BSC II.évf _megújuló 2007 augusztus 27. Általános alapismeretek és áttekintés 1.rész. Dr. Bank Klára, egyetemi docens

Hasonló dokumentumok
Speckoll_megújuló 2007

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben ( ) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai április 22. Budapest, MTA

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

Természeti erőforrások értékelési módszerei

Budapest, november 25.

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás. növelésének stratégiája

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A megújuló energiahordozók szerepe

A biomassza rövid története:

Módszertan és számítások

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

Geotermikus Aktualitások. Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, nov.10

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Megújuló energiák fejlesztési irányai

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

NCST és a NAPENERGIA

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

A NAPENERGIA FELHASZNÁLÁS ÚJ MOTORJA: A ZÖLDHŐ

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Energiahordozók II. kommunikációs dosszié ENERGIAHORDOZÓK II LEVELEZŐ ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIA-GAZDÁLKODÁSI SZAKIRÁNY KÖTELEZŐ TANTÁRGYA

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

MET hozzászólás 2012/27/EU ( ) energiahatékonysági irányelvhez

EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba november 11.

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Erőművi technológiák összehasonlítása

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖRNYEZŐ EURÓPAI UNIÓS

Az Európai Unió támogatási alapjai

A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Épületek hatékony energiaellátása

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc

ALTERNATÍV V ENERGIÁK

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

A fenntartható energetika kérdései

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

Köszöntjük a Napenergia hasznosítás aktuális helyzete és fejlődési irányai szakmai konferencia résztvevőit

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

KÖTÖTTPÁLYÁS VASÚTPIACI KITEKINTÉS

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

K+F lehet bármi szerepe?

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, június 16.

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Az Európai Szemeszter gyakorlat és tapasztalatok

Átírás:

BSC II.évf _megújuló 2007 augusztus 27. Általános alapismeretek és áttekintés 1.rész. Dr. Bank Klára, egyetemi docens

Alapfogalmak 1. energia : munkavégző-képesség energia-termelés: ( folyamat!)az ember ÖNMAGA és a TERMÉSZET közé eszközöket illeszt ezek olyan ügyes eszközök: amelyek transzfor-málják a természeti adottságokat abba az új formába, amelyik alkalmas arra, hogy munkavégzésre használjuk fel! (eszközök például: tűz, napkollektor, hőszivattyú, stb.) Energiahordozó - energiaforrás: Olyan természetben előforduló anyag, (vagy jelenség), amelyből az ember képes a mindennapi élete során, a számára szükséges energia-fajtát előállítani. (pl.fűtés,világítás) Energiaforrások alaptípusai: 1. A természethez való viszonya, és az emberi közreműködés szerint (fogyó, megújuló) 2. A felhasználás módja, mikéntje szerint (elsődleges, másodlagos)

Természeti erőforrások osztályozása Fogyó erőforrások (stock jellegűek, mennyiségük véges) Megújuló erőforrások (flow jellegűek, term törvényei szerint regenerálódnak,ember által érzékelhető idő alatt) A felhasználással elfogyasztott Elméletileg (részben gyakorlatilag) újrahasznosíthatók A kritikus zóna kockázata nélkül A kritikus zóna kockázatán belüliek Fosszilis fűtőanyagok: kőszénfajták, tőzeg, kőolaj, földgáz. Nem égő gázok. Hasadó anyagok. Ércek. Felszín alatti vizek egy része Ércből kivont fémek Elemi és nemfémes ásványok NAPENERGIA Geotermikus energia Légkör, légköri energiák (szél). Víz (vízi energia) Tengerjárás. Hullámzás. Tengeri áramlatok Biomassza Növényvilág. Erdő. Állatvilág. Vizek élővilága. A vízkészletek egy része. Talaj.

Alapfogalmak * Környezetvédelmi lexikon: megújuló energia: olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik; VET 3. 29.: megújuló energia: a geotermikus, a nap-, szél-, a bio- és a vízenergia 2001/77/EK irányelv, 2. cikk a) megújuló energiaforrások : geotermikus, hullám-, árapály-, vízenergia, biomassza, hulladéklerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája); Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020 Budapest, 2007. július:

Megújuló energiaforrások alatt: azokat az energiaforrásokat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem azonos ütemben újratermelődik,vagy megújul. A megújuló energiaforrások közé tartozik: a napenergia, a szélenergia, a geotermikus energia, a vízenergia és a biomassza. A megújuló energiaforrások felhasználása igen sokoldalú. Hagyományosan legfontosabb alkalmazási területük az alapvetően fűtési-célú hőenergia termelés, az utóbbi időben azonban a villamosenergia-termelés vált hangsúlyossá, és a jövőben várhatóan jelentős szerepet kapnak az üzemanyagként való felhasználásban is. Ez utóbbi két terület jelentősége nemzetközi és hazai viszonylatban is meghaladhatja a megújuló energiahordozók villamosenergia termelésben játszott szerepét.

