Az együttműködő tanulás támogatása az oktatási informatika eszközeivel: MapIt vitatérkép

48 Molnár Pál Kárpáti Andrea Az együttműködő tanulás támogatása az oktatási informatika eszközeivel: MapIt vitatérkép Tanulmányunk témája a trialogikus pedagógiai modell és ennek eszköze, a MapIt egy új fejlesztésű, együttműködésen alapuló, vitatérkép-szerkesztő és -kezelő alkalmazás bemutatása. Az ötletgazda kutatók, fejlesztők és pedagógusok közreműködésével fejlesztett alkalmazás interaktív tanulási és munkahelyi megbeszélések, tudásépítő folyamatok internet alapú segédeszköze kíván lenni. Vizualizációs funkciói (a megbeszélések hozzászólásait szinkrón módban rögzítő és reprezentáló vitatérkép-szerkesztő), valamint tudásépítő és dokumentációkészítő funkciói (automatikus jegyzőkönyv generálás, mely tartalmazza a megbeszélés vitatérképét, a résztvevőket, a napirendi pontokat és a rendszer által összegyűjtött és rögzített egyéb információkat) a megbeszélések, viták, ötletbörzék hatékony eszközei lehetnek. Az együttműködő tanulás az iskola és a munka világának közös paradigmája. Egy módszer, amely a tanulási-tanítási folyamat és a tanár-diák viszony egészét érinti, és az információs és kommunikációs technológiák (IKT) térnyerésével kapott igazi esélyt arra, hogy a közoktatásban is egyszerűen alkalmazható módszer legyen. Ennek a módszertani repertoárnak fontos alkotóeleme a vita, a tervezett és szervezett eszmecsere problémák felismerésére, megfogalmazására, megtárgyalására és megoldására. A pedagógus számára ez a módszer akkor igazán eredményes, ha valamennyi produktumát sikerül rögzíteni, hogy később felhasználhassuk a vitatkozók gondolkodási folyamatainak jobb megismerésére vagy alternatív megoldások kimunkálására mindazt, amit a vita hevében esetleg figyelmen kívül hagytunk. Írásunkban egy olyan, pedagógiai kutatók és informatikusok közös fejlesztésében kidolgozott és jelenleg Magyarországon is tesztelt szoftvert mutatunk be, amelynek alapja az IKT új paradigmája: az e-learning 2 elmélet (Downes 2005). Ez a modell immár nem technikai lehetőségként, hanem a tudás alapú társadalom mindennapi valóságaként tekinti az elektronikus tanulás eszközeit. Az e-learning 2 a behálózott társadalom igényeire válaszol: megteremti az átjárást a formális és az informális tanulás színterei között. Olyan virtuális tanulási terekben mozog, amelyekben a személyes jellegű, magánéleti alkalmazások és a zárt közösségek (pl. tanárcsoportok, szoftverfejlesztő cégek) alkotásai együtt használhatók. Ebben az új tanulási környezetben az internetes fájlcsere közösségi produktumai: a képek, szövegek, hangok szabad megosztása, a közösségi vitafórumokon születő új ismeretek, a mindenki lexikonja, a szabadon szerkeszthető, bármely témában útjára indítható wikipédia az oktatás egyenrangú eszközei. Ezekből tevődik

Tanulmányok 49 össze a személyes tanulási tér (Personalised Learning Environment, PLE), amelynek fontos részei a munkacsoportok, tanulóközösségek együttműködését segítő alkalmazások. A MapIt vitakövető szoftver közéjük tartozik. Az eszköz alapja a közösen létrehozott, alakított (tanulási) objektumokat felhasználó kollaboratív együttműködés és tudásépítés egyik új elmélete: a trialogikus tanulás. Míg a monologikus, vagyis az egyéni tanulás és a dialogikus, vagyis két vagy több ember közötti párbeszéd, illetve interakció, a trialogikus tanulás a két vagy több személy közötti olyan interakcióra helyezi a hangsúlyt, ahol a harmadik résztvevő maga az objektum, egy olyan tartalom, amelyet közösen hoznak létre vagy dolgoznak fel. Az együttműködő tudásteremtés (collaborative knowledge building) tárgya lehet például egy oktatási célra létrehozott wikipédia, közösen készített projektbemutató előadás vagy akár közös erővel létrehozott fogalomtérkép, gondolattérkép, esetünkben pedig vitatérkép, egy eszmecsere fő csomópontjainak s az érvek kapcsolódásának a vita szerkezetének képi megjelenítése. A trialogikus tanulás elmélete Paavola és Hakkarainen (2005) finn kutatók nevéhez fűződik, a tanulást mint tudásalkotást alapul vevő olyan elméleteket foglal magában, mint az innovatív tudásközösségek modelljei (Engeström et al. 1995: expanzív tanulás; Bereiter 2002, és a tevékenységelmélet (activity theory), mely az emberi tevékenységek objektumorientáltságát hangsúlyozza, és egyik központi eleme a fogalmi alkotás (conceptual object: Wartofsky 1979; Bereiter 2002). A dialogikus és a trialogikus tanulási modellek közötti különbséget az 1. ábra szemlélteti. 