Az EU Duna Stratégiája: tervek és lehetőségek

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az EU Duna Stratégiája: tervek és lehetőségek"

Emil Barna
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA KÖZLEKEDÉSI TAGOZATA Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualítások Balatonföldvár, május Az EU Duna Stratégiája: tervek és lehetőségek Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens

2 Miről szeretnék beszélni? Mi a trendi az EU regionális politikájában? Mi a lényege a nagytérségi stratégiáknak? Mi a terv az EU Duna Stratégiával? Hogyan érinti az EU Duna Stratégiája a térségi megközelíthetőséget? Mi a jövője az EU Duna Stratégiájának a következő tervidőszakban között? Egy új lehetőség a hazai regionális és közlekedéspolitika számára: az EU Duna Stratégia?!

Hogyan érinti az EU Duna Stratégiája a térségi megközelíthetőséget?

3 Az európai regionális politika főbb céljai: az európai régiók közötti fejlettségbeli különbség csökkentése; az egyes tagországok regionális politikájának támogatása és koordinálása az elmaradott és a strukturális problémákkal küzdő térségek felzárkóztatása érdekében; a társadalmi-gazdasági kohézió erősítése; a határon átnyúló / interregionális együttműködések ösztönzése és támogatása.

elmaradott és a strukturális problémákkal küzdő térségek felzárkóztatása érdekében; a

4 Makro regionális együttműködések az EU-ban Nemzetközi együttműködések kialakítása a közös érdekek eléréséért Alulról jövő kezdeményezések kell, hogy alapját képezzék cél ezek koordinálása Konkrét tevékenységek, közös projektek Hosszú távú cél; a nemzetközi versenyképesség erősítése a régió egészére nézve Jelenleg két EU makró-startégiai program létezik: - Balti Startégia - Duna Stratégia

tevékenységek, közös projektek Hosszú távú cél; a nemzetközi versenyképesség erősítése a régió

5 Globális térségi politikai trendek North Atlantic 4+4 North Sea 6+1 Baltic Sea 3+4 Atlantic Arch 5+0 Alps 5+3 Danube 8+6 Adria 3+4 Black Sea 2+4 Mediterranean 8+17

6 A Duna medencével foglalkozó Uniós Stratégia/1 Az Európai Bizottság indítványozta a a Duna völgy újraegyesítését az integrációs folyamatok részeként 2008.októberében Európai Tanács június én felkérte az Európai Bizottságot arra, hogy 2010 végéig dolgozzon ki egy, a Dunamedencével foglalkozó uniós stratégiát, hogy nagyobb jólétet, biztonságot és békét biztosítson a térség polgárainak, EP Január 21-én kiadott állásfoglalásában megállapítja, hogy a Duna-medence részben Duna menti államokból, részben pedig a Duna vízgyűjtő területén fekvő államokból tevődik össze

június 18 19-én felkérte az Európai Bizottságot arra, hogy 2010 végéig dolgozzon ki egy, a Dunamedencével foglalkozó uniós stratégiát, hogy

7 A Duna medencével foglalkozó Uniós Stratégia/2 A helyi és regionális önkormányzatokat, valamint a regionális fejlesztésért felelős szervezeteket e stratégia nélkülözhetetlen partnereinek tartja. Fontos szerep hárul a gazdaság, a tudomány, a kultúra, a környezetvédelmi szervezetek, valamint a társadalmi szervezetek képviselőire. A dokumentum megállapítja, hogy a Duna-medencét teljes gazdasági, társadalmi, ökológiai és kulturális potenciáljának kiaknázása érdekében egy transznacionális európai támogatási területnek kellene tekinteni.

Fontos szerep hárul a gazdaság, a tudomány, a kultúra, a környezetvédelmi szervezetek, valamint a társadalmi szervezetek képviselőire.

8 EU Perspektíva/3 European Macro-Region - (Danube Conference /2008. Október 6-7., Brüsszel és Final Declaration of the Danube Summit /2009. Május 6., Ulm) Single EU Development Area (COR 18 Th Commission Meeting / Június 24., Brüsszel) Area of place-based development strategy (Report by Fabrizio Barca to EC on Agenda for a reformed cohesion policy / Április 27., Brüsszel) Based on macro-regional approach (Pawel Samecki / Szeptember 17. Stockholm EP állásfoglalása Synergy of Coordinated European Policies / január Európai Duna Stratégia / EDS elfogadása

, Brüsszel) Area of place-based development strategy (Report by Fabrizio Barca to EC on Agenda for a reformed cohesion policy / 2009. Április 27.

9 A Duna-völgy teljes térsége

10 A Duna-térség országai

11 A Duna-térség városai

12 A Duna-völgyi térség jellemzői 14 országot érint 8 EU tagállam 6 tagjelölt, illetve potenciális partner 260 millió főnyi népesség Kulturális és nyelvi sokszínűség Gazdasági és tudományos potenciál Interregionális és transznacionális kapcsolatok

főnyi népesség Kulturális és nyelvi sokszínűség Gazdasági és

13 A határok funkciói a múltban és a jövőben Európában Történelmileg > a határok akadályok az emberek egymás közötti együttműködésében = fejletlen régiók és térségek Az Európai Uniós perspektívájából > stratégiai területek a globális és regionális gazdaságfejlesztés számára valamint a szektorok és közösségek kooperációját integráló térségek = fejlődő és fejlesztendő térségek

perspektívájából > stratégiai területek a globális és regionális gazdaságfejlesztés számára

