Intelligens Rendszerek Elmélete

Hasonló dokumentumok
Intelligens Rendszerek Elmélete. Tudásalapú technikák Szakértői és döntéstámogató rendszerek

Intelligens Rendszerek Elmélete

Számítógépes döntéstámogatás. Bevezetés és tematika

Történet John Little (1970) (Management Science cikk)

Szakértői rendszerek bemutatása. Haindrich Henrietta

- Adat, információ, tudás definíciói, összefüggéseik reprezentációtípusok Részletesebben a téma az AI alapjai című tárgyban

S atisztika 1. előadás

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

Integrált gyártórendszerek. Ágens technológia - ágens rendszer létrehozása Gyakorlat

Számítógépes döntéstámogatás. Fogalmakat is kezelni tudó számítógépes döntéstámogatás A DoctuS rendszer

Vezetői információs rendszerek

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan

GONDOLKODÁS ÉS NYELV

A SIKER KOVÁCSA, VAGY A KUDARC KÓDJA?

Összeállította Horváth László egyetemi tanár

A döntéstámogatás területén a 90-es évek főárama a tudásbázisú rendszerek fejlesztése. A tudásbázisú rendszer az első olyan döntéstámogató módszer, am

Számítógéppel segített folyamatmodellezés p. 1/20

Tisztelt Hallgatók! Jó tanulást kívánok, üdvözlettel: Kutor László

Interaktív, grafikus környezet. Magasszintû alkalmazási nyelv (KAL) Integrált grafikus interface könyvtár. Intelligens kapcsolat más szoftverekkel

VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK. Debrenti Attila Sándor

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése

Költségbecslési módszerek a szerszámgyártásban. Tartalom. CEE-Product Groups. Költségbecslés. A költségbecslés szerepe. Dr.

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK

ELEMZŐ KAPACITÁS FEJLESZTÉSE, MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA

12.3. Az automatizált technológiai tervezés módszerei A variáns módszer

Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához

Mesterséges Intelligencia. Csató Lehel. Csató Lehel. Matematika-Informatika Tanszék Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2007/2008

A vezetői jelentésrendszer alapjai. Információs igények, irányítás, informatikai támogatás

Dunaújvárosi Főiskola Informatikai Intézet

Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése

Döntéstámogatás terepi gyakorlatokon

Tudásalapú információ integráció

VII. Keretalapú ismeretábrázolás

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások

A Gazdasági - Műszaki Főigazgatóság feladatai az intézményirányítás fejlesztésében

SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.

Állandó tartós halhatatlan, könnyő átvinni reprodukálni,(oktatni a szakértıi rendszerhasználatát kell)

Programfejlesztési Modellek

Méréselmélet MI BSc 1

PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach. Konzorciumi partnerek

AZ E-MOBILITÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI, LEHETŐSÉGEI. Kisgyörgy Lajos BME Út és Vasútépítési Tanszék

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő

HELYES zárójelentése) Válasz sikeresnek vagy sikertelennek nyilvánítja a projektet HIBAS

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens

Az előadás célja. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1

Az alállomási kezelést támogató szakértői funkciók

Emerald: Integrált jogi modellező keretrendszer

Alkalmazásokban. Dezsényi Csaba Ovitas Magyarország kft.

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Intelligens Rendszerek Elmélete. Versengéses és önszervező tanulás neurális hálózatokban

Térinformatikai támogatás a kistérségi döntés és erőforrás-gazdálkodásban

Opponensi vélemény. Farkas András. Közlekedési rendszerek fejlesztése és értékelése többtényezős döntési eljárások felhasználásával

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS)

Intelligens Rendszerek Elmélete IRE 4/32/1

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés

Információ menedzsment

Szolgáltatásintegráció (VIMIM234) tárgy bevezető

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Hely- és kontextusfüggő alkalmazások fejlesztését támogató keretrendszer mobil környezetben

Rendszer szekvencia diagram

Szoftver-mérés. Szoftver metrikák. Szoftver mérés

Döntéselőkészítés. XII. előadás. Döntéselőkészítés

A benchmarking fogalma

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

A szoftverfejlesztés eszközei

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz)

Minőségmenedzsment: azért felel, hogy a projekt teljesítse az elvárt feladatát és a követelményeket.

