A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI

A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI A Sorozat BÁNYÁSZAT 50. KÖTET A Miskolci Egyetem fennállásának 260. évfordulója alkalmából rendezett Jubileumi Tudományos Konferencia Bányászati és Műszaki földtudományi szekcióinak előadásai Miskolc, 1995. szeptember 7-8. MISKOLC, 1995

A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI A Sorozat BÁNYÁSZAT 50. KÖTET Á Miskolci Egyetem fennállásának 260. évfordulója alkalmából rendezett Jubileumi Tudományos Konferencia Bányászati és Műszaki földtudományi szekcióinak előadásai Miskolc, 1995. szeptember 7-8. MISKOLC, 1995

HU ISSN 0237-6016 SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: KOVÁCS FERENC felelős szerkesztő JAMBRIK R., MATING B., STEINER F., TARJÁN I. Kiadja a Miskolci Egyetem A kiadásért felelős: Dr. Palkó Gyula rektorhelyettes Miskolc-Egyetemváros, 1995 Megjelent a Miskolci Egyetemi Kiadó gondozásában Felelős vezető: Dr. Péter József Műszaki szerkesztő: Balsai Pálné A kiadóba érkezett 1995. július 17-én. A Sokszorosítóba leadva: augusztus 7-én Példányszám: 300 Készült Develop lemezről, az MSZ 5601-59 és 5602-55 szabványok szerint Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme A sokszorosításért felelős: Kovács Tiborné üzemvezető BD - '95-860 - ME

A Miskolci Egyetem Közleményei A. sorozol Bányászat, 50. kötet. Jubileumi Konferencia 1995.221-230. old. MISKOLCI FELHAGYOTT KŐFEJTŐK KÖRNYEZETFÖLDTANI ERTEKELESE KOVÁCS Zs.* Összefoglalás Miskolc város területén a triász időszaki mészkő és dolomit, harmadidőszaki homok, riolittufa és agyag, negyedidőszaki agyag felhagyott bányáinak földtani környezeti állapotát tanulmányoztuk terepbejárások során. A számbavett 16 bánya közül 4 helyen folyt teljes vagy részleges tereprendezés, a többi fejtés területén a 'Kovács Zsolt egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Földtan-Teleptani Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros A kézirat beérkezett: 1995. június 30. 221

természeti folymatok regeneráló hatása érvényesül. Jellemző a városszéli fejtésekre az illegális hulladéklerakás. A szilárd kőzetek bányáinak alkalmi látogatóit omlásveszély fenyegeti. BEVEZETÉS Miskolc város közigazgatási területének mintegy 10%-át érinti a felszíni vagy felszín alatti bányászati tevékenység valamilyen formája. Jelenleg is működik a lyukói barnakőszénbánya (az 1. ábrán A-val jelölve), a nyavalyástetői dolomitbánya (B), a mexikó-völgyi (C) és a nagykőmázsai (D) mészkőfejtő, a görömböly-csoznyatetői agyagfejtés (E), illetve a görömbölyi volt téglagyár keleti bányagödrének homokfejtése (F). Ezek törvényi szabályozás, hivatali és társadalmi kontroll mellett termelnek. Számos olyan felhagyott műveletet, elhagyott bányatérséget is találunk azonban a város területén, ahol gazdasági megfontolások alapján a termelés befejeződött, az üzemeltető vállalkozás elvonult, otthagyva a többnyire rekultiválatlan területet. A megbontott kőzetfelszín potenciális veszélyt jelent a földtani környezet minőségére, közvetve vagy közvetlenül az emberre. A miskolci felhagyott kőfejtők környezetföldtani szempontú áttekintésekor célunk volt az egykori nyersanyaglelő helyek számbavétele, aktuális környezeti állapotuk, veszélyeztető hatásuk felmérése és a látottak alapján javaslat a szükségesnek ítélt beavatkozásokra. Az értékelés alapját terepi bejárások, szakirodalmi információk, a terület földtani térképei képezik. Főként az ipari méretű nyersanyagtermelés céljából nyitott kőfejtőket elemezhettük, amelyek bányászat során átalakítón természeti környezete mindmáig szembetűnően elüt az eredeti környezettől (7. ábra, 1.táblázat). Ezeken kívül jelentős azoknak az alkalomszerűen megkezdett, kis volumenben termelő kisipari vagy magáncélú fejtéseknek, gödröknek száma, ahol útkavicsolás, építkezés, mészégetés céljából kezdtek azóta részben vagy teljesen visszatájosodott helyen bányászkodást. A nyersanyagtermelés által leginkább érintett terület áttekintő földtani térképét a 2. ábra mutatja. A BÁNYATERÜLETEK KÖRNYEZETFÖLDTANI ÁTTEKINTÉSE 1. Miskolc-Tapolca, várhegyi mészkőbánya Az egykori munkácsi görög-katolikus püspökség mészkőbányáját Tapolca DNy-i részén, a Várhegy Ny-i oldalában alakították ki 1891-től kezdődően, ahonnan cukorgyártáshoz, majd építkezésekhez szállítottak alapanyagot 1936-ig [5]. A keleti oldalban három, a nyugatiban két fejtési szintben 222

