Krónikus betegségek gek népegészségügyi gyi jelentősége Dr. Mészáros Ágnes Gyógyszerészi Gondozás 2013. okt. 28. 1
WHO http://apps.who.int/gho/data/view.main.680?lang=en HU Születéskor várható élettartam: nő Születéskor várható élettartam: férfi 60 éves korban várható élettartam nő 60 éves korban várható élettartam férfi 2011 71 79 22 20 2000 1990 68 65 77 74 21 19 19 17 2
Halálozás a fejletlen országokban Infekciók miatt TBC HIV Malária Cholera Tiszta víz hiánya Alultápláltság 1,7 millió hálál eset a nem megfelelő zöldség/ gyümölcs fogyasztása miatt Hozzáférés az eü-i ellátáshoz Lakás problémák 3
Halálozás a fejlett országokban Cardiovascularis megbetegedés Onkológiai megbetegedés Betegségszerkezet átalakulása 1990 Krónikus betegségek 9 15 27 Fertőző betegségek 49 Idegelmegyógyászati betegségek Sérülések 2020 előrejelzés 21 43 14 22 Forrás: WHO Forrás: WHO 4
A magyar lakósság egészségi állapota Korai halálozás 51%-a keringési rendszer megbetegedéseire vezethető vissza 24% daganatos megbetegedésekre (KSH 2007) A hazai betegségteher fő okozói DOHÁNYZ NYZÁS Túlzott alkohol fogyasztás (Mo.-n évente 8.000 ember korai/megelőzhető haláláért felel! A legálisan forgalmazott alkohol tekintetében meghaladja a tömény ital az összfogyasztás 30 %-át.) Mozgásszegény életmód EGÉSZS SZSÉGES TÁPLT PLÁLKOZÁS S hiánya KSH: 5
Mo. morbiditás idősek fiatalkorúak Keringési rendszer Hipertónia Stroke Daganatos megbetegedések Csigolya Diabetsez / hiperlipidemia Májbetegség Depresszió Asztma, atópiás dermatitisz Endokrin Táplálkozási és anyagcsere rendszer Vér, vérképző szervek 6
A magyar lakósság egészségi állapota Korai halálozás 51%-a keringési rendszer megbetegedéseire vezethető vissza 24% daganatos megbetegedésekre (KSH 2007) A hazai betegségteher fő okozói DOHÁNYZ NYZÁS Túlzott alkohol fogyasztás (Mo.-n évente 8.000 ember korai/megelőzhető haláláért felel! A legálisan forgalmazott alkohol tekintetében meghaladja a tömény ital az összfogyasztás 30 %-át.) Mozgásszegény életmód EGÉSZS SZSÉGES TÁPLT PLÁLKOZÁS S hiánya 7
Dohányzás Legfőbb oka: a tüdőráknak COPD Rizikófaktora az érelmeszesedésnek, öregíti a bőrt elősegíti az asztma kialakulását Növeli a metabolikus szindróma és a II. típusú diabetes kialakulásának esélyeit Immunológiai folyamatokat módosít Magzati tüdő fejlődését károsítja Gyógyszerhatás változás!. Tíz év v alatt ha valaki napi 1 doboz cigit szív v el, a mai átlag árakon számolva több t mint 2.400.000 FT költ k egy évben (2012-es árakon számolva). Magyarország - dohányzás A hazai lakosság 38 %-a dohányzik (férfiak 40%, nők 30%) 15 %-a korábban dohányzott, de már leszokott 47 %-a, aki sohasem dohányzott élete során. A nők és a férfiak napi átlag cigarettafogyasztása az Unió átlaga feletti. Magyarországon évi 30.000 ember hal meg. Magyarország világelső a tüdőrák halálozást tekintve, s ennek a betegségnek a 90 %-a a dohányzás okozta egészségkárosító hatásnak tulajdonítható. 8
Dohányf nyfüst: organikus s anorganikus elemeket tartalmaz. 40 félef karcinogén anyagot ( A csop.) tartalmaz, biztonságosan belélegezhető 0%. 9
Nikotin dependencia 1 szál cigaretta: 2-8 mg nikotin jut a szervezetbe KIR a nikotin-acetilkolin receptorokhoz kötődve dopamin felszabadulást vált ki, azaz pozitív életérzést! Nikotin t½ rövid, a recepotorok telítettsége 2 óra múlva megszűnik Megvonási tünet: ijedtség, feszültség, koncentrációs problémák Pszichés és szociális dependencia Dohányfüggőség a BNO rendszerben önálló diagnózis Fagerström teszt Mennyi idővel az ébredést követően szívja el az első cigarettáját? Nehezen állja meg, hogy olyan helyen dohányozzon, ahol tilos a dohányzás? Melyik cigarettájáról gondolja azt, hogy arról lenne a legnehezebb lemondania? Hány cigarettát szív naponta? Gyakrabban gyújt rá az ébredést követő első órában, minta a többi napszakban? Dohányzik-e az ágyban, ha beteg és nem tud felkelni? Értékelés: 0-2 pont = nincs függőség 3-4 pont = enyhe függőség 5-6 pont = közepes függőség 7-8 pont = erős függőség 9-10 pont = nagyon erős függőség 10
Passzív dohányzás Dohányf nyfüst: 40 félef karcinogén anyagot ( A csop.) tartalmaz, biztonságosan belélegezhető 0%. Főáram füst Mellékáram füst: magasabb az ammónia, formaldehid, nitrosav tart. Fokozza az alsó légúti infekciók (különösen kisgyerekben otitis media-), asztma exacerbatiok számát + tüdőrák, COPD rizikó A rászokr szokást st kell megelőzni! 11
Mi a kihívás a leszoktatásban? A dohányzás testi és pszichés függőséget okoz (nikotinfüggőség). 1-2% jár sikerrel terápia nélkül Milyen leszokási lehetőségek vannak? A beteg önszántából abbahagyja a dohányzást Tapasz, illetve rágó (nikotin, vareniclin, buproprion ) Elektronikus cigaretta Csoportterápia (NICA Nicotine Anonymous Világszolgálat) Leszoktatási kampányban való részvétel Internetes leszoktató programok. 12
Dohány dependencia kezelési módszeri Minimális intervenció:5a 1 cigaretta csomag év = 20 szál/ nap/ év Alapellátásban dolgozók Szakrendelés Fagerstöm (féle nikotin dependencia) teszt Beck skála Nikotin pótló kezelés 2-3 hónap Bupropion a nikotin kompetitív gátlója Varenicline A leszokás s támogatt mogatás s 4(5) A módszere Elhatároz rozás!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Kérdezzen (Ask) Tanácsoljon (Advise) Mérje fel a helyzetet (Assess) Segítsen (Assist) Kövesse nyomon (Arrange follow up) 13
A leszokás sikere függ: A páciens és a segítő motivációja. A leszokási program intenzitása és időtartama: Minél intenzívebben folyik és minél tovább tart, annál inkább elkerülhető a visszaesés és annál biztosabb a leszokás. A páciens környezetének, családjának támogató hozzáállása: A megfelelő támogatói környezet, család, barátok lényegesen hozzájárulnak a segítő szakember munkájának hatékonyságához. Függőség esetén a megvonási tünetek eredményes kezelése. Nagyon fontos a leszokás utáni nyomon követés. 14
COPD COPD Kialakulása: endogén + exogén faktorok Már korai expozíciókor kialakul: a respiratoricus bronhitis A betegséget megelőzi 25-30 csomagévnyi füst expozíció, küszöbérték után fokozott érzékenység (a korai gyulladás COPD irányába mozdul el) Felelős a szteroid rezisztenciáért Szerk: Kovács Gábor: Dohányzás és leszokás. Medicina 2010. Kovács Gábor et al: A dohányzás-leszokás támogatásának szakmai irányelve. Medicina Thoracalis 2009; 63: 159-175. Müller Veronika: Dohányzásleszokás segítése a háziorvosi gyakorlatban. Házi Orvosi Továbbképző Szemle, 2007; 12:138-143 15
COPD COPD 16
COPD megoszlás az országban ( Infektólógiai kórképek )! 17
TBC hazánkban 18
TBC korcsoportos megoszlása TBC területi megoszlása 19
Megelőzés - Tüdőszűrés Keringési rendszer megbetegedései, metabolikus szindróma 20
Túlsúly, elhízás A hazai felnőtt lakósság 2/3-át érinti 7-14 évesek: minden 4. elhízott 15-19 évesek: túlsúlyos a fiúk 16%, lányok 8% Túlzott: Cukor Só Telített zsírsav Alacsony: zölség- gyümölcs fogyasztás 21
Elhízás megállapítása (BMI) 22
BMI: situation and trends WHO 2008 23
Túlzott cukor fogyasztás Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2009-es tanulmánya: 20 energia %-ot meghaladó bevitel növeli az elhízás és a fogszuvasodás kockázatát, valamint magasabb szérum triglicerid és koleszterin szintekkel jár. 10-30 energia %-ot meghaladó bevitel számos mikrotápanyag (pl. kalcium, vas, folsav), rost és zöldség/gyümölcs csökkent bevitelével társul. Cukros üdítők rendszeres fogyasztása víz helyett megváltoztatja az íz-érzékelést Napi átlagos üdítő fogyasztás: 2,9 dl, ami a napi energia bevitel 7%-a 24
Daily salt intake (gr/capita/day) in Hungarian adult population (2009) 5 gramm naponta A hazai felnőtt lakósság 33% hipertóniás!!! Energia italok Tartalmaz: dextróz, citromsav, taurin, koffein, só, guarana mag, színezék Túlzott koffein bevitel, koffein-túladagolás 298 mg/doboz koffein mennyiséget tartalmaznak ami = kb. 3-4 csésze kávé 25
A metabolikus szindróma Multimetabolikus szindróma Részleges metabolikus zavar Kardio- vaszkuláris történések Elhízás s + Hipertónia + Lipidanyagcsere zavar + Diabetes Elhízás s + Hipertónia + Lipidanyagcsere zavar Elhízás + Hipertónia Elhízás Családi / egyéni hajlam MOK távoktatási anyag 26
Rizikófaktorok a szív- és érrendszeri megbetegedésekben Változtatható Dohányzás Dyslipidaemia emelkedett LDL-Ch alacsony HDL-Ch emelkedett triglycerid Hypertonia Diabetes mellitus Obesitas Táplálkozási tényezők Véralvadási tényezők Fizikai aktivitás hiánya Alkoholfogyasztás Nem változtatható Egyéni érintettség CHD-ben Familiáris érintettség CHD-ben Kor Nem Genetika A dohányz nyzással, hipertóni niával és s a hiper perkoleszterinémiával kapcsolatos rizikószintek Hipertónia (SBP >195 mmhg) x3 x4.5 x9 x16 Dohányzás x1.6 x6 x4 Szerum koleszterin szint (>8.5 mmol/l, 330 mg/dl) Adapted from Poulter N et al., 1993 27
I. Primer prevenció Betegoktatás Legalább 1 általános kockázati tényezője van fennálló kockázati tényezőkről metabolikus szindróma és szövődményeiről kockázati tényezők csökkentési lehetőségeiről fizikai aktivitás diéta. anyagcsere betegség progresszióját fokozó tényezők csökkentése dohányzás, túlzott só- és alkoholfogyasztás Írott kiadványok kiadása A gyógyszerész a betegnek minden esetben köteles felajánlani a további tájékoztatás lehetőségét. Szükség esetén ajánlani az anyagcsereparméter ellenőrzést A CVD rizikófaktorainak táplálkozással való összefüggései CVD rizikót növelő faktorok: Elhízás LDL-szint Triglicerid HDL-szint Cukoranyagcsere zavara Csökkent antioxidáns és vitamin bevitel Mozgásszegény életmód CVD rizikót csökkentő faktorok Testsúly csökkentés LDL-szint Triglicerid HDL-szint Fokozott antioxidáns bevitel Fokozott rost bevitel Mozgás 28
II. Szekunder prevenció Célpopuláció kiválasztása Lsd. előbb Gyógyszertári mérések (önellenőrzés) Vérnyomás mérés Vércukor mérés Vér-zsírszint mérés Elhízás mértéke III. Tercier prevenció Kockázati kategória besorolás Igen nagy kockázatú állapot Kardiovaszkuláris betegség és Cukorbetegség, vagy Erős dohányzás Metabolikus szindróma Nagy kockázati kategória Koszorúér betegség Perifériás érbetegség Cerebrovaszkuláris betegség Diabetes mellitus Krónikus veselégtelenség Kardiovaszkuláris tünetektől mentes, nagy kockázatú állapot Legalább egy súlyos kockázati tényező jelenléte Összkoleszterin szint > 8 mmol/l Vérnyomásérték > 180/110 Hgmm Testtömeg index > 40 kg/m2 Legalább egy önmagában nagy kockázatot jelentő tényező Családi halmozódás (elsőfokú hozzátartozó, korai kardiovaszk. esemény férfi<55 év, nők<65év) Boka-kar index 0,9 Metabolikus szindróma Közepes, alacsony kockázati kategória Az előzőekben felsorolt tényezők egyike sem teljesül. 29
Economic determinants of health Health status Consumption of calories Consumption of calories income Népegészségügyi termékadó 2011. évi CIII. törvény cukrozott üdítőital: feltéve, ha annak hozzáadott cukortartalma meghaladja az 5g/100 ml mennyiséget; energiaital: olyan nem alkoholtartalmú italok, amelyek hozzáadott cukortartalma meghaladja a 8g/100 ml mennyiséget, koffeintartalma pedig a 20 mg/100 ml mennyiséget; csomagolt édességek (csokoládé, cukorka, előre gyártott és csomagolt sütemények), feltéve, ha ezek cukortartalma meghaladja a 25 g cukor/100 g termék határértéket; jégkrém (csomagolt fagylaltok, jégkrémek), feltéve, ha ezek cukortartalma meghaladja az 5 g cukor/100 g termék határértéket; sós snackek (chipsek, ropik, sózott olajos magvak, popcorn stb.), feltéve, ha ezek sótartalma meghaladja az 1 g/100g termék határértéket; levesporok, mártásporok, ételalapok, feltéve, ha ezek sótartalma meghaladja az 5 g/100g termék határértéket; 30
Egészséges életmódra nevelés 31