1. ábra: A dialogikus és a trialogikus tanulási modellek közötti különbségek Dialogikus tanulás Trialogikus tanulás Tartalom Résztvevő Résztvevő Résztvevő Résztvevő A KP-Lab Knowledge Practices Laboratory (Tudás és Gyakorlat Laboratóriuma, vö. www. kp-lab.org) nevű, az Európai Unió 6. keretprogramja által támogatott, 2006-tól 2011-ig tartó projekt ennek az elméletnek a pedagógiáját dolgozza ki. A KP-Labben együttműködő 14 ország 22 intézménye a tanár- és kutatóképzés megújításán dolgozik, és a tudás megszerzését, megosztását és felhasználását kollaboratív módszerekkel és az oktatási informatika eszközeivel támogatja az iskolai és a munkahelyi tanulásban. A pedagógusok, pszichológusok és mérnökök mellett képviseltetik magukat a vállalati szféra résztvevői is, akik az

50 autentikus környezetet és terepet biztosítják a kutatásokhoz és az alkalmazások, módszerek kipróbálásához. Az együttműködő intézmények között szerepel a Helsinki Egyetem, a svéd Karolinska Orvosi Egyetem, a Jeruzsálemi Héber Egyetem és számos nemzetközi szoftverfejlesztő kutatóintézet, mint a francia SILOGIC vagy a finn EVTEK. 1 A technológiai fejlesztésekbe bevonják a kutatókat, a technológiai szakértőket, az oktatókat és a hallgatókat (illetve a képzésben részesülő dolgozókat) egyaránt, így érik el az eszközök és a módszerek ciklikus továbbfejlesztését. A projekt felhasználja a szemantikus web, az információhoz bárhonnan, szinte bármilyen IKT-eszközzel hozzáférést lehetővé tevő, a valós idejű multimédiás mobil kommunikáció és a nyílt forráskódon (open-source) alapuló fejlesztés eszköztárát. Az együttműködő tudáslétrehozás, vita és megbeszélés, a csapattréning és a tudásforrások egyidejű, közös használatának elősegítésére fejlesztették ki a MapIt vitakövető szoftvert. A magyar közoktatásban már történtek sikeres kísérletek az IKT-val segített vitamódszer meghonosítására (Hunya 2005), kísérleteink ezt a munkát folytatják. A MapIt jól kapcsolható a fogalom- és gondolattérképezésnek, valamint a folyamatok képi ábrázolásának a munka világában egyre népszerűbb technikáihoz is. A következőkben röviden áttekintjük ezeket a MapIt előzményeinek tekinthető alkalmazásokat, majd ismertetjük az új szoftvert és kipróbálásának első tapasztalatait. Vizuális tervező és tudáskezelő alkalmazások a MapIt előzményei A fogalomtérképek és a gondolattérképek Fogalomtérkép (concept map) A fogalomtérkép kidolgozója Joseph D. Novak (1977), létrejötte pedig a konstruktivista pedagógiához köthető. Az eszköz célja, hogy az új ismeretek maradandó tanulásához elengedhetetlen, már meglévő ismeretek halmazában a grafikus ábrázolás segítségével rendszert teremtsen. Módszere lehetővé teszi, hogy az új ismereteknek a meglevőkhöz kapcsolása révén gyorsan átlássuk az ok-okozati összefüggéseket, megítélhessük a részelemek jelentőségét a teljes ismeretkör szempontjából. A fogalomtérképek rendszere a tartós, maradandó tudáshoz szükséges gondolkodásmód elsajátítását segíti a fogalmak és az összefüggések vizuális reprezentációjával. A fogalomtérkép ábrája az egyes fogalmakat és a közöttük fennálló kapcsolatrendszert reprezentálja: a fogalmakat vonalak és nyilak kötik össze, az összekötő vonalakon szereplő szavak jellemzik az egyes fogalmak közötti viszonyt. Az egyes fogalmak és azok kapcsolati rendszere hálózatot alkot, amely vizuálisan jeleníti meg a fogalmi rendszert. A fogalomtérképezést igen sok területen használják, a legfontosabbak ezek közül: 1 A projektben dolgozó kutatók megvizsgálják és modellezik az együttműködő csapatmunkával kapcsolatos pedagógiai gyakorlatokat, az oktatási intézményekben pedig KP-Lab kurzusokat fognak létrehozni, hogy öszszekössék az oktatási és a vállalati közösségeket. A vállalati, szervezeti felhasználás is a projekt fő céljai közé tartozik, hogy ezáltal is reagáljanak és fejleszthessék a szervezeti folyamatokat és rutinokat.

