A Tápió-vidék Turizmusfejlesztési Koncepciója

A Tápió-vidék Turizmusfejlesztési Koncepciója 2003.

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Jövőkép...6 Stratégiai célok és programok...7 1. Helyzetfeltárás és elemzés...25 1.1 Kistérség turisztikai potenciáljának meghatározása...27 1.1.1 Alapfeltételek és információk...27 1.1.2 Infrastruktúra...33 1.2 A kereslet jellemzői...36 1.2.1 Vendégérkezések száma a kistérségben a kereskedelmi szálláshelyeken...36 1.2.2 Vendégérkezések száma a kistérségben a magánszálláshelyeken...36 1.2.3 Vendégéjszakák száma kistérség kereskedelmi szálláshelyein...37 1.2.4 Vendégéjszakák száma a kistérségben a magánszálláshelyeken...38 1.2.5 Átlagos tartózkodási idő...39 1.2.6 Átlagos tartózkodási idő a Tápió-vidék kistérség magánszálláshelyein...39 1.2.7 Vendégküldő területek...40 1.2.8 Vendégek motivációja...40 1.2.9 Keresletet érintő piaci trendek...40 1.3 A kínálat jellemzői...43 1.3.1.Vonzerők...43 1.3.2 Turisztikai aktivitások, infra- és szuprastruktura...48 1.3.3 Kínálat...54 1.3.3.1 Kereskedelmi szálláshelyek száma...54 1.3.3.2 Magánszálláshelyi vendéglátók száma...54 1.3.3.3 Kereskedelmi szálláshelyek kapacitása...54 1.3.3.4 Magánszálláshelyek kapacitása...55 1.3.3.5 Szálláshelyek a kistérségben, 2001. július...55 1.3.4 Egyéb turisztikai szuprastruktúra...56 1.4 Jelenlegi fejlesztési elképzelések ismertetése...57 1.5 Marketingtevékenység...59 1.6 Szervezeti és finanszírozási háttér vizsgálata...61 1.7 SWOT-analízis...62 Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 2

2. Kistérség turisztikai jövőképe, stratégiai céljai és programjai, konkrét projektek...66 2.1 Jövőkép...66 3. STRATÉGIAI PROGRAM...69 3.1 Jövőkép...69 3.2 Stratégiai célok és programok...72 3.3 Stratégiai programok...75 4. JAVASLATOK KONKRÉT PROGRAMOKRA, PROJEKTEKRE...85 4.1...Az intézkedések és alintézkedések elérendő céljai és a feladatok végrehajtásának ütemterve...85 1.1 Intézkedés: Ökoturizmus feltételeinek kialakítása, fejlesztése...88 1.2 Intézkedés: Aktív turizmus fejlesztése...91 1.2.1 Alintézkedés: Kerékpáros turizmus fejlesztése...92 1.2.2 Alintézkedés: Lovasturizmus fejlesztése...95 1.2.3 Alintézkedés: Természetjárás fejlesztése...98 1.2.4 Alintézkedés: Horgász- és vadászturizmus fejlesztése...100 1.2.5 Intézkedés: Egyéb sportolási lehetőségek fejlesztése...102 1.3 Egészségturizmus fejlesztése...104 1.4 Intézkedés: Kulturális kínálat és események fejlesztése...107 1.5 Gasztronómia és borkultúra...110 1.6. Intézkedés: Falusi turizmus fejlesztése...113 1.7 Komplex fejlesztésre irányuló intézkedések...115 2.1 Intézkedés: Regionális marketingstratégia kialakítása és kivitelezése...117 2.2 Intézkedés: Térségen túlnyúló marketing együttműködések megteremtése...120 2.3 Intézkedés: Hosszú távú marketing költségvetés alapjainak biztosítása...122 2.4 Intézkedés: Minőségbiztosítás bevezetése...124 3. Humánerőforrás fejlesztés...127 4.Szervezet- és intézményfejlesztés...130 4.1. Tápiómenti Területfejlesztési Társulás turizmusszervező menedzser pozíció létesítése...130 4.2 Egyesülés a Tápió-vidék Turizmusáért...132 4.3 Szervezet-fejlesztési tréningek...134 Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 3