1. ábra: Miskolc város bányászattal érintett területei folyt termelés. Az agyagos meddőt a terület ÉNy-i és DK-i részén deponálták. Később a bányaudvart az 1980-as évek elejéig 2-10 méter vastagságban, bizonytalan összetételű építési törmelékkel, hulladékkal feltöltötték. A fejtés világosszürke, helyenként vöröses mészkövet tárt fel (Bükkfennsíki Mészkő). A kőzet szerkezetileg erősen igénybevett, helyenként autigén breccsás, sűrű palássági felületekkel tagolt, törési felületek mentén több fázisban, intenzíven karsztosodott, amit korróziós formaelemek (csatornák, gömbfülkék, üregek, barlangok) jeleznek. Mindkét bányafalon jól észlelhető egy közel K-Ny-i csapású, breccsás törési zóna nyomvonala, amely a Várhegyen keresztül húzódva a tapolcai foglalt források felé tart. A bánya talpszintje 20-30 méterrel helyezkedik el magasabban, mint a források kifolyási szintje. A Várhegy délnyugati aljában található víznyelők a tapolcai hidegforrásokkal mutatnak összefüggést [1]. Mivel a bányaterület alig fél km-re fekszik az ivóvízhálózatba kapcsolt forrásoktól, a karsztvíz minőségét veszélyezteti a törmelék és hulladék feltöltésen átjutó, leszivárgó csapadékvíz. A keleti bányafal alsó szintjében a természetvédelmi hatóság által fokozottan védetté nyilvánított barlang (Fecske-lyuk) nyílik. Bejárati termének 5-10 cm-es fennőtt kalcitkristályai már nem láthatók, gyűjtők levésték. 223

