Síüö épaloása Opiai leépezés visszaveődés és öés újá Az opiai ép. Poszeű ág épe P poszeű ágból iiduló eszőleges ésugá a visszaveődés uá úg hagja el a üö, miha a P poból idul vola i. Ha eg ado P poból iiduló ésugaa visszaveődése és/vag öése uá az opiai eszöz úg hagjá el, hog a sugaa vag azo meghosszabbíásai eg ado P poo mee eeszül, ao az modju, hog az opiai eszöz épe alo, és a P poo a P po épée evezzü. A ép ípusai valódi ág opiai edsze valódi ép valódi valódi ág lászólagos ép lászólagos (viuális)
A síüö: valódi ágól viuális ép A épávolság egelő ágávolsággal. Viuális ág Teisü eg a üöe eső, a P poo ámeő ésugaaból álló összeaó (oveges) éalábo. A ésugaa megodíhaóságából ögö öveezi, hog a üö eg a P poo ámeő összeaó éaláb hagja el. Vagis a P po elé aó összes sugá az opiai eszöz uá a P poo meg eeszül, íg joggal modhaju, hog a P po a P lászólagos (viuális) ág épe. A síüö: viuális ágól valódi ép Viuális ágól pesze eg opiai eszöz aloha viuális épe is! A viuális ág az egmás uái épaloáso leíásáál ago haszos segéd eszöz. lászólagos ág lászólagos ép lászólagos ág valódi ép A ésőbbi leépezési egeleeél viuális ága a ágávolság egaív ( < 0 ).
Kiejed ág épe A iejed ág poszeű ága összességée eihejü. Ezee ülö-ülö alalmazhaju az előzőebe megállapío szabáloa. Síüö alalmazásai Peiszóp Eze alapjá a síüöel öéő épaloás sajáosságai: A épávolság egelő ágávolsággal. A ép egees állású és a ággal azoos agságú. Valódi ág épe viuális, és viuális ág épe valódi. A bal és jobb éz egmás üöépei. Sála üö ogó üö
Releiós goiomée ϕ 80 α Ugaez az eszöz haszálhaó a öésmuaó méésée a miimális deviáció szögée és a pizma öőszögée méésével! Ugacsa haszálhaó a szíép aulmáozásáa (pizmás speoszóp)!
Szögüö γ ε δ α γ 80 β ε 80 o o α β δ 360 α β ϕ 80 α β ϕ 360 δ ϕ o o o P 3 4 4 P P 3 4 3 P 3
Szeás δ α ε δ α δβ α β
Gömbüö épaloása homoú üö domboú üö φ C O O φ C O φ C OC a üöző gömbelüle göbülei özéppoja a üö ílásszöge eőpo a üö opiai özéppoja egees az opiai egel (vag őegel)
Homoú üö óuszávolsága d O (54,. ába) α α B α α OA OC A C OB cosα C cosα OB O O si α O cosα cos ( d α ) C ( d ) Kísélei szemléleés: Hal-éle ooggal. Paaiális özelíés Az opiai egelhez özeli, a egellel is szöge bezáó ésugaaa, a paaiális sugaaa oláozzu a vizsgálao..0 0.8 0.6 0.4 0. 0.0 0.0 0. 0. 0.3 0.4 0.5 Paaiális özelíésbe paaiális óuszávolság
Leépezés paaiális özelíésbe ág a őegele a óuszo ívül α CA β γ CA CA OP A : POA : γ β ε β α ε α γ β CA CA CA Leépezési egele (üö egele)
ág a őegele a óuszo belül α CA β γ CA CA OPA : P AP : α β ε ε α γ α γ β CA CA CA Leépezési egele (üöegele)
em a őegele lévő po leépezés paaiális özelíésbe τ T O K κ C T és az O poo eeszül beajzolju a melléegel. T ág K épé megszeeszhejü az előbb láo módo. Hasolóa apju a icsi τ öív κ épé. Paaiális özelíésbe a icsi öív heleesíheő az opiai egele meőleges icsi szaasszal. Paaiális özelíésbe az opiai egele meőleges icsi szaasz épe az opiai egele meőleges icsi szaasz. A ág- és a épávolsága évées a leépezés egele:
Képszeeszés evezees sugaaal ág a óuszpoo ívül Tág 3 O 4 4 Kép 3 C ág a óuszpoo belül O 3 4 Tág 3 4 C Kép