Vezetői összefoglaló A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás 2002. évben megbízta a Szemrédi Turizmus Tanácsadót, hogy a térségre készítse el a turizmusfejlesztés programját. A program az alábbi településekre terjedt ki: Bénye, Farmos, Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószentmárton, Tápiószele, Úri. A Tápió mentén elterülő térség nem került fel eddig a turizmus térképére. Hosszú út és sok munka szükséges ahhoz, hogy ezen a területen kézzelfogható eredményeket érjenek el. A turizmus sikeres fejlesztéshez sok feltétel teljesülésére van szükség. A munka első lépésében feltárásra kerültek a kistérség adottságai, a turizmus fejlesztéséhez szükséges elengedhetetlen feltételek megléte. Ennek a szakasznak a befejezése a térség SWOT értékelése és ennek alapján, egy műhelytalálkozó keretében, a jövőkép megalkotása volt. A legfontosabb megállapítások a fejlesztés induló állapotáról : Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. A Gödöllői Dombság meredek löszdombjai uralják a térség egy részét, míg a másik része az Alföld síkjának része, ahol a nagyszabású vízszabályozási munkák után is megmaradt a mocsaras terület egyedi növény és állatvilágával. A térség természetes és természetszerű élőhelyei az intenzíven hasznosított területek között mozaikosan, a korábbinak töredékére zsugorodva fordulnak elő, azonban természeti értékekben rendkívül gazdagok. A természetes és természetszerű élőhely típusok közül jelentős kiterjedésűek, változatosak és értékekben gazdagok a vízi és időszakosan vizes élőhelyek, a nyílt, száraz pusztai élőhelyek valamint a fás vegetációjú élőhelyek. Népesedési jellemzők 1 : A statisztikai kistérség lakosainak száma 2001-ben 79.330 fő volt. A települések nagyságának az alábbi mutatószámait vázoljuk fel: Átlagos létszám: 4.175 fő. Médián: 2000-4999 (10 település). Város: 1 db, melynek lélekszáma 12.865 fő 1 A népesség jellezőinek vizsgálata a turizmus fejleszthetőségének szempontjából történik. Ez a pont a Társulás Fejlesztési Koncepciója alapján került kidolgozásra. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 4

A vándorlási különbözet értéke eltakarja azt a tényt, hogy egy kedvezőtlen népességcsere zajlik. A bevándorlók és elvándorlók ugyanis teljesen más társadalmi összetételűek. A kistérség - elsősorban vasútvonal melletti települései - a fővárosi munkahelyek vonzásában saját területének népesség-eltartóképességéhez képest jelentősen túlnépesedett. A turizmus fejlesztésének esélyeit csökkenti az átrétegződés és az ingázás jelentős szerepe a jól megközelíthető településeken. A fejlesztésbe bevont települések infrastrukturális színvonala megfelelő, ez alól kivétel a szennyvízcsatorna ellátottság. Kívánni valót hagy maga után a szemét és hulladékfeldolgozás, ez azért fontos a turizmus szempontjából, mert a szándékolt arculatot sérti. A 60 vonzerőféleségből a következő nagyobb csoportok találhatók meg: A térség elsősorban a táji adottságokkal, a természet által alkotott vonzerőkkel rendelkezik. A hagyományok, a kultúra fellelhető egyedi vonásai válhatnak vonzástényezővé. Bizonyosan az aktív turizmus alapját képező lehetőségek, a gyalogtúra, a kerékpár, a lovaglás, a horgászat és kisebb mértékben a vadászat is számításba vehető a térségben. A termálvíz előfordulások lehetőséget nyújtanak az egészségturizmus fejlesztésére. A térségben annak ellenére beszélhetünk turisztikai marketing tevékenységről, hogy a turizmusban csak szórványosan és igen kis számban működnek szolgáltatók. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a promóció, a reklámtevékenység, a turisztikai jellegűnek tekinthető hírverés több lépéssel megelőzi a turizmus állapotát, a kielégítésre váró kereslet, tájékoztatási, információs szükségletét. A SWOT elemzésből kiemeltük a vonzerőkre vonatkozó táblázatot, mert a fejlesztési szükséglet leghangsúlyosabb részének képezi az alapját. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 5

