Számvitel 2013 A FairConto Zrt összefoglalója előadó: Ruszin Zsolt 1
2013: Számvitel Halasztott bevétel-elszámolás A támogatásból beszerzett, illetve a térítés nélkül kapott eszközökhöz a számvitelben kapcsolódó halasztott bevétel-elszámolás során a felújításokhoz, felértékelésekhez kapcsolódó többletértéket nem kell figyelembe venni a feloldáskor. Nem kell továbbá figyelembe venni a hasznos élettartam változását sem. 2
2013: Számvitel Jelentős összegű hiba Változnának a jelentős összegű hiba számítására vonatkozó szabályok. Jelenleg a Számviteli tv. értelmében jelentős összegűnek minősül a hiba, ha a hiba összege meghaladja a mérlegfőösszeg 2%-t, illetve ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot. A módosítás szerint azonban az 1 millió forintot el nem érő hiba akkor sem minősülne jelentősnek, ha az egyébként a mérlegfőösszeg 2%-át meghaladná. 3
2013: Számvitel Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba Hatályon kívül helyeznék a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmát és az ehhez kapcsolódó ismételt beszámoló-közzétételi kötelezettséget, mely eddig a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén volt előírás. 4
Kötelező könyvvizsgálat 2012: Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az előző két év átlagában az árbevétel nem haladta meg a 200 mft-ot és az átlagos statisztikai létszám kevesebb volt 50 főnél. 2014: Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az előző két év átlagában az árbevétel nem haladta meg a 300 mft-ot és az átlagos statisztikai létszám kevesebb volt 50 főnél. A 2011-es beszámolókra még a 100 mft-os határ vonatkozik. 5
Készpénztartás: KONYEC! A készpénztartás az előző üzleti év összes bevételének 10%-a lehet, (2% helyett), ha az nem éri el az 500 eft-ot (5 mft forgalmat el nem érő vállalkozóknál még 500 eft-os küszöb sincs. A készpénztartás korlátozása 2012.12.01-vel megszűnt! (A pénzkezelési szabályzat marad, az új szabály bevezetése: 90 napon belül) 6
Osztalékelőleg A legfeljebb 6 hónapos számviteli beszámoló alapján is kifizethető az osztalék. (Vagyis: a december 31-i beszámolóra még június 30-án is lehet osztalékelőleg-döntést alapozni.) 7
Kontírozás kiváltása naplózással A kontírozás 2012-től a bizonylattól elkülönítetten is elkészíthető, azt nem kell a bizonylatra rávezetni, elég lesz a logikai hozzárendelés is. Óriási előrelépés!!! 8
Megőrzés elektronikusan Az elektronikus megőrzéshez már nem kell elektronikus aláírás, a PDF-eket már simán lehet megőrizni. Óriási előrelépés!!! 9
Leltározás egyeztetéssel Egyeztetni kell a mennyiségileg nem mérhető eszközök és források analitikus nyilvántartását a főkönyvi adatokkal. Hogyan kell ezt dokumentálni? 10
398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról 11
A 2013-ban kezdődő üzleti évtől mikrogazdálkodói beszámolót készíthet a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: 12
a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. 13
Vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítót is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik az államháztartás és az egyéb szervezet közé. 14
Inkább készítsünk számlarendet. Miért? A mikrogazdálkodó mentesül az Szt. 161. -a szerinti számlarend-készítési kötelezettség alól, ha főkönyvi elszámolásait a 3. melléklet szerinti számlatükör szerint vezeti. 15
Fő engedmények és megkötések: A rendelet szerint jár el. Számviteli politikát nem készít. Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két üzleti évet érintenek, arra az üzleti évre vonatkozóan számolja el, méghozzá teljes összegében (kivéve, ha ennél több üzleti évet érintenek, mert akkor arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak.) 16
A beszámoló részletes szabályai: 1. számú melléklet szerinti mérleg 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás Kiegészítő melléklet nincs (de más van). Az üzleti év kizárólag a naptári év lehet. 17
18
Fel kell tüntetni a mérleg alatt/felett/mellett: a) az Szt. 3. (6) bekezdés 1. pontja szerinti mérlegkészítés időpontját, b) a könyvviteli szolgáltatást végzőre vonatkozó, az Szt. 88. (9) bekezdése szerinti adatokat, ha a mikrogazdálkodói beszámolót az Szt. 151. (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő személy készítette, ilyen személy hiányában ennek tényét, c) a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekre vonatkozó, az Szt. 89. (6) bekezdése szerinti információkat, ilyen ügylet hiányában ennek tényét, d) a kis értékű eszközök egy összegű leírásánál alkalmazott összeget, ha az kisebb, mint 100 ezer forint, e) ha a készletekről év közben értékbeni nyilvántartást vezet, annak tényét, f) a 13. szerinti mikrogazdálkodónál a 13. szerinti eljárások alkalmazásának tényét. 19
A mérlegen feltüntetendő adatok helye: fedőoldalon, a mérleg szélén, esetleg alján, vagy a tételek között esetleg az eredménykimutatásban? 20
A mikrogazdálkodói beszámolóban nem mutatható ki alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, üzleti vagy cégérték és negatív üzleti vagy cégérték. Céltartalék csak a várható kötelezettségekre képezhető. 21
A mérlegben a kiegészítő információk között fel kell tüntetni a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekre vonatkozó olyan információkat, amelyek bemutatásáról a számviteli törvény külön nem rendelkezik, ha ezek az ügyletek lényegesek, és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg (ilyen ügylet hiányában ennek tényét). Ezen kívül a kapcsolt vállalkozásokkal, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos információkat nem kell külön bemutatni. 22
