai alkalmasság M.1. pontjában meghatározott tartalommal. Így nyilatkozatot arról, hogy a megajánlott szakember(ek) a kamarai nyilvántartásba vétellel a szerződés teljes időtartama alatt rendelkezni fog(nak); a szakember saját kezűleg aláírt rendelkezésre állási nyilatkozatát, továbbá olyan közös ajánlattételi szerződést amely tartalmazza az ajánlati dokumentáció 3.1. pontja szerinti valamennyi kötelező tartalmi elemet. A II. r. felperestől az I. r. felperes azt kérte, hogy csatoljon olyan referenciaigazolást, amely tartalmazza a kezdési és a befejezési határidőpontos (naptári napban megadott) megjelölését, továbbá egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e; olyan referenciaigazolást, amelyből kétséget kizáróan megállapítható, hogy rendelkezik az ajánlati felhívás feladását megelőző 5 évben befejezett legalább 1 db 12 m3/s kapacitású szivattyú vagy legalább 25 m3/s kapacitású szivattyútelep építésére és technológiai kivitelezésére vagy rekonstrukciójára vonatkozó referenciával, illetve az ajánlati felhívás feladását megelőző 5 évben befejezett olyan vízgazdálkodási létesítmény megvalósítására vonatkozó referenciával, amely legalább 1 db 0,7 MW teljesítményű turbina vagy szivattyú vagy reverzibilis gép, gyártását vagy beszerelését is tartalmazza. Az I. r felperes hiánypótlására a II. r. felperes benyújtott egy kiegészített referenciaigazolást, mely tartalmazta a szerződéskötés dátumát, a szerződés számát, a munkák kezdetének és befejezésének a dátumát hónap, nap pontossággal, valamint a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. szivattyúi átadásának befejezési dátumát, a munkák helyszínét, és pontos címét, a berendezés szerződéses árát, azt, hogy a szivattyúk telepítve és üzembe vannak helyezve, valamint azt a nyilatkozatot, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt, továbbá a kapcsolattartó megnevezését és elérhetőségét. A konzorcium 2013. 09. 11-én benyújtotta hiánypótlását, melyben a 69.oldalon nyilatkozott arról, hogy H. A. az AF. III.2.3) M.4.4. pontja szerinti műszaki vezetői minőségében a kamarai nyilvántartásba vétellel a szerződés teljes időtartama alatt rendelkezni fog. 4

Az ajánlatkérő 2013. szeptember 11-én (2. felhívás) a Kbt.67. (1) bekezdésére hivatkozással további hiánypótlást és felvilágosítást kért a II. r. felperes és a konzorcium ajánlata vonatkozásában: Így a konzorciumtól egyrészt a szakember saját kezűleg aláírt rendelkezésre állási nyilatkozatát kérte, a megadott minta szerint oly módon, hogy az első pontozott vonalra az ajánlat 464-480. oldalán található közös ajánlattevői megállapodásban megnevezett közös ajánlattevő neve, míg a második pontozott vonalon azt a szervezetet jelölje meg, amely szervezettel az adott szakember jogviszonyban áll/vagy állni fog a szerződés teljesítése alatt, hivatkozással arra, hogy a szakemberek rendelkezésre állásukról nem a közös ajánlattevő nyertességének esetére nyilatkoztak. Másrészt olyan referenciaigazolás becsatolását kérte, amelyből egyértelműen megállapítható az ajánlati felhívás III.2.3) M.1.1. pontjában rögzített minimumkövetelmény teljesülése azaz, hogy a korábbi teljesítés az ajánlati felhívás feladását (2013. június 28.) megelőző 5 évben befejezett (sikeres műszaki átadás-átvétellel lezárt szerződés); legalább 1 db 12 m3/s kapacitású szivattyú vagy legalább 25 m3/s kapacitású szivattyútelep építésére és technológiai kivitelezésére, vagy rekonstrukciójára vonatkozott. A konzorcium és a II. r. felperes az I. r. felperes felvilágosítás kérésére válaszoltak, illetve a hiánypótlási felhívásban foglaltakra is nyilatkoztak. Ezt követően az I. r. felperes 2013. szeptember 19-én a Kbt. 67. (1). bekezdésére hivatkozással további hiánypótlást és felvilágosítást kért, (3. sz.) mind a konzorciumtól, mind a II. r. felperestől. A konzorcium tekintetében az I. felperes azt kifogásolta, hogy az ajánlat és a hiánypótlás azért hiányos, mert a hiánypótlás 35-37. oldalán csatolt, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 15. (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat nem tartalmazza az ajánlat oldalszámát, ahol a referenciaigazolás található. Felvilágosítást kért az ajánlat 53-65. oldalán csatolt nyilatkozatban továbbá a hiánypótlást bocsátott ki a 69. oldalon található nyilatkozat vonatkozásában. A II. r felperes tekintetében felvilágosítást kért arra vonatkozóan, hogy a hiánypótlás hivatkozott, 73. oldalán található dokumentumban foglaltak alapján miképpen kívánnak megfelelni a felhívás III.2.3. Műszaki illetve szakmai alkalmasság minimumkövetelmények M.1.1. pontjában foglaltaknak, kiemelt figyelemmel az [...] építésére és technológiai kivitelezésére vagy rekonstrukciójára vonatkozó referenciával [...]" fordulatra! A II. r. felperes és a konzorcium válaszoltak az I. r. felperes hiánypótlására és felvilágosítás kérésére. Az I. r felperesi összegzés szerint a nyertes ajánlattevő a konzorcium lett, míg a II. r. felperes ajánlata érvénytelen volt. A II. r. felperes tekintetében az I. r. felperes az ajánlati felhívása III.2.3) releváns pontjait [M.1.; M.1.1.; M.1.2. ] idézve kifejtette, hogy a II. r. felperes hiánypótlás keretében csatolta a referenciaigazolását, amelyből sem tudta kétséget kizáróan megállapítani azt, hogy a II. r. felperes rendelkezik-e az ajánlati felhívás feladását megelőző 5 évben befejezett legalább 1 db 12 m3/s kapacitású szivattyú vagy legalább 25 m3/s kapacitású szivattyútelep építésére és technológiai kivitelezésére, vagy rekonstrukciójára vonatkozó referenciával, illetve az ajánlati felhívás feladását megelőző 5 évben befejezett olyan vízgazdálkodási létesítmény megvalósítására vonatkozó referenciával, amely legalább 1 db 0,7 MW teljesítményű turbina vagy szivattyú vagy reverzibilis gép, gyártását, vagy beszerelését is tartalmazza. A 3. sz. számú hiánypótlási felhívására és felvilágosítás-kérésére ugyan csatolta a 5

referenciaigazolás kapcsán a referenciát igazoló által kibocsátott, referencia kiegészítését azonban azt a Kbt. 67. (5) bekezdésében foglalt alapján nem tudta figyelembe venni. Az I. r. felperes a II. r. felperes előzetes vitarendezési kérelmet elutasította, majd a II. r. felperes iratbetekintést követően alperesnél jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. Amelyben alperestől a jogsértés megtörténtének megállapítását, kérte azzal, hogy az alperes semmisítse meg az I. r. felperesnek az eljárást lezáró döntését, kötelezve az I. r. felperest a Kbt.-nek megfelelő eljárásra, illetve költségei (3.000.000-Ft képviseleti költség és az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére) megtérítésére. Az alperes az eljárását lefolytatta és megállapította, hogy az I. r. felperes jogorvoslati kérelme részben alapos mivel az I. r. felperes a II. r. felperes 1.1. - 1.2 és a 2.4 kérelmi elemei tekintetében megsértette a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontjára valamint a Kbt. 63. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 63. (3) bekezdését, illetve a Kbt.2. (2) bekezdését továbbá a Kbt. 67. (1) bekezdését, ezért az I. r. felperes eljárást lezáró és azt követően a közbeszerzési eljárásban hozott döntéseit megsemmisítette. Szankcióként az I. r. felperes terhére 1.000.000, -Ft, bírságot szabott ki, felhívva egyúttal az I. r. felperest arra, hogy a Kbt. szabályainak megfelelően vonja be az ajánlatok értékelésébe a II. r. felperes ajánlatát. Kötelezte az alperes az I. r. felperest arra, hogy a határozata kézbesítésétől számított 8 napon belül fizessen meg a II. r. felperes részére 60.000, -Ft, igazgatási szolgáltatási díjat, valamint 150.000, -Ft. képviseleti díjat. Az alperes ugyanakkor a II. r. felperes 2.1-2.3., a 3., 4., 5.1.-5.2. kérelmi elemei tekintetében a II. r. felperes jogorvoslati kérelmet elutasította. Az alperes a határozata indokolásában az I. r. felperes eljárásjogi kifogásait vizsgálva megállapította, hogy a II. r. felperes jogorvoslati kérelme határidőn belül került előterjesztésre, mivel a részletes indokolás a kérelem előterjesztésének nem feltétele, így a II. r. felperes, mint kérelmező a jogorvoslati kérelemben hivatkozott I. r. felperesi (ajánlatkérői) jogsértések vonatkozásában az indokait kiterjeszthette, kibővíthette. Az alperes a II. r. felperes jogorvoslati kérelmének 1.1. és 1.2. kérelmi elemei tekintetében rögzítette, hogy az I. r. felperes a 2013. szeptember 11-i pontosított és javított 1. hiánypótlási felhívására benyújtott I. r. felperes által benyújtott dokumentumokra (referencia igazolás) tekintettel nem hagyhatta figyelmen kívül a II. r. felperes ajánlatába csatolt Nyilatkozat"-ban foglalt és egyértelműen vízkivételi szivattyú telepre vonatkozó adatközlést, mely a referencia igazolás szerinti szerződés tárgyát képező és a felhívásnak megfelelő műszaki paraméterű (m3/sec) szivattyúkra vonatkozott. Bár a hiánypótlás során csatolt referencia nyilatkozat sem tartalmazta a szerződés teljesítése idejének pontos megjelölését, azonban arra nézve viszont egyértelmű adatot tartalmazott, hogy a szerződésnek megfelelően történt meg a teljesítés és a szerződés tárgya a rosztovi erőmű vízkivételi szivattyútelepének megépítése, szivattyúk szállítása és a szivattyútelep megépítése volt. Ez okból az I. r. felperes az alkalmasság megállapításához szükséges adatokkal ekkor már rendelkezett, így a további (2013. szeptember 18-i) felvilágosítás adásra való felhívása (a II. r. felperes miképpen tesz eleget az M 1.1. pontban előírt minimumkövetelménynek) indokolatlan volt. Figyelemmel arra, hogy a II. r. felperes által pótolt dokumentumok a kezdés és befejezési határidő pontos megjelölésére és a teljesítésnek a szerződésszerű és az előírásoknak megfelelő módjára vonatkozó adatokat tartalmazták. A mellett, hogy a szivattyú berendezések műszaki adatai azonosak voltak a kiegészített referenciaigazolásban is az ajánlatba csatolt referenciaigazolásban szereplő műszaki adatokkal. Alperes a konzorcium által becsatolt hiánypótlás kísérőlevele, felvilágosítás megadása" című nyilatkozatában foglaltakat akképpen értékelte, hogy az nem referenciaigazolás, vagy annak 6