Tanulmányok 51 jegyzetelés: a dokumentumban szereplő fogalmak és kapcsolataik, hierarchiájuk, új tudás létrehozása, intézményi tudás megőrzése, kollaboratív tudásmodellezés, egy csapat vagy szervezet megosztott közös víziójának és tudásának létrehozása, útmutató-tervezés (instructional design): egy induló fogalmi keret a további információkhoz és tudáshoz, értelmes tanulás ( meaningful learning) elősegítése, komplex ismeretek átadása (mindezekről részletesen: Habók 2007a, 2007b). A 2. ábrán a trialogikus tanulás fogalmi rendszerét, a MapIt vitakövető alkalmazás elméleti keretét ábrázoljuk fogalomtérkép segítségével. 2. ábra: A trialogikus tanulás ábrázolása fogalomtérkép segítségével (CMapTools) C. S. Peirce: szemiotikus mediáció, vagyis jelek használata tevékenységelmélet (aktivitáselmélet) mely mediáció, közvetítés az emberi tevékenységek objektumorientáltságát hangsúlyozza közeli kapcsolatban van L. S. Vygotsky: mediáció eszközök és jelek segítségével kapcsolódó elméletek fogalmi alkotás (fogalmi termék): Wartofsky 1979; Bereiter 2002 Engeström: expanzív tanulás ehhez magában foglalja elmélet kidolgozója Paavola és Hakkarainen 2005 a tanulás tudáslétrehozó hasonlata innovatív tudásközösségek modelljei Bereiters: tudásépítés az alapja alapja trialogikus megközelítés definíciója a tanulás szempontjából ahol az elosztott tanulók megismerés által, kollaboratív módon jönnek létre, formálódnak Nonaka és Takeuchi: szervezeti tudáslétrehozás Trialogikus tanulás tanulási forma megosztott objektumok mely egyben lehetővé teszi a kommunikációt mely nem erre példák kombinálja közösségi megközelítést két ember közötti (dialogikus) folyamata individuális megközelítést Wikipédia közösen alkotott publikáció belső tanulás (monologikus) egyének vagy emberek csoportja által bizonyos közösségi vagy kulturális közegben, tevékenység által megosztott objektumok létrehozása a tanulás a közös, konkrét tevékenység objektumain keresztüli interakció által jön létre Gondolattérkép (Mind Map) A gondolattérkép egy központi fogalom köré épülő, azzal összefüggő, belőle levezethető fogalmak, témák, részelemek rendszerének képi megjelenítése, ahol a fogalmak hálózata fastruktúrát alkot. A gondolattérképezés megalkotója Tony Buzan (1991), aki a módszert és a hozzá társuló IKT-megoldásokat egyszerre dolgozta ki. A térkép felépítése hierarchikus, központosított, a fogalmakat, kapcsolatukat leíró kifejezéseket és képeket vonalak kötik össze, s ezek alkotják a fogalmak és a képek kapcsolati hálózatát. A gondolattérkép alkalmas egy (tudományos vagy a mindennapi életben felmerülő) probléma kifejtésére, egy munkafolyamat megtervezésére, egy feltárandó terület elemei közötti összefüggések bemutatására és elemzésére, de felhasználható egy megbeszélésről szóló emlékeztető készítésére is. Mivel a két információfeldolgozási csatornát a verbális és a vizuális kommunikációt egyszerre alkalmazza, mélyebb és átfogóbb gondolkodást és információfeldolgozást tesz lehetővé, mintha csak szövegben, lineárisan fejtenénk ki egy adott témát. Abban is segít, hogy gondolatainkat

52 rendszerezzük, és könnyen átlátható módon megosszuk másokkal. A gondolattérkép rugalmasan átszerkeszthető, kiegészíthető, az új ismeretek könnyen beilleszthetők a megfelelő helyre, hiszen mindig előttünk áll az egész folyamat kerete. Éppen ez a tulajdonsága teszi hatékony tanulássegítő eszközzé: remekül használható ismeretek kiemelésére, csoportosítására, asszociációk megjelenítésére. Közösségi produktum, tehát ideális az aktív tanulási modell (activity theory) megvalósításához is (Gyarmathy 2001). A gondolattérkép készítése során egy központi fogalomból vagy témából indulunk ki, erre vonatkoztatva építjük fel a hozzá kapcsolódó fogalmak, jellemző tulajdonságok rendszerét. A fogalomtérkép készítése során viszont több fogalmat fejtünk ki és kapcsolunk össze egy gondolatmenetnek megfelelően, rendszerint hálózatos formában. A két technika topológiája tehát alapvetően különbözik: míg a gondolattérképek elsősorban sugarasan felépülő fastruktúrák, a fogalomtérképek nemcsak ilyenek lehetnek, hanem bonyolult, akár többpontos hálózatokat is alkothatnak. A gondolattérképek felhasználási területe rendkívül széles körű, ezek közül a legfontosabbak: tervezés, problémamegoldás, tananyag, szövegrész feldolgozása, összegzés készítése, előadásra való felkészülés, ötletvihar (brainstorming), tervezés, szervezés, kreatív gondolkodás. jegyzetelés, Ha összehasonlítjuk a 3. ábrát, amely a trialogikus tanulási modellt fogalomtérkép segítségével ábrázolja, a 4. ábrával (lásd az 55. oldalon), amely ugyanezt az eszmerendszert a gondolattérképezés módszerével tekinti át, a különbség a két technika között szembetűnővé válik. 