VONZERŐK ERŐSSÉGEK Természetvédelmi körzet növényvilága, ritkaságai Természetvédelmi terület madárvilága, ritkaságai Kincsem Lovaspark 2 /Tápiószentmárton Attila domb/tápiószentmárton Blaskovich Múzeum Lovaglási lehetőségek Nagyszámú horgásztó Vadállomány, vadászati lehetőségek GYENGESÉGEK Motivációszegénység Építészeti emlékek kevés száma, állapota, hasznosítása Alacsony rádiuszú és kevés vonzástényező Sok kis rendezvény, azonos időszakban Blaskovich Múzeum kert és a hozzáépítés állapota Tápiószentmártoni strand állapota Gasztronómia turisztikai értékeinek fejletlensége Termál- és gyógyvíz előfordulások térségben Élő hagyományok Nagyszámú esemény, rendezvény Gyerekprogramok, játszóház 1848-49 hagyományok Györgyei kastély Jövőkép Tápió-vidék turizmusának alapjai: 1. Természeti adottságokra alapozott és ahhoz kapcsolódó szelíd turisztikai termékek, amelyek súlypontjában a fiatalok állnak. 2. Természetes erőforrásokra épülő egészségturizmus 3. Hagyományok ápolására épülő ünnepek és kulturális események A térség jövőképével összhangban az alábbi szlogenek létjogosultságát látjuk: Természetesen a természetbe(n) A megvédett természeti értékek vidéke Az ökoturizmus iskolapéldája Tápió-vidék kistérség olyan turizmust fejlesztett, amely a fejlesztési stratégiájában a természet értékeinek megőrzését prioritásként elfogadta és a fejlesztést szolgáló intézkedések és cselekedeteik is ennek megvalósítását biztosítják. 2 A Lovaspark alatt az összes létrehozott látnivalót értjük Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 6

Stratégiai célok és programok A fentiekben megfogalmazott Jövőkép elérése érdekében a Térség számára a következő stratégiai célok fogalmazhatók meg: A. Váljanak a Térség természeti adottságai turisztikailag bemutathatóvá, eladhatóvá és a keletkező bevételek a lakosság egy részének a jövedelmében jelenjen meg, segítse a helyi munkahelyteremtést. B. Jelenjen meg a Tápió-vidék a belföldi turisztikai kínálati palettán. C. A tájegységre jellemző természeti és kulturális értékek védelme, megőrzése. (Környezetvédelem és fenntarthatóság legmesszebb menő biztosítása, elsők az értékek és csak ezt követhetik más hasznok!) D. A turizmus megalapozását és működését támogató szervezeti, finanszírozási és felelősségi rendszer kialakítása, együttműködések megteremtése a kistérségen belül és azon túl. A.) Megfogalmazott célkitűzés jelzi, hogy ennek eléréséhez, az első feladat a turizmus alapjainak megteremtése. Ma a turizmusból élő szolgáltatók száma jelentéktelen. A jövedelmezőség szintje alacsony. Az elemzés részben szereplő szállásférőhelyek értékesítése és a vendéglátás csak néhány ember számára jelent munkahelyet és jövedelemforrást, de ez érvényes a többi szolgáltatásra is. Az egyéb szabadidő szolgáltatók a helyi kereslet kielégítésére képesek. Ez a cél a koncentrált termékfejlesztéssel (kevés de egyedi jellegű termékek kialakítása) és a lakosság részvételének (szobakiadás, oktatás) ösztönzésével valósulhat meg. B.) Ez a cél sok időt, szakértelmet és természetesen pénzt igényel. Ma, ha a budapestieket megkérdezik, hogy mit tud erről a vidékről, bizony sokan még a fekvését sem tudják pontosan meghatározni, nem hogy legalább egy okot említeni arra, hogy oda látogassanak. Hosszabb távon érhető el, hogy az utazni szándékozók körében a térség az egész országban is ismert legyen és a kirándulók mellett, kimutathatóan magasabb számú, több napig ott tartózkodó vendég is megjelenjen. C.) A fenntarthatónak ítélt fejlődés megvalósítására, ebben a térségben a köz (állam, önkormányzat) erőfeszítésére is szükség lesz, különösen a fejlesztés első lépéseinél. Ebben az időszakban, a turizmusban keletkező jövedelem igen alacsony és nem biztosít elegendő forrást a környezet megóvására. Nagy a kísértés a turizmus tömegszerű fejlesztésére, aminek megállítása erős ellenőrzést és a szabályok szigorú betartatását igényli. A kulturális értékek megőrzése önmagában is nagy feladatot jelent, de az értékteremtés, illetve növelés akkor következhet be, ha a turizmusból, származó többletjövedelmekből a köz is arányosan részesedik. Ebben az esetben is ellent kell állni a mega törekvéseknek. D.) A turizmus profittermelő szféra része, mégis vannak olyan vonásai, amelyek lényegesen különböznek a mikrogazdaság többi részétől. Egyik fontos eltérés, hogy a turizmus sikeres fejlesztésének az állami (önkormányzat) részvétel elengedhetetlen feltétele. Másik jellemző vonás, hogy a turisztikai termék részei mögött különböző tulajdonosok, működtetők állnak. Ezekből következik, hogy a résztvevők legszorosabb együttműködése biztosíthatja csak a turisztikai piacon a sikert. Ennek megvalósítása életképes együttműködések és szervezeti rendszer létét feltételezi. Ennek keretében a sokszínű turisztikai érdekek is érvényre jutnak. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 7