kiegészítése, hanem az ajánlatának 486-491 oldalain csatolt referenciaigazolás tekintetében tett értelmező nyilatkozata, mivel az abban foglaltak a teljesítésre a főszivattyúk tervezésére, gyártására, szállítására és beszerelésére" vonatkoztak, mely tevékenységek szakmailag egyben a technológiai kivitelezés és az építést is jelentik egyúttal. Amely nyilatkozatában a konzorcium éppen azt fejtette ki, hogy nem indokolt új referenciaigazolás benyújtása, hiszen az ajánlatunkban csatolt referenciaigazolásból kétséget kizáró módon megállapítható az alkalmassági követelményeknek való megfelelés". A mellett, hogy a konzorcium e nyilatkozatában arra is utalt, hogy referenciája tekintetében a benyújtott ajánlatban megnevezte azokat a kapcsolattartókat is, akik esetleges további információigény esetében az I. r. felperes rendelkezésre állnak. Ha viszont az I. r. felperes a konzorcium részére a felhívásában megjelölt eljárási cselekménytől eltérő módon lehetővé tette azt, hogy a hiánypótlásra történő felhívására adott válaszban nem referenciaigazolást illetve annak kiegészítését nyújtson be, hanem értelmező nyilatkozatot (az ajánlat érvényessé tételéhez szükséges nyilatkozatot) tegyen, azaz felvilágosítást nyújtson a hiánypótlási felhívásban megjelölt alkalmassági követelmény szerinti tartalmi alkalmassági elemekre nézve. Akkor ezen ajánlatkérői/i. r. felperesi döntés azzal jár, hogy a II. r. felperest sem lehet jogszerűen elzárni attól a lehetőségtől, hogy az I. r. felperes felvilágosítás kérésére a korábban már megadott referenciaigazolásban szereplő adatok felhasználásával, vagy esetlegesen további nyilatkozat útján igazolja az alkalmassági követelménynek való megfelelőségét. A Kbt. ugyanis az ajánlatkérők számára a hiánypótlás és felvilágosítás kérés kötelezettségét egyaránt előírja azonban e jogintézmények bizonyító erejét illetően rangsort sem állít fel. Így az ajánlattevő a felvilágosítás keretében olyan dokumentumot is csatolhat, mely a referencia igazolás tárgyában magyarázattal szolgál, vagy fordítva a hiánypótlás keretében értelmező nyilatkozatot is tehet az ajánlata érvényességének előmozdítása céljából. A II. r. felperes pedig az 1/a pontban akként nyilatkozott, hogy a korábbi hiánypótlásra (1. sz.) megküldött 2013. szeptember 10-i keltezésű referenciaigazolása a 72. oldalán olyan szivattyúkra, ezen belül azok olyan komplex szállítására vonatkozik, mely tartalmazza az építést és technológiai kivitelezést is". E tekintetben pedig a II. r. felperes jogszerűen csatolta a referenciát adó kapcsolattartója részéről kiadott és a már benyújtott referenciaigazolás értelmezését tartalmazó nyilatkozatot is, mely szövegezése azt támasztja alá, hogy a nyilatkozat kifejezetten a már megadott referenciaigazolásra, annak magyarázatára vonatkozik azzal, hogy a referenciaigazolás tárgyában tartalmaz azonos műszaki paraméterekre, projektre vonatkozóan a referenciaigazolást kiadó szervezet képviselője részéről nyilatkozatot. Melyben a kapcsolattartó és annak elérhetősége szintén megjelölésre került. Így ellentétben az I. r. felperes összegzésében foglaltakkal megállapítható, hogy a 3. számú hiánypótlás/felvilágosítás kérésre adott II. r. felperesi dokumentum nem korábban elmulasztott, vagy újabb dokumentumot csatolásának minősül mivel az sem a referencia kiadó személyére, sem pedig az adott projektre nézve nem tartalmazott eltérő adatot, hiszen a csatolt nyilatkozat a referenciaigazolásban már meghatározott projektre és műszaki paraméterekre hivatkozott, amely a felvilágosítás keretében jogszerűen megtehető volt. Az eltérő módon történő értékelés, azaz az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogsértés az okból volt megállapítható, hogy a 3. sz. hiánypótlási felhívás és felvilágosítás kérés időpontjában az I. r. felperes a konzorcium azonos terminológiai magyarázatát elfogadta, míg a II. r. alperesét nem. Az alperes alaposnak találta a II. r. felperes 2.4 kérelmi elemét (oldalszámozására vonatkozó formai hiba) is mivel egyértelműen megállapítható volt, hogy a konzorcium ajánlatában nem tett 7

