Nyugdíjrendszerek Dr. György László egyetemi adjunktus BME

Nyugdíjrendszerek Dr. György László egyetemi adjunktus BME gyorgy@finance.bme.hu

Nagy elosztórendszer Nagy felelősség a gazdaságpolitika részéről, (nagy üzlet a piaci szereplőknek). 4 Public pension spending 2005 ;taly Austria Bran2e Oree2e Foland Oermany Fortugal Belgium \apan Xungary Binland <pain Iurkey <.eden L=e2/ Republi2 budembourg <.it=erland <lovak Republi2 Pnited <tates Pnited Qingdom Menmark Net/erlands Nor.ay Ne. [ealand Lanada Australia ;reland ;2eland Qorea MeDi2o 2:0 1:6 1:3 `:3 `:2 6:8 6:2 6:0 ^:` ^:9 ^:0 9:8 9:9 9:1 3:^ 3:9 9:0 8:` 8:^ 8:9 8:1 `:8 `:` JKLM averageg `:28 Source: JKLM Pensions at a Glance 2009 10:2 11:^ 11:9 11:9 12:6 12:9 0 2:^ ^ `:^ 10 12:^ 1^ Fubli2 spending on pensions S8 o4 OMFT 19:0

Nyugdíjrendszerek célja Nyugdíjrendszerek mechanizmusai Az ideáltípusok jellemzése Nyugdíjrendszerek a gyakorlatban Nyugdíjreformok típusai

Miért van szükség nyugdíjrendszerekre? A tradicionális közösségekben a családok, közösségek törődnek az idős és rokkant emberekkel. A modern társadalmakban sokan maradnak gondoskodás nélkül. A munkavállalók rövidlátása. Morális kockázat (moral hazard): az emberek fiatalon hajlamosak túlfogyasztani abban a reményben, hogy időskorukban, majd úgyis kisegítik őket. Öngondoskodás kockázatai: biztonságos pénzügyi piacok hiányában a gyakran ingatlan, haszonállat és ékszer típusú megtakarítások is nagy kockázatúak voltak (háborúk, járványok stb.)

A nyugdíjrendszerek célja Az öregkori szegénység csökkentése A fogyasztás időbeli kisimítása? Öregkori szegénység csökkentése Új Zéland Ausztrália USA Németország, Franciaország Szingapúr, Ausztria, Svédország Fogyasztás kisimítása

Gazdaságpolitika Második megközelítés: az elkerülhetetlen választás. méltányosság (Öregkori szegénység csökkentése) Új Zéland, Anglia Jóléti állam Szociális piacgazdaság Svédország (Fogyasztás kisimítása) Neoliberalizmus hatékonyság

Öregkori szegénység OECD, 2011

Öregkori szegénység OECD, 2013 % 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Netherlands Hungary Figure 2.8. Poverty rates among the over-65s Percentage of the over-65s with incomes below 50% of the median equivalised income OECD34: 12.8% Luxembourg Iceland Czech Republic Slovak Republic France Norway Ireland Estonia Canada Denmark United Kingdom Sweden Poland Finland Portugal Germany Italy Belgium Austria Spain New Zealand Greece Slovenia Turkey Japan Chile United States Israel Switzerland Mexico Australia Korea Source: Authors calculations based on OECD Income Distribution Database, www.oecd.org/social/income-distributiondatabase.htm. 1 2 http://dx.doi.org/10.1787/888932935933

A nyugdíj elvileg zérus összegű játék SUM(járulékok) = SUM(járadékok) Gyakorlatilag...

