HU Schengen A szabad mozgás kulcsa Európában 2013. SZEPTEMBER
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 1 SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA 2 RENDŐRSÉGI ÉS VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS 2 Belső határok 2 Külső határok 3 SIS (Schengeni Információs Rendszer) 4 IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS 5 VÍZUMOK 6 MENEKÜLTÜGY 7 A SCHENGENI ÖVEZET TÉRKÉPE 8 A kiadványt a Tanács Főtitkársága készítette, kizárólag tájékoztatási céllal. A Tanácsról bővebben az alábbi weboldalon tájékozódhat: www.consilium.europa.eu Európai Unió, 2013 A sokszorosítás a forrás feltüntetésével engedélyezett.
Schengennek, ennek a Moselle folyó partján elterülő dél-luxemburgi falucskának a neve eggyé vált az Európán belüli belső határellenőrzések eltörlésének és a szabad mozgásnak a fogalmával. A schengeni térség fokozatosan alakult ki: * 1985. június 14-én hívta életre az az öt ország (Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg és Hollandia), amely e napon aláírta a Schengeni Megállapodást. * Öt évvel később pedig a Schengeni Egyezményben meghatározták, hogy miként kell a belső határellenőrzések megszüntetését a gyakorlatban megvalósítani. Az egyezmény emellett számos szükséges és kötelező intézkedést is megfogalmaz, amelyek a külső határellenőrzések szigorítását, az egységes vízumok kiadására vonatkozó eljárások meghatározását, a kábítószer-kereskedelem elleni fellépést, valamint egy közös információmegosztási rendszernek, az ún. Schengeni Információs Rendszernek (SIS) a kialakítását célozzák. * A határellenőrzések tényleges megszüntetése 1995. március 26-án kezdődött, amikor hét ország (a kezdeti öt tagállam, Portugáliával és Spanyolországgal kiegészülve) megszüntette a belső határaikon történő ellenőrzéseket. * Azóta a schengeni térség folyamatosan bővül, és abban immár Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország, valamint a nem uniós tagállam Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein vesz részt. * Bulgária és Románia jövőbeli csatlakozásával a schengeni térség már 28 európai országra fog kiterjedni. * Négy olyan uniós tagállam is van, amely viszont a schengeni térségben nem vesz részt, bár a schengeni szabályok közül néhányat alkalmaznak. Ezek a tagállamok: Ciprus, az Egyesült Királyság, Horvátország és Írország. Valamennyi schengeni országban rendszeres értékelés folyik annak biztosítása érdekében, hogy a közösen elfogadott szabályokat mindenki helyesen alkalmazza. Az, hogy a belső határokon megszűnt az ellenőrzés, más szakpolitikai területekre is kihat, így például a határokon átnyúló bűnözés kezelésének kérdésére, illetve a határokon átnyúló utazás, kereskedelem és igazságszolgáltatás témájára. A schengeni térségre vonatkozó szabályok tehát nem csupán a személyek szabad mozgását érintik, hanem a vízumpolitika, a menekültügy, valamint a rendőrségi, vám- és igazságügyi együttműködés területét is. 1 EU
SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA * A schengeni térségen belüli szabad mozgás jog: olyan jog, amely több mint félmilliárd európai polgáron kívül a schengeni térségben jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat is megilleti. A térségben tartózkodó külföldi állampolgárok azzal a feltétellel gyakorolhatják e jogukat, hogy érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek: ebben az esetben nincs szükségük vízumra. A térségben utazó külföldi állampolgárok pedig bármely hat hónapos intervallumban legfeljebb 90 napig mozoghatnak szabadon. * A szabad mozgás azt jelenti, hogy nincs többé sorban állás a repülőtéri, tengeri és szárazföldi határátkelőhelyeken, és nincs többé belső határforgalom-ellenőrzés. Az ellenőrzésre szolgáló infrastruktúrát, így a határőrfülkéket és a sorompókat lebontották. * Minden részt vevő országnak jogában áll azonban, hogy a mindennapi rendőrségi, vámhatósági és idegenrendészeti munka részeként nemzeti területén bárhol személy- és vámellenőrzést végezzen. Ez a közúti ellenőrzésektől kezdve a szervezett bűnözés elleni küzdelemig sokféle formát ölthet. RENDŐRSÉGI ÉS VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS Belső határok * A szomszédos országok szoros együttműködést folytatnak, és közös határaik mindkét oldalán közös műveletek és ellenőrzések végzésére jogosultak. Példaként említhetjük az ellenőrzött kábítószer-szállításokat és a közös rendőrségi járőrszolgálatokat is. * A bűnüldöző szervek tagjai határon átnyúló, a szomszédos országok területén folytatott megfigyelést és üldözést is végezhetnek olyankor, ha például egy bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy úgy próbál az egyik ország rendőrsége elől elmenekülni, hogy a határt átlépve egy szomszédos országba szökik. * A közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén a tagállamok kivételes módon, 30 napot nem meghaladó átmeneti időszakra visszaállíthatják a határellenőrzést belső határaikon. Ilyen intézkedésre adhatnak okot a potenciális biztonsági kockázattal járó nagyobb sportesemények. 2
Frontex Külső határok * A schengeni térség külső határa több mint 50 000 km hosszan húzódik (ennek mintegy 80%-a tengeri, 20%-a szárazföldi határ), ami több száz repülőteret, tengeri kikötőt és szárazföldi határátkelőhelyet jelent. * Minden egyes schengeni állam felelős a hozzá tartozó külső határok ellenőrzéséért. A schengeni térségen belül valamennyi külső határátkelőhelyen egységes ellenőrzési szabványokat és szinteket alkalmaznak, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. E közös szabályokat a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex tartalmazza. * Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) 1 2005-ben jött létre, és kezdte meg működését. Fő feladata, hogy kiegészítse a schengeni térségben részt vevő tagállamok nemzeti határigazgatási rendszereit oly módon, hogy előmozdítja a külső határok integrált igazgatását, és koordinálja az uniós szintű operatív együttműködést. Az Ügynökség célja, hogy fokozza a schengeni térség külső határának biztonságát. * A tagállamok kirendelhetik határőreiket egy másik tagállamba, hogy ott közös műveletekben vegyenek részt, és támogatást nyújtsanak azoknak a tagállamoknak, amelyekre különleges nyomás nehezedik. * A külső határoknál bonyolított kishatárforgalomról szóló uniós szabályokkal összhangban számos schengeni állam kötött kétoldalú megállapodást a szomszédos harmadik országokkal, amelynek keretében a kishatárforgalmat, kereskedelmet, társadalmi és kulturális cseréket, valamint a regionális együttműködést elősegítő kishatárforgalmi engedélyek kiállítására is sor kerül. ORIS-MULTIMEDIA DPTO AUDIOVISUALES 1 www.frontex.europa.eu 3
ORIS-MULTIMEDIA DPTO AUDIOVISUALES SIS (Schengeni Információs Rendszer) * A belső határokon történő ellenőrzés megszüntetésének egyik legfontosabb kötelező intézkedése a SIS 2. A SIS a tagállamok határellenőrzési, migrációs, valamint bűnüldöző szerveit szolgáló közös adatbázis. A hatóságok a határokon, az ország területén belül, illetve külföldön a konzulátusokon is hozzá tudnak férni a rendszerhez. A SIS-re szigorú, speciális adatvédelmi szabályok vonatkoznak. * A SIS 2013 áprilisában több mint 47 millió bejegyzést tartalmazott az alábbiakra vonatkozóan: személyek (több mint 1 millió bejegyzés) akik nem léphetnek be és nem tartózkodhatnak a schengeni térségben (74%); akik ellen elfogatóparancsot adtak ki (európai elfogatóparancs) (4%); akik eltűntek (6%); akik az igazságügyi hatóságok előtti megjelenésre kaptak idézést (11%); akik rejtett vagy célzott ellenőrzés tárgyát képezik (5%); valamint elveszett vagy ellopott tárgyak (csaknem 46 millió), amelyeket lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresnek: kitöltetlen vagy kiállított okmányok (87%), így például útlevelek, személyazonosító igazolványok, vezetői engedélyek, tartózkodási engedélyek, úti okmányok, járműokmányok; gépjárművek és rendszámtáblák (11%); lőfegyverek (1%), valamint bankjegyek (1% alatt). * 2012-ben a SIS több mint 116 000 találatot adott ki: ebből mintegy 83 000 személyekre, 33 000 pedig tárgyakra ezen belül több mint 16 000 lopott gépjárműre vonatkozott. Ez napi szinten több mint 310 találatot jelent (és ebből naponta átlagosan 44 érint lopott gépjárműveket). 4 2 www.sirene.europa.eu