eleget a folyamatos oldalszámozás formai követelményének, így az I. r. felperesnek e tekintetben hiánypótlási felhívást, illetőleg felvilágosítást kellett volna kérnie ennek feloldása érdekében, érvényesítve az erre vonatkozó formai előírását is - az utólagos javítás külön szignálási kötelezettsége. Az alperes a II. r. felperes 2.1 kérelmi eleme (a nyertes ajánlat érvénytelenségére vonatkozott) megállapította, hogy a konzorciumnak a 2013. szeptember 11-i javított és pontosított hiánypótlási felhívás szerint az ajánlati nyilatkozat kapcsán a III.2.3) Ml. pontja szerinti referencia igazolást kellett benyújtania, míg a 2. számú hiánypótlási felhívás és felvilágosítás kérés a konzorciumot azon hiányosság korrekciójára hívta fel, hogy a benyújtott referenciaigazolás tartalmilag hiányos, mivel nem állapítható meg, hogy a korábbi teljesítés szivattyútelep építésére és technológiai kivitelezésére vagy rekonstrukciójára is vonatkozott. A 3. sz. hiánypótlási felhívás pedig az M1. pont szerinti referencia igazolás ajánlatban megjelölt oldalszámára vonatkozott, melyet pótolni kellett. Így azok eltérő tárgya miatt az I. r. felperes nem sértette meg a Kbt. 67. (5) bekezdését. E tekintetben az alperes rámutatott arra is, hogy az I. r. felperesnek a 2. hiánypótlási felhívása és felvilágosítás kérésének 3. pontja téves volt, mivel az M 1.1. alkalmassági feltétel vagylagos tartalmi feltételeinek (szivattyútelep építés és technológiai kivitelezés vagy rekonstrukció) bármelyikének, vagy a projektelemek mindegyikének való megfelelés az alkalmasságot már igazolta. Tekintettel arra, hogy a konzorcium az I. r. felperes 1. hiánypótlási felhívására a becsatolt referencia igazolás útján igazolta legalább 1 db 12 m3/s kapacitású szivattyú építését és technológiai kivitelezését, így új referenciaigazolás benyújtására való felhívás szükségtelen volt. A H.A. szakembert érintő a kétszeres hiánypótlásra vonatkozó jogsértéssel kapcsolatos II. r. felperesi kérelem (2.2. kérelmi elem) tekintetében az alperes rámutatott arra, hogy az I. r. felperes javított hiánypótlási felhívásának 8. pontjában arra szólította fel a konzorciumot, hogy a hiánypótlás keretében csatoljon nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a megajánlott szakemberek a kamarai nyilvántartásba vétellel a szerződés teljes időtartama alatt rendelkezni fognak. Melyre a konzorcium akként nyilatkozat, hogy: az ajánlattevő részéről az általa bemutatott szakemberekről" címmel megjelölte H. A.-t, mint az ajánlati felhívás III.2.3. M 4.4. pont szerinti műszaki vezetői pozícióba azzal a nyilatkozattal, hogy a szakember a kamarai nyilvántartásba vétellel a szerződés megkötéséig, illetőleg a szerződés teljes időtartama alatt rendelkezni fog. Ezt követően pedig az I. r. felperes a 3. felvilágosítás kérésében/hiánypótlási felhívásában a 2. pontban arra az ellentmondás feloldására kért nyilatkozatot, hogy az ajánlat 63-65. oldalán a III.2.3. műszaki, illetve szakmai alkalmasság M 4.3. pontja tekintetében két szakember került bemutatásra, így H. A. is, azonban ezt követő hiánypótlás keretében becsatolt nyilatkozatnak a 69. oldalán az M 4.3. pont vonatkozásában ajánlattevő csak egy szakember jelölt meg (H. A.) még egy szakembert nem. Melyre tekintettel a konzorcium a korábbi nyilatkozatát a H. A szakember tekintetében kiegészítette akként, hogy e szakembert az MV-VZ/A jogosultságú műszaki vezető pozícióra (felhívás III.2.3. M 4.3. pont) is jelölte a már korábban megadott kamarai nyilvántartásba vételre vonatkozó nyilatkozat szó szerinti megismétlésével. Így e vonatkozásban az I. r. felperes két eltérő tárgyú hiányosság, illetőleg ellentmondás tekintetében eszközölt felhívást, ezért a Kbt. 67. (5) bekezdése nem került megsértésre. Az alperes a II. r. felperes 2.3. jogorvoslati kérelmi elemének - az I. r. felperes 1. sz. hiánypótlására megadott konzorciumi nyilatkozatok nem a konzorcium nevében kerültek kiállításra, ezért az érvénytelenségi jogkövetkezményt kellett volna az I. r. felperesnek megállapítani - vizsgálata tekintetében arra hivatkozott, hogy a II. r. felperes e kérelmi eleme 8