A nyugdíjrendszerek mechanizmusai Finanszírozás (PAYG, FF) Menedzselés (állami, magán) Kifizetések keletkezésének módja (DB, DC)

Finanszírozás 1. 2. PAYG pay-as-you-go a mostani munkavállalók járulékfizetéseiből fizetik a most nyugdíjasok nyugdíjjáradékait társadalmi szolidaritásra épülő (generációk szolidaritása) FF fully funded tőkefedezeti/tőkésített a nyugdíjas azt kapja vissza hozamokkal együtt, amit befizetett öngondoskodásra épülő

Menedzselés 1. 2. ÁLLAMI központi társadalombiztosítás az állam kezeli a pénzeket lehet FF, de általában PAYG MAGÁN magánnyugdíjpénztár (valamely hitelintézet vagy biztosító) kezeli a pénzeket vagy vállalat lehet PAYG, de általában FF

A nyugdíjkifizetések keletkezésének módjai kifizetés módja 1. 2. DB járadékkal meghatározott (Defined Benefit) DC járulékkal meghatározott (Defined Contribution) értelmezése meghatározott formula szerint történik a kifizetés, a be- és kifizetések között nincs biztosításmatematikai kapcsolat befizetések és azok hozama kockázatviselők finanszírozás menedzselés kormányzat és a munkaadók (de a kormányzat megváltoztathatja a kifizetések paramétereit) (általában) PAYG (általában) ÁLLAMI munkavállalók (de a kormányzat minimális nyugdíj kifizetés vállalásával csökkentheti a kockázatot) (általában) FF (általában) MAGÁN

A finanszírozás és a menedzselés domináns módjai Finanszírozás Menedzselés Állami (társadalombiztosítás) Piaci (vagy vállalat általi) Fully funded (FF) DC Szingapúr DC USA, Ausztrália Hozzájárulással meghatározott Pay-as-you-go (PAYG) DB Németo., Magyarország, Franciao., Svédo., Ausztria, USA DB GM, Ford (USA) HIBRID rendszer (PAYG) NDC Svédország, Lengyelország Nem hozzájárulással meghatározott, illetve azok számára fenntartott, akik nem tudnak járulékot fizetni Szingapúr Új Zéland Ideáltípusok, a működő rendszerek mind vegyes felépítésűek

A finanszírozás és a menedzselés domináns módjai A működő rendszerek mind vegyes felépítésűek FF payg

A finanszírozás és a menedzselés domináns módjai Hungary Luxembourg Belgium Austria Finland Ireland Czech Republic Poland Switzerland Slovak Republic France Portugal Italy Spain Germany Greece Estonia Slovenia Sweden OECD Norway Denmark United Kingdom Iceland New Zealand Turkey Japan Netherlands Australia Canada United States Israel Mexico Korea Chile Figure 2.4. Sources of incomes of the over-65s, late 2000s Percentage of gross household income Transfers Work Capital 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Nyugdíjrendszerek tipizálása Figure 2.5. Sources of income of the over-65s by income decile, late 2000s OECD average incomes before tax % 100 Public transfers Work Capital 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1st decile 2nd decile 3rd decile 4th decile 5th decile 6th decile 7th decile 8th decile 9th decile 10th decile

Az ideáltípusok jellemzése 1.PAYG, DB 2.FF, DC 3.Önkéntes 4.Hibrid (NDC)

1. Járadékkal meghatározott felosztókirovó rendszer (PAYG DB) SZÁNDÉKOLT, NEM SZÁNDÉKOLT, GENERÁCIÓK KÖZÖTTI ÚJRAELOSZTÁS Kettős cél közötti feszültség: redisztribúció (méltányosság) versus érdekeltség (hatékonyság) Szándékolt újraelosztás: 1. Minimumnyugdíj (előírt követelmények, pl. minimális szolgálati idő) 2. Progresszív járadékformula (helyettesítési ráta kedvezmények, pl. Szerbia: nők 15 százalékkal több évet számolhatnak el, USA: degresszív helyettesítési ráta) 3. Orrnehéz járadékformula (alacsonyabb jövedelmű munkások védelme) esetleges negatív hatások