A terület rendezésére, geológiai bemutatóparkká történő kiépítésére a tervek elkészültek, remélhetően a kivitelezésre is sor kerül. 2. Nagykőmázsa-oldali mészkőfejtők A működő bánya alatt, attól ÉK-i irányban, a műúttól néhány méterre elhelyezkedő két kisebb, a Bükkfennsíki Mészkövet feltáró kőfejtőt a növényzet benőtte. Mind környezetszennyezés, mind földtani értékek szempontjából jelentéktelenek. 3. Mexikó-völgyi mészkőfejtők A működő fejtés szomszédságában, abükkszentlászló felé vivő műút mindkét oldalán találunk egy-egy elhagyott bányaudvart. Az itt termelt nyersanyagot (Bükkfennsíki Mészkő) döntő részben a kohászat hasznosította, de cukorgyártáshoz, építkezésekhez, útépítéshez is felhasználták már a múlt században is. Számottevő rekultiváció nem folyt a területen. Az intenzíven karsztosodott, repedezett kőzetösszlet a tapolcai forráscsoport vízgyűjtő területéhez tartozik, így a bányakomplexum térsége potenciális szennyezője az említett forrásoknak. A területrendezés lehetőségét a közeli működő fejtés léte behatárolja. 4. Diósgyőr, Holler György utcai mészkőfejtő A diósgyőri vár délkeleti oldalán található fejtés a vízműterületet dél felől szegélyezi. A fal kőzete egyveretű, karsztosodott, szürkésfehér Bükkfennsíki Mészkő. Az egykori bányaudvar az ivóvízhálózatba kapcsolt Tavi- és Szentgyörgy-források elkerített védőterületén belül fekszik, a terület rendezett. A forráscsoport mésztufakúpját a század elejére, építkezésekhez maradéktalanul lefejtették [1]. 5. Fényeskő-völgyi mészkőfejtő A volt erdőkincstári bányában a század első negyedében a szerencsi cukorgyár részére, illetve később épületkőnek, útkavicsolásra fejtették a szürkésfehér, tömött, helyenként dolomitos mészkövet (Fehérkői Mészkő) [2, 5, 6]. Két udvart alakítottak ki. A felső a völgy tengelyvonalában fekszik, ennek keleti oldala meredek, törésekkel, karsztos oldási formákkal tagolt, míg nyugati oldala lejtős, kőfolyásos, növényzettel erősen benőtt. Az alsó udvar az előbbitől DK-i irányban, a Szinva-völgy felé nézve, lépcsőzetesen helyezkedik el. A művelést az 1960-as évek elején fejezték be. A kőzet törési felületekkel erősen tagolt, repedezett. A repedések falát nagy felületen fennőtt kalcitkristályok borítják (részben borították, mielőtt ásványgyűjtők levésték). A bánya a Fehérkői Mészkő legkeletibb felszíni kibúvását tárja fel, a bükki "északi antiklinális" tengelyvonala itt kelet felé mélybe hajlik. A felső bányaudvartól északra, kb. 50 méterrre található a Fényeskő-völgyi víz- 224

nyelő. Az itt mélybe bukó patak vize nyomjelzések szerint a Tavi- és Szentgyörgy-források felé áramlik. A bányaudvarok nem, de a hozzájuk vezető mélyút és a DK-i udvar előtere erősen szemetes, több tíz m 3 -nyi vegyes hulladékkal borított, amely csúfítja a környezetet, ronthatja a karsztvíz minőségét. Szükséges lenne a bányaudvar és közvetlen környéke tereprendezése, hulladékeltávolítás. Szám Bányászat helye Nyersanyag Kor Formáció 1. Tapolca-Várhegy 2. Nagykőmázsa 3. Mexikó-völgy 4. Diósgyőr, Haller György u. 5. Fényeskő-völgy 6. Polyánka-völgy 7. Garadna-völgy mészkő 8. Szomorú-völgy dolomit 9. Lillafüred 10. Diósgyőr, Mária utca felső-triász, karni-nóri középső-triász, ladini középső-triász, anizuszi eocén 11. Újdiósgyőr homok miocén, ottnangikárpáti 12. Vargahegy Bükkfennsíki Mészkő Fehérkői Mészkő Hámori Dolomit Salgótarjáni Barnakőszén 13. Tapolca, Kőkötő-domb riolittufa középső-miocén Tari Dácittufa 14. Görömböly, volt téglagyár 15. Hejőcsaba, Templomhegy 16. Szentpéteri-kapu agyag miocén, pannóniai pleisztocénholocén Edelényi Tarkaagyag 1. táblázat: A miskolci felhagyott bányák helye és hasznosított nyersanyaguk 225

JELMAGYARÁZAT MISKOLC VÁROS KELETI RÉSZÉNEK FÖLDTANI TÉRKÉPE Készült: Bologh K. et ol Összeállítottól KArillisM. agyag (1960) és Wnllocher L ( 1 9 7 9-8 0, 1981) térképei olopjbn Kovrtcs Zsolt (1994) tortnefn» kftre[h*rl I Z frw m i....,, PMiJ f & A A A *W»V* fcir«m»omotot hovtc» -1 2.áfc» Agyagfw^o-homoUiA-.