ÉRETTSÉGI VIZSGÁK A 21. SZÁZAD ELEJÉN NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

Fogalom értelmezések I.

Logikai ágensek. Mesterséges intelligencia március 21.

Munkakörtervezés és -értékelés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI

Mit látnak a robotok? Bányai Mihály Matemorfózis, 2017.

Veresné dr. Somosi Mariann

Modell alapú tesztelés mobil környezetben

Gyakorló feladatok: Formális modellek, temporális logikák, modellellenőrzés. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2.

Szoftver-technológia I.

GPU Lab. 4. fejezet. Fordítók felépítése. Grafikus Processzorok Tudományos Célú Programozása. Berényi Dániel Nagy-Egri Máté Ferenc

Az alábbiak közül melyek a vállalati stratégia típusok?

PREDIKTÍV ANALITIKÁVAL A KORAI ISKOLAELHAGYÓK SZÁMÁNAK CSÖKKENTÉSÉÉRT

A trialogikus tanítási-tanulási modell

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban

KIR 2.0 A KIR MEGÚJÍTÁSÁNAK ELSŐ LÉPÉSEI BARCSÁNSZKY PÉTER OKTATÁSI HIVATAL. TÁMOP-3.1.5/ PEDAGÓGUSKÉPZÉS Támogatása

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék

Dr. Topár József (BME)

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

Mesterséges Intelligencia MI

XI. Az EEM informatikai támogatása

Nyilvántartási Rendszer

ITIL alapú IT környezet kialakítás és IT szolgáltatás menedzsment megvalósítás az FHB-ban

Experiential Living Lab for the Internet Of Things. ELLIOT Experiential Living Labs for the Internet Of Things

CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés

Vállalkozásmenedzsment szakmérnök

Átírás:

Intelligens Rendszerek Elmélete 9 IRE 8/30/1

Tudásalapú technikák, szakértői és döntéstámogató rendszerek http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRE 8/30/2

Tudásalapú rendszerek Olyan számítógépes rendszerek, melyek: Ø az emberi probléma megoldást utánozzák, vagy segítik, Ø nagymennyiségű explicit, vagy implicit tudást tartalmaznak Főbb típusai: Ø szakértői rendszerek (ES) Ø döntéstámogató rendszerek (DSS) IRE 8/30/3

A TUDÁS ELVE A feladatmegoldás képessége, (egy számítógépes program erőssége ) attól függ, hogy mennyi és milyen magasan kvalifikált minőségű specifikus tudást képes mozgósítani a feladat megoldása során. Eredmény: - a mesterséges intelligencia kilép a fejlesztői laboratóriumokból - működik a tudás alapú technológia - jól hasznosítható alkalmazások készülnek - tudásalapú rendszerkeretek, shellek épülnek - beindul a szakértői rendszer piac IRE 8/30/4

Jeopardy (kockázat) játék eredménye 2011. febr. 16 IRE 8/30/5

A Wattson működésének megjelenítése http://www.youtube.com/watch?v=whw3h0iz3re&feature=youtu.be http://youtu.be/li-m7o_brng http://youtu.be/dywo4zksfxw http://youtu.be/vjhmyugkzlu 2880 http://youtu.be/cu-ahmq363i processzor mag (6000 PC), 15 TB RAM http://youtu.be/wikm732oeek http://youtu.be/dqmuetleqcg IRE 8/30/6

Tudásalapú rendszerek Tudásalapú rendszer (KBS) = olyan MI program, melyben a tárgyköri ismeretanyag explicit formában (tudásbázisban), a program egyéb komponenseitől elkülönítve van jelen. Szakértői rendszer (Expert System) = olyan tudásalapú rendszer, amely szakértői ismeretek felhasználásával magas szintű teljesítményt nyújt egy szűk, jól definiált problémakör kezelésében IRE 8/30/7

Szakértői rendszerek Egy szűk, jól definiált problémakörben segítik a (kevésbé) szakértők probléma-megoldását. A kérdésre van egyértelmű válasz, csak mi nem ismerjük! Tudásbázis Munkamemória Következető gép Speciális felületek Tudásbázist fejlesztő alrendszer Magyarázó alrendszer Felhasználói felület Tudásmérnök év / vagy szakértő Felhasználó IRE 8/30/8

A tudásalapú technológia kialakulásának lépcsőfokai 1950-60 Idegrendszeri hálózatok PERCEPTON Rosenblatt, Wiener, McCulloch (alakfelismerés kezdetei, neurofiziológia alapjai) 1960-70 Heurisztikus keresés, GPS (General Problem Solver) tételbizonyítók, sakkprogram Newell, Simon, Turing Feltevés: Gondolkodásunk szimbólum-manipulációként zajlik (összehasonlítás, keresés, módosítás, stb.) Alapelv: A problémamegoldás a lehetséges megoldások terében való Heurisztikákkal támogatott keresés 1970-80 Tudás-reprezentáció Tudásalapú technológia Szakértői rendszerek: DENTRAL (Szerves molekulák meghatározása) MYCIN (A vér fertőzéseinek,.. diagnosztizálása) PROSPECTOR (Molibdén lelőhelyek meghatározása) IRE 8/30/9

Szakértői rendszer piaci fejlődési fázisai 1983-85: az új tudásalapú technológia kutatása n Általános célú, Lisp-alapú nagygépes shellek 1986-88: az új technológia bizonyítása a piacokon n A közép és kisgépes piac, viszonteladók megjelenése n Shell-háború n Alkalmazási prototípus fejlesztése n A piac telítődése 1989-től: a hagyományos és az új technológia integrálása n Alkalmazás-orientált eszközök megjelenése n Az egyszerű PC-s shellek mellett az objektum orientált eszközökkel épített hibrid shellek súlyának megnövekedése n Integrált alkalmazások és támogató rendszerek kialakulása n Céllá válik a tudásalapú rendszerépítési technológia IRE 8/30/10

Az emberi információ-feldolgozás jellemzői w Holisztikus, intuitív, analógiákra épülő információ feldolgozás w A döntések irányelvei, perspektívái és szabályai többnyire azonosíthatóak w Amint a döntéshez szükséges információ mennyisége csökken, egyre inkább növekszik az emberek közötti együttműködés w Az emberek különösen szervezeti keretek között csak ritkán koncentrálnak csupán egy problémára, hanem bár nem szisztematikusan inkább különböző probléma-megoldó helyzetet párhuzamosan kezelnek w Az emberi teljesítmény csökkenhet, ha egymással összefüggő feladatokat kell különböző kidolgozási szinten párhuzamosan kezelni w Az emberek csak erősen korlátozottan képesek logikailag ellentmondásos vagy statisztikai információkat kezelni. IRE 8/30/11

Az emberi információ feldolgozás gyakori hibái és tendenciái w Vágy az önigazolásra w A tények és a jelenségek összetévesztése w A megerősítés iránti elfogultság w A személyes tapasztalat túlhangsúlyozása w Konzervativizmus w A visszaemlékezés könnyűsége w A hazárdjátékos tévhite w Utólagos éleslátás w A kontroll illúziója w Az összefüggés illúziója w Sorozat hatás,.. IRE 8/30/12

Az emberi szakértői tudás és a szakértői rendszerek összehasonlítása 1. E Emberi szakismeretek M Mesterséges szakismeretek E Múlandó (ha nem használjuk, elfelejtjük, nehéz átadni, oktatással terjeszthető M Állandó tartós halhatatlan M Könnyű átvinni reprodukálni,(oktatni a szakértői rendszer használatát kell) E Nehezen dokumentálható M Könnyen dokumentálható E Nem mindig következetes, gyakran labilis (emóciók!) M Mindig következetes (érzéketlen) E Kreatív, innovatív M Ihlettelen, lélektelen E A körülményekhez alkalmazkodik, tanul, M Csak azt tudja, amit belegépelnek, (nincsenek (még!?) hatékony gépi tanulási mechanizmusok) IRE 8/30/13

Az emberi szakértői tudás és a szakértői rendszerek összehasonlítása 2. E Általában ismeri tudásának, képességeinek határait M Nincs tudatában ismeretei korlátainak (hacsak fel nem készítik rá Forduljon szakértőhöz) E Az ember a környezetéhez különböző érzékszervekkel kapcsolódik (hall, lát, érez), M A rendszer felhasználói felülete általában egy féle pl.: korlátozott természetes nyelvi kommunikációt biztosít E A gondolkodási folyamatok változatosak, gazdagok M A belső feldolgozás szimbólumokkal és numerikus értékekkel manipulál. E Nagyon meg kell fizetni, és általában nehezen elérhető M Elérhető áron megszerezhető, a helyszínre vihető és sokszorosítható IRE 8/30/14

Az emberi szakértői tudás és a szakértői rendszerek összehasonlítása 3. E Széles látószögből, több aspektusból (Dinamikusan, a helyzettől függően) vizsgálja a problémákat. M Szűk technikai látószögű, csak a beépített aspektusokból tud a problémákhoz hozzáállni.. E Többszintű modellekkel operál M Jellemzően felszíni modelleket használ IRE 8/30/15

A szakértői rendszerek főbb előnyei w Pótolják a szakértőhiányt, elérhető áron terjesztik a szakértői ismereteket w A tárgyterület változásait jól követik, a tudásbázist könnyű módosítani w Növelik a szakértő képességeit w Fokozzák a szakértő produktivitását w Megőrzik a szakértelmet w Létrehozhatók hagyományos technikával meg nem valósítható rendszerek w Mindig következetesek a tanácsadásban w Állandóan rendelkezésre állnak w Képesek részleges, nem teljeses adatokkal is dolgozni IRE 8/30/16

Különböző szintű információs rendszerek Menedzsment információs rendszer (MIS) Megválaszolható kérdés: Mi az a? Prediktív Menedzsment információs rendszer (PMIS) Megválaszolható kérdés: Mi történik ha? Döntéstámogató rendszer (DSS) Megválaszolható kérdés: Melyik a legjobb alternatíva? IRE 8/30/17

Döntéstámogató rendszerek w A döntéstámogató rendszerek a részlegesen vagy rosszul strukturált helyzetekben, a szervezetek döntéshozóit segítik a technológiai és vezetői döntések meghozatalában. w A döntéstámogató rendszerek elsődleges célja az információs technológia segítségével megnövelni a szervezetek döntéshozóinak hatékonyságát. w A szakértői rendszerek jól behatárolt szakterülettel, strukturált problémákkal kapcsolatban adnak támogatást w A döntéstámogató rendszerek komplex, nehezen strukturálható problémakörökben segíthetnek. IRE 8/30/18

Döntéstámogató rendszerek A részlegesen vagy rosszul strukturált (bonyolult, átláthatatlan) helyzetekben, fejlett informatikai eszközökkel segítik a döntéshozók munkáját. A sok és gyakran szubjektív elemeket is tartalmazó kérdésre nehéz egyértelmű választ adni! Hagyományos területei: Vezetői (menedzser) információs rendszerek (MIS) (Milyen tényezők a meghatározóak?) Előrejelző menedzseri információs rendszerek (PMIS) (Mi történik, ha?) Döntéstámogató rendszerek (DSS) (Melyik a jó alternatíva?) IRE 8/30/19

A döntéstámogató rendszerek főbb részei Adatbázis menedzsment rendszer Modellbázis menedzsment rendszer Dialógus generáló és menedzsment rendszer Döntéshozó IRE 8/30/20

Döntési típusok w Mindennapi cselekvésekkel kapcsolatos döntések w Vezérléssel kapcsolatos döntések, melyek célja a cselekvések hatékonyságának biztosítása. w Menedzseri döntések, melyek célja az erőforrások hatékony felszabadításának biztosítása. w Stratégiai döntések, célja a magasabb célok és irányelvek alapján az erőforrások elosztásának biztosítása. IRE 8/30/21

A döntési folyamatoknál felhasznált információkat befolyásoló legfontosabb tényezők w A megszerezhető információk pontossága w A részlegesség szükséges szintje w Az idői horizont w Az információ forrása w A felhasználás gyakorisága w Az információ naprakészsége IRE 8/30/22

A döntési folyamat tényezői w A tényezők azonosítása w A kvalitatív és kvantitatív szempontok különválasztása w A mértékegységek átalakítása az összevethetőség érdekében w A tényezők fontossági sorrendjének megállapítása w A tényezők súlyozása az alternatívák rangsorának megállapítására. IRE 8/30/23

Több választás közül a legjobb kiválasztása az összesített súlyok alapján A súlyozás célja, hogy az egyes tényezőkhöz súlyokat rendelve a feladat megoldását egyetlen tényező szerinti mérésre vezethessük vissza. Az egyik legelterjedtebb súlyozási módszer az AHP (Analytic Hierarchy Process) Thomas L. Saaty [1980] ami lehetővé teszi a bonyolult döntési problémák könnyen megoldható részproblémákra bontását, majd a részeredmények összegzését. Az AHP-re épül az Expert Choice program IRE 8/30/24

Az AHP lépései A döntési tényezők hierarchiájának összeállítása A döntéshozó szubjektív véleménye alapján a döntési tényezők páros összehasonlításával a súlyok előállítása Több szintű tényezők esetén minden szintre és minden elemre a döntési alternatívákra vonatkozó értékek meghatározása, amelyekből azok sorrendje felállítható Az összesített sorrend kiszámolása Az alternatívák sorrendjének és tényezőinek grafikus megjelenítése a tényezők hatásának elemzéséhez.. IRE 8/30/25

Procedurális Logika alapú Tudásábrázoló módszerek (tudásreprezentáció) l Logikai nyelvek l Produkciós-, szabályalapú reprezentáció l Formális nyelvtanok l Algebrai kifejezések Strukturált l Szemantikus hálók l Keretek ( frame ) Rokonsági hierarchiák l Script-ek l Döntési fák l Neurális hálózatok IRE 8/30/26

A tudásábrázoló technikák jellemzői A procedurális tudásábrázolás előnyei: Könnyű a cselekvésre vonatkozó tudást ábrázolni Könnyű olyan tudást ábrázolni amely heurisztikát is tartalmaz A leíró sémákkal nem kezelhető tudást könnyű leírni A deklaratív tudásábrázolási technikák előnyei: Minden tényt csak egyszer kell ábrázolni Könnyű új tényeket adni a rendszerhez anélkül, hogy a korábbiakat megváltoztatnánk IRE 8/30/27

A matematikai logika két legfontosabb fejezete Kijelentés (állítás, ítélet) kalkulus: Kijelentésen olyan kijelentő mondatot értünk, amely egyértelműen igaz, vagy hamis. A kijelentés kalkulus tárgya azoknak a következtetési sémáknak az elemzése, amelyek változói helyébe kijelentéseke téve, helyes következtetést kapunk. Ne lehet igaz is meg hamis is: ellentmondástalanság elve Nem lehet az, hogy sem igaz, sem hamis: a kizárt harmadik elve Predikátum kalkulus: Az ítélet kalkulus kiterjesztése, olyan formális nyelv, amelyet tények ábrázolására használunk. IRE 8/30/28

Keretek (Frames) (séma, prototípus, egység) A keretek olyan adatstruktúrák, melyek leíró és procedurális információkat tartalmaznak, előre meghatározott belső kapcsolatban. A keret általános formája: Fej: Keret név: < Név> Leírás: < Szöveg> Szülők: <Szülők listája> Leszármazottja:<Leszármazottak listája> Törzs: rekesz: <név> <tartalom> alrekesz: <név> <tartalom> alrekesz: <név> <tartalom> Törzs vég Fej vég IRE 8/30/29

Hálók (Nets) Állapotok, állapot-átmenetek, időbeli folyamatok ábrázolására alkalmas Részei: csomópontok (Nodes) és irányított kapcsolatok (Links) születésnap okt. 24. dátum vendég elemei János étel hely torta Éva János háza IRE 8/30/30