azért alaptalan, mert ezeken az oldalakon a képviseletre jogosult(ak) aláírása szerepelt, amely egyebekben összhangban volt az ajánlati dokumentáció II. fejezetében az M2. ajánlati nyilatkozat elnevezésű dokumentumra vonatkozó előírással - az 1.7. pontban rögzített releváns nyilatkozatokat egy, valamennyi közös ajánlattevő által cégszerűen aláírt ajánlattételi nyilatkozattal tehetik meg. Ez okból a hiánypótlásra megküldött nyilatkozat 7. oldalán a Strabag-MML Kft. képviselője, mint a konzorciumnak a közös ajánlattevői szerződésben meghatározott képviselője jogszerűen eszközölhetett egy személyben aláírást. Az alperes a határozata indokolásában egyenként vizsgálva és indokolva (82-84 old.) a II. r. felperes 3. kérelmi elemének - a nyertes ajánlat érvényességével kapcsolatos - alaptalanságát állapította meg. A II. r. felperes 4. kérelmi eleme tekintetében (kockázati terv) kifejtett érvelésével szemben az alperes egyrészt megállapította, hogy a kockázati tervre vonatkozó részszempont abszolút pontozási módszerrel került értékelésre, ezért a II. r. felperes által hivatkozott és készített ajánlat kockázati tervvel kapcsolatos tartalmi elemeinek az összehasonlítására irányuló érvek nem voltak figyelembe vehetőek. Különös tekintettel arra, hogy az I. r. felperesnek a kockázati terv tekintetében történő értékelését az ajánlattevők vonatkozásában külön-külön kellett megtennie az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban részletezett abszolút pontozásos módszerre vonatkozó előírásai szerint. Másrészt a konzorcium által alkalmazott FMEA kockázatértékelési módszer és annak az I. r. felperes által történő értékelése azért sem volt jogsértő, mert az I. r. alperesnek az ajánlati kötöttsége okán kizárólag csak azon szempontok alapján vizsgálhatta a kockázati terveket amelyeket korábban rögzített. Ebben az előírásban pedig nem szerepelt olyan kitétel, hogy az ajánlattevőknek az FMEA kockázatkezelési módszert alkalmazniuk kell, illetőleg annak módosított alkalmazása az értékelés szempont szerint figyelembe vehető ajánlati tartalmi elemnek minősül. Így az ezzel összefüggésben tett II. r. felperesi kifogások ajánlatkérői előírás hiányában irrelevánsak voltak a mellett, hogy az ajánlattevőket az 5.2. pont szerint az a kötelezettség terhelte, hogy részletesen kellett ismertetniük a kivitelezés folyamán esetlegesen felmerülő problémákat, kockázatokat" ekként a kockázati kör meghatározása, illetőleg azok bekövetkezése valószínűségének megítélése az egyes válságszituációk kapcsán, kizárólag a mérlegelésük tárgyát képezte. Az üzleti titok jogsértő meghatározására vonatkozó 5.1. és 5.2. kérelmi elemek értékelése tekintetében az alperes az Európai parlament és a Tanács 2004/18/EK Irányelv (2004. március 31.) vonatkozó cikkeit, illetve a Kbt. 80. - 81..-it, továbbá a Ptk. 81. -át, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) közérdekű adat, közérdekből nyilvános adat fogalmait illetve 27.. (3) és (5) bekezdéseit idézve arra a következtetésre jutott, hogy az üzleti titok körének meghatározása az érintett titokgazda ajánlattevő által meghatározott adatokat jelenti. Amennyiben azok a műszaki, kereskedelmi jellegű titok körébe tartoznak, valamint azok a gazdasági szereplők által megadott adatok, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek". A vonatkozó irányelvi szabályozás pedig egyértelműen meghatározza azokat a nyilvánossági, közzétételi kötelezettségeket, melyeket az ajánlatkérőknek így az I. r. felperesnek is be kell tartania. A mellett, hogy még a közzététel fenti formái vonatkozásában is lehetőséget ad a részükre a tekintetben, hogy, hogy az adatokhoz ne tegyenek lehetővé a hozzáférést ha a tájékoztatás,sértené - magán vagy állami tulajdonú - gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt." Alperesi álláspontja szerint az irányelvi szabályozásnak az általa felhívott magyar szabályozás teljes mértékben 9

megfelel. Így a Kbt. is lehetővé teszi a 80. (2) és (3) bekezdései szerinti kivételekkel, hogy a titokgazda az ajánlat tartalmához kapcsolódó és az adott esetben az alkalmasság és érvényesség szempontjaihoz tartozó információt az üzleti titok körébe utaljon. A vizsgált esetben ezért kizárólag az egyösszegű ajánlati ár és a kockázati terv minősül a Kbt. 71. szerinti értékelésre kerülő adatnak, így a konzorcium ajánlatának üzleti titok körébe eső egyéb részei nem minősülnek a Kbt. 71. szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerülő ajánlati adattartalomnak. Ebből következően a II. r. felperes az ajánlatok bontásakor, illetve az iratbetekintése során ezen adatokat az üzleti titok sérelme nélkül megismerhette. Ezzel összefüggésben mutatott rá az alperes arra is, hogy ellentétben a II. r. felperesi állítással a közbeszerzési eljárás során a Kbt. 80. (4) bekezdésében foglaltak nem sérültek, mivel az I. r. felperes az ajánlati adattartalom tekintetében nem korlátozta a II. r. felperes iratbetekintési jogát. Ugyanakkor az I. r. felperes döntés előkészítő dokumentumainak megismerését az Infotv. 