A stratégiai célokat megvalósító programokat és ezeket szolgáló intézkedéseket az alábbi táblázat mutatja be. 1.Tudatos termékfejlesztés 1.1 Ökoturizmus feltételeinek kialakítása, fejlesztése 1.2 Aktív turizmus fejlesztése 1.3 Egészségturizmus fejlesztése 1.4 Kulturális kínálat és események fejlesztése 1.5 Gasztronómia és borkultúra 1.6 Falusi turizmus fejlesztése 2. Marketingtevékenység fejlesztése 2.1 Marketing-stratégia kialakítása 2.2 Térségen túlnyúló marketing együttműködések megteremtése 2.3 Hosszú távú marketing-költségvetés alapjainak biztosítása 2.4 Minőségbiztosítás bevezetése 3. Humánerőforrás fejlesztése 3.1 Öko és egészségturisztikai fejlesztés munkaerő és szakismeret biztosítása 3.2 Ökoturisztikai ismeretek fejlesztése 3.3 Turisztikai szakismeretek terjesztése képzés erősítése. 3.4. Munkahelyi szakképzés fejlesztése 3.5. Önkormányzatok tisztviselőinek turisztikai képzése 4. Szervezet- és intézmény-fejlesztés 4.1. Tápiómenti Területfejlesztési Társulás turizmusszervező menedzserpozíció létesítése 4.2 Egyesülés Tápióvidék Turizmusáért 4.3. Szervezetfejlesztési Tréningek támogatása 1.7 Komplex fejlesztésre irányuló intézkedések Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 8

A megjelölt intézkedések 6 évre becsült költségeit mutatja a következő táblázat millió forintban: Programok Költség Programok Költség Programok Költség Programok Költség 1.1 285,0 2.1 22,0 3.1 1,0 4.1 1,8 1.2 770,0 2.2 15,0 3.2 6,0 4.2 1,2 1.3 1.660,0 2.3 6,0 3.3 3,0 4.3 1,4 1.4 60,0 2.4 12,0 3.4 3,5 1.5 7,2 3.5 2,4 1.6 30,0 1.7 6,0 Összesen 2.818,2 55,0 17,9 4,4 Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 9

1. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 10

Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 11

Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 12

Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 13

Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 14

Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 15

Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 16

Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 17

Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 18

Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 19

Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 20

Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 21

Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 22

Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 23

Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 24

1.Helyzetfeltárás és elemzés Az eddigi munkáink során szerzett tapasztalatainkra alapozva végeztük el Tápió-vidék térség turisztikai szempontú helyzetfeltáró és elemző munkáját. Tisztában vagyunk azzal, hogy a Budapest-Közép-Dunavidék idegenforgalmi régió különböző területein a turizmus jelentősége nagy eltéréseket mutat. Budapest és a Dunakanyar a kül- és a belföldi látogatók számára egyaránt kiemelt célhely, de ide kell sorolni Gödöllőt és közvetlen környékét is. Ezeken a területeken sok olyan tényező (vonzerő) található, amelyek odautazásra motiválják a turistákat. Az említett régiós részeken a turizmus fogadásának feltételei nem egyenlő mértékben, de fejletteknek mondhatók és a további fejlesztések is többé-kevésbé tervszerűen folynak. A régió turisztikai térképén vannak fehérfoltok, amelyekben élők most fedezték fel, hogy van esélyük a turizmus piacán, ha megfelelő tudatossággal fejlesztenek. Léteznek azonban olyan területek, amelyeknek a mai ismeretek alapján kevés esélyük arra, hogy turizmusból jövedelemre tegyenek szert. A Tápió mentén elterülő térség sem került fel a turizmus térképére. Hosszú út és sok munka szükséges ahhoz, hogy ezen a területen kézzelfogható eredményeket érjenek el. A turizmus sikeres fejlesztéshez sok feltétel teljesülésére van szükség Az ún. higiéniai tényezők állapotának felderítésére használtuk fel a kérdőíveket, valamint a térség polgármestereivel folytatott beszélgetések is részben arra irányultak, hogy tisztázzuk a jelenlegi állapotot. Létezik-e alapinfrastruktúra és milyen állapotban van? A köztisztaság, a szennyvízelvezetés, a szemét és hulladékgyűjtés és feldolgozás, a közbiztonság a település lakosságát és a jövőben odalátogatók alapszükségleteit és a kényelmét szolgálják. A siker a gazdaság e területén a térségen belüli és a térségek közötti összefogáson múlik, ezért vizsgáltunk azt is, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a turizmust szolgáló kooperációk létre hozására. Elsősorban a kisrégiót vizsgáljuk, amely szervezeti keretekkel is rendelkezik. A vizsgálat kiterjedt a létező és potenciális vonzerők felderítésére és értékük, jelentőségük meghatározására. Ezzel kapcsolatban meg kellett határozni a turisztikai jellegű befektetések jellegét, nagyságát és az erre vonatkozó jövőbeni szándékokat. A lakosság és a turizmus esetleges kapcsolata is része volt az elemző munkának. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 25

Tanulmányunk elemző részében egyrészt rámutatunk a települések lehetőségeire, másrészt azokra a tényezőkre is, amelyek gátolják a turizmus fejlesztését. A fejlesztési program a kistérség 17 települését öleli fel, amelyek mindegyike a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás tagjai. Turizmusfejlesztési programba bevont kistérségi települések: Bénye, Farmos, Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószentmárton, Tápiószele, Úri. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 26

1.1 Kistérség turisztikai potenciáljának meghatározása 1.1.1 Alapfeltételek és információk Földrajzi fekvés: A Tápió-vidék Pest megye dél-keleti részén helyezkedik el és a legközelebbi pontja Budapest közvetlen közelében található, míg a térség másik vége Jász-Nagykun-Szolnok megye határáig nyúlik. A kistérség településhálózati, térszerkezeti szempontból nem homogén, mikrotérségei több szempontból többféleképpen lehatárolhatók. A települések fekvése, típusa szerinti csoportosításban: 3 1. A Budapesti Agglomerációval határos települések tartják a legszorosabb kapcsolatot Budapesttel, Nagykáta felé viszont alig vonzódnak SÜLYSÁP, ÚRI, MENDE, TÁPIÓSZECSŐ, KÓKA, 2. A kistérség középső része: NAGYKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS, SZENTLŐRINCKÁTA, FARMOS, TÁPIÓBICSKE, TÁPIÓSÁG 3. A kistérség déli része: a leginkább alföldi-típusú övezet, csak laza kapcsolatokat tart fenn a fővárossal, az ingázás feltételei rosszak. TÁPIÓSZELE, TÁPIÓGYÖRGYE, TÁPIÓSZENTMÁRTON 4. A kistérség nyugati pereme: a negyedik övezet Monor hierarchiájához tartozik, GOMBA, BÉNYE, KÁVA, PÁND. Megközelíthetőség: Közúton: Budapestről a térség legtöbb települése a 31 számú útról közvetlenül vagy annak leágazásain keresztül elérhető. A legtöbb település a 4. számú országos főútvonalon keresztül is jól megközelíthető. A Helsinki folyosó áthalad a térségen. A legközelebbi település távolsága Budapesttől 20 km, míg a legtávolabbi pont 80 km körül van. Közeli városok: Budapest, Szolnok, Cegléd, Jászberény, Abony. 3 Tápiómenti Kistérség Területfejlesztési Koncepciója Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 27

A következő táblázatban bemutatjuk a települések távolságát Budapesttől gépkocsival: Bénye 47 km 4 Farmos 76 km Káva, 52 km 5 Kóka 47 km Mende 27 km Nagykáta 61 km Pánd 57 km 6 Sülysáp 45 km Szentlőrinckáta 76 km Szentmártonkáta 54 km Tápióbicske 63 km Tápiógyörgye 88 km Tápióság 56 km Tápiószecső 48 km Tápiószentmárton 68 km Tápiószele 81 km Úri 49 km (A megjelölt kilométerek a 0 -ás jelzéstől értendők. A főváros határvonalától ezek a távolságok kb. 20-23 km-rel rövidebbek.) Vasútvonal: A vasút a térség településeinek egy részét Budapesttel és Szolnokkal köti össze Újszászon keresztül. A vasútvonal mentén fekvő települések elérhetősége nagyobb esélyt nyújt a turizmus fejlesztésére, a budapesti kereslet egy részének ide csalogatására. Ezek a települések a következők: Mende, Sülysáp, Tápiószecső, Szentmártonkáta, Nagykáta, Farmos, Tápiószele, Tápiógyörgye Általában elmondható, hogy a térség fekvése kedvező, hiszen Budapestet úgy kell tekintenünk, mint egy nagy potenciális küldőpiac. A jó fekvés kihasználásának nem lehet akadálya a 31-es út rossz állapota, de kétségtelen, hogy az autózás minőségének javulása támogatná a térség látogatottságának növelésére irányuló erőfeszítéseket. Domborzati viszonyok A Tápió-vidék földrajzi fekvése nagyon sajátos. Három nagy tájegység, a Duna-Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozik itt, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. A Pest-megye K-i részén elhelyezkedő Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. A Gödöllői Dombság meredek löszdombjai 4 Monor felől (4. számú út) 5 Monor felől (4. számú út) 7 A népesség jellezőinek vizsgálata a turizmus fejleszthetőségének szempontjából történik. Ez a pont a Társulás Fejlesztési Koncepciója alapján került kidolgozásra. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 28

uralják a térség egy részét, míg a másik része az Alföld síkjának része, ahol a nagyszabású vízszabályozási munkák után is maradt mocsaras terület egyedi növény és állatvilágával. A térség természetes és természetszerű élőhelyei az intenzíven hasznosított területek között mozaikosan, a korábbinak töredékére zsugorodva fordulnak elő, azonban természeti értékekben rendkívül gazdagok. A természetes és természetszerű élőhely típusok közül jelentős kiterjedésűek, változatosak és értékekben gazdagok a vízi és időszakosan vizes élőhelyek, a nyílt, száraz pusztai élőhelyek valamint a fás vegetációjú élőhelyek. A táj legértékesebb élőhelyeit foglalja magában az 1998. júliusában létrehozott Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet, amelynek természetvédelmi kezelési feladatait a budapesti székhelyű Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság végzi. A Tájvédelmi Körzet (TK) mozaikos elrendezésű. Három nagyobb és kilenc kisebb részegysége Tápiószecsőtől Újszászig, illetve Nagykátától Gombáig elszórtan helyezkedik el. Területe 4.515 ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez. (Csak engedéllyel, szakvezető irányításával látogathatók.) A TK legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta között terül el. A Felső-Tápió mentén - Tápiószecsőtől Tápiószentmártonig - húzódik a második nagyobb részegység. Ehhez kapcsolódik a TK egyetlen, terjedelmesebb nyílt vizekkel is rendelkező vizes élőhelye, a tápiószecsői halastó. A TK talán legsajátosabb részlete az Északi-középhegységhez tartozó Monor-Irsai-dombság peremén helyezkedik el. A dombságból az Alsó-Tápió felé kifutó Gombai- és Úri-patakok löszvölgyeit mocsárrétek, nádas-fűzes foltok kísérik. A tápiógyörgyei Nagy-megyeri legelő és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Újszász határában található gyepterületek már egyértelműen a tiszántúli szikesekre emlékeztetnek. Vízrajz A térségnek nevet adó Tápió két ága folyik át a területen és ömlik a Zagyvába. A Hajta-patak táplálta mocsarak (I-II-es tározó, Virágkerti-tó, Disznótúrási-tó) gazdag madárvilágnak nyújtanak fészkelő- és táplálkozó helyet A vízrendezési munkálatokat szerencsésen átvészelte az Öreg-Hajta-patak A dombságból az Alsó-Tápió felé kifutó Gombai- és Úri-patakok löszvölgyeit mocsárrétek, nádas-fűzes foltok kísérik. A természetvédelmi körzet egyetlen, terjedelmesebb nyíltvizekkel is rendelkező vizes élőhelye, a tápiószecsői halastó. Fehér-tó medrét, amely még 60 70 évvel ezelőtt is a környék egyik legnagyobb nyíltvizű tava volt, a mocsár lecsapolására irányuló munkák csaknem megsemmisítették. Növény és állatvilág A térség erdősítettsége alig haladja meg a 12% -ot, bár az Alföld egyes kistájaihoz viszonyítva ez magasabb érték, mégis jóval az országos és megyei átlag alatt marad. Növények változatosságát a vizes felületek, a természetvédelem alá vont területek növényállománya biztosítja. Változatos növénytársulások (szikesek, löszgyepek, mocsárrétek), valamint ritka növények sokasága kötődik a Nyík-réthez. Az Alföldön ritka agárkosbor, tavaszi gyöngyike, bárányparéj, sziksaláta és réti őszirózsa jelzik a vidék háborítatlanságát. Sokféle védett növényfaj fordul elő: kései szegfű, homoki árvalányhaj, fényes poloskamag, báránypirosító, homoki nőszirom, orchidea, a pókbangó. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 29