3. ábra: A trialogikus tanulás ábrázolása gondolattérkép segítségével (MindManager) definíciója a tanulás szempontjából tanulási forma ahol a tanulók szisztematikus módon, kollaboratívan hoznak létre, alakítanak át megosztott objektumokat a tanulás folyamatán közös objektumok fejlesztésén keresztüli interakció, a tanulás ezeknak az objektumoknak a létrehozásával valósul meg nem belső tanulás (monologikus megközelítés) nem pusztán emberek közötti párbeszéd (dialogikus megközelítés) az elmélet kidolgozói: Paavola és Hakkarainen 2005 kapcsolódó elméletek tevékenységelmélet (aktivitáselmélet), amely az emberi tevékenységek objektumorientálságát hangsúlyozza fogalmi alkotás (fogalmi termék): Wartofsky 1979; Bereiter 2002 Engeström: expanzív tanulás innovatív tudásközösségek modellje Bereiters: tudásépítés Nonaka és Takeuchi: szervezeti tudásléterhozás Trialogikus tanulás alapja kombinálja folyamata a trialogikus megismerés, mely az elosztott megismétlésen alapul a tanulás tudáslétrehozó hasonlata magában foglalja az individuális megközelítést és a közösségi megközelítést trialogikus tanulás folyamata a tanulás a közös, konkrét tevékenység objektumain keresztül interakció által jön létre egyének vagy emberek csoportja által bizonyos közösségi vagy kulturális közegben, tevékenység által megosztott objektumok létrehozása a tanulás a közös, konkrét tevékenység objektumain keresztüli interakcíió által jön létre példák Wikipédia szócikk közösen megírt szakcikk

Tanulmányok 53 A tudás vizuális megjelenítése a beszélgetés, vita folyamatábrájának szerepe A tudás vizuális megjelenítése megbeszélések, viták dokumentációjakor is rengeteg előnyt ígér, hiszen a közlések szemléletes reprezentációja képes útjelzőt kínál a konfrontálódó felek számára. A vitatérkép segítségével könnyen visszakövethetővé lesz, hogy ki mit mondott, mikor és kinek, milyen jellegű hozzászólásai voltak, mikor hangzottak el kérdések, mikor történt pusztán adatközlés, milyen tennivalókat beszéltek meg, teljesítettek és terveztek; követhetők a közbeszólások kontextusai, sorrendje, a napirendi pontok stb. A vitatérképezés módszerével lehetővé válik a megbeszélések strukturálása, a hozzászólások helyes sorrendjének megállapítása, a vita kívánatos haladási irányának tisztázása (a felesleges kitérők elkerülése) és menetének finomítása, támogató és ellenvélemények kiemelése, nagy mennyiségű információ egyszerű grafikus megjelenítése, trendek, nézetek, változások gyors észlelése, fejlett emlékezeterősítés, mások véleményének tudatosítása és tiszteletben tartása: az egyszerre beszélés kiiktatása, az egymás mellett elbeszélés azonnali felismerése és korrekciója, hatékony moderálás. Mindezek a funkciók segítik a megbeszéléseket, és mint az alábbi oktatási kísérletekből is látható oktatási környezetben is alkalmazhatók, hatékonyabbá teszik a kollaboratív tanulást. MapIt: egy új, IKT-val támogatott vitakövető és -térképező módszer A MapIt a gondolattérkép továbbfejlesztéseként is értelmezhető; azonban lényegesen többet nyújt ehhez a technikákhoz képest, hiszen viták moderálására fejlesztették ki, tehát párhuzamosan több központi fogalom felépítésére és strukturálására alkalmas.. A MapIt fejlesztéséhez az a felismerés vezetett, hogy ha rendelkezésre állna a szóbeli beszélgetések, pl. telefonos megbeszélések során könnyen létrehozható térkép, némi további információ, a beszélgetés audio- vagy videofelvétele, akkor a megbeszélés rekonstrukciója csak perceket venne igénybe. A térkép lehetővé tenné az előbb vázolt előnyöket és a felvétel különböző részeinek könnyű elérhetőségét. A szoftver tehát alkalmas szövegek, képek és hangok megosztására, közös szerkesztésére, és mindezeket a tudáskonstruáló folyamatokat egy térképezési programmal teszi könnyen követhetővé.

54 Az alkalmazás a személyes és az online találkozók, megbeszélések, értekezletek segédeszközeként egyaránt jól használható. A valódi vagy virtuális térben (mondjuk telefonvagy videokonferencián) elhangzó kijelentéseket, ötleteket, javaslatokat grafikus formában ábrázolva a gondolatmeneteket modellezi, és úgy dokumentálja, hogy a későbbiekben is világosan rekonstruálni lehessen a vita egymásba fonódó szálait. Az alkalmazás felhasználói elsősorban az egyetemek oktatói és hallgatói, valamint a vállalati szféra résztvevői, menedzserei, vállalatvezetői, alkalmazottai, de egyszerű kezelhetősége miatt nincs akadálya annak sem, hogy a középiskolában fejlessze a tanulók vitakészségét, s egy, a munka világában egyre gyakoribb eszközt ismertessen meg velük. A MapIt jelenleg prioritást élvező funkciója a megbeszélésen részt vevők szóváltásainak rögzítése és azonnali térképezése, grafikus megjelenítése, a hozzászólások, reflexiók gráfszerű vagyis a beszélgetések tartalmi részét