27. (5) bekezdése kizárja ki, a II. r. felperes által a műszaki szakmai alkalmasság körében meghatározott többi dokumentum pedig nem tartozik a Kbt. 80. (1) és (2) bekezdése szerinti adatok köréhez. Tehát ebben a vonatkozásban nem sérültek a Kbt. 2. (1) és (3) bekezdéseiben meghatározott alapelvi rendelkezések. A mellett, hogy az üzleti titokká nyilvánítás és a versenytársak jogorvoslati jogának érvényesítési lehetősége közötti automatikus és közvetlen összefüggés sem állapítható meg, az csak a konkrét eset kapcsán bírálható el. Utalt az alperes arra is, hogy a II. r. felperes maga is üzleti titoknak nyilvánította az ajánlatának döntő részét továbbá arra, hogy jogértelmezése tekintetében figyelembe vette az Európai Bíróság C-36/92, C-53/85 és a C-450/2006. számú ügyekben az üzleti titok védelmét érintően hozott ítéleteit. Az alperes a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) 157. (2) bekezdésére, illetve a Ket. 154. (1) bekezdés b) pontjára történő hivatkozással azt állapította meg, hogy a II. r. felperes által benyújtott megbízási szerződés alapján igényelt képviseleti díj eltúlzottnak tekinthető a jogorvoslati tárgyalás 2.5 órás, az iratbetekintés 1.5 órás tartamát, valamint a határidőben benyújtott beadványok számát, a jogorvoslati eljárás tárgyát képező ügy bonyolultságának fokát, valamint a képviseleti munka színvonalát figyelembe véve. Az I. r. és a II. r. felperes az alperes határozata ellen keresetet nyújtottak be. A felperesek kereseti kérelme azonos tartalmú volt - az alperesi határozat megváltoztatását vagy annak hatályon kívül helyezést kérték az alperes új eljárásra kötelezésével - de eltérő indokolással. Lényegében azt állították, hogy az alperes a feltárt tényállásból helytelen jogkövetkeztetést vont le. Az I. r. felperes pontosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes által terhére rót jogszabálysértéseket nem követte el, míg a II. r. felperes kereseti kérelmében azt állította, hogy az alperes eljárásában előterjesztett azon a kérelmi elemek is (2.2-2.3, 3. 4. 5.1-5.2) alaposak voltak amelyeket az alperes a határozatában alaptalannak ítélt meg. Ezen túlmenően azt is állította, hogy az alperes helytelenül mérlegelte és ebből következően állapította meg a jogi képviseletével összefüggő igazolt költségeit. Az I. r. felperes állítása szerint alperes egyrészt alaptalanul állapította meg azt, hogy indokolatlanul küldte ki a felvilágosítás kérését a 3. hiánypótlási körben a felhívás III.2.3) M.1.1. pontja vonatkozásában, másrészt azt, hogy a referenciaigazolás tekintetében újabb felvilágosítás megadását is lehetővé kellett volna tennie. Nézete szerint a feltárt tényállás helyes értékelése az hogy harmadik körös felvilágosítás kérést" intézett az első körön hiánypótlásra-, illetve az ajánlatban csatolt referenciaigazolás vonatkozásában oly módon, hogy a II. r. felperes a már korábban csatolt referenciaigazolásokban mutasson rá arra, hogy miként kíván megfelelni a 10

szóban forgó alkalmassági feltételnek. A Kbt. kógens szabályozása ugyanis nem teszi lehetővé a kétszeri hiánypótlást, és e tekintetben önkéntes hiánypótlásnak sincs helye. A II. r. felperes által megküldött dokumentum állítás szerint viszont a Kbt. 67.. (5) bekezdésébe ütközött. E tekintetben utalt arra is, hogy a hiánypótlás és a felvilágosítás Kbt-ben meghatározott jogintézménye azok tartalma tekintetében egymásnak nem feleltethetőek meg, illetve hivatkozott a Korm. rendeletre. Nézete szerint elképzelhető, hogy az oldalszámozás tekintetében a konzorciumi ajánlat tekintetében a probléma fennállt, azonban a dokumentumok a tartalomjegyzék illetőleg nyilatkozatok alapján az egyértelműen beazonosíthatóak volt ez okból helytelenül állapította meg az alperes e tekintetben is jogsértését. A II. r. felperes kereseti állítása szerint az alperes hibás ténybeli alapról kiindulva téves logikai következtetést vont le, köztudomású, illetőleg hivatalos, tudomására jutott tényeket nem vett figyelembe, ezáltal a határozat tény- és iratellenes, így jogszabálysértő. Nézete szerint sérültek a Ket. 72. (1) bek. c) pontjában foglalt, az indokolási kötelezettségre vonatkozó szabályok, a bizonyítás alapelvei (2. ), illetve a Ket. {helyesen a a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)} 339/B. -ának rendelkezései, mivel a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetében a tényállás kellő mértékű feltárása elmaradt A feltárt tényállásból pedig az alperes logikailag helytelen, ezáltal jogsértő következtetést vont le. A II. r. felperes sérelmezte, hogy az alperes az iratbetekintést nem tette megfelelően lehetővé számára, ezáltal megsértette a Ket. 68. -ában és 1. (2) bekezdésében foglaltakat A határozat egyes elemei pedig ezen, az alperes által elkövetett jogsértésen alapulnak (szakemberek beazonosíthatósága), így azok nyilvánvalóan jogsértőek. Álláspontja szerint a H. A. szakember esetében a kétszeres hiánypótlás fennállt, így e kérelmi elemét az alperes jogszerűtlenül minősítette alaptalannak. Megismételte azon az alperes eljárásában előterjesztett állítását is, hogy az I. r. felperesnek észlelnie kellett volna a konzorcium nyilatkozata tekintetében az álképviselet" fennáll, így a konzorcium ajánlatát érvénytelennek kellett volna tekinteni, vagy hiánypótlást kellett volna elrendelnie így alperes megsértette a Kbt. 67..