PREVENCIÓ ÉS BORKULTÚRA, AVAGY: BORFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA AZ EGÉSZSÉGVÉDELEM TÜKRÉBEN

Egészségtudományi Közlemények, 4. kötet, 1. szám (2014), pp. 8 20. PREVENCIÓ ÉS BORKULTÚRA, AVAGY: BORFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA AZ EGÉSZSÉGVÉDELEM TÜKRÉBEN DR. KISS-TÓTH EMŐKE 1 RUCSKA ANDREA 2 PERGE ANNA OLÁH CSILLA Összefoglalás:A bor bizonyos vegyületei révén egészségvédő hatással is rendelkezik abban az esetben, amennyiben betartjuk a mértékletesség szabályát. A borfogyasztó lakosság körében végzett kérdőíves felmérés, a kutatás és a számítások eredményeiből megállapítható, hogy a borfogyasztási szokásokat az életkor, a nem és az iskolai végzettség is befolyásolja. Az egészségi állapotára vonatkozó válaszok szerint a megkérdezett borfogyasztók körében jóval kisebb arányban jelentkezik a népbetegségnek számító magas vérnyomás, illetve szív- és érrendszeri probléma, mint országosan a felnőtt lakosság körében, mely eredmény arra utalhat, hogy a borfogyasztás jótékony vegyületei és hatóanyagai révén talán valóban hatással lehet az egészségi állapotra. Kulcsszavak: borfogyasztás, egészségvédelem, borvidékek, szív- és érrendszeri probléma Bevezetés Az emberiség történelmében a borfogyasztás múltja több ezer éves, jótékony hatásait pedig már az ókorban is ismerték. Mértékkel fogyasztott bor a test és a szív öröme, egészség a testnek és a léleknek olvashatjuk az Ószövetségben. Számos történelmi adat utal még a bor kedvező hatásaira, mégis csak a XX. század végén került a kutatások középpontjába. A mintegy harminc éve elkezdődött tudományos kutatások révén fény derült arra, hogy a bor mérsékelt fogyasztása a cardiovascularis rendszerre pozitív hatást gyakorol, antioxidáns és antikarcinogén hatásával pedig a daganatos betegségek ellen is hatásos. Ezen felül antivirális és antibakteriális hatású, vérnyomás- és gyulladáscsökkentő, neuroprotektív hatása a gyomorfekély megelőzésére és kezelésére is alkalmas, és alkalmazható a szürke hályog vagy a makula-degenerációk megelőzésére is, egyes vegyületei pedig csökkentik a vér koleszterin-szintjét (Avar 2007, Berkő 2014, Brasnyó és mtsai. 2012, Dinya és mtsa. 2012, Erdős és mtsa. 2001, Gubicskóné és mtsai. 2012). Hazánkban azonban az alkoholfogyasztás összekapcsolódik a deviáns viselkedés fogalmával, amely az elfogadott normáktól való eltérés egyik megjelenési formája, mivel társadalmunk egyik súlyos problémája az alkoholizmus. Magyarország alkoholfogyasztási és morbiditási statisztikai adataiból,illetve az eladott alkohol mennyiségéből és minőségéből arra következtethetünk, hogy a lakosságjelentős részére inkább jellemző a túlzott és mértéktelen alkoholfogyasztás, mely jelenség megnehezíti a kulturált, mérsékletes és egészséges borfogyasztás népszerűsítését. A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Preventív Egészségtudományi Tanszék szervezésében 2014. évben megvalósult kutatás célkitűzései között szerepelt az alkohol ártó és védő hatásaira vonatkozó szakirodalmi kutatásra építve a borfogyasztási kultúra jellemzőinek vizsgálata a lakosság körében. Az online kérdőíves adatfelvétel elsősorban a borfogyasztó felnőtt emberek borfogyasztási szokásait vizsgálta. A felmérést több dimenzióban végeztük: kiemelten a táplálkozás, a borfogyasztási szokások és az egészségi állapot jellemzőinek vonatko- 1 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Preventív Egészségtudományi Intézeti Tanszék, Miskolc 2 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Preventív Egészségtudományi Intézeti Tanszék, Miskolc

Prevenció és borkultúra, avagy: borfogyasztási szokások vizsgálata az egészségvédelem tükrében 9 zásában, figyelembe véve az életkort, a nemek szerinti megoszlást és az iskolai végzettséget. 1. Szakirodalmi áttekintés Az alkohol kettős hatása károsító és védő funkció 1.1. Az egészségkárosító hatás Társadalmunkban még mindig megoldatlan kérdés a túlzott alkoholfogyasztás problémája, az alkohol okozta megbetegedések magas aránya. Az alkoholtartalmú italok élvezeti értéke régóta köztudott, ahogyan a káros hatásai is sokkal ismertebbek, szemben az egészségre gyakorolt jótékony élettani hatásaival. Míg mértékletes fogyasztása pozitív hatású lehet az emberi szervezetre, addig a túladagolás veszélyessége az egészségkárosodásban manifesztálódhat. Az alkohol hatása multikauzális, amely előfordulhat egyidejűleg, de külön-külön is. Az alkohol szervezetre gyakorolt hatását befolyásolhatja az egyén genetikai érzékenysége, a gyógyszeres terápiában való részvétele, a már kialakult kóros eltérések, megbetegedések és nem utolsósorban a testtömegre számított elfogyasztott mennyiség, tehát az individuális válaszreakció minden esetben más eredményeket