6.2. A részmunkaidős foglalkoztatás helyzete Magyarországon... 35 6.3. Részmunkaidős foglalkoztatás az Európai Unió tagországaiban... 37 6.4.

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Atipikus munkajogviszony... 4 2.1. Atipikus munkajogviszony fogalma... 4 2.2. Atipikus munkajogviszony fajtái... 4 3. Távmunka... 6 3.1. Távmunka szabályozása Magyarországon... 7 3.2. Távmunka szerződés tartalmi elemei... 8 3.3. Munkaidő... 11 3.4. Egyéb szabályok... 11 3.5. Távmunka előnyei és hátrányai... 12 4. Munkaerő kölcsönzés... 13 4.1. Munkaerő kölcsönzés szabályozása Magyarországon... 13 4.2. Munkaerő kölcsönzés szabályozása az EU-ban... 15 4.3. A munkaerő-kölcsönzés, a kölcsönbeadó és kölcsönbe-vevő és a kölcsönzött munkaerő törvényi fogalma... 16 4.4. A munkaerő- kölcsönzés típusai... 17 4.5.A kölcsönbe adó munkáltató... 18 4.6. A kölcsönbeadó munkáltató és a kölcsönzött munkavállaló jogviszonya... 19 4.7. A kölcsönbeadó és a kölcsönbe vevő munkáltató jogviszonya... 23 4.7.1. Bérek, juttatások... 24 4.7.2. Felmondás... 24 4.7.3. Semmis a megállapodás a két fél között... 25 4.8. A kölcsönbe vevő és a kölcsönzött munkavállaló jogviszonya... 26 4.9. A munkaerő-kölcsönzés előnyei és hátrányai... 26 5. Határozott idejű munkaviszony... 28 5.1. Határozott idejű munkajogviszony fajtái... 28 5.2. Határozott idejű foglalkoztatás az Európai Unió tagállamaiban... 29 5.2.1. 99/70/EK irányelv... 29 5.2.2. 99/70/EK irányelv magyar szabályozása... 31 5.3. A határozott idejű munkaviszony megszüntetése... 33 6. Részmunkaidős foglalkoztatás... 34 6.1. A részmunkaidős munkaviszony fajtái... 34

6.2. A részmunkaidős foglalkoztatás helyzete Magyarországon... 35 6.3. Részmunkaidős foglalkoztatás az Európai Unió tagországaiban... 37 6.4. 97/81/EK irányelv a részmunkaidőről... 39 7. Egyéb atipikus munkaviszonyok... 41 7.1. Iskolaszövetkezeti munkaviszony... 41 7.2. Bedolgozói jogviszony... 43 7.3. Vezető állású munkavállaló... 44 Összegzés... 46 Irodalomjegyzék... 47 2

1. Bevezetés A fejlődés tendenciája kétségkívül az, hogy ami eddig a mindig is meglévő eltérések ellenére a munkaviszony és a munkaidő tekintetében normának számított, az mára kivétellé vált, amit pedig kivételnek tekintettek, egyre inkább a realitások meghatározója. (Voss, 1997) A fenti idézettel majdnem hogy egyet értve választottam témámnak az atipikus munkaviszonyokat. Saját magam, és kollegáim helyzetéből kiindulva, az atipikus foglalkoztatási formák egyre jobban terjednek el Európában és Magyarországon is. A munkavállalóknak nem mindig kedvező foglalkoztatási formák éppen ezért is érdekeltek annyira, hogy jobban beleássam magam a témába. Szakdolgozatomban jobban át fogom tekinteni a munkaerő-kölcsönzésre, a távmunkára illetve a határozott idejű szerződésre vonatkozó szabályokat, mert engem ezek érintenek közvetlenül. Rövid kitekintés fogok tenni az Európai Uniós szabályozásokra, valamint bemutatnom egyes uniós tagállamokban, hogy alakult ki, illetve milyen mértékben nőtt az elmúlt években a fent említett foglalkoztatási formák aránya. Végezetül a dolgozat végén néhány atipikus foglalkoztatási formát is bemutatok. 3