CPQ és CP Q háomszöge hasoló agíás: agíás és a leépezési egele ewo-éle alaja > 0, ha ép egees állású, < 0, ha ép odío állású. óuszo belüli, valami viuális ág eseé ugaeze az összeüggése évéese. PQ P Q ewo-éle leépezési egele óuszól mé ávolságoa
Domboú üö óuszpoja OB cosα OB O O cosα C O cos α C ( d ) Az opiai egel özelébe haladó (d/ < 0.) páhuzamos sugaa jó özelíéssel eg poba meszi egmás..0 0.8 0.6 0.4 0. 0.0 cosα si α ( d ) 0.0 0. 0. 0.3 0.4 0.5 Az opiai egellel páhuzamosa beeső (paaiális) sugaa úg veőde vissza, miha az (paaiális) óuszpoból idula vola i, Azaz a üö széaó aláb hagja el! Eo óuszpoo viuálisa evezzü. Viuális óuszpo eseé a számoláso mia célszeű a óuszávolságo egaíva eiei. Paaiális özelíésbe paaiális óuszávolság
Képszeeszés evezees sugaaal Tág 4 3 3 Kép 4 C O agíás és leépezési egele CPQ és CP Q háomszöge hasoló 54,9. ába
Opiai leépezés gömb- és síelülee való öés újá si α si α Paaiális özelíés si α α, cosα ε h ϕ h 55,. ába ε h PAO α ε ϕ AOP ϕ ε α α ε ϕ α ϕ ε α α ε ϕ ϕ ε ε ε ( ) ϕ h h ( ) h Leépezési egele: Töőeősség: D P poból iiduló összes (paaiális) sugá a öés uá P poo halad eeszül! Síelüle eseé, íg eo a leépezési egele sí öőelülee: 0
Leheséges esee valódi ág eseé > P P! O! C 55,. ába (a aöbe hibás a d észe!) Előjel megállapodás a leépezési egele alalmazásáál (szemlélees edsze) Ha a ág elől ézve a elüle domboú, ao > 0. Ha a ág elől ézve a elüle homoú, ao < 0. Valódi ág eseé > 0, viuális ág eseé < 0. Valódi ép eseé > 0, viuális ép eseé < 0.
Képoldali (hásó) óuszpo A ágoldalól beeső, az opiai egellel páhuzamos sugaa vag azo meghoszszabbíásai az époldali óuszpoo mee eeszül. óuszpoo és óuszávolságo Tágoldali (elülső) óuszpo A époldalól beeső, az opiai egellel páhuzamos sugaa vag azo meghoszszabbíásai az ágoldali óuszpoo mee eeszül.
Képszeeszés evezees sugaaal ewo-éle leépezési egele 0 Leépezési egele Oldalagíás (55,3. ába) C O T P Q A B 3 3 K P Q PQ és BC P Q és AC QCQ ésugá
Gömbi lecsé. Véolecsé épaloása opiai egel R O O R T K L K K T Az elülső elüle a K épe aloá, amel a hásó elüle jelelée mia valójába em jö lée. A K ép a hásó elüle épaloásáál viuális ág. Ee a épe a végső ép. A lecse elülső elüleée épaloása L L R L L R A lecse hásó elüleée épaloása L L R L L R L L D R R D
A véo lecsé gújópojai és gújóávolságai époldali (hásó) ágoldali (elülső) L L L L D R R D D D D D D D D D Mid a ép-, mid a ágoldali óuszpoo lehee viuálisa is! Leépezési egele D D D D D D
íg eo D D R R L ) ( R R ) ( R R L ahol lecseegele Soszo Lecse ípuso R - - R - - -
> 0 < 0 < 0 > 0
Képszeeszés evezees sugámeeeel, lecseegele evezees sugámeee ( eseé ) gűjő lecse szóó lecse ág oldali óuszsí ősí ép oldali óuszsí ép oldali óuszsí ősí ág oldali óuszsí
Képszeeszés evezees sugámeeeel ( eseé ) Tág Kép Tágoldali óuszsí ősí Képoldali óuszsí eseé:,,
Képszeeszés evezees sugámeeeel ( eseé ) Tág Kép Képoldali óuszsí ősí Tágoldali óuszsí eseé:,,
em őegele lévő, végele ávoli po épe P P P óuszsíbeli po épe az előző sugámeee megodíása P