-át vagy a 74.. (1) bekezdés e) pontját. A kockázatok körére vonatkozó kérelmi eleme (3. és 4. kérelmi elemek) tekintetében az alperes nem reagált teljes mértékben így sem a tényállás tisztázási sem pedig az indokolási kötelezettségének nem tett eleget. E tekintetben sérelmezte az alperesi határozat azon megállapítását, hogy a kockázatok körét az egyes ajánlattevők meghatározhatták ismételten hivatkozva a FMEA módszerre. Kifogásolta, hogy az alperes a határozatában azt rögzítette, hogy a generátor teljesítmény tényezőre vonatkozó adatot a szakmai ajánlat tartalmazta, ugyanakkor abba nem tudott betekinteni az üzleti titokká történő minősítés miatt, így az alperes olyan tényállási elemre vonatkozóan utasította el a kérelmét amelyet ő nem ellenőrizhetett. A mellett, hogy az alperes nem oldotta fel" az üzleti titkot pedig jogosultsága lett volna rá, nézete szerint a konzorcium által megjelölt adat(ok) nem minősíthetők üzleti titoknak. A költségei tekintetében előadta, hogy az alperesi mérlegelése nem releváns az iratbetekintés és a tárgyalás időtartalma tekintetben, mivel azok megismerésére fordított időt is figyelembe kellet volna venni, az alperes felhívása nélkül benyújtott beadványaival együtt. Így az ezzel összefüggésben kifejtett alperesi okfejtés jogellenes éppúgy, mint a ügy bonyolultsági fokára, illetve a jogi képviseleti munka színvonalára vonatkozó hivatkozása. A képviseleti díjat a II. r. felperes óradíjas rendszerben határozta meg a megbízottjával egyetértésben. A 25.000, Ft./óra + ÁFA összegű megbízási díjat a Fővárosi Ítélőtábla is piaci mértékűnek, így nem eltúlzottnak ítélte. Az I. r. felperes oldalán beavatkozók teljes mértékben osztották az I. r. felperes által kifejtette jogi okfejtést. 11

A bíróság a felperesek által benyújtott kereseteket egyesítette, figyelemmel arra tényre, hogy mindketten ugyanazt az alperesi határozatot támadták meg. A felperesek kereseti kérelme az alábbiak miatt nem alapos: A közigazgatási per tárgya kizárólag a közigazgatási határozat törvényességének a vizsgálata, azaz a bíróság a Ket. 109. (1) bekezdése, és a Pp. 339./A alapján azt vizsgálja, hogy a keresettel támadott határozat a meghozatala idején megfelel-e az ügyre irányadó anyagi és eljárásjogi jogszabályoknak. Az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekében sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozással kérheti az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát. Keresetében a fél anyagi és eljárásjogi jogszabálysértésre is hivatkozhat, és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. Eljárási jogszabálysértés miatt a határozat hatályon kívül helyezésének csak akkor van helye, ha az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihat. A Pp. 206. (1) bekezdése alapján a bíróság a tényállást a felek előadása és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A támadott határozat jogszabálysértő voltát a Pp. 164. -ára figyelemmel a felperesnek kell bizonyítania. Az alperesi határozat jogszerűségét a Pp. 215. -a alapján a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátaira figyelemmel a bíróság elsődlegesen az I. r. felperes kereseti kérelmében foglaltakat vizsgálta. A bíróság az I. r. felperes kereseti kérelmében megfogalmazottak alapján rá kíván mutatni arra, hogy az alperes ugyanazon tartalommal idézte a határozatában az I. r. felperes a hiánypótlásait és felvilágosítás kéréseit és az arra adott válaszokat is ahogyan azt az I. r. felperes a keresetében tette. Az I. r. felperes keresetében az alperes jogorvoslati eljárásában a II. r. felperes jogorvoslati kérelmére is kifejtett jogi álláspontját is döntő hányadban megismételte, amelyekre az alperes a határozatában reagált. Ennek ellenkezőjét az I. r. felperes sem állította. Osztja a bíróság az I. r. felperes azon érvelését, hogy a hiánypótlás és a felvilágosítás kérés jogintézménye nem azonos tartalmú. A hiánypótlás keretében ugyanis a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosság pótlására van lehetőség. Ebből az következik, hogy hiánypótlás keretében az előírt igazolás, nyilatkozat, egyéb irat pótlólagos benyújtására, azaz a hiányzó okirat pótlására, továbbá a már benyújtott igazolás, nyilatkozat, irat valamely részének kiegészítésére, pontosítására, tehát hiányosságának korrigálására szolgál. A hiánypótlás keretében az ajánlatot ki is lehet egészíteni (a hiányzó dokumentum illetőleg hiányos dokumentum becsatolásával), de az a felvilágosítás kérésre adott válasszal együtt nem eredményezheti az ajánlati kötöttség megsértését, és a Kbt. 2. (1)-(4) bekezdéseiben foglalt alapelvek sérelmét. A felvilágosításkérés ugyanakkor ettől eltérően az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázására szolgál. Az I. r. felperes által nem vitatott tényállási elem az volt, hogy ajánlatkérőként e két jogintézményt egymás mellett, egymással párhuzamosan alkalmazta. Az alperes lényegi megállapítása egyrészt azon megállapításából fakadt, hogy míg az I. r. felperes a konzorcium irányában történő 12