1. Járadékkal meghatározott felosztókirovó rendszer (PAYG DB) SZÁNDÉKOLT, NEM SZÁNDÉKOLT, GENERÁCIÓK KÖZÖTTI ÚJRAELOSZTÁS Figure 1.2. Reform offers lower earners relatively better protection Post-reform Pre-reform Gross replacement rate 0.8 Finland Gross replacement rate 1.2 Greece 0.7 0.6 1.0 0.5 0.8 0.4 0.6 0.3 0.2 0.1 0.4 0.2 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 10 20 30 40 50 60 70 80 90 Percentile of earnings distribution Percentile of earnings distribution Hungary Italy Gross replacement rate Gross replacement rate 0.8 1.0 0.7 0.9 0.8 0.6 0.7 0.5 0.6 0.4 0.5 0.3 0.4 0.3 0.2 0.2 0.1 0.1 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 10 20 30 40 50 60 70 80 90 Percentile of earnings distribution Percentile of earnings distribution

1. Járadékkal meghatározott felosztókirovó rendszer (PAYG DB) SZÁNDÉKOLT, NEM SZÁNDÉKOLT, GENERÁCIÓK KÖZÖTTI ÚJRAELOSZTÁS Figure 2.1. Theoretical net replacement rates at different earnings levels for full-career workers entering the labour market in 2012, OECD (Projected) net pension replacement rates 140 Average = 100% AW Low = 50% AW 120 100 80 60 40 20 0 Japan Germany Mexico United States Poland Chile Korea United Kingdom Sweden Finland Ireland France Portugal Switzerland Spain Estonia Belgium Slovenia OECD34 New Zealand Italy Luxembourg Slovak Republic Canada Norway Austria Greece Iceland Hungary Czech Republic Australia Turkey Netherlands Israel Denmark Average and low earnings levels refer to 100% AW and 50% of the AW respectively. See Chapter 7 in this

Járadékkal meghatározott felosztókirovó rendszer (PAYG DB) SZÁNDÉKOLT, NEM SZÁNDÉKOLT, GENERÁCIÓK KÖZÖTTI ÚJRAELOSZTÁS A munkajövedelemmel rendelkezők %-ában Szlovákia Magyarország 30% Nem szándékolt hatás: adó- és járulékfizetés elkerülése 25% 20% 15% 10% 5% 0% 75 alatt 75-100 100-125 125-150 150-175 175-200 200-225 225-250 250-290 290-335 335 felett Havi munkajövedelem, ezer Ft Forrás: Szlovál Adóhivatal, APEH

Járadékkal meghatározott felosztókirovó rendszer (PAYG DB) SZÁNDÉKOLT, NEM SZÁNDÉKOLT, GENERÁCIÓK KÖZÖTTI ÚJRAELOSZTÁS Nem szándékolt újraelosztás: 1. Figyelembe vett bérezési időszak (nincs befizetési-kifizetési kapocs, alacsony-magas jövedelműek eltérő bérpályája) 2. Eltérő jövedelmű csoportok eltérő életkilátása (a magasabb jövedelműek általában tovább élnek) 3. Nők és férfiak várható élettartamának eltérése (a nők tovább élnek)

Járadékkal meghatározott felosztókirovó rendszer (PAYG DB) SZÁNDÉKOLT, NEM SZÁNDÉKOLT, GENERÁCIÓK KÖZÖTTI ÚJRAELOSZTÁS 2 Expected time in retirement 1960 2050 2C 20 :$pe&ted retirement duration MyearsN Jomen 1 Pension ages in the OECD 1960 2050 JJ JK!ension age TyearsW 1C Men J] J3 Men _omen 10 J2 C J1 0 19L0 19Z0 1980 1990 2000 2010 2020 2030 20\0 20C0 J0 19J0 19M0 1980 1990 2000 2010 2020 2030 20]0 20K0 Forrás: OECD Pensions at a glance 2009

