2013. április 25. A spontán beszéd kísérőjelenségei Neuberger Tilda Fonetikai Osztály
A beszéd antropofonikus elmélete A beszéd biológiai alapja: azonos hangképző apparátus (Laver 1994) Elsődlegesen nem a beszédet szolgálják Különböző artikulációs gesztusok eltérő hangok, különböző nyelvek
Kommunikációs módok Verbális csatorna + Nonverbális csatorna Mozgásos, látható Vokális, hallható
A paranyelv tipológiája (Trager 1961) Beszédhelyzet jellemzői, beszélők jellemzői (életkor, nem, aktuális hangulat) stb. Egyéni hangszínezet, hangerő, tempó, artikulációs sajátosságok. Aktuális hangjelenségek: érzelmek kifejezése (pl. nevetés), visszacsatolás (pl. hümmögések) stb.
Nonverbális hangjelenségek Köhögés, torokköszörülés, ásítás, sóhaj, nevetés, ki- /belégzés, nyelvcsettintés, hümmögés stb. Szándékosan létrehozott, nyelvileg értelmezhető a beszéd szándéktalan kísérőjelensége Funkciójuk: extralingvális információk Anya-gyermek kapcsolat Kultúra-, illetve nyelvfüggő univerzális
A nonverbális hangjelenségek akusztikai-fonetikai vizsgálata Kutatási kérdések milyen gyakoriak a beszédben? hol jelennek meg a közlésben? milyenek a fonetikai jellemzőik? milyen funkciót tölthetnek be? Hipotézis Nem csupán másodlagos kísérőjelenségek, esetenként funkcióhordozók is lehetnek, s ezt az akusztikai fonetikai tények is alátámasztják.
Beszélők, beszédanyag BEA adatbázis hangfelvételei: 12 beszélő 6 nő és 6 férfi beszélő (20 24 év közötti) Narratíva rész: átlag: 9 perc/személy Társalgás rész: átlag: 16 perc/személy Nonverbális hangjelenségek gyűjtése, elemzése Praat 5.2: címkézés, mérés SPSS 13.0: statisztikai elemzés
Az elemzett jelenségek Nyelvcsettintés Köhögés/ torokköszörülés Ki-/belégzés Nevetés
Előfordulásuk a korpuszban Darabszám (db) Beszélők szerint (%)
Gyakoriságuk Átlag (db/perc) Nyelvcsettintés 0,77 Ki-/belégzés 2,54 Nevetés 1,43 Köhögés 0,09 Szignifikáns különbség a négy jelenség gyakoriságában (Χ 2 = 16,376; p < 0,001).
Időtartamuk Átlag (ms) Nyelvcsettintés 127 Ki-/belégzés 340 Nevetés 839 Köhögés 470 Szignifikáns különbség a négy jelenség időtartamában (Χ 2 = 463,524; p < 0,001).
Helyzetük a közlésben TP = társalgó partner
Lehetséges funkcióik Ki-/belégzés: Élettani szerep, artikulációhoz szükséges levegő biztosítása, közlés tagolása, időnyerési stratégia Az ugyanaz lényegében. [belégzés] Az úgy történik Üzenet tartalmához fűződő viszonyulás kifejezése (sóhaj) TP: szal ilyen faramuci dolgok vannak azér így a rendőr berkeken belül is A: [kilégzés] Köhögés, torokköszörülés: Fiziológiai szükséglet TP: furcsa így egyedül kimenni? A: [köhögés] Rosszallás kifejezése, nyelvi tartalom módosítása, figyelemfelkeltés
Lehetséges funkcióik Nyelvcsettintés: Közlés indítása, szóátvétel TP: fölfedezted három hónap alatt a várost vagy? A: [nyelvcsettintés] hát igen igen, dolgoztam is Válogatás a mentális lexikonban Felső tagozatban ilyen [nyelvcsettintés] szintekre volt osztva a matek. Nevetés: Saját közlésre való reflektálás, érzelem kifejezése Jelenleg másodéves egyetemista vagyok ööö a BTK-n alkalmazott nyelvész, illetve nem, elsőéves [nevetés] Beszédpartner közlésére való reagálás, visszacsatolás, agresszív viselkedés (gúnyos nevetés), nyelvi tartalom enyhítése
A nevetések típusai és időtartamuk Szignifikáns különbség a négy típus időtartamában: Χ 2 = 29,584; p < 0,001
Következtetések Relatíve gyakoriak, a tartalom és a választott nyelvi forma mellett extra információkat adhatnak. A beszédhelyzet hatással van előfordulási gyakoriságukra (narratíva társalgás sajátosságai miatt). Az egyes típusok eltérő időtartamban realizálódnak (artikulációs megvalósulásukból fakadóan). Más-más pozíciókban fordulnak elő a szószerkezetek szerint.
Következtetések Az egyes típusok különböző funkciókat tölthetnek be, egy jelenség több funkcióban is szerepelhet kontextus ismeretében határozható meg. A funkciót nem minden esetben tükrözi az akusztikai szerkezet. A jelenségek a beszédfelismerők eredményeit negatívan befolyásolják, viszont a beszéd természetes érzetéhez hozzájárulnak.
Köszönöm a figyelmet!