Europol EU IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS * A schengeni országok a kölcsönös igazságügyi együttműködés terén az eljárások megkönnyítésére néhány speciális szabályt alkalmaznak. Ezek közé tartozik a ne bis in idem elv, amelynek értelmében egy adott személyt ugyanazon bűncselekményért nem lehet kétszer büntetőeljárás alá vonni és elítélni a schengeni térség különböző országaiban. A rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó eredeti schengeni rendelkezések legtöbbje időközben beépült az EU valamennyi tagállamában alkalmazandó uniós jogba. EU 5
VÍZUMOK * Egységes schengeni vízumot kapnak a schengeni térségbe látogató azon külföldi állampolgárok, akikre az 539/2001/EK rendelet értelmében vízumkötelezettség vonatkozik. Ez a vízum érvényességi idejének korlátain belül szabad mozgásra jogosít a schengeni térségen belül. A vízum érvényességi ideje legfeljebb 90 nap. Abban az esetben, ha valaki 90 napot meghaladóan tartózkodik a térségben, vagy a schengeni országok valamelyikében lakóhellyel rendelkezik, a nemzeti jogszabályok az irányadók. * 2012-ben világszerte több mint 14 millió schengeni vízumot adtak ki. Összehasonlításképpen a schengeni országok által kiadott, hosszú távú (90 napot meghaladó) tartózkodásra jogosító vízumok száma alig haladta meg az egymilliót. * A schengeni államok együttműködnek egymással, hogy saját országukban vagy régiójukban megkönnyítsék a kérelmezők számára a schengeni vízum igénylését. * A schengeni országok valamennyi konzulátusa világszerte egységes szabályokat alkalmaz a vízumok kiadása tekintetében. * 2011 októberében megkezdte működését a vízuminformációs rendszer (VIS), amely a tagországokat és a külső határátkelőhelyeket összekötő közös adatbázis. Ennek alkalmazását fokozatosan kiterjesztik, hogy a világ összes régiójában hozzáférhető legyen. A rendszer világszerte megkönnyíti a vízumkérelmek feldolgozását a schengeni tagországok konzulátusain, és hozzájárul a külső határellenőrzés hatékonyabbá tételéhez. 6
ORIS-MULTIMEDIA DPTO AUDIOVISUALES MENEKÜLTÜGY * 2012-ben az EU 27 tagállama Norvégiával és Svájccal együtt összesen körülbelül 287 900 elsőfokú határozatot hozott menedékjog iránti kérelmek ügyében. A határozatok egynegyede pozitív volt, míg az esetek háromnegyed részében a kérelmeket elutasították. * A menedékjog iránti kérelmek elbírálásában illetékes állam meghatározására létezik egy mechanizmus (ez az úgynevezett dublini rendelet) egyrészt annak elkerülése érdekében, hogy ugyanaz a személy egyszerre több schengeni államban is benyújtson menedékjog iránti kérelmet, másrészt annak a kockázatnak a kiküszöbölésére, hogy esetlegesen egyik ország sem foglalkozik a kérelemmel. Erre a célra az ujjlenyomatok cseréjét lehetővé tevő adatbázist is létrehoztak (Eurodac). * Az Európai Parlament folytatni fogja a közös európai menekültügyi rendszer (CEAS) létrehozására irányuló munkáját. Ez szükségessé teszi számos meglévő uniós menekültügyi jogi eszköz naprakésszé tételét, hogy ennek köszönhetően növekedjen a harmonizáció mértéke és javuljon a tagállamok közötti szolidaritás. Az új rendszer a gyakorlati együttműködés megerősítését is jelenti majd egyben, a 2010-ben létrehozott Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalon keresztül. 7
A SCHENGENI TÉRSÉG RÉSZÉT KÉPEZŐ UNIÓS TAGÁLLAMOK* 1995: Belgium Franciaország Hollandia Luxemburg Németország Portugália Spanyolország 1997: Ausztria Olaszország 2000: Görögország 2001: Dánia Finnország Svédország 2007: Cseh Köztársaság Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Málta Szlovákia Szlovénia A SCHENGENI TÉRSÉG RÉSZÉT KÉPEZŐ NEM UNIÓS TAGÁLLAMOK* 2001: Izland Norvégia 2008: Svájc 2011: Liechtenstein OLYAN UNIÓS TAGÁLLAMOK, AMELYEK CSATLAKOZÁSA A SCHENGENI TÉRSÉGHEZ MÉG FOLYAMATBAN VAN* Bulgária Románia A SCHENGENI TÉRSÉGNEK NEM RÉSZÉT KÉPEZŐ UNIÓS TAGÁLLAMOK* Ciprus Egyesült Királyság Horvátország Írország * 2013. szeptemberi adatok. 8
LI: Liechtenstein LI
QC-02-13-227-HU-C Rue de la Loi/ Wetstraat 175 1048 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Tel. +32 22816111 www.consilium.europa.eu doi:10.2860/59642