A mélyebben fekvő részeken szibériai nőszirmok virágoznak. Megtalálható a szennyes ínfű, erdei szellőrózsa és a magyar zergevirág is. Az állatvilág összetétele alapján lehetőség van vadászatra. Többnyire apró vadakra vadászhatnak ebben a térségben: nyúlra, fácánra, kis testű dúvadakra és őzre. A természetvédelem alatt álló területeken lehetőség van ritka állatfajok megismerésére. Költ itt a fokozottan védett nagy kócsag, nyári lúd, egész évben megfigyelhető a fekete gólya, vidra és a mocsári teknős, vonuláskor rendszeresen feltűnik a halászsas. A Felső-Tápiónak feltűnően gazdag a halállománya. Előfordul itt a hegyvidéki patakokra jellemző, védett kövicsík, illetve csak a Duna vízrendszeréhez kötődő, védett lápi póc. Megtalálható a bölömbika, kék tollú szalakóta, míg a nádasokban vízimadarak sokasága él. Néha szem elé kerül Európa egyik legritkább récefaja, a cigányréce is. Ragadozó madarak közül a vörösvércse, az egerészölyv, a jóval ritkább kabasólyom és a barna rétihéja látható. Az elszórt kisebb ligetekben kékvércsék költenek, míg a szikes réteken nagy godák, bíbicek, piroslábú cankók láthatók. A Nemzeti Park beruházásaként elkészült mesterséges szikes tó, többek között, a fokozottan védett, felfelé görbülő csőréről könnyen felismerhető gulipán fészkelő helye. A környék madárvilága különösen gazdag, a védett állatfajok kétharmada madár. A farmosi nádastó a vonuló madarak fontos pihenőállomása, ezért a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács 1992-ben a Tápió-Hajta vidéket felvette az Európai Jelentőségű Madárélőhelyek jegyzékébe. A hagyományos gazdálkodási módok megőrzése érdekében tett első lépéseként a Nemzeti Park egy 150 szürkemarhából álló gulyát hozott létre a nagykátai Nyík-rét természetszerű kezelésére, amelyet a 31-es főút melletti aprópusztai majorban lehet megtekinteni. A tápiószentmártoni Kincsem Parkban őshonos, magyar állatok találhatók meg: néma kacsa, szamár, kendermagos tyúk. Éghajlat, időjárási viszonyok Ennek a területnek jellemzője a mérsékelt kontinentális éghajlat. Az utóbbi időben az óceáni és a mediterrán befolyások markánsabb megjelenését tapasztalják. (Az időjárás változás a növényvilág egyes fajtáinak tulajdonságait változtatta meg.) Az uralkodó szélirány: északnyugati. Az éves átlaghőmérséklet 10,7 C fok. A leghidegebb hónap február és egyben a legnagyobb hőingadozás is ebben a hónapban fordul elő. A csapadék mennyisége: 536mm/év, nagy szélsőségeket mutat. Népesedési jellemzők 7 : A statisztikai kistérség lakosainak száma 2001-ben 79.330 fő volt. A települések nagyságának az alábbi mutatószámait vázoljuk fel: Átlagos létszám: 4.175 fő. Médián: 2000-4999 (10 település). Város: 1 db, melynek lélekszáma 12.865 fő Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 30