mutat, és jelentős különbségek alakulnak ki. Az alkohol a felszívódás után a véráramba kerül, ahol a test minden egyes sejtjéhez eljut. Hatása elsősorban a központi idegrendszerben mutatkozik meg, ahol különböző káros folyamatokat indít el, mely leginkább a magatartásban okoz szembetűnő változásokat. Alkoholos befolyásoltságban a gátlások feloldódnak, nő az önbizalom, de növeli a balesetek rizikófaktorát, és nagyobb az erőszakra való hajlam is. Nagy mennyiségű fogyasztása az italozási periódus alatt blackout állapotot eredményez, amely teljes vagy részleges amnéziával jár. Ebben az állapotban az alvás fázisai a normától eltérnek (pl.: gyorsabban váltogatják egymást, gyakoriak a felébredések), tehát összegezve, a szervezet számára ez az alvás nem pihentető. Rövid és hosszú távú emlékezetzavar a nagy mennyiség elfogyasztása után hetekkel, hónapokkal később is felléphet (Fischer 1999). A mértéktelen alkoholfogyasztás a kutatások alapján teratogén hatású, amelyben a gyermek általában kis súllyal születik, nagyszámú csontdeformitások fordulnak elő, megjelenhetnek tanulási és koordinációs zavarok, mentális problémák és súlyos esetben szervi elégtelenséget, akár szellemi visszamaradottságot is okozhat. Megemlítendő, hogy a női szervezet jóval érzékenyebb az alkoholra, mint a férfié. Bára mérsékelt alkoholfogyasztást a várandósság ideje alatt nem találták káros hatásúnak, a foetalis alkohol szindróma veszélyessége miatt azonban ebben az időszakban mégis teljes absztinencia javasolt. A gastrointestinalis rendszerben az alkoholfogyasztás gastrooesophagealis refluxot provokálhat. Az alkoholbetegeknél gyakori mortalitási ok az oesophagus vagy gyomorfundusvarixokból származó vérzés. Gyakori a diarrhea, ami az emésztőtraktus diszfunkciójából adódik. A krónikus alkoholizmus esetében manifesztálódó súlyos egészségkárosodások a következők: steatosis hepatitis, az alkoholos hepatitis, a cirrhosis szindrómák, amelyek klinikailag jól körülhatárolhatóak és egymásba progrediálhatnak. Az etilalkohol nagy mennyiségben tartalmaz kalóriát, ami a későbbiekben obesitást, illetve a megfelelő tápanyagszükséglet hiányában súlyos alultápláltságot is eredményezhet (Fischer 1999, Matos 2009). A túlzott alkoholbevitel a cardiovascularis rendszerre is negatívan hat. Megnövelheti a szívizom-károsodás esélyét, hypertonia és ritmuszavarok jelentkezhetnek, jelentősen megnő a cerebrovasculáris infarktusok száma és befolyásolja a haemorrhagiás stroke kockázatát is. Nemzetközi statisztikák igazolják, hogy a krónikus alkoholfogyasztók

10 Kiss Rucska Perge Oláh körében a daganatos megbetegedések száma is emelkedik, az alkoholfogyasztás mennyiségével egyenes arányban nő a carcinomás elfajulások kockázata, a szájüregben, a torok és nyelőcső területén, az emlőben, gyomorban, vastagbélben, májban és az ováriumban (Matos 2009). A szakirodalmi eredmények alapján tehát összességében megállapíthatjuk, hogy a kritikus mennyiségű rendszeres alkoholfogyasztás az egész szervezet diszfunkcionalitásához vezethet, ami láncreakcióként maga után vonhat egyéb szervi elváltozásokat, károsodásokat. 1.2. Az egészségvédő hatás Francia paradoxon A bor jótékony hatására a XIX XX. században figyeltek fel, és kutatták annak preventív hatását úgy, hogy az alkohol egészségkárosító hatásait elfedték volna. A Bordeaux-i Egyetemen az 1990-s évek elején végzett kutatások egy ellentmondást fedeztek fel, mely a francia paradoxon új elnevezést kapta (Avar 2007, Brasnyó és mtsai. 2012, Fehér és mtsai. 2005, Hanis 2011, Matos 2009). Ez az ellentmondás összefügg a francia konyhával és a francia ételek összetételével. A francia konyha sok telített zsírsavat tartalmaz, intenzív hatású fűszerekben gazdag, mely jelentős kalóriabevitellel van kombinálva, melyhez szinte hozzátartozik a borfogyasztás (Avar 2007, Brasnyó és mtsai. 2012, Fehér és mtsai. 2005, Hanis 2011). Erre a jelenségre az 1989. évi WHO statisztikai jelentése irányította rá a figyelmet, mely adatokkal bizonyította, hogy a szív- és érrendszeri mortalitás Franciaországban alacsonyabb volt az Egyesült Királysághoz vagy az USA-hoz képest annak ellenére, hogy Franciaországban az egy főre jutó évi alkoholos ital-fogyasztás igen magas szintet ért el 3 (Fehér és mtsai. 2005). Ezt a jelenséget a franciák borszeretetének nyilvánították, mert a kutatás alanyai hasonló indexekkel rendelkeztek korban, vérnyomásértékben, szérumkoleszterin-szintben, BMI indexben és a dohányzás mértékét tekintve is (Fehér és mtsai. 2005, Kampits 2007). A mediterrán országokban is hasonló eredményeket tapasztaltak, melyek rámutattak, hogy a Földközi-tengeri vidékeken az érrendszeri betegségek ritkábban manifesztálódnak (Berkő 2014, Matos 2009), a cardiovascularis mortalitás fordított arányosságban áll a borfogyasztással. A bor- és alkoholfogyasztás hatásairól készült tanulmányok alátámasztják, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás emeli a vér HDL-koleszterin szintjét, kissé a trigliceridszintjét, és csökkenti az LDL-koleszterin mennyiségét. Számos kutatás megállapította, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás kedvező hatású, szemben az absztinenciával és a túlzott mértékű alkoholfogyasztással, amelyeknél magasabb a cardiovascularis megbetegedések kockázata 4 (Hanis 2011, Matos 2009). A megfelelően táplálkozó, egészséges felnőtt férfiak esetében ennek napi 2-3 egység alkohol fogyasztása tesz eleget, a nőket tekintve ez a 3 A fogyasztás elérte az évi 15 liter/fő tiszta szesznek megfelelő értéket. 4 A francia paradoxon klinikai bizonyítékához elengedhetetlen, hogy tudjuk, mit jelent a mértékletes alkoholfogyasztás. Az elfogadható napi alkoholmennyiség, 10 30 gramm. 10 gramm alkoholt tartalmazó italt pedig egy ital egységnek tekintünk, bor esetében ez körülbelül 115 ml-nek felel meg (Fehér és mtsai. 2005, Fischer 1999, Hanis 2011).

Prevenció és borkultúra, avagy: borfogyasztási szokások vizsgálata az egészségvédelem tükrében 11 mennyiség alacsonyabb, naponta 1, maximum 2 egység alkohol lehet jótékony hatású 5 (Fehér és mtsai. 2005, Fischer 1999, Hanis 2011). A cardiovascularis egészség megóvásában a kutatások szerint különösen a vörösborfogyasztás játszik preventív tényezőként szerepet, a szervezetre gyakorolt hatását viszont különböző tényezők befolyásolják, úgy mint a nem, az életkor, az életvitel, az életmód, a genetika, a káros szenvedélyek és a szociális háttér. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a mérsékelt bevitel is lehet káros hatású a várandósok és a gyermekek, valamint a különböző krónikus megbetegedésekben szenvedők esetében. Tehát bármennyire is egészségvédő hatású a mértékletes borfogyasztás, mindenképpen fontos az óvatosság. A bor egészségvédő hatásáért felelős vegyületek A bor leginkább a vörösbor kedvező élettani hatása többek között a szőlőmagban fellelhető polifenolos vegyületekben rejlik. Egészségvédő hatásának mechanizmusa több biokémiai reakció köré csoportosítható (Avar 2007, Berkő 2014, Brasnyó és mtsai. 2012, Dinya és mtsa. 2012, Erdős és mtsa. 2001, Gubicskóné és mtsai. 2012). A szervezetben végbemenő biokémiai folyamatok hatására testünk eloxidálódik, ennek folytán pedig szabadgyökök képződnek, melyek ha felhalmozódnak, csökken az immunitás. Antioxidánsok segítségével lehet meggátolni a sejtjeinkre mérgezően ható szabad gyökök képződését. Az oxidatív stressz korunk egyik legnagyobb néma gyilkosa. Az aerob élet folytán kialakult oxigén a szabad gyökök képződését idézi elő a különböző élettani folyamatok lejátszódásakor, amelyek a szervezetet károsíthatják. A folyamat az öregedésért felelős, és elindítója lehet a 2-es típusú diabetesnek, összefüggésben áll a cardiovascularis betegségekkel, egyes szem- és neurodegeneratív betegségekkel és különböző carcinomás elváltozásokkal is (Brasnyó és mtsai. 2012, Dinya és mtsa. 2012). A bor rendkívül gazdag növényi eredetű polifenolban (Avar 2007, Brasnyó és mtsai. 2012), mely antioxidáns hatással rendelkezik. 6 A szervezetbe táplálékként, esetleg étrendkiegészítőkkel kerül be. Antioxidáns hatása mellett bizonyított az anticarcinogen és kardioprotektív szerepe, de kimutatták az antiviralis és antibakteriális és neuroprotektív, továbbá a vérnyomáscsökkentő hatását is. Szerepe van többek között a gyulladásos mediátorok képződésének csökkentésében (antiinflammációs hatás), használható gyomorfekély megelőzésére és kezelésére, valamint korfüggő szembetegségek, mint a szürke hályog vagy makula-degenerációk megelőzésére. Antioxidáns vegyületei révén szerepet játszik az atherosclerosisban is úgy, hogy megakadályozhatják az LDL-koleszterin káros oxidációját és az erek falában már lerakódott koleszterinből álló trombusok összecsapódását (Avar 2007, Berkő 2014, Brasnyó és mtsai. 2012, Dinya és mtsa. 2012, Gubicskóné és mtsai. 2012). A polifenolok a vörösborokban szignifikánsan nagyobb mennyiségben találhatóak, mint a fehérborokban. Egy polifenol származéknak, a flavonoid-nak különösen jelentős szerepe van a bor preventív feladatában. A flavonoidok élettani hatásait Szent-Györgyi Albert azonosította. A tanulmányaiban vitaminnak gondolta, innen a P-vitamin elnevezése (Dinya és mtsa. 2012, Torma és mtsai. 2006). Az utóbbi években a kutatások nagy hangsúlyt 5 Egy egység 10 12 gramm alkoholt jelent, ez 3,3 dl sörnek, 1 1,2 dl bornak és 30 40 cl átlagos alkoholtartalmú égetett szesznek (töménynek) felel meg (Fehér és mtsai. 2005, Fischer 1999). 6 Színanyagként szolgál, továbbá meghatározza a bor ízét és keménységét (Avar 2007).

12 Kiss Rucska Perge Oláh fektettek a flavonoidok hatására, melyek során bizonyossá vált, hogy jótékony hatásai mellett immunmoduláns és gyulladáscsökkentő, asthma-ellenes és antiallergén hatású, mutagenezist és karcinogenezist befolyásoló hatása révén a véredények permeabilitását módosítja, antithrombotikus, hepatoprotektív hatású, és részt vesz ösztrogén-aktivitásban is (Avar 2007, Dinya és mtsa. 2012, Erdős és mtsa. 2001). Az osteoporosis prevenciójában is megjelenik, hiszen a flavonoidok segítik a kalcium felszívódását. Jelentős flavonoid forrásokkal bírnak a bogyós gyümölcsök, leveles zöldségek, hagymafélék, fehérrépa, spenót, valamint az olajos magvak közül a dióban találtak magas flavonoid tartalmat (Lugasi 2003, Torma 2006). Figyelembe kell venni a hatások tekintetében a dózist és a táplálkozási környezetet, mert a túlzott bevitel akár toxikus állapotot is eredményezhet (Dinya és mtsa. 2012). A flavonoidok mellett a rezveratrol is különös figyelmet igényel, mely a málnában, szilvában, de mindenekelőtt a szőlőben is megtalálható. A rezveratrol szintézise biológiai stresszhatásra fokozódik (pl: kórokozók hatása, fokozott UV-sugárzás, magas ózonkoncentráció), a rezveratrol tartalmú növény elfogyasztása a szervezetben antioxidatív hatást fejt ki. Termelődését több tényező befolyásolja, de kiemelkedő szerepe van az időjárásnak. A borok rezveratrol tartalma elsősorban az alkalmazott szőlőfeldolgozási technológia függvénye (cefreáztatás időtartalma, hőmérséklete stb.) (Avar 2007, Kampits 2007). A rezveratrol molekula számos kedvező élettani és biokémiai hatását sejtkultúrás vizsgálatok igazolták (Avar 2007, Brasnyó és mtsai. 2012). Kampits László megállapításai szerint a szívet és a keringési rendszert, a zsíranyagcserét és az immunrendszert a rezveratrol a következőképpen támogatja: o megköti a szabadgyököket és csökkenti az arteriosclerosis kialakulásának kockázatát azáltal, hogy akadályozza a trombociták összetapadását, o javítja a koleszterin kiáramlását az erek falából, emeli a HDL koleszterinszintet, o csökkenti az LDL koleszterinértéket, ezzel javítja a triglicerid értékét, o védi az atherogenlipoprotein részecskéket az oxidatív módosulásoktól. A bor kémiai összetételét vizsgálva találhatók még benne biogénaminok is, amelyek élettani hatásai közül pozitív hatást tulajdonítanak az örömérzetet okozó tiraminnak, valamint a feszültségoldó szerotoninnak. A szakirodalmi feldolgozás során melyben röviden felvázoltuk a közelmúlt kutatásainak eredményeit kirajzolódik számunkra, hogy a szeszesital mértéktelen fogyasztása súlyosan károsíthatja az egészséget, viszont mérsékelten jótékony hatást gyakorolhat a szervezetre és egészségi állapotunkra. 2. A kutatás bemutatása A szakirodalmi kutatást követően az alkohol ártó és védő szerepének okán kvantitatív empirikus felmérést végeztünk a táplálkozás, a borfogyasztási szokások (gyakoriság, mennyiség) és az egészségi állapot vonatkozásában,a kor, a nem, az iskolai végzettség és anyagi helyzet figyelembevételével. A kutatás anyaga és módszere A kérdőíves online kutatás a 18 év feletti bort fogyasztó lakosság körében történt. Az online kutatás ugyan véletlenszerű, de a folyamatos osztások miatt inkább a hólabdaszerű mintavételhez áll közelebb. A kérdőívek feldolgozása SPSS számítógépes programmal történt, amely segítségével a leíró statisztikán kívül rejtett összefüggések vizsgálatára is

Prevenció és borkultúra, avagy: borfogyasztási szokások vizsgálata az egészségvédelem tükrében 13 lehetőség kínálkozott korrelációelemzéssel és szignifikancia vizsgálatokkal (a szignifikanciaszint küszöb 0,05). A minta 219 fő, melynek 40%-a férfi, 60%-a nő. A válaszadók átlagéletkora 32,5 év, a medián 25. A válaszadók életkorának szórása magas (s = 12,5, v = 158, platykurtic: 0,232), a legfiatalabb válaszadó 20 éves, a legidősebb 68. A minta erősen balra tolódik (Skewness: 0,994), aminek az a magyarázata, hogy a 21 25 évesek összesen 109 kérdőívet töltöttek ki (ez a minta felét adja), míg a másik fele a 25 68 éves intervallumban oszlik el. A kérdőívet kitöltők többségében érettségivel (48%) és felsőfokú (41%) végzettséggel rendelkeznek. A válaszadók 10%-a szakmunkás és 1%-uk általános iskolát végzett (1. ábra). Iskolai végzettség n = 219 41% 1% 10% 48% általános iskola szakmunkásképző érettségi felsőfokú végzettség 3. Eredmények 1. ábra 3.1. A táplálkozás és a borfogyasztási szokások A kvantitatív megkérdezés során kiderült, hogy a megkérdezettek közül kimagaslóan sokan szeretik az erős, fűszeres ételeket (55%), de a zsíros ételek fogyasztása (33%) és a túlsózás (36%) is mindennapos dolog. Szignifikáns különbség (p = 0,013) volt tapasztalható a nemek között a sós, fűszeres és zsíros ételek fogyasztása tekintetében, mely ételek leginkább a férfiak körében kedveltek. A táplálkozás minőségében meghatározó az iskolai végzettség (p = 0,049), mert az alacsonyabb iskolai végzettséggel bírók jobban kedvelik az egészségtelenebb ételeket. Az életkor kevésbé játszik meghatározó szerepet a táplálkozásban, de tendenciaként megemlíthető, hogy az idősebb korosztály jobban odafigyel az étkezésére. Legkevésbé tűnt idegennek a rostfogyasztás a válaszadók körében, akik nagy százaléka (76%) gyakran eszik rostban gazdag ételeket, mint zöldséget, gyümölcsöt vagy barna kenyeret. Összességében a mintában szereplők 42%-a véli úgy, hogy nem táplálkozik egészségesen. A táplálkozás jellemzőit a borfogyasztási szokások tükrében vizsgálva megállapítható, hogy a zsíros ételeket fogyasztók nagyobb mennyiségben (p = 0,012) és gyakrabban (p = 0,048) fogyasztanak bort.

14 Kiss Rucska Perge Oláh A fogyasztói megkérdezés során a borfogyasztási szokások vonatkozásában három lényeges kérdésre kereshetjük a választ: Milyen gyakran?, Mennyit? és Milyet? A kvantitatív vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a többség alkalmi borfogyasztó (68%). Őket lemaradva követi a heti (15%), a hétvégenkénti (9,5%) és a hetente többszöri fogyasztás (5,5%), a mindennapi borfogyasztás pedig a legritkább (2%) (2. ábra). Borfogyasztás gyakorisága n = 219 5% 10% 2% 15% 68% Alkalmanként Hetente Hétvégente Hetente többször Naponta 2. ábra Gyenge összefüggés (r = 0,32) mutatkozik a nemek és a borfogyasztás gyakorisága között. Az arányokat tekintve ugyanannyi nő és férfi fogyaszt naponta bort, viszont a férfiak sokkal gyakrabban isznak hetente többször, illetve hetente, mint a nők (3. ábra). A férfiaknál gyakoribb a rendszeres borivás, a nők inkább alkalmi és hétvégi fogyasztók. 150 Borfogyasztás gyakorisága a nemek szerint n = 219 100 101 50 0 2 2 12 3 9 21 13 8 48 férfiak nők 3. ábra

Prevenció és borkultúra, avagy: borfogyasztási szokások vizsgálata az egészségvédelem tükrében 15 A borfogyasztás mennyisége közötti nemek szerinti különbségek jól körülhatárolhatóak (p = 0,0004), azonban egy ponton egyeznek, mégpedig a megengedett dózistól való eltérésben (4. ábra). Borfogyasztás mennyisége a nemek szerint n = 219 100 50 0 44 43 23 21 4 18 24 42 1 dl alatt körülbelül 2 dl körülbelül 3 dl 3 dl fölött férfiak nők 4. ábra A tudományos megközelítések azt bizonyítják, hogy egészséges embereknél naponta 1 dl bor nem növeli az alkohol okozta károsodások veszélyét, sőt a nők esetében naponta 1 2 dl, míg férfiaknál 2 3 dl bor jótékony hatásúnak bizonyul. Ezért a napi megengedhető borfogyasztás függvényében is vizsgáltuk a mintát. Az eredményeink rávilágítanak arra, hogy a mértéktartás az esetek egy részében nem sikerül egyik nemnél sem (r = 0,33). Jól látható, hogy alkalmanként 1 dl alatti fogyasztás sokkal jellemzőbb a nőkre, mint a férfiakra, ahogyan a maximum 1 2 dl borfogyasztás is (4. grafikon). Ez az eredmény még a mértékletes borfogyasztás határain belülre esik. Ezzel szemben a nők láthatón többször fogyasztanak 2 3 dl bort, mint a férfiak. A női szervezet érzékenyebb az alkoholra, gyakorlatilag ez a dózis az esetükben az alkohol káros hatásaival azonosul. A férfiak többsége 3 dl-nél több bort fogyaszt egy alkalommal, amely rendszeresen és hosszú távon valószínűsíthetően egészségkárosodáshoz vezet. Az életkor és a borfogyasztás mennyisége között közepes erősségű összefüggés tapasztalható (r = 0,302, p = 0,012). A fiatalságuk derekán járók ritkábban, de nagyobb pohárral fogyasztanak bort, szemben a középkorúakkal és az idősebbekkel (1. táblázat). Borfogyasztás gyakorisága 1. táblázat Átlagéletkor (év) naponta 41,00 hetente többször 36,42 hetente 31,85 csak hétvégén 30,10 alkalmanként 32,07

fő 16 Kiss Rucska Perge Oláh Ahogyan az űrmérték (dl) nő, fordított arányosságban csökken az átlagéletkor, 1 dl alatt a mintából mindössze 25 fő fogyaszt, míg 3 dl-nél többet már 65 fő (2. táblázat). Borfogyasztás mennyisége 2. táblázat Átlagéletkor (év) 1 dl alatt 38,20 kb. 2 dl 36,52 kb. 3 dl 30,03 3 dl-nél több 28,18 Iskolai végzettség tükrében a kulturált borfogyasztás, illetve a túlzott alkoholbevitel és a végzettség közötti rejtett kapcsolatok feltárásával kerestünk összefüggéseket (5. grafikon). Borfogyasztás mennyisége az iskolai végzettség dimenziójában n = 219 40 20 0 1 dl alatt körülbelül 2 dl körülbelül 3 dl 3 dl-nél több általános iskola szakmunkásképző érettségi felsőfokú végzettség 5. ábra A borfogyasztás mennyisége és az iskolai végzettség kontextusában szignifikáns különbség (p = 0,027) tapasztalható. A magasabb (felsőfokú) iskolai végzettségűek kevesebb bort fogyasztanak, illetve többen átlagosan 1 2 dl mennyiséget fogyasztanak egy alkalommal. Gyenge összefüggés tapasztalható az iskolai végzettség és a különböző borok fogyasztási szokásai között (r = 0,25), mert a magasan kvalifikált emberek nem vagy ritkán fogyasztanak kannás, illetve koccintós borokat. Szignifikáns eltérés mutatkozik az anyagi helyzet és az ételekhez választott borkészítmények vásárlása tekintetében (p = 0,03), mert leginkább a jobb anyagi körülmények között élők figyelnek oda a bortípus és az ételek harmóniájára. Itt ki kell emelni az egészséges táplálkozásnak megfelelő étkezési szokásokat preferáló (p = 0,022) és a zsíros ételeket fogyasztó réteget (p = 0,047). A borfogyasztás mennyiségi és gyakorisági vizsgálata mellett rákérdeztünk arra is, hogy melyek azok a termékek nem külön választva a vörös és fehér borokat, amelyek a leginkább népszerűek. A 22 bortípus fogyasztási gyakoriságára adható válasz egy ötfokú skálán volt elhelyezhető (nagyon gyakran = 5, gyakran = 4, néha = 3, ritkán = 2, soha =

MAGÁNTER VERMUT ROSÉ SZAMOROD ASZÚ MUSKOTÁLY CUVÉE HÁRSLEVELŰ FURMINT KADARKA KIRÁLYLEÁ CSERSZEGI OLASZ CHARDONN ZALA SAUVIGNON KÉKFRANKOS ZWEIGELT MERLOT BIKAVÉR SZÜRKEBAR KOCCINTÓS Prevenció és borkultúra, avagy: borfogyasztási szokások vizsgálata az egészségvédelem tükrében 17 1). A népszerűségi lista élén a magántermő borok, a rosé, a kékfrankos, a bikavér és a muskotály áll, melyek közül a bikavér és a kékfrankos fajták, vörösbor révén, lényegesen magasabb jótékony hatású polifenolt tartalmaznak. A bikavér leginkább az érettségivel rendelkezők és a szakmunkások körében kedveltebb ital (r = 0,2), melynek a fogyasztása a fiatalabb korosztályban (p = 0,006) fordul elő nagyobb mennyiségben (r = 0,23). A merlot, zweigelt, illetve sauvignon kevesek által kedvelt borok, pedig ezen fajták átlagos polifenol, de különösen transz-rezveratrol tartalma igen magas. A fogyasztók legkevésbé a vermutot, a kadarkát, a királyleánykát, a Zala gyöngyét, a koccintós és kannás borkészítményeket preferálják. A koccintós borok inkább a fiatal korosztály asztalán kerülnek terítékre, a magasabb iskolai végzettségű személyek ritkán vagy egyáltalán nem fogyasztják ezt a terméket (6. grafikon). Fogyasztási átlag, bortípusok népszerűsége 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 6. ábra Amennyiben az anyagi helyzet kontextusában vizsgáljuk a bortípusok fogyasztását, tendenciaként megfigyelhető, hogy a nagyon jó anyagi körülmények között élők körében a legkedveltebbek a szamorodni, aszú és a rosé borok, ritkán fogyasztanak vermut, sauvignon, hárslevelű és cuvée típusú borokat, és szinte soha nem isznak királyleánykát, koccintós és szürkebarát borokat. A kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy fogyasztói döntést erősen befolyásoló tényező az ár, az esetek nagy százalékában a fogyasztók tehát árérzékenyek, és a borivók közül csak a nagyon jó anyagi körülmények között élők vásárolnak minőségi borokat. A borfogyasztási szokásokat a gyakoriság, a mennyiség és a minőség kontextusában vizsgálva összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az általunk megkérdezettek többségének borfogyasztási szokásaira inkább a túlzott, mintsem a mértékletes jelző illik, valamint általánosságban nem a minőség vagy az egészségre gyakorolt hatás a meghatározó a

18 Kiss Rucska Perge Oláh borospohár kiürítésekor, hiszen minőségi borok fogyasztása inkább a kis számban képviseltetett idősebb, jómódú rétegre jellemző. 3.2. Egészségi állapot és a borfogyasztás Az egészségtudatos magatartásnak és életmódnak szinte minden vonatkozásában érvényes elvárása az ésszerű mértékletesség betartása, kiiktatva életünkből az egészségre egyértelműen káros tényezőket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az egészséges életmód szabályait 12 pontban fogalmazza meg, mely a dohányzás és a drog teljes mellőzése és tagadása mellett a 6. pontban kevesebb alkoholfogyasztást ír elő. A borfogyasztást tekintve a szakirodalmi kutatás eredményeit is alapul véve ma már ismeretes a bor mérsékelt bevitelének a szervezetre gyakorolt kedvező hatása. A megkérdezettek körében minimális arányban fordult elő diabetes, szívelégtelenség, szívinfarktus (3%), stroke (0,5%) és májbetegségek (1%). Mivel hazánkban vezető haláloknak számít a szív- és érrendszeri megbetegedés, melynek első számú rizikófaktora a magas vérnyomás, a bor vérnyomáscsökkentő hatása okán rákérdeztünk az esetleges vérnyomásproblémákra is. Meglepő eredményeket kaptunk, ugyanis a megkérdezett borfogyasztóknak mindössze 17%-ánál jelentkezik magas vérnyomás (sőt: a borfogyasztó megkérdezettek 16%-ának alacsony a vérnyomása!), szemben az országos adatokkal, hiszen hazánkban a felnőtt lakosság kb. 30%-át érinti az egészséget súlyosan veszélyeztető magas vérnyomás. Az eredmény elgondolkodtató, jelzésértékű és indokolttá tesz egy széles körű lakossági felmérést a borfogyasztás és a vérnyomás összefüggéseinek vizsgálata érdekében. Konklúziók Empirikus kutatásunk fő célkitűzéseként a borfogyasztási kultúra feltérképezését fogalmaztuk meg. A szakirodalmi áttekintés rávilágított arra, hogy a bor bizonyos vegyületei révén egészségvédő hatással is rendelkezik abban az esetben, amennyiben betartjuk a mértékletesség szabályát. A borfogyasztó lakosság körében végzett kérdőíves felmérésünk témáját és kérdéseit a tudományos megközelítésekre alapozva dolgoztuk ki. Összességében elmondhatjuk, hogy a megkérdezettek többségére inkább az alkalmankénti borfogyasztás jellemző, azonban mennyiségi vonatkozásban sem a nők, sem a férfiak többsége nem mondható mértéktartónak, valamint a fiatalabb generáció gyakrabban és nagyobb mennyiségben fogyaszt bort, illetve hogy a magasabban kvalifikált egyénekre jellemzőbb az egészségtudatos borfogyasztás. A kutatás és a számítások eredményeiből tehát megállapíthatjuk, hogy a borfogyasztási szokásokat az életkor, a nem és az iskolai végzettség is befolyásolja. Az egészségi állapotára vonatkozó válaszok szerint a megkérdezett borfogyasztók körében jóval kisebb arányban jelentkezik a népbetegségnek számító magas vérnyomás, valamint szív- és érrendszeri probléma, mint országosan a felnőtt lakosság körében, mely eredmény arra utalhat, hogy a borfogyasztás jótékony vegyületei és hatóanyagai révén talán valóban hatással lehet az egészségi állapotra. A Miskolci Egyetem Egészségügyi Karán a képzési és kutatási potenciál lehetőséget nyújthat arra, hogy hozzájáruljunk a kulturált borfogyasztás jelentőségének vizsgálatához az egészség megőrzésének jegyében. Ennek érdekében két célt tűztünk ki a jövőre nézve, egyrészt egy kutatóműhely kialakítását, melynek fő feladatául határoznánk meg a bor egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálatát. A kutatólaboratóriumunk élettani hatásvizsgálatok végzésére ad lehetőséget, az egészségturisztikai kutatói tevékenység pedig különböző felmérésekkel járulhat hozzá a műhely munkájához. Ezt kiegészítve célunk