2. Atipikus munkaviszony fogalma és fajtái 2.1. Atipikus munkaviszony fogalma A technikai lehetőségek bővülésével, a társadalmi körülmények átalakulásával, valamint a munkakörülmények változásával összhangban, a hagyományos munkaviszony mellett egyre nagyobb súllyal vannak jelen az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák. Nincs konkrét törvényi meghatározása, az 1980-as évek elejétől terjedt el a munkajogi irodalomban. 1 Atipikus munkajogviszonynak nevezzük azokat a foglalkoztatási formákat, amik a tipikustól eltérnek. Tipikus munkajogviszony alatt a határozatlan időre kötött munkaszerződést, illetve a teljes munkaidős foglalkoztatást érjük, ami ezektől eltér, azokat általánosságban atipikusként kezelik. 2 2.2. Atipikus munkaviszony fajtái Atipikus munkaviszonyok a következőek: Határozott idejű munkaviszony Egyszerűsített és alkalmi foglalkoztatás Részmunkaidős foglalkoztatás Munkavégzés behívás alapján Munkakör megosztás Távmunkavégzés Bedolgozói munkaviszony Munkaerő kölcsönzés Több munkáltató által létesített munkaviszony Iskolaszövetkezeti munkaviszony 1 Bankó Zoltán: Az atipikus munkajogviszonyok Dialóg Campus Kiadó 2010. 46. oldal 2 Prugberger Tamás Kenderes György : A munka- és közszolgálati jog intézményrendszerének kritikai és összehasonlító elemzése Novotni Kiadó Miskolc 2009. 182. oldal 4

Köztulajdonban álló munkáltató munkaviszonya Vezető állású munkavállalók A cselekvőképtelen munkavállaló munkaviszonya 3 Ezek a munkaviszonyok a gyakorlatban az általánostól eltérően általában a munkaidő hosszában (részmunkaidős foglalkoztatás), a munkavégzés helyében (távmunka), munkavégzés időtartamában (határozott idejű foglalkoztatás) illetve az alanyok számában (munkaerő-kölcsönzés) térnek el az általánostól. Ezek a foglalkoztatási formák gyakran egymáshoz is kapcsolódnak. Például részmunkaidőben foglalkoztatottat csak határozott időre vesznek fel. 3 http://www.tavmunka.org/index.php/hirek-es-esemenyek/tavmunka-hirek-es-cikkek/108-minden-azatipikus-foglalkoztatasrol 5

3. Távmunka Az irodai számítógépes alkalmazások fejlesztésével az a népszerű gondolat is elterjedt, hogy a magasan képzett szakemberek esetén a távmunka alkalmas kiváltani az irodai munkavégzést. Eleinte valóban több volt a vezetős beosztású, illetve informatikával foglalkozó szakemberek száma, akik a munkahelyük és az otthonok között ingázva végezték a munkájukat, ám ez a kezdetekben, az informatikai lehetőségek alacsony színvonala miatt, inkább csak fantázia volt mintsem, hogy valóság. 4 A megnövekedett igény a távmunka végzésre az 1970-es években jelentkezett. Ebben az időben nem a munkavállalók életének megkönnyítése volt az elsődleges cél, hanem az energia megtakarítása. 5 Az 1970-es években és a 80-as évek elején a távmunkát inkább csak alacsonyan képzett, alulfizetett foglalkoztatottakra korlátozták, de a 70-es évek végén a számítástechnika fejlődésével megnövekedett az érdeklődés ez iránt a munkavégzés iránt. A távmunka gyakorlatilag a házi bedolgozói viszonyból alakult ki. Manapság már számos irodai munka elvégzéséhez nem szükséges a munkahelyen tartózkodni, mivel ezeket a feladatokat a munkáltató interneten keresztül is el tudja juttatni a munkavállalóhoz. 6 A távmunkának két fő formája alakult ki. Az első amikor a munkavállaló a feladatait megosztva végzi el a munkahelyén valamint az otthonában, a második mikor a munkát kizárólag otthon végzi. A magyar szabályozás az utóbbi esetet veszi alapul. 4 Bankó Zoltán: Az atipikus munkajogviszonyok Dialóg Campus Kiadó 2010. 161. oldal 5 Bankó Zoltán: Az atipikus munkajogviszonyok Dialóg Campus Kiadó 2010. 162. oldal 6 Prugberger Tamás Kenderes György : A munka- és közszolgálati jog intézményrendszerének kritikai és összehasonlító elemzése Novotni Kiadó Miskolc 2009. 192. oldal 6