Járadékkal meghatározott felosztókirovó rendszer (PAYG DB) SZÁNDÉKOLT, NEM SZÁNDÉKOLT, GENERÁCIÓK KÖZÖTTI ÚJRAELOSZTÁS Generációk közötti újraelosztás: 1. A rendszerek bevezetésekor sok fiatal, kevés időskorú 2. Jelenleg a fiataloknak egyre többet kellene fizetniük, miközben csökkenő nyugdíjra vonatkozó ígéreteket kapnak, mindezt egyre feljebb tolódó nyugdíjkorhatárral 3. A várható élettartam és a születési számok változásával párhuzamosan folyamatosan kellene alakítani a rendszert (járulékkulcs, járadékséma, nyugdíjjogosultság) 4. Elsöprően a legnagyobb jelentőségű újraelosztási csatorna (USA: a mai befizetések belső megtérülési rátája a 40 évvel ezelőtti 10-25 százaléka!!!)

Járadékkal meghatározott felosztókirovó rendszer (PAYG DB) SZÁNDÉKOLT, NEM SZÁNDÉKOLT, GENERÁCIÓK KÖZÖTTI ÚJRAELOSZTÁS 5 A century of population ageing 10 `=P Number o* people o* +orking age f1^-^!g relative to number o* people o* retirement age f^p\g eoungest 89:; 3ountry P 89:; average 2=P 8ldest 89:; 3ountry Forrás: OECD Pensions at a glance 2009 0 19P0 19^0 19`0 1980 1990 2000 2010 2020 2030 20!0 20P0

Tőkefedezeti rendszer (FF DC) TÖBBNYIRE NEM SZÁNDÉKOLT ÚJRAELOSZTÁS Csekély redisztribúció (az egyén a saját járulékbefizetéseit kapja vissza) Minimális nyugdíj helyett minimális hozamgarancia (Szingapúr: minimális hozamgarancia) Annuitáskalkuláció vagy előre ütemezett számlalehívás (Eltérő életkilátások. Tehetősebbek és a nők tovább élnek.) Befektetési politika (Kinek jó egy bizonyos befektetés? Államilag menedzselt alapoknál előfordul az ingatlanbefektetés és a szociálisan hasznosnak vélt beruházások. Ilyenkor jövedelem transzfer megy végbe a befektetések haszonélvezői felé.)

Önkéntes (kiegészítő) nyugdíjak A kötelező DB és DC rendszerek sokszor járulékalapés járadékkorlátosak (átlagbér 3-5-szöröse) Fő célja a fogyasztás kisimítása. Eszköz: adókedvezmény. Az elképzelés mögött a hosszabb távú megtakarítások bátorítása áll a nagyobb gazdasági növekedés, és ezáltal a jólét lecsorgásának reményében A valóságban a megtakarítások ettől nem nőnek, hanem csak portfolióátrendeződés zajlik, ezért szoktak az adókedvezménynek felső határt szabni (vagy megszüntetik)

Hibrid rendszer: Névleges Egyéni Számlás rendszer (PAYG DC) kifizetés módja értelmezése kockázatviselők finanszírozás DB járadékkal meghatározott (Defined Benefit) a kapott nyugdíj az aktív kori jövedelem függvénye, a teljes vagy egy kiemelt szolgálati időszakban kapott éves átlagjövedelem egy bizonyos százaléka kormányzat és a munkaadók (de a kormányzat megváltoztathatja a kifizetések paramétereit) (általában) PAYG DC járulékkal meghatározott (Defined Contribution) a nyugdíj végső összegét csak az határozza meg, hogy visszavonulásáig a számláján mekkora tőke halmozódott fel (befizetések és azok hozama) munkavállalók (de a kormányzat minimális nyugdíj kifizetés vállalásával csökkentheti a kockázatot) (általában) FF