14 Növekedési pólusok Európában Forrás: IBRD/THE WORLD BANK (2003)

15 Regionális különbségek az EU-ban

16 Területi elérhetőség mutatói az EU-ban

17 Regionális versenyképességi mutatók

18 Potenciális metropolis térségek

19 Potenciális integrációs zónák a megterületen kívül Forrás: DATAR (2002)

20 Területi kooperációs térségek Á lla m h a t á r K ö z é p - E u r ó p a i T r a n s z n a c io n á lis P r o g r a m t é r D é lk e le t - E u r ó p a i T r a n s z n a c io n á lis P r o g r a m t é r M in d k é t p r o g r a m t é r t a g ja

r D é lk e le t - r M in d k é t p r o g r a m t é r t a g

21 Európai fejlődési zónák modellje Fejlődési, kapcsolati tengelyek Európában

22 A megváltozott európai térszerkezet Erősödnek a meglévő Ny-K irányú tengelyeket metsző É- D irányú új tengelyekre vonatkozó kezdeményezések.

24 É-D multimodális tengely és a Duna térség kapcsolata

25 TEN és a Duna

26 Duna-térség multimodális fejlesztése

27 TEN-hálózat a Duna térségben

28 A Helsinki-folyosók Magyarországon

29 Magyarország területi integrálódásának főbb dimenziói

30 Regionális versenyképességi pólusok

31 Tervezett logisztikai hálózatok

32 Elérhetőségi színvonal javulása

33 Duna Stratégia Hazai Célpiramisa

34 Duna-völgyi program-régió kialakítása (MTTSZ javaslata alapján)

35 Megoldási lehetőségek a regionális fejlesztések intézményesítésére Nemzeti szinten lehetséges intézményi forma: térségi fejlesztési tanács az évi XXI. törvény alapján. EGTC intézményesülés az 1082/2006/EK Rendelet és a évi XCIX. törvény alapján. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által szeptember 9-én elfogadott dokumentum hazai ratifikálását követően ECG létrehozatala.

36 Hármas Hármas Hármas Hármas Hármas Hármas Hármas Hármas Hármas Duna-Vidék Duna-Vidék Duna-Vidék Duna-Vidék Duna-Vidék Duna-Vidék Duna-Vidék Duna-Vidék Duna-Vidék Ister-Granum Duna Vág-Duna-Ipoly Duna-Dráva-Száva Duna-Körös-Maros-Tisza

37 ISTER-GRANUM RÉGIÓ

38 EGTC jellegzetességei Forrásfelhasználás: EU-s források Tagállami források Saját vagyon Cél: megkülönböztetés-mentesség szomszédos települések határon belül és a határ két oldalán ua. a lehetőségekkel rendelkezhessenek Pl. közös buszjárat vagy szennyvíztisztító vagy közös intézmények létrehozása, vagy közös ipari park kialakítása Gyakorlati előny a rugalmasabb politikai dialógus a közös fejlesztések érdekében Közös stratégiai tervezés egy terület vonatkozásában Lobbizás az EU-nál európai szereplőként lép fel a regionális és kohéziós politikában Többfajta szervezeti formában megvalósulhat céltól függően

39 Potenciális identitás-körzetek

40 Budapest intenzív agglomerációja

41 Budapest extenzív agglomerációja

42 Zöldfelületek rekultivációja Fejlesztés központja Célok és fejlesztési területek Vízparti regeneráció - Természeti környezet revitalizációja - Vízparti területek visszaadása a városnak - Az új közfejlesztések integrációja a vízparti zöldhálózatba Gazdasági regeneráció Barnamezős regenerációk - A barnamezős területek fejlesztése különös tekintettel a kulturális és környezetvédelmi minőségi szempontokra - A városhoz tartozó legkiterjedtebb terület legjobb hasznosítása - A várospolitikai célok összhangba hozatala a tudás-ipar erősítésével - Budapest északi és déli területeinek biztosítása a munkahelyteremtéshez - A barnamezős területek elérhetőségének biztosítása egy új Körgyűrű, az Aquincum-híd és a Galvani-híd beiktatásával Kulturális regeneráció - Az ipari örökségvédelem biztosítása - A fejlesztési területek felhasználása a kulturális és történelmi szempontokra tekintettel

43 Új intermodális kapcsolat Helyi tömegközlekedés Nemzetközi tömegközlekedési kapcsolat Új intermodális kapcsolat Területközi hajózási útvonal

44 A Duna-térség fejlesztésének gazdaságélénkítő hatása Mérhető gazdaságfejlesztést indukáló hatás Közvetlenül vagy közvetetten érintett területeken élő népesség számának növekedése Átlagos munkanélküliségi ráta dinamikusabb csökkenése Munkahelyteremtő hatás 20%-kal magasabb személyi jövedelmek az érintett térségekben Magasabb relatív komplex fejlettségi mutatók

45 A Duna-térség fejlesztésének főbb regionális hatásai Gyorsabb, magasabb színvonalú összeköttetés, csökkenő eljutási idők Közlekedésbiztonság növekedése, települési környezetterhelés csökkenése Az ipari és a logisztikai központok letelepedési feltételeinek javulása A meglévő gazdasági potenciálok kihasználtságának növekedése Területi versenyképesség és kohézió erősödése

46 A jövőszcenáriók csak akkor számíthatóak, ha meglepetésmentes jövőt feltételezünk. Enyedi György

47 Köszönöm a figyelmet! Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens city.consultbt@upcmail.hu

Hasonló dokumentumok

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató