PPKE BTK, Nyelvészeti Intézet

PPKE BTK, Nyelvészeti Intézet Magyar Nyelvészeti Tanszék MAGYAR ALAPSZAK (BA) MAGYAR NYELVÉSZET TANTÁRGYLEÍRÁSOK (a kurzusok sorrendje a mintatantervet követi) A tanegységek itt következő bemutatása során megadott szakirodalom-jegyzék CSAK TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ! A KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALMAK MEGADÁSA A KURZUST VEZETŐ TANÁR HATÁSKÖRE. Frissítve: 0. január 0. Piliscsaba

. félév B e v e z e t é s a n y e l v t u d o m á n y b a A nyelv szerepe a megismerésben. A nyelv mint kommunikációs rendszer. A modern nyelvészet kialakulása. Újraíró szabályok: a gondolati és a nyelvi rendszerek közötti kapcsolódások törvényszerűségei. Transzformációs grammatika. Nyelv és informatika. A nyelvet használó számítógép. Szociolingvisztikai megfontolások. Az írás. A metafora. AUSTIN, JOHN L.: Tetten ért szavak. Bp., 990. CRYSTAL, DAVID: A nyelv enciklopédiája. Bp., 998. DENNETT, DANIEL C.: Micsoda elmék. Bp., 996. JAKOBSON, ROMAN: Hang jel vers. Bp., 97. KÁLMÁN LÁSZLÓ TRÓN VIKTOR: Bevezetés a nyelvtudományba. Bp., 007. KENESEI ISTVÁN (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Bp., 995. PRÓSZÉKY GÁBOR KISS BALÁZS: Számítógéppel emberi nyelven. Bicske, 999. ROBINS, ROBERT HENRY: A nyelvészet rövid története. Bp., 999. SAUSSURE, FERDINAND DE: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp., 997. Tantárgyfelelős: Németh Renáta Oktatók: Gáspári László, Cser András, Gerstner Károly K o m m u n i k á c i ó s z ó b a n ( r e t o r i k a ) A on a klasszikus és modern retorika primer és szekunder irodalma segítségével tekintjük át a nyelvnek a szóbeli kommunikációban betöltött szerepét. A beszédműfajok (pl.: történet elmondása,, érvelés stb.) elemzése mellett kitérünk a hangzás/reprezentáció, a szerkezet/szerkesztés, megértés/meggyőzés, hatáskeltés, befogadás, alkalmazkodás, relevancia problémájára. A cél az elméleti keretek megismertetésén túl gyakorlati készségek kialakítása, ezért a témába vágó szövegek elemzése mellett hangsúlyt kap az egyéni reprodukció. ADAMIK TAMÁS A. JÁSZÓ ANNA ACZÉL PETRA: Retorika. Budapest, Osiris Kiadó, 004. WACHA IMRE: A korszerű retorika alapjai I II. Budapest, Szemimpex Kiadó, 994. MONTÁGH IMRE: Tiszta beszéd. Budapest, Kossuth kiadó, 976. PRATKANIS ARONSON: A rábeszélőgép. Élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével. Budapest, Ab Ovo, 99. ZENTAI ISTVÁN: A meggyőzés csapdái. Informális hibák és visszaélések a mindennapi meggyőzésben. Typotex, 999. Tantárgyfelelős: Németh Renáta Oktatók: Szerecz György, Forró Orsolya

N y e l v é s z e t i p r o s z e m i n á r i u m A tantárgy célja az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányok módszertani és gyakorlati megalapozása, a hallgatók felkészítése a könyvtárhasználatra, a filológiai munkára, bevezetésük a magyar nyelvészeti stúdiumokba. Szövegolvasás, poétikai, stilisztikai, jelentéstani, helyesírási, nyelvtörténeti szempontú szövegelemzés. A nyelvészeti kutatómunka legfontosabb forrásainak és segédeszközeinek megismerése (folyóiratok, szótárak, kézikönyvek). Az anyaggyűjtés, a cédulázás, a szakirodalomban való tájékozódás gyakorlati kérdései, a nyelvészet alapvető terminusai, módszertani felkészülés az önálló filológiai munkára. KENESEI ISTVÁN (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Bp., 995. H. BOTTYÁNFFY ÉVA HORVÁTH MÁRIA KOROMPAY KLÁRA MÁTAI MÁRIA: Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Bp., 980. Tantárgyfelelős: Gáspári László Oktatók: Szerecz György, Gáspári László, Hegedűs Attila K o m m u n i k á c i ó í r á s b a n ( í r á s t e c h n i k a, p r a g m a t i k a, s z ö v e g t a n ) A on a retorika, pragmatika és a szövegtan megközelítései segítségével tekintjük át a nyelvnek az írott kommunikációban betöltött szerepét. A primer és szekunder irodalom elemzése mellett kitérünk a szerkezet/szerkesztés, olvasás/fogalmazás, hatáskeltés, befogadás, alkalmazkodás, relevancia problémájára. A cél az elméleti keretek megismertetésén túl gyakorlati készségek kialakítása, ezért a témába vágó szövegek elemzése mellett hangsúlyt kap az egyéni reprodukció. ADAMIK TAMÁS A. JÁSZÓ ANNA ACZÉL PETRA: Retorika. Budapest, Osiris Kiadó, 004. WACHA IMRE: A korszerű retorika alapjai I II. Budapest, Szemimpex Kiadó, 994 REBOUL, ANNE MOESCHLER, JACQUES: A társalgás cselei. Budapest, Osiris Kiadó, 000. (9. Konklúzió 8 6) TOLCSVAI NAGY GÁBOR: A magyar nyelv szövegtana. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 00. BEAUGRANDE DRESSLER: Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Budapest, Corvina, 000. Tantárgyfelelős: Németh Renáta Oktatók: Gáspári László, Szerecz György, Kacskovics-Reményi Andrea

H e l y e s í r á s Cél, hogy a hallgatók alakítsák ki azt a készséget, amelynek alapján biztosan és tudatosan alkalmazzák az elsajátított elméleti ismereteiket a gyakorlatban. Lássák át világosan helyesírásunk rendszerét, logikáját, legyenek képesek a helyesírási hibák javítására, feladatlapok, tollbamondások, szövegek összeállítására. Kötelező irodalom: A magyar helyesírás szabályai. kiad. Akadémiai Kiadó, Bp. Gasparics Gyula: Helyesírási százszorszép. CD ROM Zsámbék, 00. Gasparics Gyula: Jeles(5)kedj a helyesírásban! AVKF Vác, 005. Laczkó Krisztina Mártonfi Attila: Helyesírás. Osiris Kiadó, Bp., 004. Magyar helyesírási szótár. Akadémiai Kiadó, Bp., 999. Ajánlott irodalom: Gasparics Gyula: Oktatótábla a j ly-os szavak köréből. Zsámbék, 00. Gasparics Gyula: Helyesírási nefelejcs. AVKF Vác, 006. Cs. Nagy Lajos: Helyesírási gyakorlókönyv. Trezor Kiadó, Bp., 005. Fercsik Erzsébet: Helyesírási kalauz. Krónika Nova Kiadó, Bp., 00. Vörös Ferenc: Helyesírási tréningek. Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet 994. Tantárgyfelelős: Hegedűs Attila Oktatók: Gasparics Gyula, Forró Orsolya 4

F o n e t i k a. félév A tantárgy célja, hogy az egyetemi tanulmányaik kezdetén levő magyar szakos hallgatókat megismertesse az általános és a magyar fonetika legfontosabb kérdéseivel, számba vegye a hangtannal kapcsolatos legátfogóbb kérdéseket, megismertesse a magyar hangrendszert, megalapozza a további leíró grammatikai, dialektológiai és nyelvtörténeti (hangtörténeti) tanulmányokat. DAVID CRYSTAL (998): A nyelv enciklopédiája. Osiris, Budapest. 64 4. JACQUES DURAND SIPTÁR PÉTER (997): Bevezetés a fonológiába. Osiris, Budapest. GÓSY MÁRIA (004): Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris, Budapest. KÁLMÁN LÁSZLÓ NÁDASDY ÁDÁM (999): Hárompercesek a nyelvről. Osiris, Budapest. 5 6. KÁLMÁN LÁSZLÓ TRÓN VIKTOR (005): Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 54 68. KASSAI ILONA (998): Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. STEVEN PINKER (999): A nyelvi ösztön Hogyan hozza létre az elme a nyelvet? Typotex. 55 89. KENESEI ISTVÁN (szerk.) (004): A nyelv és a nyelvek. Ötödik, javított, bővített kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest. 65 76. SIPTÁR PÉTER (006): Hangtan. In: Kiefer Ferenc (szerk.): A magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest. SIPTÁR PÉTER (998): A hangsúly és a hanglejtés. In: É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris, Budapest. SZENDE TAMÁS (995): A beszéd hangszerelése. MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest. Tantárgyfelelős: Németh Renáta Oktatók: Cser András, Forró Orsolya F o n e t i k a A nyelvi kommunikáció és a nyelv mint jelrendszer; a nyelv kettős tagolódása. Nyelv és beszéd, a nyelv leírása, a grammatikai rendszer szintjei. A hangtani leírás szintje. A beszédképző szervek és a zöngeképzés mechanizmusa. Az akadályképzés. A beszédképző szervek lehetséges működésmódjainak típusai. A magánhangzók képzési dimenziói. A mássalhangzók képzési dimenziói. Artikulációs alapú mássalhangzóosztályozás az akadály típusa, az akadályképzés helye szerint. Fonetikai átírási rendszerek. A fonotaxis alapjai. Asszimilációs folyamatok. A szótag. Szupraszegmentális tényezők. Hangtörténeti alapismeretek. Lásd az nál! Tantárgyfelelős: Németh Renáta Oktatók: Forró Orsolya 5

S z ó - é s a l a k t a n A mai magyar nyelv szófaji rendszerei problémák és lehetőségek. Az ige (az ige jelentése, az igenemek, a tranzitivitás, az igék osztályozási lehetősége egyéb szempontok szerint). A főnevek. A melléknevek. A számnevek helye a szófaji rendszerben. A névmások. A segédszók (a névelő, a névutó, az igekötő, a módosítószó, a kötőszó, a segédige). A partikulák problémája. Az egyes szófajok jelentésbeli, alaktani (tőtípusok, toldalékolhatóság) és mondattani sajátosságai (mondatrészszerep, bővíthetőség). A morfológia tárgya: a morfémák (szóelemek), a morfémaszerkezetek, a morfémarendszerek. A morféma fogalma és fajai, a morfémaalternánsok, szabad és kötött morfémák. A morfémaszerkezet felépítése és elemzése. Az affixumok osztályozása a tőhöz képest elfoglalt helyük szerint. Az ún. kötőhangzó-probléma. Az affixumok (suffixumok) alaki és funkció szerinti osztályozása. Az igetövek. A névszótövek. A képzők jellemző sajátosságai. A magyar nyelv képzőrendszere. A magyar esetrendszer. Az igeragozás (igei mód- és időjelek, igei személyragok). A szóösszetétel. A mozaikszó-alkotás. A ritkább szóalkotásmódok. KESZLER BORBÁLA (szerk.): Magyar Grammatika. Bp., 000. E. ABAFFY ERZSÉBET: A mediális igékről. MNy. 74. [978] 80 9. ANTAL LÁSZLÓ: A formális nyelvi elemzés. Bp., 964. 4 9. BERRÁR JOLÁN: Morfológiai szerkezetek szintaktikai szerkezetek. MMNySzgy. II. 0 6. KÁROLY SÁNDOR: A szóösszetételek és a velük kapcsolatos lexikai egységek. MMNySzgy. 78 94. KESZLER BORBÁLA: A mai magyar nyelv szófaji rendszerezésének problémái. Nyr. 9. [995] 0 8. KIEFER FERENC: A magyar főnév esetei. MMNySzgy. I. 5 58. H. MOLNÁR ILONA: Az igei csoport, különös tekintettel a vonzatokra. MMNySzgy. I. 9 46. H. MOLNÁR ILONA: Módosító szók és módosító mondatrészletek a mai magyar nyelvben. NytudÉrt. 60. [968] 65 79. RÁCZ ENDRE: Redundáns formák a magyar nyelv grammatikai rendszerében. MMNySzgy. 66 77. G.VARGA GYÖRGYI: Néhány nem tiszta szófaji kategória vizsgálati módjáról. TanSzóf. 59 7. Tantárgyfelelős: Gáspári László Oktatók: Szereczné Hegedűs Rita S z ó - é s a l a k t a n A anyagát az hoz kapcsolódó, illetőleg a szigorlati felkészülést elősegítő gyakorlati elemzések, valamint az egyes szakirodalmi anyagok megbeszélése jelenti. Kötelező olvasmányok: ANTAL LÁSZLÓ: A magyar esetrendszer. NytudÉrt. 9. 57 77. ANTAL LÁSZLÓ: A formális nyelvi elemzés. Bp., 964. 4 9. DEME LÁSZLÓ: A beszéd és a nyelv. Bp., 984. 0 6. KESZLER BORBÁLA: A mai magyar nyelv szófaji rendszerezésének problémái. Nyr. 9. [995] 0 8. KIEFER FERENC: A magyar főnév esetei. MMNySzgy. I. 5 58. M. KORCHMÁROS VALÉRIA: Az -ék: többesjel! NrNytud. 6. [995] 95 07. LENGYEL KLÁRA: Van a magyarban összetett jelző! 5. fejezet. Nyr. 0. [996] 95 0. D. MÁTAI MÁRIA: A határozószók helye a szófaji rendszerben. MNy. 84. [988] 44. RÁCZ ENDRE: A birtokos személyragozásnak a birtok többségét kifejező alakrendszere. TanSzóf. 5 49. G. VARGA GYÖRGYI: Néhány nem tiszta szófaji kategória vizsgálati módjáról. TanSzóf. 59 7. VELCSOV MÁRTONNÉ: A -ható/-hető képző szerepe a mai magyar nyelvben. NrNytud. XV XVI. 09 7. Tantárgyfelelős: Gáspári László Oktatók: Szereczné Hegedűs Rita, Szerecz György, Tóth László 6

. félév M o n d a t t a n 4 A mondat fogalma. A modalitás. A mondat implicit jelentései (beszédaktus, fatikus elemek, előfeltevések). A mondatok osztályozása modalitásuk szerint. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint. A mondatok osztályozása logikai minőségük szerint. A különböző mondatrészek. Mellérendelt összetett mondatok. Az alárendelt mondatok (állítmányi, alanyi, tárgyi, határozói, jelzői alárendelések). Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok. A többszörösen összetett mondatok. Szöveggrammatikai jelenségek az összetett (és a többszörösen összetett) mondatokban. A mondatszerkesztésnek önálló hangtesttel nem bíró eszközei (a hangsúly, a hanglejtés, a szórend aktuális tagolás). Modern mondattanok. AUSTIN, JOHN L.: Tetten ért szavak. Bp., 990. BÁNRÉTI ZOLTÁN: A megengedő kötőszók szintaxisáról és szemantikájáról. NytudÉrt. 7. BERRÁR JOLÁN: A mondat formai ismertetőjegyei. MMNySzgy. 65 88., valamint ÁNyT. I. [96)] 5 76. KÁROLY SÁNDOR: Mondat és megnyilatkozás. MMNySzgy. 4 49., valamint Néprajz és Nyelvtudomány 4 5. 49 6. KESZLER BORBÁLA: Az összetett mondatok modalitása. In: RÁCZ ENDRE (szerk.): Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Bp. 989. 8 05. KIEFER FERENC: Modalitás. Linguistica. Series C. Relationes i. Bp., 990. KIEFER FERENC: Az aspektus és a mondat szerkezete. In: Strukturális magyar nyelvtan. Mondattan. Szerk. KIEFER FERENC. Bp., 99. 80 8. NÉMETH T. ENIKŐ: A kötőszók szerepe a megnyilatkozáshatár vizsgálatában. NrNytud.. [987 88] Szeged, 67 8. PÉTER MIHÁLY: A nyilatkozat mint a nyelvi közlés alapegysége. MMNySzgy. 50 6., valamint MNy. 8. [986] 0. Tantárgyfelelős: Szereczné Hegedűs Rita Oktatók: Gáspári László, Szereczné Hegedűs Rita, É. Kiss Katalin M o n d a t t a n A feladata a mondattan vitatott és nehezebb kérdéseinek magyarázata, valamint az elemzési készség fejlesztése. FALUVÉGI KATALIN KESZLER BORBÁLA LACZKÓ KRISZTINA (szerk.): Magyar leíró nyelvtani segédkönyv. Bp., 996. Mai magyar nyelvi gyakorlatok. I. Bp., 99. RÁCZ ENDRE SZEMERE GYULA: Mondattani elemzések. Bp. 97. KESZLER BORBÁLA: Az egyszerű és az összetett mondat határsávja. TanMondt.. Tantárgyfelelős: Szereczné Hegedűs Rita Oktatók: Szereczné Hegedűs Rita, Tóth László 7

S z ö v e g t a n 4. félév A szövegtan mivolta, az elnevezés komplexitása, történeti előzmények (poétikák, retorikák, a hermeneutika, a filológia, a nyelvtudomány, a szociolingvisztika, az antropológiai nyelvészet, a beszédaktus-elmélet.) A szöveg fogalma (a formai kikötés kérdése, a funkcionális jegyek, a függvényszerű beágyazottság, a szövegszintek kérdése). A szöveg pragmatikai természete (a szupertéma és a szuperstruktúra). A pragmatikai természet mibenléte: a koherencia. A szöveg szemantikai szintje: a kohézió. A szöveg szintaktikai szintje: a konnexitás. A szöveg szerkezete: a szövegmondat és a mondatszöveg, a mondategész, a mondategység, a szabad mondat és a csonkított mondat. Szövegszerkezeti alapegységek mint a szuperstruktúra részegységei. A szövegtan kapcsolata más tudományokkal: szemiotika, irodalomelmélet, pszichológia, nyelvfilozófia, esztétika, szociológia, diskurzuselemzés. A szövegalkotás és -befogadás folyamata és tényezői. Az interpretáció. A szöveg terjedelme az egyes szintek viszonylatában. A médium jelentősége, multimedialitás. Szövegfonetika. Szöveggrammatika. a rekurrencia fajai és szerepe. Időszerkezet, térszerkezet, ok-okozati viszony. Értékrendszer a szövegben. Keret, séma, forgatókönyv. A szövegtípus szövegszervező szerepe. A szöveg szociolingvisztikája, a beszédszituáció. Szövegtípusok. Intertextualitás. AUSTIN, JOHN L.: Tetten ért szavak. Bp., 990. BALÁZS JÁNOS: A szöveg szemantikai szerkezete. MNy. 88. [99] 4 45. BALÁZS JÁNOS: A szöveg. Bp., 985. BÁNRÉTI ZOLTÁN: A szempont a szöveg In: A szövegtan a kutatásban és az oktatásban. 979. 77 8. BÁNRÉTI ZOLTÁN: A szöveg interpretációja és témája. NyK. 8. [979] 8. BÁNRÉTI ZOLTÁN: Téma és anaforikus viszonyok a szövegben. MNy. 75. [979] 406-45. BEAUGRANDE, R. DE DRESSLER, W.: Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Bp., 000. FEHÉR ERZSÉBET: A szövegkutatás megalapozása a magyar nyelvészetben. NytudÉrt. 47. sz., 000. Tantárgyfelelős: Gáspári László Oktatók: Gáspári László, Szerecz György U r á l i n é p e k é s n y e l v e k Az uráli népek legfontosabb jellemzőinek megismerése (létszám, lakóhely, nyelvjárások, etnikai csoportok), valamint bevezetés az uráli összehasonlító nyelvészet társtudományaiba: az őstörténetbe, a tárgyi néprajzba és a folklórba, a nyelvrokonok irodalmába. DOMOKOS PÉTER: Uralisztikai olvasókönyv. Bp., 977. DOMOKOS PÉTER (szerk.): Finnugor szamojéd (uráli) regék és mondák. I II. Bp., 984. HAJDÚ PÉTER (szerk.): Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Bp., 975. HAJDÚ PÉTER DOMOKOS PÉTER: Uráli nyelvrokonaink. Bp., 980. LAITINEN, KAI: A finn irodalom története. Bp., 98. Tantárgyfelelős: Csúcs Sándor Oktatók: Csúcs Sándor 8

A m a g y a r n y e l v f i n n u g o r a l a p j a i Az uráli nyelvek elsősorban a magyar közös alapnyelvre visszavezethető elemeinek tárgyalása: az alapnyelvi magán- és mássalhangzórendszer, prozódiai sajátságok, morfonológia, morfémaosztályok, névragozás, névszójelek, birtokos személyjelek, mód- és időjelek, igeragozás, a szókészlet etimológiai rétegei, szóképzés és szóösszetétel, mondattani jegyek. BERECZKI GÁBOR: A magyar nyelv finnugor alapjai. Bp., 998. HAJDÚ PÉTER: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. 5 Bp., 989. HAJDÚ PÉTER: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Bp. 99. LAKÓ GYÖRGY: A magyar nyelv finnugor alapjai. Bevezetés. Hangtan. Bp., 964. DOMOKOS PÉTER (szerk.): Uralisztikai olvasókönyv. Bp., 977. Tantárgyfelelős: Csúcs Sándor Oktatók: Csúcs Sándor, Falk Nóra, Tánczos Orsolya H a n g t ö r t é n e t A magyar nyelv hangállományának fejlődéstörténete. A hangfejlődés lefolyásának, szabályainak tanulmányozása a nyelvhasonlítás és a nyelvemlékek segítségével. A legfontosabb szórványemlékek (DAI., VA., TA.) adatainak elemző olvasása és értékelése a hangtörténet szempontjából. KISS JENŐ PUSZTAI FERENC: Magyar nyelvtörténet. Budapest, 00. BERECZKI GÁBOR: A magyar nyelv finnugor alapjai. Bp., 996. Ó-magyar olvasókönyv. Összeállította JAKUBOVICH EMIL és PAIS DEZSŐ. Pécs, 99. 5 ; 4 7. Szemelvények a magyar nyelvemlékekből. 4 Összeállította SIMON GYÖRGYI. Egyetemi jegyzet. Bp., 986. Tantárgyfelelős: Hegedűs Attila Oktatók: Csáki Éva, Németh Renáta, Kacskovics-Reményi Andrea 9

N y e l v é s t á r s a d a l o m 5. félév A nyelv rétegződése. Nyelv és társadalom kapcsolatai. Nyelv és nyelvjárás. A nyelvjárások átalakulása. A nyelvföldrajz sajátosságai és kritikája. A kettősnyelvűség. A regionális köznyelv. A pidgin és a kreol nyelvek. A lingua franca. Eredetelméletek. A diglosszia. A szociolingvisztikai módszerek kialakulása a változatvizsgálatokban. Az európai és a magyar nyelvjárástudomány rövid története: a kezdetek, a nyelvatlaszok kora, strukturalista törekvések, kommunikatív dialektológia. Kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi attitűd. Módszertani kérdések: nyelvi adat, anyaggyűjtés. A változatvizsgálatok problémái és eredményei (nyelvi asszimiláció, nyelvkontaktus és nyelvvesztés, nyelvcsere, stigmatizáció és hiperkorrekció). A nyelvi hátrányos helyzet. BARTHA CSILLA: A kétnyelvűség alapkérdései. Bp., 999. BORBÉLY ANNA: Nyelvcsere. Szociolingvisztikai kutatások a magyarországi románok közösségében. Bp., 00. CSERESNYÉSI LÁSZLÓ: Nyelvek és stratégiák avagy a nyelv antropológiája. Bp., 004. DE SWAAN, ABRAM: A nyelvek társadalma. A globális nyelvrendszer. Bp., 004. KISS JENŐ: Társadalom és nyelvhasználat. Bp., 995. KISS JENŐ (szerk.): Dialektológia. Bp., 000. SÁNDOR KLÁRA: Szociolingvisztikai alapismeretek. In: Sándor Klára (szerk.): Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged, 00. 7 48. TRUDGILL, PETER: Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. Szeged, 997. WARDAUGH, RONALD: Szociolingvisztika. Bp., 995. Tantárgyfelelős: Hegedűs Attila Oktatók: Hegedűs Attila, Tóth László J e l e n t é s t a n A szemantika tárgya, a jelentés definiálásának problémái. Jelentés, gondolat és valóság. A szó jelentése: lexikális jelentés, a szavak szemantikai osztályozása. Mondatjelentés: a predikatív viszony propozícionális jelentés, a mondat mint logikai egység. A hagyományos magyar leíró rendszer és a szemantika. A mondat szerkezete. A jelentés tömbösödése és szinteződése. A transzformációs generatív grammatika. A nyelvi cselekvés. A mondat jelentéselemei. A jelentéstan és a grammatika kapcsolata. A szemantikai mélyszerkezet. A mesterséges intelligencia és a nyelv. ANTAL LÁSZLÓ: A jelentés világa. Bp., 978. BLOOMFIELD, LEONARD: Jelentés. In: ANTAL LÁSZLÓ (szerk.): Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény. II. Bp., 98. 70 75. HORÁNYI ÖZSÉB SZÉPE GYÖRGY (szerk.): A jel tudománya. Bp., 975. KÁROLY SÁNDOR: Általános és magyar jelentéstan. Bp., 970. KATZ, JERROLD FODOR, JERRY: Egy szemantikai elmélet struktúrája. In: HAVAS FERENC (szerk.): Szemantika a generatív grammatikában. Bp., 98. 7 5. KIEFER FERENC: A jelentéskutatás újabb irányzatai. MNy. 85. [989] 57 7. SZENDE TAMÁS: A jelentéstan alapvonalai. Bp., 996. Tantárgyfelelős: Gáspári László Oktatók: Gáspári László, Németh Renáta 0

S t i l i s z t i k a A stilisztika története; a stilisztika a nyelvészet és az irodalomtudomány határán. A modern stilisztika irányzatai. A stilisztikai kutatások tárgykörei és vizsgálati módszereik. A stílus fogalma; különböző stílusfelfogások. A beszédhelyzet mint stílusalakító tényező. Az irodalmi kommunikáció sajátosságai. Az íráskép (a látható nyelv ); akusztikai eszközök (hangszimbolika, hangalakzatok stb.). Jelentéstani eszközök (szóképek, képek, képrendszerek). Alakzatok (átalakító műveletek: adjekció, detrakció, transzmutáció, immutáció). A szöveg kompozicionális eszközei (szerkezeti egységek; térbeli, időbeli és oksági viszonyok; ismétlés, ellentételezés; toposz, motívum, embléma). Hagyományozott szövegtípusok, illetve a műnemek és műfajok stílusa. BARTHA HORVÁTH J. NAGY SZABÓ: Kis magyar stilisztika. Bukarest, 968. CSÚRI KÁROLY: Lehetséges világok. Bp., 987. FÁBIÁN SZATHMÁRI TERESTYÉNI: A magyar stilisztika vázlata. Bp. 958. FÁBIÁN HORVÁTH: Stilisztikai elemzési tájékoztató és szöveggyűjtemény. Bp., 98. Helikon 970/ 4. (Stilisztika); 974/ 4. (Poétika); 988/ 4. (Stilisztika); 990/4. (Metaforaelmélet); 995/. (Stíluselmélet). SZABÓ SZÖRÉNYI: Kis magyar retorika. Bp., 988. SZABÓ ZOLTÁN: Szövegnyelvészet és stilisztika. Bp., 988. SZIKSZAINÉ NAGY IRMA: Stilisztika. Bp., 994. Tantárgyfelelős: Gáspári László Oktatók: Gáspári László, Szerecz György N y e l v t ö r t é n e t A nyelvtörténet elméleti alapjai. A nyelvrokonság. A dinamikus szinkrónia. A nyelvtörténet forrásai és módszerei. A nyelvhasonlítás. A nyelvemlékek típusai. Hangfejlődési tendenciák, szórványos hangváltozások, az analógia. A magyar hangtörténet főbb vonásai az ősmagyar kor kezdetétől napjainkig. Az egyes szinkróniák jellemző hangtani rendszerei. A szófajok története, a szóösszetétel, a több szófajúság nyelvtörténeti aspektusai. A magyar szókészlet strukturális és funkcionális jellemzői és ezek változásai. A szókészlet eredetbeli rétegződése (ősi, jövevény, belső keletkezésű szavak). A témákhoz kapcsolódó jelentéstörténeti, mondattörténeti és művelődéstörténeti kérdések tárgyalása. KISS JENŐ PUSZTAI FERENC: Magyar nyelvtörténet. Budapest, 00. BENKŐ LORÁND: A történeti nyelvtudomány alapjai. Bp., 988. BENKŐ LORÁND (főszerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana. I II/. Bp., 99., 99., 995. BERECZKI GÁBOR: A magyar nyelv finnugor alapjai. Bp., 996. BYNON, THEODORA: Történeti nyelvészet. Bp., 997. Tantárgyfelelős: Hegedűs Attila Oktatók: Hegedűs Attila, Gerstner Károly

N y e l v e m l é k e l e m z é s 6. félév A gyakorlat az ómagyar szövegek nehézség nélküli olvasását, megértését és nyelvtörténeti alapú elemzését tartalmazza. Célja, hogy az alaktan és a mondattan történeti vonatkozásait elsajátítva általános kép alakuljon ki a nyelvtörténeti változások törvényszerűségeiről, és ezeket az ismereteket a hallgatók képesek legyenek az elemzések során is alkalmazni. A történeti alaktan (tövek és toldalékok) kérdései; hang-, szó- és alaktörténeti elemzések a kis szövegemlékek (HB., ÓMS., KT., GyS.), és a legkorábbi kódexek (JókK., MünchK., BécsiK.) alapján. BÁRCZI GÉZA: A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése. Bp., 98. BÁRCZI GÉZA: Magyar történeti szóalaktan. A szótövek. Bp., 958. BÁRCZI GÉZA: A tárgyas -ja~-i személyrag. MNy. 7. [975] 9. BENKŐ LORÁND: A magyar birtokos jelzős szerkezet jelölésének történetéből. MNy. 84. [988] 4. BENKŐ LORÁND: Szempontok a jelentésfejlődések jellegének, irányának, kronológiájának megállapításához. NytudÉrt. 8. Bp., 974. 9 97. Tantárgyfelelős: Hegedűs Attila Oktatók: Gerstner Károly, Csáki Éva, Németh Renáta, Kacskovics-Reményi Andrea *** K ö t e l e z ő e n v á l a s z t h a t ó n y e l v é s z e t i t a n t á r g y a k * Az ide tartozó tantárgyak: *Könyvtárinformatika ( ) Dialektológia Pszicholingvisztika Szociolingvisztika Nyelvpatológia Nyelvtörténeti szak Grammatikai szak Névtani szak Lexikológiai-lexikográfiai szak Pragmatikai szak Stilisztikai szak Retorikai szak Helyesírási készségfejlesztés Nyelvművelés nyelvi kultúra Nyelvészeti szak A kötelező és ajánlott irodalom kiválasztása a mindenkori kurzusvezetők tiszte és felelőssége.