Miért használunk megújuló energiaforrásokat? A megújuló energiaforrásokra alapvetően az jellemző, hogy keletkezési helyükhöz közel fel lehet használni, így nem terheli a környezetet a szállítás okozta környezet szennyezés, nem terhelik extra szállítási költségek. Újra és újra igénybe vehető! többnyire egyenletesnek tekinthető a térbeli eloszlásuk,(van vmilyen!) de ugyanakkor, sajnos energiasűrűségük kicsi! Nem okozunk használatukkal a természet hasznos anyagainál visszafordíthatatlan átalakulást. Köztudott, hogy az ásványi eredetű fosszilis energiahordozó-készlet véges és alkalmazásuk fűtési célra ésszerűtlen, mivel így fontos ipari nyersanyagokból állítunk elő hő- és villamos energiát. Lévén, hogy az energia helyben állítódik elő és helyi tulajdonosaik vannak, a szolgáltatásból befolyó bevételek is a helyi közösségben maradnak. A megújuló energia felhasználására létesült energia építmények tulajdonosi jogait jelenleg egyének vagy helyi közösségek, önkormányzatok gyakorolják, amely az energia ellátás önállóságát teszi lehetővé, tehát nem okoz gazdasági kiszolgáltatottságot a multinacionális cégeknek. Helyi lakosok számára jelentenek foglalkoztatást (energia-forrás függvényében ez eléggé korlátozott lehet!) Helyi felelőss sség g a szennyezés.

Hogyan? Mi célból hasznosítva? Megújuló energiaforrások Villany Víz Szél (Árapály) Nap Hő Üzemanyag Talajhő (geotermális) Biomassza

A PRIMERENERGIA-FELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA A VILÁGON

A bruttó energiafelhaszn. összetétele, primer energiaforrásonként, 2002-ben World Gas 21,2% Nuclear 6,8% Oil 34,9% Hydro 2,2% Biomass 10,9% Other 0,5% Solids 23,5%

INSTALLÁLT SZÉLENERGIA KAPACITÁS, Enlarge image d

80 A megújuló energiaforrásból származó villamos áram aránya 2002ben,terv 2010re az EU(25)ben Share of electricity from renewable energy sources in total electricity consumption (%) 80 70 70 60 50 40 2010 Targets 2002 Total Shares EU25 target 60 50 40 30 30 20 20 10 10 0 EU 25 EU 15 BE CZ DK DE EE EL ES FR IE IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT SI SK FI SE UK 0

Az EU és Magyarország megújuló-energetikai vállalásai 2003 2010 EU összes megújuló 6 % 12 % 2020 ra EU összes EU zöld áram 14 % 22 % EU zöld hajtóanyag 0,3 % 5,75 % 10, % Mo. összes megújuló 3,5 % 7 % Mo. zöld áram 0,8 % 3,6 % Mo. zöld hajtóanyag 0 % 2 %

Forrás: Energiaközpont Kht.

Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) 70 60 50 40 30 20 10 0 50 3,2 4 0,01 58 36 31 7,2 5 0,03 0,7 Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított En.növény term. Geotermia Nap Biomassza Szél Vízenergia

Ugye milyen szép? Jó lenne, ha ezt a szép éjszakai világítást már főképpen a megújuló energiaforrásokból fedezhetnénk! K Ö S Z Ö N Ö M A F I G Y E L M E T!

Javasolt irodalom és elektronikus forrásanyagok: Vajda György: Energiaellátás ma és holnap Bp.,2004, MTA Társadalomkut.Központ Giber János: Megújuló energiák szerepe az energiaellátásban B+V Kiadó, Bp., 2005 ELEKTRONIKUSAN: www.zoldtech.hu www.greenergy.hu www.kekenergia.hu/ Stb. www.energia.lap.hu ról továbblinkelve!