Prevenció és borkultúra, avagy: borfogyasztási szokások vizsgálata az egészségvédelem tükrében 19 meghirdetni a Borkultúra tantárgyat választható tantárgyként, növelve és szélesítve ezzel is a leendő preventív egészségügyi szakemberek látókörét. Történelmi hagyományaink, napjaink tapasztalatai és az általunk végzett felmérés azt mutatják, hogy a borfogyasztás erősen kötődik kultúránkhoz, étrendünkhöz. A borfogyasztás kultúránkban mélyen gyökerező jelenléte ellenére hazánkban a tudatos fogyasztás úgy tűnik még mindig csak egy szűkebb réteg körében jelenik meg. Mindemellett vitathatatlan, hogy Magyarországon a minőségi bortermelés iránt egyre nagyobb az igény. Szinte divattá válnak a borkóstolók, borbemutatók, borfesztiválok, egyre több borlovagrendi borlovagot avatnak. Mindezek által nagyobb teret nyerhet a kulturált borfogyasztás és rituáléja, a régi hagyományok tisztelete, ezzel is fellendítve borvidékeink népszerűségét és forgalmát, a soproni borvidéktől egészen a bükki és tokaji borvidékig. Köszönetnyilvánítás A kutatómunka részlegesen a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területén működő Alkalmazott Anyagtudomány és Nanotechnológia Kiválósági Központ, Élettudományi Műhely közreműködésével valósult meg. Irodalom [1] AVAR P. MONTSKÓ G. M. S. Pour Nikfardjam és mtsai.: Villányi borok polifenolos komponenseinek analitikai meghatározása. Magyar Epidemiológia, 2007, 4: 1. szám, 23 27. [2] BRASNYÓ P. MOLNÁR G. A. MOHÁS M. és mtsai.: A rezveratrol hatása 2-es típusú diabéteses betegek anyagcseréjére. Magyar Belorvosi Archívum, 2012, 65: 2. szám, 75 81. [3] DINYA Z. DINYA T.: A biofenolok flavonoidok szerepe az oxidatív stressz betegségek kemoprevenciójában. Magyar Családorvosok Lapja, 2012, 7. szám, 29 32. [4] ERDŐS S. SZABÓ L.: A flavonoidok szerepe az egészség megőrzésében és a rák gyógyításában. Komplementer Medicina, 2001, 5: 4 szám, 54 55. [5] FEHÉR J. LENGYEL G. LUGASI A.: A bor kultúrtörténete, a borterápia elméleti háttere. Orvosi Hetilap, 2005, 146: 52. szám, 2635 2639. [6] FISCHER M.: Az alkohol hatásai az emberi szervezetre. Medicus Anonymus, 1999, 7: 9. szám, 17 19. [7] GUBICSKÓNÉ KISBENEDEK A. KOVÁCS B. POLYÁK É és mtsai: A bogyós gyümölcsökből készült készítmények Rezveratrol-, rutin- és kvercetintartalmának meghatározása. Új Diéta, 2012, 21: 5 6. szám, 34 36. [8] HANIS B.: A bor és az egészég A kardiológus szempontjai. Cardiologia Hungarica, 2011, 41: 108 113. [9] KAMPITS L.: A borfogyasztás élettani hatásai, elemzései. Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola http://www.kampitspince.hu/kampits/dowland/bor_es_egeszseg.pdf (Letöltés: 2014.10. 10.) [10] LELKES L.: Magyar borhagyományok, borivási szokások. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2004 [11] LUGASI A. FODOR J.: Antioxidáns tulajdonságú növényi hatóanyagok. A flavonoidok. Új Diéta, 2003, 12: 3. szám, 4 6. [12] MATOS L.: A növényi flavonoidok védik szívünket a haláltól. MTI, 2012. 02.13.

20 Kiss Rucska Perge Oláh [13] MATOS L.: Az alkohol károsítja és/vagy védi az emberi szervezetet? Cardiovascularis prevenció és rehabilitáció, 2009, 2: 3. szám, 20 24. [14] MATOS L.: Rezveratrol az öregedés ellen. MTI, 2010. 08. 16. [15] MORVAI V.: Az alkohol és a cardiovascularis betegségek. Hippocrates, 2003, 5: 2. szám, 88 91. [16] TORMA É. EGYED G. FOGARASI É.: Az antioxidáns hatású növényi anyagok szerepe a szívbetegségek megelőzésében és gyógyításában. Rehabilitáció, 2006, 16: 3. szám, 18 20.