reprezentáló téglalapok és a beszélgetések irányát, egymásutániságát ábrázoló nyilak folyamatábrájában történő ábrázolása. A beszélgetések szálainak követhetőségét kihasználva a MapIt ezért alkalmas egy kutató- vagy tanulócsoport értekezletein elhangzott, a szoftverrel rögzített interakciók elemzésére is. A MapIt megnyitásakor az első és legfontosabb lépés a saját profi ladataink megadása, hiszen e nélkül nem hívhatunk össze megbeszéléseket, és nem is vehetünk részt azokon. Ezt követi az ismerőseink adatainak megadása vagy megkeresése a központi címlistában. Az alkalmazás az alapadatokat központi szerveren tárolja, így akár több helyről is elérhetők a felhasználók adatai. Az előkészítő szakaszban megszervezzük az értekezletet a szoftver virtuális terében: feltöltjük a napirendi pontokat, és a szoftver icalendar funkciójával, egyetlen körlevéllel meghívjuk a résztvevőket. Minden résztvevőt külön virtuális munkahely várja, ahová feltöltheti az értekezlet témáihoz kapcsolódó, később megosztandó jegyzeteit, szöveg- vagy adatfájlokat és internetes hivatkozásokat. Az értekezlet levezetése a megbeszélés megnyitásával kezdődik, akkor a moderátor minden résztvevőnek (akik saját számítógépüknél ülnek, egymástól fizikailag távol) lehetőséget ad szót kérni és hozzászólni, mindezt persze a MapIt megfelelő funkciói segítségével. A hozzászólások rögtön megjelennek a beszélgetés vitatérképén. Mindeközben új résztvevők is csatlakozhatnak, illetve szükség szerint meg lehet hívni új vitapartnereket. Résztvevőként jogunk van a közreműködés részleteinek a megtekintésére, közreműködéshez szót kérni és átadni a szót, közreműködésként szöveget beírni és másolni, forrásokat megosztani, melyek fájlok és internetes hivatkozások lehetnek. Az értekezlet a megbeszélés zárásával fejeződik be. Miután ez megtörtént, a megbeszélés összes beszélgetésének folyamatábrája megtekinthető, navigálható, elemezhető. A vita jegyzőkönyvét a lezárás után a MapIt automatikusan készíti el nyomdakész pdf formátumban, és pár perccel a vita lezárása után már postázza is valamennyi résztvevő e-mail fiókjába. Nem kell tehát napokat várni a jegyzőkönyv-vezető gyakran szubjektív, a szó és írás sebességkülönbségéből szükségszerűen szelektív összefoglalójára, a vita szereplői már akkor szembesülnek az eszmecsere lenyomatával, amikor még emlékeznek

Tanulmányok 55 a részletekre. (A jegyzőkönyv persze maga is generálhat további immár a szövegére való írásos reagálásokban folytatódó újabb vitát, de ez minden bizonnyal sokkal pontosabb és lényegre törőbb lesz, mint ha egy napokkal korábbi eszmecserét próbálnánk felidézni). Az alábbi gondolattérképen (mind map) az alkalmazás főbb funkcióit láthatjuk. 4. ábra: A MapIt főbb funkciói előkészítés levezetés a Maplt főbb funkciói új megbeszélés megszervezése felkészülés a megbeszélésre napirend mentése fájlba megbeszélés megnyitása megbeszélés lezárása váratlan részt vevő meghívása csatlakozás megbeszéléshez megbeszélés elhagyása közreműködés részleteinek megtekintése egy bizonyos napirendi pont térképének megtekintése ülésterem irányításának kérése ülésterem irányításának átadása online használat részvétel közreműködőként másolás piszkozatból közreműködési oldalba források másolása a megosztott forrásokból a közreműködési oldalba piszkozati oldal beküldése közvetlenül hivatkozás másik létező közreműködésre közreműködés beküldése közreműködési oldal törlése részvétel soron kívül (nem tervezett részvételek) A vitatérkép néhány oktatási felhasználási területe és az első pilot kísérletek tapasztalatai A MapIt alapvető célja a viták levezetése. Ha az eszmecserét vizuális és szöveges módon is rögzítjük, világosan nyomon követhetők a beszélgetés folyamatai, a résztvevők hozzászólásai, reakciói, és a vita lezártával összegezhetők, kiemelhetők az elhangzottak. A szoftver a vita végén elkészíti ennek jegyzőkönyvét is, amely tartalmazza a vitatérképet és valamenynyi írásos hozzászólást, illetve a vitavezető összegzéseit. A MapIt szoftvert rend szeresen

56 használjuk a KP-Lab havonta ismétlődő, a Skype beszélgetőprogramban zajló kutatási megbeszélésein, s az ELTE TTK Multimédia-pedagógiai Központja által koordinált magyar kutatócsoport saját értekezletein is. A MapIt hatékony segítője az együttműködő tanulásnak: a tanulócsoport megbeszéli az órán, előadáson hallottakat, a felmerült kérdéseket, ezeket továbbgondolja, megfogalmazza saját megoldási stratégiáit, a téma jobb megközelítését célzó ötleteit stb., az alkalmazást mindezek szöveges rögzítésére és későbbi elemzésére, az összejövetel vizuális emlékeztetőjeként. (Ezt a funkciót használtuk a Szegedi Egyeten neveléstudományi doktori iskolájának hallgatóival a Web 2.0-val, az új típusú internethasználattal foglalkozó