Az eszközök bekerülési értékének részeként nem lehet kimutatni a beszerzéshez kapcsolódó hitel, kölcsön járulékos költségeit, a beruházáshoz kapcsolódó biztosítási díjat, devizakötelezettségek árfolyamkülönbözeteit, a beruházás megtervezésének és a betanításnak a költségeit, azokat költségként, ráfordításként, illetve bevételként kell elszámolni. 23
A saját termelésű készletet a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének meghatározásánál maradványérték nem állapítható meg. 24
A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása a bruttó érték alapján meghatározott lineáris, időarányos módszerrel történik, kivéve azokat az eseteket, amikor a számviteli törvény szerint nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. 25
A 100 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érő kis értékű eszközök értékcsökkenését egy összegben kell elszámolni. A mikrogazdálkodó a kis értékű eszközök egyösszegű leírása során 100 ezer forintnál kisebb értékhatárt is választhat. 26
A tárgyi eszközöknél (az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével) a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása során a társasági adó törvény szerinti leírási kulcsokat kell alkalmazni. Az immateriális javakat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat 3 év alatt kell leírni, kivéve, ha igazoltan eltérő a hasznosítási idő. Ebben az esetben a szerződés vagy más dokumentum által alátámasztott időtartamot kell alkalmazni. 27
A terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés elszámolása során a 30%-os szabály érvényesül. Azaz az értékkülönbözetet akkor kell elszámolni, ha az a 30%-ot meghaladja. Terven felüli értékcsökkenésként kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha az év végi értékelés során az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és legalább 30 %-kal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke. 28
Ezen felül terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha káresemény következtében az eszköz káreseményt követő piaci értéke legalább 30 %-kal a könyv szerinti érték alá csökken. A befektetett pénzügyi eszközök, a készletek és az értékpapírok év végi értékelésekor értékvesztést akkor kell elszámolni, ha az eszköz piaci értéke tartósan és legalább 30 %-kal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke. 29
Ha a terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést vissza kell írni. Nem kell a terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30 %-kal haladja meg a könyv szerinti értéket. 30
A követelések értékvesztésének elszámolása korosítás, azaz lejártsági időtartam szerint történik. A 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések év végi értékelésekor értékvesztést kell elszámolni. 31
Ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 %-ának összegében, több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 %-ának összegében, több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 %-ának összegében kell értékveszteni. 32
A mikrogazdálkodói beszámoló esetén behajthatatlan követelésnek minősíthető külön bizonyítás nélkül a 100 ezer forintot meg nem haladó bekerülési értékű, 180 napja lejárt esedékességű követelés. A mikrogazdálkodói beszámoló esetében az értékhelyesbítés elszámolása és a valós értéken történő értékelés nem alkalmazható. 33
A mikrogazdálkodó választott árfolyamként az MNB árfolyamot alkalmazhatja a devizás tételek értékelése során. A devizás követelések és kötelezettségek forintértékének meghatározása során alkalmazni kell az ÁFA törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásait (ez a többi vállalkozó esetében lehetőség). 34
A devizás tételeket fő szabály szerint egyedi értékeléssel kell kivezetni. Ha az egyedi értékelés nem lehetséges, akkor a csökkenéseket átlagárfolyamon kell elszámolni (a FIFO módszer nem megengedett). Az általános szabálytól eltérően a devizás eszközöket és kötelezettségeket nem kell év végén átértékelni. 35
A készletértékelés a készletnyilvántartástól függ. Ha a mikrogazdálkodó a készleteiről év közben vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, akkor a készletek nyilvántartásával, értékelésével kapcsolatos szabályokat készlet nyilvántartási szabályzatba köteles foglalni. 36
Ha a mikrogazdálkodó a készleteiről év közben nem vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, akkor a vásárolt készletek mérlegértékét a leltári mennyiség és az utolsó beszerzési ár szorzata alapján kell meghatározni, a saját termelésű készletek mérlegértékét pedig a leltári mennyiség és a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási ár szorzata szerint. 37
A betéti társaságként, közkereseti társaságként vagy egyéni cégként működő mikrogazdálkodónak a mikrogazdálkodói beszámoló készítése során a piaci érték változásából fakadó terven felüli értékcsökkenés elszámolását, az értékvesztés elszámolását és a céltartalék-képzésre vonatkozó szabályokat (kivéve: jogszabály által előírt céltartalék-képzés) nem kötelező alkalmaznia. 38
Vannak fontos mellékszabályok, amikre figyelni kell, de alapvetően kedvező lehetőség, figyelni kell arra, hogy milyen finomítások lesznek még év közben. 39