6. Polyanka-völgyi mészkőfejtő Az Erdőalja utca házaitól néhány méterre elhelyezkedő kisebb kőfejtőben Fehérkői Mészkövet termeltek főként a század első felében. A bányaudvart a növényzet benőtte, alkalmi tűzrakőhely, helyenként elszórt hulladék látható itt. A kb. 6 méter magas bányafal különösebb földtani értékkel nem bír. 7. Garadna-völgyi dolomitbánya Az időszakosan működő nyavalyás-tetői bánya négy fejtési szintje közül a legalsót már nem művelik. A kitermelt nyersanyag sötétszürke, kalciteres dolomit volt, melyet a kohászat hasznosított. A felhagyást követően a nyolcvanas évek végén a területet rendezték, a meddőhányót fákkal beültették. Jelenleg mind környezeti problémák, mind geológiai értékek tekintetében a működő fejtés területe érintett. 8. Szomorú-völgyi dolomitbánya A Szomorú-völgy Garadna-völgybe csatlakozásánál katlanszerűen kialakított bányában az új, nyavalyástetői bányanyitást megelőzően fejtettek sötétszürke dolomitot (Hámori Dolomit). A hely geológiai jelentősége, hogy a bányafal feltárja a szerkezetileg átbuktatott alsó-triász korú kőzetösszlet (Ablakoskővölgyi Formáció), illetve a fiatalabb anizuszi dolomitösszlet érintkezési sávját. A bányaudvaron és előterében jelenleg a szomszédos működő fejtés anyagát feldolgozó kőzúzó berendezések, illetve felvonulási épületek vannak. Tájrendezésről egyelőre nem lehet szó, bár a szomorú-völgyi és nyavalyás-tetői bányák a Bükki Nemzeti Park területén, idegenforgalmi szempontból kitüntetett részen helyezkednek el. 9. Lillafüredi dolomitfejtés A Hámori-tó északkeleti sarkánál, a volt katonai bázis épülete melletti régen felhagyott kis fejtésből a kohászat számára termeltek dolomitot [6]. A kb. 10 méter magas fal kőpergéses, részben omlás veszélyes. A néhány m 2 -nyi volt bányaudvaron gépkocsiparkolót képeztek ki. Szükséges lenne a fal állékonyságának átvizsgálása, biztosítása. 10. Diósgyőr, Mária utcai homokbánya A diósgyőri felszini és mélyműveléses homokfejtés területén a kohászat számára termeltek ki öntödei célra kvarchomokot a múlt század végén, e század elején. A felső-eocén transzgressziót megelőzően lerakódott kőzetanyag korbesorolása bizonytalan [2, 5]. A táró és a függőakna ma már nem járható, a felszín növényzettel erősen benőtt mélyedése jelzi az egykori műveleteket a Csavar és a 227

Mária utcák által határolt területen. Az elhanyagolt környezetet alkalmi szemétlerakóként kezelik a környékbeliek. 11. Új diós győri homokfejtés Az újgyőri Görögszőlő utca mentén, a Drenkahegy aljában helyezkedik el a kelet-nyugati irányban kb. 200 méter kiterjedésű, 5-10 méter falmagasságú egykori fejtési terület. A fejtés nyugati részén elfalazott lejtakna bejárata, keleti részén mesterséges üregek bejáratai láthatóak. A kőzetanyag a miocén barnakőszéntelepes összletbe sorolt, párhuzamosan rétegzett, sárgásbarna, agyaglemezes finomhomok, laza homokkő. A jól fejthető kőzetben 2-4 méter keresztmetszeti méretekkel jellemezhető járathálózatot alakítottak ki, amelyekből néhány tíz méternyi ma is járható. Mivel bejáratuk elzárva nincsen, nappal a környékbeli kalandvágyó fiatalok játéktereként, éjszaka kétes egyének pihenőjeként szolgálnak az üregek. A többnyire vízszintesen, boltíves főtével kialakított, alátámasztás nélküli üregek állékonysága a kőzetminőségtől függően változó, omlásveszélyes. Az egykori bányaudvar elhanyagolt, helyenként vegyes összetételű hulladékkal borított. A lakóházakkal, kiskertekkel körülvett terület rendezése, az üregek balesetveszély miatti elzárása fontos lenne. 12. Vargahegyi homokfejtés A vargahegyi Csermőkei út északi oldalán, a domboldalban, a miocén barnakőszéntelepes összletbe tartozó homokot termeltek a század első felében. A fejtés területét a növényzet benőtte, a felszín elegyengetődött. Problémát az alkalmi hulladéklerakás okozhat. 13. Tapolca, Kőkötő-domb A középső-miocén riolittufa fejtési helye körbeépült, a terület rendezett. 14. Gör omboly, téglagyári agyagfejtés A volt téglagyár bányagödréből miocén pannóniai (s. st;.) kőzetlisztes agyagot termeltek. A képződménysor egy részlete a fejtés déli oldalának szálban álló feltárásaiban tanulmányozható, máshol a növényzet már benőtte a területet. A fejtés felhagyása után a tereprendezést a természeti folyamatokra bízták, a felszín egyenetlenségei a terület hasznosítását jelenleg nem teszik lehetővé. A bányagödör aljában néhány m 2 felületű tó keletkezett. Kevés mennyiségű építési törmelék is látható. A felhagyott gödör szomszédságában jelenleg finomhomokot fejtenek a hejőcsabai cementgyár részére, így a területrendezést ennek felhagyását követően célszerű elvégezni. 228

15. Hejőcsaba, templomhegyi agyagfejtés A pannóniai korú agyag egykori fejtési helye mára tájba illeszkedett, részben kiskertek foglalják el. Csupán egy tereplépcső, illetve a kiszolgáló létesítmény alapjának maradványai emlékeztetnek a művelésre. 16. Szentpéteri-kapui agyagfejtés Téglavető számára fejtettek kvarter agyagot az Akasztó-bérc északkeleti oldalában. Mára a terület elegyengetődött, növényzet fedi. ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉS A számba vett 16 helyszín közül csupán a 4., 7., 13., 15. számmal jelzett helyen volt tereprendezés, főként a terület beépítése előtt. Más fejtéseknél döntően a természeti folyamatok regeneráló hatása érvényesül. A mészkő- és dolomitfejtések visszatájosodása lassú, hulladékráhordás esetén fennáll a karsztvízszennyezés lehetősége (Tapolca-Várhegy, Fényeskő-völgy, Polyánka-völgy). Az agyag, laza homok és tufa fejtési helyei egy-két évtized alatt különösebb beavatkozás nélkül visszailleszkednek a természetbe (hejőcsabai, görömbölyi agyagbányák, diósgyőri homokbánya), problémát itt is az jelent, hogy a városszéli felhagyott bányák szinte kivétel nélkül illegális hulladéklerakóvá válnak. Közvetlen veszélyt jelent az emberre a szálban álló, meredek bányafalak kőpergése, omlása. A kirándulókat, ásványgyűjtőket szinte vonzza a felhagyott bányák, ill. ezek üregeinek, barlangjainak látogatása, ezáltal önmagukat sodorva veszélybe (újdiósgyőri homokfejtés, várhegyi mészkőbánya). Meg kell említeni, hogy a jelenleg működő miskolci mészkő-, dolomit és agyagbányák felhagyás utáni tájrendezése lényegesen nagyobb feladat lesz, mint a jelenleg már felhagyottaké IRODALOM [1] BALOGH K. (1947): A MÁVAG diósgyőri forrásfoglalása - Hidr. Közi. XXVII. 9-12., 124-133. old. [2] BALOGH K. (1964): A Bükkhegység földtani képződményei - A MÁFI Évkönyve XLVIII.2., 241-553. old. [3] BALOGH K. (szerk.) (1975): Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. Miskolc - MÁFI kiadv., Bp 1-277. old. 229

[4] CSÁSZÁR G. - HAAS J. (szerk.) (1983): Magyarország litosztratigráfiai formációi - MÁFI kiadv. [5] JUHÁSZ J. (szerk.) (1978-1980): Miskolc város építésföldtani atlaszsorozata - KFH kiadv. [6] PAPP K. (1907): Miskolcz környékének geológiai viszonyai - A m. kir. Földtani Intézet Évkönyve. XVI. 87-135. old [7] SCHRÉTER Z. (1916): A borsod-hevesi Bükkhegység keleti része - A m. kir. Földtani Intézet Évi Jelentése 1915-ről. 348-363. old. 230

TARTALOMJEGYZÉK Dr. Takács, G., Udvardi, G., Turzó, Z.: A segédgázos termelés korszerűsítésének lehetőségei az algyői mezőben 3 Heinemann, Z., E., Ganzer, L.,J.: Adaptive grid and dual-time stepping for multi-purpose reservoir simulation models 11 Lakatos, 1., Lakatos-Szabó, J.,Munkácsi, I., Trömbőczky, S.: Profile correction in hydrocarbon reservoirs state-of-art and experiences at the Algyő field 27 Gesztesi, Gy., Dr. Mating, B Dr. Török, J., Dr. Tóth, J.: Flow of mobilized oil in surfactant enhances oil recovery 37 Ősz, Á.: Vízszintes fúrások kitörésvédelme, 47 Keresztes, T., ősz, Á., Pugner, S.: Korszerű fúrásellenőrző és -irányító műszerkabinok a szénhidrogén-bányászatban 59 Bódi, T.: Gyűjtőrendszer optimális telepítési helyének meghatározása számítógéppel 69 Dr. Bobok, E., Dr. Navratil, L., Tőrök, A., Udvardi, G.: Nehézolajok vízágyas szállításának egyszerű matematikai modellje 79 Csete, J.: Gázelosztó rendszerek szimulációja a 90-es években 85 Tihanyi, L.: Az Olaj- és Gázmérnöki szak képzési tapasztalatai és perspektívái 95 Dr. Szilágyi, Zs.: Az új gázipari műszaki-biztonsági szabályozás szakmai, tudományos alapjai 105 Komornoki, L P.: Increasing fh<» rapacity of 0.6 MPa working pressure gas distribution net, constucted from 1.6 MPa nominal pressure elements 109 Sztermen, A.: Subjective and objective risk assessment 117 Eperjesi, L.: Vezetékszakadások esetén kiáramló gáz mennyiségének becslése a végtelen nagy tartály modelljével 125 Debreczeni, E.: Pneumatikus szállítással kombinált marófej kifejlesztése a Geotechnikai Berendezések tanszéken 133 Dr. Debreczeni, E., Sümegi, L: Vízsugaras vágási kísérletek a Geotechnikai Berendezések tanszéken 145 Patvaros,J.: Möglichkeiten zur vielsteigen Nutzung von flözen mit grossem MethangehalL 155 Dr. Vőneky, G.: Textilbetétes gumiheveder rugalmas deformációja 165 Jambrik, R.: Environmental effects of closing the non-ferrous ore mine of Gyöngyösoroszi 177 293

Lénán, L.: A Bükk-térség fenntartható vízkészlet-gazdálkodása 191 Mádai, F.: A bükki mészkövek szöveti fejlődése a nyomási ikeresedés vizsgálata alapján 201 Dr. Bán, M.: Hévizek karbonátos vízkőkiválásainak termikus vizsgálata 213 Kovács, Zs.: Miskolci felhagyott kőfejtők környezetföldtani értékelése 221 Dr. Egerer, F., Namesánszki, K.: Ércpörkölés technológiai folyamatának optimalizálása röntgendiffrakcióval 231 Dr. Egerer, F., Kósik, G., Namesánszki, K.: Hulladéklerakók környezetföldtani problémái (Egy ipari hulladéklerakó környezetföldtani hatásvizsgálata) 237 Sándor, Cs., Kovács, B Szabó, /.; Süllyedés-számítás depóniatestek alatt 245 Dr. Somfai, A., Dr. Szalay Á., Dr. Bérczy, I.: Kőolajföldtani szempontú medenceanalízis 255 Szűcs P., Robonyi, A.: An applicable formation damage model in sandstone petroleum reservoirs 267 Turai, E.: Felszínközeli környezetszennyezések elektromágneses módszerekkel történő kimutathatóságának a vizsgálata 275 Némedi Varga, Z.: A mecseki kőszénkutatás eredményessége 283 294