A következő táblázatban bemutatjuk a vizsgálatba bevont települések lakosságát a rendelkezésre álló 2001-re vonatkozó adatok alapján. Bénye 1.234 Szentmártonkáta 4.701 Farmos 3.663 Tápióbicske 3.393 Káva 674 Tápiógyörgye 3.686 Kóka 4.226 Tápióság 2.665 Mende 4.104 Tápiószecső 6.401 Nagykáta 12.865 Tápiószentmárton 5.404 Pánd 1.971 Tápiószele 6.001 Sülysáp 7.702 Úri 2.625 Szentlőrinckáta 1.936 Forrás:KSH A kistérség községei közepes méretűek. Néhány település (Sülysáp, Tápiószele, Tápiószentmárton) megközelíti a városodás küszöbértékeit. A kistérség településeinek az 1960-as években volt a legtöbb lakossága, amely folyamatosan csökkent 1992-ig, a csökkenés mértéke 12,4% volt. Ez a trend azonban gyökeresen megváltozott 1992-ben. Azóta szinte minden települést kismértékű népességnövekedés jellemez, melynek legfőbb oka az aktív vándorlási egyenleg. A vándorlási különbözet pozitívuma ráadásul növekvő tendenciájú, a kilencvenes évek közepére elérte a megyei átlagot (évi átlagban 1 % feletti növekedést eredményez). A vándorlási különbözet értéke eltakarja azt a tényt, hogy egy kedvezőtlen népességcsere zajlik. A bevándorlók és elvándorlók ugyanis teljesen más társadalmi összetételűek. A kistérség - elsősorban vasútvonal melletti települései - a fővárosi munkahelyek vonzásában saját területének népesség-eltartóképességéhez képest jelentősen túlnépesedett. A fővároshoz fűződő kapcsolatrendszer rendszerváltást követő változása, pedig számos térségi- foglalkoztatási-, jövedelemtermelési konfliktust eredményezett. (Az ingázás csúcsidőszakában a helyben lakó munkavállalók 53,8% ingázott, a keresők 44%-a naponta járt Budapestre dolgozni, további 7-8%-uk más külső munkaerőpiacon - Szolnok, Jászberény, Monor - talált munkát.) Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 31

A következő táblázatban ismertetjük a lakosság fő tevékenységeit településenként: 8 Bénye Ingázás, mezőgazdaság Farmos Mezőgazdaság, ingázás, önkormányzat és intézményei Káva? Kóka,? Mende Ingázás, vállalkozók Nagykáta Vállalkozások (ipari park) Pánd Ingázás, önkormányzat és intézményei, egyéni vállalkotók Sülysáp Nagyobb vállalkozások, mezőgazdaság Szentlőrinckáta Kertészet Szentmártonkáta Ingázás, mezőgazdasági szövetkezet Tápióbicske Ingázás, kisvállalkozások Tápiógyörgye Ingázás, mezőgazdaság, vállalkozások Tápióság Ingázás Tápiószecső Ingázás, vállalkozások Tápiószentmárton? Tápiószele Ipar, önkormányzat és intézményei, ingázás, mezőgazdaság Úri Ingázás, mezőgazdaság Forrás: KSH A lakosság tevékenységei alatt a jövedelemforrást értjük. A sorrend egyben jelentőséget is mutatja. Az önkormányzatok és intézményei minden településen nagy súlyt képviselnek a munkahely-biztosítás területén, de több helyen nem emelték ki, így mi sem jelöltük meg. A turizmus fejlesztésének esélyeit csökkenti az átrétegződés és az ingázás jelentős szerepe a jól megközelíthető településeken. A települések lakossága összetételében bekövetkező változások, a rossz irányú átrétegződés gyengítik a privát szféra anyagi erejét, vállalkozó kedvét és ebből következően a térség turizmusának fejleszthetőségét, tekintettel az itt megtalálható lehetőségekre. Ezek a lehetőségek pontosan a kevés befektetéssel megvalósítható, kisvállalkozások fejlesztésére ösztönözhetnék az itt lakókat. A lakosság összetételének ilyen irányú változása, az interjúk során szerzett tapasztalatok alapján, rontja a települések közbiztonságát, ami szintén rossz hatással van a turizmus fejleszthetőségére. Az ingázás lehetősége a lakosság foglalkoztatásában pozitív szerepet játszik, de a turizmus szolgáltatásainak bizonyos fejlesztéseiben inkább negatív hatású. Nem fejlődik a vendéglátószolgáltatás, mert helyben nem érhető el a fogyasztó. Falusi turizmus üres házakban nem gyökereztethető meg. Másrészről a település anyagi erejét is gyengíti, mivel a személyi jövedelemadó helyben maradó része nem azt az önkormányzatot illeti meg, amelynek területén a lakos a köz által nyújtott szolgáltatásokat (oktatás, egészségügy, stb) igénybe veszi. 8 Polgármesteri interjúk alapján Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 32