Hibrid rendszer: Névleges Egyéni Számlás PAYG rendszer NDC, Notional Defined Contribution or Non-Financial Defined Contribution CÉL: a befizetések és a kifizetések közötti kapcsolat erősítése, a járulékfizetési hajlandóság növelése DC elem: a járulékbefizetéseket egyéni számlákon tartják nyílván és névleges hozammal kamatoztatják PAYG elem: a most nyugdíjasok járadékait a mostani járulékfizetők (munkavállalók) járulékaiból finanszírozzák FIGYELEM! NEM SOK ÚJDONSÁG A DB PAYG rendszerhez képest. MINDIG IS LEHETETT VOLNA ÍGY... csak nem volt megfelelő információtechnológiai háttér (vagy akarat?) a befizetések nyilvántartásához

Hibrid rendszer: Névleges Egyéni Számlás PAYG rendszer AKKOR MI AZ ÉRTELME??? A NÉVLEGES EGYÉNI SZÁMLÁS RENDSZER csak egy információ-technológiai megoldás, amelynek segítségével a PAYG nyugdíjrendszer hosszú távú egyensúlya biztosítható abban az esetben is, ha a járulékfizetők száma csökken és a befizetések visszaesnek Elsődleges cél: a nyugdíjrendszer fenntarthatósága SUM(járulékok) = SUM(járadékok) PONTRENDSZER: a nyilvántartott befizetések alapján meghatározzák az egyénnek kifizetendő járadék nagyságát (az alapján arányosítják az azévi járulékbefizetéseket) pl. Svédország, Lengyelország

Hibrid rendszer: PÉLDA (pontrendszer) Nyugdíjra jogosultak korábbi járulékbefizetéseinek nyilvántartása (2009) Név Selma Lagerlöf Foglalkozás Munkaviszony (év) 1967 1968 (...) 2006 2007 2008 SUM (névleges kamatokkal súlyozva) meseíró 40 11 12,6 (...) 23 18-780 (...) (...) Zlatan Ibrahimovic labdarúgó 11 (...) 600 700 (...) 5.300.000 (...) (...) TOTAL 2.630.860.000 A 2009-ben nyugdíjra jogosult svéd állampolgárok összes járulékbefizetése a névleges kamatokkal súlyozva 2009-es adatok szerint Járulékfizetők 2009-es járulékbefizetései Név Foglalkozás 2009 Lars Lagerbaeck fociedző 57 (...) (...) Dr. Alban fogorvos, táncdalénekes 123 (...) (...) TOTAL 850.000.000 A 2009-ben járulékot fizetők befizetéseinek összege, a svéd nyugdíjrendszer 2009-es összbevétele Selma Lagerlöf 2009. évi nyugdíja: (780.000/2.630.860.000)*850.000.000 Nils Holgerson 2009. évi nyugdíja: (56.000/2.630.860.000)*850.000.000

Hibrid rendszer: PÉLDA (pontrendszer) SUM(járulékok) = SUM(járadékok) Selma Lagerlöf 2009. évi nyugdíja: (780.000/2.630.860.000)*850.000.000 Nils Holgerson 2009. évi nyugdíja: (56.000/2.630.860.000)*850.000.000 A pontrendszer matematikai lényege, hogy a súlyok összege: 1, így egészen biztosan nem osztanak szét több pénzt, mint amennyi befolyik... (AZAZ HITELFELVÉTELLEL NEM TERHELIK A JÖVŐ GENERÁCIÓIT) A pontrendszer gazdaságpolitikai értelme, hogy a jelen generációk nem adósítják el az államot a jövő generációinak terhére. (Elméletileg kialakítható egy társadalmilag igazságosabb struktúra) (780.000+...+56.000+...)/2.630.860.000.000=1

A nyugdíjrendszerek a gyakorlatban A VILÁGBANK (1994) ÁLTAL FAVORIZÁLT SÉMA: HÁROMPILLÉRES NYUGDÍJRENDSZER A Világbank eredeti ajánlása szerint lehet államilag menedzselt, a gyakorlatban magánszféra által működtetett Kötelező állami, PAYG, DB Kötelező, FF, DC Önkéntes, FF, DC