hiánypótlásra kapott magyarázatot - felvilágosítást kérésre válaszul - elfogadta, addig ezt a II. r. felperes tekintetében nem - alapelvi sérelem. A bíróság a rendelkezésre álló iratanyagot áttanulmányozva az alperessel egyezően rögzíti azt, hogy az alperesi határozat tényszerűen állapította, hogy a II. r. felperes az ún. harmadik körös hiánypótlás és felvilágosítás kérés során maga is értelmező nyilatkozatot tett a korábbi hiánypótlására (I. sz.) benyújtott adatok tekintetében, melyben a Rosztovi vízkivételi szivattyú telepre vonatkozóan nyújtott be adatközlést, amely a referencia igazolás szerinti szerződés tárgyát képező és a felhívásnak megfelelő műszaki paraméterű a kezdés és befejezési határidő pontos megjelölését tartalmazta, illetve azt, hogy a teljesítés szerződésszerű és az előírásoknak megfelelő módú volt. Így ellentétben az I. r. felperes összegzésben megjelenő érvelésével az nem ütközött a Kbt. 67.. (5) bekezdés azon előírásában, hogy a korábban megjelölt hiány pótlása történt egy későbbi hiánypótlás során. Mivel ilyen elem a II. r. felperes válasza tekintetében tényszerűen nem volt megállapítható. Így ez okból az erre vonatkozó I. r. felperesi felvilágosítás kérés ténylegesen szükségtelen volt ezért alaptalanul hivatkozik arra, hogy referenciaigazolást értelmező, annak megfelelőségét alátámasztani kívánó nyilatkozatában a II. r. felperes plusz tartalmat tüntetett fel. A mellett, hogy az I. r. felperes maga is felvilágosításkérésére adott magyarázatként jellemezte a keresete 17 oldalán a 3. körben benyújtott II. r. felperesi iratot. Így az I. r. felperes alaptalanul állapította meg a II. r. felperes ajánlatának az érvénytelenségét. Ellentétben az I. r. felperesi érveléssel az oldalszámozás tekintetében az alperes nem azt állította, hogy annak hiányossága az ajánlat érvénytelenségét eredményezi. Az alperesi megállapítás lényegi eleme e tekintetben az volt, hogy az ajánlati kötöttség beállására tekintettel az I. r. felperes pont a saját előírására tekintettel nem mellőzhette volna, hogy a konzorcium ajánlat nyilvánvaló oldalszámozási problémáját" figyelmen kívül hagyja oly módon, hogy nem alkalmazza a Kbt. 67.. (1) bekezdésében meghatározottakat. E tekintetben a bíróság nem osztja azt az I. r. felperesi állítást, hogy az ajánlatban található tartalomjegyzékben felsorolt dokumentumok és azokhoz rendelt oldalszámok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kimaradt, vagy számmal és betűvel azonosított oldalak ténylegesen nem jelentik oldalak hiányát, illetve felcserélését. Mert e megállapítást csak a konzorciumtól történő felvilágosítás kéréstől kapott válasz alapján, vagy a hiánypótlás teljesítését követően lehetett volna alappal megállapítani. Itt kívánja a bíróság megjegyezni, hogy e tekintetben az I. r. felperes alaptalanul kérte azt, hogy e jogorvoslati elem vizsgálata abszolút mellőzésre kerüljön. Hiszen a vizsgált esetben az alperes jogorvoslati eljárása a II. r. felperes kérelmére indult - az hivatalból nem került kiterjesztésre. E jogorvoslati kérelmi elem tekintetében sem volt akadálya az alperes érdemi vizsgálatának. Ezt az I. r felperes sem állította. Az I. r. felperes pedig az alperes ezen megállapítását is kifogásolta így azt a bíróságnak is vizsgálnia kellett. Az alperes megállapítását és az abból fakadó jogértelmezést a bíróság az oldalszámozás tekintetében is teljes mértékben osztja ezért az I. r felperes ezen kereseti kérelmi eleme is alaptalan volt. Ezt követően a bíróság vizsgálta a II. felperes kereseti kérelmét. E tekintetben a bíróság egyrészt rá kíván mutatni arra, hogy a II. r. felperes kereseti kérelmében az alperes által elkövetett eljárásjogi hibára is utalt - Ket. 2.. 72.. (1) bekezdés c) pont. Azonban e tekintetben, a bíróság teljes körű tájékoztatása [Pp. 3.. (3) bek.] ellenére sem tudott rámutatni arra, hogy a Ket. bizonyítási" alapelvét (?!) az alperes mi módon, hogyan sértette meg, a mellett, hogy az alperesi határozat indokolása mely tekintetben nem felel meg a Ket. 72.. (1) bekezdés e) pontjában foglaltaknak. Mi volt az a köztudomású, hivatalosan tudomására jutott tény amit az alperes 13