PEDAGÓGIAI PROGRAM Bókay János Humán Szakközépiskola



Hasonló dokumentumok
A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Nyíregyháza, március 27. Szabó István Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet

Keszthely, február 26. Szabó István Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

Bókay János Humán Szakközépiskola

NYÍLT NAPOK november november tól tájékoztatás, 9.25-től óralátogatás. Bejelentkezés nem szükséges.

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben

A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK I HATÁLLYAL

Osztályfőnökök szakmai napja Budapest,

Gyakornoki Szabályzat. Bükkaranyosi Általános Iskola. Készítette: Váradi Józsefné ig.

Köszöntjük vendégeinket!

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

A NYÍREGYHÁZI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KOLLÉGIUMAINAK NEVELÉSI PROGRAMJA

2011/2012-es tanév rendje

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bókay János Humán Szakközépiskola hatályos: szeptember 1-től

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum. Bókay János Szakközépiskolája. hatályos: 2015.

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

Mellékletek. Alapelvek. Törvényi háttér, jogszabályi rendelkezések ZÁRADÉKOK

Ózdi SZC Bródy Imre Szakgimnáziuma. A tanév menetrendje (részlet az éves munkatervből)

A pedagógus önértékelő kérdőíve

VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT RENDJE

A nevelés-oktatás tervezése I.

Közzétételi lista. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége.

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013

Iskolai közösségi szolgálat. BGSZC Szász Ferenc Kereskedelmi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Munkaterv havi bontásban

ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT (IKSZ) Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

4. (13) bekezdés: A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok augusztus 23.

Arany János Programokról augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata. RAABE konferencia

MUNKAKÖRI LEÍRÁS GIMNÁZIUMI TANÁR

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a es tanévre

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában

Gyermekvédelmi munkaterv

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

Esztergomi Kőrösy László Középiskolai Kollégium Munkaterv

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE

A 2018/2019. tanév helyi rendje Készült 13/2018. (VI. 14.) EMMI rendelet a 2018/2019. tanév rendjéről alapján SZEPTEMBER

Alapító okirat Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32.

Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény

Szegedi Baptista Középiskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Bókay János Szakgimnáziuma. Ikt.sz.536/2016.

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT. 1. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.

2015/2016. tanév rendje

Az értékelés rendszere

Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT

FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE a es tanévre. MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV

Köszöntjük vendégeinket!

Osztályfőnöki munkaterv. 2016/17-es tanév

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) ; foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

Kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszerének szabályzata

Abigél Köznevelési Intézmény Debreceni Tagintézmény munkaterve és feladat-ellátási terve a 2013/2014-es tanévre

Esztergomi Kőrösy László Középiskolai Kollégium OM Munkaterv

Közzétételi lista 2014/2015

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Felső tagozatos munkaközösség 2018/2019-es tanév -munkaterv-

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Család és Gyermekjóléti Központ Gyöngyös

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Tóvárosi Általános Iskola

Magántanulói szabályzat 2013/2014 tanév

Összeállította: Kiss Zoltánné koordinátor az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közös kiadványa alapján.

Különös közzétételi lista

Petőfiszállás 1. oldal, összesen: 7. A Petőfi Sándor Általános Iskola M U N K A T E R V E. a 2012/2013-as tanévre. Petőfiszállás, 2012.

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szabályai

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Csonka Zoltán igazgató Rendőrséggel Iskolarendőr program 20. Szakkörök, felzárkóztatók, érettségi felkészítők meghirdetése

JÁDNI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. 2013/2014. tanév munkaterve. Összeállította: Tóth Zoltán Jóváhagyta: tantestület Dátum:

Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 1149 Budapest, Egressy út 36.

Audi Hungaria Schule. Tájékoztató az Iskolai Közösségi Szolgálatról

Pedagógusok által ellátott tantárgyak és szolgáltatások 1 fő Végzettség, szakképzettség

1.3. Az ellenőrzések területei lehetnek: foglalkozások, tanórák, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások

Iskolai közösségi szolgálat

A Türr István Gimnázium és Kollégium eseményterve a 2017/2018-as tanévben. Augusztus

Hó/nap Esemény Helyszín. Külön beosztás szerint Kanizsay, nagytanári II Sz V H Egész héten folyamatosan:

A tanév rendje 2016/2017

A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT

Különös közzétételi lista

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

N a p t á r i t e r v 2008/2009.

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT

A tanév helyi rendje 2016/17.

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár ( ) kb fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

A os TANÉV RENDJE, FELADATAI

Átírás:

PEDAGÓGIAI PROGRAM Bókay János Humán Szakközépiskola 2013 1

A pedagógiai program törvényessége, létrehozása és alkalmazása A nevelő és oktató munka az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezeti be. A pedagógus pedagógiai program megalkotásában, elfogadásában és értékelésében gyakorolja a neveiőtestület tagjait megillető jogokat. A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválasztja. A pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai programot az intézmény honlapján nyilvánosságra hozza. A pedagógiai program hozzáférhető az iskola könyvtárában nyomtatott formában., ahol a szülők és a tanulók ezt szabadon megtekinthetik. Az iskola vezetője és az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról szülői értekezleten, osztályfőnöki órán, vagy kérésre személyesen a fogadóórában. A Pedagógiai Program jogszabályi alapjai 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Magyar Közlöny 2011. évi 162. szám); és a módosításáról szóló 2012. évi CXXIV. törvény (Magyar Közlöny 2012. évi 99. szám); Az átmeneti időszakban A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény még életben lévő rendelkezései 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 11/2012. (VII.30.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról (Magyar Közlöny 2012. évi 103. szám); 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról (Magyar Közlöny 2013. évi 6. szám 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről, és a rendelet mellékletei 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, valamint az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról szóló 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelet módosításáról A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Magyar Közlöny 2012. évi 2. szám); A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (ill. az ezt módosító, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi XXXVI. törvény, Magyar Közlöny 2012. évi 80. szám); 2

A szakképzésben szerzett egyes szakképesítések felsőoktatásba történő beszámításához szükséges feladatokról szóló 1232/2012. (VII.12.) Korm. határozat (Magyar Közlöny 2012. évi 90. szám); A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Magyar Közlöny 2011. évi 160. szám); és módosításáról szóló 2012. évi LXXI. törvény (Magyar Közlöny 2012. évi 74. szám); Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny 2012. évi 106. szám); Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny 2012. évi 88. szám); 16/2013. EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtármogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny 2012. évi 102. szám); 3

NEVELÉSI PROGRAM 4

1. Az iskola arculata A Bókay János gyermekorvos és tudós nevét viselő egészségügyi szakközépiskola 1968-ban kezdte meg működését. 1976-tól új székhelye a Csobánc utcai, mintegy százéves patinás épület. A kezdetektől fogva az egészségügyi (humán) képzés határozza meg az iskola profilját, ám az elmúlt húsz évben a képzési formák nagy átalakuláson mentek keresztül. A közepes nagyságú iskola és tanulólétszám lehetővé teszi, hogy a diákokkal egyénileg is az átlagosnál többet foglalkozzunk. A diákok és a tanárok személyesen ismerik egymást, ekkora létszámmal még igazi közösség teremthető, mindenkire tudunk figyelni, és egyetlen diák sem vész el a sokaságban. Abban hiszünk, hogy a tanuló teljes személyiségének és tehetségének kibontakoztatása leginkább egy megértő, szeretetteljes és derűs de emellett következetes és eredményorientált iskolai környezetben valósulhat meg. Nálunk nem csupán a kiváló tanulmányi eredmény számít értéknek. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a diákok képességeiket azokon a területeken bontakoztassák ki, ahol a legsikeresebbek, legjobbak lehetnek. Számos lehetőséget kínálunk a közösségi munka, önkéntesség, művészet és kreatív alkotó munka, a sport vagy a hobbitevékenységek területén. Büszkék vagyunk arra, hogy az átlagos tanulmányi eredményekkel érkező diákokat jelentős pluszpontokhoz juttatjuk az által, hogy körülbelül az érettségizők harmada valamilyen tárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a két tanítási nyelvű képzésben részt vevő diákjaink 70-80%- a pedig felsőfokú nyelvvizsgát szerez. Az osztályok közti átjárhatóság biztosítja, hogy mindenki az érdeklődésének és képességeinek megfelelő szinten és képzési formában tanulhasson. A többféle képzés révén nálunk megtalálhatja számítását az egyetemre, főiskolára, a felsőfokú szakképzésbe vagy azonnal a munka világába készülő diák is. Akik szakmát szeretnének, azokat komoly szakmai előkészítéssel, a képzési idő rövidítésével, felvételi vizsga nélküli továbbtanulási lehetősséggel segítjük. Az iskola környezete Az 1899-ben épült iskola környezete városképileg és a lakók összetétele szempontjából is rendkívül sokszínű. Egyrészt a XIX-XX. század fordulójának építészete, másrészt a városfejlesztési programok nyomán a XXI. századi modernitást megjelenítő Orczy-ház és központ, harmadrészt pedig a Baross utca egyik felén végighaladó panelházas környezet határozza meg a látványt. Az összetett környezet (pl. a közeli kulturális intézmények és a kínai piac kontrasztja), az itt élők és/vagy dolgozók kulturális-etnikai sokszínűsége inspiráló környezetet teremthet az oktatáshoz. Ez az összetettség kiváló lehetőségeket teremthet különböző terepmunkákhoz, megfigyelésekhez, jótékonysági, közösségi munkához (szemétszedés, takarítás), kulturálódáshoz, tanórán kívüli programokhoz (pl. Józsefvárosi Színház, Józsefvárosi Művelődési Ház, Orczy kert, Füvészkert, Kerepesi temető) vagy a szakmához kapcsolódó ismeretbővítéshez (pl. Klinikák). 5

Személyi és tárgyi adottságok Iskolánk tanári testülete az országos és fővárosi átlaghoz képest fiatalnak számít. A zömében 10-12 éve pedagógus pályán lévők már komoly tapasztalatokkal rendelkeznek, de életkoruknál fogva a tanulókhoz közelebb állnak, problémáikra fogékonyabbak, emellett kreatívan alkalmazzák a modern oktatási módszereket és eljárásokat. Számosan közülük alkotó, művészi vagy tudományos pályán is működnek, így sokoldalú személyiségük és felkészültségük révén még inkább gazdagítják, színesítik az oktató-nevelő munkát. Iskolánkban az ezredforduló tájékán jelentős felújítások történtek, így derűs, modern környezetben tudjuk fogadni a diákokat. Nagyon jó feltételekkel rendelkezünk az informatikai és idegen nyelvi oktatáshoz. Demonstrációs termeinkben a szakmai oktatáshoz rendelkezésre álló eszközök segítik a kézzelfogható tapasztalatszerzést, a tornatermen kívül jól felszerelt konditerem elégíti ki a diákok mozgásigényét. Az iskola helye a helyi közoktatási rendszerben, tanulói összetétele Iskolánk a főváros egyetlen humán két tanítási nyelvű szakközépiskolája, ahol kiemelt feltételei vannak a nyelvoktatásnak, a biológia és az egészségügyi szakmai tárgyak, valamint a humán társadalomtudományi irány oktatásának. Beiskolázási területünk nem csupán a környék, a VIII. kerület, hanem az egész főváros, sőt Pest megye egész területe. A nappali rendszerű szakközépiskolai képzés sok éves múlttal, markáns profillal rendelkezik. A körülbelül háromszoros túljelentkezés visszaigazolja számunkra, hogy a képzési formák különböző igényeket elégítenek ki, és mindegyiknek helye van Budapest és a közvetlen iskolai környezet képzési rendszerében. A hozzánk jelentkezők számára a legnagyobb vonzerőt az idegen nyelvi képzés jelenti. Mivel a különböző képzési formák felvételi elvárásai, ponthatárai mások, a hozzánk érkező tanulók tanulmányi eredmény, családi háttér, neveltségi szint és tanulási attitűdök szerint igen eltérő képet mutatnak. Ezt a sokféleséget iskolánk nagy erényének tartjuk, hiszen a különböző képességű, érdeklődésű diákok számára is tudunk megfelelő képzési formát kínálni. Az osztályok, képzési formák közötti átjárhatóság újabb esélyt biztosíthat a lemaradóknak, vagy kiemelkedési lehetőséget teremt a tehetségeknek. Tanulóink zöme életkorának megfelelő képességekkel, viselkedési normákkal, értékrendszerrel érkezik, az iskola befejezésekor megfelelő önismerettel és pályaképpel, fejlett személyiséggel hagyja el az iskolát. 6

2. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1. A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei - szeretetteljes, gyermekközpontú légkör megteremtése az iskolában - humanista értékrendszer közvetítése a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon - testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi nevelés egységének megvalósítása - toleranciára való nevelés, egymás eltérő értékeinek megismerése, elfogadása és tisztelete, együttműködésre képes személyiségek nevelése - európaiság- és magyarságtudat egyensúlyának megteremtése, pozitív identitás - A XXI. század követelményeinek megfelelő általános műveltségi anyag megismertetése - vallási és világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítése, lelkiismereti szabadság biztosítása, igény alapján hit- és vallásoktatás biztosítása - az erkölcsi nevelés megvalósítása a tanórákon és tanórán kívül: a felelősségérzet kialakítása másokért, önmagunkért, környezetünkért - holisztikus világkép megformálása - környezettudatos személyiségek formálása - a tanuló mindenek felett álló érdeke, a hátrányos megkülönböztetés tilalma - az ismeretek megszerzésének eszközjellege (készség-, képességfejlesztés), gyakorlatorientált felhasználása 2.2. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka céljai és feladatai - harmonikus, erkölcsi tartással rendelkező személyiség kialakítása - különösen az idegen nyelvi és a természettudományos tehetség kibontakoztatása - kulcskompetenciák fejlesztése (kommunikáció anyanyelven és idegen nyelven, matematikai, természettudományi és informatikai kompetenciák) - a tanítási-tanulási folyamat motiválása, a tanulók felkészítése az élethosszig való tanulásra - a tanulók viselkedés- és kommunikációs kultúrájának fejlesztése - egyenlő esély teremtése a sikeres életvezetéshez, a tanuló tehetségeinek, képességeinek maximális kibontakoztatásához, az életben való sikeres eligazodáshoz - fejlesztési szinthez igazított tartalmak, különösen a sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcnak kitett, valamint a szociális hátránnyal küzdő tanulók esetében - a tanulók képességeinek, egyéni fejlődési ütemének figyelembe vétele az aránytalan terhek kiküszöbölése érdekében differenciált, individualizált képességfejlesztés - az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése - a tanulásra kevésbé motivált, gyengébb felkészültségű tanulók oktatása, fejlesztése, szakmához juttatása - a munkába állás segítése, az életpálya-építés tanítása és gyakorlása segítségével: felkészítés a szakképzésben való továbbtanulásra, felkészítés a szakmai vizsgákra és az egészségügyi szakmákban való helytállásra, felkészítés a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára, felkészítés a felsőoktatásban való továbbtanulásra, a pályaválasztási tudatosság megalapozása, erősítése a teljes képzési idő alatt, a szakmai alkalmasság felismerése és fejlesztése, a szakmák élményszerű megismertetése, a humán egészségügyi szakképzés megalapozása. 7

További célok és feladatok az ötéves két tanítási nyelvű szakközépiskolában a szakmai és általános műveltségi tartalmak angol nyelven történő oktatása; a szakmai idegen nyelvvel bővített emelt szintű nyelvoktatás fejlesztése a humán társadalomtudományi tehetség és a biológiai tehetség kiemelt támogatása újabb közismereti tárgyak bekapcsolása az idegen nyelven való oktatásba iskolai és iskolák közötti versenyeztetés felkészítés az idegen nyelvű szakmai érettségi vizsgára felkészítés az angol nyelvű érettségi vizsgára különböző tantárgyakból, egyúttal a felsőfokú nyelvvizsga megszerzésére További célok és feladatok a speciális szakiskolában Sajátos nevelési igényű, érzékszervi fogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók kölön szervezett (nem integrált) oktatása. A tanulók intézményünkben a tanítási órákon külön csoportban, az iskolai programokat, szabadidős tevékenységeket tekintve a többi tanulóval együtt, integrált nevelésben vesznek részt. Az oktatás-nevelés céljai: a fogyatékosság típusának megfelelően a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete szerinti nevelési elvek érvényesítése a tanulást segítő közösség, elfogadó iskolai környezet megteremtése felkészítés a társadalmi szerepekre, munkavállalásra, a minél teljesebb önállóságra az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok fejlesztése az egyéni tanulási utak megtervezése és biztosítása, továbbtanulás, pályaválasztás, a lehető legönállóbb életvitelre történő felkészítés a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása az énkép, önismeret fejlesztése a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása szakmai részképesítés megszerzése az alábbi területeken: házi időszakos gyermekgondozó szociális gondozó és ápoló gyermek- és ifjúsági felügyelő A nevelő-oktató munka eszközei eljárásai tantárgyválasztás lehetősége (l. helyi tanterv, 6. pont) a tanulócsoportok pedagógiai szempontú kialakítása (l. helyi tanterv 10. pont) elektronikus ismerethordozók alkalmazása a tanulók aktivitásán alapuló munkaformák projekt-módszer alkalmazása differenciált képességfejlesztés egyéni fejlesztési tervek csoportmunka 8

szemléltetés gondolkodási és tanulási műveletek, technikák tanulása, tanítása (osztályfőnöki és tanulásmódszertan óra, szaktárgyak órái) az információfeldolgozás különböző típusainak tanítása, alkalmazása, gyakorlása tantárgyi keretben folyamatos külső és belső tanári továbbképzés segítségével az ismeretek és a pedagógiai eszközrendszer bővítése, elsősorban több munkaközösség által szervezett, integrált iskolai programok tanórán és iskolán kívüli szervezett formák működtetése (tanulmányutak, táborok, projektnapok, stb.) Eszközök és eljárások az ötéves két tanítási nyelvű szakközépiskolában csoportbontás a felvett tanulók célnyelvi tudása, tudásszintje alapján az iskola anyanyelvű pedagógust foglalkoztat a célnyelven tanított tantárgyakat a helyi tantervben határozzuk meg a tanulók a célnyelv országainak kultúrájával is megismerkednek (célnyelvi civilizáció) a két tanítási nyelvű oktatás angolul tanított tárgyaihoz angol nyelvű jegyzet, szöveggyűjtemény készítése tanulás idegen nyelvű környezetben, diákcsere-programok részvétel a nemzetközi programokban, pályázatokban Eszközök és eljárások a speciális szakiskolában együttműködés a nevelési tanácsadók és rehabilitációs bizottságok szakembereivel, javaslataik beépítése a pedagógiai folyamatokba az együttneveléshez, a speciális nevelési igényhez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógusok felkészítése (továbbképzések) gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, terapeuta, konduktor alkalmazása speciális tankönyvek, tanulási segédletek beszerzése, készítése speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök alkalmazása a szakértői véleményben foglaltak szerinti speciális értékelés biztosítása tanítási órán és érettségi vizsgán (felmentés, tantárgyválasztás, segédeszközök biztosítása, hosszabb felkészülési idő) egyéni fejlesztési terv készítése: ennek alapján egyéni haladási ütem biztosítása differenciált nevelés, oktatás: személyre szabott módszerek, technikák alkalmazása gyakorlatorientáltság egyéni foglalkozás, felzárkóztatás biztosítása a tanulás technikájának elsajátíttatása a tanulókkal a tanulási hátrányok leküzdésében eredményesen alkalmazható számítógépes multimédia egyéni fejlesztő programok használata 9

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A serdülő- és ifjúkorú tanulók személyiségfejlesztésében döntő szerepet játszik az iskola, ugyanis ebben az életkorban a fiatalok olyan jelentős komplex személyiség-változáson mennek keresztül, ami meghatározza későbbi személyiségjegyeiket. Az önismeret fejlesztése tehát döntő szerepet játszik pedagógiai tevékenységünkben, hiszen ennek során alakulhat ki a tanulók reális énképe. Ez az iskola pedagógusainak azt jelenti, hogy elfogadó magatartással, a tanulók életkori fejlettségének figyelembevételével és a fejődés elvét középpontba helyező módszerekkel végezzék ez irányú munkájukat. Az iskola életének minden területe lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek tevékenységük során minél teljesebben kibontakoztassák személyiségüket, sikereket érjenek el, s ezzel önbizalmukat, önértékelésüket erősíthessék, kialakulhasson pozitív énképük, felelősségvállalási képességük, fejlődjön önállóságuk, s ezáltal képessé váljanak arra, hogy a későbbi felnőttkor helyzeteinek, feladatainak meg tudjanak felelni. Törekszünk az emberismeret, az ítélőképesség fejlesztésére, a tanulók világszemléletének, világképének formálására, a környezettel harmóniában lévő életvezetéshez szükséges képességek kifejlesztésére. 1. Fejlesztési célok: énkép, önmegfigyelés, önismeret, önértékelés, önellenőrzés mások tisztelete, elfogadása előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség alkalmazkodó- és együttműködési képesség konfliktuskezelés kezdeményezőképesség kommunikációs képesség, vitakultúra érzelmek kezelése felelősségtudat realitásérzék erkölcsi-etikai tudatosság döntéshozatal kockázatértékelés értelmi képesség önálló ismeretszerzési képesség módszeres gondolkodás problémamegoldó képesség kudarctűrés, sikerorientáltság cselekvési képesség esztétikai érzék, kreativitás, fantázia, önkifejezés testi-lelki egészség megőrzésének képessége konstruktív életvezetésre való képesség nemzeti identitástudat, európaiság-tudat 10

2. A személyiségfejlesztés színterei és eszközei a) Tanítási óra problémamegoldó gondolkodás analizáló és szintetizáló képesség az önálló véleménynyilvánítás ösztönzése aktivitást igénylő feladatok egyéni, differenciált foglalkoztatás csoport- és pármunka a tanulói teljesítmény szöveges értékelése, önértékelés tanulásmódszertan mentálhigiéné b) Osztályfőnöki óra kommunikációs és szociális képességek fejlesztése konfliktuskezelési technikák kialakítása együttműködési technikák kialakítása vitakészség, konstruktív kritikai véleményalkotás agresszív viselkedési formák tudatosítása, kerülése egyénenkénti tehetség felismerése, tudatosítása, kibontakoztatása ésszerű önállósodási, függetlenedési szándékok támogatása állampolgári részvételre és cselekvésre nevelés bűnmegelőzés, drogprevenció fogyasztóvédelmi nevelés c) Tanórán kívüli foglalkozások emelt és középszintű érettségi előkészítők egyéni és csoportfoglalkozások SNI-s és TBMN-es tanulók számára felzárkóztató foglalkozások szakkörök igény szerint differenciált nevelés, oktatás gyakorlatorientáltság tanulási stratégiák elsajátítása d) Szabadidős programok színes szabadidős kínálat tehetségfejlesztés kulturális tevékenységek biztosítása (iskolarádió, diák-színjátszás, énekkar, sportkör) esztétikai nevelést segítő lehetőségek (színház, múzeum, kiállítások, kézműves foglalkozás) környezeti nevelést segítő tevékenységek (tereptábor, tanösvény) külföldi diákcsere-programok (Hollandia, Portugália) szakmai és kulturális intézménylátogatás iskolai és iskolán kívüli versenyeztetés diákönkormányzati munka 11

4. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 4.1. Egészséges táplálkozás Intézményi feladat: a közétkeztetésre vonatkozó rendeletek betartása (büfé, menza) Egészségfejlesztési program: Egészséges táplálkozásra nevelés, megfelelő étkezési szokások kialakítása. Táplálkozás-élettani ismeretek, korszerű táplálkozás, étkezés higiéniájának, kultúrájának, társas jellegének fejlesztése. A káros táplálkozási szokásokra való figyelemfelhívás és következményeinek tudatosítása tanulóinkban. Színtere: osztályfőnöki óra, tanórák, egészségügyi szaktantárgyak órái, egészségfejlesztés, gondozástan óra, egészségnapi előadások. Mérés-értékelés: alapvető táplálkozási ismeretek szintje - teszt osztályfőnöki órán a 9. és 11. évfolyam számára. 4.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás Intézményi feladat: a mindennapi (heti 5) testnevelés biztosítása felmenő rendszerben minden évfolyam részére. 3 alkalom testnevelés óra keretében, 2 óra válaszható testmozgás formájában. Választható: tömegsport, labdajátékok, tánc, kondicionálás. Egészségfejlesztési program: fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése a testmozgás révén. Rendszeres mozgás fontosságának felismerése. Tevékenységek: Rendszeres testedzés tanórán és tanórákon kívül. Sportnapokon aktív részvétel. Háziversenyeken, tömegsport programokon, kirándulásokon való részvétel. A mozgáskultúra örömszerző funkciójával való megismerkedés. Erőnlét, terhelés, fittség és állóképesség egyéni fejlesztése a testnevelés órákon. Jellemformáló helyzetek felhasználása (csapatversenyek). Mozgással, sporttal kapcsolatos pályázatok elkészítése, megvalósítása. Mérés-értékelés: A tanulók fizikai állapotának mérése motorikus próbákkal, Hungarofit módszerrel évente kétszer, tanév elején és végén. Országos fizikai állapot mérése [Nkt. 80. (1) bekezdése alapján]. Értékelés: a mérési eredmények feldolgozása, elemzése tanulónként történik. Az eredmények ismeretében egyéni fejlesztési és edzésprogramot dolgoznak ki a testnevelők a tanulókkal közösen. Megvalósítása részben a testnevelési és sport intézményi foglalkozásokon, részint az egyéni edzések beiktatásával történik. Az elemzések és fejlesztési tervek kidolgozásánál az osztályfőnökök is közreműködnek. 4.3. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Egészségfejlesztési program: Iskolánk egészségügyi irányú oktatást folytat, ezért a témák nagy része tananyag formájában kerül feldolgozásra a különböző tantárgyi órákon. Az egészségfejlesztési programunk ezért az egyes osztályok igényeihez és szükségleteihez igazodik, komplexebb módon, személyközpontú formában. A megvalósítás színterei: Tanórák: osztályfőnöki órák, szakmai alapozó tantárgyak: egészségfejlesztés, pszichológia, anatómia-élettan, gondozástan, mentálhigiéné, elsősegélynyújtás, kommunikáció, ön- és társismeret Tanórán kívüli tevékenységek: osztálykirándulások, csoportkohézió erősítése, együttesen megélt élmények 12

egészségnap, komplex prevenciós programok, drogprevenciós programok workshopok, előadások egészségügyi témákban sportnapok, rendszeres iskolai sportprogramok, tömegsportrendezvények, kosárlabda, focibajnokságok iskolanap, családi nap egészségnevelési témák tanfolyamok pl.: kortárs-segítés, konfliktuskezelő tréning stb. személyiségfejlesztő csoportfoglalkozások szakkörök: biológia, vöröskeresztes, elsősegélynyújtás, csecsemőgondozás intézménylátogatások egészségügyi intézményekben természetjáró túrák, kirándulások (egészséges életmód, mozgás népszerűsítése), életmódtáborok pályázatok, versenyek, rajz, novella, vetélkedők, plakátkészítés egészségügyi témában az egészségvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, egyesületek programjainak beépítése az egészségnevelő munkába Mérés-értékelés: a tanulók testi-lelki egészségének állapotfelmérése, rizikófaktorok feltárása, diákok egészségről alkotott képének megismerése kérdőíves formában tanév elején és tanév végén bemeneti kimeneti méréssel. Az egyes programok elégedettségi mutatóinak mérése az aktuális rendezvény után. 4.4. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése Megelőzési program közösségi szinten: ismeretterjesztő, figyelemfelhívó programokat beépítünk az osztályfőnöki órákba, amelyeken speciális foglalkozások, beszélgetések történnek az erőszakról, konfliktusokról. Az iskolai erőszak különböző formáira felhívjuk a figyelmet, mint lelki bántalmazás, megalázó bánásmód, fizikai erőszak, agresszív viselkedés (erőszakoskodás, zaklatás, terrorizálás) áldozattá válás jelensége, a problémák jelzése. Házirend idevonatkozó részének betartása. Egyéni és csoportszinten: a problémás tanulók kiemelése, egyéni foglalkozás, erőszakmentes konfliktus feloldási technikák alkalmazása. Veszélyeztetett tanulók kezelésénél professzionális segítők igénybevétele. Érzékenyítés drámapedagógiai technikákkal. Színterei: osztályfőnöki órák, csoportfoglalkozások, iskolai rendezvények, egészségnap, iskolanap, esetmegbeszélések. Együttműködő szakemberek: meghívott előadók, bűnmegelőzés szakemberei, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, gyermekvédelmi, mentálhigiénés szakemberek, iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus. 4.5. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Feladatok: Az SZMSZ.ben meghatározott védő óvó előírások betartása a balesetek elkerülése érdekében. Balesetvédelmi oktatás tanévkezdéskor (az első osztályfőnöki órán általános jellegű oktatás) az első gyakorlati foglalkozás előtt bármilyen munkavégzés előtt sportfoglalkozás előtt az első testnevelési órán tanulmányi kirándulás előtt alkalmankénti munka- és balesetvédelmi oktatás a gyakorlatok, kísérletek veszélyességétől függően a testnevelés, kémia és fizika órákon, valamint a tanulók fegyelmezetlenségéből adódó baleset esetén. Leggyakrabban előforduló balesetek kiemelése és ezek megelőzése. 13

Biztonságos iskolai környezet fenntartása. Elsősegélynyújtói feladatok: Enyhe sérülések esetén sebellátás, vérzéscsillapítás, kötözés, végtag rögzítése, megfelelő fektetési módok alkalmazása. Súlyos esetben, orvos vagy mentőhívás, ha szükséges újraélesztés, légzés, keringés biztosítása. Elsősegélynyújtó doboz elhelyezése a portán, az igazgatói irodában, a kémia-fizika előadótermekben és szertárakban, a tornaterem szertárában, a demonstrációs termekben. Állandó elsősegélynyújtó hely és elsősegélynyújtást végző személy biztosítása. Az elsősegélynyújtásra kijelölt hely és az elsősegélynyújtást végző személyének nyilvánossá tétele. Iskolai baleset, sérülés esetén a közelben tartózkodó dolgozók kötelesek elsősegélyt nyújtani. Tanulói balesetek esetén az elsősegélynyújtást, mentést úgy kell elvégezni, hogy a helyszín a baleset kivizsgálásának megkezdéséig lehetőleg változatlan maradjon. 4.6. Személyi higiéné Feladatok intézményi szinten: A személyi higiéné fenntarthatóságának biztosítása. Az erre a célra szolgáló helyiségek (wc, mosdó, zuhanyzó), tisztántartása, fertőtlenítése, rendeltetésszerű használata. Egyén-tanuló vonatkozásában: Oktatás- nevelés-magatartásformálás Helyes egészségügyi szokások alakítása A személyi higiénia személyes, társadalmi, pszichológiai és egészségügyi vonatkozásainak ismerete. Megvalósítása, színterei, mérés: 4.3. pontban leírtak szerint. 4.7. Iskola-egészségügyi program Az iskolában heti 1 napon iskolaorvos rendel. Munkáját egy védőnő segíti. Elvégzik valamennyi tanuló éves általános orvosi és szűrővizsgálatát. Évente ellenőrzik a testsúlyt, testmagasságot, a mozgásszervek állapotát. Évente belgyógyászati, szemészeti vizsgálatot végeznek. A különféle elváltozások esetén szakrendelésekre küldik a tanulókat.. Azoknak a tanulóknak az állapotát, akik fokozott gondozásra szorulnak, évenként többször ellenőrzik. Az osztályvizsgálatoknál egyéni tanácsadást folytatnak szükség esetén. Pl. étrendi stb.. Tanulóink évente részt vesznek fogászati szűrővizsgálaton a Heim Pál Kórház Fogászati Prevenciós Osztályán. Heti 1 nap iskolapszichológusi konzultáció van az iskolában. 14

5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az oktató-nevelő tevékenység egyik alapvető célja a társadalmi szocializáció megvalósítása, tehát az egyén beilleszkedésének segítése a különféle közösségekbe (családi, baráti, munkahelyi, lakóhelyi, közéleti, nemzeti, egyetemes emberi). Az ezek elsajátításhoz szükséges kompetenciák, értékek, és tudás átadása az iskola egyik fontos pedagógiai feladata. A fentiek megvalósítása érdekében az alábbi célok a legfontosabbak: - önismeret és erkölcsi ítélőképesség kialakítása - önfejlesztés - lelki egészség kialakítása és fejlesztése - nemzeti öntudat, hazafias nevelés - állampolgárságra, demokráciára nevelés - az önismeret és a társas kultúra fejlesztése - családi életre nevelés - a beilleszkedés képességének kialakítása - érdekérvényesítés képességének kialakítása - konfliktuskezelés, agressziókezelés - kapcsolatépítés, valós kapcsolati háló kialakítása - felelős részvétel a különböző szintű közösségekben / osztály, iskola, nemzet, EU / - felelősségvállalás másokért, önkéntesség - a tágabb közösségért (iskola, helyi közösség, település) végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége; közösségi szolgálat. A közösségfejlesztés területén kiemelt szerepet kap a viselkedési zavarokkal küzdők fejlesztése, valamint az osztályon belüli kiscsoportok, az osztályközösség és az iskolaközösség kapcsolatainak és együttműködésének segítése. 5.1. Szabadidős tevékenység A szabadidős programok a tanórán kívüli ismeretszerzésre, a tanultak élményszerű befogadására, a kulturális igények és igényesség felkeltésére és folyamatos fenntartására, kielégítésére, a közösségépítésre- és fejlesztésre, az egészséges életmód propagálására, a sportolási, túrázási kedv és nem utolsó sorban tizenéves diákjaink szórakozási igényeinek kulturált kielégítésére kívánnak alkalmakat biztosítani. A közös szabadidő-szervező foglalkoztatása segíti ezen elképzelések megvalósítását. Az iskola a tanulmányi és szabadidős programjairól tájékoztatót tesz közzé. A törvényi rendelkezéseknek megfelelően az iskola beszerzi a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát minden olyan iskolai, döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul, A szabadidős tevékenységekkel megvalósítható nevelési-oktatási feladatok - A tanórán tanultak élményszerű elmélyítése személyes részvételen, gyakorlati, a tanulók cselekvésére épülő tudományos, ismeretterjesztő, kulturális és szakmai intézménylátogatási programok keretében. - Öntevékenység, gyakorlatorientáltság kulturális, ismeretterjesztő programok szervezésében, belső indíttatású részvétel ezeken. - Az igények felkeltése az iskolai demokrácia fórumainak, eszközrendszerének igénybevételére, működtetésére, gazdagítására. - Kulturális igényesség felkeltése, alakítása személyes részvételen alapuló programok segítségével. - Kritikai érzék fejlesztése (kultúra, környezetkultúra, egészségkultúra mindennapi élet). - A személyes és nemzeti identitás fejlesztése, európai polgárrá nevelés, cselekvésen alapuló kisközösségi, évfolyam szintű, illetve az egész iskolát érintő közösségi programok, nemzetközi cserekapcsolatok révén. - Az egészséges életmód, a mindennapi testedzés, a rendszeres szabadidős sport, rekreáció iránti igény felkeltése, annak kielégítésére folyamatos programbiztosítás. 15

5.2. Állandó tanórán és iskolán kívüli közösségfejlesztő, tevékenységfejlesztő formák, ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok Ünnepélyek Megemlékezések március 15. (az 1848/49-es forradalom és szabadságharc) október 23. (az 1956-os forradalom) tanévnyitó tanévzáró Rendezvények október 6. (az Aradi Vértanúk Napja) február 14. (Valentin-nap) február 25. (a kommunista diktatúrák áldozatainak napja) március 8. (Nemzetközi Nőnap) április 11. (a Költészet Napja) április 16. (a Holocaust áldozatainak napja) április 19. (Bókay János születésnapja) április 22. (a Föld Napja) május első vasárnapja (Anyák Napja) június 4. A nemzeti összetartozás napja Az iskolán belül működő szakkörök, diákkörök rigóavató Mikulás iskolai karácsony ballagás Bókay-nap pedagógusnap nyitott napok énekkar pénzügyi oktatási program filmklubok vöröskeresztes szakkör tömegsport atlétika, kosárlabda, torna iskolaújság és iskolarádió szerkesztősége Iskolai versenyek Az iskolán kívül megrendezésre kerülő versenyek évfolyam szintű szakmai versenyek történelmi-művelődéstörténeti vetélkedő nyelvhasználati verseny, helyesírási verseny szavalóverseny műfordítói verseny matematika háziverseny sportversenyek pályázatok OKTV, SZÉTV országos angol nyelvű színjátszó verseny országos tanulmányi versenyek fővárosi tanulmányi és szakmai versenyek vöröskeresztes, elsősegélynyújtó és csecsemőgondozási verseny Tudományos Diákkonferencia A Humán TISZK iskolái közötti versenyek szép magyar beszéd verseny kulturális és művelődési versenyek sportversenyek Táborok, kirándulások érettségi előkészítő matematikatábor biológiai-földrajzi-környezetvédelmi tereptábor 2-3 napos közösségépítő táborok és életmód táborok csibenap a leendő 9. évfolyam fogadására PP-ben tervezett tanulmányi kirándulások az iskola szabadidős programjában és az osztályprogramokban tervezett kirándulások Külföldi cserekapcsolatok, szakmai kapcsolatok, fórumok Az iskolai dolgozók életével összefüggő hagyományok: nőnap, pedagógusnap, nyugdíjba vonulók búcsúztatása, tantestületi kirándulás, tanulmányút. Az ünnepélyek, megemlékezések, egyéb hagyományok rendjét, szervezésük módját, felelőseit az iskolai munkaterv és a szaktárgyi munkaközösségi munkatervek tartalmazzák. 16

5.3. Közösségi szolgálat Az iskola a Nkt. 4. (13) alapján a közösségi szolgálat lehetőségeit megteremti a tanulók számára, helyet ad a felkészítő óráknak, segít a dokumentáció elkészítésében, szükség esetén kíséretet biztosít az iskolán kívüli foglalkozásokra. A közösségi szolgálat kereti között végezhető tevékenységek köréből [20/2012. EMMI rendelet 133. (2)] az iskola lehetőségei, kapcsolatrendszere alapján kínálja fel a lehetséges foglalkozási formák listáját, amelyet a jelentkezési határidőkkel együtt folyamatosan közzétesz az intézményi honlapon. A közösségi szolgálat teljesítése a közösségi szolgálat végzése tanítási órákon kívül történik a közösségi szolgálat alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb három órás keretben végezhető egy órán 60 perc közösségi szolgálati idő értendő, amelybe a helyszínre utazás és a hazautazás ideje nem számítható be az iskolai közösségi szolgálat közvetlen hozzátartozónál, rokonnál csak közvetítő szervezeten keresztül, az iskolával való előzetes egyeztetés után valósítható meg ha a tanuló lakhelye és az iskola székhelye nem azonos, lehetőség van arra, hogy a tanuló eldöntse, hol látja el a feladatot, ebben az esetben a tanulónak és a szülőnek aktívan részt kell vennie a tevékenység megszervezésében ha a fogadó szervezet, intézmény felkészítő órát tart a közösségi szolgálati tevékenység megkezdése előtt, a szolgálatra jelentkező tanulónak a részvétel kötelező A közösségi szolgálat dokumentálása a tanuló a jelentkezési lap kitöltésével, az általa választott tevékenységek megjelölésével jelzi az iskolának a közösségi szolgálatra való jelentkezését, melyet a szülő jóváhagyó aláírásával kell beadni a tevékenység követésére a tanuló közösségi szolgálati naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy hol, mikor, milyen időkeretben és milyen tevékenységet végzett az osztálynaplóban, a törzslapon és a bizonyítványban az osztályfőnöknek kell dokumentálnia a közösségi szolgálat teljesítését az iskola igazolást állít ki a közösségi szolgálat teljesítéséről, ha a tanuló valamilyen okból intézményt vált, vagy másik intézményben érettségizik iskolán kívüli külső fogadó szervezet vagy szakmai koordinátor bevonásakor a felek a jogszabályokban foglaltak szerint együttműködéséről megállapodást kötnek. 17

6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 6.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai Tájékoztatás Minden rendkívüli helyzetről haladéktalanul tájékoztatja az iskola igazgatóját vagy vezető ügyeletesét. A tanuló érdekében megfelelően és pontosan tájékoztatja a nevelést, oktatást segítő más szakembereket (kolléga, gyógypedagógus, nevelési tanácsadó, szakértő). A szülőt (képviselőt) rendszeresen tájékoztatja a tanuló iskolai teljesítményéről. A gyermek testi-lelki egészségét fejleszti és óvja: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával. Nevelési-oktatási feladatok A pedagógus ha az igazgató a tanítási napra vonatkozóan másképp nem rendelkezik köteles a tantárgyfelosztásban (órarendben) szereplő valamennyi óráját megtartani. A munkaközösségi és az iskolai munkatervben a számára kiosztott feladatokat elvégzi. A kerettantervben előírt törzsanyagot átadja, megtanítja, elsajátítását rendszeresen ellenőrzi. A tanuló teljesítményét a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint rendszeresen méri, értékeli. Gondoskodik a tanuló személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, szociokulturális helyzetét. A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel szükség szerint egyénileg foglalkozik. A tananyag átadása mellett előmozdítja a tanulók erkölcsi fejlődését, őket a közösségi, családi értékek megbecsülésére, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre neveli. Tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítja, mindezekhez a nevelési feladatokhoz az osztályfőnököknek a tőle telhető segítséget megadja. Érettségi tárgy esetén az érettségi tételsort elkészíti, szakszerűen felkészít az érettségi vizsgára és vizsgáztatói feladatokat lát el. A beszámolókat, osztályozó vizsgákat, pótlásokat, javítóvizsgákat a házirendben meghatározott módon vezeti le. Az iskolai ünnepélyeket az éves munkaterv feladatmegosztása szerint megszervezi, a szereplésre, előadásra a tanulókat felkészíti. Vizsgák, versenyek, felmérések, tanórán és iskolán kívüli programok esetén felügyeletet lát el. Az osztályfőnöki munkaközösségvezető felkérése alapján részt vesz fegyelmi tárgyalásokon. Az óraközi szünetekben ügyeletesi feladatokat lát el a beosztás szerint. Adminisztratív feladatok A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi adminisztratív feladatát maradéktalanul és az előírt határidőn belül teljesíti, különösen - az elektronikus napló napi bejegyzéseit - tanulók jegyeinek beírását az ellenőrzőbe. Szabálysértés esetén haladéktalanul intézkedik a házirendben meghatározottak szerint. A tanulók felmérőit, dolgozatait augusztus 31-éig köteles megőrizni, kérésre átadni a szülőnek és közvetlen vezetőinek. 18

Tájékozódás, önképzés A pedagógus köteles nyomon követni az iskolai tanári naptárt, a tanév helyi rendjét, és annak megfelelően szervezni oktatói-nevelői munkáját. Szorgalmi időszakban napi szinten olvasnia kell a titkárságon megadott e-mail címére érkező leveleket, és figyelnie az iskolai honlapon és a tanári hirdetőtáblán megjelenő információkat. A pedagógusnak tudnia kell tájékozódni a hatályos, iskolai életet érintő törvények, jogszabályok között, és ismernie kell az iskolai szabályozó dokumentumok tartalmát. A pedagógusnak ismernie és alkalmaznia kell a munka- és balesetvédelmi szabályokat, az eljárásrendet baleset, tűzriadó, bombariadó esetén. A pedagógus a 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet alapján teljesíti továbbképzési kötelezettségét. Szaktárgyában folyamatosan tájékozódik az új eredményekről, módszereit fejleszti, az infokommunikációs technikákat legjobb tudása szerint elsajátítja. A pedagógus kötelessége, hogy határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket. Egyéb tantestületi és közösségi feladatok A pedagógus pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken, az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, valamint a kollektív szerződésben meghatározott iskolai eseményeken. Heti rendszerességgel a szülők rendelkezésére áll fogadóóráján, és félévente részt vesz a teljes körű fogadóórán. Aktívan részt vesz a beiskolázási munkában a beiskolázási felelős felkérése alapján. Részt vesz a leltározásban, óvja az iskola tisztaságát és rendjét. 6.2. Az osztályfőnökök intézményi feladatai Pedagógiai feladatok Az osztályfőnök tanítványait személyes magatartásával, a szervezett programok és osztályfőnöki órák, személyes beszélgetések révén együttműködésre, másokért való felelősségvállalásra, reális önkép kialakítására, egészséges életmódra, környezettudatos magatartásra, a kulturális és természeti értékek megbecsülésére, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására, felelős döntések meghozatalára neveli. Osztályfőnöki programját a fentiek figyelembe vételével alakítja ki. Osztályfőnöki órákat tart a pedagógiai program, helyi tanterv, iskolai munkaterv szerint, osztályfőnöki munkájához tanmenetet készít. A végzős évfolyamon kiemelt feladatként kezeli a pályairányítást, az érettségire történő jelentkezést, felkészítést. A tanév helyi rendje szerint mozgósítja a tanulókat az iskolai programokon való részvételre, a részvételről nyilvántartást vezet. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Javaslatot tesz az osztályban tanuló diákok magatartásának és szorgalmának minősítésére, a tanulók jutalmazására, felelősségre vonására, segélyezésére. Az osztályfőnöki órákat, a szülői értekezleteket, az osztályozó értekezleteket, a negyedéves és háromnegyed éves konferenciákat a vezetőség és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető útmutatása szerint tartja. Foglalkozik a tanulók családi, magánéleti, tanulási, szociális, magatartási problémáival, és a szülőkkel, szakemberekkel együttműködve segít megoldást találni. Tevékenyen részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Részt vesz az osztályában tanuló diák fegyelmi tárgyalásán. 19

Adminisztratív feladatok Minden év - szeptember 15-ig felülvizsgálja a tanulói adatokat, és kezdeményezi azok módosítását - szeptember 20-ig részletes kimutatást készít a veszélyeztetett tanulókról. - szeptember végéig elkészíti az osztályösszesítő statisztikai adatlapot. - május 20-ig jelentkeztet a következő évi nem kötelező tanórai foglalkozásokra. - június 20-ig megírja a bizonyítványokat, június 25-ig lezárja a naplót és a törzskönyvet. A negyedéves, féléves, háromnegyed éves és az év végi konferenciákra elkészíti a kimutatást jogkövetkezményekkel járó hiányzásokról, a bukásra álló tanulókról. Ellenőrzi a napló- és ellenőrző-beírásokat Pontosan nyilvántartja az osztályában tanuló hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tanulási-magatartási nehézséggel küzdő (emiatt osztályozás alól felmentett), ebédelő, tankönyv- és étkezési támogatásra jogosult, kollégista, nem magyar állampolgár tanulókat. A kapcsolódó igazolások begyűjtéséről és a felelősnek való átadásáról időben gondoskodik. Szervezési feladatok A megbízott jegyzővel együtt felelős osztálya érettségi vizsgájának technikai lebonyolításáért. Az évfolyamonkénti osztályprogramok szervezésében aktívan részt vesz, irányítja, felügyeli a tanulók felkészülését Megszervezi és kíséri az éves osztálykirándulást vagy városismereti programot osztályprogramokat szervez, amelyekről az eseménynaptár kiegészítésében tájékoztatja a szülőket (színház, múzeum, intézménylátogatás, túra, rendhagyó osztályfőnöki órák). megszervezi a diákönkormányzati képviselők (ODB) tagjainak megválasztását, gondoskodik róla, hogy azok rendszeresen és aktívan részt vegyenek a diákönkormányzati üléseken. Megszervezi a szülői munkaközösség működését Szervezi és irányítja osztálya ügyeleti tevékenységét. Tájékoztatási kötelezettség Az osztályában történő rendkívüli eseményekről, problémákról az igazgatót tájékoztatja. Mulasztás esetén a házirendben és a vonatkozó törvényekben meghatározott módon haladéktalanul értesíti a szülőt, a jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Tanulói kudarc, súlyos magatartási problémák esetén kezdeményezi az igazgatónál a nevelési tanácsadóval, szakértői bizottsággal való kapcsolatfelvételt, ezzel kapcsolatban részletes osztályfőnöki véleményt fogalmaz meg, szükség esetén pszichológushoz irányítja a tanulót Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról. Lebonyolítja osztálya tanulóinak munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatását. Minden tanév első osztályfőnöki óráján részletesen ismerteti a házirendet. A kollégista tanuló esetén a kollégiumot tájékoztatja a tanulóval kapcsolatos fontos döntésekről. Rosszullét, kisebb egészségügyi probléma esetén tájékoztatja az egészségügyi szakembert, telefonon a szülőt (a tanulót megítélése alapján hazaengedheti). A szülőket az ellenőrző könyv, e-ellenőrző, e-mail, telefon útján rendszeresen tájékoztatja a tanuló iskolai munkájáról, magatartásáról, az iskolai programokról és a tanulót érintő egyéb fontos döntésekről. Tájékozódási kötelezettség Rendszeresen és alaposan tájékozódik a saját osztályában történő eseményekről, tanulmányi és magatartási helyzetről. Figyelemmel kíséri a tanulók előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, külön gondot fordít a hátrányos helyzetű, lemaradó, veszélyeztetett tanulók segítésére. Különös figyelemmel kíséri azokat a törvényi változásokat, amelyet osztályfőnöki lépéseket kívánnak meg. 20

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet igénylő tanuló a különleges bánásmódot igénylő tanuló, azaz: - a sajátos nevelési igényű, - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, - a kiemelten tehetséges tanuló; - hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Alapelveink: a tanulási esélyegyenlőség biztosítása a problémákhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása kiemelkedő teljesítmények, tehetségjegyek feltárása, fejlesztése egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása a követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése a szükségletek függvényében előírt minimális teljesítményekhez szükséges követelmények kialakítása és teljesítése differenciált, egyéni bánásmód önmagukhoz viszonyított fejlődésük értékelése 7.1. Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók Iskolánk alapító okiratában feladatunkként szerepel a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása. Emellett a 2013-2014-es tanévtől a speciális szakiskolai osztály készíti fel szakmai vizsgára azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat, akik az együtt haladásra a többi tanulóval képtelenek, illetve nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Szűrés, diagnosztizálás A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat nem könnyű kiszűrni a nehezen nevelhető, fegyelmezetlen tanulók köréből, ugyanis nem mindig azonosak az utóbbiakkal. Sok közöttük a visszahúzódó, csendes gyerek, akik felé éppen emiatt nem fordul mindig elég figyelem, hiszen a tanítási órákon nincs velük semmi gond, legfeljebb azt észleljük, hogy gyenge a teljesítményük. Feladatunk tehát, hogy időben felfigyeljünk ezekre a tanulókra. Emellett fontos a magatartási rendellenességek (deviáns vagy antiszociális viselkedés, hiperaktivitás, személyiségzavar) felmérése is. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség okai: organikus vagy pszichés okok tartós betegség, fogyatékosság a családi szerkezet sérülése (válás, csonka család, nevelőszülő) a család diszfunkcionális működése problémás gyerek-szülő kapcsolat hibás nevelési módszerek (túlzott engedékenység vagy szigor, kettős nevelés) magárahagyottság iskolai kudarcok 21

Jellemző megnyilvánulásai, tünetei: az idegrendszer fiziológiai működésének zavarai (magas szorongásszint, gátoltság, túlérzékenység, csekély teherbírás, emlékezetzavar, figyelemkoncentráció gyengesége) az érzelmi-indulati élet zavarai (dac, agresszió, félelemérzés, hangulati labilitás, depressziós megnyilvánulások, indulatkitörés, magányosságérzés, túlzott érzelmi kötődés, érzelmi sivárság, stb.) szabályokat el nem fogadó, destruktív magatartás (morális fékek hiánya, gátlástalanság, rossz modellkövetés, örökös szembehelyezkedés, stb.) szociális inadaptáció az adott életkori sajátosságoktól eltérő magatartás, deviancia hiperaktivitás, hiperkinézis nem megfelelő csoportviselkedés önértékelési zavar gyenge/rossz tanulmányi teljesítmény Nevelési feladatok A kisebb zavarok általában kezelhetőek az iskolában, pedagógiai eljárásokkal is megszüntethetőek vagy csökkenthetőek, hiszen ezeknek a gyerekeknek a többsége átlagos képességű és speciális módszerekkel nevelhető. Ugyanakkor fontos, hogy a pedagógus tisztában legyen kompetenciája határaival, és azzal, hogy milyen esetekben kell feltétlenül azt javasolnia a szülőknek, hogy forduljanak szakemberekhez. Osztályfőnöki feladatok: prevenciós feladatok kiemelt figyelem, egyéni bánásmód szülőkkel történő folyamatos együttműködés a szaktanárokkal történő folyamatos konzultáció indokolt esetben szakembertől segítségkérés az osztály türelemre, megértésre, elfogadásra nevelése ön- és társismeret, konfliktuskezelés technikáinak gyakoroltatása a tanuló szakellátásának követése a tanuló pályaválasztásának segítése Az osztályban tanító tanárok feladatai: differenciált bánásmód alkalmazása az oktatás-nevelés folyamatában mindennemű hátrányos megkülönböztetés kizárása biztosítsa a tanuló kiemelkedési lehetőségeit azokon a képességterületein, amelyek erősségét jelentik a teljesítmény értékelésében és minősítésében tartsa szem előtt a tanuló önmagához mért fejlődését Egyéb, speciális feladatok, programok: egyéni korrekciós terv készítése az iskolában működő szakemberek, szükség esetén külső szakemberek bevonásával a kommunikáció, az ön- és társismeret, a pszichológia, a mentálhigiéné tantárgyak lehetőségeinek intenzív kiaknázása mentálhigiénés tanórán kívüli foglalkozások szervezése (dohányzás, alkohol, AIDS) drogprevenciós foglalkozások szervezése kiképzett kortárssegítők és szakemberek segítségével bűnmegelőzési foglalkozások szervezése szakemberek bevonásával A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesítheti a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól, illetve mentesítheti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. Az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól mentesített tanuló az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett másik tantárgyat választhat, illetve a 22