Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek Szabó Tamás főiskolai tanársegéd, Zsigmond Király Főiskola, Budapest Budapest, 2009. december 4.
A magyar EU elnökség és az európai területpolitika új kihívásai Az EU területfejlesztési politikájának újraértékelése 2011-ben lásd 2007. Lipcsei Határozat Felkészülés a következő 2013-2020. EU költségvetési ciklusra a kohéziós politika új kereteinek meghatározása Az Európai Szomszédsági Politika (ENPI) az EU további bővítése és harmonikus együttműködés a külső határterületek országaival, területi egységeivel Magyarország különös érintettsége A Lisszaboni Stratégia megújítása, a 2010 utáni fejlesztéspolitikai prioritások meghatározása Budapesti Stratégia
A területi együttműködés forrásai Szupranacionális szint Európai Unió Európai Területi Együttműködés (ETE) határmenti, transznacionális, interregionális programok; konkrét projektek - DATOURWAY, DONAUREGIONEN+ etc. Európai Szomszédsági Politika (ENPI) külső szomszédos országokkal való kapcsolat; IPA programok Nemzeti szint tagállamok Kormányzati közpolitikák Nemzeti területfejlesztési koncepciók, stratégiák Államközi együttműködési programok Szubnacionális szint NUTS2, NUTS3, LAU1, LAU2 EURORÉGIÓK Európai Gazdasági Érdekcsoportok (EEIG) magánszektor Európai Területi Együttműködési Csoportosulások (EGTC) - közszektor egyéb együttműködési formák testvérvárosok etc.
EURORÉGIÓK, mint az ENPI eszközei Területi együttműködési lehetőség az EU belső valamint a külső határterületein Ma Európában 100 feletti eurorégiós együttműködés Nyugat-Európában már 40-50 éves együttműködések; a keleti tagállamokban rendszerváltás után; Nyugat- Balkán a 2000-es években Jogi alapok: Európa Tanács Madridi Keretegyezmény 1980. - (a belső jogban: 1997. évi XXIV. tv. Európai Keretegyezmény a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről) Területi hatály: az Európa Tanács országai (Európai Unió + egyéb európai és ázsiai államok) Alanyi hatály: helyi önkormányzatok és közigazgatási szervek Az EUROGÉGIÓK esetében egy lágyabb szabályozás támogatja az ENPI keretében kitűzött célokat működés; alanyi hatály etc. Nehezítő tényező, hogy több tagállam így Magyarország nem ratifikálta a Madridi Keretegyezmény két kiegészítő jegyzőkönyvét
Az EGTC, mint az ETE eszköze Jogi alapok: az Európai Unió 1082/2006/EK rendelete az európai területi együttműködési csoportosulásról (2007. augusztus 1. hatályba lépéssel), valamint az EK rendeletre épülő kiegészítő tagállami szabályozások (Magyarországon a 2007. évi XCIX. tv.) Területi hatály: legalább 2 EU tagállam meghatározott intézménye szükséges; nem EU tag országok jogalanyai számára is adott a lehetőség Alanyi hatály: tagállamok; regionális hatóságok; helyi hatóságok; a közbeszerzési irányelvben meghatározott intézményi kör illetve ezek társulásai Az EGTC esetében egy keményebb szabályozás segíti az EU közvetlen belső határokon átívelő területi együttműködési törekvéseit, programjait Jelentős adaptációs differenciák a tagállami jogi szabályozásokban: 19 tagállamban már létezik belső jogszabály, ebből: Nemzeti szinten 17 országban Szubnacionális szinten 3 országban (NSZK, Ausztria, Belgium Flandria
Az Európai Unió és az EGTC Jelenleg 8 működő EGTC az Európai Unió területén: Alpok-Mediterrán EGTC (spanyol-francia) Amphiktüonia EGTC (görög-ciprusi.olasz-francia) Bódva-Karszt EGTC (szlovák-magyar) Duero-Douro EGTC (portugál-spanyol) Galicia-Norte de Portugal EGTC (portugál-spanyol) Lille-Kortrijk-Tournai (francia-belga) Pyrénées-Méditéranée EGTC (spanyol-francia) West-Vlaanderen / Flandre-Dunkerque-Cote d Opale EGTC (belgafrancia) Kb. 15-20 formálódó EGTC elképzelésről tudni az Európai Unióban.
Az EGTC intézményi aspektusai Szigorú jogi és együttműködési keretek: Az EGTC új típusú jogi eszköz és közpolitikai lehetőség az ETE programok számára az EGTC nem érinthet közhatalmi, hatósági jogköröket számos szakpolitikai területen engedi a fejlesztési és működtetési együttműködést oktatás, K+F, mezőgazdaság, turizmus, sport, egészségügy és szociális szektor, foglalkoztatás etc. Külső harmadik országok bevonása nehezebb, mint az EURORÉGIÓK esetében (2 EU tagállami szereplő részvétele kötelező) Az EGTC székhely szerinti irányadó jog a működés területén (alapszabály, jóváhagyás, nyilvántartás)
Az EGTC jövőbeli perspektívái 2011-re várható az EGTC rendelet közösségi felülvizsgálata a közösségi intézmények közül kiemelkedő a Régiók Bizottsága aktivitása Nem szerepel önálló programalkotó tényezőként a 2013-2020 közötti EU költségvetési ciklus elképzelésekben Nem szerepel külön nevesítve a spanyol belga - magyar elnökségi trió programban (2010-2011. I. félév) Kérdésként merül fel, hogy a jelenleg működő EUROÉGIÓK mennyire alakíthatóak át EGTC jellegű együttműködésbe - (lásd az Iszter-Granum esetében) Sokszor éppen az alulról jövő (bottom-up) kezdeményezések hiányoznak A felülről kapott (top-down) impulzusok minisztériumok, egyéb kormányzati hivatalok, konzultatív EGTC munkacsoportok - önmagukban nem elégségesek
A területi együttműködés lehetősége Magyarország és a Duna Medence viszonyában EURORÉGIÓK Magyarországi partnert 14 EURORÉGIÓ érint jelenleg, ebből 5 db érintett közvetlen a Duna által ezek: EGTC Duna-Körös.Maros-Tisza EURORÉGIÓ (magyar-szlovák) Duna-Dráva-Száva EURORÉGIÓ (magyar-román-szerb) West/Nyugat Pannonia EURORÉGIÓ (magyar-osztrák) Vág-Duna-Ipoly EURORÉGIÓ (magyar-szlovák) Ister-Granum EGTC (magyar-szlovák) a Duna által közvetlenül érintve Ung-Tisza-Túr-Sajó EGTC (magyar-szlovák) A Duna által érintett országokban minimális számú EGTC működik, aktivitást tekintve kiemelkednek a magyar és szlovák kezdeményezések
A Duna Stratégia és az EGTC ügye a hazai kormányzati közpolitikai konzultációban Európai Duna Stratégia Tárcaközi Szakértői Munkabizottság (EDS TSZM) koordinátor: NFGM résztvevők: szaktárcák; kormányhivatalok; stakeholderek; szakértők EGTC Munkacsoport koordinátor: Önkormányzati Minisztérium résztvevők: MeH; NFÜ; EGTC-k; felsőoktatási tudáscentrumok
Köszönöm a figyelmüket!