előadásokat követő eszmecseréken, a hallgatók előismereteinek összegzésére és rendszerezésére.) A MapIt-tel együttműködő írás (collaborative writing) is készíthető, hiszen nem feltétlenül csak élő megbeszéléshez használhatjuk az alkalmazást, hanem közös dokumentumok elkészítésére is. A létrejövő szövegek jól strukturálhatók, a változások könnyen követhetők, szükség esetén lehetőség nyílik megjegyzések felvitelére is. Például megtehetjük, hogy egy dokumentáció egyes fejezeteit külön-külön beszélgetésként indítjuk el, ugyanazokkal a részvevőkkel. Ilyenkor a csoport tagjai egyszerre dolgozhatnak valamennyi fejezeten, ahol szükséges, további alfejezeteket nyitnak, és együttműködés keretében építik fel ezekből a kész művet. A MapIt a vitát követően, az oktatás során is a tudásmegosztás hatásos eszköze, hiszen az együttműködéssel létrehozott tudástérkép a jó áttekinthetőségének, jól strukturáltságának, szöveges és grafikus voltának köszönhetően remek segédeszköz lehet a létrejött ismeretanyag megosztásában, közreadásában. Akár nyomtatott, akár digitális formában osztjuk meg munkatársainkkal, tanulótársainkkal vagy barátainkkal a vita során kikristályosodott szöveget, azok megismerhetik munkánk lépéseit, az egyes változások irányát is. Mivel az alkalmazás csoportmunkára épül, magától adódik a többszereplős tudásépítés mint felhasználási módszer. Ahogy beszélgetéseiket, reagálásaikat, kérdéseiket, hozzászólásaikat rögzítik a résztvevők, úgy válik egyéni tudásuk a kollektív tudás részévé. Egy-egy megbeszélés során egy témakör vagy több téma valamely szeletét járják körül és fog lalják írásos és grafikus formába, tehát a mozaik módszerű tudásépítést is támogatja ez a szoftver. Az alkalmazás első nemzetközi kipróbálásán 4 ország kutatói és fejlesztői vettek részt. A megbeszélést online üzemmódban, skype-on keresztül szervezték és bonyolították le. A megbeszélés során 5 főbb témakört vettek fel a napirendi pontok közé. A résztvevők e-mailben kaptak értesítést a megbeszélés idejéről. Némi problémát okozott, hogy az egyik résztvevő más e-mail címmel regisztrálta magát a megbeszélés előtt, mint amellyel felvették őt a megbeszélés létrehozásakor, azonban ezt sikerült orvosolni rövid időn belül. (Egyelőre nem megoldott a felhasználó által regisztrált e-mail cím felhasználó általi módosítása.) A megbeszélés menete terv szerint haladt egy ideig, azonban az egyik napirendi pontnál megakadt a program működése, így az online megbeszélést befejezték. Az egyik résztvevő jelezte, hogy neki zavaró volt, hogy mindig szót kellett kérnie, ha hozzá szeretett volna szólni valamely beszélgetéshez. Amikor javasolta, hogy érdemes lenne ezt a funkciót ki iktatni

Tanulmányok 57 vagy egyszerűbbé tenni, a többiek nem támogatták az elképzelését. Szerintük a MapIt egyik legfőbb előnye, hogy strukturálja a vitát, lehetetlenné teszi, hogy egy-egy erőszakos vitapartner magának követelje a vitaidő túlnyomó részét. Sokan nehezményezték, hogy nehézséget okozott a beszélgetésben aktívan részt venni úgy, hogy közben magát a hozzászólást leírják és hozzáadják a beszélgetés létrejövő térképéhez. A legnagyobb kihívás a MapIt használatakor a fi gyelemmegosztás a vitatérképezés és a vitatkozás műveletei között. Oktatási kísérletekben követjük nyomon, hogyan képesek létrehozni a felhasználók egy jól használható térképet, mialatt figyelmüket arra fordítják, hogy a megbeszélés szóbeli részére összpontosítanak. A MapIt azzal segíti ezt a folyamatot, hogy automatikusan generálja a térkép részeit, a résztvevőknek pedig lehetőséget ad arra, hogy alaposan előkészüljenek a megbeszélésre: saját anyagaikat akár magán-munkaterületükre, akár a megosztott, közösségi felületre feltöltsék, és ugyaninnen letöltsék mások előkészített anyagait. Így elkerülhetők a felkészületlenségből, az utolsó pillanatban megkapott, nagy mennyiségű információ átnézésének elmulasztásából adódó üresjáratok. A MapIt tesztjein minimumra csökkent az olyan, a hagyományos megbeszéléseken sajnálatosan gyakori helyzet, hogy a részvevők mindennemű előkészület nélkül, a témára a megbeszélés színhelyén rácsodálkozva improvizálnak, vagy a már zajló vita során lapozgatják buzgón mások háttéranyagait. Az informatikai környezet egyébként a böngészést is jól támogatja: mivel minden dokumentum digitálisan áll rendelkezésre, a részvevők pillanatok alatt rátalálnak egy-egy adatra vagy fogalomra, amely érvelésüket segítheti. A résztvevőknek szokatlan volt a sokféle kommunikációs csatorna integrálása, a hangzó, írásos és grafikus közlésmód váltogatása. Mivel ez a multimodalitás az eszköz egyik legelőnyösebb tulajdonsága, nem várható, hogy a fejlesztők visszatérnek a csak beszélgetős üzemmódhoz. Tekintetbe kell venniük azonban a felhasználók kapcsolási sebességét a beszélt, írásos és képi nyelv között, hogy a felhasználóknak ne azzal kelljen tölteniük az idejüket, hogy az egyes alkalmazások között váltogassák az ablakokat, és elvesszenek a technikai részletekben. A MapIt első hazai kipróbálására Szegeden, a neveléstudományi doktori iskola hat doktorandusza és két oktatója részvételével került sor. Itt egészen más volt a feladat, mint a nemzetközi kutatási értekezleten, ahol az egymástól távoli résztvevők vitáját kellett a szoftvernek minél autentikusabbá, az élő vitákra emlékeztető, gazdag tartalmú eszmecserévé tennie. Itt mindenki ugyanabban a teremben ült, saját gépén a telepített MapIt-alkalmazással. A cél egy kutatási téma megbeszélése és a közös tudáskonstruálás megjelenítése volt. A MapIt funkcióinak bemutatása után online módban szerettük volna használni az alkalmazást, azonban ez egy szoftverhiba miatt meghiúsult. Offline, vagyis jegyzetelő üzemmódban viszont sikerült lefolytatnunk a megbeszélést a MapIt vitatérké pének a tanterem aktívtáblájára vetítésével. Az offline vitaszoftver-alkalmazás segített újabb tapasztalatokat szerezni az aktívtábla oktatási felhasználásáról és alkalmazhatóságának határairól. Hasznosnak bizonyult az érvek és az ellenérvek közötti navigációban, a figyelem felkeltésében és az interakciós lehetőségek kiaknázásában, amikor a résztvevők érveiket és ellenérveiket a táblán a szoftver segítségével, mindenki számára jól követhetően jelenítették

58 meg. Az offline használat azt jelentette, hogy jegyzetelő (és nem konferencia-) üzemmódban dolgoztunk. Ebben a funkcióban egy személy készíti a feljegyzéseket, a többiek azonnal látják az eredményt, és módjukban áll kiegészíteni és módosítani a vitatérképet. A táblánál dolgozó jegyző feladata volt az elhangzó beszélgetés rögzítése is, ami megakasztotta a beszélgetés menetét, és problémát okozott a folytonos váltás a tábla és a számítógép billentyűzete között. A diskurzus alapvetően arról szólt, hogy mire lehetne használni az alkalmazást, miben más és új, mint pl. egy szövegszerkesztő, amelyet általában alkalmazni szoktunk, amikor jegyzetelünk egy megbeszélésen. A vitamegjelenítés és az előzetes felkészülést követő, rendezett tudásmegosztás funkcióit mindenki fontosnak és hasznosnak találta, de sokan úgy vélték, hogy a felhasználói élmény tekintetében a szoftvernek még sokat kell fejlődnie. 5. ábra: A MapIt vitatérképező alkalmazással készített térkép Vivien Talán érdekli őket a történelmünk... arról lehet bőven mesélni 2 Katus Mi érdekelheti a japánokat? 1 Vivien Ünnepek, híres látványosságok, magyar konyha 3 Vivien csirkepaprikás 7 Vivien töltött paprika!!!! Hiro azt mondta, hogy nem szeretik az 8 Vivien csak hogy legyen mit választani http://www.youtube. 12 Annamária jaja, mert pl. lehet, hogy őket nagyon nem érdekli a japán 4 Vivien ez igaz! mondjuk, ha médiások, akkor én szívesen 5 Katus Több infó kellene! Kérdezgethetünk tőlük, mielőtt 6 A MapIt továbbfejlesztési lehetőségei A tervezett funkciók egyike a megbeszélés rögzítése audiofájl formájában, azonban ez a funkció még nem érhető el. Jelenlegi formájában az alkalmazás csak a megbeszélés írott szöveges reprezentációjára képes, vagyis a megbeszélés szövegét manuálisan kell rögzíteni a beszélgetések során. Ez sok hibalehetőséget rejt magában szövegkihagyások, elgépelések formájában, és zavarhatja, gátolhatja a beszélgetés menetét, hiszen a rögzítés idejére le kell állnia a rögzítőnek, a beszélőnek és a hallgatónak is. Éppen ezért, ha a szöveg leírása

Tanulmányok 59 mellett a megbeszélés audio, vagyis visszahallgatható módon is rögzítésre kerülhetne, óriási segítség lehetne mind a beszélgetések természetes menetének megtartásában, mind pedig a beszélgetések rekonstruálásában. 2 Az alkalmazást folyamatosan fejlesztik, jelenleg már a 2.0 verzióval dolgoznak a kutatók és a tanári közösségek. Ebben a résztvevőknek már lehetőségük van rögzíteni és visszajátszani a beszélgetéseket is, ahol a visszahallgatásnál a program automatikusan kiemeli a létrejött térképen, hogy éppen hol tart a megbeszélés. Nemsokára lehetőség lesz a megbeszélés típusától függő értekezletsablonok használata, értekezletkészítő segédeszközök beépítése, további exportálási lehetőségek, GoogleDocs és MS Office formátumú jegyzőkönyv-exportálás, online és offline értekezletek közötti szinkronizáció, ontológiabővítés (rizikó, döntések, nyitva hagyott kérdések, felmérések stb.). Mindezek megjelenése 2009-ben várható. Lényeges, hogy az alkalmazás fejlesztésénél figyelembe vegyék a felhasználói élmény fokozását, a felhasználói interfész és a navigálhatóság lényeges javítását. Olyan funkciókkal kell kiegészíteni a szoftvert, melyek segítségével könnyebbé válik a megbeszélések létrehozása és