3. 1. A távmunka szabályozása Magyarországon A hazai helyzetre nem lehet konkrét kimutatást találni arra vonatkozóan, hogy hányan dolgoznak távmunkában, de tág határokat tekintve ez a szám az összes foglalkoztatott 0,4-2,6 % - a közé tehető. 7 Magyarországon a távmunka nem tekint vissza nagy múltra. 1998-ban indult el a távmunkaprogram, szintén ebben az évben alakult meg a Távmunka Közhasznú Társasági is, aminek a célja a hazai távmunka számítástechnikai biztosítása volt. Első lépésként a megváltozott munkaképességűeknek írtak ki pályázatot, míg második körben a gyermekgondozásban lévő, valamint a gyermeküket egyedül nevelő nőket próbálták bevonni a pályázatba. 1998-ban mintegy 60 otthoni munkát kínáló cég pályázata közül 27-et részesítettek támogatásban és ezek a cégek 197 munkahelyet teremtettek. 2003 februárjában felállították a Távmunka Tanácsot, aminek fő feladata a a minisztérium stratégiáját formáló, döntés-előkészítő, javaslatokat tevő, projekteket, akciókat és pályázatokat kidolgozó tevékenységi körének, valamint hazai távmunka elterjesztésének elősegítése volt. A magyar munkajogban 2004 óta szerepel a távmunkát végző munkavállaló fogalma, valamint meghatározza a munka törvénykönyve a tevékenységére vonatkozó speciális munkavállalói és munkáltató jogokat és kötelezettségeket is. A munka törvény könyve definiálja a távmunka fogalmát mely szerint a 196. (1) kimondja, hogy Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (együtt: számítástechnikai eszköz) végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. 8 Nem minősül távmunkának, az, ha a munkáltató megengedi a munkavállalónak, hogy munkáját otthonában végezze el, és ennek során valamilyen informatikai eszközzel tartsa a kapcsolatot a munkáltatóval. A távmunka végzés tényét minden esetben szerződésben kell rögzíteni. 9 7 A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet 2006-os adatai alapján 8 Munka Törvénykönyve 196 (1) 9 Bankó Zoltán: Az atipikus munkajogviszonyok Dialóg Campus Kiadó 2010. 170. oldal 7

A távmunka végzésére magyar szabályozás szerint az Munka Törvénykönyvének általános szabályai érvényesek, azonban vannak eltérések a tipikus munkajogviszonyokkal szemben. 10 3.2. Távmunka szerződés kötelező tartalmi elemei: Törvény szerint a munkavállaló és a munkáltató a munkaszerződésben bármilyen kérdésben megállapodhat, ha az a jogszabályoknak megfelelő. Viszont vannak kötelező tartalmi elemek, amiket mindenképpen szerepeltetni szükséges a szerződésben - a munkavállaló alapbére - a munkavállaló munkaköre - a munkavégzés helye Ezeken felül a munkaszerződésben még meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését, valamint azt, hogy mi az, ami a munkavégzés szempontjából lényeges adat. 11 A munkaszerződés megkötését követő 15 napon belül a munkáltatónak még tájékoztatni szükséges a munkavállalót legalább szóban az alábbiakról: A napi munkaidőről, az alapbéren túli munkaidőről és egyéb juttatásokról, a munkabérről való elszámolás módjáról valamint a munkabérfizetés gyakoriságáról és kifizetés napjáról. Köteles még tájékoztatni a munkakörbe tartozó feladatokról, a rendes szabadság mértékéről és számítási módjáról, valamint annak kiadásának szabályairól. A munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, és hogy ki a munkáltatói jogkör gyakorlója, a munkarendről, valamint a munkába lépés napjáról. A munkaszerződés kötelező tartalmi elemeinek bővülését figyelembe véve, a szükséges tartalmi elemeken felül néhány további elemmel egészül ki a távmunka szerződés. 10 Prugberger Tamás Kenderes György: A munka- és közszolgálati jog intézményrendszerének kritikai és összehasonlító elemzése Novotni Kiadó Miskolc 2009. 194. oldal 11 http://www.tavmunka.org/index.php/hirek-es-esemenyek/tavmunka-hirek-es-cikkek/108-minden-azatipikus-foglalkoztatasrol 8

Ezek alapján a szerződésben rögzíteni kell, hogy a munkavállaló távmunkásként kerül foglalkoztatásra, tehát rögzíteni kell a jogviszony tényét. Valamint a munkaszerződésben szabályozandó, hogy a felek közötti kapcsolattartás milyen feltételekkel valósul meg. Ezek alapján a kapcsolattartáshoz szükséges berendezéseket a munkáltató illetve a munkavállaló is biztosíthatja. Amennyiben a munkavállaló biztosítja, a lakrészbérlet mellett úgymond gépbérleti díjat is kell, hogy fizessen a munkáltató. Továbbá szükséges a távmunka végzéssel kapcsolat költségek térítésének meghatározásának rögzítése, amiről egyébként az MT általános szabályozása is vonatkozik. 12 A törvény még meghatározza a munkáltató tájékoztatási kötelezettségét is, mely szerint a tájékoztatni szükséges a munkavállalót a munkáltatói ellenőrzés rendjéről, az eszközök használatának esetleges korlátozásáról, valamint a kártérítési felelősség általános eltérő mértékéről. A fenti tájékoztatási kötelezettséget a munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül a munkavállalóval közölni kell. A munkavállaló viszont köteles a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltatót tájékoztatni a kapcsolattartáshoz szükséges elektronikai eszközök elérhetőségnek adatairól, akkor, ha az eszközöket nem a munkáltató biztosította. 13 Legfontosabb meghatározása a szerződésnek, hogy a munkavégzés hol történik. Mivel a munkavégzés a telephelytől, székhelytől elkülönülten történik, így szükséges pontosan meghatározni, mert általában a munkavégzés a munkavállaló lakásán történik, és ahhoz, hogy illetéktelen felek az informatikai eszközöket valamint rendszereket ne tudják megrongálni egy elkülönített részt jelölnek ki a lakásban. 14 Ha a távmunka, szerződés alapján történik, akkor az alapján a helység ahol a munkavállaló dolgozik, mindenképpen munkahelynek minősül, így a munkáltatónak 12 Prugberger Tamás Kenderes György: A munka- és közszolgálati jog intézményrendszerének kritikai és összehasonlító elemzése Novotni Kiadó Miskolc 2009. 194. oldal 13 Munka Törvénykönyve 196 (3) 14 Prugberger Tamás Kenderes György: A munka- és közszolgálati jog intézményrendszerének kritikai és összehasonlító elemzése Novotni Kiadó Miskolc 2009. 195. oldal 9

(előzetes bejelentkezés után) joga van a munkát ellenőrizni, ezek alapján a lakásba belépni és ott tartózkodni. A munkáltató és munkavállaló megállapodásban, vagy a szerződésben rögzítik, az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat. Ha erre vonatkozóan nincs megállapodás, a munkáltató állapítja meg ennek a módját. 15 A munkáltató általi ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, sem a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára terhet. A munkáltató a munkavégzéshez kapcsolódó utasítás, tájékoztatás vagy ellenőrzés, valamint a munkavégzés során használt eszközök üzembe helyezése, karbantartás illetve eltávolítása érdekében léphet be a munkavégzés helyére illetve ezekből az okokból tartózkodhat ott. Továbbá a munkáltató nem tekinthet bele az informatikai eszközön tárolt, de nem munkavégzéshez használt adatokba, viszont ellenőrizheti, hogy a munkavállaló a munkáltató által biztosított eszközt használja-e olyan célra, amit a munkáltató nem engedélyezett. Ha az eszközt a munkavégzéshez a munkavállaló biztosítja, a munkáltatónak akkor is joga van a nem munkavégzéshez használt adatok eltávolítatására, viszont ahhoz nincs joga, hogy ezekbe a dokumentumokba betekintsen. 16 15 HVG különszám Munkajog 2012/ február. 72-73. oldal 16 http://www.tavmunka.org/index.php/hirek-es-esemenyek/tavmunka-hirek-es-cikkek/108-minden-azatipikus-foglalkoztatasrol 10

3.3. Munkaidő A távmunka végzés esetében a munkaidő általában kötetlen. A munkaidő beosztást a munkavállaló saját maga határozza meg. A munkáltató általában csak a feladat elvégzését írja elő. A feladat meghatározása részben szerződésben, részben pedig munkáltatói utasításban történik meg. Az utasítást legtöbbször képernyőn ad meg a munkáltató, és ugyanezen a módon látja el feladatát a munkavállaló. Azonban lehetőség van arra is, hogy a kötelező napi munkaidőt a szerződésben meghatározzanak. Itt megjelölhetik azt az időszakot, vagy időpontot, amikor a munkavállalónak a képernyő előtt elérhetőnek kell lennie. Az egy napra eső feladatokat a munkáltatónak úgy kell meghatározni, hogy az a munkaidő alatt elvégezhető legyen. Itt figyelembe kell venni az azonos munkakörben dolgozók által elvégzett munkát. Szabadság kiadása tekintetében nem tér el a rendes munkaviszonnyal foglalkoztatottak általános munkajogi szabályozásától. 17 3.4. Egyéb szabályok A távmunkás a rendes jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalóval teljesen egyenrangúként kezelendő, így a munkáltató köteles ugyanolyan tájékoztatást biztosítani számára is. Ezt általában elektronikus formában történik. A munkáltató szükséges továbbá biztosítani, hogy a munkavállaló a szakszervezeti és üzemi tanácsi jogosítványok ugyanúgy megillessék. Ez alapján köteles ezeknek a szervezeteknek a munkavállaló elektronikus elérhetőségét megadni, hogy ők elérhessék a távmunkást és így kizárják az indokolatlan elszigetelődés lehetőségét. Továbbá a munkáltatónak biztosítani szükséges, hogy a munkavállaló a munkavégzés helyére (székhely, telephely) beléphessen, és ott tartózkodhasson, és kapcsolatot tartson más kollégákkal. 18 17 Prugberger Tamás Kenderes György: A munka- és közszolgálati jog intézményrendszerének kritikai és összehasonlító elemzése Novotni Kiadó Miskolc 2009. 198. oldal 18 Bankó Zoltán: Az atipikus munkajogviszonyok Dialóg Campus Kiadó 2010. 174. oldal 11

3.5. Távmunka előnyei és hátrányai Távmunka előnyei közé sorolható, hogy a munkaidő rugalmas, a munkavállaló nem tölt időt az utazással, valamint a cégnek is megtakarítást jelent, hiszen nem kell az irodai számítógépet és az ülőhelyet biztosítani a munkavállaló számára. Munkavállalói oldalról előny lehet még, hogy a dolgozó jobban tud teljesíteni, hiszen otthon nincs irodai zaj, nagyobb odafigyeléssel tudja végezni a munkáját. A munkakínálat is szélesebb, valamint ha a fizetést külföldi devizában kapja, akkor annak az átszámolásával is nyer a munkavállaló. A távmunka hátránya lehet, a munkatársak hiánya, ami a munkavállalóban elszigetelődést alakíthat ki. Nehéz lehet összeegyeztetni a munkát és a családot, ebből kifolyólag összemosódhat a munka és magánélet. Ha a munkavállaló külföldi munkát vállal, lehet problémája az adózással, és a hátrányai közé sorolható még, hogy akár észrevétlenül túlórázhat is a munkavállaló. 19 19 http://onlinetavmunka.blog.hu/2011/09/20/a_tavmunka_elonyei_1 12

4. Munkaerő-kölcsönzés A hagyományos, tipikus, munkajogi formák az elmúlt években jelentősen háttérbe szorultak, és helyüket az úgynevezett atipikus munkajogi formák vették át. A munkaerő-kölcsönzés az atipikus munkajogviszonyok talán legelterjedtebb fajtája. Mivel a gazdasági környezet változik, a piac felgyorsult, így ez a foglalkoztatási forma növekvő tendenciát mutat. Viszont ez a gyors fejlődés társadalmi és jogi problémákhoz is vezetett. 20 A társadalmi feszültség akkor jelentkezett először, amikor egyes országokban a szakszervezetek, a foglalkoztatottak védelmében, a munkaerő- kölcsönzés korlátozását követelték. Jogi problémát pedig az jelentett, hogy a kölcsönbevevő és a munkavállaló között nincs semmilyen jogviszony, amit a foglalkoztatók ki is akartak használni. 21 4.1. Munkaerő-kölcsönzés szabályozása Magyarországon A munkaerő-kölcsönzés, mint atipikus foglalkoztatási forma már a 1990-es években megjelent Magyarországon. Munkajogi szabályozását a Munka Törvénykönyvének a kirendelésre vonatkozó szabályai jelentették. A munkaerő-kölcsönzésre kidolgozott szabályokat a Munka Törvénykövének 2001. évi módosításai adták. Ezek a módosítások határozták meg, hogy a kölcsönbevevő és a kölcsönbeadó hogy osztja meg a munkáltatói jogokat, illetve, hogy miben tér el ez a foglalkoztatási forma a hagyományos kétszereplős munkaviszonytól. 20 Dél- Dunántúli Humánerőforrás Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. Támop 2.5.2. A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerősítése, közös kezdeményezések támogatása keretében megvalósuló A nemzeti, illetve a határokon átnyúló munkaerő-kölcsönzés alakulása, hatása a foglalkoztatásra és a gazdasági folyamatokra. Kutatási tanulmány, Paks-Pécs 2010. 10. oldal 21 Dél- Dunántúli Humánerőforrás Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. Támop 2.5.2. A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerősítése, közös kezdeményezések támogatása keretében megvalósuló A nemzeti, illetve a határokon átnyúló munkaerő-kölcsönzés alakulása, hatása a foglalkoztatásra és a gazdasági folyamatokra. Kutatási tanulmány, Paks-Pécs 2010. 11. oldal 13

A törvénymódosításhoz a miniszteri indoklás a következő: A munkajogi szabályozásnak nem csak a munkavállalói érdekek védelmezése a célja. Törődnie kell a munkáltatói és munkavállalói jogos gazdasági érdekek összehangolására is a nemzetgazdaság működőképességének biztosítása és megőrzése érdekében. Csak így valósítható meg a termelékenység folyamatos fenntartásához fűződő, hosszú távú közös érdek elismerése. A munkáltatói és munkavállalói érdekek összehangolása révén terelhető a munkavégzés jogilag szabályozott keretek közé, ezáltal valósítható meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, és a fekete foglalkoztatás visszaszorítása. Mivel a hatályos munkajogi szabályozás a tipikus életviszonyokból indul ki, az általánostól eltérő körülmények között folyó munkavégzés tekintetében jelentkező sajátos igényeket nem tudja kielégíteni. Ez arra vezethet, hogy a munkaerőkölcsönzéssel foglalkoztatott munkavállalók nagymértékben kiszolgáltatottá válnak és fennáll a veszélye annak is, hogy az állandó munkaviszonyban állók hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Ez nem jelenthet végső megoldást, ezért a jogviszony sajátosságából adódóan speciális szabályozásra van szükség, mely a munkaerő-kölcsönzéssel érintett valamennyi jogalany számára optimális megoldást biztosít. A fenti szempontokra figyelemmel, a törvény az MT. Harmadik részét a munkaerőkölcsönzés címet viselő XI. fejezettel (Mt. 193/B-193/P. -okkal) egészíti ki. A törvénymódosítás kiemelte, hogy a munkaerő-kölcsönzés atipikus foglalkoztatási forma, és hogy az általánosnál rugalmasabb megszüntetési rendszert igényel, viszont nem részletezte az indoklásban, hogy milyen tartalmat tulajdonít a rugalmasságnak. 22 22 Dr. Lórodi László - A munkaerő-kölcsönzés intézményesítése és gyakorlata 2003. 17-18. oldal 14

4.2. Munkaerő-kölcsönzés szabályozása az Európai Unióban A munkaerő- kölcsönzés kialakulása az egyes Európai Uniós tagállamokban körülbelül az 1960-as évek végére, a 1970-es évek elejére tehető. Mivel ez a megoldás mind a három szereplő számára előnyös volt, így kézenfekvőnek tűnt, hogy találnak megoldást azokra az esetekre, amikor a vállalkozásoknak rendkívüli helyzetekben kell rövid időre munkaerőt találni. Ez a módszer több munkavállalói réteg számára is előnyökkel járt, és egyedi lehetőségnek mutatkozott. Ahhoz, hogy a felmerült igényeket ki tudják elégíteni, nagyon gyorsan elkezdtek szaporodni a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek, amik csak arra a feladatra jöttek létre, hogy a velük munkaviszonyban álló munkavállalót kölcsönadják. A munkaerő-kölcsönzés gyors elterjedése több országban is konfliktushoz vezetett, ugyanis több vitatott kérdése volt, amire választ kellett találni. Ezek közül talán a sztrájk vagy a kizárás ideje alatt történő alkalmazás volt az egyik legfontosabb. A munkaerő-kölcsönzés szempontjából a tagállamokat korábban három csoportba lehetett sorolni: 23 Az első csoportba azokat a tagországokat lehet helyezni, akik megengedték és szabályozták is a munkaerő-kölcsönzés módszerét. A második csoportba azok a tagállamok tartoztak, akik engedték, (vagyis nem tiltották) azonban külön szabályozás hiányában az általános jogi normák voltak az irányadóak. Az utolsó csoportba pedig azok a tagországok tartoztak, akik tiltották, vagyis nem ismerték el a munkaerő-kölcsönzés módszerét. Ehhez képes napjainkban már csak a szabályozás mértéke és technikája tekintetében teszünk különbséget a tagállamok között. Németországban a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat 1972-től többször módosították, napjainkban azonban már több mint 4500 cég foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel. Franciaországban hamar elismerték ezt a módszert, már a XIX. Század közepétől ismert volt. 1982-ben az intézmény részletes szabályozást nyert, így napjainkban az összes foglalkoztatott 2,1 %-a dolgozik munkaerő-kölcsönzés keretében. 23 Bankó Zoltán: Az atipikus munkajogviszonyok Dialóg Campus Kiadó 2010. 122-123. oldal 15

Angliában az 1990-es évek elején közel 300 000 munkavállaló volt, akit munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztattak, napjainkban ez eléri a félmillió főt. 24 4.3. A munkaerő-kölcsönzés, a kölcsönbeadó és kölcsönbevevő és a kölcsönzött munkaerő törvényi fogalma: 25 A munkaerő- kölcsönzés alanyainak a fogalma törvényileg is meg van határozva, erről az Munka Törvénykönyve 214. (1) szól: a) munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés) Tehát a kölcsönzés egy háromoldalú jogviszony, ahol jelen van a munkavállaló, a kölcsönbeadó és kölcsönbevevő. b) kölcsönbeadó: az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi, c) kölcsönvevő: az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez, d) kölcsönzött munkavállaló: a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló, akivel szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja (munkavállaló). 24 Bankó Zoltán: Az atipikus munkajogviszonyok Dialóg Campus Kiadó 2010. 123-124. oldal 25 Munka Törvénykönyve 214. (1) 16

4.4. A munkaerő- kölcsönzés típusai A munkaerő-kölcsönzésnek 4 típusát különböztetjük meg. 1. Gyorskölcsönzés: Szabadság, betegség, valamint váratlan felmondás miatt kiesett munkaerő (főleg adminisztratív személyzet) átmeneti pótlására szolgál. A kölcsönzés akár 1-2 órára is szólhat, és nagyon gyorsan, akár igény felmerülése utáni napon is sor kerülhet rá. 2. Hosszú távú kölcsönzés: A munkából tartósan (de nem véglegesen) kiesett munkaerő középtávú, átmeneti pótlására szolgál. Pl, szülési szabadság, katonaság, súlyos betegség. Ennél a kölcsönzési típusnál megkövetelnek bizonyos mértékű szakmai ismeretet. Területe főleg irodai, adminisztratív valamint szakasszisztensi munkakörök. 3. Outsourcing: Az outsourcing a hosszú távú kölcsönzés alfaja. A multinacionális nagyvállalatok által gyakran választott megoldás, hiszen ha nagy a lemorzsolódás, vagy az egy éven belüli létszámmozgás, ez a legrugalmasabb megoldás számukra. A vállalat döntésének alapján a személyzet egy része függetlenítve van a vállalattól. Területei inkább a humánpolitika területe valamint IT szakemberek. 4. Try & Hire Ezzel a típussal munkaerő felvétel kockázatát jelentősen csökkenteni tudják, hiszen a vállalat kipróbálhatja a munkaerőt és elég csak utána döntenie az alkalmazásáról. 26 26 Dr. Lórodi László - A munkaerő-kölcsönzés intézményesítése és gyakorlata Budapest, 2003. 20-21. oldal 17

4.5.A kölcsönbe adó munkáltató A Munka Törvénykönyve a 215 - a meghatározza a kölcsönbeadó fogalmát, miszerint: (1) Kölcsönbeadó lehet a) az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy b) az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy - a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában - szövetkezet, amely megfelel az e törvényben vagy az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette. 27 A kölcsönbeadó munkáltató jogai és kötelezettségei a kölcsönzés során: 28 A kölcsönbeadó munkáltató elsődleges kötelezettsége a kölcsönzés során, hogy az érintett munkavállalót alkalmazza, jogviszonyt létesítsen vele. A munkaviszonyt is a kölcsönbeadó szünteti meg, valamint ő fogadja a munkavállaló munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatát is. A munkabér kifizetése akkor is a kötelezettsége, ha a kölcsönbevevő esedékességkor még nem fizette ki a bért. A foglalkoztatással kapcsolat béreket is a kölcsönbeadó fizeti. Ilyen például az utazási költség megtérítése. A munkaviszonnyal összefüggő bevallási, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettségeket is teljesítenie kell. Valamint még nyilvántartási és tájékoztatási kötelezettség is van a kölcsönvevő és a munkavállaló felé is. Mivel a kölcsönbeadó minősül foglalkoztatónak, így az ő kötelezettsége a különböző járulékok fizetése. 27 Munka Törvénykönyve 215 (1) 28 Prugberger Tamás Kenderes György: Atipikus munkaviszonyok a munkaerő-kölcsönzés és a távmunkavégzés tükrében Miskolci Jogi Szemle 4. évfolyam (2009) 2. szám 39. oldal 18

Ha munkaügyi ellenőrzés van a cégnél, akkor a kölcsönbeadót ellenőrzik az alábbiakkal kapcsolatban: munkaviszony létesítésével összefüggő kötelezettségek, munkaviszony megszüntetésével összefüggő kötelezettségek. 29 4.6. A kölcsönbeadó munkáltató és a kölcsönzött munkavállaló jogviszonya A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályozás leglényegesebb kérdése, a felek között fennálló jogviszony tartalma mennyire tér el az úgymond hagyományos munkaviszonytól. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó speciális rendelkezések a munka törvénykönyve tartalmazza. Itt meghatározásra kerül a munkaszerződés tartalma, a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége, a munkaviszony megszűntetése, valamint a jogellenes munkaviszony megszüntetésének következményei. A munkaerő-kölcsönzésre kötött szerződés kötelező tartalmi elemei: a munkaerő-kölcsönzés céljának rögzítése, ezt a feleknek kifejezetten rögzíteni kell. A munkaszerződésben továbbá meg kell határozni a munkavállaló munkakörét, vagy a végzendő munka jellegét. (A törvény a munkakör vagy a munkavégzés jellegének meghatározását írja elő.) Szintén a szerződésbe kell még foglalni a munkáltató nyilvántartásba vételi számát, nevét, lényeges adatait, és ugyanígy a munkavállaló nevét és lényeges adatait. A munkavégzés helyének meghatározása nem kötelező tartalmi eleme a munkaszerződésnek, de a munkavégzés helyéről a munkavállalót tájékoztatni kell. Közölni kell a munkavállalóval a felmondással kapcsolatos szabályokat is. 30 A kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek átengedi és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja. 31 Tehát amikor egy munkanélkülivé vált személy, bejelentkezik a munkaügyi központba, az ott igénybe vehető szolgáltatásokat igénybe veszi, és saját maga is megpróbál állást találni, de mindezek a törekvések sikertelenek, végső alternatívaként kapcsolatba lép 29 http://www.munkaugyi_jotanacsok.abbcenter.com/?m=munka+t%f6rv%e9nyk%f6nyve&al=k%f6lc s%f6nbead%f3+%e9s+a+k%f6lcs%f6nvev%f5+k%f6z%f6tti+jogviszony 30 Bankó Zoltán: Az atipikus munkajogviszonyok Dialóg Campus Kiadó 2010. 145. oldal 31 Munka Törvénykönyve 241 (1) c) 19

bejelentkezik egy munkaerő- kölcsönző céggel, abban a reményben, hogy a munkakeresés sikeres lesz. A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég, itt a híd szerepét tölti be, mivel gyakorlatilag közvetítőként lesz jelen az álláskeresésben. Amikor a kölcsönző cég megbízást kap, az saját adatbankjából kiválasztja a pozícióra legmegfelelőbb munkaerőt, és behívja az álláskeresőket interjúra. Ha megfeleltek, szerződést köt velük a megrendelésnek megfelelően. Ez egy fontos jellemzője a munkaerő-kölcsönzésnek. Találkozhatunk olyan modellel, hogy a kölcsönző alkalmaz egy munkavállalót, és ha talál számára megfelelő munkát, akkor oda tudja adni kölcsönbe, de ha nincs több munka, akkor nem foglalkoztatja. Ennek az a hátránya, a kölcsönző számára, hogy ha nem talál munkát, az állásidőre jutó bért akkor is ki kell fizetni a munkavállalónak, hiszen a magyar munkajog nem ismeri az úgynevezett 0 órás foglalkoztatást, amiben a munkáltató alkalmazza ugyan a munkavállalót, de munkát nem garantál. Tehát a kifizettet munkabér értelemszerűen 0 Ft lesz. Ezért csak az adatbankba veszi fel a jelentkezőt, és ha nincs megbízása nem foglalkoztatja. 32 Fontos jellemzője még a kölcsönzésnek, hogy a munkaviszony a kölcsönbeadó és a munkavállaló között jön létre. Tehát a munkavállaló és a kölcsönbe vevő között nincs semmiféle jogi kapcsolat. A munkaerő kölcsönzés tényét a szerződésben rögzíteni kell. Ez a tény egyúttal hivatalos felhatalmazást ad a kölcsönbeadónak arra, hogy a munkaviszonyban sajátos szabályokat alkalmazhasson. A két legfontosabb tényező a munkaerő kölcsönzéssel kapcsolatban, ami alapvető jelentőséggel bír: Az első a munkabér megállapítása: a munkabér megállapításában jogszabály nem foglal állást, azt kizárólag a kölcsönadó állapítja meg. Elsősorban az ő bérpolitikáján múlik, hogy mekkora összeget állapít meg a kölcsönzött munkavállaló számára. (Ha a munkavállaló nem a kölcsönző céggel állna szerződésben, akkor is a munkáltató állapítaná meg, hogy milyen bért hajlandó kifizetni a munkavállalónak, ez a 32 Támop 2.5.2. A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerősítése, közös kezdeményezések támogatása keretében megvalósuló A nemzeti, illetve a határokon átnyúló munkaerő-kölcsönzés alakulása, hatása a foglalkoztatásra és a gazdasági folyamatokra. Kutatási tanulmány, Paks-Pécs 2010. 39-40. oldal 20