Nyugdíjrendszerek működtetése közben felmerülő kockázatok és költségek PAYG, DB, állami demográfiai kockázat erkölcsi kockázat gazdasági kockázat adminisztratív költségek Magyaro.: kb. 1% FF, DC, magán pénzügyi-gazdasági kockázat erkölcsi kockázat adminisztratív költségek Magyaro. (tőkemegfelelés és profit): kb. 4-6%

Miért van szükség nyugdíjreformra? 1. Alapvető ok: a DB-rendszerek finanszírozhatatlansága vagyis nem teljesül a SUM(járulékok) = SUM(járadékok) egyenlőség Következmény: magas GDP-arányos hiány (Pl.) 2. Potyautas-probléma kiküszöbölése (Sokan nem fizetnek járulékot vagy nem jövedelmük arányában fizetnek...) 3. A biztosítottak és a rendszer eltartóinak köre ugyanaz legyen TB költségvetési deficit csökkenése (Máskülönben jövedelemátcsoportosítás megy végbe a nem biztosítottaktól a biztosítottak irányába) 4. Biztosítotti arány növelése 5. Gyenge hozamok kiküszöbölése (Megfelelő felügyelet és szabályozás segítségével)

A pénzügyi egyensúly feltétele Egy nyugdíjasra jutó járuékfizető dolgozók száma 71 35,5 2 Példa: ha 24% + 9,5% = 33,5% 2010-ben Magyarországon a nyugdíjjárulékkulcs, 2 járulékfizetőre jut 1 nyugdíjas és 71% az átváltási arány......akkor megoldás lehet: az átváltási arányt 71%- ról 67%-ra csökkenteni vagy a járulékkulcsot 33,5%-ról 35,5%-ra emelni Forrás: www.zawya.com

A reformok típusai Parametrikus reform Paradigmatikus reform Szabályozási reform Adminisztratív reform

Parametrikus reform Járulékok paraméterei 1. járulékkulcs ( max 15 %-ig hatékony) 2. a bér járulékterhet viselő része ( max az átlagbér 3-5- szöröse) Járadékok paraméterei 1. növekmény a munkaévek függvényében 2. beszámítási időszak 3. revalorizáció 4. indexálás (Magyarország: svájci-indexálás volt, 2012: infláció követés) 5. nyugdíjminimum (minimálbér reláció, Magyarországon 2009-től megszűnt))

Növekmény Nyugdíj számításánál figyelembe vett jövedelem 1988-tól. A számítás 2013-ig: Orrnehéz

Parametrikus reform Nyugdíjjogosultság megszerzésének paraméterei 1. nyugdíjkorhatár 2. nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges szolgálati idő 3. jövedelmi vizsgálat (pl. ahol nincs befizetés) (Magyarország?) A parametrikus reformok célja a fiskális fenntarthatóság javítása (a nyugdíjak csökkentése és a járulékterhek növelése révén), illetve a rendszer igazságosabbá tétele.

Paradigmatikus reform Általában vegyes rendszerek bevezetése irányába mozdulnak el DB rendszerekből A tranzíciós költségek nagysága hatalmas: az átállás ideje alatt az első pillérből kieső bevételek miatt a generációs transzfer felerősödik (minden adófizető fizet, viszont csak az aktuális nyugdíjas kap) A Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlegei 2008-as paraméterekkel számolva Vegyes rendszer = három pilléres Forrás: Madár István, 2008

Befektetési politikát érintő szabályozási reform A pénzügyi témában kevésbé járatos szolgáltatásvásárlók védelme (Figyelem: politikai, erkölcsi kockázat!!!!)