adminisztrációja, a hozzászólások módosítása és átszervezése, kiegészítése, kiemelése, a felhasználó asszociációkat, kapcsolódásokat tudjon létrehozni közöttük, fogd és vidd módon lehessen internetes hivatkozásokat és fájlokat, dokumentumokat a beszélgetésekhez kapcsolni. Mindezek segíthetik a beszélgetések természetes folyásának megtartását, a gyorsabb interakciók biztosítását. Így válhat a MapIt a kollaboratív tanulás, a vitával kísért, közösségi tudásépítés hatékony eszközévé. * A cikk az MTA SZTE Képességkutató Csoport kutatási programjához és a KP-Lab Kutatási Program munkájához kapcsolódik. A tanulmány elkészítése során Kárpáti Andrea az MTA SZTE KKCs tagja és mindkét szerző a KP-Lab kutatási program résztvevője volt. Irodalom Ahonen, H. Engeström Y. Virkkunen, J. (2000): Knowledge management the second generation: Creating competencies within and between work communities in the Competence Laboratory. In Y. Malhotra (ed.): Knowledge management and virtual organizations. Hershey: Idea Group. Andriessen, J. (2005): Ideas & Suggestions for MAPIT. Kézirat. Research paper for Kp-Lab Project. Benmergui, L. (2006a): KP-Lab feedback report: Demonstration of a Mockup 1.8. Kézirat. Research paper for Kp-Lab Project. 2 Az, hogy a hanganyag streaming vagyis folyamatos internetkapcsolat mellett, letöltés nélkül hallgatható vagy letölthető audiofájl legyen-e, milyen formátumban legyen rögzítve, mely részeit és mennyit rögzítse nek, és tárolásának módja jelenleg is a fő fejlesztési kérdések közé tartoznak. A streaming formátum lehetővé teszi, hogy ne kelljen letölteni a hangfájlt, a letöltés közben már hallgatható a szöveg. Az offl ine pedig azt jelenti, hogy először le kell töltenünk a hanganyagot, amelyet ezután egy lejátszó szoftver segítségével tudunk meghall gatni.

60 Benmergui, L. (2006b): Visualization of the Virtual Collaboration Space of the KP-Lab Project Software. Kézirat. Research paper for Kp-Lab Project. Bereiter, C. (2002): Education and mind in the knowledge age. Hillsdale, NJ: Lawrence Erlbaum. Buzan, T. (1991): The Mind Map Book. London: Penguin Books. De Jong, T. (2002): Tudáskonstrukció és -megosztás médiaalapú alkalmazásokkal. Magyar Pedagógia, 4. sz. 445 457. Drachman, R. (2007): The trialogical character of the MapIt tool. Kézirat. Research paper for Kp-Lab Project. Engeström, Y. Engeström, R. Kärkkäinen, M. (1995): Polycontextuality and boundary crossing in expert cognition: learning and problem solving in complex work activities. Learning and Instruction, 5. sz. 319 336. Groot, R. d. Sins, P. Baurens, B. (2007): Report on 1st experiment with Map-It. Kézirat. Research paper for Kp-Lab Project. Gyarmathy Éva (2001): Gondolattérkép (Mind Map). TaníTani, 18 19., 108 115. Habók Anita (2007a): A fogalmi térképek szerepe a tanulásban. Tavaszi Szél 2007 Konferencia. Budapest, 2007. május 17 20. Konferencia-kiadvány. 73 76. Habók Anita (2007b): Fogalmi térképek alkalmazása a magyar nyelvtan tanulásában 4. és 7. évfolyamon. V. Pedagógiai Értékelési Konferencia. Szeged, 2007. április 12 14. Program Tartalmi összefoglalók. 87. Hunya Márta (2005): Virtuális tanulási környezetek. Iskolakultúra, 2005. október, 53 69. Kosonen, K. (2006): Problematizing platform (An idea about a conceptual mapping tool). First draft. Kézirat. Research paper for Kp-Lab Project. Lizzi, Y. (2006): Models and Graphics in Map-It, draft, v0.1. Kézirat. Research paper for Kp-Lab Project. Lizzi, Y. Drachman, R. Modai, O. (2006): Map-It Use Cases. Kézirat. Research paper for Kp-Lab Project. MapIt Brief and partial presentation of the idea and possible research implications (PowerPoint prezentáció). (n.d.). Novak, J. D. (1998): Learning, Creating, and Using Knowledge: Concept Maps as Facilitative Tools in Schools and Corporations. Lawrence Erlbaum Associates. Novak, J. D. (1977): A Theory of Education. Cornell University Press: Ithaca, NY. Novak, J. D. Gowin D. B. (1984): Learning How to Learn. Cambridge University Press: New York, NY. Paavola, S. Hakkarainen, K. (2005): The Knowledge Creation Metaphor An Emergent Epistemological Approach to Learning. Science & Education, 14. 6. sz. 535 557. (http://www.helsinki.fi/science/ networkedlearning/texts/knowledgecreationmetaphor.pdf). Richter, C. (2006): Proposal for a Working Knot focussed on Ontology-Based Concept Mapping. Kézirat. Research paper for Kp-Lab Project. Stetsenko, A. (2005): Activity as Object-Related: Resolving the Dichotomy of Individual and Collective Planes of Activity. Mind, Culture, and Activity, 12. 1. sz. 70 88. Twardy, C. R. (2004): Argument Maps Improve Critical Thinking. Teaching Philosophy, 27. 2. sz. 95 116. Wartofsky, M. (1979): Models: Representation and Scientifi c Understanding. Dordrecht: Reidel.