Adminisztratív reformok Egységesített társadalombiztosítási rendszer kiépítése Járulékfizetési hajlandóság javítása, pl. személyre szóló adatbázisok létrehozása Adatok tárolásának és feldolgozhatóságának javítása Rokkantsági kritériumok szigorítása Járulékok és adók beszedésének összevonása

A reformok hatása a szereplőkre Dolgozók szerzett joga: - már befizetett járulékaikért a korábbinál csak kevesebbet ígérnek nekik - a nagy kérdés: meddig élnek a szerzett jogok? országonként eltérő gyakorlat (munkavállalók jogait speciális esetben az alkotmányban is rögzíthetik: Brazíliában a nyugdíjkorhatárt, Uruguayban az indexálást)

A magyar nyugdíjrendszer

A magyar nyugdíjrendszer felépítése A VILÁGBANK ÁLTAL FAVORIZÁLT SÉMA: HÁROMPILLÉRES NYUGDÍJRENDSZER 0. pillér 1. pillér 2. pillér 3. pillér (4. pillér) Nyugdíjminimum 2009-től megszűnt Szociális hozzájárulási adó Kötelező állami, PAYG, DB - nyugdíjkorhatár: 62 év - szolg. idő: 20 év - 1988 utáni jöv. számít (alap évről évre változik: orrnehéz) 27% 2% Munkáltató Kötelező, FF, DC - magánnyugdíjpénztárak 2011-től megszűnt - önkormányzatiság elve - örökölhető Bruttó bér 100% Önkéntes, FF, DC -befizetés 30%-a, max 100.000 Ft szja kedvezmény () 8% Nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) - meghatározott szolgáltatónál saját számlát lehet nyitni - befizetés 30%-a, max 130.000 Ft szja kedvezm. () - árfolyamnyereség adómentes (nyugdíjbavonuláskor) - örökölhető Munkavállaló Eü. jár.: 7% Munkaerőpiaci jár.: 1,5%

Népességi korfa 2050

Nyugdíjasok korfája Rokkantsági Nyugdíjas Hozzátartozó Férfiak Nők

Implicit államadósság 2012-es becslés szerint profiltisztítottan profiltisztítás nélkül

A kötelező magánnyugdíjpénztárak portfóliója 2004 2007 Befektetési jegy; 6,0% Egyéb; 10,0% Bankszámla, készpénz; 0,9% Bankbetét; 0,7% Vállalati, hitelintézeti kötvény; 4,2% Részvény; 9,0% Jogszabályi limitek: Egy részvény 10% Részvény összesen 50% Egy bef. alap 10% Egy alapkezel! 30% Bef. alap összesen 50% Állampapír; 69,2% 2006 A kötelező magánnyugdíjpénztárak díjterhelése: 4-6% Forrás: Madár I., 2008 Gazdaságpolitika Tanszék Madár István

Cseberből vederbe A kötelező magánnyugdíjpénztárak által gerjesztett hiány miatt kibocsátott államkötvényeket 50%-ban a magánnyugdíjpénztárak vásárolják meg Amennyiben az államkötvény hozama kb. 7-8%, a kötelező magánnyugdíjpénztár díjterhelése 4-5%, nem csoda, hogy 3-4%-os vagyonnövekedés jut a magánnyugdíjpénztári tagokra az államkötvények után A nyugdíjalap hiánya miatt kibocsátott államkötvények hozamait az adóforintokból finanszírozza az állam Megoldás?...

A zöldmezős (jó) nyugdíjrendszer ismérvei 1. Nyugdíj mértéke = nyugdíjcélú megtakarítás és a várható élettartam alapján 2. Szolgálati idő fogalma értelmét veszti 3. Nincs özvegyi nyugdíj (van helyette a házastársak kölcsönös kedvezményezésének lehetősége) 4. Árvákról és rokkantakról nem a nyugdíjrendszer keretében kell gondoskodni 5. Fizetett nyugdíjjárulék = magántulajdon 6. A nyugdíjrendszer csak egy technikai-intézményi keret Forrás: Németh György, 2009

A zöldmezős (jó) nyugdíjrendszer ismérvei AZ ÁTMENET A MOSTANI RENDSZERBŐL EGY ZÖLDMEZŐSBE ELVILEG EGY GENERÁCIÓ ALATT MEGVALÓSÍTHATÓ KOMOLY TÁRSADALMI SÚRLÓDÁSOK NÉLKÜL Forrás: Németh György, 2009